Elgondolkodások, filozofálgatások, beszélgetések

[Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon]

Az elõtti állapotot érdekes lenne modellezni, mivel nem volt "azelõtt". Az idõ maximum a világegyetemmel egyidõs.

És ezt azért tudod, mert...? :lol: :D

Ez a szép benne. Akármit mondhatok, nem lehet 100%ig megcáfolni. B)

[Joey]

És ezt azért tudod, mert...? :lol: :D

Ez a szép benne. Akármit mondhatok, nem lehet 100%ig megcáfolni. B)

öööö, most nem tudom elõbányászni, mindenesetre abban egyetértenek a tudósok, hogy az idõ nem egy önmagában álló fogalom, csak az univerzummal együtt van értelme. Szerintem egyébként logikus amit mondanak, persze benne van a pakliban, hogy bullshit minden amit eddig gondoltunk a témáról. :ph34r:

[Ravenstorm]

öööö, most nem tudom elõbányászni, mindenesetre abban egyetértenek a tudósok, hogy az idõ nem egy önmagában álló fogalom, csak az univerzummal együtt van értelme. Szerintem egyébként logikus amit mondanak, persze benne van a pakliban, hogy bullshit minden amit eddig gondoltunk a témáról. :ph34r:

Középiskolás irodalomóráim homályos emlékébõl merítve az idõ csak térrel együtt létezik, mivel az idõ a tér tagolása (vagy valami ilyesmi). Lényeg, hogy pl. az óra is a teret tagolva mutatja az idõ múlását, vagy ha kinézel a vonatablakon, akkor is az elhaladó villanyoszlopok szabályos váltakozása jelzi, hogy valamennyi idõ eltelt.

[MagicAcid]

Én azon gondolkodtam a CERN-nel kapcsolatban, hogy ha valami balul ütne ott ki, és keletkezne egy a Földbõl félig kilógó fekete lyuk, amit persze a hadsereg kupolával bekerítene ( ha nem szívná be azonnal ) akkor mennyi lehetõség nyílna meg elõttünk.

Hát ez nem valószínû.

A fekete lyuk azért fekete lyuk mert hatamas tömeg összesûrûsödik egy kicsi pontban. Ezt a hatalmas tömeget nem tonnákban mérik hanem naptömegekben. Amennyire tudom nincs olyan hogy mini, meg közepes feketelyuk. A feketelyuk azér feketelyuk mert batárnagy a tömege. Márpedig honnan csinálnának a CERNben nemtomhány naptömeget?

[Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon]

Hát ez nem valószínû.

A fekete lyuk azért fekete lyuk mert hatamas tömeg összesûrûsödik egy kicsi pontban. Ezt a hatalmas tömeget nem tonnákban mérik hanem naptömegekben. Amennyire tudom nincs olyan hogy mini, meg közepes feketelyuk. A feketelyuk azér feketelyuk mert batárnagy a tömege. Márpedig honnan csinálnának a CERNben nemtomhány naptömeget?

Tisztában vagyok vele, hogy egy fekete lyuk a Földön nem létezhetne, mert azonnal magába szippantaná azt.

Csak szabadjára engedtem a fantáziám. Kétségkívül érdekes lenne. B)

A CERNben olyan is történhet, amire nem számítanak. Mivel úttörõ kísérlet, nem ismerik az összes lehetõséget és a azok valószínûségét. Úgy értem, nagyjából tudják, mit csinálnak, de 100%-ig nem tudnak elõre jósolni. Rizikófaktor van. B)

[Joey]

Hát ez nem valószínû.

A fekete lyuk azért fekete lyuk mert hatamas tömeg összesûrûsödik egy kicsi pontban. Ezt a hatalmas tömeget nem tonnákban mérik hanem naptömegekben. Amennyire tudom nincs olyan hogy mini, meg közepes feketelyuk. A feketelyuk azér feketelyuk mert batárnagy a tömege. Márpedig honnan csinálnának a CERNben nemtomhány naptömeget?

Dehogynincs!

A galaxisunkat is (ahogy tudomásom szerint a többit is) egy kipereceltül nagy, központi fekete lyuk tartja egyben, ami sokkalta nagyobb mint egy "mezei" fekete lyuk.

