JoeJoeJoe 234 Share Posted March 19, 2023 20 hours ago, Malleus said: Ennek ellenére azt mondom, nem rossz az írás, a világ és a lore jól kidolgozottak, a társaink elég színes társaság, vannak érdekes karakterek, a mellékküldetések nagy része pedig kimondottan tetszett, voltak egészen drámaiak és felettébb humorosak is. Pont pár hete nézegettem a még ezer éve, fraps-al screenshotolt játékképeimet, amik valahogy mindig túlélték a winchester váltást és ott találtam ezt és rögtön szívemhez öleltem ezt a játékot, a clunky idióta harcrendszerével, de hogy ez az alak, az állandó, egybites, feleséges hasonlataival az egyik legjobb comic relief karakter volt, akivel találkoztam az biztos Nem merném már újrajátszani és valószínűleg, mert erősen emlékszem a korlátaira és úgy gondolom sikerült kimaxolnom második (harmadik?) végigjátszásra, de azért néha elkap a nosztalgia a gyönyörű és hangulatos helyszíneivel, amik akkoriban nagy újdonság volt nekem (kit akarok átverni? Most se tudok többet a keleti mitológiáról), így mégis nagyon jó szívvel emlékszem vissza rá. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Hor1 408 Share Posted March 20, 2023 On 3/19/2023 at 12:55 AM, Jimkingdom said: Ráadásul 2010-es és nem készült se folytatása Csak a Lords of Shadow 2. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Cori 260 Share Posted March 24, 2023 A Plague Tale: Innocence - Végeztem is. Mire nem jó egy kis lebetegedés Kicsit spoileres a véleményem nem annyira. Szóval az alapfelállást nem ismertem, azon kívül, hogy egy lány és egy kisgyerekkel kell mennünk és vannak patkányok és a címből kiindulva pestis is van. Azt hittem kapunk egy kis történelmi storyt a Fekete Halál (1346-1353) idején, talán egy kis misztikummal megfűszerezve. De itt nem ezt kapjuk, már a játék elején valami fura trutyit látunk ami elkapja a kutyánkat és aztan jön a Francia Inkvizíció akik azt hittem azért keresnek mert, hogy eretnekség vagy valami, de mint később kiderül nem... hanem egy totálisan hülye indok miatt ÉS ahogy haladunk a játékkal, úgy lesz egyre hülyébb a story, pedig sokszor tök jó, még a gameplay is összeszedi magát az első 4 pálya után, kicsit több eszközünk lesz, igaz a konfrontációk, vagyis nagy részben stealth jelenetek egyáltalán nem nehezek, de legalább variálható, hogy mit dobuálunk a kezünkből, nem úgy mint az első 4. fejezetben. Eh szóval tényleg a második otthonunk megtalálása után (chapter 8), még egy pár misszióig jó a játék aztán elkezd totál ordenáré marhaságba átmenni. Elég ha csak annyit mondok, hogy a játék vége FEHÉR PATKÁNYOK VS FEKETE PATKÁNYOK. Röhej Pedig az inkvizíció kezdett elég undorító gonosszá válni ami tetszett (halott vérének átültetése élőbe stb). Valaki játszott a folytatással? Ugyanezt az idióta patkány történetet folytatják vagy valami érdekesebbet vezetnek be? Link to comment Share on other sites More sharing options...
