Elgondolkodások, filozofálgatások, beszélgetések

[Ravenstorm]

Miért is hajtunk?? A halász hazatér fatörzsbõl vájt csónakján és találkozik egy külföldi piackutató szakemberrel, aki ebben a fejlõdõ országban dolgozik. A piackutató megkérdezi a halásztól, hogy miért jött haza olyan korán. A halász azt feleli, hogy tovább is maradhatott volna, de elég halat fogott ahhoz, hogy gondoskodjon a családjáról. - ... és egyébként mivel tölti az idejét? - kérdezi a szakember. - Hát, például halászgatok. Játszom a gyerekeimmel. Amikor nagy a forróság, lepihenünk. Este együtt vacsorázunk. Összejövünk a barátainkkal és zenélünk egy kicsit - feleli a halász. A piackutató itt közbevág: - Nézze, nekem egyetemi diplomám van, tanultam ezekrõl a dolgokról. Segíteni akarok magának. Hosszabb ideig kellene halásznia. Akkor több pénzt keresne, és hamarosan egy nagyobb csónakot tudna vásárolni ennél a kis kivájt fatörzsnél. Nagyobb csónakkal még több pénzt tudna keresni, és nem kellene hozzá sok idõ, máris szert tudna tenni egy több csónakból álló vonóhálós flottára. - És azután? - kérdezi a halász. - Azután ahelyett, hogy viszonteladón keresztül árulná a halait, közvetlenül a gyárnak tudná eladni amit fogott vagy beindíthatna egy saját halfeldolgozó üzemet. Akkor el tudna menni ebbõl a porfészekbõl Cotonouba, Párizsba vagy New Yorkba és onnan irányíthatná a vállalkozást. Még azt is fontolóra vehetné, hogy bevezesse a tõzsdére az üzletet és akkor már milliókat kereshetne. - Mennyi idõ alatt tudnám ezt elérni? - érdeklõdik a halász. - Úgy 15-20 év alatt - válaszolja a piackutató. - És azután? - folytatja a kérdezõsködést a halász. - Ekkor kezd érdekessé válni az élet - magyarázza a szakember. -Nyugdíjba vonulhatna. Otthagyhatná a városi rohanó életformát és egy távol esõ faluba költözhetne. - És azután mi lenne? - kérdezi a halász. - Akkor volna ideje halászgatni, játszani a gyermekeivel, a nagy forróság idején lepihenni, együtt vacsorázni a családjával és összejönni a barátaival zenélgetni kicsit...

Egy mondatban: kapitalizmus fúj.

[erdly]

Egy mondatban: kapitalizmus fúj.

Jajj csak ezt ne... <_<

[Ravenstorm]

Jajj csak ezt ne... <_<

Én csak összefoglaltam a tanmesét, hogy ha esetleg van más is, aki épp kommunikáció-retorika elõadásra siet, annak ne kelljen az egészet elolvasni -_-

Viccet félretéve a kapitalizmusnak is megvannak a maga előnyei/hátrányai.

[erdly]

Én csak összefoglaltam a tanmesét, hogy ha esetleg van más is, aki épp kommunikáció-retorika elõadásra siet, annak ne kelljen az egészet elolvasni -_-

Viccet félretéve a kapitalizmusnak is megvannak a maga elõnyei/hátrányai.

Igen megvannak, csak általában ha elõkerül a kapitalizmus szó, akkor onnan már csak 1 lépés Marx, és Engels. Amit szerintem nem kéne... :)

[Ravenstorm]

Igen megvannak, csak általában ha elõkerül a kapitalizmus szó, akkor onnan már csak 1 lépés Marx, és Engels. Amit szerintem nem kéne... :)

Mér, Marxszal és Engelsszel szerintem semmi baj, egy dolog, hogy rájuk hivatkozva mi hogyan alakult. Hitler is Nietzsche übermensch-elméletére támaszkodott, aminek amúgy semmi köze a fasizmushoz.

szerk.: AMúgy meg akkor már inkább Lenin, ő nevezte el a kapitalizmus :rolleyes:

[Hanni]

Mér, Marxszal és Engelsszel szerintem semmi baj, egy dolog, hogy rájuk hivatkozva mi hogyan alakult. Hitler is Nietzsche übermensch-elméletére támaszkodott, aminek amúgy semmi köze a fasizmushoz.

