Fizika

[lalaca]

Ervelni nagyon tudtok.

Szoval, olvasom az egyik sg-s tudomanyos cikk hozzaszoloit.

A tukorvilag szerintuk csak egy alom. Nos nyilvan hatalmas hattertudassal rendelkezik az, aki ezt ilyen hatarozottan ki meri jelenteni.

Mivel Einstein egyenleteinek Schwarzshild megoldasaban is jelen van egy tukorvilag, igy ezek szerint az illeto szerint Einstein elmelete hibas. Sajnalatosan nem az. Sot, jelenleg a legjobb leirasa a gravitacionak.

A relativisztikus kvantummechanikai hullamegyenlet a Dirac-egyenlet. Ott is jelen van ket negativ energiaju megoldas. Tehat a tulokosak szerint az is hibas elmelet. Sajnos ezek az emberek tevednek.

A Dirac-fele relativisztikus hullamegyenlet a fizika egyik gyongyszeme.

Mas iranybol is szemlelhetjuk a problemat.

Vegyuk a "pilot wave" elmeletet Itt a reszecskek mozgasat egy "empty wave" vezerli, ami nem szallit energiat. Ezt az elkepzelest Einstein "ghost field"-nek nevezte. Ezzel az egyik gond, hogy hogyan tunteti el a reszecsket a hullam a destruktiv interferencia helyekrol. Nos a megoldas, a tukorvilag. Ha nincs interferencia, akkor a ket vilagban a detektalas minden terponton szimmetrikus.

Amennyiben interferencia keletkezik a "pilot wave" mezoben, akkor a detektalas asszimetrikussa valik. Ahol a mi vilagunkban destruktiv interferencia van, ott a tukorvilagba konstruktiv. Egy tokeletes magyarazatot kapunk a reszecske-eloszlasra.

De persze a forumozok szerint egy hulyeseg es agyrem.

Nagyon okosak, csak epp masik alternativat nem tudnak felmutatni.

Egyszer valaki feltette azt a kerdest, hogy ha ket res helyes leirasahoz ket vilag kell, akkor sok reshez sok vilag?

Nos nem.

Csak ketfele interferencia hely letezik. Konstruktiv es destruktiv. Vilagos es sotet foltok.

[_George_]

Újfennt felszólítalak, ezúttal azért, hogy hagyd abba a sorozatos posztolgatás. Várd meg amíg ír valaki valamit és aztán reagálj rá, mert ez így értelmetlen és ráadásul még kommenthunt is.

[lalaca]

Újfennt felszólítalak, ezúttal azért, hogy hagyd abba a sorozatos posztolgatás. Várd meg amíg ír valaki valamit és aztán reagálj rá, mert ez így értelmetlen és ráadásul még kommenthunt is.

lol

ennel szanalmasabban meg nem lattam.

Miert jo az egy weboldalnak, ha kevesebben olvassak?

Magyarazd mar el nekem, lecci.

[lalaca]

Újfennt felszólítalak, ezúttal azért, hogy hagyd abba a sorozatos posztolgatás. Várd meg amíg ír valaki valamit és aztán reagálj rá, mert ez így értelmetlen és ráadásul még kommenthunt is.

Ezutan az jon, hogy ne irjak semmit, varjam meg amig kerdez valaki?

Hallottal mar a szolasszabadsagrol?

[lalaca]

Nyugodtan kibannolhatsz.

De ez igy nem forum. Az a rend. amit te itt szeretnel, az a blogok vilaga.

Legyen ez egy blog, de akkor at kell nevezni.

Kommenthunt az , ha valaki erdekbol kommentet kenyszerit ki. Mar bocsanat, szerinted nekem milyen haszonnal jar az, ha valaki valaszol?

Varom a magyarazatod.

Mar ha nem tenyleg csak egy droid vagy es nem ember.

Mert akkor varhatom itt a vilag vegeig.

[_George_]

Ez az utolsó hsz-em hozzád a témáról úgyhogy nagyon figyelj.

