Fizika

[gerhajdu]

Sziasztok, én nem vagyok nagy fizikus (hõtan és ellenállás-számítás jobban megy, mint a mechanika :D

de elég sok dokumentum-filmet szoktam nézni és az egyiknél felmerült bennem egy kérdés:

Biztos, hogy sokan science-fictionnek tartják, de az idõutazásról volt szó, és az egyik tudós azt állította, hogy az idõ nem egységes. Ez azt jelenti, hogy a mûholdak digitális óráját rendszeresen korrigálni kell(gyorsabban járnak), különben nagy eltérés jönne ki a GPS rendszerben (már ha a GPS-ben van óra).

Szóval azt állították, hogy a Földtõl távol kicsit gyorsabban járnak az órák, és hogy elvileg a gravitáció lassítja le az idõt. Aztán , ha ûrhajóval egy fekete lyukba repülnénk, akkora gravitációs erõ hatna ránk, hogy nem megállna az idõ, hanem visszamennénk az idõben egy féreglyukon keresztül.

Tisztábban vagyok vele, hogy ez most elég vad, de neves tudósok beszéltek róla úgyhogy én is csak meresztettem a szemem (köztük Stephen Hawking, akit én egy rokkant Albert Einstein-nek tartok :) )

Aztán azóta is foglalkoztat a kérdés: ha tudnánk mekkora az eltérés az óráknál, ki tudnánk számítani a gravitáció hatását az idõre?

A másik: Ha egy speciális ûrszondát féreglyukon át visszaküldenénk egy múltbeli eseményhez (hogy rögzíthessük) visszatudna jönni, hogy megnézhessük a rögzített felvételt?

Persze ez nagyrészt elmélet, szóval nehéz rá választ találni.

[MagicAcid]

Sziasztok, én nem vagyok nagy fizikus (hõtan és ellenállás-számítás jobban megy, mint a mechanika :D

de elég sok dokumentum-filmet szoktam nézni és az egyiknél felmerült bennem egy kérdés:

Biztos, hogy sokan science-fictionnek tartják, de az idõutazásról volt szó, és az egyik tudós azt állította, hogy az idõ nem egységes. Ez azt jelenti, hogy a mûholdak digitális óráját rendszeresen korrigálni kell(gyorsabban járnak), különben nagy eltérés jönne ki a GPS rendszerben (már ha a GPS-ben van óra).

Szóval azt állították, hogy a Földtõl távol kicsit gyorsabban járnak az órák, és hogy elvileg a gravitáció lassítja le az idõt. Aztán , ha ûrhajóval egy fekete lyukba repülnénk, akkora gravitációs erõ hatna ránk, hogy nem megállna az idõ, hanem visszamennénk az idõben egy féreglyukon keresztül.

Tisztábban vagyok vele, hogy ez most elég vad, de neves tudósok beszéltek róla úgyhogy én is csak meresztettem a szemem (köztük Stephen Hawking, akit én egy rokkant Albert Einstein-nek tartok :) )

Aztán azóta is foglalkoztat a kérdés: ha tudnánk mekkora az eltérés az óráknál, ki tudnánk számítani a gravitáció hatását az idõre?

A másik: Ha egy speciális ûrszondát féreglyukon át visszaküldenénk egy múltbeli eseményhez (hogy rögzíthessük) visszatudna jönni, hogy megnézhessük a rögzített felvételt?

Persze ez nagyrészt elmélet, szóval nehéz rá választ találni.

A gravitáció tényleg lelassítja az idõt, ez Einstein óta tény. Nyilván számszerû összefüggéssel is leírható ez a hatás. AMi a fekete lyukat illeti, hát én biztos nem mennék bele. :D Lehet hogy az idõ ott leáll, még az is lehet hogy visszafelé lehetne utazni, ugyanakkor meggyõzõdésem hogy semmi, semmilyen szonda, ûrhajó vagy talicska nem élheti túl a fekete lyukba való bemenetelt. Az ott fellépõ erõk ugyanis olyan nagyok, hogy bármilyen anyagot azonnal szubatomi részecskékre bont. A belõle való kijövetel pedig ha lehet még abszurdabb.