És mindig ez a válasz :lol:

[erdly]

szerk.: AMúgy meg akkor már inkább Lenin, õ nevezte el a kapitalizmus :rolleyes:

Én úgy tudom, hogy először Marx használta a kapitalizmust a piacgazdaság definiálására még A tőkében..

De hagyjuk inkább... :)

[Stauffenberg]

Mér, Marxszal és Engelsszel szerintem semmi baj, egy dolog, hogy rájuk hivatkozva mi hogyan alakult. Hitler is Nietzsche übermensch-elméletére támaszkodott, aminek amúgy semmi köze a fasizmushoz.

Ahogy Adolf Hitlernek sem volt semmi köze a fasizmushoz, maximum annyi, hogy legnagyobb szövetségese, Benito Mussolini fasiszta diktátor volt. De ha ennyire vissza akarjuk vezetni a dolgokat, akkor nem 'dolf-bácsi volt az aki az übermensch-elméletre támaszkodva hozott létre erõsen ideologizált politikai tömörülést, mert már az elsõ világháborút is átszõtte a pán-germanizmus, pont ezért élte meg oly sok német katona tragédiaként a háború végét és ezért alakultak sorra a szélsõ-jobboldali pártok és a szabad csapatok is ezért verték össze az összes kommunistát akivel csak találkoztak az utcán. Sokáig az NSDAP egyszerûen nem volt tényezõ, voltak szélsõ-jobboldali pártok melyek sokkal inkább egy újabb világháború rémképével fenyegettek.

Ráadásul az NSDAP jogelõdjét egy bizonyos Anton Drexler alapította és Adolf Hitler csak átvette tõle a pártelnökséget miután olyan népszerû lett, hogy a párt egyet jelentett a zseniális szónok nevével.

Én úgy tudom, hogy elõször Marx használta a kapitalizmust a piacgazdaság definiálására még A tõkében..

De hagyjuk inkább... :)

Teljesen lényegtelen, hogy ki használta a kapitalizmus szót elõször, a lényegen nem változtat, a rendszere a lényeg.

Viszont ez a téma sem történelem, sem filozofálgatás, így ha lehet inkább itt folytassuk: Rezisztencia Fórum

[Ravenstorm]

Ahogy Adolf Hitlernek sem volt semmi köze a fasizmushoz, maximum annyi, hogy legnagyobb szövetségese, Benito Mussolini fasiszta diktátor volt.

Uhh, epic fail, pedig tudom, hogy nem... Korán volt, bocs.

[Warfoki]

Kezdetleges, de mûködõ "mûszem". Magyarul így hirtelen csak ezt a ciket találtam, de a lényeg azért benne van. A szem ugye az ember legfõbb érzékszerve és közel az egyetlen, amit mûvileg nem lehetett eddig pótolni. Úgy látszik az elsõ lépés megtörtént...

[Hanni]

Nem rossz cuccos. Ahogy olvastam a fogbeültetõs szemes cucc jutott az eszembe elsõnek :lol:

[_Tigris_]

