Fizika

[cHiPa 0]

Hát, ha nem is a mai ismereteinkel van a baj, hanem azzal, h Einstein relativitás-elmélete kimondja, h semmi nem haladhatja meg a fény sebességét, bár az elmélet még megdõlhet. Hogy a belsejében mi van? Sose tudjuk meg, pont azért mert ami 1szer "elsüllyedt" egy feketelyukban, az onnan már ki nem jön. Hát a gravitácisó erõ a tömegbõl adódik, mikor 1 csillag "halálának" utolsó fázisában f.ly. lesz akkor "összeomlik" és mérete jóval kisebb lesz mint korábban, de az anyag mennyisége (tömege) nem változik, így "kis" helyen sok jó anyag is elfér :) , így mindent magába szippant a közelébõl, és csak nõ és nõ tovább...

Na várjál már, az akkor sem lehet, hogy a lyuk csak a (volt) csillag tömegébõl álljon. Az, hogy kisebb mértre omlik össze, ennyit dobna rajta? Ez hatványozott vonzási erõt jelentene, mert azért a nap vonzása még durván messze van attól, hogy a fotonokat is elnyelje :lol:

De kérdezem, hogy mennyire számít, teszem azt a Hold úgy is földkörüli pályán maradna, ha a Föld ugyanazon tömege egy focilabdába lenne sûrítve? Mekkora lenne az eltérés?

[Bice 0]

Na várjál már, az akkor sem lehet, hogy a lyuk csak a (volt) csillag tömegébõl álljon. Az, hogy kisebb mértre omlik össze, ennyit dobna rajta? Ez hatványozott vonzási erõt jelentene, mert azért a nap vonzása még durván messze van attól, hogy a fotonokat is elnyelje :lol:

De kérdezem, hogy mennyire számít, teszem azt a Hold úgy is földkörüli pályán maradna, ha a Föld ugyanazon tömege egy focilabdába lenne sûrítve? Mekkora lenne az eltérés?

"A világegyetem minden objektuma kölcsönhatásban van egymással egy erõvel, amely a két objektum tömegközéppontját összekötõ egyenesen helyezkedik el. Ez az erõ arányos a két objektum tömegének szorzatával és fordítottan arányos a két objektum tömegközéppontjának távolságának négyzetével."

[Orome 0]

Na várjál már, az akkor sem lehet, hogy a lyuk csak a (volt) csillag tömegébõl álljon. Az, hogy kisebb mértre omlik össze, ennyit dobna rajta? Ez hatványozott vonzási erõt jelentene, mert azért a nap vonzása még durván messze van attól, hogy a fotonokat is elnyelje :lol: laugh.gif

De kérdezem, hogy mennyire számít, teszem azt a Hold úgy is földkörüli pályán maradna, ha a Föld ugyanazon tömege egy focilabdába lenne sûrítve? Mekkora lenne az eltérés?

Az adott csillag nem kisebb lesz, de megtartja tömegét (korábban kicsit pontatlan voltam), hanem konkrétan az összes anyag egy pontba sûrûsödik össze, ami már egy kicsit más kategória, mert ha belegondolsz a Napnál jóval nagyobb csillag kell a feketlyukhoz és annak a tömege egy pontban (szingularitás) elég nagy lesz a gravitációs erõ a fotonok beszívásához is.

[blambun 0]

Szegény fény valóban örök rabságra van ítélve a fekete lyukakban, de vajon mekkora mozgási energiával lehetne kiszabadulni belõle ?

