Fizika

[MagicAcid]

Az utolsó pedig, hogy egy adott sebességgel közeledõ meteor -legyen például 50 ezer km/h- veszít a sebességébõl vagy éppen gyorsul (ha igen mennyit?), miközben már a Föld légkörében közelít a felszínhez?

A légkörben fellépõ közegellenállás lelassítja.

[Leo88]

A légkörben fellépõ közegellenállás lelassítja.

Ez biztos, alá tudod támasztani valamivel?

[MagicAcid]

Ez biztos, alá tudod támasztani valamivel?

Kezdetleges és leegyszerûsített számításaim, ezt mutatják, illetve a következõ, wikipedia-rol származó idézet is ezt sugallja: "Nagyon nagy meteoritok a kozmikus sebességük jelentõs hányadának megtartásával csapódhatnak a földbe"

[Leo88]

Kezdetleges és leegyszerûsített számításaim, ezt mutatják, illetve a következõ, wikipedia-rol származó idézet is ezt sugallja: "Nagyon nagy meteoritok a kozmikus sebességük jelentõs hányadának megtartásával csapódhatnak a földbe"

Danke, most már csak a másik két kérdésemre várok választ. ^_^

[Flame_of_Aiur]

Ez biztos, alá tudod támasztani valamivel?

Erre elkezdtem írni egy választ, aztán nagyon elkeseredtem. Aztán megnéztem az adatlapod (hátha van mentséged, pl. 13 éves vagy), most pedig kitöröltem az egészet a fenébe. Nem éri meg. Gyere le a hollywoodi filmekrõl meg a NatGeo hatásvadász becsapódásos szarságairól! Aztán nyiss ki egy fizikakönyvet. Már ha nagykorú ember létedre eddig egy sem került a kezedbe, amire az van írva mondjuk, hogy 'Mechanika' :) Abban választ találsz az összes kérdésedre: kölcsönhatások, gravitáció, légellenállás, stb témaköröket javaslom. De ha megengedsz egy kis irányba terelést:

Lenne egy komplex kérdéshalmazom. :D

A középpontban a meteorbecsapódás áll. Az elsõ kérdésem ahhoz a tényhez kötõdik, hogy egy pl. Texas méretû meteor, ha "normálisan" becsapódik a Földbe, akkor ugye nagy valószínûséggel elpusztulunk, ha nem is közveltenül a robbanásban, de a késõbbi hamu és porfelhõ beterítené a világot, és egy-két egyszerûbb életforma kivételével nagy valószínûséggel mindennek vége lenne. Szóval a kérdés: Ha a meteor (ugyanakkora méretû) nem normálisan csapódik be, hanem tegyük fel, hogy egyszerûen 10 ezer méter magasbõl "leejtjük", akkor mekkora pusztítást végezne? Valamint milyen magasbõl kellene leejteni, hogy a pusztítás végeredménye körülbelül ugyanaz legyen, mint mikor "normálisan" csapódik be, szóval, hogy az élõlények X%-a kihal.

Az utolsó pedig, hogy egy adott sebességgel közeledõ meteor -legyen például 50 ezer km/h- veszít a sebességébõl vagy éppen gyorsul (ha igen mennyit?), miközben már a Föld légkörében közelít a felszínhez?

Az elsõ válaszom ahhoz a tényhez kötõdik, hogy fogalmad nincs mirõl beszélsz. Vastagon kihúztam azokat a részeket, amik erre engednek következtetni. Jó, nyilván ezért kérdezel, de a jó kérést feltenni már némi tudást igényelne. Talán még az utolsó, különálló kérdésnek van értelme; ott még egy sebességadat is szerepel. Ezt gyorsan megválaszolnám: mindenképpen veszít, mert ekkora sebességnél (50.000 km/h) és ésszerű (illetve meteorszerű) sűrűségeknél és tömegnél a légellenállás lesz domináns. Nem a Föld gravitációs vonzása (gondolom emiatt gondolod, hogy esetleg gyorsulhat), illetve annak a becsapódás szögétõl függõen egy valamekkora része. Hogy konkrétan mennyit veszít az a cucc tömegétõl és a mozgási irányra merõlegesen vett keresztmetszetétõl, meg úgy általában az alakjától is nagyban függ. Mivel erõsen adathiányos a felvetés, így nem volt mivel utánaszámolni, de a vázolt jelenségeket és az általuk fellépõ erõket ismerem, számoltam már velük párszor. Bár a légkör se homogén meg még pár más dolog bejön, de csak ezeket megadva már egy jó becslés is készülhet.