[gerhajdu]

A gravitáció tényleg lelassítja az idõt, ez Einstein óta tény. Nyilván számszerû összefüggéssel is leírható ez a hatás. AMi a fekete lyukat illeti, hát én biztos nem mennék bele. :D Lehet hogy az idõ ott leáll, még az is lehet hogy visszafelé lehetne utazni, ugyanakkor meggyõzõdésem hogy semmi, semmilyen szonda, ûrhajó vagy talicska nem élheti túl a fekete lyukba való bemenetelt. Az ott fellépõ erõk ugyanis olyan nagyok, hogy bármilyen anyagot azonnal szubatomi részecskékre bont. A belõle való kijövetel pedig ha lehet még abszurdabb.

Pedig hasznos lenne egy olyan ûrszonda :D

[Balu027]

Pedig hasznos lenne egy olyan ûrszonda :D

Akkor a házi feladat feltalálni egy olyan gépet ami akkora bazi nagy gravitációs teret kreál amivel visszaküldhetsz valakit az idõben, másrészt olyan felszerelést ami túl is éli, harmadrészt feltalálni egy olyan gépet ami akkora ööö antigravitációt csinál amivel visszajöhet :lol:

[kisgarzo]

A gravitáció tényleg lelassítja az idõt, ez Einstein óta tény. Nyilván számszerû összefüggéssel is leírható ez a hatás. AMi a fekete lyukat illeti, hát én biztos nem mennék bele. :D Lehet hogy az idõ ott leáll, még az is lehet hogy visszafelé lehetne utazni, ugyanakkor meggyõzõdésem hogy semmi, semmilyen szonda, ûrhajó vagy talicska nem élheti túl a fekete lyukba való bemenetelt. Az ott fellépõ erõk ugyanis olyan nagyok, hogy bármilyen anyagot azonnal szubatomi részecskékre bont. A belõle való kijövetel pedig ha lehet még abszurdabb.

Szerintem ha a Csillagkapuban megy akkor nekünk is mennie kéne :D

[MagicAcid]

Szerintem ha a Csillagkapuban megy akkor nekünk is mennie kéne :D

AZ más, ott féregjárat van nem feket lyuk. :D JA és ahoz még egy naqada generátor is kell

[Balu027]

AZ más, ott féregjárat van nem feket lyuk. :D JA és ahoz még egy naqada generátor is kell

Mintha lenne egy hátul a sufniban... Bár elég régi, még a nagyfateré volt, de még hátha mûködik :lol:

[MagicAcid]

Mintha lenne egy hátul a sufniban... Bár elég régi, még a nagyfateré volt, de még hátha mûködik :lol:

NEm akarok nagyon offolni, de melyik rendszerúr szolgálatában állt? :D

[Balu027]

NEm akarok nagyon offolni, de melyik rendszerúr szolgálatában állt? :D

Ne mond el senkinek, de nagy góré volt az öreg... Még mindig van pár bolygónyi birtokunk :rolleyes: Csak ez titok, mert jön a CSK1 és lever :unsure:

[johny2345]

csá srácok!

akarok építeni egy Moray-féle sugárenergia konvertert ...

hogy kell olyat építeni ?:D

[Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon]

Valaki meg tudná mondani, hogy a hexagonális kristályrácsban a rácssík távolságot melyik képlettel kell kiszámolni? :D

( A síkok Miller indexel vannak megadva. )

[Lowász]

Sziasztok, ha valaki ismeri a Wolfram Mathematica szoftver matekos r�szleg�t valamennyire, az seg�tsen l�cci....