Ha a látható fény hullámhossz-tartományának legalsó határát, és így a legnagyobb frekvenciájú "darabját" veszem, akkor ennek a fotonnak a mozgási energiája mindössze 0,000000000000000000248625 J. Ami marha kevés. Szóval az ekkora energiájú foton biztosan képtelen kiszabadulni belõle. De ha mondjuk beleülök egy 10 tonnás ûrhajóba, ami közel fénysebességgel száguld ? Sõt, ez az ûrhajó ekkor már nem is 10 tonna, hanem jóval nagyobb tömegû. Ekkor viszont már számításba vehetjük az általános tömegvonzás során fellépõ plusz gravitációs erõhatást is, hogy még pontosabb képet nyerjünk. Érdekes probléma. :)

Abban viszont nem vagyok biztos, hogy az elektromágneses hullámok közül csak a fény (annak is csak a látható tartománya ? ) vagy a kozmikus sugárzás sem képes kilépni ? Ezt azért is kérdezem, mert a foton, mint olyan az elektromágneses sugárzás energiakvantuma, tehát mondhatjuk azt, hogy az elektromágneses hullámok is fotonokból állnak. Ebbõl a spektrumból pedig a kozmikus sugárzásnak a legnagyobb a frekvenciája, és ezáltal a mozgási energiája, tehát nem mindegy a kérdés szempontjából, hogy õ ki tud e már lépni a fekete lyukból vagy sem.

[Orome 0]

"A fekete lyuk olyan égitest, amelynek a felszínén a szökési sebesség eléri vagy meghaladja a fénysebesség értékét."

Ez válasz szerintem. :)

[blambun 0]

Idõ közben rágódtam a dolgon egy kicsit és azt hiszem sikerült matematikailag is belátnom, hogy miért is képtelen onnan bármi kilépni. A válaszod helyes, viszont szerintem az egyenlõség kevés hozzá. :)

[Orome 0]

Jobb kérdés, h az eddig ismert feketelyukak majdnem fénysebességgel forognak is, és emiatt torzul a tér-idõ kontinuum :unsure: , de mi lesz ha behatol valami ebbe? Meg furcsa gondolat, hogy a feletelyukak közelében, nem egészen helytállóak a fizika törvényei. :o

[cHiPa 0]

"A világegyetem minden objektuma kölcsönhatásban van egymással egy erõvel, amely a két objektum tömegközéppontját összekötõ egyenesen helyezkedik el. Ez az erõ arányos a két objektum tömegének szorzatával és fordítottan arányos a két objektum tömegközéppontjának távolságának négyzetével."

Szóljatok, ha én vagyok a hülye, de a tömegközéppont még ugyanaz marad attól, hogy ha az objektum tömegét abba az egy pontba ( a tömegközpontjába) sûrítjük. Az én kérdésem az volt, hogy ez mennyivel dobna a grav erõn.

[Bice 0]

Szóljatok, ha én vagyok a hülye, de a tömegközéppont még ugyanaz marad attól, hogy ha az objektum tömegét abba az egy pontba ( a tömegközpontjába) sûrítjük. Az én kérdésem az volt, hogy ez mennyivel dobna a grav erõn.

Ugye ezt írtad: "ha a Föld ugyanazon tömege egy focilabdába lenne sûrítve?"

A sûrûsége, és nem a tömege változik, szóval szerintem semennyit se változna a gravitáció, másnéven tömegvonzás. :ph34r: :unsure: De lehet rosszul tudom. :D

[blambun 0]

Ma a Duna TV-n lesz egy dokumentumfilm Einstein világa címmel. Természetesen a relativitás elméletrõl fog szólni. :) Én biztosan megnézem, és ajánlom nektek is. :)

Jobb kérdés, h az eddig ismert feketelyukak majdnem fénysebességgel forognak is, és emiatt torzul a tér-idõ kontinuum , de mi lesz ha behatol valami ebbe? Meg furcsa gondolat, hogy a feletelyukak közelében, nem egészen helytállóak a fizika törvényei.

Ugyebár az ember sem bír el akármekkora G terhelést. Mivel mi is ugyanazokból az elemi részecskékbõl épülünk fel, mint bármelyik más elem, ezért feltételezhetõ, hogy a többi elem sem visel el akármekkora gravitációs erõt. Ki tudja ? Lehet, hogy az anyag, amit egy fekete lyuk "felfal" elemi részecskéire esik szét, s így a fekete lyukban nincs más, mint közel fénysebességgel forgó részecskék végtelen számú halmaza.

