Fizika

[blambun]

A kérdés az, hogy mekkora sebességgel ért földet a test?

15 m/s ? Ejj, de rég is számoltam már ilyet. :rolleyes:

[Bice]

Kiváló munka mindkettõtök részérõl! Az eredmény, ha nem 9,81-gyel, hanem 10-zel számolsz, 15m/s!

Grat! :D B)

Bocs a gagyi képért:

[blambun]

Hehe, gyakorlatilag ugyanúgy számoltunk. (attól eltekintve, hogy én trehány voltam, és nem mindent írtam le olyan szépen mint te. :lol: ) Sõt, még az összmagasságot is kiszámoltam, akárcsak te, aztán meg nem használtam semmire. :)

Én is találkoztam egy szép kis feladattal még régebben, de már nem emlékszem a pontos szövegére. Majd utánanézek és beírom. :)

[blambun]

Na, ugyan a feladatot nem találtam meg, de tákoltam hozzá adatokat, hogy lehessen vele számolni. Szóval, ha valami nem teljesen felel meg a valóságnak, akkor az azért lesz. :)

Nos :

Egy 2000 kg össztömegû autó egyenletesen 50 km/h -val halad városon belül. A sofõr hirtelen meglát egy figyelmetlen gyalogost, amint az az útra lép. A fékút 20 m.

Mekkora volt az autó lassulása ?

A feladatnak volt még több része is, de azokra aztán már végképp nem emlékszem. :D Nem túl nehéz, de szerintem aranyos. :)

erdly : Tökéletesen egyetértek, amiket leírtál, azok a reál tárgyak megcáfolhatatlan szépségei, ezért is olyan nagyszerûek. Én is többek között ezért kedvelem õket. :) Gyakorlatilag szívembõl szóltál. :rolleyes:

Ettõl persze még ugyanúgy szép lehet egy vers ( sõt! ) és egy regény is, csak azokba sokszor bele lehet olyanokat is magyarázni, amiknek semmi keresnivalójuk nem lenne ott. Többnyire mindenkinek mást jelentenek.

[cHiPa]

A Reál tárgyakat nem lehet hamisítani, úgy mint a történelmet, az 5x5 az mindig is 25 lesz, bármilyen ideológia legyen hatalmon, és teljesen mindegy, hogy milyen a státuszod, akkor is érvényes lesz rád is mondjuk a gravitáció.

Olvasd el Orwell-tõl az 1984-et. 2x2=5

Én tervezem, legalábbis eléggé jó lenne, hogy elte bölcsészkar (ha persze felvesznek) után bekerülnék fizikára is. Az már az ász :lol:

[Bice]

Na, ugyan a feladatot nem találtam meg, de tákoltam hozzá adatokat, hogy lehessen vele számolni. Szóval, ha valami nem teljesen felel meg a valóságnak, akkor az azért lesz. :)

Nos :

Egy 2000 kg össztömegû autó egyenletesen 50 km/h -val halad városon belül. A sofõr hirtelen meglát egy figyelmetlen gyalogost, amint az az útra lép. A fékút 20 m.

Mekkora volt az autó lassulása ?

A feladatnak volt még több része is, de azokra aztán már végképp nem emlékszem. :D Nem túl nehéz, de szerintem aranyos. :)

erdly : Tökéletesen egyetértek, amiket leírtál, azok a reál tárgyak megcáfolhatatlan szépségei, ezért is olyan nagyszerûek. Én is többek között ezért kedvelem õket. :) Gyakorlatilag szívembõl szóltál. :rolleyes:

Ettõl persze még ugyanúgy szép lehet egy vers ( sõt! ) és egy regény is, csak azokba sokszor bele lehet olyanokat is magyarázni, amiknek semmi keresnivalójuk nem lenne ott. Többnyire mindenkinek mást jelentenek.

Én lehet, hogy túl egyszerû vagyok és nagy esélyt adok arra, hogy rossz a megoldásom, de az alábbi eredményt kaptam:

62,5Km/h :unsure:

[blambun]

Én lehet, hogy túl egyszerû vagyok és nagy esélyt adok arra, hogy rossz a megoldásom, de az alábbi eredményt kaptam:

62,5Km/h :unsure:

A feladat lassulást kérdez.