A fekete lyuk meg nem a tömege miatt az, hanem azért, mert "láthatatlan", mivel nem engedi el a fényt sem (ezért nem látjuk, hogy mi történik ott valójában) a hatalmas tömegvonzása miatt. Szingularitás, ahol a fizikai törtvények nem érvényesülnek, hah! :rolleyes:

[MagicAcid]

A fekete lyuk meg nem a tömege miatt az, hanem azért, mert "láthatatlan", mivel nem engedi el a fényt sem (ezért nem látjuk, hogy mi történik ott valójában) a hatalmas tömegvonzása miatt. Szingularitás, ahol a fizikai törtvények nem érvényesülnek, hah!

Najó de azért nem engedi ki a fényt és azért láthatatlan mert nagy a tömege.

[Stauffenberg]

Dehogynincs!

A galaxisunkat is (ahogy tudomásom szerint a többit is) egy kipereceltül nagy, központi fekete lyuk tartja egyben, ami sokkalta nagyobb mint egy "mezei" fekete lyuk.

A fekete lyuk meg nem a tömege miatt az, hanem azért, mert "láthatatlan", mivel nem engedi el a fényt sem (ezért nem látjuk, hogy mi történik ott valójában) a hatalmas tömegvonzása miatt. Szingularitás, ahol a fizikai törtvények nem érvényesülnek, hah! :rolleyes:

Amennyire én tudom nem a tömege nagy, hanem a tömegvonzása, a kettõ pedig nagyon nem egyenlõ. Van nekünk egy nagy bolygónk, ha egy vas kulcsot elengedünk 2 méter magasságból, azt a föld tömegvonzása a középpontja irányába vonzza, ezt hívjuk gravitációnak. De vegyünk egy mágnest, ami milliárdszor kisebb, mint a földbolygó, mégis a vas kulcsot képes a saját középpontja felé vonzani, legyõzve ezzel egy nála nagyságrendekkel nagyobb méretû és tömegû test tömegvonzását.

Így van ez a fekete lyukkal is, nem tudhatjuk mekkora a tömege, senki sem ment oda megmérni, de azt tudjuk, hogy a tömegvonzása roppant nagy (de erre is még csak becslések születtek), valószínûleg a legnagyobb ami az általunk eddig felfedezett világegyetemben létezhet. Olyan mértékû a tömegvonzása, hogy még a fény fotonjait is magába szívja, ezért nem engedi át a fényt. Egyes elméletek szerint a teret is görbíti, de ez még igazolásra vár, hiszen az sincs egyértelmûen igazolva, hogy az általunk jelenleg ismert három dimenziós tér létezik. Gondolj a húr-elméletre (bár ez nem zárja ki a görbületet), vagy azokra a tudósokra akik tagadják a világegyetem tér szerû mivoltát.

Egyébként meg egyet értek azokkal a tudósokkal akik szerint szingularitás nem létezik, vagy legalább is nem úgy, ahogy az jelenleg elfogadott. A fizika törvényeinek mindig érvényesülniük kell, de azt butaság lenne állítani, hogy ezek a törvények azonosak a mi általunk leírt törvényekkel. Elõfordulhat, hogy a most betonba vésett törvényeink pontatlanok. Volt már erre példa a klasszikus és modern fizika történetében egyaránt.

[Mortanius]

Newton gravitációs törvénye:

Tehát vastagon számít a tömeg, csak nem mindegy, hogy az az óriási tömeg milyen kis pontba sûrûsödik össze. És nem keverendõ a gravitáció a mágnesességgel.

[Stauffenberg]

Newton gravitációs törvénye:

Tehát vastagon számít a tömeg, csak nem mindegy, hogy az az óriási tömeg milyen kis pontba sûrûsödik össze. És nem keverendõ a gravitáció a mágnesességgel.

Nem kívántam a gravitációt a mágnesességgel összemosni. Arra akartam reflektálni, hogy valaminek a mérete, illetve tömege nem feltétlenül számít abból a szempontból, hogy az a valami "legyõzi" a gravitációt. Nyilván a mágneses példában fontos szerepe volt a vas kulcsnak, egy üveggolyó-mágnes kapcsolat esetén nem érvényesül ez.

[MagicAcid]

Hali!