Kedden egy ráérõs órámban, gondoltam egy két laza újság végiglapozgatásával ütöm el az idõt. Egyáltalán nem azért vettem elõ ezt az irományt, mert filozófiai gondolatokat szerettem volna megfogalmazni (mégis így lett). Elkezdtem olvasni egy interjút Vágó Istvánal, a kvizmesterrel akinek renszeresen nézõje voltam mert szégyen, nem szégyen tetszettek a mûveltségi vetélkedõi. Viszont most nem is ez a tény a fontos, hanem az a mozzanat amit ebben az interjúben elénk tárt, mégpedig az ateizmus kérdésköre. Azt eddig is tudtam hogy tagja valami szekeptikus társaságnak, akikkel fellép az un. kuruzslók és áltudományok ellen. Ebben önmagában még nem találtam semmi kivetni valót, hogy nem hisz a webgyógyítóban meg a horoszkópban (ezeknek a nagy része szerintem is humbuk) viszont ami döbbentõ volt számra, hogy még ateista is. Azt mondta hogy fél a haláltól mert a halál után nincs semmi..... Na hát ha én is ezt gondolnám akkor biztos rettegnék a halál tényétõl, viszont megmondom õszintén nem értem hogy valaki miért érzi jobban magát ha nem hisz semmiben. Nem mondom hogy mindíg a templomban ülök, és sosem hágom át a tízparancsolatot meg az ilyeneket, de azt hogy ateista lennék azt végképp elutasítom, és megdöbbentõnek tazalálom hogy eggyesek még mindíg magukénak érzik az ilyesmit.

[Warfoki]

Kedden egy ráérõs órámban, gondoltam egy két laza újság végiglapozgatásával ütöm el az idõt. Egyáltalán nem azért vettem elõ ezt az irományt, mert filozófiai gondolatokat szerettem volna megfogalmazni (mégis így lett). Elkezdtem olvasni egy interjút Vágó Istvánal, a kvizmesterrel akinek renszeresen nézõje voltam mert szégyen, nem szégyen tetszettek a mûveltségi vetélkedõi. Viszont most nem is ez a tény a fontos, hanem az a mozzanat amit ebben az interjúben elénk tárt, mégpedig az ateizmus kérdésköre. Azt eddig is tudtam hogy tagja valami szekeptikus társaságnak, akikkel fellép az un. kuruzslók és áltudományok ellen. Ebben önmagában még nem találtam semmi kivetni valót, hogy nem hisz a webgyógyítóban meg a horoszkópban (ezeknek a nagy része szerintem is humbuk) viszont ami döbbentõ volt számra, hogy még ateista is. Azt mondta hogy fél a haláltól mert a halál után nincs semmi..... Na hát ha én is ezt gondolnám akkor biztos rettegnék a halál tényétõl, viszont megmondom õszintén nem értem hogy valaki miért érzi jobban magát ha nem hisz semmiben. Nem mondom hogy mindíg a templomban ülök, és sosem hágom át a tízparancsolatot meg az ilyeneket, de azt hogy ateista lennék azt végképp elutasítom, és megdöbbentõnek tazalálom hogy eggyesek még mindíg magukénak érzik az ilyesmit.

Én meg megdöbbentõnek találom, hogy még ma is vannak, akik képesek elutasítani az ilyesmit. :D De ezt talán ne itt beszéljük meg (vallási témakörök boncolgatása nem igazán GSO-barát). Azért van is lett létrehozva ez: http://rezisztencia.forumx.hu/ (többek között)

[a880120]

Azt mondta hogy fél a haláltól mert a halál után nincs semmi.....

Én pedig pont ezért nem félek tõle. Nincs, vége. Nem fogok a következõ X életemben (világszemlélettõl függõen) azon töprengeni, hogy mit, hogy kellett volna csinálni. Megszûnik a tudat, és a semmi lép a helyébe. Amit persze nem fogok tudni, hogy a semmi a jelenlegi állapotom. És ebben semmi csodálni való nincs, vagyunk ezzel még páran, akik úgy gondolják.

Az már más kérdés, hogy félek-e, hogy elvesztem a földi életet. :)

[bullet50]

Szépek ezek a bibliás történetek de én ebbe a formába nem hiszek istenben, inkább valami energiaként tudom elképzelni ami maga az egész világ és mi is része vagyunk vagy ilyesmi.

