Mit Játszottál Végig Legutóbb?

[freezy]

9 hours ago, gebali1991 said:

Miért élsz úgy a fejemben mint aki fiatalabb nálam?

Erre én is kíváncsi lennék.

De majd jön joey nem soká és úgyis megmondja..

[Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon]

Horizon: Zero Dawn

Platina trófeával befejeztem. Bejárogattam mindent, szétnéztem, élveztem. Nagyon király a combat rendszer, rendesen jól esik lövöldözni, futkosni, csúszni. Térképtisztogatós, de ez egyszer sem zavart, nagyon jó mellé a körítés. Megértem a jó kritikákat. Egyedül a mellékquesteken csiszolhattak volna, azok unalmasak.

[JoeJoeJoe]

Dark Souls 2

A játék befejezése után elkönyveltem, hogy jó játék volt. Aztán órák múlva azon kaptam magam, hogy a lore-ról nézek videókat, újabb órák múlva hogy levertség ütközött ki rajtam és a megismert NPc-k és a világon jár az agyam és most arra jutottam, hogy valószínűleg az idén végigjátszott darabok közül egyik legmaradandóbb élmény lesz.

Miután hallottam már, hogy milyen nehéz ez a játék, kicsit tartottam a hajőszülés, idegbetegség és hasonlóktól játék közben, de rá kellett jönnöm, hogy ez a játék nem unfair, csak kevésbé tolerálja a hibákat. Ha rohantam, az ellenségek esetleg bekerítettek, halál. Ha menüt nézegetve mentem, leeshettem a szakadékba, mert nincs láthatatlan fal, ami fenntart, stb.. Az ellenségek viszonylag eltérő támadásokkal rendelkeznek, de mindegyiknél kitanulható, hogy melyik mozdulat után, mennyi idő van támadni, vagy felhajtani egy korty estust. És ez nagyon tetszett:  
1, végig lehetett tanulni, mert állandóan jöttek be újfajta ellenségek, akár csak egy-egy pálya erejéig 
2, és végig érdemes volt tanulni, mert soha nem lett olyan über felszerelésem, amivel mindenkit one-shotolni lehet és olyan páncél, ami leredukál minden beérkező sebzést nullára.
Annyira a bossok sem voltak szívattak meg, mint vártam. Ezt viszont nem az én menőségem miatt van így (például parry-t inkább hanyagoltam az egész játék során, annyira nem ment), hanem mert tök jó buildet találtam és nagyon jó fegyvereknek köszönhetem. Közelharcos clericként indultam, néhány utility spellel (heal, poison effect megszüntetés, dolgoknak ellenállás), majd elindultam pyromancer irányba, mert tök menő, de mivel igazán csak a játék végefelé lett erősek a spellek, így a bossokat végül szinte mindig közelharcban gyűrtem le. 

A helyszíneket élmény volt bejárni... legalábbis a többségét (a black gutch a köpködő szobraival inkább menjen a csudába). Annyira háromdimenziós a felépítésük, hogy jól esett elképzelni, hogy vajon most hol lehetek. És ezek a kioldható shortcutok? Legjobb dolog a világon. Megkímél csomó rossz hely újrázásától, de csak azért mert jó voltál és már végigmentél rajta. Ez szerintem az egyik legnagyobb jutalom volt a játéktól.
A pályák külsőségeket tekintve is gyönyörű volt. Olyan látványosan és nagy tereket dobott be néha, hogy csak ámuldoztam. Témát tekintve pedig szintén klasszak.

Spoiler

A kedvencem Majula, mint a lemenő nap fényében fürdő, egyetlen békés és biztonságos hely. Azután a forest of the giants, a sokat látott vár, a halott katonákkal, akik még mindig próbálják megvédeni a giantoktól. Aztán a lost bastille az ide-oda cikázó folyosóival és a rengeteg "jéé, onnan jöttem" pillanattal, a dragon aerie a gyönyörű skybox-al, ahol percekig nézegettem a röpdöső sárkányokat. Illetve a shrine of amana. Ez utóbbinál szidtam rendesen a világ másik feléről lövő varázslókat, de az a gyönyörű női háttérvokál és... hát C'thulhu hatása volt  . De mondhatnám még a guttert, a kezdetben szuroksötét helyet, a távolban mozgó apró fényekkel és az általunk fokozatosan egyre terjedő világossággal, az iron keep-et a tragédiájával, vagy a tower of flame-et, amire nincsennek szavaim. 

Szerintem ennyi emlékezetes pálya máskor egy év alatt végigvitt játékkal sem gyűlik össze. 

Na és a lore. Mondtátok, hogy környezeti történetmesélés. Bevallom, kb semmire nem jöttem rá. A "side quest" nevű csatorna egy videóját néztem meg és... áhh. Zseniális. Azzal a szinte semmennyi párbeszédből ki lehet hámozni mindenfélét. Viszont amire a videó nélkül is rájöttem, hogy mennyire jók az NPC-k, mert az - ismétlem, - szinte semmi párbeszéddel is meg tudtam őket kedvelni (jó, hát mondjuk nem akartak megölni, itt már az is elég erős indítás). A kovácsot, aki mindig aggódik értem (meg a lelkekért, amiket elköltenék nála), a pyromancer trainer, aki mindig tök kedves, a macska, aki... nemtudom  . De a harcostársak is. Lucatiel of Mirrah, az erős nő, akinek a leépülését látni (az utolsó találkozásnál elmorzsoltam érte egy könnycseppet), a "halában" nyugalmat megtaláló... fej, aki elküld, hogy csapjam le a nélküle garázdálkodó testét  és így tovább. 

Nem egy könnyű ez a játék. De nem csak a játékmenete miatt, hanem van egy súlyos hangulata, ami rám akkor telepedett, mikor belegondoltam a szövegeikbe. És valamennyire a hollow-vá válás metafora lehet az mindennap életre is. Ahogyan a kitűzött cél lassítja az élőholtak kiüresedését, vagyis mindig keresni valami célt, amiért érdemes tenni, különben elemészt az üresség és üres rutin veszi át a hatalmat, ahogy a katonák még mindig csapkodják a rég halott giantok maradékát a várban. Vagy a Scholar szövege is elgondolkodtató

Spoiler

Hogy szerinte az emberek alapvető állapota a hollow. És az élet nem más, mint egy átmeneti hazugság. Szép hazugság, de nem változtat a lényegén. És mi van ha az age of dark fogja megnyitni az emberiségnek a továbbfejlődést? Ez meg kb mintha csak valami vallás lenne.

 Szóval összességében megérte végigvinni. És megéri folytatni is. New game +-ot nem hiszem hogy kezdek, de a DLC-k még hátravannak. Sajnos nem hittem hogy megéri őket a főboss előtt megcsinálni, aztán olvastam, hogy milyen szépen beépülnek az alapjátékba... Na mindegy, ígéretesnek néznek ki azok is.

Sok/sok

[SaltyDave]

17 hours ago, JoeJoeJoe said:

Dark Souls 2

Sok/sok

Ugye? De azért fél évig nyaggatni kellett ˇ_ˇ.

[Leon121]

Lost Planet 3

Kellemes meglepetés volt a játék, egy mezei, csont lineáris, gagyi kis csőlövöldét vártam, olyan eldobható kikapcsolódást. Ehhez képest meglepően jól tálalt karakterek, egyszerű, de szintén korrektül megírt és tálalt történet, filmszerű átvezetők (jó értelemben, tehát érződik rajtuk a rendezés is, és nem egy programozó amatőr kezét érezni), és korrektül változatos játékmenet. Ugyanakkor azért meglehetősen suta játék, két bossharcom totál bebugosodott, meg szerintem a végjáték se úgy történt, ahogy annak kellett volna (vagy ha igen, akkor az úgy nagyon halovány), emellett a játékban kicsit sok az üresjárat, és igazából szinte soha nem pörög fel úgy igazán, hanem inkább csak úgy lassan elfolydogál, különösebben emlékezetes jelenetek nélkül. Így meg azért bár a karakterek felépítése és motivációi meglepően jól sikerültek, maga a játékmenet kissé sótlan, suta. De azért összességében ez még mindig emlékezetesebb számomra, mint egy x+1. natúr hálivúdias akciójáték. 

[Malleus]

 

Antichamber

 

Egy fps puzzle játék, ami magával a felépítésével is kihívást támaszt. Gyakran nem euklideszi terekkel dolgozik, és sokszor az, hogy mit látunk vagy merre tudunk haladni attól is függ hogy merre nézünk közben, vagy hogy honnan közelítjük meg. Éppen ezért nehéz felfogni a helyszín térbeli felépítését elsőre, mivel pl. a szobák átfedhetik egymást és az, hogy melyikbe jutunk attól függ, hogy honnan érkeztünk. Szerintem ezzel a dologgal kitűnik a genre-n belül is, nekem nagyon tetszett ez a mindfuck. Ezen kívül van kockamanipulálás is és az erre szolgáló eszközből újabb változatok megtalálása a haladás egyik módja, mivel bizonyos puzzle-ökhöz kell a jobb fajta kockavető. Sztori nincs, bár vannak a játékban a falakon olvasható, mondjuk, mini bölcsességek, amit néha tippként is funkcionálnak a feladatokhoz. Zene nem nagyon van benne, de háttérzajok vannak, sokszor egész kellemes darabok, bár nem illenek a helyszínekhez (steril, stilizált képi világa van a játéknak), de a navigációban segítenek néha. Kb 8 óra volt végigvinni, egyszer kétszer bele kellett lesnem egy hints&tips-be, de amúgy korrekt volt kihívás szempontjából is. Aki kedveli a puzzle játékokat, érdemes ebbe is belenéznie.