Leon121 820 Share Posted March 25, 2023 16 hours ago, Cori said: A Plague Tale: Innocence - Végeztem is. Mire nem jó egy kis lebetegedés Kicsit spoileres a véleményem nem annyira. Szóval az alapfelállást nem ismertem, azon kívül, hogy egy lány és egy kisgyerekkel kell mennünk és vannak patkányok és a címből kiindulva pestis is van. Azt hittem kapunk egy kis történelmi storyt a Fekete Halál (1346-1353) idején, talán egy kis misztikummal megfűszerezve. De itt nem ezt kapjuk, már a játék elején valami fura trutyit látunk ami elkapja a kutyánkat és aztan jön a Francia Inkvizíció akik azt hittem azért keresnek mert, hogy eretnekség vagy valami, de mint később kiderül nem... hanem egy totálisan hülye indok miatt ÉS ahogy haladunk a játékkal, úgy lesz egyre hülyébb a story, pedig sokszor tök jó, még a gameplay is összeszedi magát az első 4 pálya után, kicsit több eszközünk lesz, igaz a konfrontációk, vagyis nagy részben stealth jelenetek egyáltalán nem nehezek, de legalább variálható, hogy mit dobuálunk a kezünkből, nem úgy mint az első 4. fejezetben. Eh szóval tényleg a második otthonunk megtalálása után (chapter 8), még egy pár misszióig jó a játék aztán elkezd totál ordenáré marhaságba átmenni. Elég ha csak annyit mondok, hogy a játék vége FEHÉR PATKÁNYOK VS FEKETE PATKÁNYOK. Röhej Pedig az inkvizíció kezdett elég undorító gonosszá válni ami tetszett (halott vérének átültetése élőbe stb). Valaki játszott a folytatással? Ugyanezt az idióta patkány történetet folytatják vagy valami érdekesebbet vezetnek be? Én mondtam. 1 Link to comment Share on other sites More sharing options...
Jimkingdom 134 Share Posted March 26, 2023 On 3/20/2023 at 11:08 AM, Hor1 said: Csak a Lords of Shadow 2. Belinkelem hátha másodjára észrevehető a mondat többi része is (alá is húztam anno!). Nehéz lenne nem tudni róla mivel a Castlevania Collection van meg aminek a dobozán ott virít a 2. rész is! On 3/19/2023 at 12:55 AM, Jimkingdom said: Ráadásul 2010-es és nem készült se folytatása se remakeje az újabb konzolokra (Xbox 360ra és PS3-ra jelent meg eredetileg). Én személy szerint nagyon jónak tartom, és biztos nem mentem volna el odáig hogy 110%-ra végigvigyem mind az 50 szintet, plusz DLC-k!!! Link to comment Share on other sites More sharing options...
Hor1 408 Share Posted March 27, 2023 11 hours ago, Jimkingdom said: Belinkelem hátha másodjára észrevehető a mondat többi része is (alá is húztam anno!). Nehéz lenne nem tudni róla mivel a Castlevania Collection van meg aminek a dobozán ott virít a 2. rész is! Én fejben ott választottam el, hogy nem készült folytatása,,, se remakeje az újabb konzolokra. Amúgy tegnap végeztem a Tales of Berseriaval (plattal) Sztori+karakterek oldaláról top3-as jrpg-m lett, de a harcrendszert 140 óra alatt se szerettem meg. 1 Link to comment Share on other sites More sharing options...