Mostanában olvasom a Richard Dwakins- Isteni téveszme címû könyvét, aminek mondanivalója nem szalonképes ezen a fórumon, de felvetett bennem egy érdekes kérdést. Vajon a modern technológia és a természetellenes életvitel, megállítota-e az evolúciót? Hiszen pl 10000 éve volt a gyors ember aki elmenekült az oroszlán elõl, és így szaporodott meg volt a lassú ember akit megevett az oroszlán ls így nem tudott szaporodni. Manapság a gyors és a lassú ember is ugyanúgy szaporodik.

Persze nem kell sok idõ hogy rájöjjön az ember: az evolúció nem állt meg, csupán más irányt vett. Mások lettek az úgynevezett "darwini tulajdonságok", amelyek a túlélés és szaporodás szempontjából elõnyös tulajdonságok. Az említett példában ez a gyorsaság volt. Manapság már teljesen mások lettek az efféle elõnyök. De vajon mik a mai "darwini tulajdonságok", hiszen vegyünk például egy nõt. Már gyermekkorától látszik hogy szuperinteligens, mindig kitûnõ, nagyon okos gyerek. Ahogy felcseperedik, a karriert választja, sikeres üzletasszony lesz de gyereke nem születik. Ergo hiába vannak elõnyös tulajdonságai, a hiperszuper génjeit nem tudja tovább örökíteni. Ott van mellette a rendkívül buta, testileg gyenge, és csúnya (akár) kissegségi nõ aki lehet hogy csak 8 általánosig jutott, mégis 5 gyereke lesz, és így továbbadja elõnytelen génkészletét.

Persze eléggé szélsõséges példákkal éltem, mégis érdekes kérdés hogy manapság merre tart az emberiség.

[Stauffenberg]

Hali!

Mostanában olvasom a Richard Dwakins- Isteni téveszme címû könyvét, aminek mondanivalója nem szalonképes ezen a fórumon, de felvetett bennem egy érdekes kérdést. Vajon a modern technológia és a természetellenes életvitel, megállítota-e az evolúciót? Hiszen pl 10000 éve volt a gyors ember aki elmenekült az oroszlán elõl, és így szaporodott meg volt a lassú ember akit megevett az oroszlán ls így nem tudott szaporodni. Manapság a gyors és a lassú ember is ugyanúgy szaporodik.

Persze nem kell sok idõ hogy rájöjjön az ember: az evolúció nem állt meg, csupán más irányt vett. Mások lettek az úgynevezett "darwini tulajdonságok", amelyek a túlélés és szaporodás szempontjából elõnyös tulajdonságok. Az említett példában ez a gyorsaság volt. Manapság már teljesen mások lettek az efféle elõnyök. De vajon mik a mai "darwini tulajdonságok", hiszen vegyünk például egy nõt. Már gyermekkorától látszik hogy szuperinteligens, mindig kitûnõ, nagyon okos gyerek. Ahogy felcseperedik, a karriert választja, sikeres üzletasszony lesz de gyereke nem születik. Ergo hiába vannak elõnyös tulajdonságai, a hiperszuper génjeit nem tudja tovább örökíteni. Ott van mellette a rendkívül buta, testileg gyenge, és csúnya (akár) kissegségi nõ aki lehet hogy csak 8 általánosig jutott, mégis 5 gyereke lesz, és így továbbadja elõnytelen génkészletét.

Persze eléggé szélsõséges példákkal éltem, mégis érdekes kérdés hogy manapság merre tart az emberiség.

Ha a legutolsó példádat megismétled akkor kiraklak 1 hét pihenõre! Ezt vedd komolyan!

A többi eszmefuttatás pedig ott bukik meg, hogy a lassú ember is szaporodott. Megdugta az asszonyt, majd elment rágyújtani egy cigire és közben megette egy oroszlán... attól függetlenül a génjeit már tovább adta. Attól mert egy élõlény potenciálisan vadállat eledel, még nem feltétlenül nem szaporodik. Az antilopokat is megeszik az oroszlánok, mégis szaporodnak.

