Jump to content
GSForum - Segélyvonal

Fizika


Bice

Recommended Posts

Posted

Na, volt egy kis idõm két film között, és gyorsan kiszámoltam, nekem 3,64*10^-10 jött ki. Ez jó megoldás? :unsure:

Nekem 10^-8-on lett a vége. :D Lehet én számoltam el ám. :D :ph34r:

Posted

Hm, nekem is 3,64 * 10 ^ -10 m lett. :D

SasOri: Utánanézek, de én ezt egy könyvemben olvastam. Sajna manapság soha nem tudok eljutni addig, hogy olvashassak belõlük. :(

Posted

Nekem 10^-8-on lett a vége. :D Lehet én számoltam el ám. :D :ph34r:

Ha 0,0364*10^-8, akkor jó :rolleyes: :D

A pólós oldal nem rossz :rolleyes:

Posted

Nekem 10^-8-on lett a vége. :D Lehet én számoltam el ám. :D :ph34r:

Szerintem te ott rontottad, hogy 9,1*10^-31*2*10^6=18,2*10^-25=1,82*10^-24, míg nálad nem ^-24 jött ki, hanem ^-26. (Amikor relatív hatványra bontásnál a hatvány kitevõjét változtattad, akkor kivontál, nem hozzáadtál)

Hm, nekem is 3,64 * 10 ^ -10 m lett. :D

SasOri: Utánanézek, de én ezt egy könyvemben olvastam. Sajna manapság soha nem tudok eljutni addig, hogy olvashassak belõlük. :(

Értem, azért köszönöm. :) Esetleg a könyv címét meg tudnád mondani?

Posted

Megvan mit csesztem el. Fordítva néztem azt, hogy hogy kell a hatványkitevõkkel trükközni, mikor a tizedesvesszõ elmozdul. :D Én meg ellenkezõ irányba csináltam, ezért lett nagyobb a szám. :D

Posted

Eszem megáll, ezt ti mind középsuliban tanuljátok ? Nálunk csak a pozitron került említésre és õ is csak egy nagyon kicsit volt terítéken, a pozitív ß sugárzásnál. Én csak keveset tudok a kvarkokról és az antianyagról, de majd utánanézek. Mindenesetre irigyellek, hogy ilyeneket tanultok középsuliban.

Jaa, nem, amiket feltettem kérdéseket, azok nem óráról jöttek, csak tõlem:D Mi se nagyon foglalkoztunk velük igazából (sajnos), csak a tanár van annyira jó arc, hogy belemenjen. De utána mi is mentünk tovább a szokásos 'hogy kell atombombát építeni' anyagba. Pedig van annál jobb, csak mindenkit ez izgat fel.

Posted

Értem, azért köszönöm. :) Esetleg a könyv címét meg tudnád mondani?

A könyv címe Schrödinger macskája, amit Brigitte Röthlein szerzett. :) Nagyon jó kis könyv, érthetõen ír (persze még így is van néhány rész, ami miatt nem utoljára olvastam :) ) és sokat tanultam belõle. Persze, arra ne számítson senki, hogy a könyv belemegy mindenféle egyenletekbe, mert nem ez a célja. Azokat majd mindenki megtanulja szépen az egyetemen. :) Különben a wikipedia-n található leírás az EPR kísérletrõl, de én nem úgy ismerem magát a kísérletet. Az a helyzet, hogy több kvantumfizikával foglalkozó könyvem is van, és a wikipedia-s leírással együtt már ez a harmadik változata az EPR kísérletnek. Mondjuk ez nem feltétlenül probléma, hiszen mivel a határozatlansági reláció cáfolására játszik, így többféleképpen is el lehet jutni annak bukásáig, attól függõen, hogy mely mennyiségpárokat emeljük ki. És ilyen mennyiségpár elég sok van (hely - impulzus ; energia - idõ ... ésatöbbi).

Jaa, nem, amiket feltettem kérdéseket, azok nem óráról jöttek, csak tõlem:D Mi se nagyon foglalkoztunk velük igazából (sajnos), csak a tanár van annyira jó arc, hogy belemenjen. De utána mi is mentünk tovább a szokásos 'hogy kell atombombát építeni' anyagba. Pedig van annál jobb, csak mindenkit ez izgat fel.