1. A kommenthunt az amikor valaki egymás után írja a kommenteket, hogy minél több legyen. Te ezt csinálod még ha nem is teljesen szándékosan.

2. Láttál te már fórumot életedben? Sehol sem úgy megy, hogy egyetlen ember írogatja egymás után a hsz-eit és valaki majd csak ír. Nem, leírod és ha címezted valakinek akkor megvárod a válaszát vagy valaki más hsz-ét eset más is ír valamit és arra te reagálsz. Ezzel ellentétben az a blogolás amit te csinálsz, írod itt egymás után a hsz-eket mint ha ide csak te írhatnál. Ha 5-6 naponta írnál valamit azt még megérteném de egy nap alatt hármat úgy, hogy képtelen voltál egy hozzászólásba szerkeszteni, nos ez nem járja.

3. Senki nem tiltotta be a szólásszabadságodat csak érdemes lenne úgy használni a fórumot ahogyan illik. Valamint felesleges bant emlegetni egyelőre csak kértelek, hogy vegyél vissza.

[lalaca]

Ugyanmar, ide teved valaki 5 ev mulva, es nem irhatja le azokat a gondolatait, amit a forum ebresztett benne.

Ez nonszensz. Ez igy ertelmetlen.

De mivel itt te vagy az ur, legyen ugy,

[bcom]

Sziasztok!

Meg tudjátok mondani, hogyan kell kiszámolni egy autó tengelyterheléseinek változását emelkedõn?

Tegyük fel, hogy van egy 12 tonnás, szimmetrikus formájú, kéttengelyes, tengelyenként 6-6 tonna terhelésû teherautó. Mennyivel csökken az elsõ tengely terhelése (és nõ a hátsóé), ha az elsõ tengelynél fogva felemeljük az autót 1 méterre, a hátsó tengely pedig a földön marad?

[mechwarrior]

Sziasztok!

Meg tudjátok mondani, hogyan kell kiszámolni egy autó tengelyterheléseinek változását emelkedõn?

Tegyük fel, hogy van egy 12 tonnás, szimmetrikus formájú, kéttengelyes, tengelyenként 6-6 tonna terhelésû teherautó. Mennyivel csökken az elsõ tengely terhelése (és nõ a hátsóé), ha az elsõ tengelynél fogva felemeljük az autót 1 méterre, a hátsó tengely pedig a földön marad?

Ilyenkor lényeges az is, hogy milyen hosszú az autó, illetve hogyan van rögzítve a tengely (de ezekhez nem értek, szóval lehet hogy teljesen stabil kell legyen).

Egy ilyen testnél, ahol kétfelé oszlik a súly, két tömegközéppontot szoktak megjelölni. Ha azt mondjuk, hogy talajon fele-fele arányban oszlik el, akkor a t.középpontok is így helyezkednek el.

Ha 1 méterrel emelkedik az eleje, akkor a terhelés kiszámításához fontos tudni a tengelyek közti távolságot. Nem mindegy, hogy 1 méter (akkor eleve függõlegesen áll) 10 méter vagy 25 méter.

[diazomethane]

Üdv mindenkinek!

Elõször is le szeretném szögezni, hogy nem vagyok fizikus, de nagyon érdekel a fizika. Ezért ha úgy tûnik, hogy hülyeségeket kérdezek kérlek, nézzétek el nekem. A kérdéseim a relativitáselmélettel kapcsolatosak. Egy csomó helyen olvastam már ezt meg azt róla. A Lorentz-transzformáció matematikai levezetése, illetve az ebbõl adódó "relativisztikus" következmények (pl. idõdilatáció, hosszkontrakció stb.) világosak. A probléma abból ered, hogy a L.-transzformáció levezetésekor mibõl gondoljuk, hogy a fény sebessége abszolút állandó? (Mondhtanám azt is, Einstein honnan vette a relativitáselmélet két alapposzulátumát?) Ezek - és itt elsõsorban a fény sebességének abszolút jellegére lennék kíváncsi - logikailag (pl. egy gondolatkísérlet segítségével) levezethetõk valahonnan? Vagy ez csak egy feltevés, ami azért jó, mert segítségével egységesebbnek tûnik a fizika. (És az ember természetébõl adódóan az egységre törekszik.) Szóval érdemes a fény sebességének abszolút voltának megértésére törekednem, vagy ezt egyszerûen el kell fogadnom és kész, mint pl. azt, hogy a világegyetem végtelen, vagy hogy a pontnak nincs kiterjedése.