Amikor kirajzolok pl egy "Plot[sin[x], {x, 0, 10}]" f�ggv�nyt, akkor hogyan lehetne megoldani hogy a k�t tengely beoszt�sa ugyanakkora legyen vizu�lisan? (A zenekarunknak akarok wolframba log�t tervezni csak �gy nem megy ha az x^2 �s a 3x^2 k�pe k�z�tt nincs semmilyen k�l�nbs�g, csak az y tengely beoszt�sa.

El�re is k�szi.

A gravit�ci� t�nyleg lelass�tja az id�t, ez Einstein �ta t�ny. Nyilv�n sz�mszer� �sszef�gg�ssel is le�rhat� ez a hat�s. AMi a fekete lyukat illeti, h�t �n biztos nem menn�k bele. :D Lehet hogy az id� ott le�ll, m�g az is lehet hogy visszafel� lehetne utazni, ugyanakkor meggy�z�d�sem hogy semmi, semmilyen szonda, �rhaj� vagy talicska nem �lheti t�l a fekete lyukba val� bemenetelt. Az ott fell�p� er�k ugyanis olyan nagyok, hogy b�rmilyen anyagot azonnal szubatomi r�szecsk�kre bont. A bel�le val� kij�vetel pedig ha lehet m�g abszurdabb.

Aj�nlom mindenkinek elolvasni Stephen W. Hawking "Az id� r�vid t�rt�nete" c�m� k�nyv�t, igencsak olvasm�nyos. Ott � ugyanezt a gondolatmenetet a k�vetkez�k�ppen vezeti le:

Mivel a fekete lyukhoz k�zeledve egyre lassul az id� (n� a gravit�ci�s t�rer�ss�g), egy bizonyos id� ut�n a grav. t�rerősség el�ri az id� meg�ll�t�s�hoz sz�ks�ges energiát, �gy belejutni v�gtelen id� alatt lehetne. Emellett a fizika 4. dimenzi�beli (amiben �l�nk) t�rv�nyei ott nem �rv�nyes�ln�nek, mert szingularit�s j�n l�tre, val�sz�n�leg egy "kapu" az 5. dimenzi�ba, ahol az id� k�pzetes tengelyen halad. �gy lehet az, hogy annyi anyag beleszorul a fekete lyukba, olyan kicsi helyen: �gy lehet elk�pzelni mint a Horadric Cube-ot a Diablo 2-ben - alapb�l egy 2*2-es kocka, viszont ha jobb klikkel�nk r� (feljebb megy�nk egy dimenzi�val), akkor 4*4-es lesz. Az id� k�pzetes tengely�n halad� objektumok azonban, mivel sz�mukra az id� csak egyik tengelye �llt meg, szabadon k�zlekedhetnek ki-be a fekete lyukba.

[Bice]

Hello!

Holnap öttõl az ELTÉ-n atomoktól csillagokig elõadás lesz a 0.83-as (Eötvös) teremben!

Ajánlom mindenki figyelmébe, ugyanis Varga Dezsõ tart elõadást. Õ arról híres, hogy azon

kevés magyarok egyike, aki az LHC-ban kutat. A téma is ez lesz:

"A legkisebb részecskék a világ legnagyobb gyorsítójában"

Tessék jönni! :)

[BajuszGG]

Hello!

Holnap öttõl az ELTÉ-n atomoktól csillagokig elõadás lesz a 0.83-as (Eötvös) teremben!

Ajánlom mindenki figyelmébe, ugyanis Varga Dezsõ tart elõadást. Õ arról híres, hogy azon

kevés magyarok egyike, aki az LHC-ban kutat. A téma is ez lesz:

"A legkisebb részecskék a világ legnagyobb gyorsítójában"

Tessék jönni! :)

Õõõ... TTK vagy IK campus? :D

[Bice]

Õõõ... TTK vagy IK campus? :D

TTK. Bejössz a bejáraton végigmész a folyosón, a büfé után balra, végig az automaták mellett, majd jobbra és az elsõ terem máris az Eötvös terem. :)

[MagicAcid]

érdekes cikk

Magyarul, és dióhéjban, a NASA ma tesz valamilyen naaagy bejelentést. Sokak szerint földpnkívüli életrõl van szó, ha nem is E.T.-k rõl csak baktériumokról, ilyesmi. Mások szerint valami teljesen másról lesz szó. Azért érdekes... én kíváncsi leszek mit akarnak mondani :D

[Jackassbomb]

Ezt akarják.