[SaltyDave]

InFamous: Second Son

+ Ez a játék 2014-es?! Valami elképesztően gyönyörű. Nem csak technikai értelemben: a fények, a particle effektek, az éjszaka és ahogy a város átalakul miatta, a kiváló és nagyon apró mozdulatokkal is érzelmet kifejező arcmimika, hanem berendezést is tekintve. A városon érződik hogy ez egy város, nem egy játékosnak alkotott játszótér, így kell pályát tervezni kérem. A Pro enchantok közül alapból a nagyobb felbontás volt bekapcsolva de mivel most egy 32"-es TV-n nyomom mivel a 40"-es magasabb Hz-es alig-alig akar működni szoftveresen, igazából nem veszítettem semmit látványból, de rengeteget nyertem a 60fps-el ami karöltve ezzel a látvánnyal nagyon ütős volt. Külön kiemelném hogy ilyen gondolatok futották át a fejemen játék közben  hogy "basszus de király lehet ez éjszaka, kár hogy nincs", majd haladt a történet és lett éjszaka is, "na még ide eső elférne", és ha a történet úgy hozta lett eső is. Tetszett még ahogy játszottak a fényekkel, naplementés  narancsban úszó város + összedőlő építmények porfelhője posztapokaliptikus imázst adott neki ahol kellett, az éj sötétjébe rajzolt neonfények a nyomozásnál és az üldözésnél számomra sosem látott újdonság volt, és nagyon szépen csináltak meg mindent.
+ Delsin az első ránézésre előítéletes hozzáállásom ellenére megnyerő karakter. Ha kell halálra van rémülve, ha kell másokat félt, ha kell pedig egy laza utcagyerek. Az egész történet, természetesen vele a középpontban, emberi, földhöz ragadt és sokkal személyközpontúbb mint vártam. Megvan benne persze ez a kb. X-Men szerű "mutáns" üldözés, de örültem neki hogy csak mint kontextus van jelen. És még is, a személyes sztori kihat rá hogyan ítéli meg a mi tetteinken át a világ a conduit-okat (a.k.a. mutáns), és úgy változik az open world.
+ Piszok jó OST. Nem is tudom volt-e ilyen Prototype / Saints Row 4 típusú játék ahol ilyen kellemes, dallamos, könnyed és komolyabb hangvételű rock számok alá lehetett cikázni a városban és harcolni az aktuális random katonai szervezettel. Nirvana feldolgozástól *shels / *ancients stílusú (nem tudom mi a neve) darabokig van minden.
+ A város mint játéktér. Szóval mint hiteles város amiben emberek élnek, már mondtam hogy elsőrangú munka. De a játékos és a város kapcsolata ami igazán fantasztikussá teszi: ahogy újabb és újabb erőket szerzünk meg, úgy egyre több elem ami mellett elsétáltunk azzal hogy "hm, nice" mint díszlet, funkciót nyer. A kiégett autók vagy a kémények füstje, a hirdetőtáblák neonfénye egy sarki kocsmától kezdve hatalmas épület tetejére kirakott hotel feliratig, később pedig a mozgóképet eredményező jelek mind kirakati TV-knél, mind parabola antennák erőforrássá és közlekedési eszközzé válnak, és itt kapcsolódik össze a remek várostervezéssel amitől az egész autentikus lesz, hogy egy sima utcai arcban ha gáz van füstté válsz és eltűnsz egy szellőzőben, kijössz az épület tetején, beszívsz némi füstöt, lezuhansz egy földbe csapódó robbanás formájában, a balodról beszívsz egy kis neonfényt, kardot formálsz belőle és átvágsz három katonán, felrobbant egy páncélozott jármű, füstöt szívsz belőle, mész tovább. Az ilyen open world játékok arról szólnak hogy a játékosnak hatalomérzetet adjanak és élvezzék használni azt ahelyett hogy grindnak, rutinnak érezzék a tennivalókat, és a Sucker Punch-nak ez nagyon megy ezzel hogy részben te magad leszel a város, de elég autentikusan van berendezve ahhoz hogy soha ne legyen kéznél minden amit csak szeretnél.
+ Menő hogy a jó/rossz karma rendszerrel nem csak a városlakók hozzáállása, de a képességeink is változnak funkciójukban és külsejükben is.
 

- A történet. Visszanézve erősen kiszámítható, és hiába élveztem és vártam hogy haladjon előre, sajnos azt kell mondanom hogy apróságok miatt sok minden el lett pazarolva vagy furán lett megoldva. Én 2 döntést leszámítva végig az infamous, azaz rossz karma utat jártam. Volt egy ilyen prekoncepcióm, hogy túl sok játékban játsszuk a jófiút és Delsin tökéletesen van megírva az antihős és a jófiú szerepre is, tehát mentem az antihőssel aki azért lesz szörnyeteg mert annak bélyegzik amikor a legnagyobb jószándékkal indul el. Ugye a narratíva az lenne hogy bizonyítjuk döntéseinkkel hogy nem azok vagyunk aminek meg akarnak bélyegezni, de én abszolút belementem és így a jó útra térő suhanc -> antihős -> impulzív gyilkos -> haragban felemésztett tömegpusztító utat jártam végig ami nagyon tetszett, ahogy a befejezése is, különösen azért mert az első döntésem a játékban volt az egyik jó döntésem. Ugyanakkor míg az átmenet a sztori küldetésekben szépen ívelt, addig open world ez úgy nyilvánul meg hogy ártatlan utcazenészeket és hirdetéstábla forgató embereket, ártatlan járókelőket kell leölni hogy haladj a rossz úton, és ez sehogy sem passzol a történetbe. Voltak akiket a saját narratívám miatt élvezettel csaptam szét - a tüntetőket akik szörnyetegnek mondtak (passzolt a bukott hős / gonosz személyiségtípushoz a tagadás, és ezért elhallgattatni őket, korábban meg azért hogy ne terjesszék a megbélyegző szövegeiket, csak úgy elijesztettem őket... kezdetben), az orosz maffiát kiirtani a városból, de ilyen... szóval Delsin perspektívájából racionális, vagy is inkább önigazolható bad karma eventekből lehetett volna több, mert a random békés járókelők közé lövés nem az, sem nekem, és ami szerintem fontosabb, a főszerelőnek sem, még a bad karma path legvégén sem olyan ember. A neon csajt kedveltem (ő volt a másik jó döntésem, nem volt szívem elindítani a leejtőn), nem úgy a kocka srácot aki ritka irritáló volt, még ha a viselkedése egyébként teljesen jól is megy a karakter hátteréhez. Kár hogy ezek a karakterek 80%-ban úgy vannak jelen a játékban hogy nyomozunk utánuk, és 20% azután hogy találkoztunk velük. Mindenesetre a First Light kiegészítő megléte nagyon is indokolt.
- Az erők lehettek volna mechanikailag változatosabbak és jobban balance-oltak. Ha megvan a videó, a füst teljesen fölöslegessé válik, de megkockáztatom a neon is, nem is használtam nagyon mást onnantól hogy megszereztem. A stealth + instant kill + power regen kombóval nem igazán tudott vetekedni a többi, a szárnyak pedig olyan kényelmi a funkció amivel nem vetekedhetett egyik sem. Ideig óriáig király volt, pl. a város külső peremén száguldó autók között siklani, de hiányzott az hogy használnom kelljen a várost mint erőforrást, mivel stealth->melee kill-el tölthető volt. Kreativitás terén azt kell mondanom hogy ilyet én se tudtam volna kitalálni, piszok jó, de sok az átfedés. Jobb ravasz mindig pici lövés, bal vállgomb mindig valami kábítás, jobb vállgomb mindig a nagy lövés, szóval... ehh. Jó lett volna ha pl. egyiknél nincs gyors lövés, a másiknál nincs közelharc, a harmadiknál nincs erős lövés. Okot adott volna hogy mindig mindegyiket használni akarjam.

[-OJ-]

 

Call of Duty: Infinite Warfare

A Mass Effect Andromedához hasonlóan ez a játék is már a megjelenése előtt, pusztán a témaválasztása miatt megkapta a kíméletlen hate-hadjáratot a játékosoktól, pedig egyáltalán nem lett olyan rossz a végeredmény, mint azt egyesek a demó,  vagy egyszerűen csak látatlanban, a téma alapján elkönyvelték.

