Fizika

[SasOri-Sama]

Egy linket esetleg tudnál ezekhez adni Blambun? :) Mármint a Feynmann könyvekhez.

[Bice]

Vicces, én pont a másik végletrõl szóló könyvet olvasom. Sõt, ha jól tudom a szerzõ is ugyanaz. :)

Különben végre valahára levánszorgott a Mai fizika mind a kilenc kötete. Gépen nem szeretek olvasni, így csak innen-onnan csipegettem belõle, de ez már tényleg az a könyv, ami egyetemi tankönyvnek is megfelel. Képletestõl, mindenestõl. Nagyon csúnya dolgok vannak benne. :) Valahol ki kéne nyomtatni nagy hirtelen ~ 1800 oldalt. :D

Irány a nyomda! :D Nagy tételben csak olcsóbban nyomtatnak.

Ha jól sejtem, akkor Te a semmi könyvét olvasod? :) Azt akartam eredetileg megvenni, csak az nem volt és mivel ez a könyv is a listán volt, így ezt vettem. Meg még ezt akarom megvenni, csak ez kicsit drága. :D Elõször a Bronstejn-féle matek könyvet veszem meg. :D

[blambun]

Irány a nyomda! :D Nagy tételben csak olcsóbban nyomtatnak.

Az egyetemen 5 ft / oldal, de az meg nem tudni, hogy így nyáron mûködik e. Viszont nagyon szívesen olvasnám. :) Ezt a klímakutatásról szóló könyvet, ahogy elnézem elég szépen lehúzta az egyik kedves vásárló. :D A matek könyv is marha drága, bár az ár/oldal arányt megvizsgálva nem biztos, hogy drágább, mint bármelyik másik fizika könyvem. :) Sõt.

SasOri: Torrenten jó ? Amennyiben igen, akkor parancsolj. :) Én is ezt töltöttem, szóval tudom seedelni is, bár rajtam kívül is van tán 3-4 másik. :)

[_HeGe]

Sziasztok!

Lenne egy kérdésem, tanulok gõzerõvel fizika vizsgámra, és egy dolgot nem értek.

Van a képlet, a maximális gyorsulása egy ingának: a(t)=-A * (omega négyzet) * sinus omega * T

Itt az omegát, a T-t, és az A-t honnan kapom meG?

Feladatot még nem láttam életemben, de kellene valami! Kösz szépen!

[cusl]

Sziasztok!

Lenne egy kérdésem, tanulok gõzerõvel fizika vizsgámra, és egy dolgot nem értek.

Van a képlet, a maximális gyorsulása egy ingának: a(t)=-A * (omega négyzet) * sinus omega * T

Itt az omegát, a T-t, és az A-t honnan kapom meG?

Feladatot még nem láttam életemben, de kellene valami! Kösz szépen!

ω(omega)=2π(pi)/T(rezgésidõ) vagy ω(omega)=2π(pi)*f(frekvencia), A meg általában megvan adva a példában vagy ha nem, ki kell fejezni és onnan kapod meg

[blambun]

No, most, hogy néhány napja végre elkezdtem számolgatni egy kis fizikát, sikerült összefutnom egy aranyos feladattal, amit beírnék ide. :) Szóval:

Mennyivel nehezebb (vagy könnyebb) egyenletesen tolni vízszintes terepen egy testet, mint húzni, ha a tömege 30 kg, a súrlódási együttható 0,4 és az erõ mindkét esetben 45°-os szöget zár be a vízszintes talajjal ?

[blambun]

Huhh, elolvastam A Semmi könyvét. :) Azt kell mondjam, hogy kétségtelenül az eddigi legkomolyabb fizika témájú könyv (igaz, eddig mindössze hármat olvastam), amit csak volt valaha szerencsém olvasni (és a leghosszabb is a maga 310 oldalával :)).

A könyv a mindenki által oly jól ismert számtani 0 kialakulásával indít (megismerkedhetünk a babiloniak, egyiptomiak, aztékok, maják és társaik nulláival). Ezt követõen azonban hamarosan szembesülünk a filozófiai nemlét, a filozófiai semmi problémájával is. A kedves olvasó itt aztán kap egy jó adag filozófiát (persze az éllovasok ekkor is a görögök lesznek. Gondolom Zénón mozgásparadoxonjairól már sokan hallottatok. No, ez még a simán emészthetõ kategória. :lol: És ekkor leszünk tanúi egy forradalmi új modellnek: az anyag atomokból épül fel. :) ).