Akár az is lehet, hogy semmi nincs a halál után olyan mint mikor alszol de nem álmodsz semmit :D

[Mortanius]

Megrögzött ateistáknak ajánlom Hamvas Béla A bor filozófiája címû könyvének elsõ fejezeteit, ahol szó szerint érzelmi nyomorékoknak írja le az ateistákat, akiket csak szánni lehet, de mindenképpen meg kell próbálni segíteni rajtuk. :D :D Amúgy az egész könyv ateistáknak (is) szól. Bár érzõdik rajta, hogy némiképp spicces állapotban írhatta az úr, azért a lényeg átjön azona az 1-2 száz oldalon. Ezen kívül Balogh Béla A végsõ valóság címû könyvének elsõ fele is ateistákat szeretne kibillenteni nyugalmi állapotukból a tudomány mai eredményeinek felhasználásával. Érdemes beléjük kukkantani.

Azt ne felejtsük el, hogy az ateizmus is ugyanúgy hit és ugyanúgy vallás, mint bármelyik másik.

Van egy jó hasonlatom a halál utáni életre. Amikor még magzat voltál anyá.d méhéban, akkor gõzöd sem volt róla, hogy van külsõ világ, jól eléldegéltél, egészen a születés napjáig. Akkor viszont jött a fehér fény, és a jó meleg vackodból ki kellett jönnöd ebbe a világba. Biztosan féltél is nagyon, hogy most mi fog következni, hideg volt, és nem volt túl kényelmes. De így utólag már nem is olyan rossz ezen a világon (már akinek, de ez már a karma dolga). Így semmi alapunk nincs feltételezni, hogy az általunk halálnak nevezett élettani és mentális jelenség után véget érne minden.

(Hozzátenném, hogy a közelmúltig (kb 1-2 év) én is a semmi mellett, meg az álom nélküli alvás mellett voltam. De utána elkezdtem gondolkozni.) :)

[silent]

Nem értek egyet. Az ateizmus miért is lenne vallás? teljesen más. Attól még, hogy úgy gondolom, hogy nincs isten, nem hirdetem azt, nem kötök szabályokat hozzá, stb.

Amúgy meg pont a példádra, gondolj bele, mikor még nem születtél meg, nem emlékszel semmire, pedig javában folyt az élet, valószínánek tartom, hog a halál után is ez lesz.

Már csak az istenség eredete is abszurd számomra, mi célja lenne, hogy jöhetne létre egy örök élet, sõt ha az ember élne a halál után mi célja lenne, hidd el, egy örökkévalóságig tartó valami aminél a tudatodnál vagy, hát nem tudom, kétlem.

Szánni ateistákat, én fordítva gondolnám, de nem teszem, higgyen amiben szeretne, jó is neki, szeretnék én is, úgy könnyebb lenne sok minden, ezért is jött létre a vallás, hogy könnyebbé tegyenek olyan dolgakat amit nehéz, vagy lehetetlen elfogadni.

[MagicAcid]

Így semmi alapunk nincs feltételezni, hogy az általunk halálnak nevezett élettani és mentális jelenség után véget érne minden.

Ez hogy következik az anyaméhes hasonlatból? :huh:

Én próbálom tudományosan megközelíteni a dolgot. A tudat,elme vagy lélek, vagy hívd aminek akarod, az agyban futó elektromos impulzusok összessége. Nem hinném hogy ennél több vagy éppen kevesebb lenne. Ha meghalunk akkor ezek az impulzusok nem lesznek többé, ergo tudat sem lesz többé. Tehát a halál után semmi sincs, egyszerûen megszûnik létezni a tudatunk.

Pont ezért tudok nyugottan élni. Nem kell azon aggódnom hogy jajj most melyik parancsolatot szegem meg, meg hogy elkárhozok, meg mittoménmennyit fogok szenvedni. BÁrmit teszek az életben, a vég így is úgy is elkerülhetetlen. Olyan mint egy álom, amire reggel nem emlékszik az ember. Akár mien rémes vagy éppen jó volt, mintha meg se történt volna, teljesen jelentéktelen.

de ez már a karma dolga

EZa karma a másik kedvencem. Igazából nem tudom hogy mi az, de nagyon szívesen meghallgatnék valakit róla.