Köszönettel,

diazomethane

[MagicAcid]

Én sem vagyok fizikus, (még) de az hogy a fény sebessége minden inerciarednszerben egyenlõ, a Michaeslon-Moorley kísérletben derült ki, amikor is (mindenki bánatára) cáfolták az éterelméletet. A fény abszolút mivolta tehát kísérleti tény. :)

részletesebben:

http://www.vilaglex.hu/Fizika/Html/MichMorl.htm

[Bice]

Meg ne haljunk!

http://index.hu/tudomany/2013/07/12/az_lhc...lehet_felfogni/

[Jackassbomb]

Meg ne haljunk!

http://index.hu/tudomany/2013/07/12/az_lhc...lehet_felfogni/

Szerintem jó a cikk. Igaz, bohóckodnak benne, de alapvetően kellő tiszteletet érzek ki belőle. :) No meg kicsit közelebb viheti azokat is a fizikához, akik irtóznak tőle, például az átlagos iskolákban zajló tanítás miatt.

[Bice]

Szerintem jó a cikk. Igaz, bohóckodnak benne, de alapvetõen kellõ tiszteletet érzek ki belõle. :) No meg kicsit közelebb viheti azokat is a fizikához, akik irtóznak tõle, például az átlagos iskolákban zajló tanítás miatt.

Hát, igen, néha kicsit slendrián a cikk fogalmazási modora, de alapvetõen tényleg hasznos.

Amúgy van két ismerõsöm is, akik kint dolgoznak, és bazi jó dolgokat csinálnak. Egy idõben én is nagyon vonzódtam a részecskefizikához, de ember legyen a talpán, aki megtanulja hozzá a csoportelméletet. :D Elment minden kedvem tõle.

[Jackassbomb]

Hát, igen, néha kicsit slendrián a cikk fogalmazási modora, de alapvetõen tényleg hasznos.

Amúgy van két ismerõsöm is, akik kint dolgoznak, és bazi jó dolgokat csinálnak. Egy idõben én is nagyon vonzódtam a részecskefizikához, de ember legyen a talpán, aki megtanulja hozzá a csoportelméletet. :D Elment minden kedvem tõle.

Igen, én is csak abból csipegetek, ami érdekel. Ez általában nem a számításokban merül ki, hanem az elméleteken való õrlõdésben. Jóval kevesebb sajnos a tudásom a fizikához, semmint azzal komolyabban foglalkozhatnék. Inkább a "filozófia" része érdekel, ha lehet ilyet mondani. De rendkívül lenyûgöznek az óriás számokkal teletûzdelt statisztikák is. :D

[Bice]

Igen, én is csak abból csipegetek, ami érdekel. Ez általában nem a számításokban merül ki, hanem az elméleteken való őrlődésben. Jóval kevesebb sajnos a tudásom a fizikához, semmint azzal komolyabban foglalkozhatnék. Inkább a "filozófia" része érdekel, ha lehet ilyet mondani. De rendkívül lenyűgöznek az óriás számokkal teletűzdelt statisztikák is. :D

Hát, nekem szakmából eredően mélyebben is ismernem kell a számításokat is, de ez is varázslatos a maga módján. Mikor "trollkodásnak" tűnő matematikai trükkökkel kihozod a fizikai értelemmel is bíró végeredményt, na az zseniális tud lenni.

A filozófia is nagyon jó része a fizikának. Kvantummechanika téren pl. rendkívül sok filozófiai felvetés is van. De igazából bárhol a fizikában olyan hatalmas okfejtésekbe lehet botlani, hogy élmény azt végiggondolni.