Na de a többi! Te jó isten! :D Persze az élet számos területén a méret a lényeg, de a "Texas méretû meteor" duma maximum egy közepesen dilettáns mozifilmben hangzik jól. Amit én speciel eddig a kijelentésig néznék, mert bár nem vagyok egy fizikazseni, de nem bírom ha totál hülyének néznek. Ezt egy pillanatig nem lehet komolyan venni még egy gémsztárfórum fizika topikban sem. Iskolai fizikaórán, amikor mondjuk ilyen newtonok (nyúton, ha így ismerõsebb) röpködtek, akkor te mit csináltál? :unsure: Volt ott szó méretrõl? Lóf4szt, erõrõl, tömegrõl meg sebességrõl volt leginkább. Akkor meg?

Mi az a "normális becsapódás"? :unsure: Gondolom amikor a konyhai kredencrõl ledobsz egy kanalat az annyira nem normális, mint a Deep Impact c. filmben látott, ugye? Na most a kettõ között elárulom, hogy két alapvetõ és szignifikáns különbség van: tömeg, sebesség. És ennyi. A kanál kis tömegû és az a sebesség amire 2-3 m magasból leejtve szert tesz se éppen kozmikus. A másik meg nagy tömegû és ku.rva gyors. Ergó több energia. Tehát amikor megállítja az egyiket illetve a másikat például a konyhátok padlója, akkor picit eltérõ mennyiségû energia szabadul fel. Nem a mérete számít, nem az, hogy most te "ejtetted le" vagy bármi más ilyen baromság.

Egy adott tömegû testnél ki lehet számolni, hogy adott magasságból leejtve mennyi idõ alatt éri el a felszínt, és hogy mennyi mozgási energiára tesz szert a végére. Ha a légellenállástól eltekintünk (kis sebességeknél érdemes), akkor máris számos jó eszû középiskolás és már érettségizett ember segíthet ezen a fórumon: kérd a segítségüket, ha nem megy kiszámolni. Akár az enyémet is. Te adsz egy tömeget, meg egy magasságot, én meg megmondom mekkora energiája lesz, amikor leér. Te meg azt utána persze a hajadra kenheted, mert egy Nobel díjas fizikusnak nincs egy determinisztikus módszere arra, hogy pusztán ezt az adatot lefordítsa a földi fajok százalékos kipusztulására. Az marha sok egyéb tényezõtõl is függ, amirõl itt szót nem ejtettél. Egy tömör nikkel kavics egészen másmilyen, mint egy csinos hógolyó (azonos tömeg mellett). Nem mindegy az sem, hogy hova csapódik: 4-5-6 km mély óceánba, vagy egy kontinentális lemeznek. Stb.

Ráadásul a gravitációs vonzás (aminek hatására a Föld tömegközéppontja, és így a felszíne felé gyorsulna a magasból leejtett meteorod) a távolsággal négyzetesen csökken. Ha nagy pusztítást akarsz, akkor könnyû olyan "magasra" vinni azt a meteort, hogy onnan "leejtve" aztán mindent csinálna egy valódi naprendszerben, csak nem szépen leesne a Földre :) De ilyen abszurd feltevéseid majd akkor legyenek, ha egyáltalán érted mi zajlik ilyenkor. Legalább úgy, hogy egy átlag középiskolában ne csak szánalomból engedjenek át fizikából.