A huszadik században rengeteg bajt hozott az emberiség fejére az az elképzelés, hogy a túlélés csupán fizikai adottság kérdése, akinek nincsenek meg ezen adottságai azok halálra vannak ítélve (pl: árja fejelmélet). Ez nem így van, az ember egy puhatestû lény, mindenféle védelem nélkül, még csak gyorsan sem tudunk futni, hogy elmeneküljünk az oroszlánok elõl.

Helyette mit csinált az ember? Kikerülte az oroszlánt. Ez fizikai adottság? Nem... ez intelligencia. Késõbb persze fegyvereket is készített amivel megvédheti magát, sõt, akár õ is lehet az aki az oroszlánra támad. Ez sem fizikai adottság, hanem intelligencia.

A darwini evolúció elmélet nem azt mondja ki, hogy csak az erõsebb élhet, hanem az intelligensebb is.

[MagicAcid]

Ha a legutolsó példádat megismétled akkor kiraklak 1 hét pihenõre! Ezt vedd komolyan!

Oké, bocs [angel]

A többi eszmefuttatás pedig ott bukik meg, hogy a lassú ember is szaporodott. Megdugta az asszonyt, majd elment rágyújtani egy cigire és közben megette egy oroszlán... attól függetlenül a génjeit már tovább adta. Attól mert egy élõlény potenciálisan vadállat eledel, még nem feltétlenül nem szaporodik. Az antilopokat is megeszik az oroszlánok, mégis szaporodnak.

Az evolúciónak pont az a lényege hogy a lassú ember kiszelektálódik. NYilván nem egy generáció alatt történik mint ahogy leírtad, de megfelelõ idõ alatt a lassú emberek teljesen kiszelektálódnak.

AZ antilopok megintcsak az evolúció eredményei. A leggyorsabbak amik valaha léteztek, mert volt egy csomó lassú antilop de azokat meg is ették az oroszlánok. AZért tudnak szaporodni a mai antilopok mert 5 bõl csak 1szer eszik meg õket. Lehet hogy 2000 év múlva már egy új faj lesz aminél ez az arány 6ból egy lesz, és akkor a mostaniak majd jól kiszelektálódnak.

Az antilopoknál egyértelmû hogy a gyorsaság a darwini tulajdonság, de vajon manapság mi lehet ez az embereknél. Régen eleinte a fizikai erõnlét volt aztán egyre jobban az inteligencia ahogy mondtad, de manapság ezek már nem számítanak. Akkor vajon mi számít?

[Ravenstorm]

Bár nem olvastam semmiféle evolúció-elméletet, szerintem ma már egyáltalán nem azok a körülmények, amik korábban. A természetes kiválasztódás is áttételezõdött, különféle társadalmi berendezkedések miatt.

Mindamellett szerintem manapság inkább az intelligencia dominál, ha nem is konkrét tárgyi tudásban, hanem karrierben, beszédkészségben, ilyesmikben. Persze az is kérdéses, hogy mi számít manapság túlélésnek. A szó szoros értelmében természetesen a fizikai tulajdonságok dominálnak, mert egy edzett férfi nyilván tovább bírja a mínusz negyven fokot egy szál gatyában, mint egy dörzsölt üzletember. Az életkörülmények biztosításához viszont nem feltétlenül elegendõ a fizikai erõ.

Egyébként érdekes gondolat ez az evolúció megállása, de szerintem van benne igazság, mivel a népesség nagy része civilizáción belül él, így sokkal kevesebb olyan veszély fenyegeti, ami miatt érdemes lenne fejlõdni. Korábban tényleg ott voltak a ragadozók, az idõjárási körülmények/változások, egyéb ellenségek, manapság az embernek mindene megvan három méteren belül, teljes kényelemben döglik, nincs miért fejlõdnie.

Az is felmerülhet, hogy ez addig fajul, hogy visszafejlõdünk, ami szintén nem alaptalan, látva egyesek elképesztõen alacsony színvonalát mindenféle téren.

[Stauffenberg]

Az evolúciónak pont az a lényege hogy a lassú ember kiszelektálódik. NYilván nem egy generáció alatt történik mint ahogy leírtad, de megfelelõ idõ alatt a lassú emberek teljesen kiszelektálódnak.