A multival én sosem foglalkozom, de a kampány azt tipikus CoD, ahogyan azt a sorozattól megszokhattuk: megyünk előre a csőbe, az AImentes ellenek özönlenek felénk még el nem érjük a következő checkpontot, és minden szobában találunk fegyvert vagy egy halom gránátos dobozt - aki ezt eddig szerette, annak most sem lehet oka panaszra. A QTE szkriptelt jelenetek azonban szinte teljesen hiányoznak, az ilyen szitukat az emberünk mindig magától játssza le. Nincsenek többé lecövekelt géppuska állások sem, és tüzérségi támogatást is csak egyetlen pályán használhatunk. Ami feldobja a szokásos gyalogos akciózást, azok a űrrepülős részek, ami egy kellemes árkád lövölde,vagy a bolygók felszínén vagy az űr változatos aszteroida mezőiben - és mert árkád, így még a kikenődés miatt sem kell aggódnunk, repülőnk simán visszapattan bármiről, illetve meg is javítja magát. Ráadásul a repcsihez oldhatunk fel újfajta fegyvereket és egyéb tuning alkatrészeket  is, sőt még matricázhatjuk is a gép orrát. A fegyverektől a gránátokig, mindent magunk választhatunk ki a bevetések előtt (tehát nem kell azzal kezdenünk a terepen, hogy a kispisztolyt lecseréljük az első használható fegyverre), de nem kötelező ezzel molyolnunk, választhatjuk a fegyvermester ajánlását is. A gyalogos bevetések abból a szempontból kevésbé változatosak, hogy a bolygókon mindenütt kopár sziklákon és hasonló panelekből álló űrbázisokon küzdjük át magunkat, míg a hajófoglalásos mellékküldiknél minden marsi cirkálónak ugyanaz a belső szerkezete - dehát ezekből a küldetésekből összesen van vagy három-négy, nem 20-30x megyünk végig a hajókon, így egyszerűen nincs idejük unalmassá válni. És mert mellékküldik, nem is szükségszerű teljesíteni ezeket, de azért érdemes, mert van merénylet, túszmentés, fegyverlopás is köztük.

A technikai körítés minden szempontból hozza a 2016-os szintet, ahogy az elvárható.

Amivel nem voltam teljesen elégedett, az a kampány logikátlanságai és a sztori. Az animékből hozzászoktam, hogy a bolygók közötti konfliktusok mindig jól kidolgozott politikai/gazdasági háttérrel bírnak, és a kolóniák rendszerint a földiek elnyomása alól szeretnének felszabadulni. Itt viszont semmi háttérinfó nincs, a marsiak egytől-egyig "született gonosz", katonai diktatúrában élő űrnácik, akik fasiszta módon gyűlölnek minket, de hogy mi okán, arról egy szó nem esik. Egy amcsi-komcsi ellentéten nincs mit magyarázni, de itt azért nem ártott volna tisztességen felépíteni a konfliktust, ha azt akarják, hogy érdekeltek legyünk a harcban. A főszereplő egy nem túl kreatív, de azért kedvelhető arc, azonban  a történet begyepesedett, katonás mondanivalója, és ezzel együtt a befejezés szintén nem talált célt nálam, ahogy azt próbálja eladni, hogy

Spoiler

ha kell, simán fel lehet áldozni az utolsó embert is a győzelem érdekében, és azok vígan mennek a halálba. Nem a marsiak voltak a fanatikusok? Mert elég nagy különbség van abban, hogy egy alakulat tagjai az életük árán is megakadályozzák a haza pusztulását, míg itt több száz embert áldoznak fel egy nevenincs űrkikötő elpusztítására, ami mégcsak véget sem vet a háborúnak.

Másik érdekesség, hogy a beszélgetések alapján az egész sztori egyetlen nap alatt játszódik!!!  Ennyi idő alatt bejárjuk az egész galaxist, minden szegletben végrehajtunk több, mint egy tucat küldetést, estére pedig hazahúzunk, bedobjuk a vacsit, aztán még lefekvés előtt lenyomjuk a főgonoszt is? Jó, ha kihagyjuk az összes mellékküldit, és csak a NÉGY főküldetést végezzük el, akkor talán belefér a ténykedésünk egy napba, de hacsak nem valami interszoláris időszámításuk van ezeknek, akkor itt valami gebasz van. Az is poén, hogy az intro alapján a marsiaknak több száz hajóból álló flottájuk van, míg a földieknek maradt összesen kettő? Mégis hogyan vívunk háborút egy ilyen túlerővel szemben? A dramaturgiának pedig jócskán alávág, hogy

Spoiler

a főgonosz Jon Snowt egyrészt elég antiklimatikus módon intézzük el, másrészt nem a játék legvégén, hanem egy küldetéssel korábban. Így az utolsó, a sok elhalálozás miatt elvileg nagyon drámainak szánt öngyilkos küldetést már csak arctalan katonák ellen vívjuk, ami nem egy nagy eresztés. Csak pislogtam, mikor az egyik, teljesen átlagos teremben egyszer csak végetért a játék. Jah, hogy ez az utolsó tucat ellenfél volt a bossfight? Jó tudni.

A sztori gyengeségeit leszámítva jól szórakoztam a játékon. Azt kaptam, ami egy CoD-tól elvárhat az ember. Az opcionális hajófoglalások és az űrcsaták még hangulatosabbak voltak, mint a főküldetések, a hajónkon való szabad mászkálásnak is megvolt a maga varázsa (mégha valójában nem is csinálhattunk ott semmit), a nagydumás robot Ethan pedig a legemberibb karakter volt a sok izomagy katona karakter között.

7/10

Kb az Advanced Warfare-rel egy szinten van ez a rész is.

 

[Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon]

Már igen rég fejeztem be a SOMA-t, de még mindig agyalok néha rajta, és arra jutok, hogy mennyire aktuális (emberi agyat géphez akarnak most kötni) és gondolkozásra késztető sztorija van. Személy szerint nem találtam benne hibát, elnézett részletet, és mindig újabb apróság jut eszembe...illetve végigjátszás után nagyon király volt olvasgatni a különböző interpretációkat. Sokfelé el lehet menni, és attól függően ki miben hisz és mit tart valószínűnek, mindegyik lehet reális, illetve "jó" megoldás.
Remekül el lehet róla beszélgetni...mellé pedig ott van az a hangulat, ami itt tényleg azért működik, mert akár meggondolatlan játékbeli cselekvésre is ösztönözhet az éppen átélt borzalom. Tök egyértelműnek tűnik a választás, nem is érted miért van ott, aztán....belegondolsz és már egyáltalán nem vagy magadban biztos.
Szerettem az Amnesia-t, és totál nem győzött meg a SOMA az elején, ott is hagytam egy időre, aztán visszamentem és amint beindul a sztori, rettenetesen érdekes. Nem tudom, ki olvastam innen Nick Cutter-Mélység című könyvét, de van egy erős áthallás, ami miatt még inkább úgy érzed, ismered a helyszínt. Összességében az Amnesia játéktechnikailag volt nagyon jó, a SOMA meg történetben alkot (számomra) felejthetetlent.

[tenderlumpling]

Azért az Amnesia előtt volt egy zseniális Penumbra trilogy

[Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon]

3 minutes ago, tenderlumpling said:

Azért az Amnesia előtt volt egy zseniális Penumbra trilogy

Tudom, de én az Amnesiaval kezdtem a játékstúdió munkáit, egyből utána mentem a Penumbrákra és...nyilván ilyenkor egy Amnesia pótlékot (folytatást) keres az ember, és teljesen egyértelmű, hogy a Penumbrák nem azok, mindenesetre ez elég is, hogy ne nagyon mélyedjek bele és hagyjam ott.
Valamikor majd azokat is végig fogom játszani. Csak van egy ilyen szerintem létező tény, hogyha egy játéksorozat bizonyos részét kiválasztod, akkor visszafelé nehezebb őket végigjátszani, mint előrefelé.

[tenderlumpling]

11 hours ago, Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon said:

Tudom, de én az Amnesiaval kezdtem a játékstúdió munkáit, egyből utána mentem a Penumbrákra és...nyilván ilyenkor egy Amnesia pótlékot (folytatást) keres az ember, és teljesen egyértelmű, hogy a Penumbrák nem azok, mindenesetre ez elég is, hogy ne nagyon mélyedjek bele és hagyjam ott.
Valamikor majd azokat is végig fogom játszani. Csak van egy ilyen szerintem létező tény, hogyha egy játéksorozat bizonyos részét kiválasztod, akkor visszafelé nehezebb őket végigjátszani, mint előrefelé.

Azért amúgy a Penumbra első részének első fejezete a kutyákkal nem is jó felütés, azt aláírom, később lesz jó.

[Viktor]

Diablo 3

Nagyon nem...  Van benne egy-két remek dolog és ennyi. Mondhatnám úgy is, hogy nem jött át. Első játék, amiben nem sikerült meghalnom, pedig nem a legkönnyebb fokozaton játszottam. Rátenyereltem az x-re mellette néha még párszor R2 és R1.... Teljesen másra számítottam. 