Értem. Pedig tartalmazhatna ilyet is a tananyag, én kifejezetten örülnék neki. :)

A kérdéseidre visszatérve, nagyon izgalmas mindegyik. :) Különben, ha már kitértél arra, hogy van e a kvarkoknak egyáltalán töltésük, akkor bennem a következõ gondolat merül fel. Ugye kvarkokból állnak a hadronok, így a protonok és a neutronok is. Tehát mondhatjuk, hogy a protonok és a neutronok nem mások, mint egy rakás kvark (persze ez durva egyszerûsítés, aki látott már kvarkot és tudja, hogy néz ki pontosan az szóljon! :D ). Viszont, ha egymás mellé "dobálva" ezeket a kvarkokat felépítek egy neutront és egy protont, hogy lehet, hogy nem egyezik meg a töltésük ? Miféle szerkezeti eltérés lehet a proton és a neutron között, hogy mikor mindegyik ugyanazokból áll más a töltésük ? Mindezt persze úgy írom, hogy tudomásom szerint a proton és a neutron is egyedül kvarkokból áll. Túl sokat se róluk, se az antianyagról nem tudok, szóval ha hülyeséget beszélek, javítsatok ki. :)

A párkeltésrõl: Miért mi a kvark antirészecskéje ? Amennyiben a lepton (és ezáltal az elektron), akkor egy kvark - elektron összeütközés során szerintem igenis szétsugároznának fotonokká. Vagy nem csak részecske - antirészecske ütközés esetén van fotonná történõ szétsugárzás ? :huh:

Posted

Hamár fizika akkor:

http://www.vilaglex.hu/Vilag.htm

nagyon érdekes dolgok vannak itt :)

Régebben órákat elidõztem itt, mert mindig mikor elolvastam egy cikket, akkor találtam érdekesnek tûnõ címszavakat a cikkben és rájuk kattintottam. Aztán jött az ördögi kör, és egy csomó cikket elolvastam. :D

Matekból nincs ilyen véletlen valahol? :ph34r: :unsure:

Posted

Hamár fizika akkor:

http://www.vilaglex.hu/Vilag.htm

nagyon érdekes dolgok vannak itt :)

Ez nagyon jó oldal, köszi érte! :) Nem sok idõbe telt, hogy egy kicsit böngészve ezen az oldalon rájöjjek, hogy egy picivel lentebb mennyi marhaságot hordtam össze. :D

Azért ezek a kvark elnevezések nem semmik. Azt hiszem nekem a bájos lesz a kedvencem. :rolleyes: Arra azért még kíváncsi lennék, hogy ezt a nevet ki találta ki. :D Meg hogy mitől bájos.

Mililiter5524
Posted

Ez nagyon jó oldal, köszi érte! :) Nem sok idõbe telt, hogy egy kicsit böngészve ezen az oldalon rájöjjek, hogy egy picivel lentebb mennyi marhaságot hordtam össze. :D

Azért ezek a kvark elnevezések nem semmik. Azt hiszem nekem a bájos lesz a kedvencem. :rolleyes: Arra azért még kíváncsi lennék, hogy ezt a nevet ki találta ki. :D Meg hogy mitõl bájos.

én inkább arra hogy hogyan fedeztáék fel õket.különösen azokat amik nincsenek is benne az elemi részecskékben(proton,neutron,elektron bár az elektronnak a szubszerkezete nem ismeretes így annak nem tudni milyen kvarkjai vannak ha vannak) :huh:

egyépként én jobban szeretem a kémiát mint a fizikát, ne kövezzetek meg :)

Posted

Tud valaki valami linket adni az energiavölgyrõl részletesebben, adatokkal, mindenfélével? Én nem találtam.

Posted

Villamosmérnöki valaki? :unsure: Aki elõször mondja meg nekem, minek a kapcsolási rajza ez, az kap egy üveggel a kedvenc piájából. B)

IPB Image

(Nem oszcillátor... -_-)

Ui.: Csak épp próbálkozok az MS Visio-val... ^_^

Posted

Tud valaki valami linket adni az energiavölgyrõl részletesebben, adatokkal, mindenfélével? Én nem találtam.

Kérdezz, hátha tudok segíteni. Így forrásokat nem tudok, de valamikre még emlékszem asszem. :D

Ez az a potenciálgödrös izé, amiben az ^56Fe van legközépen, mert az a legstabilabb? Elején az ^1H és a végefele a ^238U? (ebbõl asszem ma írtam dogát csak azért. :D)

Posted

Kérdezz, hátha tudok segíteni. Így forrásokat nem tudok, de valamikre még emlékszem asszem. :D

Ez az a potenciálgödrös izé, amiben az ^56Fe van legközépen, mert az a legstabilabb? Elején az ^1H és a végefele a ^238U? (ebbõl asszem ma írtam dogát csak azért. :D)

Hát ennél részletesebb kéne:D Ez nekem is megvan, de konkrétan azért érdekel, mert a fizikatanárunkat mi nagyon bírjuk, és õ a múltkor panaszkodott, mikor vettük az energiavölgyet, hogy már évek óta ki akar faragni hungarocelbõl egy térbeli mintát, és arra gondoltunk, hogy milyen kedves kis ajándék lenne ez neki tõlünk, ha mi megcsinálnánk, és ehhez kellenének a pontos adatok. Csak tényleg kb sehol sincs róla szó a neten.