Nemrég a Szfvári karácsonyi vásárban kavarogtam, és betértem egy könyvesbódéba. Egy szép kék könyv keltette fel a figyelmemet, a címe :"Karma". Na mondom ez érdekes lesz. Leemeltem és az 5ödik oldalon meg is találtam a "mi az a karma?" fejezetet. Kb ez volt beleírva: " Induljunk ki egy alapvetõ fizikai törvénybõl.(tetszik ez a megközelítés :) ). Newton 3adik törvénye kimondja hogy mindennek oka, és okozata van." ÁLJ. Egy kis emlékeztetõ:Két test kölcsönhatása során mindkét testre azonos nagyságú, egymással ellentétes irányú, erõ hat. NA ebbõl hogy hogy a fenébe hámozták ki azt hogy mindennek oka meg okozata van?!?!?. :o

[Warfoki]

Azt ne felejtsük el, hogy az ateizmus is ugyanúgy hit és ugyanúgy vallás, mint bármelyik másik.

Tévedés! Ezt annyiszor hallottam már, hogy hihetetlen. Az ateizmus NEM vallás. A vallás hitre épül, illetve olyan tételekre amelyek bizonyíthatatlanok, spekulatívak. Mindegy milyen vallás.

Az ateizmus szándék és tudás. Annak tudása, hogy minden jelenség megmagyarázható tudományosan és annak szándéka, hogy ez meg is történjen. Az ateizmus nem azért mondja ki, hogy isten(ek) nincs(enek), mert másban hisz, hanem azért mert léte/létük nem bizonyítható és feltehetõleg minden bizonyítási szándék ellen ez így is marad. Erre hívõktõl meg szoktam kapni, hogy bizonyítsam be akkor, hogy nincs(enek) isten(ek). Ez viszont alapvetõ logikai tévedésre épül: nem lehet megcáfolni valamit, aminek a léte nem bizonyítható. Ahhoz, hogy konkrét adatokkal cáfoljam egy felsõbb hatalom létezését, ahhoz elõbb kellene valami, amit cáfolhatok. Ez olyan mintha én kijelenteném, hogy tõlünk 12 millió fényévre, az X. bolygón rózsaszínû elefántok tanulnak tangózni. Hogy nem hiszed? Oké, bizonyítsd be, hogy nincs így!

Legalábbis ez az én véleményem.

Vágó István meg a mai magyar televíziós személyiségek körül nagyjából az egyetlen értékelhetõ.

Egyébként épp most találtam egy idevágó idézetet:

"I contend we are both atheists, I just believe in one fewer god than you do. When you understand why you dismiss all the other possible gods, you will understand why I dismiss yours."

Stephen F. Roberts

[Joey]

(Hozzátenném, hogy a közelmúltig (kb 1-2 év) én is a semmi mellett, meg az álom nélküli alvás mellett voltam. De utána elkezdtem gondolkozni.) :)

Érdekes, azt vettem észre, hogy amikor az emberek elkezdenek gondolkodni, akkor a végén rájönnek, hogy tulajdonképpen hisznek. Ez szerintem amiatt van, mert minél mélyebbre jutsz egy általad izgalmasnak vélt témában, annál több megválaszol(hat)atlan kérdést teszel fel és kikötsz a hit mellet. gondolom a középkorban is ezért hittek rengeteg olyasmiben, amit mára marhaságnak tartunk éppen azért, mert van magyarázatuk.

Nálam ugyanez vonatkozik a szerintem hihetetlenül izgalmas csillagászatra. Újra és újra elolvasom ezt a könyvet:

és mindig találok valami újat benne. Ami leginkább megfogott az az univerzum halálával kapcsolatos. 10 a sokadikon év múlva, amikor már a hihetetlenül nagyra tágult (mert a végtelenségig fog tágulni a mai tudásunk szerint. Sötét anyag ide vagy oda) világegyetemben minden élet kihalt és már a fekete lyukak (és minden fizikai kötés is) is elbomlottak (OMG), akkorra már csak a fényrészecskék vagy micsodák maradnak meg, amik számára már nem létezik az idõ és a tér, ergo a világegyetemünk halálakor megszûnik a tér és az idõ is. :ph34r: (Egyébként érdekes, hogy az õsrobbanás elõtt sem létezett tér és ídõ, tehát értelmetlen a kérdés, hogy: Mi volt azelõtt? :unsure: )

