Fizika

[_George_]

Nálunk gyakorlaton volt 2db 10 pontos kisZH és 2db 40-40 pontos nagyZH, de ezzel csak a gyakorlati jegyet érdemeltük ki. 42 ponttól (ebben egy kis poén is van :P) érdemelhetõ ki a kettes. Elõadásból meg ugye csak év végén volt egy kollokvium. Gondolom Neked azért volt ilyen mert Te (ha jól tudom) alapból nem fizikás vagy és Neked nem annyira fontos ez a tárgy a tanulmányaid szempontjából. Nekem meg ez az egyik legfontosabb tárgy a Kalkulus I. után. Jövõre meg jönnek a finomabbnál finomabb fizikás tárgyak: elektromágnesség, termodinamika, folytonos közegek mechanikája.

Nos nálunk nincs gyakorlati jegy csak Igen vagy Nem. Való igaz nem fizikás vagyok hanem mérnök-infós de a fizika tárgyak teljesítése nélkül egyetlen mérnöki tárgyat se lehet felvenni nálunk. :) A kalkulus nálunk is fincsi tantárgy, volt hozzá szerencsém. Ha esetleg gondod lenne a fenti tárgyakból akkor dobd be ide és majd a csekély tudásommal megpróbálok segíteni. :)

[Bice]

Nos nálunk nincs gyakorlati jegy csak Igen vagy Nem. Való igaz nem fizikás vagyok hanem mérnök-infós de a fizika tárgyak teljesítése nélkül egyetlen mérnöki tárgyat se lehet felvenni nálunk. :) A kalkulus nálunk is fincsi tantárgy, volt hozzá szerencsém. Ha esetleg gondod lenne a fenti tárgyakból akkor dobd be ide és majd a csekély tudásommal megpróbálok segíteni. :)

Köszi, ha lesz valami szólok, de ennek a következõ fél évben sajnos 0 a valószínûsége, mert a Kalkulus I.-gyel szépen elintéztem, hogy halasztanom kelljen... :( De most erre a fél évre már van egy kidolgozott stratégiám, úgyhogy a leendõ tárgyakat megtanulom, elkunyerálom a jegyzeteket és akkor szeptembertõl ismét elkezdem, felveszem újból a kalkulust meg a vektorszámítást, meg egy pár specit, és megszedem magam kreditekkel, aztán a januári ciklust meg folytatom, mintha mi sem történt volna, csak épp már lesz fogalmam a tantárgyakról. Most rájöttem, hogy a matekkal nagyon-de nagyon vigyázni kell. Megvolt a lecke. :D

[erdly]

Szerintetek ez mennyire lehet gömbvillám? Vagy egyáltalán az? Mindenesetre én nem látok semmi féle hoyaot a videóban.

[Warfoki]

Csak egy videót jöttem linkelni:

Elsõre gondoltam, hogy berakom a Nézd meg!-be, de mivel a hozzám hasonló földi halandók (magamat is ideértve ugye :rolleyes: ) szvsz a magyarázat felét nem értik, így gondoltam inkább ide illik. Ha már volt, bocs. :rolleyes: (Azért a lényeget sikerült levenni, de na, elmagyarázni nem tudnám igazán...)

[3nyc3n]

Na, a Heisenberg - féle határozatlansági reláció az, aminek hatását megnéztem volna a klasszikus fizika követõinek arcán. :lol:

A Heisenberg hatarozatlansag a hullamcsomagok tulajdonsagaibol ered, amik viszont a kutyakozonseges hullamok fizikajabol ismert.

Na most en is megneznem az arcod.

xd

http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/Hbase/Waves/wpack.html

Latod a link aljan, ebbol ered a kvantumok hatarozatlansaga.

De-Broglie anyaghullámok alapján

Jelenleg az elfogadott szemlelet szerint ezek nem "anyaghullamok" hanem tisztan valoszinusegsuruseget leiro matematikai eszkozok,

Ez igaz is a kvantummechanikan, mint elmeleten belul. Nem tudod a valosag egyetlen elemet sem hozzarendelni ehhez a hullamhoz,. Kimutathatatlan, emiatt a fizika szamara nem letezik. Miert is foglalkozna olyasmivel, ami merhetetlen?

De mint filozofiai tema, erdekes. Schrodinger gondolata, hogy lennie kell valaminek, ami ott hullamzik, szuksegszeru. Nyilvan egy olyan dolog, ami csak a fejunkben, mint fogalom letezik, nem okozhat interferenciat.

Amikor egy fizikus arrol beszel, hogy ezek a hullamok nem leteznek, nem arra utal, hogy nem is letezhetnek, csak arra, hogy semmifele konkret merest nem lehet elvegezni ami erre a hullamra utalna,

És ez a jó benne, hogy pont a józan paraszti ésszel ellentétesen kell gondolkodni.

Hat nem hinnem. ;)

Na, volt egy kis idõm két film között, és gyorsan kiszámoltam, nekem 3,64*10^-10 jött ki. Ez jó megoldás? :unsure:

Yes, ekkora a hidrogen elektronjanak az elso "palyaatmeroje".

aki látott már kvarkot és tudja, hogy néz ki pontosan az szóljon! :D ).

http://ysfine.com/einstein/emc/fparton.html

Az, hogy hogyan nez ki a kvark, fugg attol, honnan nezzuk. egy nagysebessegu inercialis rendszerbol szemlelve a hardronban levo 3 kvark vegtelen szamu tomeg nelkuli fenysebessegu reszecskeknek latszanak.

Na várjál már, az akkor sem lehet, hogy a lyuk csak a (volt) csillag tömegébõl álljon. Az, hogy kisebb mértre omlik össze, ennyit dobna rajta? Ez hatványozott vonzási erõt jelentene, mert azért a nap vonzása még durván messze van attól, hogy a fotonokat is elnyelje :lol:

De kérdezem, hogy mennyire számít, teszem azt a Hold úgy is földkörüli pályán maradna, ha a Föld ugyanazon tömege egy focilabdába lenne sûrítve? Mekkora lenne az eltérés?

Minden tomeghez rendelheto egy Schwarzchild sugar. Normal korulmenyek kozt egy csillagban akkora a nyomas, hogy joval nagyobb a csillag sugara ennel. A kulombseg ennyi.

A szokesi sebesseg ennel a sugarnal lesz fenysebesseg kozeli. Normal korulmenyek kozt ez a sugar elerhetetlen, mivel a test belsejeben van.

Igazabol nem is letezik, mert a gravitaciot az energia tenzor irja le, aminek a viselkedese attol is fugg, hogy az energia milyen terfogatban talalhato.

konkrétan az összes anyag egy pontba sûrûsödik össze

Ez igy konkretan nem igaz, Az esemenyhorizont alatt nincs ertelmes joslata a jelenlegi fizikanak. Az pedig nem pont.

