Fizika

[Orome]

No, szert tettem a könyvre. :D Az idõ rövid története címû könyvre. Elkezdem holnaptól olvasni asszem. Majd, ha végeztem vele, akkor jön a Schrödinger macskája és szerintem elindultam egy megállíthatatlan leejtõn. :D Amúgy valakivel lesz az osztálytársam idén szeptembertõl az ELTE-n, fizikán? :D

Jah, 1 sztk keretes szemüveg, egy fehér köpeny és 2 számológép... :D

[Bice]

Jah, 1 sztk keretes szemüveg, egy fehér köpeny és 2 számológép... :D

Én halál komolyan gondoltam, mivel oda adtam be a jelentkezésemet, és van rá esély, hogy fel is vesznek. :D

Nagyon örülnék neki, ha oda járhatnék. :) Na de 2-3 hónap és ki is derül. Addig meg tanulás ezerrel, hogy meglegyen az érettségi.

[Orome]

Hát akkor sok sikert hozzá. Én már sajnos nem fogok odajárni, bár kétlem, h olyan mennyiségben még érdekelne a fizika, ráadásul fõleg a csillagászat érdekel az egészbõl. Inkább megmaradok a gazdaságelemzõn. :)

[Bice]

Hát akkor sok sikert hozzá. Én már sajnos nem fogok odajárni, bár kétlem, h olyan mennyiségben még érdekelne a fizika, ráadásul fõleg a csillagászat érdekel az egészbõl. Inkább megmaradok a gazdaságelemzõn. :)

Köszi! :)

A gazdaságelemzõ se rossz szerintem. Oda is kell sok matek igaz? :unsure: Engem meg egyre jobban érdekel a fizika. Fõleg, hogy most más tanárunk van mint elsõben volt, így mégjobban megszerettem. Általánosban nagyon jó tanárom volt, aztán középsuli elsõ osztályában kifogtam egy idegbeteg tanárt (épphogy kettessel csúsztam át :blink: ) és amióta másodiktól az új tanár van, viszonylag jól megy a fizika, érdekel is és érdeklõdöm is iránta.

Valakit érdekelnek megint ilyen kis feladatok, amiket régebben írkáltam? :D

[Orome]

Gazdelemzõre kell matek, nem is kicsit. Állítólag 1. év után ELTE matekkel ugyan ott tartunk, utána meg több lesz a közgázos órának, de a matek alapozás nagyon kemény (analízis I-II, algebra I-II elsõ éves matekok :))

Könnyed feladatok meg jöhetnek, max nem tudok majd mit kezdeni velük.

[Bice]

Nos akkor legyen egy kis körmozgás. :)

Egyszerû a feladat. Számoljuk ki az elsõ kozmikus sebességet.

g= 10m/s^2 (most kerekíthetünk)

R= 6400km (ez is kerekítve)

Annyit segítek, hogy két egyenletbõl kell kifejezni egy új egyenletet, amivel kiszámolhatjuk a végeredményt.

Most nézem... Wikipedia nem éri!

[cHiPa]

No, szert tettem a könyvre. :D Az idõ rövid története címû könyvre. Elkezdem holnaptól olvasni asszem. Majd, ha végeztem vele, akkor jön a Schrödinger macskája és szerintem elindultam egy megállíthatatlan leejtõn. :D Amúgy valakivel lesz az osztálytársam idén szeptembertõl az ELTE-n, fizikán? :D

Én már biztos bölcsészkarra megyek, de ott majd megpróbálok valami minornak venni fizikát, hogy ne felejtõdjön el a dolog:P

hajrá, majd mesélj, kíváncsi vagyok milyen ott.

[Orome]

Nos akkor legyen egy kis körmozgás. :)

Egyszerû a feladat. Számoljuk ki az elsõ kozmikus sebességet.

g= 10m/s^2 (most kerekíthetünk)

R= 6400km (ez is kerekítve)

Annyit segítek, hogy két egyenletbõl kell kifejezni egy új egyenletet, amivel kiszámolhatjuk a végeredményt.

Most nézem... Wikipedia nem éri!