AZ antilopok megintcsak az evolúció eredményei. A leggyorsabbak amik valaha léteztek, mert volt egy csomó lassú antilop de azokat meg is ették az oroszlánok. AZért tudnak szaporodni a mai antilopok mert 5 bõl csak 1szer eszik meg õket. Lehet hogy 2000 év múlva már egy új faj lesz aminél ez az arány 6ból egy lesz, és akkor a mostaniak majd jól kiszelektálódnak.

Az antilopoknál egyértelmû hogy a gyorsaság a darwini tulajdonság, de vajon manapság mi lehet ez az embereknél. Régen eleinte a fizikai erõnlét volt aztán egyre jobban az inteligencia ahogy mondtad, de manapság ezek már nem számítanak. Akkor vajon mi számít?

Az embernél sosem a fizikai erõnlét volt a "darwini tulajdonság", az ügyes kezünk és intelligenciánk segített hozzá a túléléshez. Eszközöket tudtunk gyártani és az intelligens gondolkozás révén használtuk is õket. Az, hogy te most itt vagy és írunk erre a fórumra azt bizonyítja, hogy eredményesen használtuk õket sok sok ezer évvel ezelõtt.

Ha nem így lett volna akkor az emberi faj kihalásra ítéltetett volna, hiszen a legtöbb vadállat szemében még annyira sem vagyunk ellenfelek mint a csimpánzok. Puhatestûek vagyunk, gyorsan sem futunk, fára mászni és ágakon lengedezni sem tudunk, erõset ütni, harapni, karmolni sem tudunk. Ha csupaszon ránk támad egy vadállat akkor nekünk annyi, étellé leszünk.

Ellenben van két szembefordítható hüvelykujjunk, ezáltal ügyes kezünk, de azzal még semmire sem mennénk egy face to face harcban, mert intelligens gondolkozásmód is kellett az elsõ fegyverek megépítéséhez és/vagy a harc elkerüléséhez.

Még jó, hogy a darwini evolúció elmélet nem mondja ki azt, hogy csak a fizikai erõnlét és adottságok számítanak a túlélésben. De továbbá azt se feledjük el, hogy Darwin számos elméletét még nem tudta a maga korában bizonyítani és voltak olyanok is, melyek azóta megdõltek. Küzdött az egyházzal és az evolúció elmélet úttörõjeként csak az alapjait tudta lefektetni, azóta már számos aspektusában finomodott.

[Ravenstorm]

Ilyen szempontból nyilván az intelligencia a fontosabb, én a példámat ember és ember közöttre értettem.

[Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon]

Szerintem nem állt meg az evolúció.

Arról szól az egész, hogy az életrevaló maradjon életben. A természet próbálkozik nagy testmérettel, kis testmérettel, értelemmel és nyers erõvel, társulással, magányos életformákkal. Ha az ember miatt kihal egy faj, az a faj az evolúció abban a bizonyos szakaszában nem tudott életben maradni.

Ugyanígy nem hiszek abban, hogy az ember el tudja pusztítani ezt a bolygót. Csak a saját számára teszi lakhatatlanná, ezzel eltüntetve az emberiséget, így az szelektálódik, megbukik, a Föld regenerálódik ( van ideje ), és új életformát hoz létre, ami talán merõben más lesz, mert a körülmények is különbözõek lesznek.

Nehéz behatárolni az evolúciót...mivel nincs végcélja, akármerre elmehet, szélsõséges és kiszámíthatatlan. Legfõképp azért nehéz átlátni, mert rendkívül lassú folyamat.

[Stauffenberg]

Szerintem nem állt meg az evolúció.

Arról szól az egész, hogy az életrevaló maradjon életben. A természet próbálkozik nagy testmérettel, kis testmérettel, értelemmel és nyers erõvel, társulással, magányos életformákkal. Ha az ember miatt kihal egy faj, az a faj az evolúció abban a bizonyos szakaszában nem tudott életben maradni.

Ugyanígy nem hiszek abban, hogy az ember el tudja pusztítani ezt a bolygót. Csak a saját számára teszi lakhatatlanná, ezzel eltüntetve az emberiséget, így az szelektálódik, megbukik, a Föld regenerálódik ( van ideje ), és új életformát hoz létre, ami talán merõben más lesz, mert a körülmények is különbözõek lesznek.