[Orome 0]

Szóljatok, ha én vagyok a hülye, de a tömegközéppont még ugyanaz marad attól, hogy ha az objektum tömegét abba az egy pontba ( a tömegközpontjába) sûrítjük. Az én kérdésem az volt, hogy ez mennyivel dobna a grav erõn.

"Fekete lyuk keletkezik akkor, ha egy véges tömeg a gravitációs összeomlásnak nevezett folyamat során egy kritikus értéknél kisebb térfogatba tömörül össze. Ekkor az anyag összehúzódását okozó gravitációs erõ minden más anyagi erõnél nagyobb lesz, s az anyag egyetlen pontba húzódik össze."

Azt sajnos én se vágom, hogy a sûrûség növekedésével miért jár a gravitációs erõ növekedése is.

[Orome 0]

MEGVAN!

Megtaláltam a választ. Röviden: semmi köze a sûrûség növekedésének a gravitációhoz.

Hosszan:

Adott egy nagy hidrogénfelhõ az ûrben. Elkezd összehúzódni, az atomok meg ütköznek, ahogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz, így hõ termelõdik. Mikor eléri a megfelelõ hõmérséklete, beindul a magfúzió. A felszabaduló energiák "kifelé" sugároznak a kialakuló csillag közebébõl. Ez a sugárzás kiegyenlíti a gravitáció összehúzó hatását, így létrejött egy stabil csillag. Szépen lassan elfogy az üzemanyag, megszûnik a sugárzás és a gravitáció összehúzza a csillagot. Innen 2 út van:

1, Ha a csillag tömege kisebb a Chandrasekhar-határnál, akkor a gravitáció ismét ellenerõre talál és kiegyenlítõdik (nem tiszta, de a részecskék azonos töltésük miatt taszítják 1mást, és ez elég 1 bizonyos sûrûségnél a gravitáció kiegyenlítésére) és így keletkeznek a fehér törpék.

2, Ha csillag tömege nagyobb a Chandrasekhar-határnál, akkor a gravitációt már semmi nem képes megállítani, és összeroppan 0 térfogatba, így keletkezik a fekete lyuk.

[_George_ 0]

Azért ne feledjük, hogy amikor kifogy a hidrogénbõl a csillag nem feltétleül húzódik össze fehér törpévé hanem nehezebb elemeket kezd el fúzionálni ás vörös óriássá válik aztán mikor már tényleg minden elembõl kifogy akkor jön a lennt említett kétféle lehetõség. Avagy még lehetséges a szupernóva robbanás esélye is ha a kifelé irányuló erõk erõsebbek mint a gravitációs hatás akkor ezek az erõt szétvetik a csillagot.

[Orome 0]

Azért ne feledjük, hogy amikor kifogy a hidrogénbõl a csillag nem feltétleül húzódik össze fehér törpévé hanem nehezebb elemeket kezd el fúzionálni ás vörös óriássá válik aztán mikor már tényleg minden elembõl kifogy akkor jön a lennt említett kétféle lehetõség. Avagy még lehetséges a szupernóva robbanás esélye is ha a kifelé irányuló erõk erõsebbek mint a gravitációs hatás akkor ezek az erõt szétvetik a csillagot.

Igaz, de ha nem zavar ez most irreleváns.:)

[Bice 0]

Osztálytársam vetette fel, gondoltam bedobom ide is.

Nos, ugye volt az õsrobbanás. Ez elvileg egy olyan robbanás, ami folyamatosan terjed valamekkora sebességgel. Tegyük fel, hogy van "határa" a robbanás "szélének". (remélem értitek hogyan gondolom. :D)

Nos mi lenne, ha olyat csinálnánk, ha elérnénk a "szélét", majd átlépnénk azon? Bejutnánk a semmibe? :D Ez szerintem egy nagyon elgondolkodtató dolog.