Ezt a feladatot, anno még egy kedves barátom kérdezte tõlem, hogy hogy kéne megcsinálni. Akkor én sem tudtam, aztán egy ideig még motoszkált a fejemben, hogy hogy is kéne. Aztán megvilágosodtam. :)

Annyit megsúgok, hogy munkatétel kell hozzá, valamit az energiákkal kéne kezdeni. :)

[Bice]

A feladat lassulást kérdez.

Ezt a feladatot, anno még egy kedves barátom kérdezte tõlem, hogy hogy kéne megcsinálni. Akkor én sem tudtam, aztán egy ideig még motoszkált a fejemben, hogy hogy is kéne. Aztán megvilágosodtam. :)

Annyit megsúgok, hogy munkatétel kell hozzá, valamit az energiákkal kéne kezdeni. :)

-4,83m/s^2? :D

Ha nem, akkor feladom vagy nemtudom. :D

[blambun]

Pontosan annyi! :) Gratula ;)

Szerintem aranyos kis feladat, a maga innen - oda - onnan - emide helyettesítgetõs módszerével. :D

[Bice]

Pontosan annyi! :) Gratula ;)

Szerintem aranyos kis feladat, a maga innen - oda - onnan - emide helyettesítgetõs módszerével. :D

Köszi!

Már megvan mi kavart be. :D Át kellett váltani m/s-ba a km/h-t. :D És ma nyelvtanórán minden megvilágosodott. :D Gyors kivágtam a padra a fizikafüzetem és megoldottam. :D

Csütörtökön lehet írok be feladatot, ha nem gond. :)

[bcom]

Pontosan annyi! :) Gratula ;)

Szerintem aranyos kis feladat, a maga innen - oda - onnan - emide helyettesítgetõs módszerével. :D

Kevés. Ha ez személyautó, akkor 5,8 m/s^2-nek kellene lennie a lassulásnak. Ha ennél kevesebb, akkor meg kell javítani a féket. :lol:

Amúgy tényleg aranyos: vénégyzetperkettõs --> aperkettõszörtnégyzetbõl származtatva... :D

[blambun]

Szóval neked 5,8 a megoldás ? Én munkatétellel és Newton II-vel számolva 4,8-at kaptam.

[bcom]

Szóval neked 5,8 a megoldás ? Én munkatétellel és Newton II-vel számolva 4,8-at kaptam.

Dehogy!

A pontos eredmény 4,8225308641975308641975308641975 m/s^2. :D

Én csak azt mondtam, hogy ennek az autónak rossz a fékje...

[blambun]

Ja, akkor jól van, ez a része a mondandódnak nem egészen volt világos számomra. :) Ami a végeredményt illeti, az adatokat én tákoltam hozzá, szóval ez a lassulás ezért irreális. Igazából fogalmam sem volt mennyit találjak ki, aztán lett 20 m a fékút.

Viszont mikor kiszámoltam, hogy akkor mennyi is az eredmény, még ilyen lassulás mellett is marha nagy erõt kaptam. És még ez akkor úgy látszik kevés is. :D Gyarló vagyok: csak akkor fogom fel, mikor egy kézzelfogható számot látok magam elõtt. Addig csak üres szavak.

[bcom]

Ja, akkor jól van, ez a része a mondandódnak nem egészen volt világos számomra. :) Ami a végeredményt illeti, az adatokat én tákoltam hozzá, szóval ez a lassulás ezért irreális. Igazából fogalmam sem volt mennyit találjak ki, aztán lett 20 m a fékút.

Viszont mikor kiszámoltam, hogy akkor mennyi is az eredmény, még ilyen lassulás mellett is marha nagy erõt kaptam. És még ez akkor úgy látszik kevés is. :D Gyarló vagyok: csak akkor fogom fel, mikor egy kézzelfogható számot látok magam elõtt. Addig csak üres szavak.