Igen. Odafent ugye az égvilágon semmi sem hat az adott testre csak a Föld gravitációs ereje. Tehát a testet érõ eredõ erõ egy és ugyanaz a gravitációs erõvel. Egyenletes körmozgás esetén a testet érõ erõk eredõje a centripetális erõ. Tehát jó helyzetben vagyunk, mert ekkor F (cp) = F (grav.) smile.gif Ezért mondtam, hogy nem gyõzhetik le egymást, ráadásul egy egyenesbe is esnek.

Igen, de ha Einstein elmeleten at nezzuk a dolgot, akkor minket ero pszeudo ero.

Nem leteznek.

Csak a test mozog tehetetlenul a gorbult teridoben.

Mert mondjuk azt így elég nehéz elképzelni, hogy a "semmi" miatt kellenek hatalmas rakéták, hogy fellõjék az embereket az ûrbe.

A Fold energiaja meggorbiti a teridot. Ez a gravitacio.

Most jon majd a kerdes, mi az a terido?

Különben a gravitáció mûködési mechanizmusára elõállt Feynman (bár lehet nem õ az ötletgazda, de én tõle olvastam) a következõvel: a világûrben ugye nagy mértékben tapasztalhatunk kozmikus részecskesugárzást a tér minden irányából, össze-vissza. Ezek a Földet is elérik. Azonban a Nap irányából érkezõ részecskék nagy része nem érheti el a Földet, mivel azok a Nap leárnyékolja. Így a Földet a Nap irányába kiegyensúlyozatlan erõlökés éri, amint ezek a részecskék elnyelõdnek. Így a Föld gyorsulva elindul a Nap irányába. Ahogy a Föld egy v sebességre szert tesz egyre több részecskével ütközik a sebességének irányában, míg az ezzel ellentétes irányban érkezõk elõl "elszalad". Ennek pedig lassulás a következménye. Feynman szerint ez a lassulás olyan mértékû lenne, hogy ma már aligha keringhetne a Föld azon a pályán, mit amilyenen a mai napig teszi.

Ez a nyomogravitacio elmelete, aminek semmi ertelme nincs. En nem is tudtam, hogy Feynmannak koze lett volna ehhez. Ha igen, akkoris ez csak az o maganvelemenye.

Nincs semmifele tudomanyos alapja a nyomogravitacio elmeletenek.

A vákuum ugyanis nem más, mint a térnek az a darabkája, ahonnan mindent kivettünk, amit ki lehetett venni (Maxwell definíciója). A vákuumnak ugyanis van egy olyan minimális energiaállapota, ami semmilyen módon sem csökkenthetõ.

A vakuum a minden. Leginkabb olyan, mint egy felvezeto kristaly. Ott a foton elektron-lyuk part hoz letre.

A vakuumban elektron-pozitron jon letre. Mindket esetben van egy hatarenergia, ami alatt nem jon letre a par.

A pozitron az elektron antireszecskeje. Ez a felvezetoben a lyuk, ami egy elektronhiany az atomracsban.

A vakuumban mozgo elektron mozgasat pont olyan egyenletekkel kell leirni, mint amikor atomracsban mozog.

A klasszikus fizikaval semmi gond nincs, hiszen konzisztens. A baj ott van, hogy a reszecskek nem a nagy semmiben mozognak, hanem egy racsban. Emiatt nem irhatoak le kozvetlenul a Newtoni fizikaval.

A hurelmeletben ezek a racspontok a hurok. Ezek gerjesztett allapotai a mi reszecskeink. A reszecskeink energia allapotok. Pont olyasmik, mint amikor egy normal atom elektronja magasabb energiaallapotba kerul.

[3nyc3n]

Azt vartam az irasok alapjan, hogy itt olyanok vannak, akik erdemben tudnak hozzaszolni ahhoz, amiket irtam.

Na mindegy.

A kvantummechanika abszurditasa ott kezdodik, amikor a peldaul a foton hullam-reszecske tulajdonsagait szemleletesen akarjuk elkepzelni.

Az egyenletek konkret valaszokat adnak a kerdesekre, de az emberi agy nem all itt meg. Tudni akarja mi van a kepletek mogott, milyen mechanizmus. Feynman szerint nem letezik ilyen, senki nem talalhat ki olyan magyarazatot, ami teszemazt a ketreses interferencia kiserletre szemleletes kepet ad.

Most kepzeljuk el, hogy a vakuum egy felvezeto kristaly. Egyetlen lyuk mozogjon ebben a kristalyban. Hogyan mozog? Mivel ez csak egy elektron hiany, ugy fog arrebb kerulni, hogy valamelyik szomszed atomrol atugrik egy elektron a hiany helyere. Ekkor a lyuk arrebb kerult.

Honnan fog legnagyobb valoszinuseggel leszakadni egy elektron? Ahol a legnagyobb az energiasuruseg. Hogy mifele energiasuruseg?

A kristalyban hullamok terjedhetnek. Ez a felvezetoben a hang, de ha a vakuum olyan szilardsagu, mint ahogy azt az eternel kiszamoltak, akkor annak a rezgesei az elektromagneses hullamok. Ez igy elso hallasra zavarosnak tunik, de most ezzel ne torodjunk.

Ezeknek a rezgeseknek bizonyos helyeken nagy az amplitudojuk. Annak az eselye, hogy egy elektron leszakad, itt a legnagyobb. Ha interferencia alakul ki a racsban, akkor a konstruktiv interferencia helyeken fog a legtobb elektron kiszakadni a felvezetobol./mar ha a rezgesek energiaja osszemerheto a kotesi energiaval./ A lyuk ide fog a legnagyobb valoszinuseggel athelyezodni,

Mivel a lyuk maga csak egyetlen elektronhiany, amiatt az nem tud szetszakadni tobb reszre. Ez nyilvanvalo, az atom strukturaja erre a magyarazat. A lyuk mindig egyetlen pontszeru valami lesz, de azt, hogy hova fog "athelyezodni", azt a kristaly rezgesei hatarozzak meg.

DeBroglie-nak volt egy vezerhullam elmelete, ami ehhez hasonlitott. Ennek az volt a "cafolata", hogy a reszecskeknek at kellene valahogy menniuk a destruktiv interferencia helyeken. Ha a nagy ures terben mozognak, akkor ez termeszetesen lehetetlen. De a vakuum nem egy ures valami, igy semmi gond nincs a vezerhullam elmelettel.

Mint ismert a kvantummechanikai valoszinusegsuruseg nagy reszecskeszamnal atmegy valodi

energiasurusegbe, ami a fotonoknal az elektromos terero nagysagat adja. A klasszikus fizika a kvantummechanika sokreszecskes hataresete. Persze hogy azt adja, hiszen a hullam mindig sok-reszecskebol all, de szamunkra csak a gerjesztett allapotok latszanak, azokat tudjuk detektalni.