[Leon121]

23 minutes ago, Viktor said:

Diablo 3

Nagyon nem...  Van benne egy-két remek dolog és ennyi. Mondhatnám úgy is, hogy nem jött át. Első játék, amiben nem sikerült meghalnom, pedig nem a legkönnyebb fokozaton játszottam. Rátenyereltem az x-re mellette néha még párszor R2 és R1.... Teljesen másra számítottam. 

Diablo 3 élettartam szakaszai:

1. első végigjátszás, fos történet, fos szereplők, zárt pályák, agyzsibbasztóan szar szövegek, de a játék kicsit kibontakozik a rúnák és egyebek kombinálásával

2. utána: elvan az ember, felfedezi a különféle játékmódokat, adventure-ben császkál, néha talál 1-2 legendary-t, amit aztán pár szint múlva levált, mert akkor még cserélődnek a tárgyak. Nem túl izgi szakasz, könnyű azt hinni, hogy ennyi volt a játék, ideje lelépni.

3. eléri a 70. szintet, elkezdenek potyogni a legendary-k, amikkel egyre érdekesebbé válik a kombinálás, megjelennek a riftek, a greater riftek, a fejlődés a nem túl izgalmas szintlépegetés helyett más szintre kerül át: cuccaid kombinálásával, újabb legendary-k, esetleg szettek kirakásával válsz erősebbé, egyre magasabb greater rifteket csinálsz, egyre fentebb tolod a nehézséget Torment 1-2-5-7-10, amíg csak bírod, rájössz, mit akarsz, igyekszel célzottan összeszedni szetteket, jobb tárgyakat keresni gyengébb slotokba, riftek, adventure craftolás, blood shard-lottó, képességek átkombinálása akár egy-egy új loot után is. Érezhető erősödés annak ellenére, hogy szintet már nem lépsz.

4+ összeraktad a karaktert, innentől már legfeljebb minimális erősödés érződik, sima legendary helyett esetleg reménykedsz ancient cuccokban, amiknek a statjai is pont megfelelők, már túl sokat nem haladsz, emberfüggő, hogy meddig bírod.

Ha jól sejtem, te most az első lépés végén jársz. Talán sovány vigasz lehet, de ha nekifekszel, és elnyomod 70-ig, akkor onnantól eljutsz a játék (szerintem) legjobb részéhez. Az első végigjátszásnak is vannak fénypontjai, de sokkal nagyobb móka a legendary-legózás, már ha tud vonzani a mindenféle kombinálás. 

[gebali1991]

39 minutes ago, Leon121 said:

Diablo 3 élettartam szakaszai:

1. első végigjátszás, fos történet, fos szereplők, zárt pályák, agyzsibbasztóan szar szövegek, de a játék kicsit kibontakozik a rúnák és egyebek kombinálásával

2. utána: elvan az ember, felfedezi a különféle játékmódokat, adventure-ben császkál, néha talál 1-2 legendary-t, amit aztán pár szint múlva levált, mert akkor még cserélődnek a tárgyak. Nem túl izgi szakasz, könnyű azt hinni, hogy ennyi volt a játék, ideje lelépni.

3. eléri a 70. szintet, elkezdenek potyogni a legendary-k, amikkel egyre érdekesebbé válik a kombinálás, megjelennek a riftek, a greater riftek, a fejlődés a nem túl izgalmas szintlépegetés helyett más szintre kerül át: cuccaid kombinálásával, újabb legendary-k, esetleg szettek kirakásával válsz erősebbé, egyre magasabb greater rifteket csinálsz, egyre fentebb tolod a nehézséget Torment 1-2-5-7-10, amíg csak bírod, rájössz, mit akarsz, igyekszel célzottan összeszedni szetteket, jobb tárgyakat keresni gyengébb slotokba, riftek, adventure craftolás, blood shard-lottó, képességek átkombinálása akár egy-egy új loot után is. Érezhető erősödés annak ellenére, hogy szintet már nem lépsz.

4+ összeraktad a karaktert, innentől már legfeljebb minimális erősödés érződik, sima legendary helyett esetleg reménykedsz ancient cuccokban, amiknek a statjai is pont megfelelők, már túl sokat nem haladsz, emberfüggő, hogy meddig bírod.

Ha jól sejtem, te most az első lépés végén jársz. Talán sovány vigasz lehet, de ha nekifekszel, és elnyomod 70-ig, akkor onnantól eljutsz a játék (szerintem) legjobb részéhez. Az első végigjátszásnak is vannak fénypontjai, de sokkal nagyobb móka a legendary-legózás, már ha tud vonzani a mindenféle kombinálás. 

Grind: The Video Game?

Mondjuk ez a Diablo, szóval logikus.

[nyrfan]

 

43 minutes ago, Leon121 said:

Diablo 3 élettartam szakaszai:

1. első végigjátszás, fos történet, fos szereplők, zárt pályák, agyzsibbasztóan szar szövegek, de a játék kicsit kibontakozik a rúnák és egyebek kombinálásával

2. utána: elvan az ember, felfedezi a különféle játékmódokat, adventure-ben császkál, néha talál 1-2 legendary-t, amit aztán pár szint múlva levált, mert akkor még cserélődnek a tárgyak. Nem túl izgi szakasz, könnyű azt hinni, hogy ennyi volt a játék, ideje lelépni.

3. eléri a 70. szintet, elkezdenek potyogni a legendary-k, amikkel egyre érdekesebbé válik a kombinálás, megjelennek a riftek, a greater riftek, a fejlődés a nem túl izgalmas szintlépegetés helyett más szintre kerül át: cuccaid kombinálásával, újabb legendary-k, esetleg szettek kirakásával válsz erősebbé, egyre magasabb greater rifteket csinálsz, egyre fentebb tolod a nehézséget Torment 1-2-5-7-10, amíg csak bírod, rájössz, mit akarsz, igyekszel célzottan összeszedni szetteket, jobb tárgyakat keresni gyengébb slotokba, riftek, adventure craftolás, blood shard-lottó, képességek átkombinálása akár egy-egy új loot után is. Érezhető erősödés annak ellenére, hogy szintet már nem lépsz.

4+ összeraktad a karaktert, innentől már legfeljebb minimális erősödés érződik, sima legendary helyett esetleg reménykedsz ancient cuccokban, amiknek a statjai is pont megfelelők, már túl sokat nem haladsz, emberfüggő, hogy meddig bírod.

Ha jól sejtem, te most az első lépés végén jársz. Talán sovány vigasz lehet, de ha nekifekszel, és elnyomod 70-ig, akkor onnantól eljutsz a játék (szerintem) legjobb részéhez. Az első végigjátszásnak is vannak fénypontjai, de sokkal nagyobb móka a legendary-legózás, már ha tud vonzani a mindenféle kombinálás. 

Jól gondolom, hogy te sokat játszottál a diablo 3-al? 

Nem rég fejeztem be én is a D3 végigjátszását, már van pár legendary, meg greater rift is volt, de annyiféle fejlesztés, meg canai's cube stb van, hogy sokszor fogalmam sincs, mi mie való, rúnákat hol lehet szerezni, meg ilyesmi. Egyáltalán mik a legerősebb felszerelések benne? Ha összerakok egy komplett szettet, az összességében jobb lesz, mint a sim legendaryk?

[Leon121]

54 minutes ago, nyrfan said:

 

Jól gondolom, hogy te sokat játszottál a diablo 3-al? 

Nem rég fejeztem be én is a D3 végigjátszását, már van pár legendary, meg greater rift is volt, de annyiféle fejlesztés, meg canai's cube stb van, hogy sokszor fogalmam sincs, mi mie való, rúnákat hol lehet szerezni, meg ilyesmi. Egyáltalán mik a legerősebb felszerelések benne? Ha összerakok egy komplett szettet, az összességében jobb lesz, mint a sim legendaryk?

Nem annyira, mint egyesek a fórumon, de azért a wizarddal elég sokat toltam.

A szettek általában úgy vannak kialakítva, hogy együttműködjenek, érdemes legyen mindet kiszedni egyikből, legalábbis annyit, hogy a maxos szett bónusz meglegyen. A kiegészítő helyekre meg célszerű olyan legendary-t rakni, ami passzol a többihez. Igazából ami érdekes, hogy nem a statokat kell nézni elsősorban, hanem az extrát, amit nyújt az adott legendary/szett cucc. Aztán ezeket összerakni úgy, hogy egymással kombózzanak viszonylag jól. Pl. a wizarddal szerettem használni a sugárban lövő képességét, amit folyamatosan nyom (chanelling), ehhez olyan tárgyat használtam, ami plusz sebzést ad, ha mozdulatlan vagy, és plusz sebzést ad a chanelling képességekhez. Raktam olyan rúnát hozzá, amivel tűzsebzést okoz, meg sikerült összerakni valamilyen főnixes szettet, ami annál többet sebez, minél nagyobb tűz van körülöttem, plusz azt hiszem volt olyan cuccom, amivel találat esetén meteort tudtam lehozni pluszban... meg hasonlók. Oké, ez elég béna példa volt, régen játszottam már vele, de leginkább ilyen szemmel kell nézni a dolgokat, hogy be tudod-e úgy építeni a talált tárgyat, hogy az illeszkedjen a stílushoz, amit tolni szeretnél, és akkor ezzel párhuzamosan kísérletezni a rúnákkal is. Ha úgy érzed, hogy kevés a védelmed, akkor olyat keresni, ami segít, plusz ha megvagy már 70, akkor a paragon szintekkel is lehet egyensúlyozni még kicsit...