Egyáltalán nem irreális. És különben is csak kötözködtem... :D (Mûszaki rendelet írja elõ, hogy mennyinek kell lenni egy gépkocsi lassulásának.)

Munkatétellel mit számoltál?

a=v/t

v=s/t

ezekbõl:

s=(a/2)*t^2

a=v^2/2s

Tényleg csak be kell helyettesíteni... :)

[blambun]

Hát én így számoltam:

1. A gépkocsi mozgási energiája 0.5m * v^2

2. Miután beletaposunk a fékbe a súrlódás által végzett munka megegyezik a mozgási energiával (csak ellentétes elõjelû, ezért is állunk meg)

3. W (súrlódási) = F (súrlódási) * s

4. Σ F = m * a ( mivel az egyenes vonalú egyenletes mozgás dinamikai feltétele a Σ F = 0, ezért esetünkben a Σ F = F (súrlódási) )

És innen már egy osztással meg lehet kapni a lassulást.

Ugyan ez már egy kicsit off, de : ezt a rendeletet nekem KRESZ oktatáson kellett volna elvileg megtanulnom ? :lol:

[bcom]

Hát én így számoltam:

1. A gépkocsi mozgási energiája 0.5m * v^2

2. Miután beletaposunk a fékbe a súrlódás által végzett munka megegyezik a mozgási energiával (csak ellentétes elõjelû, ezért is állunk meg)

3. W (súrlódási) = F (súrlódási) * s

4. Σ F = m * a ( mivel az egyenes vonalú egyenletes mozgás dinamikai feltétele a Σ F = 0, ezért esetünkben a Σ F = F (súrlódási) )

És innen már egy osztással meg lehet kapni a lassulást.

Ugyan ez már egy kicsit off, de : ezt a rendeletet nekem KRESZ oktatáson kellett volna elvileg megtanulnom ? :lol:

Jogos. :D Most olvastam vissza, látom, tömeget is írtál. Csak "a egyenlõ v négyzet per kettõ s"-nél nem kell annyit számolni...

KRESZ oktatáson ezt nem kell tanulni. Mûszaki vizsgáztatásnál számít. (5/1990 KÖHÉM, 6/1990 KÖHÉM rendeletek.) Na de ez már OFF...

[Bice]

Hát én így számoltam:

1. A gépkocsi mozgási energiája 0.5m * v^2

2. Miután beletaposunk a fékbe a súrlódás által végzett munka megegyezik a mozgási energiával (csak ellentétes elõjelû, ezért is állunk meg)

3. W (súrlódási) = F (súrlódási) * s

4. Σ F = m * a ( mivel az egyenes vonalú egyenletes mozgás dinamikai feltétele a Σ F = 0, ezért esetünkben a Σ F = F (súrlódási) )

És innen már egy osztással meg lehet kapni a lassulást.

Ugyan ez már egy kicsit off, de : ezt a rendeletet nekem KRESZ oktatáson kellett volna elvileg megtanulnom ? :lol:

:blink:

Teljesen nem így oldottam meg. :D

[Orome]

Fizika topicba belefér a csillagászat is?

[Flame_of_Aiur]

Fizika topicba belefér a csillagászat is?

Igazából egy fizika topikba kábé minden belefér, ami a fizika tárgykörébe tartozik. Ofc a csillagászat is :)

[Orome]

Igazából egy fizika topikba kábé minden belefér, ami a fizika tárgykörébe tartozik. Ofc a csillagászat is :)

Én is így gondoltam, köszönöm, de biztos, ami biztos megkérdeztem.

Nos ha ez a tényállás akkor:

Ki mit gondol a feketelyukakról?

[Bice]

Én is így gondoltam, köszönöm, de biztos, ami biztos megkérdeztem.

Nos ha ez a tényállás akkor:

Ki mit gondol a feketelyukakról?

Nagyon simán belefér, igaza van Flame_of_Aiur-nak. Gondolj csak bele mennyi fizikai jelenség található meg a csillagászatban. Sugárzások, gravitáció, fényjelenségek, sebesség, tömeg...stb. Amúgy egyetemen meg lehet fizikai szakon csillagásznak szakosodni ráadásul.