Erre mondták Patrick Moore-ék, hogy bizony ez így teljesen értelmetlennek hangzik, akkor mi végre született az univerzum? És itt jön be a hit a képletbe, amit ezek a fantasztikus csillagászok sem vetnek meg, mert a mai (ismétlem a mai) tudásunk szerint az elõbb vázolt képlet fog megvalósulni. Aztán még esetleg ott lehetne a párhuzamos világegyetemek létezésének eshetõsége is, de arra semmiféle bizonyíték nem létezik, tehát azt kell hinnünk jelenleg, hogy minden ami körülvesz minket, a biztos pusztulás vár...

[MagicAcid]

Érdekes, azt vettem észre, hogy amikor az emberek elkezdenek gondolkodni, akkor a végén rájönnek, hogy tulajdonképpen hisznek. Ez szerintem amiatt van, mert minél mélyebbre jutsz egy általad izgalmasnak vélt témában, annál több megválaszol(hat)atlan kérdést teszel fel és kikötsz a hit mellet. gondolom a középkorban is ezért hittek rengeteg olyasmiben, amit mára marhaságnak tartunk éppen azért, mert van magyarázatuk.

IGen, pont ezért jött létre a vallás. Hogy megmagyarázzzon olyan dolgokat amelyeket józan ésszel nem értünk. Manapság egyre kevesebb ilyen dolog van, de nem hiszem hogy egyhamar eljön majd az a nap amikor azt mondja az ember hogy: " minek vannak tudosók, má' mindent tudunk!". A vallás kitölti az emberi tudás hézagait. Csakhogy ahogy ezek a hézagok fogynak, és fogytak a történelemben úgy válik egyre hiteltelenebbé a vallás. Ha most azt mondják hogy Isten indította el az õsrobbanást, miért higgyek nekeik? Azt mondták hogy lapos a Föld, de nem, meg hogy ISten teremtette a embereket, de nem.

[Joey]

IGen, pont ezért jött létre a vallás. Hogy megmagyarázzzon olyan dolgokat amelyeket józan ésszel nem értünk. Manapság egyre kevesebb ilyen dolog van, de nem hiszem hogy egyhamar eljön majd az a nap amikor azt mondja az ember hogy: " minek vannak tudosók, má' mindent tudunk!". A vallás kitölti az emberi tudás hézagait. Csakhogy ahogy ezek a hézagok fogynak, és fogytak a történelemben úgy válik egyre hiteltelenebbé a vallás. Ha most azt mondják hogy Isten indította el az õsrobbanást, miért higgyek nekeik? Azt mondták hogy lapos a Föld, de nem, meg hogy ISten teremtette a embereket, de nem.

Szerintem a vallást és a hitet nem szabad összekeverni. Teljesen különbözõ fogalom a kettõ... :)

[_Tigris_]

Úgy látom nem csak engem ejtett gondolkodóba ez a dolog. Itt írta valaki hogy minek foglalkozok itt vallástörténettel, erre azt tudom mondani hogy nem vallástörténetrõl írtam, hanem csak egy elgondolkozásomat írtam le egy témában, ami az ateizmus volt. Jómagam továbbra is hiszek abban hogy van élet a halál után, valamilyen formában biztos, de meggyõzni se akarok senkit semmirõl, ugyis mindenki maga dönti el hogy miben hisz, és miben nem. Egy filozófikus elgondolkozást viszont megért szerintem a téma.

[MagicAcid]

Szerintem a vallást és a hitet nem szabad összekeverni. Teljesen különbözõ fogalom a kettõ...

Ez így van. A kérdés az hogy a tyúk vagy a tojás volt elõbb.

[Warfoki]

Ez így van. A kérdés az hogy a tyúk vagy a tojás volt elõbb.

Elvileg a tojás, mert elvileg a dinoszauruszok is azzal szaporodtak, amikor a tyúkok sehol nem voltak... :)