A kvantummechanika hullamokkal irja le a reszecskek mozgasat. Hullamok mindig egy sokasagban terjednek,A vakuum egy sokasag, mindegy hogy ezeket eter-atomoknak hivom, vagy huroknak.

Bar ez igy meredeknek tunik, ki lehet szamolni, milyen surusegunek szamoltak anno az etert. Ahhoz, hogy a rezgesek fenysebesseggel terjedjenek egy kristalyban, annak 10 a 96.-on kg/m3 surusegunek kell lennie.

Most vegyuk a hurelmelet hurjait, tegyuk egymasmelle. Ezek Planck-hosszuak es Planck-tomeguek. Ugyan ezt a suruseget fogjuk kapni. Ennyit a "megcafolt" eterrol.

________________________________________________________________________________________________________

Az eter legfobb "cafolata" a Michelson-Morley kiserlet, amirol talan meg irok.

A filozofiai cafolatok egyike, hogy a bolygok nem lennenek kepesek mozogni egy szilard eterben.

Ez eleg eroltetett cafolat, mint ki fog derulni.

Terjunk vissza a felvezeto kristalyhoz. Hozzunk letre egy elektron-lyuk part. Szabadon tud mozogni ez a ket "reszecske"? Termeszetesen, hiszen itt van a kezunk alatt ez a gep, aminek ez a lenyege. A szilard racs nemhogy akadalyozza a mozgasukat, hanem eppen erre a szilard racsra epul a mozgasuk. Egyik racspontrol a masikra ugralnak.

Ha most ezekbol felepitenek egy bolygot, az pont olyan szabadon el tudna mozdulni.

Ennyit errol a "cafolatrol".

________________________________________________________________________________________________________

Vannak a kvantummechanikaban extrem esetek, mint az entangled parok.

Ezek ismet arra utalnak, hogy a vakuum fizikaja sokkal inkabb Newtoni.

Mert Newton elkepzelese szerint az erok vegtelen "sebesseggel" hatnak. A gravitaciora az elektromagnesessegre a magerore, es a tobbi reszecskek altak kozvetitett erokre ez nyilvanvaloan nem igaz.

De ugy tunik, a vakuum belso strukturajara igaz lehet. A mi kvantummechanikank es relativitasunk a vakuum fizikaja. De magat a vakuumot mar leirhatja a Newtoni fizika.

Ez kesobb a relativitasnal is latszani fog.

Yes, ekkora a hidrogen elektronjanak az elso "palyaatmeroje".

Bocs, kerulete.

________________________________________________________________________________________________________

Ez hogy mindent egyberak a forum, eleg gaz.

________________________________________________________________________________________________________

A relativitas igaz lehet egy szilard kristalyban?

Igazabol ez egy koltoi kerdes. A valasz egyertelmuen igen.

Hogy miert?

Lorentznek "volt" egy eterre epulo modellje, ami matematikailag teljesen ekvivalens Einsteinevel. Ez annyit jelent, hogy egyenrangu, megkulomboztethetetlen a ket modell matematikai leirasa.

A tudomany az egyszerusege miatt Einstein modelljet fogadta el. Mar mag a kifejezes is morbid, hogy ket EGYEZO modell kozul elfogadni az egyiket. Ez inkabb gyerekes, mint tudomanyos.

Nos, Lorentz modellje az eterre epult. Az eterhez kepest mozgo testek valojaban osszemennek. Az orak jarasat az eterben terjedo hullamok befolyasoljak. Igy ha a hullam sebessege lassul, akkor az "ido" is lassul. Eleg trivialis, igy az etermodellen belul megmagyarazhato, miert merheto konstansnak a feny sebessege.

A relativitas eleg osszetett, de megertheto. A reszletekre most nem ternek ki, akit erdekel, olvassa el ezt, es kerdezzen,

http://sites.google.com/site/lorentzrelativity2/

________________________________________

Schrodinger hullamainak letezniuk kell, es ezek ugy befolyasoljak a reszecskek mozgasat, ahogy azt De Broglie elkepzelte. Mivel ezek a hullamok elolunk rejtettek, ezert Niels Bohrnak is igaza volt abban, hogy ezek szamunkra csak a valoszinusegsuruseget hatarozzak meg.

Feynman palyaintegralos modszere ezt a minden iranyban terjedo rezgest irja le. Nem egy pont megy minden iranyban, ez lehetetlen. Maga a ter a vakuum all pontszeru valamikbol, ami kozt hullamok terjednek.

Feynman tiltakozott az ellen, hogy az elmelete egy hullamelmelet. De hat ha egyszer az.

A komplex hullamfuggveny egy egyszerusitett hullammodell, ahol nincs szukseg idobeli osszegzesre, ezt magatol kiadja, ami jelentos segitseget jelent a szamitasoknal.

De ha majd a tudomany visszater oda, hogy nem csak leirni akarja a vilagot, hanem valamilyen szinten meg is erteni, akkor ki kell ezekbol a kozelito modellekbol lepni.

Edited February 14, 2010 by 3nyc3n

[3nyc3n]

____________________________

Hogy mi az a terido?

A relativitason belul ez egyertelmuen definialt fogalom. Fizikai tortenesek ter es idokoordinataibol allo geometriai fogalom.

http://www.phys.unideb.hu/jegyzetek/

relll.pdf

Ezt szoszerint kell erteni. Fogunk egy meterrudat es egy orat. Amikor egy atom egy fotont sugaroz ki, felirjuk a koordinatait az esemenynek. Ez egy elemi esemeny. Ezekbol all a terido. Ennyi a valosagtartalma.

Ha gravitacios terben veszem fel ezeket a koordinatakat , akkor ezen a sokasagon egy gorbuletet tudok felvenni. A terido gorbulete ennyit jelent a relativitas szemszogebol.

Ezert csak egy leiro modell, hiszen semmi konkret magyarazatot nem adott a gravitacio mechanizmusara. Az okat ugyan megmondja, de nem tud szamot adni a mogottes tortenesekrol.

http://www.hrasko.com/peter/ekvi.pdf

Erdemes beleolvasni a 6.oldaba.

A gravitacios fenyelhajlast leginkabb a fenytoreshez lehet hasonlitani. Es akkor mi van?

A lorentzrelativity linken lathato, hogy a relativitas a fenyrol szol, mar a metrikajaban is ott a feny utja, amivel az idodimenziot terszerusitettek. Ez a cdt2 tag.