Van a Feynmantól a Mai Fizika című, 9+1 (a +1 a könyvekben levő feladatok megoldásait tartalmazza) kötetes fizikát "teljesen" felölelő könyvsorozat. Na, az ilyen előadásszerű, és tök jókat lehet belőle olvasni. A képleteket meg nyugodtan át lehet ugrani, ha olyan van.

Filozófiai jellegű könyvek meg az Akkord kiadó "TTK" sorozatában vannak dögivel. Azok is klasszak.

Sőt! Van a Simonyi Károly (az űrutas apja), ő írta a Fizika kultúrtörténete c. könyvet. Az is jó, bár nem filós.

[Jackassbomb]

Hát, nekem szakmából eredõen mélyebben is ismernem kell a számításokat is, de ez is varázslatos a maga módján. Mikor "trollkodásnak" tûnõ matematikai trükkökkel kihozod a fizikai értelemmel is bíró végeredményt, na az zseniális tud lenni.

A filozófia is nagyon jó része a fizikának. Kvantummechanika téren pl. rendkívül sok filozófiai felvetés is van. De igazából bárhol a fizikában olyan hatalmas okfejtésekbe lehet botlani, hogy élmény azt végiggondolni.

Van a Feynmantól a Mai Fizika címû, 9+1 (a +1 a könyvekben levõ feladatok megoldásait tartalmazza) kötetes fizikát "teljesen" felölelõ könyvsorozat. Na, az ilyen elõadásszerû, és tök jókat lehet belõle olvasni. A képleteket meg nyugodtan át lehet ugrani, ha olyan van.

Filozófiai jellegû könyvek meg az Akkord kiadó "TTK" sorozatában vannak dögivel. Azok is klasszak.

Sõt! Van a Simonyi Károly (az ûrutas apja), õ írta a Fizika kultúrtörténete c. könyvet. Az is jó, bár nem filós.

Pont mostanság agyaltam azon, hogy a következõ adag könyvem biztos, hogy a fizikával fog foglalkozni. Kár, hogy még nem vethetem rá magam, mert roskadozik a polc az olvasatlan könyvek halmai alatt. :P

Egyelõre amúgy a Schrödinger kiscicái és a valóság keresése c. kötettel szemezek, John Gribbintõl.

[Bice]

Egyelõre amúgy a Schrödinger kiscicái és a valóság keresése c. kötettel szemezek, John Gribbintõl.

De ugye a Schrödinger macskája megvolt már? Mert elvileg a folytatása az, amit olvasnál. Érdemes az elsõvel kezdeni, ha még nem lett volna meg.

[Jackassbomb]

De ugye a Schrödinger macskája megvolt már? Mert elvileg a folytatása az, amit olvasnál. Érdemes az elsõvel kezdeni, ha még nem lett volna meg.

Nem volt, köszi a tippet! :)

[Gezaoo]

Miért van az, hogy a G ( 6,674280E-11 ± 0,01% ) gravitációs állandó az a fénysebesség ( 299792458,108 m/s ) reciprokának

pontosan az 50-ed (ötvened) része?

Van tippje valakinek?

(A szorzó pontosan: 50 [kg*s/m²] )

[Gezaoo]

Én sem vagyok fizikus, (még) de az hogy a fény sebessége minden inerciarednszerben egyenlõ, a Michaeslon-Moorley kísérletben derült ki, amikor is (mindenki bánatára) cáfolták az éterelméletet. A fény abszolút mivolta tehát kísérleti tény. :)

részletesebben:

http://www.vilaglex.hu/Fizika/Html/MichMorl.htm

Tipikus! A tudomány, így a fizika tudományterületén is számos ilyen tévedésen alapuló kinyilatkoztatás létezik.

Az "éter" létére sem cáfolatára nem utal az MM kísérlet eredménye.