Cori 260 Share Posted March 31, 2023 Warhammer 40k: Mechanicus - Na hát ez nagyon bejött. XCOM féle körökre osztott RTS egy kis osztagmenedzseléssel (szintlépés, gearelés stb). Nem egy bonyolult játék, az első pár misszió volt a legnehezebb, aztán egyre könnyebb lett. Soha nem volt mission fail Oké szóval a játék nem nehéz normálon, de nem baj én így is élveztem. A Necron ellenfeleket szépen adagolja a játék, az osztagod fejlődéséhez szükséges funkciókat is, szóval szépen beleráz az egész játékmenetbe. A karakterek nem szinkronizáltak (kivéve pár Necron bosst), de a hangeffektek tökéletesek, amiktől tényleg elhiszed, hogy olyan ember/robot mutáns keverék valakiket irányítunk, akik az emberi mivoltukat hátrahagyván egyre jobban elgépesítik magukat. Tökéletes feelinget ad a játéknak. A soundtrack is csillagos ötös, ami szintén hozzáad a játék hangulatához. Ez az elektronikus zene és orgona meg egyéb komolyzenei hangszerek keveréke tökéletes. Tényleg elhiszed, hogy egy vallási őrült csoportot irányítasz A játék missionökre van lebontva, a missionön belül szobákat látogatunk (térképen) és a különféle szobákban mindig történik valami kis esemény (hullát találunk vagy Necron értéktárgyakat stb) ahol mi döntünk, hogy hogyan reagálunk az adott helyzetre (pl leromboljuk a Necron kriptát, esetleg körbenézünk találunk e valami értékeset stb). Ezek eredménye vagy pozitív vagy negatív is lehet (pl alapanyag, CP a harcos támadásra - CP-vel tudunk képességeket használni - vagy negatív/pozitív HP stb). A missziók végén mindig van egy harc aminek megnyerése után végeztünk is, megkapjuk a rewardot, fegyver, esetleg más gadget item amit aztán felaggathatunk a Tech priestekre. Nagyjából ennyi Én a végén már kicsit untam 26 óra után, monoton tud lenni, de gyors nekiugrottam az utolsó bossnak (mielőtt 100% lett volna a felébredése a Necronoknak, ja igen van ilyen mechanika is, hogy minden missionbe pár % ébredési rátát kapnak a necronok és ha eléri a 100%ot mielőtt megölöd az utolsó bosst akkor vége a játéknak, vesztettél, de menedzselhető a mechanika, nem vészes, én 75% körül már nekimentem az utolsó bossnak). Jó volt, érdekelne egy 2. rész kicsit jobban kidolgozott pályákkal, egységekkel, kampány résszel! Mondjuk egy XCOMhoz hasonló nagyságrendbe, csak az XCOM hülye RNGje nélkül az hál'istennek itt nincs, minden vagy betalál vagy nem vagy látótávba! 1 Link to comment Share on other sites More sharing options...
jardo 51 Share Posted April 4, 2023 Uncharted: Legacy of Thieves Collection, vagyis hát Uncharted 4, ha már bekerült ez is PS Plusba. Igazából csak legkönnyebb fokozaton átrohantam rajta, csak arra voltam kíváncsi, hogy milyen lett a PS5 kiadás. Az átvezetők brutál jól néznek ki, meg nyilván az egész játék is, de természetesen az emlékeimben az eredeti PS4 változat is ugyanilyen szépnek élt. Ami persze nyilvánvalóan ordas nagy hülyeség. Most már szerintem újra megcsinálom a The Lost Legacyt is, mert miért ne. Link to comment Share on other sites More sharing options...
moody 668 Share Posted April 5, 2023 On 4/4/2023 at 1:29 PM, jardo said: Uncharted: Legacy of Thieves Collection, vagyis hát Uncharted 4, ha már bekerült ez is PS Plusba. Igazából csak legkönnyebb fokozaton átrohantam rajta, csak arra voltam kíváncsi, hogy milyen lett a PS5 kiadás. Az átvezetők brutál jól néznek ki, meg nyilván az egész játék is, de természetesen az emlékeimben az eredeti PS4 változat is ugyanilyen szépnek élt. Ami persze nyilvánvalóan ordas nagy hülyeség. Most már szerintem újra megcsinálom a The Lost Legacyt is, mert miért ne. A The Lost Legacy mennyire jó egyébként? Mert azzal az egyel nem játszottam. Link to comment Share on other sites More sharing options...
jardo 51 Share Posted April 5, 2023 1 hour ago, moody said: A The Lost Legacy mennyire jó egyébként? Mert azzal az egyel nem játszottam. Nekem anno tetszett, a két női főszereplő között kicsit más a dinamika, mint Nate és Sully vagy Nate és Sam között, de azért ez olyan drasztikusan nem változtatja meg a játékmenetet, vagy úgy általában véve a már ismert alapokat, ilyesmire ne számíts. Nem túl hosszú amúgy, egy végigjátszást szerintem megér. Ha a többi rész (de főleg a 4, nyilván) tetszett, mellé ezzel sem fogsz lőni. 1 Link to comment Share on other sites More sharing options...