De tényleg, ha még nem vagy 70, akkor elsősorban azt igyekezz elérni. Addig akármit találsz, pár szinttel később lecserélődik. Ha megvagy 70, akkor érdemes megkeresni azt a nehézséget, ahol a leginkább magabiztosan tudsz irtani, mert magasabb szinten nagyobb eséllyel hullanak legendary-k. Legendary szerintem leginkább riftekből esik legjobban, mert ott folyamatosan nagyon töményen vannak az ellenfelek. Ha már hullott 1-2 szimpatikus, akkor érdemes lehet a riftekből eső blood shardokat olyan cuccra elkölteni, amelyik slotban még nincs megfelelő cucc, hátha sikerül lottózni. 

Adventure módban ha megcsinálod act1-ben az összes bounty-t, akkor a bónusz jutalomból eshet egy olyan gyűrű, amivel eggyel kevesebb darab kell egy adott szettből a bónuszokhoz, az nagyon hasznos tud lenni - csak mondjuk bounty-kat csinálni elég unalmas dolog, viszont ha még nem vagy 70, akkor úgyis kell még xp-t is farmolnod, akkor meg már akár mehet a bountyzás is.

Hogy mi mire való, röviden: bounty-kból alapanyagokat szerezhetsz kraftoláshoz, onnan is lehet pár egyszerűbb legendary-t csinálni, illetve a kockához is kellhet. A Kanai's cube talán legfontosabb haszna, hogy nem használt legendary képességét beolvaszthatod, és akkor azokat tudod használni pluszban (egy fegyver, egy páncél, meg egy amulet-féleség, ha jól emlékszem). Riftekben sok-sok xp-t lehet szerezni, meg sok legendary eshet, a végén pedig greater rift kulcs is. Ez utóbbiak nehézsége nem skálázódik a játék kiválasztott nehézségével, hanem a greater rift szintjétől függ, itt lehet fentebb lépegetni. Loot itt csak a legvégén esik, illetve ha elég gyorsan tudod teljesíteni, akkor egy legendary gemet is fejleszthetsz. Ja, ezek is részei a kirakósnak, olyat pakolni a cuccba, ami illik a céljaidhoz. Riftelés közben, meg egy-egy act bountyjainak befejezésekor kapsz blood shardot, amit aztán el tudsz költeni véletlenszerű cuccokért a táborban (ezek között is lehet legendary, sőt szett is). 

Ja igen, és használd bátran a mystic-et, ha találsz egy-egy jóféle legendary-t, nézd át a statjaid, és ami a legkevésbé hasznos, azt próbáld meg lecseréltetni vele olyanra, ami akár jól is jöhet. Nameg az ékköveket is olvaszd össze szorgalmasab, amint teheted, és ne felejtsd el használni őket. 

Szóval igazán konkrét tanácsot nem igazán tudok adni azon kívül, hogy légy 70, és az esett legendary-k köré építsd fel a kiválasztott skilljeidet, aztán pedig az újabb cuccokkal folyamatosan alkalmazkodj, és időről-időre gondold át, hogy nem-e van olyan rúnád, ami jobban passzolna a játékstílusodhoz.  

(Bocs, hogy kicsit csapongó lett.)

1 hour ago, gebali1991 said:

Grind: The Video Game?

Mondjuk ez a Diablo, szóval logikus.

Az a poén, hogy itt én sokkal kevésbé éreztem grindnak a dolgot, mert nem +10 erőt adott egy-egy cucc, amit találtam, hanem rákényszerített arra, hogy átgondoljam, mennyire illik a többihez, hogy tudom esetleg összepasszolni a képességeimet. De ez tényleg csak akkor jön elő, ha már megvan a 70, és megszaporodnak a használható, maradandó legendary-k. Ami egyébként messze nem vészes idő, sokkal hamarabb megvan most, mint volt az alapjáték idejében. Plusz maga a harc is rohadtul kielégítő és kikapcsoló tud lenni, különösen (eretnek gondolat következik) konzolon, kontrollerrel elnyúlva.  

[nyrfan]

35 minutes ago, Leon121 said:

Nem annyira, mint egyesek a fórumon, de azért a wizarddal elég sokat toltam.

A szettek általában úgy vannak kialakítva, hogy együttműködjenek, érdemes legyen mindet kiszedni egyikből, legalábbis annyit, hogy a maxos szett bónusz meglegyen. A kiegészítő helyekre meg célszerű olyan legendary-t rakni, ami passzol a többihez. Igazából ami érdekes, hogy nem a statokat kell nézni elsősorban, hanem az extrát, amit nyújt az adott legendary/szett cucc. Aztán ezeket összerakni úgy, hogy egymással kombózzanak viszonylag jól. Pl. a wizarddal szerettem használni a sugárban lövő képességét, amit folyamatosan nyom (chanelling), ehhez olyan tárgyat használtam, ami plusz sebzést ad, ha mozdulatlan vagy, és plusz sebzést ad a chanelling képességekhez. Raktam olyan rúnát hozzá, amivel tűzsebzést okoz, meg sikerült összerakni valamilyen főnixes szettet, ami annál többet sebez, minél nagyobb tűz van körülöttem, plusz azt hiszem volt olyan cuccom, amivel találat esetén meteort tudtam lehozni pluszban... meg hasonlók. Oké, ez elég béna példa volt, régen játszottam már vele, de leginkább ilyen szemmel kell nézni a dolgokat, hogy be tudod-e úgy építeni a talált tárgyat, hogy az illeszkedjen a stílushoz, amit tolni szeretnél, és akkor ezzel párhuzamosan kísérletezni a rúnákkal is. Ha úgy érzed, hogy kevés a védelmed, akkor olyat keresni, ami segít, plusz ha megvagy már 70, akkor a paragon szintekkel is lehet egyensúlyozni még kicsit...

De tényleg, ha még nem vagy 70, akkor elsősorban azt igyekezz elérni. Addig akármit találsz, pár szinttel később lecserélődik. Ha megvagy 70, akkor érdemes megkeresni azt a nehézséget, ahol a leginkább magabiztosan tudsz irtani, mert magasabb szinten nagyobb eséllyel hullanak legendary-k. Legendary szerintem leginkább riftekből esik legjobban, mert ott folyamatosan nagyon töményen vannak az ellenfelek. Ha már hullott 1-2 szimpatikus, akkor érdemes lehet a riftekből eső blood shardokat olyan cuccra elkölteni, amelyik slotban még nincs megfelelő cucc, hátha sikerül lottózni. 

Adventure módban ha megcsinálod act1-ben az összes bounty-t, akkor a bónusz jutalomból eshet egy olyan gyűrű, amivel eggyel kevesebb darab kell egy adott szettből a bónuszokhoz, az nagyon hasznos tud lenni - csak mondjuk bounty-kat csinálni elég unalmas dolog, viszont ha még nem vagy 70, akkor úgyis kell még xp-t is farmolnod, akkor meg már akár mehet a bountyzás is.

Hogy mi mire való, röviden: bounty-kból alapanyagokat szerezhetsz kraftoláshoz, onnan is lehet pár egyszerűbb legendary-t csinálni, illetve a kockához is kellhet. A Kanai's cube talán legfontosabb haszna, hogy nem használt legendary képességét beolvaszthatod, és akkor azokat tudod használni pluszban (egy fegyver, egy páncél, meg egy amulet-féleség, ha jól emlékszem). Riftekben sok-sok xp-t lehet szerezni, meg sok legendary eshet, a végén pedig greater rift kulcs is. Ez utóbbiak nehézsége nem skálázódik a játék kiválasztott nehézségével, hanem a greater rift szintjétől függ, itt lehet fentebb lépegetni. Loot itt csak a legvégén esik, illetve ha elég gyorsan tudod teljesíteni, akkor egy legendary gemet is fejleszthetsz. Ja, ezek is részei a kirakósnak, olyat pakolni a cuccba, ami illik a céljaidhoz. Riftelés közben, meg egy-egy act bountyjainak befejezésekor kapsz blood shardot, amit aztán el tudsz költeni véletlenszerű cuccokért a táborban (ezek között is lehet legendary, sőt szett is). 