Nehéz behatárolni az evolúciót...mivel nincs végcélja, akármerre elmehet, szélsõséges és kiszámíthatatlan. Legfõképp azért nehéz átlátni, mert rendkívül lassú folyamat.

Ezért volt nagyon is igaza Smith ügynöknek a Mátirxban. Az emberiséget egy rákos elváltozáshoz, vírushoz, parazitához hasonlította, aminél találóbban aligha lehetne definiálni ezt az életformát. A vírusok megtelepszenek a gazdatestben, szaporodnak, kiírtják/felhasználják a többi sejtet, baktériumot, függetlenül attól, hogy az hasznos, vagy haszontalan a gazdatest számára, vagy éppen számukra. Felélik a tartalékaikat és ez a folyamat a gazdatest elpusztulásával ér véget, ami a legtöbb esetben a vírus elhalásával is jár.

Persze ez csak annyiban különbözik, hogy a földet nem tudjuk véglegesen elpusztítani, mert elõbb válik számunkra lakhatatlanná, minthogy visszafordíthatatlan károkat szenvedjen. De ezért is intelligens létforma az ember... minél jobban tisztában vagyunk azzal, hogy kinyírjuk saját magunkat, annál jobban leszarjuk.

[Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon]

Valahogy én is így gondolom.

Továbbá hiszem, hogy egyetlen ember nem tud elõrelépést elérni ebben a tekintetben. Nem tudok irányítani másokat. Megteszem azokat a kis odafigyelést igénylõ dolgokat, amikre képes vagyok úgy, hogy nem okoz zavart az életemben, de nem fogok azért magánakciókat szervezni és venni a fáradságot, hogy nagyobb dolgot tegyek egyedül, egyszerûen azért, mert nincs értelme. Itt együtt lehetne cselekedni, abból meg nem lesz semmi, mert tartós, önzetlen összefogás nem fog létezni egészen addig, míg a pénz fontos szerepet tölt be az életünkben.

Ez is egyfajta szelekció, az emberiség próbája. Vagy találunk megoldást, hogyan éljük túl, elõzzük meg a saját magunk által okozott katasztrófát, vagy elbukunk, és eltûnünk, mint százezernyi egyéb faj.

Én egyébként szeretném megélni a világvégét, roppant mód kíváncsi vagyok, hogy mi miatt pusztulunk majd el. :unsure: B)

[9K38IGLA]

Ezért volt nagyon is igaza Smith ügynöknek a Mátirxban. Az emberiséget egy rákos elváltozáshoz, vírushoz, parazitához hasonlította, aminél találóbban aligha lehetne definiálni ezt az életformát. A vírusok megtelepszenek a gazdatestben, szaporodnak, kiírtják/felhasználják a többi sejtet, baktériumot, függetlenül attól, hogy az hasznos, vagy haszontalan a gazdatest számára, vagy éppen számukra. Felélik a tartalékaikat és ez a folyamat a gazdatest elpusztulásával ér véget, ami a legtöbb esetben a vírus elhalásával is jár.

Persze ez csak annyiban különbözik, hogy a földet nem tudjuk véglegesen elpusztítani, mert elõbb válik számunkra lakhatatlanná, minthogy visszafordíthatatlan károkat szenvedjen. De ezért is intelligens létforma az ember... minél jobban tisztában vagyunk azzal, hogy kinyírjuk saját magunkat, annál jobban leszarjuk.

Ha már a filmeknél tartunk:Penge (és még elõtte jó sokan) megmondta,hogy "Mindig van valaki aki a széllel szemben pisál".Itt is volt,van és lesz olyan ember/csoport/állam/cég/stb. aminek az az érdeke hogy minél jobban szennyezzük a bolygót.Ez tesz bennünket emberré,az örökös harc egymás ellen.Újabb filmes idézettel élve a Terminátor megmondta "A véretekben van az önpusztítás".Egyébként a vírus is ilyen... felél egy gazdatestet utána továbbáll egy másikba.Mi is tovább fogunk menni egy másik bolygóra,azt is feléljük és így tovább és így tovább az idõk végezetéig vagy amíg rá nem b.szunk egy bolygón,már bocs a kifejezésért.