Szép lassan eljutunk a fizikusok ûréig, ami nem kerülheti el a teológia és a fizika párharcát sem. Számos gondolatkísérlet után, végre sikerül is tartós fizikai vákuumot elõállítani (még ha nem is tökéletes) Torricelli jóvoltából. Kiderül, hogy az egyik legjelentõsebb görög filozófus, Arisztotelész és a kor teológusai elgondolása, miszerint a természet retteg a semmitõl (akárcsak az ember), hamis. Ám ezek a vákuumok még mindig tökéletlenek: lehetséges igazi, valós kvantumvákuumot létrehozni, amelyben egy részecske sem, egy hullám sem és semmi energia sem található ? A válasz nem. :) Ettõl kezdve a vákuum egy merõben új meghatározásával kerülünk szembe. A vákuum ugyanis nem más, mint a térnek az a darabkája, ahonnan mindent kivettünk, amit ki lehetett venni (Maxwell definíciója). A vákuumnak ugyanis van egy olyan minimális energiaállapota, ami semmilyen módon sem csökkenthetõ.

Egy csodálatos összefüggéssel is megismerkedünk: a vákuum alapvetõen szükséges az általunk ismert élet kialakulásához. Ha világegyetemünkben kisebb vákuum lenne, mint amilyenre a megfigyelésekbõl következtethetünk, akkor most nagy valószínûséggel nem pötyögném ezeket a sorokat sem. :) És ez még semmi! Világegyetemünk végét is meghatározhatja a vákuum (ill. ennek energiája, a vákuumenergia) az einsteini általános relativitáselmélet λ-erejeként. Érdekes, hogy a λ-erõt, amit maga Einstein vett fel a tér és idõ geometriáját az anyag- és energia-eloszlások függvényében leíró általános relativitáselméletbe, késõbb élete legnagyobb baklövésének nevezte.

Ezek függvényében lehetséges e azt állítanunk, hogy a semmi az tényleg "csak" semmi ? :)

Nagyon jó könyv A Semmi könyve, viszont egyáltalán nem egyszer-olvasós. A sok filozófia már az elején rendesen le tud fárasztani, majd Einstein általános relativitáselméletével indul be igazán. Onnantól már elég lassan lehet csak haladni véleményem szerint. Biztos, hogy nem utoljára olvastam ezt a könyvet. Amit talán hiányolnék belõle, az egy fogalomgyûjtemény a könyv végén. Persze, ami ismeretlen fogalom szembejön a könyvben (és van belõlük szép számmal) az mind meg van magyarázva (igaz, sokszor csak egy nagyon szemléletes példával... ennél egzaktabb meghatározások szempontjából is szükségszerû lett volna egy fogalommagyarázat) és az egyszerûbb keresés sem elhanyagolható érv mellette.

[blambun]

Na, megvolt a szintfelmérõ matekból és fizikából, ami egy középszintû érettségi feladatsornak felelt meg. Azt hiszem ez volt az utolsó alkalom, hogy "szép" matekkal és fizikával számoltam. Ezután már csak ocsmányságokat fogok látni. :D

A lenti feladatra még mindig nincs senkinek sem megoldása ?

[Matheos]

Mennyivel nehezebb (vagy könnyebb) egyenletesen tolni vízszintes terepen egy testet, mint húzni, ha a tömege 30 kg, a súrlódási együttható 0,4 és az erõ mindkét esetben 45°-os szöget zár be a vízszintes talajjal ?

Ha mindkét esetben 45 fokban "felfelé" áll az erõ, akkor ugyanakkora. Mi ebben a feladatban az aranyos?

Késõbb fogsz csak igazán szép matematikával és fizikával találkozni.

[bandeee]

Ha mindkét esetben 45 fokban "felfelé" áll az erõ, akkor ugyanakkora. Mi ebben a feladatban az aranyos?

Késõbb fogsz csak igazán szép matematikával és fizikával találkozni.

mindkét esetben 45°ot zár be, de tolásnál a talajra merõleges erõkomponens a talaj felé mutat, vagyis a saját súlyerején felül még x erõvel nyomod lefelé - így nehezítve a dolgodat -, míg húzásnál ez az erõkomponens felfelé mutat, vagyis x erõvel emeled felfelé, így könnyebb lesz húzni... ha 0 lenne a súrlódás az erõkifejtésed ugyanakkora lenne mindkét esetben, viszont így tolásnál nagyobb súrlódási erõt kell leküzdened, mint húzásnál, mivel az Fs = u * Fn, ahol az Fn a mozgás irányára merõleges erõkomponens...