Hor1 408 Share Posted April 6, 2023 Szerintem jobb a Lost Legacy, mint a 4. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Jimkingdom 134 Share Posted April 6, 2023 Metro Exodus Komolyan, valaki kérdezi mi értelme az achievement vadászatnak? Na ez az a játék amit fél óra után abbahagytam volna ha nincsenek achik. Valamiért olyan input lagja volt az első szintnek hogy az valami hihetetlen! Teljesen élvezhetetlen, de valamiért az azt követő szinteken már ez megoldódott, vagy legalábbis nem volt érzékelhető. Tök jó volt a vége, Spoiler Dead City az egyik legjobb endgame szint a Metro játékokban. Nagyon szép volt a Taiga, talán a leghangulatosabb az egész játékban. Ami tetszett hogy bár openworld helyenként, mégis nincs teleszarva minden bizbasz melléktevékenységgel, meg küldetéssel. Amit nagyon nem szerettem az a gyűjthető cuccok, bár még ezt nem fejeztem be. Utálom a gyűjthetőket! Hosszra is megfelelő volt szerintem. Annyit kicsit sajnálok hogy túl nagy hangsúly van a lopakodáson, bár ez a sorozat védjegye. (Megjegyzem az első részt úgy vittem végig anno hogy fogalmam se volt erről, helyenként szinte lehetetlen szituációkat szülve ezáltal! ) Link to comment Share on other sites More sharing options...
jardo 51 Share Posted April 8, 2023 On 4/6/2023 at 9:33 AM, Hor1 said: Szerintem jobb a Lost Legacy, mint a 4. Kipörgettem a Lost Legacyt is. Igazából ami most szemet szúrt, bár lehet, hogy már anno is észrevettem, az az, hogy mennyi apró kis gesztus van benne. Mikor Chloe ráharap az ajkára vagy csücsörít, mikor babrál az ujjaival, kifésüli a haját az arcából és hasonlók. Ezek az apróságok egyrészt rohadt jól néztek ki, másrészt adott egy olyan pluszt, aminek az égvilágon semmi jelentősége, és mégis óriási jelentősége van. A másik, hogy így azon nyomban az Uncharted 4 után játszva feltűnt, hogy itt egy-két fokkal ötletesebbek a fejtörők. Sztoriban nem tudom, mit lehetne még kihozni ebből az egészből anélkül, hogy ugyanazokat a köröket fussunk újra, csak más helyszínen, más kincs után kutatva, de ezekben a karakterekben talán lenne még. Link to comment Share on other sites More sharing options...
_Greb_ 7 Share Posted April 9, 2023 God of War 2018 (pc) és Wo Long Őszintén, mindkét játék jó volt, de nekem az az érzésem, hogy a God of War egy kicsikét túl van hype-olva, a combat elég meh volt, a skill tree és crafting teljesen fölöslegesnek érződött, és kicsit szabadabb játékra számítottam, ami helyett egy elég bekorlátolt és lineáris játékot kaptam. A story-ja szintén nem volt egy túl nagy durrantás, kb csak felvezetésnek érződött a következő részhez, amit mivel nincs PS-em, nem tudok most kitolni, pedig gondolom annak a storyja már azért izgalmasabb és jobb. A Wo Long őszintén szólva nekem sokkal jobban bejött. a story itt is elég meh volt, és ez is szintén lineáris, de a combat az őszintén nekem nagyon bejött. Aki szereti a souls játékokat és tetszett a Sekiro is, annak ez is tetszeni fog. az egyetlen gyengéje szerintem a combatnak az a spellek, azon kívül hogy enchantoltam a kardomat, hogy plusz magic dmg-et toljon, nem használtam semmit. A játék egy-két boss-t leszámítva nem is olyan nehéz, maga a pályák kifejezetten könnyűek, és kb 2 boss-al akadt csak problémám, de azokat a bossokat amik nem fértek bele a kamerába azért szidtam, elég nehéz volt követni, hogy mikor jön az a támadás, amit deflectelni kellene. A Nioh játékokat nem toltam, szóval nem tudom összehasonlítani az előző játékaikkal, és nem egy Sekiro, és az online része nem annyira jó, kb 2-3x invadeltek be igazi játékosok, de csak lagg fest volt, de összességében szerintem egy jó játék és én ajánlom kipróbálni, főleg ha valakinek van gamepass-a. de minden esetre is, nekem sokkal jobban bejött, mint a God of War. Link to comment Share on other sites More sharing options...