[Bice]

No, nagyon érdekes témát hoztam. Annyira nem fizika, de mégis.

Van ez a Titok címû könyv, film...akármi. Én azt mondtam, hogy ez hülyeség, ilyen nem létezik, a vitapartnerem szerint viszont nem tudok ellenérveket felhozni ellene, így a filmben szereplõ manusoknak jobban hisz.

Nos, szerintetek mi lenne ennek a dolognak a magyarázata? Én megmondtam neki, hogy a gondolat az nem más, mint az idegsejtek közötti információáramlás, és ez nem tud kiszabadulni az agyból elvileg, de ha kiszabadulna, akkor sem történne semmi, mert az, hogy a nátrium meg a kálium változtatgatja a töltését, annak nincs jelentõsége. Õ erre azt mondta, hogy de a kvantumfizika az magyarázatot ad, de arra hivatkozva, hogy õ nem szakképzett a témában, így nem tudja alátámasztani, de hiszi azt, hogy a kvantumfizika magyarázatot ad. Aztán mondom neki, hogy ha a gondolat olyan lenne, hogy csak úgy röpköd a levegõben, meg kölcsönhat, meg miegymás, akkor a nagy tudósok már rég azzal lennének elfoglalva, hogy hogy tudnák ezeket elkapdosni, mert így akkor ki lehetne fürkészni az ellenség szándékait, csalni lehetne a tõzsdén, el lehetne lopni ötleteket...stb. Most lehet én vagyok a hülye, de Ti tudtok bármiféle fizikai alátámasztást arra, hogy a Titok-béli vonzás törvénye mûködik és ha igen, akkor hogyan? :D

[MagicAcid]

NEm tudnád összefoglalni, mi ez a film/könyv? :)

[Bice]

NEm tudnád összefoglalni, mi ez a film/könyv? :)

Tulajdonképpen azt vitatják a filmben, miszerint minden gondolatnak ereje van, és képes hatni a dolgokra. Ezek csak akkor mûködnek, ha mindig pozitívan gondolkodunk. Pl. nem így gondolunk a dolgokra, hogy -"nem fogok belehalni a h1n1-be", hanem "-túl fogom élni a h1n1-et". Meg ilyenek... Szóval, hogy abszolút pozitívan kell gondolkozni ahhoz, hogy bejöjjön ez a dolog. Na, és akkor ilyen is volt még benne, hogy a gondolatra majd érkezik a válasz az univerzumból és akkor te majd gazdag leszel, meg sikeres, meg valóra válik, amit szeretnél. Van benne még az ún. "vonzás törvénye", ami hasonlatos a gravitációhoz, mert a gondolataid bevonzzák a jót...blablabla... :D

Nekem az jött le a filmbõl, hogy gondolkozz pozitívan és akkor a negatív dolgokra úgyse fogsz figyelni. Ezzel egyet értek, de ilyen Puding!sággal szvsz felesleges magyarázni, mint a gondolat ereje.

[MagicAcid]

Hát így elsõre eléggé alaptalannak tûnik. :D Hogy kvantummechanika hogy jön ide azt nem egészen értem... A nátrium és kálium ionok koncentrációjának váltakozásai (gondolatok) nem hinném hogy bármire is hatással lennének, még ha nihilistának is hangzik.

