Fizika

[Bice]

Természetesen bõven van idõd a megfejtésre. Mivel a leendõ kollégáid ( ha jól tudom, te csak jövõre diplomázol, ha igaz ) Maxwell óta eltelt nagyjából 150 év alatt nem voltak képesek megfejteni ezt a "rejtélyt", akkor te is kaphatsz "egy hét haladékot".

Jó elmélkedést kívánok!

( P.S.: Spongya a kezdõrúgásodra. Tanulsága az, hogy a tudomány mûveléséhez sokkal, de nagyon-nagyon sokkal több alázatra van szükség! )

Már van egy fizikusi bsc diplomám (tudom, az még nem sokat ér), és idén álltam neki az anyagtudomány mesterképzésnek.

Természetesen én sem úgy gondoltam, hogy megfejtem az általad feldobott feladványt, csak utánajárok a témának, és megpróbálok egy egyéni álláspontot foglalni benne. Vagy lesz valami értelmes, vagy nem. :)

[Gezaoo]

Már van egy fizikusi bsc diplomám (tudom, az még nem sokat ér), és idén álltam neki az anyagtudomány mesterképzésnek.

Természetesen én sem úgy gondoltam, hogy megfejtem az általad feldobott feladványt, csak utánajárok a témának, és megpróbálok egy egyéni álláspontot foglalni benne. Vagy lesz valami értelmes, vagy nem. :)

Jogos! A bsc-d már "menetrend szerint" meg van. Gratulálok hozzá!

A "feladványt" pedig érdemes alaposan átgondolni. Csak nyugodtan! Van idõnk.

[Gezaoo]

Már van egy fizikusi bsc diplomám (tudom, az még nem sokat ér), és idén álltam neki az anyagtudomány mesterképzésnek.

Természetesen én sem úgy gondoltam, hogy megfejtem az általad feldobott feladványt, csak utánajárok a témának, és megpróbálok egy egyéni álláspontot foglalni benne. Vagy lesz valami értelmes, vagy nem. :)

Kedves Bice!

Az ígért egy hét, immáron háromszor letelt. Mire jutottál a megoldásban?

Másik kérdésem: Lentebb a tömeg tehetetlenségének okát levezettem, nekem úgy tûnt a reakciód,

mintha nem értetted volna meg a jelentõségét. Valóban így lenne?

[Gezaoo]

Húde elszaladt az idõ!

Apropó idõ!

Az idõ szerepe minden fizikai jelenségben alapvetõ, mégsem az idõ múláson keresztül értelmezzük a jelenségeket.

Valaki tud olyan jelenségrõl amely független az idõtõl?

[tenderlumpling]

Valaki tud olyan jelenségrõl amely független az idõtõl?

Az õsrobbanás.

[Gezaoo]

Az õsrobbanás.

Miután az õsrobbanás éppen olyan feltételezett képzeletbeli esemény,

mint a rózsaszín egyszarvúak násztánca, ezért jó lenne ha, az idõtõl ténylegesen

független valós eseményt említene valaki, vagy

egyszerûen annyit válaszolna, hogy nincs tudomása idõtõl független jelenségrõl.

[tenderlumpling]

Miután az õsrobbanás éppen olyan feltételezett képzeletbeli esemény,

mint a rózsaszín egyszarvúak násztánca, ezért jó lenne ha, az idõtõl ténylegesen

független valós eseményt említene valaki, vagy

egyszerûen annyit válaszolna, hogy nincs tudomása idõtõl független jelenségrõl.

Hát, a képzeletbeli és a valószínûsíthetõ elmélet között van különbség. Minden idõn és téren kívüli esemény feltételezhetõen egyfajta szingularitás, ahogy az õsrobbanás vagy a fekete lyuk is egy szingularitás.

Az "idõtõl független" elég fura koncepció, mert az idõ is egy absztrakt dolog, amelytõl nem tudunk elvonatkoztatni. Mivel az idõ torzulása egy fekete lyuk felé egyre elbhaszottabb, úgy gondoltam, ez a legközelebbi, amit mondani lehet. Egy absztrakt koncepció.

[Gezaoo]

"Hát, a képzeletbeli és a valószínûsíthetõ elmélet között van különbség. Minden idõn és téren kívüli esemény feltételezhetõen egyfajta szingularitás, ahogy az õsrobbanás vagy a fekete lyuk is egy szingularitás."

A szingularitás a leíró függvény szakadási helye. Azaz nem a leírt jelenségre, hanem a leírását célzó függvényre jellemzõ.

Egy galaxisra még csak-csak, de a világûr végtelenjére nem értelmezhetõ sem Jules Henri Poincaré, sem Stephen Hawking, sem a "többiek" szingularitásos függvénye. Egyszerûen más függvényeket kellene alkalmazni.

Ezért nem több az egyik képzeletbeli "meselény", mint a másik, a csak a képzeletben létezõ mese "fõhõse".