Ja igen, és használd bátran a mystic-et, ha találsz egy-egy jóféle legendary-t, nézd át a statjaid, és ami a legkevésbé hasznos, azt próbáld meg lecseréltetni vele olyanra, ami akár jól is jöhet. Nameg az ékköveket is olvaszd össze szorgalmasab, amint teheted, és ne felejtsd el használni őket. 

Szóval igazán konkrét tanácsot nem igazán tudok adni azon kívül, hogy légy 70, és az esett legendary-k köré építsd fel a kiválasztott skilljeidet, aztán pedig az újabb cuccokkal folyamatosan alkalmazkodj, és időről-időre gondold át, hogy nem-e van olyan rúnád, ami jobban passzolna a játékstílusodhoz.  

(Bocs, hogy kicsit csapongó lett.)

 

Kösz, már ez is segített. Már rég elértem a 70-es szintet, paragon levelben is olyan 38 körül vagyok talán. Nem tudom milyen nehézségen volt, de greater riftet is csináltam meg már úgy, hogy abban a 15 perces limitben benne voltam. Volt rúna fejlesztés is. 

Egyébként ezeket a paragonos pontokat ki lehet maxolni mind? Vagy van szintkorlát? Mert elég gyorsan jönnek a szintek benne.

Bounty-t is elég sokat megcsináltam már. Majd az ACT1re ráállok jobban. Láttam még egy videóban , hogy ez a Hellfire ring amit lehet craftolni, elég erős. 

Egyébként én crusader karaktert csináltam.

az volt még furcsa, hogy legelőször az utolsó boss-nál haltam meg, de ott is csak azért, mert nem figyeltem a támadásoknál, mit hogyan használjak. Meg hogy Diablo főgonosz stb, aztán tök hamar ledaráltam azt is  

[Leon121]

33 minutes ago, nyrfan said:

Kösz, már ez is segített. Már rég elértem a 70-es szintet, paragon levelben is olyan 38 körül vagyok talán. Nem tudom milyen nehézségen volt, de greater riftet is csináltam meg már úgy, hogy abban a 15 perces limitben benne voltam. Volt rúna fejlesztés is. 

Egyébként ezeket a paragonos pontokat ki lehet maxolni mind? Vagy van szintkorlát? Mert elég gyorsan jönnek a szintek benne.

Bounty-t is elég sokat megcsináltam már. Majd az ACT1re ráállok jobban. Láttam még egy videóban , hogy ez a Hellfire ring amit lehet craftolni, elég erős. 

Egyébként én crusader karaktert csináltam.

az volt még furcsa, hogy legelőször az utolsó boss-nál haltam meg, de ott is csak azért, mert nem figyeltem a támadásoknál, mit hogyan használjak. Meg hogy Diablo főgonosz stb, aztán tök hamar ledaráltam azt is  

Paragonnak asszem valami sokszáz körül van a felső plafonja, de még előtte egy idő után nagyon durván belassul. 

Hellfire amulet az, ami ad plusz egy passzív skillt, ha jól emlékszem, tényleg azt is érdemes összerakni, bár nem kis meló. 

Amúgy Xboxon tolod, ugye? Ha van kedved, akár valamikor kipróbálhatnánk coopban is kicsit.  

[nyrfan]

41 minutes ago, Leon121 said:

Paragonnak asszem valami sokszáz körül van a felső plafonja, de még előtte egy idő után nagyon durván belassul. 

Hellfire amulet az, ami ad plusz egy passzív skillt, ha jól emlékszem, tényleg azt is érdemes összerakni, bár nem kis meló. 

Amúgy Xboxon tolod, ugye? Ha van kedved, akár valamikor kipróbálhatnánk coopban is kicsit.  

A Hellfire plan már megvan, csak a nyersanyagokat nem tudom még hol lehet hozzá összeszedni.

Igen Xbox One-on játszom. felőlem mehet a coop, ha lesz majd kicsit több időm.

[tenderlumpling]

Far Cry 3: Blood Dragon

Annyira nem menő, mint amennyire a Ubisoft hiszi.

LEGO Harry Potter - Years 5-7

Jópofa, de azért elég hamar lefárasztja az embert. Körülbelül három lépés választja el egy Ratchet-féle jó akció-platformertől ezeket a LEGO-cuccokat, de legalább közelítenek.

[SaltyDave]

Total War: Warhammer 2
Megjelenés utáni péntek / szombat / vasárnap beletoltam egy embertelen 25 órás marathon-t. Azóta kipróbáltam ezt-azt, visszatöltve az első kampányom végét, és hááát... nem vagyok elragadtatva, de kb. egy hónap múlva semmi bajom nem lesz vele remélhetőleg.

New World___________________
+ Rossz nyelvek DLC-nek bélyegzik, de tartalmilag egyezik vagy túlmutat az első rész felhozatalával: 4 faj, egy új világtérkép - szó szerint New World, Amerika és Afrika kontinensek ill. egy mesterséges gyűrű alakú Európa és Amerika között - ami így még nagyobb is mint az első játék térképe.
- De ugyanakkor kisebbnek érzem a világot, mivel igen jelentős százaléka óceán és tenger, így sokkal kevésbé kell számolni bonyolultabb útvonalakkal, hegygerincekkel.
+/- Nekem nem tetszik, de lehet hogy másnak nagyon fog: kisimult a térkép, úgymond. Szóval Warhammer 1-ben a világtérképen számolni kellett az terepi adottságokkal: hegységekben minden sereg lassan mozgott (több movement point fogyott egy körnél, mint a Heroes-okban), kivéve mondjuk a törpe. Számolni kellett azzal hogy egy nagy erdős területen lehet hogy plusz egy kör lesz átjutni, vagy megkerülni azt. Bár vizuálisan ezek még megvannak, a játékmehanikából (szerintem, nem tudom 100%-ra mondani mert nincs rá kijelző ami írná, csak így volt az 1-ben) kikerültek, és ezzel elveszett belőle egy olyan... varázsa, hogy te mint játékos tanultál, fejlődtél, megismerted a világot és legközelebb tudtál vele számolni hogy itt és itt ez van. Na ez most nincs és mindig tudsz akadálymentesen mozogni.
- A játék legnagyobb negatívuma hogy nincsenek hajóharcok, ami 3 vízzel elválasztott kontinens térképpel megbocsájthatatlan. Ez különösen a dark elfekkel játszva volt feltűnő, mert az óceán benyúlik az Észak-Amerikai kontinens közepébe pont a fővárosuk tövéig, és igen csak sokan próbáltak innen megtámadni, és kivétel nélkül autoresolve-ra volt kötelező nyomni manuális harc helyett. Legalább a városvédelem lehetne egy sima ostrom, csak a játszható területen kívül eső hátteret megcsinálják tengernek. De ilyen az összes hajó vs hajó harc is.
- Érezhetően kevés a kezdő 4 faj egy ilyen nagy területre. Borítékolva van legalább még 4 fizetős vagy ingyenes DLC új faj akiknek a helyén most placeholder frakciók vannak. Idővel változni fog, de egyelőre sajnos túl sokszor futok bele ugyanazokba a csoportokba, és így hogy a Dark Elf kampányom 80%-át szomszéd Dark Elfekkel harcoltam, hát... eléggé unalmassá vált. Bár állítólag ők jártak kicsit szerencsétlenül így launch környékén, és a többi kontinens variáltabb.

A kampány_______________________
+/- Vortex kampány: ehh... az a baj, hogy ez nagyon szép és jó, egyszer. Értékelendő hogy próbálták feldobni a szokott Civ-szerű sandbox formulát, és ez nagyon is jól sikerült. A világban jó kényelmetlen és nehezen védhető helyekre vannak elszórva "erő helyek" (városok alá), amiket elfoglalva egy spéci nyersanyagot termelsz, ami adódik hozzá egy töltődő csíkhoz. Ezen a csíkon mind a 4 faj szerepel, és egymással versenyeztek. Van a vonalon 5 checkpoint, ún. Ritual, amikor is elég nyersanyagod van hogy elkezdj egy rituálét amivel gyengítheted a Vortexet (nagy fénylő tornádó ami a Chaos-t hivatott kint tartani a világból). Ha elindítod a Ritual-t, összeköti 3 random nagyvárosod egy áramló varázs "folyóval" a levegőben, ami egy nagy sugárként van továbbküldve a fővárosodból a Vortexbe. 10 körön át mind a 3 várost meg kell védened, úgy hogy a gyengülő Vortex egyre növekvő számú Chaos seregeket spawnol és küld nyíl egyenesen ezekre a városokra (ignorálnak minden mást odafelé menet), és minden rituálénál a többi faj 1x fizethet egy zsoldos seregért ami a fővárosod mellé spawnol egy fullos sereget (3 árkategória, minél drágább, annál erősebb) Intervention Army címszó alatt. Ha 10 körig meg tudod védeni mindegyiket, átjutsz a checkpointon, és mehet tovább a verseny. Ha nem, az sem baj, tudsz tovább haladni, de az 5. checkpoint egy epic játék befejező küldetés, és azt úgy tudod elkezdeni ha megcsináltad a rituálékat, azaz az 5 checkpointon átjutottál. Ha az AI jut el ide előbb, akkor is van lehetőséged megállítani, de nem mondom el miért és hogyan (egyértelműen megmondja a játék hogyan), picit spoileres.