Na de térjünk a lényegre! :D

A fekete lyukakról nem sokat tudok, de érdekes jelenségnek tartom õket. Érdekes, hogy akkora gravitációs erõvel bírnak, hogy a fényt is elnyelik. Magyarán, nagyobb szökési sebesség kell oda, mint 300.000 km/s és ez tudtommal nem haladható meg a mai ismeretek szerint*, mivel a foton képes egyedül ekkora sebességre. Ha azt vesszük, hogy a Földnek körülbelül 11 km/s a szökési sebessége, akkor a fekete lyuké irtózatosan nagy. Kíváncsi lennék arra, hogy mondjuk mivel magyarázható konkrétan ez a hatalmas erõ. Meg arra is kíváncsi lennék, hogy mekkora lehet ennek az "égitestnek" a tömege. Mert ugye Newton megmondta, hogy egy nagy test egy nála kisebbre gravitációs erõt fejt ki, úgy mint a Nap és a körötte keringõ bolygók. Mi lenne, ha mondjuk két ilyen fekete lyuk összetalálkozna? Mi van a belsejükben? ..stb rengeteg érdekes kérdés van ezzel kapcsolatban. :)

[Orome]

A fekete lyukakról nem sokat tudok, de érdekes jelenségnek tartom õket. Érdekes, hogy akkora gravitációs erõvel bírnak, hogy a fényt is elnyelik. Magyarán, nagyobb szökési sebesség kell oda, mint 300.000 km/s és ez tudtommal nem haladható meg a mai ismeretek szerint*, mivel a foton képes egyedül ekkora sebességre. Ha azt vesszük, hogy a Földnek körülbelül 11 km/s a szökési sebessége, akkor a fekete lyuké irtózatosan nagy. Kíváncsi lennék arra, hogy mondjuk mivel magyarázható konkrétan ez a hatalmas erõ. Meg arra is kíváncsi lennék, hogy mekkora lehet ennek az "égitestnek" a tömege. Mert ugye Newton megmondta, hogy egy nagy test egy nála kisebbre gravitációs erõt fejt ki, úgy mint a Nap és a körötte keringõ bolygók. Mi lenne, ha mondjuk két ilyen fekete lyuk összetalálkozna? Mi van a belsejükben? ..stb rengeteg érdekes kérdés van ezzel kapcsolatban. :)

Hát, ha nem is a mai ismereteinkel van a baj, hanem azzal, h Einstein relativitás-elmélete kimondja, h semmi nem haladhatja meg a fény sebességét, bár az elmélet még megdõlhet. Hogy a belsejében mi van? Sose tudjuk meg, pont azért mert ami 1szer "elsüllyedt" egy feketelyukban, az onnan már ki nem jön. Hát a gravitácisó erõ a tömegbõl adódik, mikor 1 csillag "halálának" utolsó fázisában f.ly. lesz akkor "összeomlik" és mérete jóval kisebb lesz mint korábban, de az anyag mennyisége (tömege) nem változik, így "kis" helyen sok jó anyag is elfér :) , így mindent magába szippant a közelébõl, és csak nõ és nõ tovább...

[Bice]

Hát, ha nem is a mai ismereteinkel van a baj, hanem azzal, h Einstein relativitás-elmélete kimondja, h semmi nem haladhatja meg a fény sebességét, bár az elmélet még megdõlhet. Hogy a belsejében mi van? Sose tudjuk meg, pont azért mert ami 1szer "elsüllyedt" egy feketelyukban, az onnan már ki nem jön. Hát a gravitácisó erõ a tömegbõl adódik, mikor 1 csillag "halálának" utolsó fázisában f.ly. lesz akkor "összeomlik" és mérete jóval kisebb lesz mint korábban, de az anyag mennyisége (tömege) nem változik, így "kis" helyen sok jó anyag is elfér :) , így mindent magába szippant a közelébõl, és csak nõ és nõ tovább...

Azért csillagoztam meg a "mai ismereteink szerint"-et. Lehet, hogy jön valami nagy felfedezés az elemi részecskék világából és kiderül, hogy hoppá, nem a foton a leggyorsabb részecske, úgyhogy bukott pár évtizednyi spekuláció...stb. Ezért is szeretem a fizikát, mert mindig van mit megcáfolni vagy megoldani.