Ugyanis minden fényvezetõn, tükrön elõbb elnyelõdik, majd kisugárzódik minden foton. Azaz a Michaeslon-Moorley kísérletben

minden tükör, féligátaresztõ tükör külön-külön elnyelte, majd kisugározta a fotonokat.

Ezért ha lenne éter akkor sem lehetne a készülékkel kimutatni a létét.

Egyébként pedig az éter létezéséhez és "mûködéséhez" kölcsönhatás kellene. Ezen kölcsönhatáshoz viszont a világmindenség

végtelen kiterjedésû éterének végtelen nagyságú tömeggel egyenértékû energiát kellene tárolnia.

Azaz az éternek pusztán már logikailag sem lehet léteznie.

Különben sincs szükség az éter feltételezésére ahhoz, hogy a tehetetlenséget valamint a "hullámok" terjedését értelmezzük.

Bõven elegendõ az az ismert tény, hogy minden részecske erõteret (mezõt) folyamatosan létrehozó, felépítõ kisugárzással rendelkezik.

Kísérletileg megfigyelhetõ, hogy ha Q töltést "A"-ból, "B" pontba áthelyezünk, akkor az "A" pont elhagyásától kezdve

a részecske kisugározta, a térerõsségét okozó hatás középpontja továbbra is a részecske pillanatnyi helye és nem az "A" pont.

Az erõtér kiterjedésének sebességét megmérve bebizonyosodott, hogy fénysebességû kiterjedése van. Azaz sugárzás szerûen, fénysebességgel kiterjedõ hatás folyamatosan áramlik ki a részecskékbõl.

És mint minden kiáramlás és kisugárzás esetében a szimmetria megmaradás érvényesülésének következtében a kisugárzóra éppen akkora impulzussal hat vissza a kisugárzás, mint amekkora impulzus távozik tõle.

Azaz Gauss tétele alapján Ψ(össz)=4*Pi*k*Q valamint Ψ(össz)=Q/ε0

A visszaható impulzusok a gömb felületen egyenletes eloszlás következtében a részecskén I=0 eredõ impulzus

képeznek mind addig amíg a részecskére nem hat a gyorsulását okozó hatás.

Ugyanis a gyorsulás hatására a=dv/dt összefüggés értelmében dv sebességváltozással jár a gyorsulás.

Így a gyorsulás "elülsõ" oldalán dIe=I0* gyök((c+dv)/(c-dv)) mértékû impulzus pár növekedés tapasztalható,

a relativisztikus Doppler jelenség következtében.

A "hátsó" oldalon pedig dIh=I0* gyök((c-dv)/(c+dv)) mértékû impulzus csökkenés. A kettõ eredõje dI=dIe-dIh pedig a gyorsulás

okozójára ható eredõ impulzusként F=dI/dt erõként jelenik meg.

Vagyis a tehetetlenséghez sem kell éternek léteznie. Semmilyen éternek sem, még Higgs mezõnek (éternek) sem kell léteznie.

Mert pusztán az ismert jelenségek mérésével levezetett F = m* a/gyök(1-(dv/c)²) függvénnyel kapott eredmények teljes egyezésben állnak a mérésekkel kapott eredményekkel.

Más szóval "nem maradt" helye az esetleges Higgs mezõ vagy a szintén elképzelt "éter" által okozható hatásnak.

Az elõzõ kérdésemhez egy kis segítség:

A "G" gravitációs állandó számolható így is: G= gyök(ε0*μ0) / 50z

ahol 50z [kg*s/m²] a vetületegységre jutó egységnyi tömegen áthaladó sugárzás egységnyi idõre jutó része, a "váltószám".

Na így? Mi lehet az az 50z ? Van ötlet?

[Bice]

Tipikus! A tudomány, így a fizika tudományterületén is számos ilyen tévedésen alapuló kinyilatkoztatás létezik.

Az "éter" létére sem cáfolatára nem utal az MM kísérlet eredménye.

Ugyanis minden fényvezetõn, tükrön elõbb elnyelõdik, majd kisugárzódik minden foton. Azaz a Michaeslon-Moorley kísérletben

minden tükör, féligátaresztõ tükör külön-külön elnyelte, majd kisugározta a fotonokat.