/Itt amikor azt mondom feny, akkor az osszes letezo erokozvetito bozonra gondolok. A fotonokra, gluonokra, es a tobbire./

Ha a feny okozza a relativitas furcsasagait, akkor a gravitacio mechanizmusaban is jelentos szerepe kell hogy legyen. Mint ismert, a gravitacio erossege a ter energiasurusegetol fugg. Az anyag tomege a belso energiajatol fugg, mint azt Einstein megmutatta. A tehetetlen tomeg pedig ekvivalens a sulyos tomeggel, amibol egyenesen kovetkezik, hogy a test belso energiaja jelentos szerepet jatszik a gravitacio mechanizmusaban.

De mi lehet ez a szerep? A tomeggel rendelkezo testeket bozonok tartjak ossze. Peldaul egy protonban van 3 kvark, amiket gluonok tartanak egyben.

Ezeket ugy lehet elkepzelni, hogy a gluonok oda-vissza mozognak a kvarkok kozt, igy szallitva az osszetarto erot. Most nem is ez a lenyeg, hanem maga a gluonok mozgasa.

Mert mi tortenik, ha nem egyenesen megy a gluon, hanem gorbe utvonalon? Akkor a masik kvark nem megfelelo iranyba fog elmozdulni, hanem kisse celt teveszt. A masik ugyan igy rossz iranyba fog megindulni, amibol egy eredo mozgas keletkezik. Ez a gravitacio. Az erokozvetito bozonok diffrakcioja.

Diffrakcio akkor keletkezik, ha a hullam terjedesi sebessege megvaltozik. A Schwarzschild egyenletekbol kiolvashato, hogy nagyobb gravitacios terben a feny sebessege kisebb egy kulso megfigyelo szerint merve.

Ez a kozvetlen oka a diffrakcionak.

De miert kisebb a feny sebessege?

Innen olyan talaj jon ismet, ahol nincs kiserleti alap. De talagatni lehet. Talan a vakuumracs torzul, vagy egyszeruen ahol tobb gerjesztett hur van a vakuumban, ott kisebb a vakuumrezges terjedesi sebessege.

Erre konkret valasz meg nincs.

Erdemes beleolvasni a hurall.pdf -be.

A kvantumterelmeletben a vakuum a terek alapallapota.A reszecskek a terek elemi gerjesztesei.

Ez az amirol en is irtam.

[3nyc3n]

Ahol diffrakciot irtam, ott a refrakcio is helyes kifejezes lehet, hiszen nem lehet tudni, hogy a racs a foszereploje a folyamatnak vagy valami mas.

[3nyc3n]

Hajjaj, Einstein számos kitalált kísérlettel próbálta megcáfolni a határozatlansági reláció érvényességét. Ebben legfõbb vitapartnere Niels Bohr volt. Einstein képzeletbeli kísérletei közül valószínûleg az EPR a legismertebb. Eszerint két foton mindig együtt keletkezik, és fizikailag is kettesével állnak kapcsolatban. Ilyen fotonpárok akkor jönnek létre, ha pármegsemmisülés történik (pont amit egy kicsivel lentebb cHiPa is említett).

Ennek az egyik érdekessége az volt, hogy pont felvetett egy olyan lehetõséget, hogy a relativitáselmélet hibás, tehát hogy igenis lehetséges a fénysebességnél gyorsabb információátvitel. laugh.gif Mára persze kiderült, hogy Bohrnak volt (és persze Heisenbergnek) volt igaza

Nem hinnem, hogy ezekkel a hianyos fizikai kozelito modellekkel barmi is "kiderult" volna. Az EPR paradoxonnak ket megoldasa van. Az egyik, hogy a ket foton kozt vegtelen sebessegu kapcsolat van, ami megegyezik azzal, hogy a ket foton valojaban egyetlen rendszer marad a szetvalasuk utan.

Ez nem jelent fenysebesseg feletti informacio atvitelt, mert itt nem terjed semmifele informacio. Ahhoz az kellene, hogy legyen a fotonnak valamifele allapota, amit majd a masik meres megvaltoztat. Ilyen nincs.

A masik meres csak a foton tulajdonsaganak megejelenesi valoszinuseget befolyasolja, ami miatt nem kuldheto informacio fenysebesseg felett ezzel a modszerrel.

A masik megoldas kisse durvabb. Mert meg lehet keresni Alain Aspect kiserleti leirasat, ahol adott az entangled fotonpar egyenlete, a 0.5cos2 fi.

Nos ez ugyan az az egyenlet, amikor ket egymas utan elhelyezett polarizatoron megy at egyetlen foton.

Az EPR parnal "csak" annyi a kulombseg, hogy az egyik iranyban halado foton idoben visszafele megy.

Ekkor itt is csak egyetlen foton van.

Ez az idoben oda vissza szaladgalo modszer Feynman egyik kedvenc megoldasa.

http://nobelprize.org/nobel_prizes/physics...an-lecture.html

http://felpakol.uw.hu/map/schrodinger_kiscicai.htm

Nem kell megijedni, ez csak egy matematikai leirasi mod, egyaltalan nem biztos, hogy barmi is visszafele haladna az "idoben". /biztos nem xd/

Persze ha a vilag valojaban newtoni, akkor teljesen determinalt, ami ismet megkulomboztethetetlen attol az esettol, amikor a jovo visszahat a multra.

Az elso esetben viszont nincs idodimenzio, mig a masodikban az egy fizikai realitas.

Nagyon kitalalta valaki ezt a vilagot.

Edited February 14, 2010 by 3nyc3n

[SasOri-Sama]

Na, ez most így egy korrekt mennyiségû információ. : D Fizika szakos vagy? Vagy már befejezted esetleg? : D

"Azt vartam az irasok alapjan, hogy itt olyanok vannak, akik erdemben tudnak hozzaszolni ahhoz, amiket irtam."

Az a baj, hogy én örömmel reagálnék az írásaidra, csak éppenséggel most vesszük a Coulomb-törvényt, szóval kicsit még hiányos ehhez a tudásom. : D

Más: Itthon megtaláltam Dr. Szalay Béla - Fizika c. kötetét, van vagy negyven éves, de a legjobb középiskolai összefoglaló tankönyv amit találtam. : D Nem is fogok másikat használni szerintem. Esetleg valaki nem tudja, hogy Feynman Mai Fizika köteteit be lehet szerezni valahonnan? Apámnak anno megvolt, de sajnos most már nem ez a helyzet.

[3nyc3n]

UI

Az utobbi esetben nem serul a relativitas, az idoben visszafele halado foton ugy hat a tavolira, hogy soha nme lepte at a fenysebesseget. CSAK visszafele ment az "idoben".

csak éppenséggel most vesszük a Coulomb-törvényt,.

.. Feynman Mai Fizika köteteit be lehet szerezni valahonnan?