Számolni ugyan nem tudok, mert totál nem emlékszem semmire fizikából, de ha jól gondolom a centripetális gyorsulásnak kell kiegyenlítenie a gravitációt. Bár lehet h nagyon mellé löttem... :unsure:

[Bice]

Számolni ugyan nem tudok, mert totál nem emlékszem semmire fizikából, de ha jól gondolom a centripetális gyorsulásnak kell kiegyenlítenie a gravitációt. Bár lehet h nagyon mellé löttem... :unsure:

Helyes úton jársz. :) Olyan gyorsan kell keringeni a föld körül, hogy legyõzze a centripetális gyorsulás a gravitációt, de ennek a gyorsaságnak annyira lassúnak kell lennie, hogy ne "szökjön meg". :D

[blambun]

A centripetális gyorsulás nem hiszem, hogy legyõzhetné a gravitációs erõt. A centripetális gyorsulás a centripetális erõ következménye, és az egyenletes körmozgás dinamikai feltétele (legalábbis feltételezem, hogy ez a test amit fellövünk majd egyenletes körmozgást fog végezni) az, hogy a centripetális erõ értéke konstans és minden pillanatban a körpálya (tehát a Föld) középpontja felé mutasson. Ebbõl viszont következik, hogy ez az erõ egybe esik a gravitációs erõvel. És ezzel már el is mondtam a megoldást. :)

[Orome]

A centripetális gyorsulás nem hiszem, hogy legyõzhetné a gravitációs erõt. A centripetális gyorsulás a centripetális erõ következménye, és az egyenletes körmozgás dinamikai feltétele (legalábbis feltételezem, hogy ez a test amit fellövünk majd egyenletes körmozgást fog végezni) az, hogy a centripetális erõ értéke konstans és minden pillanatban a körpálya (tehát a Föld) középpontja felé mutasson. Ebbõl viszont következik, hogy ez az erõ egybe esik a gravitációs erõvel. És ezzel már el is mondtam a megoldást. :)

A centripetális erõ "kifelé" mutat, nem? Hiszen amikor a busz kanyarodik, akkor is a kanyar külseje felé "sodródsz". Tehát pont ellentétes a gravitációval. Tehát a feltétel az, h ki kell h egyenlítsék 1mást.

Nem emlékszem a képletekre, uh ezt a részét rátok bíznám.

[blambun]

Amirõl te beszélsz az a centrifugális erõ. Ez az erõ az, ami igyekszik mintegy "kipenderíteni" a körpályáról, valamint a tehetetlenségednek is nagyban köszönhetõ, hogy amikor a busz kanyarodik, akkor az ellentétes irányba mozdulsz el.

[Orome]

:unsure: Na látjátok, aki nem tanul majd 2 éve fizikát, sokat felejt :)

Akkor most javítok: a centrifugális erõnek kell egyenlõnek lenni a garavitációval.

centrifugális erő: (m*v^2)/r

gravitációs erő: m*g^2

g^2=(v^2)/r

100=(v^2)/6400000

640000000=v^2

v=~25298m/s

Jó ez?

Tehát ekkora sebességgel kell keringenie. De hogy tovább?

[blambun]

Hogy õszinte legyek én a feladat megoldása során egyáltalán nem használtam a g - t. És soha az életben nem számoltam még centrifugális erõvel, de az a képlet, amivel te centrifugális erõt számoltál azzal én centripetális erõt szoktam számolni. :) Ettõl függetlenül lehet, hogy van a függvénydeszkában rá egy ilyen képlet, sõt akár még logikus is lenne, hiszen így a kettõ pont kiegyenlíti egymást. Viszont ami biztosan rossz, az a mértékegységek eltérése.

szerk.: látom időközben már korrigáltad. :)

[Bice]

:unsure: Na látjátok, aki nem tanul majd 2 éve fizikát, sokat felejt :)

Akkor most javítok: a centrifugális erõnek kell egyenlõnek lenni a garavitációval.

centrifugális erõ: (m*v^2)/r

gravitációs erõ: m*g^2

g^2=(v^2)/r

100=(v^2)/6400000

640000000=v^2

v=~25298m/s

Jó ez?

Tehát ekkora sebességgel kell keringenie. De hogy tovább?

A centripetális erõnek és a gravitációnak kell kiegyenlítõdnie, eddig tökéletes.

Ez annyit tesz, hogy:

g = v^2/r, és nekünk ebbõl a v kell ezért v= gyökjel alatt r * g.

v=gyökjel alatt:6400*10^3m*10m/s=gyökjel alatt:64*10^6 m/s=8*10^3 m/s, azaz 8km/s.