JoeJoeJoe 234 Share Posted April 11, 2023 Spiritfarer A spiritfarer egy 2020-as játék, amiben Charon nyugdíjba megy (elmondása szerint mást is szeretne még csinálni ) és mi leszünk az alvilág új révésze, akinek segíteni kell a lelkeket hogy átkeljenek a túlvilágra. A játék maga egy 2D-s ... chilles feel szimulátor. Oké van benne néhány platformrész, van crafting, nyersanyag gyűjtögetés és építkezés, de a lényegi része, hogy a játéktéren lévő kis szigeteket felfedezzük és befogadjuk a hajónkra a lelkeket, akik már majdnem készen állnak távozni. Mindegyik szellem egy-egy állatira szerethető állati formában van jelen, saját markáns jellemvonással és egy traumával, amit segíteni kell neki feldolgozni. Mondjuk többnyire a körülményeket biztosítjuk nekik és a többit saját maguktól intézik. Mivel rengeteg fajta karakter van, sokféle élettörténettel és problémával és alapvetően karakter archetípusokról van szó, ezért nagyon könnyen azonosulni lehet velük, mert nagy valószínűséggel találunk elég hamar egy karaktert, akit rá tudunk vetíteni valakire, akit ismerünk. Vagy éppen saját magunkra. Például van a csupaszív és haspók barkácsoló béka, aki próbálja betömni a lelkébe lévő űrt, van egy spiritiszta nő, aki a saját halálát próbálja feldolgozni, vagy a kedvencem, a kurátor, aki élete utolsó és legnagyobb kiállítását próbálja megszervezni, hogy utoljára hasznosnak érezze még magát és hátrahagyjon valami szépet. Ez a kapu. Sokszor meg fogunk itt fordulni. És sokszor be fogja tenni a kaput nálunk Az összes figura nagyon kreatívan van kidolgozva, jellegzetes megjelenésük, animációik vannak és - mivel a főzés nagy hangsúlyt kap a játékba - kedvenc kajájuk, amit kitalálva el lehet nyerni a szívüket. Nagyon aranyos a játékba továbbá, hogy van egy dedikált ölelés gomb, amit valamennyi karakter szívesen fogad időnként. Ahogy kezdenek a figurák kiteljesedni a hajón, elkezdik belakni azt. Valaki segít kertészkedni, valaki az épületeket javítja, stb és nagyon jó érzés bejárni a szépen felépített hajónkat (már ha sikerül szépre építeni...), ami tele van ezekkel a kedves figurákkal és tevékenykednek. Ha pedig nagyon örülnek, előkapnak valami hangszert és kedves zenével árasztják el a hajót. Ahogy haladunk a karakterek történetével és teljesítjük a kéréseiket, úgy lesz saját házuk, amiket aztán be kell rendezni, így lesz mindegyikőjüknek egy kis saját "szigete", amik kb kis kivonata a jellemüknek. Aztán ahogy haladunk tovább, úgy nyílnak meg és kezdik feldolgozni azt, ami miatt nem tudnak tovább menni. Egyik legötletesebb karakter ez a csuhába bújt kígyó - Summer. Ha jól megfigyeled a köpeny egyik ujjába kezdődik a teste, a másik ujjába hurok van A játék nem árul zsákbamacskát: előbb-utóbb mindegyik szereplő eljut arra a pontra, amikor bejelentkezik, hogy most már szeretné ha elvinnénk a túlvilág kapujához, amin túl nem tudjuk őket elkísérni. Ezek a játék legszívbemarkolóbb pontjai, amikor ráébred a