[buub]

Ezt gyorsan megválaszolnám: mindenképpen veszít, mert ekkora sebességnél (50.000 km/h) és ésszerû (illetve meteorszerû) sûrûségeknél és tömegnél a légellenállás lesz domináns. Nem a Föld gravitációs vonzása (gondolom emiatt gondolod, hogy esetleg gyorsulhat), illetve annak a becsapódás szögétõl függõen egy valamekkora része. Hogy konkrétan mennyit veszít az a cucc tömegétõl és a mozgási irányra merõlegesen vett keresztmetszetétõl, meg úgy általában az alakjától is nagyban függ. Mivel erõsen adathiányos a felvetés, így nem volt mivel utánaszámolni, de a vázolt jelenségeket és az általuk fellépõ erõket ismerem, számoltam már velük párszor. Bár a légkör se homogén meg még pár más dolog bejön, de csak ezeket megadva már egy jó becslés is készülhet.

Én személy szerint nem vagyok benne biztos, hogy lassulna. Szerintem a közegellenállás csupán lassítja a gyorsulását, ellenben a közegellenállás miatt fellépõ súrlódás felhevíti és így "elégeti" a meteorit teljes vagy jelentõs hányadát. De javítsatok ki, ha tévedek.

[Zaraqer]

Én személy szerint nem vagyok benne biztos, hogy lassulna. Szerintem a közegellenállás csupán lassítja a gyorsulását, ellenben a közegellenállás miatt fellépõ súrlódás felhevíti és így "elégeti" a meteorit teljes vagy jelentõs hányadát. De javítsatok ki, ha tévedek.

A kettõ nem zárja ki egymást. De ettõl függetlenül lassulna a test. Az más kérdés, hogy az elõzõ példával élve 50.000Km/h ról lelassul pl 48.000km/h az a mi szemszögünkbõl tök mind1. Különbséget nem látnánk és a hatás is kb ugyan az lenne szerintem.

A felhevülésre visszatérve épp azért hevül fel és ég el egy rész, mert nagy a súrlódás ami a nagy közegellenállásból fakad. Ha nagy a közegellenállás akkor meg nagy az erõ ami lassítja.

( Ez függ persze az alakjától is mint lentebb említették).

Szerk. Egyszerűbb példa pl a féktárcsa. Ott is (Forma 1 ben látható is) amikor satu fék van izzik a tárcsa, mert nagy erővel szorítják össze. Itt is nagy a súrlódás ami hőt termel és itt is kopik a tárcsa ugye, de lassul is a gép.

[Leo88]

Erre elkezdtem írni egy választ, aztán nagyon elkeseredtem. Aztán megnéztem az adatlapod (hátha van mentséged, pl. 13 éves vagy), most pedig kitöröltem az egészet a fenébe. Nem éri meg. Gyere le a hollywoodi filmekrõl meg a NatGeo hatásvadász becsapódásos szarságairól! Aztán nyiss ki egy fizikakönyvet. Már ha nagykorú ember létedre eddig egy sem került a kezedbe, amire az van írva mondjuk, hogy 'Mechanika' :) Abban választ találsz az összes kérdésedre: kölcsönhatások, gravitáció, légellenállás, stb témaköröket javaslom. De ha megengedsz egy kis irányba terelést:

Na de a többi! Te jó isten! :D Persze az élet számos területén a méret a lényeg, de a "Texas méretû meteor" duma maximum egy közepesen dilettáns mozifilmben hangzik jól. [...]

Mi az a "normális becsapódás"? :unsure: Gondolom amikor a konyhai kredencrõl ledobsz egy kanalat az annyira nem normális, mint a Deep Impact c. filmben látott, ugye? Na most a kettõ között elárulom, hogy két alapvetõ és szignifikáns különbség van: tömeg, sebesség.[...]

Egy adott tömegû testnél ki lehet számolni, hogy adott magasságból leejtve mennyi idõ alatt éri el a felszínt, és hogy mennyi mozgási energiára tesz szert a végére. Ha a légellenállástól eltekintünk (kis sebességeknél érdemes), akkor máris számos jó eszû középiskolás és már érettségizett ember segíthet ezen a fórumon: kérd a segítségüket, ha nem megy kiszámolni. Akár az enyémet is.[...]. Egy tömör nikkel kavics egészen másmilyen, mint egy csinos hógolyó (azonos tömeg mellett). Nem mindegy az sem, hogy hova csapódik: 4-5-6 km mély óceánba, vagy egy kontinentális lemeznek. Stb.