A centripetális gyorsulás nem hiszem, hogy legyõzhetné a gravitációs erõt. A centripetális gyorsulás a centripetális erõ következménye, és az egyenletes körmozgás dinamikai feltétele (legalábbis feltételezem, hogy ez a test amit fellövünk majd egyenletes körmozgást fog végezni) az, hogy a centripetális erõ értéke konstans és minden pillanatban a körpálya (tehát a Föld) középpontja felé mutasson. Ebbõl viszont következik, hogy ez az erõ egybe esik a gravitációs erõvel. És ezzel már el is mondtam a megoldást. :)

Igen, elcsesztem, mert erõt kellett volna írnom, nem gyorsulást... :D De arra gondoltam természetesen. :D

Amirõl te beszélsz az a centrifugális erõ. Ez az erõ az, ami igyekszik mintegy "kipenderíteni" a körpályáról, valamint a tehetetlenségednek is nagyban köszönhetõ, hogy amikor a busz kanyarodik, akkor az ellentétes irányba mozdulsz el.

Ez meg ugye azért van, mert az erõ merõleges a gyorsulásra asszem. :unsure:

[blambun]

Én hasonlóképpen számoltam, viszont rájöttem, hogy igencsak elszúrtam, mert a v sebesség amivel én számoltam az a kerületi sebesség. Ebben a felírásban amit te használsz, a v az a kerületi sebesség és nem a v0 fellövési sebesség. Akárcsak nálam. Plusz szerintem g = 10-zel messze nem számolhatunk 6400 km magasságban még csak kerekítve sem.

Igen, elcsesztem, mert erõt kellett volna írnom, nem gyorsulást... biggrin.gif De arra gondoltam természetesen. biggrin.gif

A centripetális erõ sem gyõzheti le a gravitációs erõt. :)

[Bice]

A centripetális erõ sem gyõzheti le a gravitációs erõt. :)

Nem, hanem kiegyenlítettnek kell lenniük, nem?

[blambun]

Igen. Odafent ugye az égvilágon semmi sem hat az adott testre csak a Föld gravitációs ereje. Tehát a testet érõ eredõ erõ egy és ugyanaz a gravitációs erõvel. Egyenletes körmozgás esetén a testet érõ erõk eredõje a centripetális erõ. Tehát jó helyzetben vagyunk, mert ekkor F (cp) = F (grav.) :) Ezért mondtam, hogy nem gyõzhetik le egymást, ráadásul egy egyenesbe is esnek. :)

Viszont szerintem amit te számoltál, és ahol én is elszúrtam, az a kerületi sebesség, nem pedig az első kozmikus sebesség.

Különben lentebb olvastam, hogy vettél néhány fizika könyvet. Ugyan Az idő rövid története című nekem nincs meg, de a Schrödinger macskája címűt nagyon ajánlom. Akármelyik féle legyen is az (John Gribbin vagy Brigitte Röthlein). Sajna én majd csak a nyáron fogom már folytatni őket, akkor viszont vár rám majd vagy 5 darab. :D Nem is szándékozom újat venni, de ha mégis, az majd talán Richard Feynman-tól lenne a Felfedezés öröme c. könyv.

[Bice]

Igen. Odafent ugye az égvilágon semmi sem hat az adott testre csak a Föld gravitációs ereje. Tehát a testet érõ eredõ erõ egy és ugyanaz a gravitációs erõvel. Egyenletes körmozgás esetén a testet érõ erõk eredõje a centripetális erõ. Tehát jó helyzetben vagyunk, mert ekkor F (cp) = F (grav.) :) Ezért mondtam, hogy nem gyõzhetik le egymást, ráadásul egy egyenesbe is esnek. :)

Viszont szerintem amit te számoltál, és ahol én is elszúrtam, az a kerületi sebesség, nem pedig az elsõ kozmikus sebesség.

Na, akkor tiszta minden. :D

Viszont a wikin is így van, ahogy a suliban számoltuk. :unsure:

A feladat így szólt konkrétan: "hogyan számoljuk ki az elsõ kozmikus sebességet egy földközelben keringõ mûhold esetén?"

Különben lentebb olvastam, hogy vettél néhány fizika könyvet. Ugyan Az idõ rövid története címû nekem nincs meg, de a Schrödinger macskája címût nagyon ajánlom. Akármelyik féle legyen is az (John Gribbin vagy Brigitte Röthlein). Sajna én majd csak a nyáron fogom már folytatni õket, akkor viszont vár rám majd vagy 5 darab. :D Nem is szándékozom újat venni, de ha mégis, az majd talán Richard Feynman-tól lenne a Felfedezés öröme c. könyv.