[blambun]

Ha mindkét esetben 45 fokban "felfelé" áll az erõ, akkor ugyanakkora. Mi ebben a feladatban az aranyos?

Késõbb fogsz csak igazán szép matematikával és fizikával találkozni.

Az aranyost nyilván középiskolai mércével tekintve értettem. Persze ez a feladat egy egyetemen/fõsulin matekkal bármikor találkozó ember számára természetesen semmi aranyosat nem jelent, viszont mivel ezt a topikot többnyire nem egyetemen/fõsulin tanulók szokták látogatni (beleírni meg főleg), hanem mindössze középiskolai ismeretekkel rendelkezõ emberek, ezért ezen a szinten szerintem nevezhetem aranyosnak. Legalábbis, mindenképpen aranyosabb, mint amilyennek te azt elsõre láthattad.

Az utolsó mondattal pedig tisztában voltam eddig is. Az, hogy a késõbbiek folyamán én is egészen mást fogok aranyosnak nevezni, az mindössze annak köszönhetõ, hogy más lesz a viszonyítási alapom az egyetemen töltött idõ következtében.

[Matheos]

Az aranyost nyilván középiskolai mércével tekintve értettem. Persze ez a feladat egy egyetemen/fõsulin matekkal bármikor találkozó ember számára természetesen semmi aranyosat nem jelent, viszont mivel ezt a topikot többnyire nem egyetemen/fõsulin tanulók szokták látogatni (beleírni meg fõleg), hanem mindössze középiskolai ismeretekkel rendelkezõ emberek, ezért ezen a szinten szerintem nevezhetem aranyosnak. Legalábbis, mindenképpen aranyosabb, mint amilyennek te azt elsõre láthattad.

Teljesen jóindulattal írtam, amit írtam. Tényleg aranyos, szép, érdekes középiskolai feladatokat lehet találni a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok matek/fizika rovatában, valamint a Gnadig Péter/Honyek Gyula által írt 123 Furfangos Fizikai Feladat címû könyvben, ajánlom õket.

Ha bármiben segíthetek az ELTÉn fizikus szakon, itt leszek.

[Bice]

Teljesen jóindulattal írtam, amit írtam. Tényleg aranyos, szép, érdekes középiskolai feladatokat lehet találni a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok matek/fizika rovatában, valamint a Gnadig Péter/Honyek Gyula által írt 123 Furfangos Fizikai Feladat címû könyvben, ajánlom õket.

Ha bármiben segíthetek az ELTÉn fizikus szakon, itt leszek.

Üdv az ELTE-rõl szintén! :) Itt ülök Bérces óráján. :D

[Matheos]

Üdv az ELTE-rõl szintén! :) Itt ülök Bérces óráján. :D

Zsír. Engem õ nem tanított, az egyik szigorlatomon volt benn csak, onnan ismerem.

Aztán mióta van ott net? :o

[Matheos]

Legalábbis, mindenképpen aranyosabb, mint amilyennek te azt elsõre láthattad.

Ezt a mondatod nem értem. Alulhatározott volt a feladat, nem adta meg pontosan, milyen irányba mutat az erõ.

[bandeee]

Ezt a mondatod nem értem. Alulhatározott volt a feladat, nem adta meg pontosan, milyen irányba mutat az erõ.

akkor javaslom olvasd el még egyszer...

[Matheos]

akkor javaslom olvasd el még egyszer...

Lerajzoltam a húzás/tolás négy alapesetét:

http://dept.phy.bme.hu/~vigh/erok.bmp

Fent láthatóak a húzási esetek, lent a tolási esetek. Errõl beszéltem.

[Bice]

Zsír. Engem õ nem tanított, az egyik szigorlatomon volt benn csak, onnan ismerem.

Aztán mióta van ott net? :o

Minden kis szegletben van már Wifi, aztán így bárhonnan tudok netezni. :)

[bandeee]

Lerajzoltam a húzás/tolás négy alapesetét:

http://dept.phy.bme.hu/~vigh/erok.bmp

Fent láthatóak a húzási esetek, lent a tolási esetek. Errõl beszéltem.

jó, és ha neked azt mondják, hogy tolás, akkor te arra gondolsz, hogy leülsz a láda elé és felfelé toszkodod? mert ez nem hiszem el ne haragudj... teljesen egyértelmû, nem kell rögtön differenciálegyenletet felírni rá... -_-