Ráadásul a gravitációs vonzás (aminek hatására a Föld tömegközéppontja, és így a felszíne felé gyorsulna a magasból leejtett meteorod) a távolsággal négyzetesen csökken. Ha nagy pusztítást akarsz, akkor könnyû olyan "magasra" vinni azt a meteort, hogy onnan "leejtve" aztán mindent csinálna egy valódi naprendszerben, csak nem szépen leesne a Földre :) De ilyen abszurd feltevéseid majd akkor legyenek, ha egyáltalán érted mi zajlik ilyenkor. Legalább úgy, hogy egy átlag középiskolában ne csak szánalomból engedjenek át fizikából.

Én eddig úgy gondoltam, hogy a fórum azért van, hogy a felhasználók tudjanak beszélgetni, kérdéseket feltenni. Azt mindig is tudtam, hogy van néhány olyan meghasonlott ember, aki ezt nem tudja elfogadni, de hogy az egyik még moderátor is, hát ezt nem képzeltem volna. :(

Kérlek, miért fáj az neked, hogy éjfél után 7 perccel, amikor nem is igazán bennem fogalmazódtak meg ezek a kérdések, hanem inkább egy haveri társaságban vetõdtek fel (most ezt vagy elhiszed, vagy nem, rajtad áll :)), én nem a fizika könyveimhez nyúlok, hanem megmerészelem kérdezni egy fórumon, feltételezve, hogy hátha valaki annyira otthon van a témában, hogy tud körülbelüli értékeket adni?

Ha neked mindezek ellenére zavaró, hogy esetleg "hülye" kérdést tettem fel, akkor egyszerûen ignoráld. Nem szükséges belekötnöd, sõt senki sem kíváncsi rá.

A Texas méretû megfogalmazásba felesleges volt belekötnöd. Igazad van, hogy ha a tömegével adom meg, az precízebb lett volna, de mivel úgysem tudná innen senki kiszámolni a pusztítás pontos mértékét, ezért úgy gondolom, hogy halálpontos adatokra úgy sincs szükség, ezért hogyha egy kicsit használod az eszed, akkor ebbõl a megfogalmazásból is rá lehet jönni, hogy körülbelül mekkora meteorra kell gondolni. Aláírom, hogy itt igazad van, de ezt meg is lehet jegyezni, hogy "talán ezt nem így kellett volna megfogalmazni, de sebaj". Ehelyett te nekem ugrottál. :)

Normális becsapódáson azt értettem, amikor jön a meteor és egyszerûen becsapódik a földbe. Mivel nem vagyok fizikus, vagy csillagász, ezért nem tudom, hogy ennek van-e valami speciális szakkifejezése, úgyhogy ezért elnézésedet kérem. :closedeyes:

És igen, ezt majdnem elfelejtettem. A filmes példádon pedig csak mosolyogni tudok. (de a natgeoson is...) El sem tudom képzelni, hogy honnan mered venni a bátorságot, hogy bármit is feltételezz rólam. (például, hogy este ezt a filmet néztem és ezért jutott eszembe ezt most megkérdezni :closedeyes: ) Egyáltalán nem ismersz, fogalmad sincs, hogy honnan jött az ötlet, ami miatt a kérdéseimet itt most feltettem (bár néhány sorral feljebb már utaltam rá), úgyhogy a találgatásokat nagy ívben kerüljük el. Kérlek az ilyeneket a jövõben, legalábbis, ha nekem címzed a postodat, mellõzd.

Igen, kértem is segítséget. :) Nem feltétlenül azért, mert nem tudom kiszámolni, hanem azért, mert úgy gondoltam, hogy van itt valaki aki kevesebb energiabefektetéssel meg tudja nekem ezt válaszolni.