[MagicAcid]

Egyébként a vírus is ilyen... felél egy gazdatestet utána továbbáll egy másikba.Mi is tovább fogunk menni egy másik bolygóra,azt is feléljük és így tovább és így tovább az idõk végezetéig vagy amíg rá nem b.szunk egy bolygón,már bocs a kifejezésért.

Biztos vagyok benne hogy nem fogunk átköltözni másik bolygóra. EGyáltalán hova költöznénk?

Én egyébként szeretném megélni a világvégét, roppant mód kíváncsi vagyok, hogy mi miatt pusztulunk majd el.

Nem hinném hogy ez egy pillanatszerû esemény lenne, inkáb olyan többezer éves folyamatként tudnám elképzelni ahogy a dínók is kihaltak. Persze azt tényleg érdekes lenne látni hogy mi indítja majd el ezt a folyamatot. Persze az is lehet hogy már elindult csak nem vettük észre.

Az embernél sosem a fizikai erõnlét volt a "darwini tulajdonság", az ügyes kezünk és intelligenciánk segített hozzá a túléléshez. Eszközöket tudtunk gyártani és az intelligens gondolkozás révén használtuk is õket. Az, hogy te most itt vagy és írunk erre a fórumra azt bizonyítja, hogy eredményesen használtuk õket sok sok ezer évvel ezelõtt.

Az ember evolúciója során eleinte nagyon is meghatározó voltak a fizikai tulajdonságok, még az ügyes kezeink meg a nagy koponyatérfogatunk is fizikai tualjdonságnak tekinthetõek. AZtán egyre inkáb bejött az inteligencia. AZ "okos" ember felülkerekedett az "erõs" emberen. MA meg már olybá tûnik hogy egyik sem számít sokat.

[Stauffenberg]

Az ember evolúciója során eleinte nagyon is meghatározó voltak a fizikai tulajdonságok, még az ügyes kezeink meg a nagy koponyatérfogatunk is fizikai tualjdonságnak tekinthetõek. AZtán egyre inkáb bejött az inteligencia. AZ "okos" ember felülkerekedett az "erõs" emberen. MA meg már olybá tûnik hogy egyik sem számít sokat.

A koponyatérfogat és az intelligencia között nincs egyenes arányosság, ez már általános iskolában az elsõ biológia órán is elhangzik. Ha nagyon akarjuk akkor belemagyarázhatjuk az intelligenciába is a fizikai tulajdonságot... receptorok, ingerek, agyunk szürkeállománya, stb... De azért remélem te is érzed, hogy mi a különbség egy fára menekülõ csimpánz, egy oroszlán elõl elfutó antilop és egy ember között, aki megtanulta kicselezni az oroszlánt, aztán megtanulta, hogyan építsen eszközöket ellene, a saját védelmére és arra, hogy õ támadhasson a vadállatokra.

Az evolúciós elméletek esetében az elsõ elõemberek azok voltak, melyek már elkülöníthetõk a majomembertõl, tehát felegyenesedés, eszközhasználat, gondolkozás és nyelvhasználat. Még ha ezek kezdetlegesek is voltak. Ezen felül az oroszlános példával is az a baj, hogy az állatvilágban ritka, hogy egyik állatfaj kiirtsa a másikat... ez majdhogynem csak emberi tulajdonság. Az oroszlánok és más vadállatok nem irtották volna ki az elõembert, fõleg mivel akkor még olyan alacsony volt a populáció, hogy a legtöbb oroszlán soha élete során nem látott embert, ahogy van ez ma is a vadon élõ oroszlánok többségével, pedig azóta az emberiség populációja sok milliárd lett, nem csak néhány százezer. Inkább attól kellett volna félnünk, hogy rossz lesz a termés és nem lesz elég bogyó amit leszedhetünk a bokrokról.

Ráadásul mikor kialakult az europid rassz, akkor már kevésbé találkoztunk vadállatokkal, akkor már a háziasítás is megjelent. Még a te feltételezésed szerint is csak Afrika, az õskontinens lett volna kritikus fázis, de akkor sem irtotta volna ki a fajunkat egy vadállat sem. A Neander völgyi embert sem vadállatok, hanem a Homo Sapiens gyilkolta le, illetve egyes elméletek szerint keveredett a Homo Sapiensel és így alakult ki az europid rassz.