Ezzel az a baj, hogy nagyon erősen a turtle stílusra viszi rá a játékost, azaz ülsz a seggeden és véded amid van. Utólag tudtam meg hogy nyugodtan lehet magasról tenni a Vortex-re, a Ritual-okra, és a spéci nyersanyag gyűjtésre. Amíg ezt nem tudtam, úgy érzem durván limitálva vagyok a téren hogy mikor, merre, milyen messzire, mekkora erőkkel mehetek felfedezni és hódítani, mert mindig mire jutottam volna valamire, masírozni kellett haza hogy kezdjem a rituálét és tartsam a versenyelőnyöm, mert ezt nagyon nagyon nyomják az arcomba. Azt már senki nem mondta el, hogy ki lehet ütni a versenyből véglegesen a többi fajt ha eljutnak az utolsó küldetésükig, ergo azt csinálok amit akarok, a végén csak én maradok (ha sikerül megállítani őket a végén) versenyben, én viszont nem akarok nyerni, hanem sandbox világhódítósat játszani. Szóval lehet, csak ezt nem mondja el a játék, és gyűlöltem a folyamatos nyomást, terelést, és kicsit homogénné teszi a fajokat cél tekintetében, mert mindenki ugyanarra utazik a saját egyedi céljaik helyett mint a W1-ben. Tény, érdekesebb, tempósabb, feszültebb tőle a kampány, a franchise-ban először van ilyesmi, de jó lett volna tudni hogy opcionális.

+ Mortal Empires kampány. JÖJJÖN MÁR ISTENEM, CSAK JÖJJÖN MÁR. Ha megvan a Warhammer 1, a 2-ben kapsz egy összeolvasztott világtérképet Old World + New World kombóban, tehát a Warhammer 1 világához képest négyszeres méretűre hízik a világ, és a Warhammer 2 4db játszható faja mellé (ami 8 frakcióra oszlik) jön még az összes játszható faj az elsőből (Empire, Bretonnia, Woodelf, Vampire Counts, Greenskins, Norsca, Chaos, Beastmen, Dwarf) amik még tovább 15 frakcióként játszhatóak, más-más kezdőpozíciókkal és egyedi tweak-ekkel. És az egészet egybeömlesztve, pfffúúú basszus . Plusz a Tomb Kings (W40K Necronjaira hajazó egyiptomi stílusú undead) DLC borítékolt már, meg sok pici ingyenes. Addig eljátszik az ember a Vortex kampánnyal, de na, ez lesz az igazi játék sava-borsa.

A fajok_________________________
+ Nagyon kitettek magukért a Creative Assembly-nél. Azt kell hogy mondjam hogy bár szimpátia alapján a New World nem az én világom, a "hagyományos" Old World (EU) Warhammer-t ismerem valamennyire és kedveltem meg az első játékkal, az elvitathatatlan a fejlesztőktől hogy mind játékmechanikai / feature téren, mind audiovizuális szempontból csillagot ötös a 4 játszható faj. Spoilerben rövid leírás hozzájuk:
 

Spoiler

 

 * A Lizardmen: Gyíkemberek és gigantikus dinoszauruszok, elsősorban hogy filmes hasonlattal éljek, a dzsungel mélyén felfedezett ősi maja / azték / inka civilizációk stílusában a piramis-szerű építészettel, a testfestésekkel és a totemekkel, törzsi kultúrát idéző viseletekkel. A nem értelmes (feral) dinoszauruszok náluk is állatnak minősülnek, ostromgépnek, lovaglás céljából használják őket, és bizony el tud bennük pattani az ideg harc közben és kontrollálhatatlanul nekitámadnak mindennek. A nagy térképen egyfajta napimádó kultúraként össze vannak kötve a városaik fénnyel, ami regionális bónuszokat ad minél inkább ki tudod építeni és megőrizni a városok hálózatát a világban.

* A Skaven kicsit hasonlít a Warhammer 1 Vampire Counts frakciójához, még is nagyon más. Hasonló módon terjesztik a saját corruption-jüket a nagy térképen, de ezzel saját magának is árt, nem úgy mint a VC: ahogy szaporodnak a patkányok, úgy egyre nagyobb a káosz (nem az ingame Chaos) és kihatással van a saját public orderjükre is. Ezt kell folyamatosan ellensúlyozni rablásból szerzett és minimális termelt kajával, így a corruption előnyeit élvezhetjük és plusz patkányember csapatokat "idézhetünk" (előtörnek a föld alól) harc közben, túllépve a max létszámhatárt / sereg, és eldobható de hatalmas tömegben áramló skaven egységeket irányíthatunk. Megvan benne az az igazi pestis szerűen terjedő járvány "érzés", mármint a skaven-ek irányításakor, mocskosul gyorsak, buták (pár génisz mérnök kivételével akik komoly ostromgépeket készítenek mint pl. a motorizált óriáskerék ami belerongyol a tömegbe), és millióan vannak, velük játszva pedig te is folyamatosan ide-oda kell kapkodj hogy egyben tartsd a frakciót. Érdekesség, hogy a romokat (elpusztult városok helye amit elfoglalhat másik sereg hogy saját várost húzzon rá) megőrzik: a romok alá, a földbe építkeznek, ezért aztán mindenki más romoknak látja az összes városukat, és sosem tudod hogy egy 6-7 egységből álló felderítő sereggel egy 2000 fős patkányember seregbe botlasz ha a romokat elfoglalnád akik az arcodba özönlenek, vagy sem.

* Dark Elf, velük játszottam végig a kampányt, a Skaven-t épp csak elkezdtem. Ők a szélsőséges szado-mazo bdsm emberáldozattal járó orgiákat tartó edgelord elf fajta. Érdekességüket több minden is adja: egyrészt minél többet gyilkolnak, annál hatékonyabbak abban harcban, hyperagresszív játékstílust képviselnek ezért a harcmezőn, de stabilan építhető birodalmat a nagy térképen. A gazdaságuk bár nem olyan erős mint a high elfeké, rabszolgákat lehet tartani minden városban akiket halálra dolgoztatnak, így viszont messze az egyik leggazdagabb frakcióvá tehetőek, amíg fenntartod az agresszív hódítást. Ami nagyon tetszett és egyben csalódás is, az a Black Ark: a Warhammer 1-ben két féle faj van: aki normálisan építkezik, és a horde, akiknek nincs városa (Chaos, Beastmen). Ott maga a sereget vezető Lord a város, így ha a sereg mozog, a "városuk" is vele együtt. Ha építkezni, toborozni akarnak, meg kell állniuk annak idejére. Na a Dark Elf, az mindkettő. Van ugyanis hagyományos városa, és van a Black Ark ami egy város méretű kalózhajó, ami hordaként funkcionál: csak vízen tud mozogni, de tud egységeket kiképezni bárhol, fejleszthető, építhető, partot érve pedig kiképzel belőle egy Lordot, átrakod "belé" a sereget a hajóról, és mehetsz is rombolni mások hátországát. Itt megjegyzem hogy mivel minden Lord tud tengeren utazni, a Black Ark kicsit fölöslegesnek érződhet, de egységeket gyártani viszont csak város közelben tudsz, ezzel pedig bárhol. Egy raiding stance jó lett volna a Black Ark-nak, hogy vízről is lehessen fosztogatni.

* High Elf. Igazából nincs nagyon mit hozzáfűzni, a nemes elf sztereotípia 1:1-ben. Hófehér, aranyban és bársonyban úszó városok, csicsás, hegyes stílusú páncélzat. Rengeteg mágikus lényük, főnixmadaruk, jeges madaruk, óriási sasok a la LotR, többféle nemes sárkány van. A dark elfekkel ellentétben ahogy "mocskolódnak" be (értsd: hullanak el), úgy az egész sereg gyengül, viszont kezdéskor hihetetlen erősek, szóval ötletesen sikerült átvinni ezt a fegyelmezett, arrogáns és precíz jellemüket a harcokba is. A nagy térképen ők az ászok diplomáciában: szinte mindenre rálátnak (kereskedelmi partnerei amit látnak a saját körükben, azt ők is látják), és képesek viszályt szítani vagy békét teremteni más AI frakciók között, amivel a hosszú távú terveknek nagyon meg lehet ágyazni: szíts háborút az igen erős szomszéd és az utána következő szomszédod között, majd támadd hátba, vagy békítsd ki egy szövetségesed és a vele hadban álló független frakciókat, megtartva a szövetséget anélkül hogy elkerülhetetlen háborúba húzzon vagy felbomolna a szövetség.