Abban igazad van, hogy nem írtam le, hogy mibõl is áll a meteor és hogy hova csapódna. Ez a késõi óra miatt van. :(

Kiemelt részhez: Igen, erre magamtól is rájöttem. :) A kérdés arra vonatkozott, hogy körülbelül milyen távolságból kellene ezt végrehajtani? Konkrétabban: például a termoszférát már el kellene hagyni, vagy olyan távolságból is elég lenne? De gondolom amíg nem adok neked specifikus adatokat a meteorról, addig csak a leb.aszást várhatom, de nem is érdekel. Gonolkoztam rajta, hogy leírom neked egy meteor felépítését, de úgyse tudnád kiszámolni, hiába lennének adataid, szóval felesleges. :)

A kettõ nem zárja ki egymást. De ettõl függetlenül lassulna a test. Az más kérdés, hogy az elõzõ példával élve 50.000Km/h ról lelassul pl 48.000km/h az a mi szemszögünkbõl tök mind1. Különbséget nem látnánk és a hatás is kb ugyan az lenne szerintem.

Mindegy egyébként, de engem csak ez érdekelt, hogy lassuljon. :)

[buub]

A kettõ nem zárja ki egymást. De ettõl függetlenül lassulna a test. Az más kérdés, hogy az elõzõ példával élve 50.000Km/h ról lelassul pl 48.000km/h az a mi szemszögünkbõl tök mind1. Különbséget nem látnánk és a hatás is kb ugyan az lenne szerintem.

A felhevülésre visszatérve épp azért hevül fel és ég el egy rész, mert nagy a súrlódás ami a nagy közegellenállásból fakad. Ha nagy a közegellenállás akkor meg nagy az erõ ami lassítja.

( Ez függ persze az alakjától is mint lentebb említették).

Persze értem, nem is úgy akartam írni, hogy kizárja egymást a felhevülés és a lassulás. De most, hogy jobban belegondolok tényleg lassíthatja a testet.

[Zaraqer]

Mindegy egyébként, de engem csak ez érdekelt, hogy lassuljon. :)

Hát örülök, hogy megnyugtat, hogy lassul :D Amiért még nem gyorsulhat a gravitációtól az, hogy a G nem függ a test tömegétől( Gallilei remélem jól írom :unsure: Pisai ferde tornyos kísérlete például.) Így sokkal nagyobb az az erő amit a levegő fejt ki rá mint amit a föld. Ergo mind1, hogy egy Texas méretű vagy egy kis űrhajó méretű e a meteor. Nyilván a közegellenállás a nagyobbra jobban hat. A kicsit teljesen elégeti a nagyot csak részben.

[Leo88]

Hát örülök, hogy megnyugtat, hogy lassul :D Amiért még nem gyorsulhat a gravitációtól az, hogy a G nem függ a test tömegétõl( Gallilei remélem jól írom :unsure: Pisai ferde tornyos kísérlete például.) Így sokkal nagyobb az az erõ amit a levegõ fejt ki rá mint amit a föld. Ergo mind1, hogy egy Texas méretû vagy egy kis ûrhajó méretû e a meteor. Nyilván a közegellenállás a nagyobbra jobban hat. A kicsit teljesen elégeti a nagyot csak részben.

Nem azért nyugtat meg, mert félek, hogy amúgy nagyobb pusztítást végez vagy valami. :D

Csak nem vagyok annyira otthon a témában, és haver felhozta. De szerinte nem lassítaná a közegellenállás (pont azért, mert szerinte a G erő jobban gyorsítaná), én meg nem tudtam bebizonyítani neki, hogy igen. De így bizonyíthatom, hogy nekem van igazam. :P

[MagicAcid]

Hát örülök, hogy megnyugtat, hogy lassul :D Amiért még nem gyorsulhat a gravitációtól az, hogy a G nem függ a test tömegétõl( Gallilei remélem jól írom :unsure: Pisai ferde tornyos kísérlete például.) Így sokkal nagyobb az az erõ amit a levegõ fejt ki rá mint amit a föld. Ergo mind1, hogy egy Texas méretû vagy egy kis ûrhajó méretû e a meteor. Nyilván a közegellenállás a nagyobbra jobban hat. A kicsit teljesen elégeti a nagyot csak részben.