Ezért ha lenne éter akkor sem lehetne a készülékkel kimutatni a létét.

Egyébként pedig az éter létezéséhez és "mûködéséhez" kölcsönhatás kellene. Ezen kölcsönhatáshoz viszont a világmindenség

végtelen kiterjedésû éterének végtelen nagyságú tömeggel egyenértékû energiát kellene tárolnia.

Azaz az éternek pusztán már logikailag sem lehet léteznie.

Különben sincs szükség az éter feltételezésére ahhoz, hogy a tehetetlenséget valamint a "hullámok" terjedését értelmezzük.

Bõven elegendõ az az ismert tény, hogy minden részecske erõteret (mezõt) folyamatosan létrehozó, felépítõ kisugárzással rendelkezik.

Kísérletileg megfigyelhetõ, hogy ha Q töltést "A"-ból, "B" pontba áthelyezünk, akkor az "A" pont elhagyásától kezdve

a részecske kisugározta, a térerõsségét okozó hatás középpontja továbbra is a részecske pillanatnyi helye és nem az "A" pont.

Az erõtér kiterjedésének sebességét megmérve bebizonyosodott, hogy fénysebességû kiterjedése van. Azaz sugárzás szerûen, fénysebességgel kiterjedõ hatás folyamatosan áramlik ki a részecskékbõl.

És mint minden kiáramlás és kisugárzás esetében a szimmetria megmaradás érvényesülésének következtében a kisugárzóra éppen akkora impulzussal hat vissza a kisugárzás, mint amekkora impulzus távozik tõle.

Azaz Gauss tétele alapján Ψ(össz)=4*Pi*k*Q valamint Ψ(össz)=Q/ε0

A visszaható impulzusok a gömb felületen egyenletes eloszlás következtében a részecskén I=0 eredõ impulzus

képeznek mind addig amíg a részecskére nem hat a gyorsulását okozó hatás.

Ugyanis a gyorsulás hatására a=dv/dt összefüggés értelmében dv sebességváltozással jár a gyorsulás.

Így a gyorsulás "elülsõ" oldalán dIe=I0* gyök((c+dv)/(c-dv)) mértékû impulzus pár növekedés tapasztalható,

a relativisztikus Doppler jelenség következtében.

A "hátsó" oldalon pedig dIh=I0* gyök((c-dv)/(c+dv)) mértékû impulzus csökkenés. A kettõ eredõje dI=dIe-dIh pedig a gyorsulás

okozójára ható eredõ impulzusként F=dI/dt erõként jelenik meg.

Vagyis a tehetetlenséghez sem kell éternek léteznie. Semmilyen éternek sem, még Higgs mezõnek (éternek) sem kell léteznie.

Mert pusztán az ismert jelenségek mérésével levezetett F = m* a/gyök(1-(dv/c)²) függvénnyel kapott eredmények teljes egyezésben állnak a mérésekkel kapott eredményekkel.

Más szóval "nem maradt" helye az esetleges Higgs mezõ vagy a szintén elképzelt "éter" által okozható hatásnak.

Az elõzõ kérdésemhez egy kis segítség:

A "G" gravitációs állandó számolható így is: G= gyök(ε0*μ0) / 50z

ahol 50z [kg*s/m²] a vetületegységre jutó egységnyi tömegen áthaladó sugárzás egységnyi idõre jutó része, a "váltószám".

Na így? Mi lehet az az 50z ? Van ötlet?

Nem unod, hogy már a huszadik felhasználónévvel írogatsz be ugyanabban a témakörben és senki nem szól hozzád? :D

[Gezaoo]

Nem unod, hogy már a huszadik felhasználónévvel írogatsz be ugyanabban a témakörben és senki nem szól hozzád? :D

Miután még ide nem írtam a pár nappal ez elõtti regisztrációmat megelõzõen, nem értelmezhetõ az üzeneted.