Posted

én inkább arra hogy hogyan fedeztáék fel õket.különösen azokat amik nincsenek is benne az elemi részecskékben(proton,neutron,elektron bár az elektronnak a szubszerkezete nem ismeretes így annak nem tudni milyen kvarkjai vannak ha vannak) :huh:

egyépként én jobban szeretem a kémiát mint a fizikát, ne kövezzetek meg :)

Hogy ha jól megy az angol, akkor töltsd le a "The Atom" c. 3 részes BBC dokumentumfilmet, nagyon jó, és baromi élvezetes, én már kétszer végignéztem. :D Benne van, hogy melyik részecskét ki, mikor, és hogyan fedezte fel, hogyan fogadták, stb. Elsõ részben a kvantum-mechanika vs. klasszikus mechanika is volt terítéken, nagyon tetszett, ahogy mesélt a két tábor folyamatos vitázásairól. :D

Posted

Villamosmérnöki valaki? :unsure: Aki elõször mondja meg nekem, minek a kapcsolási rajza ez, az kap egy üveggel a kedvenc piájából. B)

IPB Image

(Nem oszcillátor... -_-)

Ui.: Csak épp próbálkozok az MS Visio-val... ^_^

fluxuskondenzátor?

Mililiter5524
Posted

Hogy ha jól megy az angol, akkor töltsd le a "The Atom" c. 3 részes BBC dokumentumfilmet, nagyon jó, és baromi élvezetes, én már kétszer végignéztem. :D Benne van, hogy melyik részecskét ki, mikor, és hogyan fedezte fel, hogyan fogadták, stb. Elsõ részben a kvantum-mechanika vs. klasszikus mechanika is volt terítéken, nagyon tetszett, ahogy mesélt a két tábor folyamatos vitázásairól. :D

kösz ha lesz idõm megnézem! :D

"fluxuskondenzátor?" áááá ezen behaltam :lol:

Posted

Valakivel esetleg találkozok idén az ELTE-n fizika szakon? Egyre nagyobb a valószínûsége, hogy oda megyek. :D

Posted

A fizikáról, és a természeti tárgyakról egy véleményem van:

Lehet az illetõ politikus, cégvezetõ, milliárdos, közalkalmazott, betanított munkás, vagy csak simán szegény, a fizika törvénye, ugyanúgy hat rá. A Reál tárgyakat nem lehet hamisítani, úgy mint a történelmet, az 5x5 az mindig is 25 lesz, bármilyen ideológia legyen hatalmon, és teljesen mindegy, hogy milyen a státuszod, akkor is érvényes lesz rád is mondjuk a gravitáció.

Nagyon bejönnek ezek a tárgyak, csak sajnos én nem ilyen beállítottságú ember vagyok, és sajnos elég gyengén mennek nekem ezek a tárgyak...

Posted

Valakivel esetleg találkozok idén az ELTE-n fizika szakon? Egyre nagyobb a valószínûsége, hogy oda megyek. :D

Én majd csak 3 év múlva fogok érettségizni, de perpill ELTE-TTK fizika a fõ cél. :D Elméleti vagy kisérleti?

Posted

Én majd csak 3 év múlva fogok érettségizni, de perpill ELTE-TTK fizika a fõ cél. :D Elméleti vagy kisérleti?

Kísérleti. Elméletihez buta vagyok. A gyakorlatias dolgok jobban mennek. Legszívesebben mennék utána a KFKI-hez kutatónak, és ott is atomfizika vagy optika téren.

Posted

Hoztam egy aranyos kinematikai feladatot. Nem nehéz csak sokat kell számolni. Ha segítég kell, írjatok, lefotózom a megoldásomat és arról megnézhetitek mi a bibi.

Tehát:

Van egy tárgyunk amit meglátunk zuhanás közben. Az észlelés pillanatától kezdve 1 másodperc alatt 10 métert zuhan a test, és ezután földet ér.

A kérdés az, hogy mekkora sebességgel ért földet a test?

Segítség: kell a "kis g", van kezdeti sebességünk és két magasságunk amit összegezni kell majd.

Várom a megoldásokat. ;)

Posted

v átlag=2v0+gt osztva 2 és mivel v átlag = 10-zel, ezért 10=v0+gt osztva 2, szóval 10=v0+(9.81/2), ami v0+4.905, szóval V0=5.095. Végsebesség meg v0+g, az meg 4.905+9.81=14.905

Szóval nekem 14.905 jött ki, de kerekített g-vel számoltam, nem 9.806-tal.

Posted

fluxuskondenzátor?

:blink:

Oszcillátor-fokozat... De igazából elkúrtam a rajzot mert csak három kondi van benne... :unsure:

Create an account or sign in to comment

You need to be a member in order to leave a comment

Create an account

Sign up for a new account in our community. It's easy!

Register a new account

Sign in

Already have an account? Sign in here.

Sign In Now
×
×
  • Create New...