[cHiPa 0]

Osztálytársam vetette fel, gondoltam bedobom ide is.

Nos, ugye volt az õsrobbanás. Ez elvileg egy olyan robbanás, ami folyamatosan terjed valamekkora sebességgel. Tegyük fel, hogy van "határa" a robbanás "szélének". (remélem értitek hogyan gondolom. :D)

Nos mi lenne, ha olyat csinálnánk, ha elérnénk a "szélét", majd átlépnénk azon? Bejutnánk a semmibe? :D Ez szerintem egy nagyon elgondolkodtató dolog.

Márhogy gyorsabban mozognánk kifelé, mint a 'robbanás' határa távolodik a tágulás hatására? Háát :D

Szerintem ennél nagyobb para, hogy ugye a tágulást a színspektrum vöröseltolódásával fedezték fel. Ha viszont az õsrobbanás elméletnél maradunk, akkor beint még a lélegzõ-világegyetem dolog is, hogy oké, hogy a robbanáskor elkezdtek szétrepülni a dolgok, de ezt a sebességet egy idõ múlva lelassítja, megállítja, majd visszafelé fordítja a grav erõ. ugye. és akkor visszafelé kezdenek el jönni a dolgok, és ha eléggé összpontosult az anyag, megint egy õsrobbanás következik, ésígytovább.

Namármost jelenleg tágul még az univerzum. Az a para, hogy ha színspektrum elkezd ibolyába tolódni:D

[Orome 0]

Osztálytársam vetette fel, gondoltam bedobom ide is.

Nos, ugye volt az õsrobbanás. Ez elvileg egy olyan robbanás, ami folyamatosan terjed valamekkora sebességgel. Tegyük fel, hogy van "határa" a robbanás "szélének". (remélem értitek hogyan gondolom. :D)

Nos mi lenne, ha olyat csinálnánk, ha elérnénk a "szélét", majd átlépnénk azon? Bejutnánk a semmibe? :D Ez szerintem egy nagyon elgondolkodtató dolog.

A tér-idõ görbülete nem engedi meg ezt a lehetõséget. (ne kérdezd, nem tudnám kifejteni, de ha érdekel olvasd el Stephen Hawking Az idõ rövid története c. könyvét, abban benne van)

Márhogy gyorsabban mozognánk kifelé, mint a 'robbanás' határa távolodik a tágulás hatására? Háát :D

Szerintem ennél nagyobb para, hogy ugye a tágulást a színspektrum vöröseltolódásával fedezték fel. Ha viszont az õsrobbanás elméletnél maradunk, akkor beint még a lélegzõ-világegyetem dolog is, hogy oké, hogy a robbanáskor elkezdtek szétrepülni a dolgok, de ezt a sebességet egy idõ múlva lelassítja, megállítja, majd visszafelé fordítja a grav erõ. ugye. és akkor visszafelé kezdenek el jönni a dolgok, és ha eléggé összpontosult az anyag, megint egy õsrobbanás következik, ésígytovább.

Namármost jelenleg tágul még az univerzum. Az a para, hogy ha színspektrum elkezd ibolyába tolódni:D

Nem biztos h megállítja a lassulást a gravitáció. Minden attól függ, h van-e elég anyag, azaz tömeg, a világegyetemben. Ha van akkor majd megállítja, de 10-20 millárd évünk még így is lenne, de ha nincs elég anyag, sose lesz elég erõs a gravitáció, h megállítsa a tágulást.

[cHiPa 0]

Nem biztos h megállítja a lassulást a gravitáció. Minden attól függ, h van-e elég anyag, azaz tömeg, a világegyetemben. Ha van akkor majd megállítja, de 10-20 millárd évünk még így is lenne, de ha nincs elég anyag, sose lesz elég erõs a gravitáció, h megállítsa a tágulást.