AZért ez nem egészen igaz, mert a (kicsi)g állandósága csak abban nyilvánul meg hogy a két testnek ugyanakkora lenne a gyorsulása(ha nem lenne közegellenállás), de attól még az erõ ami a meteorra hat, nagyon is függ annak méretétõl, pontosabban a tömegétõl.

Egyébként én sem értem a kioktató, személyeskedõ hangnemet flame-tõl. TÉny hogy leon kérdéseiben vannak kétes elemek, de ezt normálisan tudtára lehet hozni. Másrészt meg a "Texas méretû" az pontosan elég információ egy becslés elkészítésére. Én például egy 500km átmérõjû, gránit sûrûségû szabályos gömbbel számoltam, ami n yilván abszurd, de becslésnek megfelelõen pontos.

[Bice]

Hú mennyi fizikus gyûlt itt össze. :D Kár, hogy csak ritkán van ilyen aktivitás. :(

A test mindenképpen lelassul a közegellenállás miatt. Egészen pontosan úgy viselkedik, hogy a test gyorsulása a sebesség növekedésével csökken mindaddig, amíg az be nem áll egy konstans sebességre. Ha egy sebesség-idõ függvényen ábrázolnánk, akkor a függvényünk egy fektetett parabolaként fog kinézni, amely aszimptotikusan közelít a Vmax-hoz. Az egyenletünk úgy néz ki ebben az esetben, hogy Vmax = m*g / k, ahol az m, g az egyértelmû, a k pedig egy konstans. Asszem valahogy így van ez a légellenállásos dolog.

[arazu]

off

.

No offense, de ezt a posztodat inkább fütyilóbálásként emlegetném. Mintha csak az lenne a célod, hogy belerúgj mindenkibe...hogy csak megmutasd, hogy te mennyivel "több" vagy...és a következtetéseid...it is a mystery :unsure:

[kmester]

Üdv! Az alábbi példát ti hogyan oldanátok meg? Ha valaki tudna részletes "levezetést" adni azt nagyon megköszönném :)

Egy Föld felszín felett 10méter magasan lebegõ léghajón lévõ bomba három darabra robban szét. Az egyik (1kg tömegû) függõlegesen a földbe fúródik, kezdõsebessége 30m/s volt. A másik (2kg tömegû) vízszintesen repül el. Pályája során milyen magasságot ér el a harmadik, 5kg tömegû darab? (A légellenálást hanyagoljuk el!)

[Szanyoc]

Üdv! Az alábbi példát ti hogyan oldanátok meg? Ha valaki tudna részletes "levezetést" adni azt nagyon megköszönném :)

Egy Föld felszín felett 10méter magasan lebegõ léghajón lévõ bomba három darabra robban szét. Az egyik (1kg tömegû) függõlegesen a földbe fúródik, kezdõsebessége 30m/s volt. A másik (2kg tömegû) vízszintesen repül el. Pályája során milyen magasságot ér el a harmadik, 5kg tömegû darab? (A légellenálást hanyagoljuk el!)

Ez a kérdés szerepelt anno nekem fizika középfokú érettségin, ez a 2008-as kidolgozott érettségi feladatoknál ott fog szerepelni teljesen kidolgozva ha szerencséd van :)

[kmester]

Ez a kérdés szerepelt anno nekem fizika középfokú érettségin, ez a 2008-as kidolgozott érettségi feladatoknál ott fog szerepelni teljesen kidolgozva ha szerencséd van :)

Biztos hogy volt benne ilyen feladat? Mert én nemigazán találtam meg a 2008as fizika érettségin :/

[Balu027]

Biztos hogy volt benne ilyen feladat? Mert én nemigazán találtam meg a 2008as fizika érettségin :/

Tuti hogy valamelyikben benne van, én is találkoztam vele mikor készültem, még ha nem is ezekkel az adatokkal szerepelt.