Ok. No problem.

Az emlitett konyv/ek/, aminek az angol cime Lectures on Physics az egyik legjobb alap a kvantummechanikahoz.

http://en.wikipedia.org/wiki/The_Feynman_Lectures_on_Physics

[SasOri-Sama]

UI

Az utobbi esetben nem serul a relativitas, az idoben visszafele halado foton ugy hat a tavolira, hogy soha nme lepte at a fenysebesseget. CSAK visszafele ment az "idoben".

Ok. No problem.

Az emlitett konyv/ek/, aminek az angol cime Lectures on Physics az egyik legjobb alap a kvantummechanikahoz.

http://en.wikipedia.org/wiki/The_Feynman_Lectures_on_Physics

Igen, ismerem a könyvet, e-book formátumba meg is van, de jobban szeretném a polcomon tudni, akár angolul is jó lenne, Brief History of Time-ot is angolul olvastam, és nem volt vele problémám.

[Bice]

Ez igen! :D Szépen fel lett dobva a topic. Ha valaki dob fel témát én szívesen megpróbálok valami értelmeset hozzászólni. Most van idõm követni a fórumot úgy is. 3nyc3n, fizikus vagy netán Te is?

[3nyc3n]

Ez igen! :D Szépen fel lett dobva a topic. Ha valaki dob fel témát én szívesen megpróbálok valami értelmeset hozzászólni. Most van idõm követni a fórumot úgy is. 3nyc3n, fizikus vagy netán Te is?

Temat adtam tucatot. Erdekelne a velemenyed egy-kettorol. Meg masoke is.

Szabad a valasztas.

Az utolso kerdesre: maradjunk annyiban, hogy egy forumozo.

Mert az addig rendben, hogy meg sokan csak tanuljak a fizika ezen teruletet, de csak van valamifele vilagkep a fejetekben az eddig felhalmozott ismeretanyag alapja,

En leirtam az enyemet, erdekelne, mi az amit mashogy lattok.

[3nyc3n]

Nem vagyok tanar, sot ez nem vizsga, csak egy forum, ahol mindenki leirhatja a velemenyet.

Ha nincs ellenvelemeny ezt azt jelenti, hogy mindenben egyetertetek?

[SasOri-Sama]

Nem vagyok tanar, sot ez nem vizsga, csak egy forum, ahol mindenki leirhatja a velemenyet.

Ha nincs ellenvelemeny ezt azt jelenti, hogy mindenben egyetertetek?

Nincs kellõ információm azokról a dolgokról, amiket írtál, és úgy nem szeretek beszélni egy adott témáról, amihez nincs megfelelõ rálátásom.

[3nyc3n]

Mar irtad, hogy a Coulomb-torvenynel jartok.

Remelem van aki mar tulvan rajta.

Bar velemenyed azert biztos van az elhangzottakrol . De ha nem hat nem.

[3nyc3n]

Ime egy uj topik, ahol a fizikarol "beszelgetunk."

Vagyishogy en. Oke, nem kotozkodok, folytatom blog stilusban.

Egy masik forumon elhangzott egy ertelmetlen allitas, hogy a hang is elekromagneses rezges. Ez tenyleg baromsag, de az illeto megis kozel jar az igazsaghoz.

Ugyanis forditva igaz amit allit. A feny lehet olyan kozonseges hullam, mint amilyen peldaul egy hang amikor femben terjed.

Termeszetesen ki lett oktatva, hogy a fenynek nem kell kozvetito kozeg. Nyilvan ezt oktatjak, ez az elfogadott nezet.

De vizsgaljuk meg kozelebbrol a kerdest. A feny transzverzalis hullam. Nezzuk meg, hol talalunk ilyen hullamokat.

_(transzverzális hullám csak szilárd testekben)._

http://hu.wikipedia.org/wiki/Longitudin%C3%A1lis_hull%C3%A1m

Hoppa, mer megint ez a franya szilard vakuum. Lepten nyomon erre utalo jeleket talal az ember. A hurelmeletrol szolo jegyzetben olvashato, hogy a vakuum nem ures valami, hanem kvantalt terek toltik ki. Ez annyit jelent magyarul, hogy pontszeru valamikbol all, amiket gerjesztve reszecskeket kapunk.

A feny a Maxwelli megfogalmazasban transzverzalis elektromos es magneses rezges. Mivel a magnesesseg egy relativisztikus kovetkezmenye az elektromossagnak /lorentzrelativity2 link/, emiatt tisztan gondolkozhatunk elektromos rezgesben. Ezt a transzverzalis elektromos rezgest leginkabb ugy lehet elkepzelni, hogy a vakuum kis negativ es pozitiv osszecsatolodott valamikbol all, amit polarizalodnak az energia hatasara. Ez a vakuumpolarizacio.

A ket toltes szetvalik, es ez a zavar fenysebesseggel terjed a vakuumhoz rendelheto racsban.

Ez csak annyiban kulombozik a femekben terjedo hangtol, hogy az nem valt ki polarizaciot normal esetben. Ott az egesz atom rezeg.

A vakuumban olyan nagy a "vakuumatom" tomege /Planck-tomeg/ hogy annak megrezegtetesehez hatalmas energia kellene.

Bocs, a hurelmeletben nem pontszeru valammikbol all a ter, hanem kiterjedt valamikbol.

Mert mi tortenik, ha nem egyenesen megy a gluon, hanem gorbe utvonalon? Akkor a masik kvark nem megfelelo iranyba fog elmozdulni, hanem kisse celt teveszt. A masik ugyan igy rossz iranyba fog megindulni, amibol egy eredo mozgas keletkezik. Ez a gravitacio. Az erokozvetito bozonok diffrakcioja.

Vartam, hogy elgondolkoztok ezen, es fajdalmasan felkialt valaki, hogy nem jo iranyba mutat az eredo ero.

Mert ugye a feny /meg az osszes bozon/ a Fold fele hajlik el.Ha most egy mezont osszetarto ket kvark kozott egy gluont veszunk, akkor az az elhajlas miatt a gluon a kvark Foldtol ellentetes oldalat fogja eltalalni. Mivel a masik kvark vonzza, ezert az eredo ero a Foldtol elfele fog mutatni.

Igen am, csakhogy ez az osszetarto ero nem igy mukodik. Aki vegigolvasta a hurelmeletrol szolo jegyzetet, az tudja, hogy a hurok neve nem veletlenul string angolul. Ez sokkal inkabb cipofuzo mozgast vegez, mint rugoszerut.

Tehat ugy kell elkepzelni a mezonban levo ket kvarkot, hogy a gluon nevezetu cipofuzovel vannak osszekotve. Amikor tul messze eltavolodnak egymastol, akkor a cipofuzo megfeszul, es visszarantja oket egymas fele.