[Matheos]

jó, és ha neked azt mondják, hogy tolás, akkor te arra gondolsz, hogy leülsz a láda elé és felfelé toszkodod? mert ez nem hiszem el ne haragudj... teljesen egyértelmû, nem kell rögtön differenciálegyenletet felírni rá... -_-

Nem. Láttam, hogy két eset van, ezért írtam, hogy ,,Ha mindkét esetben 45 fokban "felfelé" áll az erõ, akkor ugyanakkora.''. A másik esetet meg leírtad te. Ha kisebb vagyok, mint a láda, amit tolok, akkor inkább felfelé tolom 45 fokban, hogy ne csússzon meg a lábam a földön, ha pedig egy gyufaskatulyát az asztalon, akkor pedig nyilván lefelé 45 fokban tolom.

De a fentit tekintheted zárójeles megjegyzésnek és gondolhatod azt, hogy csak az igaz, amit te írtál, legalább le lesz zárva a téma.

[Bice]

Kicsi segítségre szorulok.

Hogy kell visszafele levezetni azt, hogy x'' (vagy eltéseknek x és felette két pötty :D ) = 0? Komolyan semmit sem értek belõle és jövõhéten esedékes egy mechanika röpZH... :D

Emellett ajánlom mindenkinek az Isteni a-tom címû könyvet, mert fergeteges. Ha lesz idõm, írok én is egy olyan részletes összefoglalót, mint blambun barátunk szokott. :)

[blambun]

Matheos: Igazad van, tényleg lehet úgy is húzni/tolni, ahogy alant felvázoltad. Nekem ez soha nem jutott volna eszembe, úgyhogy örülök, hogy beírtad ide. :)

Bice: Egy függvény, aminek a második deriváltja zérus (mondjuk szerintem kitérés - idõ függvényrõl lehet szó, mi általában azt jelöljük x-szel, szóval az eredeti kifejezés idõ szerinti deriváltjáról), tehát az elsõrendű derivált egy C konstans, így az eredeti függvény maga valahogy így nézhet ki: x(t) = C*t + k, ahol k valamiféle konstans. Szerintem errõl lehet szó, de ha tévedek javítson ki valaki. :)

[Bice]

Matheos: Igazad van, tényleg lehet úgy is húzni/tolni, ahogy alant felvázoltad. Nekem ez soha nem jutott volna eszembe, úgyhogy örülök, hogy beírtad ide. :)

Bice: Egy függvény, aminek a második deriváltja zérus (mondjuk szerintem kitérés - idõ függvényrõl lehet szó, mi általában azt jelöljük x-szel, szóval az eredeti kifejezés idõ szerinti deriváltjáról), tehát az elsõrendû derivált egy C konstans, így az eredeti függvény maga valahogy így nézhet ki: x(t) = C*t + k, ahol k valamiféle konstans. Szerintem errõl lehet szó, de ha tévedek javítson ki valaki. :)

Valóban! :blink: Én nem értem a mechanizmusát, de Te telibe trafáltad.

Kitérés igaz: harmónikus rezgõmozgás.

A képlet is stimmel: x = v0*t+X0

Csak nekem az a bajom, hogy nem értem hogy kell ezeket visszavezetni. :ph34r:

Ez a komplett képlet amúgy:

x'' = 0

v = x' = v0

x = v0 * t + x0

[Matheos]

Valóban! :blink: Én nem értem a mechanizmusát, de Te telibe trafáltad.

Kitérés igaz: harmónikus rezgõmozgás.

A képlet is stimmel: x = v0*t+X0

Csak nekem az a bajom, hogy nem értem hogy kell ezeket visszavezetni. :ph34r:

Ez a komplett képlet amúgy:

x'' = 0

v = x' = v0

x = v0 * t + x0

Ez nem harmonikus rezgõmozgás, hanem egydimenziós egyenletes mozgás. Harmonikus rezgõmozgásra

x''=-xw^2,

ahol w a rezgés körfrekvenciája. A pötty nem csak eltéseknek, hanem mindenkinek egyezményesen az idõ szerinti derivált rövidítése.

Ha nagyon nem vágod a témát, keress meg PÜben és megdumálhatunk valamit.

[MagicAcid]

Ma hallottam egy barátomtól hogy most csütörtökön(meg elméletileg minden második csütörtökön) 17.00-tól középiskolásoknak tartott ingyenes elõadás van változatos fizikai témákban az ELTE-n. Gondolom ideírom hátha érdekel valakit. Én biztosan megyek innen Szfvárról :D . (úgyis ott akarok továbbtanulni)