Tömeggel kapcsolatban még annyira lennék kíváncsi, hogy mi lenne, ha egyszer annyira nagy tömege lenne(tudom a végtelent nem lehet elérni, de mi van ha mégis!?), hogy "szétdurranna" (jobb szó nem jut eszembe) és valami eddig ismeretlen dolog keletkezne? Tökre kíváncsi lennék, hogy mi lenne. Meg, ha megsemmisül egy fekete lyuk, akkor hova tûnik az a sok tömeg, meg energia? Vagy mi fog történni?

[Orome]

Tessék, wiki-rõl szdtem:

Stephen Hawking kimutatta 1974-ben, hogy a fekete lyuk környezetében a lyuk tömegének rovására részecskék keletkezhetnek (az energia átalakul anyaggá), ezáltal a lyuk tömege csökkenhet. Ez az anyagkeletkezés annál intenzívebb, minél kisebb a lyuk tömege. A tudósról Hawking-sugárzásnak elnevezett jelenség révén, ahogy a lyuk egyre kisebbé válik, úgy lesz az anyagkibocsátás egyre erõsebb, míg végül a lyuk robbanásszerû hevességgel eltûnik. A fekete lyukba belekerülõ anyag és sugárzás viszont a lyuk tömegét növeli. Ez ellensúlyozza az anyagkibocsátást, egészen addig, amíg a világegyetem hõmérséklete (2,7 kelvines mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás) a fekete lyuk felszíni hõmérséklete felett van (minél nagyobb tömegû a fekete lyuk, annál alacsonyabb, de – a viszonylag kis méreteket leszámítva – jóval 2,7 kelvin alatt, közel 0-hoz). Ez esetben viszonylag kis méret alatt azt kell érteni, hogy jelenleg holdunk tömegének megfelelõ Schwarzschild-sugárral rendelkezõ fekete lyuk (azaz Holdunk tömegével megegyezõ tömegû fekete lyuk) van termikus egyensúlyban, ez az a méret, ahol ugyanannyi sugárzást bocsát ki a fekete lyuk, mint amennyit a háttérsugárzásból elnyelni képes (felszíni hõmérséklete éppen 2,7 kelvin). Ennél kisebb tömeg esetén a fekete lyuk (amennyiben csillagközi gáz, por, csillagfény, vagy egyéb „pluszban nem táplálja”) tömege a párolgás miatt csökkenni fog, nagyobb tömeg esetén pedig akkor is tovább fog nõni, ha csak a háttérsugárzás táplálja (ha a tömeg úgymond csak egy kicsivel nagyobb a kérdéses határnál, akkor a tömegnövekedés ideje is kicsi lesz, mivel a háttérsugárzás hõmérséklete gyorsabban csökken, mint ahogy a csupán háttérsugárzás által táplált lyuk felszíni hõmérséklete csökkenni tud a tömegnövekedés hatására). A világegyetem tágulása miatt a világegyetem hõmérséklete folyamatosan csökken, nullához konvergál (örökké táguló világegyetem esetén), ami pedig azt jelenti, hogy egy idõ után bármely fekete lyuk felszíni hõmérsékleténél alacsonyabb lesz, azaz egy idõ után minden fekete lyuk tömege csökkenni kezd, végül teljesen elpárolog (örökké táguló világegyetem esetén (azért itt is elõfordulhat elfajuló eset, például hiperbolikusan gyorsuló tágulás esetén a világegyetem mérete véges idõn belül végtelen nagyra nõhet és nem biztos, hogy a fekete lyuknak lesz ideje elpárologni mielõtt a világegyetem „szétspriccel a végtelenbe…” ha ez megtörténik, többé nincs értelme térrõl és idõrõl beszélni ahogy a kérdéses fekete lyukról sem), zárt világegyetem esetében a helyzet a tágulás, majd az ezt követõ összehúzódás paramétereitõl, illetve a fekete lyuk tömegétõl függ).