Schrödinger macskája is a listán van a Hawking köny után. :) Aztán a többi majd jön. ELTE-n lesz mit olvasni asszem. :D

[blambun]

Olvasom a wikipédiát, de még mindig nem vagyok meggyõzve. :unsure: Én úgy tudom, hogy centrifugális erõ a körpályán mozgó testek esetében lép fel, rájuk hat. Tehát, ha én felírom azt, hogy F (centrifugális) = m * v^2 / R, akkor ezzel azt is feltételezem, hogy ez a test már körpályán mozog. Viszont akkor a képletben szereplõ v sebesség a kerületi sebesség kell, hogy legyen.

Ha így csináltátok órán is, akkor fejet hajtok, de igazából ez így ellentmondás számomra. No nem baj, integrálással is meg lehet csinálni. :lol:

[Orome]

A végén még kiderül h nem is mondtam nagy hülyeséget? :)

Csak nem tudok számolni, meg felesleges négyzetet használok...

[Bice]

Olvasom a wikipédiát, de még mindig nem vagyok meggyõzve. :unsure: Én úgy tudom, hogy centrifugális erõ a körpályán mozgó testek esetében lép fel, rájuk hat. Tehát, ha én felírom azt, hogy F (centrifugális) = m * v^2 / R, akkor ezzel azt is feltételezem, hogy ez a test már körpályán mozog. Viszont akkor a képletben szereplõ v sebesség a kerületi sebesség kell, hogy legyen.

Ha így csináltátok órán is, akkor fejet hajtok, de igazából ez így ellentmondás számomra. No nem baj, integrálással is meg lehet csinálni. :lol:

Ha belegondolsz ez a kerületi sebesség pont akkora, mint az elsõ kozmikus sebesség. És az elsõ kozmikus sebesség lényegében az a kerületi sebesség, amivel a test nem zuhan vissza a fölre, hanem földkörüli pályán halad. Nem? :ph34r: :unsure:

Téma:

Most szerintetek végtelen vagy véges a világegyetem?

Szerintem véges.

[Orome]

Is-is.

Véges, mint a Föld (pontosan meg tudod mondani mekkora a felszíne).

Végtelen, mint a Föld (elindulsz keletre és végtelenségig mehetsz, csak ugyan oda jukadsz ki idõnként :P)

Apró eltérés, h a föld felszíne 2 dimenzió, a világegyetem meg 4...

[_teh_]

Most én tennék fel egy kérdést. :D

Sajnos nem vagyok jó matekból, a fizikaoktatás siralmas az iskolámban, úgyhogy plxx help.

Tegyük fel, hogy van egy ágyúm. Ja még valami: A "lehetetlen" adatokkal ne foglalkozzatok.

Az ágyúmmal 0.36 radián/sec-os (20,91°) szögsebességet tudok "követni" (nem tudom máshogy megfogalmazni, remélem értitek).

Egy tõlem 1500m-re lévõ egy helyben álló célpontot akarok lelõni, úgy hogy közben 700m/s-os sebességgel körözök körülötte (Tehát 2.14 mp alatt teszek meg egy teljes kört). Na és itt jön a kveszcsön.

Hány m/s-al kellene orbitálnom, hogy tuti hogy betaláljak? Vagy máshogy kérdezem: hogy kapom meg azt a 0.36 rad/secet?

[blambun]

No, feltételezem, hogy a körmozgás amit végzel, az egyenletes.

Nálunk most ω= 0,36 rad /s

Aztán ω= 2 * Pí / T

Ezt a kettõt összeházasítva : 0,36 rad /s = 6,28 rad / T

T = 17,444 s a periódusidõ.

Innen 540 m/s. Ekkor a szögsebességed pont 0,36 rad /s , tehát ekkor elvileg már beletalálhatsz, de inkább lassabban körözz. :)

Remélem nem írtam hülyeséget. :)

A véges - végtelen problémához hozzászólva. A választ nem fogom tudni megmondani, de miért ne lehetne a Világegyetem végtelen kiterjedésû ? :) Mi a bajunk a végtelennel ? Persze én sem szeretem, mert megfoghatatlan, lehetetlen egy olyan szóra hagyatkozni, mint a végtelen. De attól még, mert kényelmesebb a véges, és mert az ember képtelen ezt a szót megemészteni, attól még a valóság megengedheti. :) Einstein mondott valami hasonlót, hogy elõítéleteink nem mások, mint mindennapi tapasztalataink összessége.

Nem sokkal könnyebben emészthetõ az a gondolat sem, hogy világegyetemünk összes anyaga, egyetlen pontba volt sûrûsödve. A kvantumfizikáról meg ne is beszéljünk... :D