Na itt a megoldas. Mert amikor a mezon a Fold gravitacios tereben van, akkor ez az "egyenes" cipofuzo megfeszuleskor a Fold fele gorbul. Ez annyit jelent, hogy megfeszuleskor a kvarkok tehetetlensegebol keletkezo ero KISSE a Fold fele fog mutatni,

Ez a gravitacio egyik lehetseges /refrakcioval kiegeszitett hurelmeletes/ mechanizmusa.

[3nyc3n]

Lehetne mondani, almodik a nyomor.

Nos a fizika nyelve a matek. Bar szamomra trivialis a vektorok allasabol, hogy a megoldas jo, tudom milyen nehezen jar az emberek agya,

Lassuk, mit mondanak a szamok.

legyen a mezon kvarkjainak tavolsaga r, a Fold feluleten a gyorsulas a, a mezon tomegenek a fele m,

/mivel m es r valojaban kiesik, ezert csak kozelito ertek kell/

r=1e-15

c=3e8

a=9.81

m=9.1e-31*270/2

Ekkor a gluon kozeprol indulva az egyik oldali kvarkig y utat tesz meg t ido alatt, es x tavolsagnyit kozeledik a fold fele.

y=r/2

t=y/c

x=t*t*a/2

Ennek az iranyvektornak az x komponense a dx. A megfeszulo hur p impulzust kap, aminek a Fold fele eso komponense px.

dx=x/gyok(x*x+y*y)

p=m*c

px=p*dx

Mivel 2 vege van a hurnak, ezert 2 szorzo jon, majd az egyik oldali tomeggel osztva az egy utkozesre juto x iranyu sebessegvaltozast kapom. Ebbol gyorsulast szamolva visszakapom a-t, azaz 9,81 m/s2-et,

dvx=2*px/m

a2=dvx/t

Tehat az felteves matematikailag helyes.

A megoldasnal mc impulzust szamoltam, ami annyit tesz, hogy az egesz tomeg c sebesseggel mozgott.

Ez ugy kepzelheto el, hogy a mezon valojaban egyetlen hur, aminek a ket vege egy-egy kvark. A hur vegei mindig c sebesseggel mozognak.

Dehat Einstein E=mc2 egyenlete pont errol szol, A tomeg az anyag fenyszeru belso mozgasaibol ered. Ahogy az ido is. A tomeg es az ido valojaban ugyan annak a dolognak ket vetulete.

[MagicAcid]

Az, hogy hogyan nez ki a kvark, fugg attol, honnan nezzuk. egy nagysebessegu inercialis rendszerbol szemlelve a hardronban levo 3 kvark vegtelen szamu tomeg nelkuli fenysebessegu reszecskeknek latszanak.

NA igen ez az amiért nem szimpatikusak az ilyesmi ábrázolások:

Ez azt sugallja hogy a H atomban van két egymáshoz közeli gömb meg két kisebb gömb ami körülöttük forog. Pedig a valóság az hogy fogalmunk sincs hogy mi van a H atomban, sõt talán hagyományos értelemben véve a H atomban nem létezik semmi. Csupán arról van szó hogy bizonyos kísérletek során a H atom úgy viselkedik mintha két protonbol és két elektronból állna. Egy másik kísérlet során pedig úgy viselkedik mintha egy sima gömb lenne. Ebbõl is látszik hogy a részecskefizikában teljesen használhatatlanok a hétköznapi fogalmaink, de sajnos kénytelenek vangyunk ezeket használni és ebbõl nagyfokú bizonytalanság származik. A kvarkoknál még ilyenebb a helyzet. Egyetlen tudós sem gondolja konmolyan hogy a poton 3 összeragadt gömböcskébõl áll. Csupán úgytûnik pár kísérlet alapján.

[3nyc3n]

Igy van, a vakuum atomjat lehet hurszeruen leirni, lehet ugy elkepzelni, mint egy normal atomot.

Ami a fontos az az, hogy nem egy pont vagy egy gomb mozog a semmiben.

Egy allapot mozog egy rezonancia-terben. Az elektron az atommag korul egy allohullamkent irhato le.

Itt sokan megallnak, akik csak nagyvonalakban ismerkednek a fizikaval, es ebbol azt a vegkovetkeztetest vonjak le, hogy akkor az elektron ez a szetkent valami.

Nos nem. Az elektron az 10 a -18.-on meterig pontszerunek latszik a kiserletek szerint. Ami szet van kenodve, az a hullamfuggvenye. Ennek merete a hidrogen atommag korul a lentebb kiszamolt ertek, amibol 52 a -12 meter sugarat lehet szamolni. Latszik, hogy millioszoros meretkulombsegrol van itt szo.

Mivel egy matematikai konstrukcio nem okoz a valosagban interferenciat, ezert fel kell tetelezni, hogy ott tenyleg rezeg valami. Ezt teszi tobbek kozt a hurelmelet, es a kvantumterelmeletek.

A vakuum rezeg, es ez a rezges meghatarozo szerepet tolt be abban, hogy hol fog megjelenni a pontszeru elektron.

Mit jelent az, hogy pontszeru? Egy, mert nem tudjuk, hogy tenyleg az, vagy csak kozelitoleg,

Ketto, mert ha csak a "vakuumatom" gerjesztett allapota, akkor annak is van strukturaja, ami miatt igazabol az elektron mereterol nincs is ertelme beszelni.

A nemreg megadott linken kiszamoltam, hogy jon letre a Lorentz kontrakcio.

Ez szinten nem a reszecskek meretvaltozasa miatt van, hanem a hullamfuggveny meretvaltozasa miatt.

A reszecske "merete" a "vakuumatom" meretetol fugg, az pedig nem fog egyszeruen megvaltozni, az emlitett nagy tomege miatt.

Ha egy pont mozog egy ilyen rezgo terben, akkor ott az elolrol es a hatulrol erkezo frekvenciak modulaciot hoznak letre. Minden tomeghez rendelheto egy Compton hullamhossz.

Ha ebbol egy allohullamteret hozunk letre, es mozgatunk benne egy pontot, akkor a Doppler miatt eltolodott hullamok letrehozzak mozgo tomeghez rendelheto a De Broglie hullamhosszu vibraciot.

Ez szepen le is vezetheto matekkal.

[3nyc3n]

Ime

Feynman mai fizika konyveben a fazissebesseg igy van megadva.

vf=c*gyok(k*k+m*m*c*c/(hbar*hbar))/k

Eloszor is az eredetet kell megkeresni, ami nem egyszeru.