[-Thresher-]

Már gyermekkorától látszik hogy szuperinteligens, mindig kitûnõ, nagyon okos gyerek. Ahogy felcseperedik, a karriert választja, sikeres üzletasszony lesz de gyereke nem születik. Ergo hiába vannak elõnyös tulajdonságai, a hiperszuper génjeit nem tudja tovább örökíteni.

A jó fizetés, meg a kényelmes iroda nem biológiai elõny. A genomunk meg sajnos olyan konzervatív, hogy hogy csak e szempontok alapján változik.

És bár nem hangzott el eddig, ugye mindenki tudja hogy az evolució során nem "jobbak" lesznek az élõlények?

Egy 4 millió éves õsló nem "rosszabb" egy mainál. Ha ehhez a világhoz mérjük a képességeit, akkor valóban lehet "rossz"-ról beszélni, de mivel az élõlények nem ahhoz a környezethez alkalmazkodnak, ami volt, meg ami lesz, hanem a jelenlegihez.

Így fontos észben tartani, hogy minden élõlény tökéletes, mert minden élõlényt csak a saját környezetében szabad -úgymond- vizsgálni. (Ami meg nem képes a környezetében élni, nem is létezik.) Így az õsló -akkor és ott- ugyan olyan tökéletes mint a mai ló ekkor és itt. Ide-oda utazgatni élõlényeket térben és idõben pont annyira értelmes, mint középkori parasztot egy szerverszobába képzelni.

[MagicAcid]

A jó fizetés, meg a kényelmes iroda nem biológiai elõny. A genomunk meg sajnos olyan konzervatív, hogy hogy csak e szempontok alapján változik.

És bár nem hangzott el eddig, ugye mindenki tudja hogy az evolució során nem "jobbak" lesznek az élõlények?

Egy 4 millió éves õsló nem "rosszabb" egy mainál. Ha ehhez a világhoz mérjük a képességeit, akkor valóban lehet "rossz"-ról beszélni, de mivel az élõlények nem ahhoz a környezethez alkalmazkodnak, ami volt, meg ami lesz, hanem a jelenlegihez.

Így fontos észben tartani, hogy minden élõlény tökéletes, mert minden élõlényt csak a saját környezetében szabad -úgymond- vizsgálni. (Ami meg nem képes a környezetében élni, nem is létezik.) Így az õsló -akkor és ott- ugyan olyan tökéletes mint a mai ló ekkor és itt. Ide-oda utazgatni élõlényeket térben és idõben pont annyira értelmes, mint középkori parasztot egy szerverszobába képzelni.

A jó fizetés nem, de az inteligencia ami a megszerzéséhez kell (ideális esetben :D ) az nagyon is elõny. Legalábbis annak kéne lennie, e mégsem az.

Egyébként ja, az evolúció nem tesz feltétlenül jobbá csak elõnyben részesíti azt a fajt amelyik jobban alkalmazkoik a folyamatosan változó környezethez. 4milló éve az egyik õsló jobban alkalmazkodott mint a másik, és kifejlõdött belõle a mai ló, amit nyilván nem kell belekeverni a 4millió éves helyzetbe.

[-Thresher-]

A jó fizetés nem, de az inteligencia ami a megszerzéséhez kell (ideális esetben :D ) az nagyon is elõny. Legalábbis annak kéne lennie, e mégsem az.

Az a baj hogy egyszer biológus szemmel nézed az embert, máskor meg etológus/szociológuséval...

Az, hogy az ember kocsival száguldozik, épületekben gürcöl meg golyóstollal írogat, az nem a szûken vett biológia tárgya, hanem inkább az utóbbiéké.

Tehát ha valaki ír egy szimfóniát, vagy fejbel kiszámolja a pi negyvenedik hatványát, az nem biológiai elõny. Itt inkább a kézzelfogaható, fizikalilag mérhetõ dologokra kell gondolni. Pl ki az erõsebb, ki a gyorsabb stb. Egy irodában ez szart sem ér valóban, csak ugye egy iroda is kb. max 10000 éve van, az ember meg kb. 2 millió éve. Biológiai szempontból az embert rendes biológiai környezetében kéne vizsgálni, és egy pár tízezer éves környezet még nem természetes.