A bejegyzésed felkeltette az érdeklõdésemet és igaz! Valaki egy hasonló néven már 2 évvel ez alõtt összesen 3 bejegyzést "elkövetett".

De sajnos nem ismerem még ezt a portált, így a bejegyzéseit nem tudtam elolvasni.

Azt viszont megtaláltam, hogy te már évek óta "itt vagy". Ezért nehezen értelmezhetõ az udvariatlanságod.

Ugyanakkor valószínûsíthetõvé teszi annak az okát, hogy miért nem írnak mások sem ezekre az oldalakra.

[Bice]

Miután még ide nem írtam a pár nappal ez elõtti regisztrációmat megelõzõen, nem értelmezhetõ az üzeneted.

A bejegyzésed felkeltette az érdeklõdésemet és igaz! Valaki egy hasonló néven már 2 évvel ez alõtt összesen 3 bejegyzést "elkövetett".

De sajnos nem ismerem még ezt a portált, így a bejegyzéseit nem tudtam elolvasni.

Azt viszont megtaláltam, hogy te már évek óta "itt vagy". Ezért nehezen értelmezhetõ az udvariatlanságod.

Ugyanakkor valószínûsíthetõvé teszi annak az okát, hogy miért nem írnak mások sem ezekre az oldalakra.

Ha visszaolvasod az egész topicot, ami nem tarthat tovább 30-40 percnél, vagy csak gyors végiggörgeted, akkor megláthatod, hogy több felhasználónéven is írtak ugyanabban a témában, ráadásul szinte ugyanabban a stílusban is. Ráadásul a te hozzászólásod szintén belevág a témákba és szinte ugyanaz az írási stílusod, és hát ezért mertem ezt feltételezni. De, ha tévedtem, akkor elnézésedet kérem!

Mindenesetre szerintem egy kézen meg lehet számolni, hogy a topicban levõ emberek közül melyek azok, akik kompetensek ebben a témában. Bár jómagam rendelkezem fizikusi diplomával, de én például ilyen relat és hasonló témakörökkel nem foglalkoztam, nem foglalkozom. Atomfizikai és anyagtudománybeli méréstechnikákkal, illetve anyagtudománnyal foglalkozom. Mindenesetre érdekes ez, amit felvetettél, hogy mi ez az ötven, de még nem gondoltam bele. Ha hagysz egy hét haladékot, vagy kettõt, akkor lehet tudok valamit érdemben írni.

[Gezaoo]

Kedves Bice!

Ha visszaolvasod az egész topicot, ami nem tarthat tovább

Javaslatodra "átolvastam". Lehetséges az, hogy tévedek, de a fizikusok közül mintha Jánost Szegedrõl, a már nyugdíjas Dezsõ bácsit és Lacit a KFKI-ból véltem felismerni a stílusuk és a témáik alapján. A többiek középiskolai és többen általános iskolai szintû kérdéseikkel nem tûnnek fizikusnak.

Annak pedig nyomát sem találtam, hogy bárki összefüggést vezetett volna le a részecskék töltése és a tehetetlensége között. Még utalást sem találtam ebben a kérdésben. Ha esetleg a gluon kérdését boncolgató írásaidat ide venném, akkor is csak a "szomszédjában" jártál a témának.

Mindenesetre érdekes ez, amit felvetettél, hogy mi ez az ötven, de még nem gondoltam bele. Ha hagysz egy hét haladékot, vagy kettõt, akkor lehet tudok valamit érdemben írni.

Természetesen bõven van idõd a megfejtésre. Mivel a leendõ kollégáid ( ha jól tudom, te csak jövõre diplomázol, ha igaz ) Maxwell óta eltelt nagyjából 150 év alatt nem voltak képesek megfejteni ezt a "rejtélyt", akkor te is kaphatsz "egy hét haladékot".

Jó elmélkedést kívánok!

( P.S.: Spongya a kezdõrúgásodra. Tanulsága az, hogy a tudomány mûveléséhez sokkal, de nagyon-nagyon sokkal több alázatra van szükség! )