 

+ Klímák. W1-ben limitálva volt a hódítás. Pl. a Vampire Counts nem tudott a hegyekbe faragott dwarf várakat elfoglalni, csak lerombolni, egyszerűen azért mert lore okokból az nekik nem élhető. Voltak ilyen specifikus limitációk szinte minden fajnak. Na ezek most eltűntek, és helyette éghajlati övek, klímák vannak. Van azt hiszem 13-18 féle a játékban, és egy kis logóval ott van minden város mellett hogy milyen éghajlatú ez a terület. Mindent elfoglalhatsz, de a sokféle klíma minden fajnál máshogy fel van osztva 3 kategóriába: ideális, megtűrt, és nem ideális. Az ideálisnál minden megy normálisan, a megtűrtnél minimális negatív hatásokkal jár (bevételek csökkenése, seregeknél replenishment lassabb, minusz public order, ilyesmi), a nem ideális pedig brutálisan büntet és nem teszi vonzóvá azokat a területeket amiket korábban meg sem tudtál hódítani csak felperzselni, de ha nagyon akarod, most lehet.

A harc________________________________
+ Nagy fejlődés animációs téren. Eddig se volt piskóta a sok egyedi fizikumú fajt mind leanimálni, más mozgáskultúrát adni nekik, de volt azért itt-ott pár feltűnő hiányosság. Ami nincs többé: az egymás ellen harcoló hatalmas lények látványos animációkat kaptak, szabályos "sárkány dog-fight" van ha kettő egymásnak esik, nem csak egymás mellett lebegnek kolibri módjára, bele-bele kapva a levegőbe. Azért nem utolsó látvány amikor egy ilyen dög felkap egy kib.szott T-Rex-et a földről, a magasba emeli de érezni az animáción a súlyát és hogy nem bír vele, ezért lendületből belevágja a földbe ahogy landol, agyonütve és szétrepítve a kis katonákat. Vagy ahogy egymást tépik szét a levegőben. Rengeteg nagy egység van a játékban (sőt, Old World tartalma ha bekerül nemsokára, azokat is update-elik, és ott vannak óriások is, több emelet magas "ostrom pókok" stb.) és mindegyik vs mindegyik típus kapott egyedi animációkat, amiket ráadásul állítólag szabadidejükben készítettek a fejlesztők mert közeledett a megjelenés és nagyon szerették volna hogy legyenek ilyenek végre, csak nem fért volna bele enélkül. Ugyanígy bizonyos egyedi karakterek, ősellenségek is kaptak saját harci "koreográfiát" amikor összeütköznek (High Elf Tyrion vs Dark Elf Malekith pl.)
+ W1-ben az volt a jellemző hogy a hősök és lordok tudnak aktív képességeket használni, míg a csapatok csak egyszerű egységek. Párnak volt 1-1 egyedi képessége, Bretonnia lovassága háromszög alakzatban tudott mélyebbre utat vágni magának több sor katona közé. Most sokkal-sokkal több alap egységnek vannak képességei, elsősorban a szörnyetegeknek és gépeknek, amik érezhetően megdobták az APM-et (action per minute, azaz kattintásszám per perc), még feszesebbé téve a harcokat. A Dark Elf hydrája például tud több sávban tüzet okádni ami látványosan keresztbe vágja a szerencsétlen csapatokat amik vele szembe kerültek, de van még sok-sok hasonló. Még mindig egy kényelmes stratégia, összehasonlíthatatlan pl. egy StarCraft-al, de jót tett neki ez a kis gyorsulás, nem beszélve arról hogy tovább árnyalja a fajok egyediségét a képességekkel.
+ A harcmezők is sokat bővültek. W1-ben csak dimbes-dombos vidékek, kevés erdővel határolt mezők és puszták voltak. Itt nem féltek a térkép középső 50%-át sűrű, magas erdővel teleszórni ami miatt jobban be kell zoomolni hogy láss a lombozattól, és tényleg átjön az az érzés hogy egy erdőben harcolsz, hogy nehezebben átlátható, hogy minden bokor mögött ellenség lapulhat. Aztán: végre valahára visszatértek a sorozatba a chokepoint map-ek, ahol a csatamezőt középen folyó / szakadék vágja ketté, 1-3 híddal összekötve a két kezdő felet. Itt vizuálisan megint csak van bőven variáció: a jeges északon masszív gleccser adja a hófödte erdők közti szakadékot átívelő hidat, a lizardmen templomoknál saját építésű hídjaik vannak, adott a természetes szikla + föld variáció, és szerintem találni fogok még ahogy több helyen harcolok a jövőben. Ezek nagyon feldobják és átalakítják megszokott harci stílust: pár íjász, ágyúkkal (kinek mi van) megtámogatva egy sor lándzsással rommá gyalázza az ellenség lovasságát aki nem tud messzi kerülővel a hátadba kerülni.

Egyéb_____________________________________
+ Az új zenék gyönyörűek, Howard Shore Gyűrűk Uráját idézik. Old World darkos, mocskos világa után New World nekem kicsit túl lightos high fantasy, de annak nagyon jó, és a zene sokat tesz hozzá.
- Ez a Mortal Kombat-os selection screen a kampány elején nagyon gáz. Kérem vissza a címereket, majd aztán lehessen lordot választani.
- Az SSD továbbra is kötelező hozzá, különben gyilkos töltési idők vannak.
+/- Szerintem érezhetően jobban optimalizált mint az első, ami a franchise mértékével mérve egy nagyon jó darab volt, de attól még tény: elég gépigényes. Mindenesetre most ugyanazokkal a ultra / max közeli beállításokkal, szerény FXAA-val többet vagyok 60-on, míg a W1-ben azért 45-55 fps volt a jellemző, ami néha hajlamos volt bebukni 30 közeli szintre. Itt 30 óra alatt nem találkoztam 50 alatti számmal.
 

 

 

 

TLDR: Nagy előrelépés az elsőhöz képest ami már önmagában is 10 nagy előrelépés volt a többi Total War-hoz képest. Apró-cseprő dolgokon változtatnék, de ez semmit nem vesz el az értékéből. A motivációs tényező már annál inkább: nem mondja el a játék, hogy a kampány célját teljesen figyelmen kívül hagyhatod, és ettől beskatulyázva érezheted magad ami nekem nagyon beárényékolta a kampány második felét. De most már legalább tudom, és ti is, szóval újult erővel vágtam bele a Skaven kampányba. Ha kijön a Mortal Empires - totál ingyen - akkor ez a játék a mennybe megy, és példátlanul tartalmas, gigantikus RTS lesz amilyenre szerintem sosem volt példa: 13 játszható, homlokegyenest eltérő fajjal, 23 frakcióra bontva, egy EU - Amerika - Afrika - mesterséges Vortex sziget méretű világban. Na ott hetekig fog tartani egy teljes világuralomra törekvő kampány marathoni játékidővel is :D.

[SaltyDave]

Oh még elfelejtettem:
+ Van történet. Ez már előrelépés. Korábban volt egy király 3D inengine intro és annyi, most mozgó concept art-ok vannak, intro-nak, outro-nak is (ez egyáltalán nincs a W1-ben, csak egy száraz victory popup window üzenet), és mind az 5 ritualnál. 2x is volt benne csavar, szóval király.
+ Rendesen átdolgozták a hősöket. W1-ben nagyjából választani kellett hogy a nagy térképes, a régióban passzív bónuszokat adó skill fára mentél-e rá, vagy a lord seregébe rakva a varázslataira, combat statjaira. Ezt most úgy oldották meg hogy szintlimit van bizonyos képességeken, többet össze is vontak, hogy ha nagy térképes skillekre gyúrnál akkor ne rakhass ugyanarra több pontot csak mondjuk minden 3. szinten, a másik két pontot így muszáj máshová raknod. Az összevont képességekkel (és az újakkal amivel tovább lehet specializálni a lordokat is például), ez egy jól balance-olt karaktert eredményez relatíve hamar, és ami apró de fontos változás hogy a hősnek elég csak egy régióban állnia, akár seregben, hogy a passzív regionális bónuszait élvezhesd, ahelyett hogy egy külön stance-be le kéne állítani a térképen egyedül. Így sokkal inkább integrálva van a játékba - nagytérképesbe és harcba is.

[tenderlumpling]

Hitman GO és Lara Croft GO

Meglepően jó kis játékok, a Lara Croft lightosabb, de sokkal szebb és gazdagon animált, a Hitman meg brutálisan összetett, csak sakkfigurás mozgás van végig. Nem könnyűek, ha az ember nem használ hinteket, durva puzzlepokalipszis az egész, és meglepően hosszúak. (4-6 óra nettó guide nélkül).

[Viktor]

On 2017. 09. 30. at 7:50 PM, Leon121 said:

Diablo 3 élettartam szakaszai:

 

Részben igazad lett. Egyébként elsőre is sok legendarym volt S11 vége előtt sikerült eljutnom addig, hogy megszerezzem a petet. Valamiért azt hittem, hogy az is fejleszthető. T IV-ig jutottam,  utána már ezzel a felszereléssel esélytelen volt.  Gondoltam megszerzem a platinát, már nem sok kell hozzá. Hardcore módban ACT III elején járok. Bountyra kell még gyúrni, de azt a 70es karakteremmel folytatom.