[OG]

Tulajdonképpen azt vitatják a filmben, miszerint minden gondolatnak ereje van, és képes hatni a dolgokra. Ezek csak akkor mûködnek, ha mindig pozitívan gondolkodunk. Pl. nem így gondolunk a dolgokra, hogy -"nem fogok belehalni a h1n1-be", hanem "-túl fogom élni a h1n1-et". Meg ilyenek... Szóval, hogy abszolút pozitívan kell gondolkozni ahhoz, hogy bejöjjön ez a dolog. Na, és akkor ilyen is volt még benne, hogy a gondolatra majd érkezik a válasz az univerzumból és akkor te majd gazdag leszel, meg sikeres, meg valóra válik, amit szeretnél. Van benne még az ún. "vonzás törvénye", ami hasonlatos a gravitációhoz, mert a gondolataid bevonzzák a jót...blablabla... :D

Nekem az jött le a filmbõl, hogy gondolkozz pozitívan és akkor a negatív dolgokra úgyse fogsz figyelni. Ezzel egyet értek, de ilyen Puding!sággal szvsz felesleges magyarázni, mint a gondolat ereje.

Ismerõs a film, anno barátnõm mutatta még. Annyiban igaza van, hogy ha jó dolgokat gondolsz, folyamatosan azon jár az eszed, akkor nagyobb lesz az önbizalmad és sikeres lehetsz. Csak sajna ez igy túl egyszerû lenne, ezért beletették ezeket a "hullámos dolgokat". Valahogy úgy jön le, mintha egy hipohondernek (javitsatok ki, ha rosszul mondom!) adnánk placebót. Õ azt hiszi, hogy meggyógyul tõle, és elhiteti az érzékeivel.

[Bice]

Cikk

Na, hogy ki ne haljon ez a topic! :) Jó cucc ez a SDSS. Asztrofizikán is tanultunk róla. A cikkben mutogatják, hogy mekkora égrészletet feltérképezett a távcsõ, viszont azért ez is jó hiányos. "Oldalirányba" egyáltalán nem tudunk semmit sem nézni, mert ugyebár ott a sok por meg minden és egyszerûen elnyeli az egész az érkezõ fényt. Sõt, bizonyos szögnagyságig sem tudjuk feltérképezni az eget, mert a Tejútunk korongjának bizony van egy "kis" vastagsága is. (Ez olyan 10-15000 fényévnyi.) Én mondjuk kíváncsi lennék, hogy mi van oldalirányban is, de ezt sajnos sosem tudjuk meg.

[OG]

Cikk

Na, hogy ki ne haljon ez a topic! :) Jó cucc ez a SDSS. Asztrofizikán is tanultunk róla. A cikkben mutogatják, hogy mekkora égrészletet feltérképezett a távcsõ, viszont azért ez is jó hiányos. "Oldalirányba" egyáltalán nem tudunk semmit sem nézni, mert ugyebár ott a sok por meg minden és egyszerûen elnyeli az egész az érkezõ fényt. Sõt, bizonyos szögnagyságig sem tudjuk feltérképezni az eget, mert a Tejútunk korongjának bizony van egy "kis" vastagsága is. (Ez olyan 10-15000 fényévnyi.) Én mondjuk kíváncsi lennék, hogy mi van oldalirányban is, de ezt sajnos sosem tudjuk meg.

Kiváncsi lennék, mekkora kamerával és mekkora képet csinálhat ez a Hubble, ha ilyen kis dolgokat ki tudnak szúrni rajta.

[Bice]

Kiváncsi lennék, mekkora kamerával és mekkora képet csinálhat ez a Hubble, ha ilyen kis dolgokat ki tudnak szúrni rajta.

160x160 szögmásodperces területet fed le a látószöge. 16 Megapixeles érzékelõvel látták el. A fõtükör 2,4m, a másodlagos tükör 80cm átmérõjû. (2,4 méteres átmérõvel már jól lehet fényt gyûjteni. :) ) Effektív fókusztávolság az körülbelül 58 méteres és a rekesz kb f24-nek felel meg. Van benne ugye egy korrekciós lencse is, mert a tükröt elcseszték csiszolásnál. Szerencsére rájöttek hol a hiba, és egy korrekciós lencsével kijavították azt.