"Az "idõtõl független" elég fura koncepció, mert az idõ is egy absztrakt dolog, amelytõl nem tudunk elvonatkoztatni. Mivel az idõ torzulása egy fekete lyuk felé egyre elbhaszottabb, úgy gondoltam, ez a legközelebbi, amit mondani lehet. Egy absztrakt koncepció."

Az "idõ". Mi is az az idõ?

Mert ugye vannak az események. Ezek egy-egy szemlélõ számára egyedi sorrendiséget mutatnak.

Az események sokaságának sorrendiségeit összehasonlítva helyezzük bele valamely esemény megtörténtét,

ezzel elhelyezzük "az idõben".

Mint ahogy a vélelmezetten folytonosan ketyegõ óra n és n+1-edik kettyenése között, amikor a megfigyelõ

számára történik egy esemény, akkor azt mondja a megfigyelõ, hogy az esemény "n" idõpont után és "n+1" idõpont elõtt

történt.

Teszi ezt a megfigyelõ úgy, hogy semmiféle lehetõsége sincs annak megállapítására, hogy "n" és "n+1" esemény között ugyanazon egységnyi eseménysor lenne elhelyezhetõ, mint n-2 és n-1 közé, vagy akár n+600 és n+601 közé.

Csupán feltételezi azt, hogy egy a számára egységesnek tûnõ eseménysorozat minden elemét ugyanazon "egység eseménysor"

határolja egymástól.

Vagyis csupán alaptalan feltételezéssel élve tekinthetjük az idõt folyamatosnak, kontinuitásnak.

A fizikai valóságban nem létezõ folyamatosságú eseményskálába mint egy folyamatos függvényû idõbe helyezzük bele az események sorrendiségét.

Pedig helyette csupán események pontjait rendelhetnénk egymás mellé olyan módon, hogy számunkra, azaz a mindenkori megfigyelõ számára melyik esemény történt elõbb vagy késõbb egy másik eseményhez viszonyítva.

Való igaz, akár feltételezhetnénk azt, hogy a számunkra folytonosnak látszó függvényekkel leírható jelenségsorok, egységelemei valóban egységelemre jellemzõ tulajdonságúak. Nyilván csak akkor feltételezhetnénk, ha nem tudnánk azt, hogy az emberiség nem ismer olyan fizikai folyamatot amelynek eseményei között rendre azonos egységelemek lennének beilleszthetõk.

Vehetjük példának az "atomórák" periodicitását. Kétségtelenül kevesebb fázishibával járó folyamatokat használunk ilyen célzattal, mint például a karórákban alkalmazott folyamatok esetében.

Ezzel együtt az atomórák két szomszédos eseménye közötti "távolság" sem azonos. Miután két egyforma nagyságú energiával bíró elektron sem létezik.

Nyilván ha az idõmérõ eszköz, azaz a referencia eseménysort képzõ eszköz környezetétõl eltekintünk, az ezen környezet fizikai behatásaival együtt, akkor vélhetjük úgy is, hogy az eseménysor minden két szomszédos eleme közé egyenlõ számú még kisebb

események sokaságából képzett sorozat illeszthetõ. Azaz vélhetjük úgy, hogy az atomóránk két szomszédos "kettyenése" minden esetben egységtávolságon történik a leíró függvényben.

Viszont ez egy felõl nem elfogadható, miután a környezet és hatása nem zárható ki. Másfelõl az alapvetõ matematikai problémát nem kerülhetjük meg vele.

Ugyanis a kizárólag folytonos függvényû jelenségekre értelmezhetõ matematika, nem alkalmazható a pont függvényû eseményekre.

Magyarra fordítva, minden esemény csupán egy-egy történési pont, amely pontok nem alkotnak kontíniumot, mint ahogy akár végtelen sok pont sem alkot egyenest.

A tévedést az generálja, hogy mint ahogyan az egyenes, vagy akár bármely szakasza felbontható végtelen sok pontra, ezzel

azt a látszatot keltve, hogy ugyanazon végtelen sok pont visszafelé alkotja ugyanazt az egyenest amelyet ezen pontokra bontottunk,

sokan az események pontjairól is úgy képzelik, hogy folytonos függvényû egységet képeznek.

Pedig nem képeznek az események pontjai folytonos függvényû egységet. A pontok pontok maradnak.

Az pedig külön téma, hogy nagyon nagy számú pontot minden alap nélkül vélelmezhetünk folytonosságnak, ezen vélelem alapján folytonos függvényekre érvényes matematikával kapott eredményeink "jó közelítéssel" megfeleltethetõk* a követõ események egy részével. (* Csak megfeleltethetõk, és nem azonosak! )

Amely megfeleltetés sikeressége mértékének megfelelõen azzal a közelítõ helyettesítéssel is élhetünk, hogy

létezik a folytonos idõ, mint a jelenségek "háttere".

Na persze ez éppen olyan téves "képzet", mint a lapos Föld körül keringõ égbolt képzete.