A hullamszam megkaphato a hullamhosszbol

k=2*pi/l

A korfrekvencia pedig a frekvenciabol

w=f*2*pi

w^2=(c*c*k*k+c*c*m*m*c*c/(hbar*hbar))

w^2=(c*c*pi*2*pi*2/(l*l)+c*c*m*m*c*c/(hbar*hbar))

w^2=(c*c*pi*2*pi*2/(h*h/(m*m*v*v*y*y))+c*c*m*m*c*c/(hbar*hbar))

w^2=(c*c*pi*2*pi*2*(m*m*v*v*y*y)/(h*h)+c*c*m*m*c*c/(hbar*hbar))

w^2=(c*c*(m*m*v*v*y*y)/(hbar*hbar)+c*c*m*m*c*c/(hbar*hbar))

w^2=(c*c*m*m*v*v*y*y+c*c*m*m*c*c)/(hbar*hbar)

w^2=(c*c*m*m*(v*v*y*y+c*c))/(hbar*hbar)

Ez az A megoldas.

Ebbol bizony az anyaghullam kepletei fognak kijonni

http://en.wikipedia.org/wiki/Matter_wave

f=y*m*c*c/h w=f*2*pi

w^2=pi*2*pi*2*(c*c*c*c*m*m*y*y)/(h*h)

pi2/h = 1/hbar

w^2=(m*m*c*c*c*c*y*y)/(hbar*hbar)

Ez a B megoldas.

A ket megoldas kulombsege

c*c*y*y=v*v*y*y+c*c

Mar csak az a kerdes, hogy az egyenloseg igaz vagy nem.

c*c*y*y=v*v*y*y+c*c

c*c*y*y=v*v/(1-v*v/(c*c))+c*c

c*c*y*y=v*v/((c*c-v*v)/(c*c))+c*c

c*c*y*y=v*v*c*c/(c*c-v*v)+c*c

c*c*y*y=(v*v*c*c+c*c*(c*c-v*v))/(c*c-v*v)

c*c*y*y=(v*v*c*c+c*c*c*c-c*c*v*v)/(c*c-v*v)

c*c*y*y=(c*c*c*c)/(c*c-v*v) , mivel c*c/(c*c-v*v) az a gamma^2 (y^2)

c*c*y*y=c*c*y*y

Egyezik, tehat meg van az eredete:

w=c*gyok(k*k+m*m*c*c/(hbar*hbar)) = (m*c*c*y)/(hbar)

A y negyzete

y=1/gyok(1-v*v/(c*c))

y^2=1/(1-v*v/(c*c))

y^2=1/(c*c-v*v/(c*c))

y^2=c*c/(c*c-v*v)

Az egyenlet eredete adott.

Az anyaghullam frekvenciaja es a hullamhossza.

y=1/gyok(1-v*v/(c*c))

f_DeBroglie=m*c*c*y/h

l_DeBroglie=h/(m*v*y)

Amibol igy kapjuk a fazissebesseget

vf=f_DeBroglie*l_DeBroglie

A reszecskehez rendelheto hullam fazissebessege c-nel mindig nagyobb.

Minel lasabban halad, annal nagyobb.Ez bizony egy allohullam terben mozgo pontra jellemzo.

Felirhato ez matekkal?

a frekvencia

fcompton=m*c*c/h

f1=fcompton*gyok(1-v/c)/gyok(1+v/c)

f2=fcompton*gyok(1+v/c)/gyok(1-v/c)

f_DeBroglie=(f2+f1)/2

es a hullamhossz

f1=fcompton*gyok(1-v/c)/gyok(1+v/c)

f2=fcompton*gyok(1+v/c)/gyok(1-v/c)

f=(f2-f1)/2

l_DeBroglie=c/f

Ez a csunya egyenlet a relativisztikus Dopplere

gyok(1-v/c)/gyok(1+v/c)

Tehat a mozgo pont elolrol es hatulrol is Doppler eltolodott Compton hullamokat kap.

Szamszeruen ugyan jo eredmenyt ad az egyenlet, de levezethetoek egymasbol?

A ketfele De Broglie frekvencia rovidebb formaban kifejezheto a fentiekbol.

fcompton*y=(fcompton*b1+fcompton*b2)/2

Ha fcompton-t egynek veszem, akkor a kerdes ennyire redukalodik.

y=(b1+b2)/2

Igaz ez?

y=(b1+b2)/2=(gyok(1-v/c)/gyok(1+v/c) + gyok(1+v/c)/gyok(1-v/c))/2

y=(b1+b2)/2=(gyok((c-v)/c)/gyok((c+v)/c) + gyok((c+v)/c)/gyok((c-v)/c))/2

ideje negyzetre emelni

A bal oldal y volt, igy y^2 lett

c*c/(c*c-v*v)=(((c-v)/c)/((c+v)/c) + 2*(gyok((c-v)/c)/gyok((c+v)/c))*(gyok((c+v)/c)/gyok((c-v)/c)) + ((c+v)/c)/((c-v)/c) )/4

c*c/(c*c-v*v)=(((c-v)/c)/((c+v)/c) +2+ ((c+v)/c)/((c-v)/c) )/4

c*c/(c*c-v*v)=(((c-v)*c)/(c*(c+v)) +2+ ((c+v)*c)/(c*(c-v)) )/4

c*c/(c*c-v*v)=((c-v)/(c+v) +2+ (c+v)/(c-v) )/4

c*c/(c*c-v*v)=(((c-v)*(c-v) +2*(c-v)*(c+v)+ (c+v)*(c+v))/((c-v)*(c+v)) )/4

c*c/(c*c-v*v)=(((c*c-v*c-c*v+v*v) +2*(c*c-v*c+c*v-v*v)+ (c*c+c*v+c*v+v*v))/((c*c-v*c+c*v-v*v)) )/4

c*c/(c*c-v*v)=(((c*c-2*c*v+v*v) +2*(c*c-v*v)+ (c*c+2*c*v+v*v))/((c*c-v*v)) )/4

c*c/(c*c-v*v)=((c*c-2*c*v+v*v +2*c*c-2*v*v+ c*c+2*c*v+v*v)/((c*c-v*v)) )/4

c*c/(c*c-v*v)=((4*c*c-2*c*v+2*v*v -2*v*v+2*c*v)/((c*c-v*v)) )/4

c*c/(c*c-v*v)=((4*c*c)/((c*c-v*v)) )/4

c*c/(c*c-v*v)=((c*c)/((c*c-v*v)) )

c*c/(c*c-v*v)= c*c/((c*c-v*v))

A ket egyenlet ugyan onnan ered. A mozgo tomeg egy hozza rendelheto hullamterben mozog, ami csak es kizarolag a vakuumban lehet. A reszecske allando impulzusmomentumanak is ez a vakuumrezges az eredete. A reszecske nem forog, hanem a ter forog korulotte. A vakuum atomjai. Ez a spin.