[kmester]

Tuti hogy valamelyikben benne van, én is találkoztam vele mikor készültem, még ha nem is ezekkel az adatokkal szerepelt.

Átnéztem az érettségiket és nem találtam ilyen feladatot...Nem emlékszel hogy melyikbe volt pontosan?

[Balu027]

Átnéztem az érettségiket és nem találtam ilyen feladatot...Nem emlékszel hogy melyikbe volt pontosan?

Így már tuti nem, sokat átnéztem, de utána nézek, hátha meglesz.

[Balu027]

Így már tuti nem, sokat átnéztem, de utána nézek, hátha meglesz.

Átnéztem az összes érettségit meg a füzetem is, de nem találom...Pedig tuti volt ilyesmi feladat valahol :huh:

[kmester]

Átnéztem az összes érettségit meg a füzetem is, de nem találom...Pedig tuti volt ilyesmi feladat valahol :huh:

Énse taláétam egyikben se... szóval ha valaki tudna mellé adni egy rövid magyarázatot az jól jönne így vizsga elõtt =)

[Balu027]

Énse taláétam egyikben se... szóval ha valaki tudna mellé adni egy rövid magyarázatot az jól jönne így vizsga elõtt =)

Lehet hogy totál baromságot mondok, ha igen akkor majd jön valaki okosabb és kijavít :rolleyes: Nem számoltam utána, de szerintem olyasmi lehet, hogy ugye a háromból két darab meg van adva, hogy merre repül. Mivel a robbanás minden irányban ugyanolyan erõvel löki a darabokat, meg tudom mondani, hogy a harmadik darab merre repül (ha az egyik függõlegesen le, a másik meg mondjuk egy síkban nézve vízszintesen jobbra, akkor a harmadik 45 fokosan a balra-felfele). Ezt fel lehet osztani függõleges és vízszintes irányú mozgásra, nekünk a függõleges kell. A feladat megadta, hogy az elsõ darab milyen sebességgel repült, ebbõl valahogy kihozod hogy milyen erõvel lökte el a robbanás, aztán már csak kiszámolod hogy ez az erõ milyen magasság eléréséhez elég (elvileg a vízszintes mozgást figyelmen kívül lehet hagyni).

Bocs ha marhaságot írtam, de most ennyire futotta, még a fizikát nem néztem át (ugye én most fogok szóbelizni, csak elõbb a többit nézem át, a fizika a leghúzósabb, az legyen a "legfrissebb" mikor oda jutok :lol: ) Remélem azért segítettem :unsure:

[kmester]

Lehet hogy totál baromságot mondok, ha igen akkor majd jön valaki okosabb és kijavít :rolleyes: Nem számoltam utána, de szerintem olyasmi lehet, hogy ugye a háromból két darab meg van adva, hogy merre repül. Mivel a robbanás minden irányban ugyanolyan erõvel löki a darabokat, meg tudom mondani, hogy a harmadik darab merre repül (ha az egyik függõlegesen le, a másik meg mondjuk egy síkban nézve vízszintesen jobbra, akkor a harmadik 45 fokosan a balra-felfele). Ezt fel lehet osztani függõleges és vízszintes irányú mozgásra, nekünk a függõleges kell. A feladat megadta, hogy az elsõ darab milyen sebességgel repült, ebbõl valahogy kihozod hogy milyen erõvel lökte el a robbanás, aztán már csak kiszámolod hogy ez az erõ milyen magasság eléréséhez elég (elvileg a vízszintes mozgást figyelmen kívül lehet hagyni).

Bocs ha marhaságot írtam, de most ennyire futotta, még a fizikát nem néztem át (ugye én most fogok szóbelizni, csak elõbb a többit nézem át, a fizika a leghúzósabb, az legyen a "legfrissebb" mikor oda jutok :lol: ) Remélem azért segítettem :unsure:

Én impulzusmegmaradásra gondoltam, de akkor megpróbálom így megoldani:)

[Balu027]

Én impulzusmegmaradásra gondoltam, de akkor megpróbálom így megoldani:)

Csak tipp volt, de szólj ha jutottál valamire :)