Jaa, értem. De most olvasom, hogy az eddigi legbizonyosabb mérések szerint a tágulás gyorsul (feltehetõen a sötét energia hatása miatt).

Az jutott eszembe, hogy ugye megoldatlan kérdés, hogy mi van az antianyaggal. Ha az õsrobbanásból indulunk ki, akkor anyagnak és antianyagnak egyenlõ arányban kéne jelen lennie, ami rengeteg kérdést vet fel, de ezeket most hagyjuk :D Viszont ott vannak a fekete lyukak, egy galakszis központi szupermasszív fekete lyukának a tömege nagyjából megegyezik a galakszis dudorának tömegével. Feltételezhetõ, hogy a keresett antianyag ott lesz?

[Orome 0]

Jaa, értem. De most olvasom, hogy az eddigi legbizonyosabb mérések szerint a tágulás gyorsul (feltehetõen a sötét energia hatása miatt).

Az jutott eszembe, hogy ugye megoldatlan kérdés, hogy mi van az antianyaggal. Ha az õsrobbanásból indulunk ki, akkor anyagnak és antianyagnak egyenlõ arányban kéne jelen lennie, ami rengeteg kérdést vet fel, de ezeket most hagyjuk :D Viszont ott vannak a fekete lyukak, egy galakszis központi szupermasszív fekete lyukának a tömege nagyjából megegyezik a galakszis dudorának tömegével. Feltételezhetõ, hogy a keresett antianyag ott lesz?

Szerintem nem, mivel ha ott lenne akkor már biztos nem lenne ott. Mert a galaxismag feketlyukak állandóan nõnek, mert folyamatosan nyelnek bele csillagokat, és ha eredetileg lett is volna benne antianyag, az már rég megszûnt volna a feketelyukba esõ anyag miatt.

A másik meg, h ugyan abban a könyvben, amit korábban is mondtam, (ha jól értelmeztem) benne van az is, h nem feltétlen kell ugyan annyi antianyagnak lenni, mint anyagnak. De majd megkeresem azt a részt és bemásolom.

[cHiPa 0]

Szerintem nem, mivel ha ott lenne akkor már biztos nem lenne ott. Mert a galaxismag feketlyukak állandóan nõnek, mert folyamatosan nyelnek bele csillagokat, és ha eredetileg lett is volna benne antianyag, az már rég megszûnt volna a feketelyukba esõ anyag miatt.

A másik meg, h ugyan abban a könyvben, amit korábban is mondtam, (ha jól értelmeztem) benne van az is, h nem feltétlen kell ugyan annyi antianyagnak lenni, mint anyagnak. De majd megkeresem azt a részt és bemásolom.

Engem csak az zavar, hogy viszont nem tudjuk, mi történik a feketelyukon belül.

Azt megírod, hogy mi a könyv címe? =)

[Bice 0]

Engem csak az zavar, hogy viszont nem tudjuk, mi történik a feketelyukon belül.

Azt megírod, hogy mi a könyv címe? =)

http://konyv.uw.hu/az_ido_rovid_tortenete/index.html

Tessék. :)

[Orome 0]

Köszönöm Bice, te gyorsabb voltál. :)

[Bice 0]

Köszönöm Bice, te gyorsabb voltál. :)

Mint a fény. :lol:

Így olvasgatva a könyvet, szerintem megveszem. Meg majd a Schrödinger Macskáját is meg akarom venni.

[cHiPa 0]

Ahó, Stephen Hawking. Úgy már más:D

[Bice 0]

No, szert tettem a könyvre. :D Az idõ rövid története címû könyvre. Elkezdem holnaptól olvasni asszem. Majd, ha végeztem vele, akkor jön a Schrödinger macskája és szerintem elindultam egy megállíthatatlan leejtõn. :D Amúgy valakivel lesz az osztálytársam idén szeptembertõl az ELTE-n, fizikán? :D