Az atom korul mozgo elektron ezert nem sugaroz. Mert ugyan toltes, es gyorsul, csakhogy innen kivulrol nezve. Valojaban helyileg a ter forog korulotte, ami miatt nincs gyorsulas, igy sugarzas se.

Es ez bizony klasszikus fizika, csak hat az eter ilyen rafinalt.

Jaj bocs, veletlenul elirtam. A vakuum.

[3nyc3n]

A kvantumterelmelet minden kis csavarja es alkatresze a klasszikus fizikaban megismeert folyamatokbol ered.

Meg a Higgs mechanizmus is.

________________________________

A Lorentz kontrakciot pedig ugy lehet megkapni, hogy a kapott De Broglie hullamot ket ellentetes iranyba irjuk fel.

Amikor az atom mozog, akkor az elektronhoz ketfele De Broglie frekvencia rendelheto innen kivulrol felvett koordinatarendszerben./egyszerusitett 1d esetben/ Egyszer, amikor mozgasa megegyezik az atomeval, es amikor visszafele halad.

Ebbol a ket frekvenciabol ismet egy modulacio irhato fel. Ennek a hullamhossza pont a Lorentz kontrakcio mertekevel megy ossze a sebesseg fuggvenyeben.

Tehat nem az eter megy ossze, vagy az elektron. Az elektron valoszinusegsuruseget megado hullamfuggveny az, ami Lorentz kontrakciot szenved az eterben.

A testek mozgasiranyban osszemennek az eterhez kepest, ezert nem mutathato ki a Michelson Morley kiserlettel a Fold eterhez viszonyotott relativ mozgasa.

Mivel nem ismert a vakuumatom strukturaja, felepitese, amiatt csak kozelitoleg lehet leirni. Ezt teszik a hurok es a branok. Csak annyit lehet roluk most tudni, hogy rezegnek.

Az egyik lehetseges forgatokonyv, hogy a vakuum zart Planck meteru hurokbol all. Amikor terjed benne az energia, akkor ezek a hurok rezgeseket tovabbitanak minden iranyban, Ha kelloen nagy energiat kap a hur, akkor elszakadhat, letrehozva ket tomegpontot, amelyek a vegei. Ez a kep leginkabb a mezonnak felel meg, a ket pont pedig ket kvart. Ha tovabb "nyujtjuk" a hurt, akkor az ujra elszakad, letrehozva egy uj kvark-part.

Az elektron-pozitron parra a felvezeto kristaly modell a megfelelo kep. Ott a hur-kep mar nem eleg jo, inkabb a vakuumatom valamifele strukturalis atalakulasa a helyesebb kep. Mivel egyszeru rezgeskent is felirhato az elektron, ezert a hurokkal is modellezheto. De a foton altal kozvetitett elektromagneses ero viselkedese nem olyan, mint a rovid hatotavolsagu gluonoke. A foton eleg nehez elkepzelni egy olyan hurkent, ami az elektront es a pozitront osszekoti. Sokkal inkabb egy onallo reszecske.

hagyományos értelemben véve a H atomban nem létezik semmi.

Persze, mivel egy hataskereszmetszetet vizsgalunk mindig, ahol a vizsgalo "eszkoz" energiaja es a vizsgalt anyag kolcsonhatasa fogja determinalni a kiserlet eredmenyet.

Ha kis energiaju fotonokkal vizsgalom a H atomot, akkor az egy pont. Bizonyos energia latszik az atommag es az elektron, nagyobb energiakon 3 pontszerunek tuno kvark is megjelenik.

Nyilvan novelve az energiat, egyre tobb reszlet fog elougrani. Igazabol egyre nehezebb eldonteni, hogy nyugalmi allapotban is olyan lenne a H atom, mit amilyennek nagyenergias vizsgalatkor "latjuk". Nem egyertelmuen meghatarozhato, hogy mik azok a tulajdonsagok, amelyek a mi meresunk hatasara keletkeztek benne.

I A reszecske nem forog, hanem a ter forog korulotte. A vakuum atomjai.

Ezt az egeszet mas elmeletek felol is meg lehet kozeliteni. Ugyanis a Planck tomeg Planck meretben egy fekete lyukat ad. Ha ez a lyuk h impulzusmomentummal forog, akkor egy Kerr metrikaju fekete lyuk rendelheto hozza.

Marpedig az Einstein egyenletek Kerr megoldasanal nincs pontszeru szingularitas, hanem ehelyett egy gyuru-szingularitast kapunk.

A relativitason keresztul szemlelve a vakuum atomja egy Planck-tomegu Kerr fekete lyuk gyuruje.

__________________________

A Kerr fekete lyuk korul forog a terido is, tehat ismet nem a levegobe beszeltem.

Sajnos a lorentzrelativity linket regen irtam, es van nehany eliras benne,

", de természetesen a mozgó vonaton ez a ferde vonalat látja 'egyidejûleg' az utazó."

Itt peldaul egyertelmu az eliras, hiszen egy pillanatban mindig a fenykupon levo esemenyek latszanak, az egyideju orak sorat nem lehet egyszerre latni.

De ezek csak reszletkerdesek, es inkabb elirasok, hiszen en a fenykupon levo ket fenyorara gondoltam.

"A tömeg nem más, mint az idõ felgyorsulása. Minél kisebbre megy egy összetett rendszer össze, a periódusidõ annál gyorsabb lesz. Ugyan azt a külsõ energiát egyre kisebbnek fogja 'érezni' a rendszer. Egyre kevésbé hatja meg. Mert a sajátidejéhez képest a külvilág lelassult. A külvilág ugyan pont az ellenkezõjét állítja, de mint írtam ezt majd késõbb tisztázom."

A sebesseg miatt megy ossze a mozgo rendszer, es a periodusido lassul benne. De a tobbi kijelentes igaz.

A rendszer nagyobb tomege egyenerteku a rendszer periodusidejenek a lassulasaval.

[3nyc3n]

Az 1900-as evek elejen a fizikusok ratalaltak az igazsagra. Csak megilyedtek a valosagtol.

[3nyc3n]

Én inkább valahogy így gondolom:

ahogy a kiegyensúlyozatlan erõlökések érik a Földet, ezek hatására gyorsulva elindul a Nap felé. Ahogy

Nem szabad ilyen elrugaszkodott fantaziaval nekiesni a fizikanak. Mindenkepp abbol kell kiindulni, hogy Einstein/Lorentz elmelete helyes. Azt kell megtalalni, hogy mifele mechanizmus lehet a "a gravitacio a terido gorbulete" kifejezes mogott. En erre megadtam a sajat elkepzelesem.

Kellene egy bator ember, aki belekot valamibe/sokmindenbe/, abbol amit irtam, mert igy nem lesz mirol irnom, es kihal a topik.