játékos, hogy itt van a kedvenc karaktere és már nincs több ideje vele. Persze lehetünk önzők és nem megyünk a kapuhoz - a szereplők nem róják ezt fel nekünk - de én képtelen voltam a szükségesnél tovább tartani őket, hiába kötődtem fájóan egyik másikukhoz. Amikor a végén - szép zenével a háttérben - megköszönik amit értük tettünk, hogy ott voltunk nekik és elbúcsúznak, az az összes alkalommal egy kis zokogást okozott. Rohadt szemét ez a játék, mert a giccs határt sosem átlépve, de akár meg tudja pendíteni azokat a húrokat a játékosban, ami miatt például néha engem beletaszított egy pár napnyi letargiába. A tálalás a maga nemében tökéletes. A különböző helyszínek és karakterek témái gyönyörűek, a színes-szagos grafika pedig furcsa összhatást ad akkor, amikor épp próbáljuk túltenni magunkat a szeretett karakter elvesztésén. A főszereplő karakter egy mindig mosolygó és életvidám szerzet (akiről a sztori során lassan kiderül, hogy ki és mi is volt), illetve az állandóan nyomában kajtató cica (coopba játszva a második játékos irányítja őt), akiket élvezet irányítani, mert a belőlük áradó ragyogás biztosítja a nyugodt játékmenetet. Mert nem lehet meghalni, nem lehet igazán elrontani semmit, nincsenek döntési helyzetek, csak van amit több időbe kerül megoldani ha elrontunk valamit. A karakterek szóvá teszi, ha éhesek, de éhenhalni nem tudnak és nem valami haragtartók. A vetemény nem megy tönkre ha nem locsoljuk, a tyúkok nem halnak éhen ha nem kapnak magot, így nem válik a játék egy túlzsúfolt káosszá, hanem egyszerűen jó belépni ebbe a játékba és gyűjtögetni a hozzávalókat, ami a sztori továbbgöngyölítéséhez kell, mert nincs nyomás. A játéknak a problémája az ütemezés. Míg az elején szépen sorban adagolja az új szereplőket, a végére kicsit bele lehet fáradni a rutinba, hogy oké új szereplő, új ház, berendezések. Ráadásul nagyon könnyen megtörténhet tömeges kitelepülés a hajóról, mikor több karakternek is egyszerre lesz mehetnéke és ez tudja csorbítani a búcsúzásos szekvencia élményét, mert átmegy kicsit futószalag módba a játék. Alapvetően is 30 óra volt a játék nekem és ez talán kicsit sok neki. Főleg, hogy nekem a végén kvázi egy-egy szereplőnek kellett a kívánságait lesnem és grindolni a hozzávalókat, tehát szegény utolsóknál már nem jött természetesen az adás öröme. Ráadásul a hajót folyamatosan lehet fejleszteni új épületekkel és megnövelni a méretét, amitől a játék eleji cozy, belakott kis hajócskánkból lesz egy óceánjáró, amin már zavaróan sokáig tart eljutni A-ból B-be. Az meg külön lehangoló, amikor már kb egy lélek sincs a fedélzeten és az elmentek házai között keressük azt a néhányat, akiket meg akarjuk kajáltatni. A másik gond, hogy a legtöbb szereplő nem igazán kap elég szöveget. Mint ahogy mondtam jobbára archetípus karakterek vannak, de én örültem volna ha valamivel többek tudnak lenni idővel. Az meg hab a tortán, hogy érdemes a játék wikia oldalát olvasgatni, mert a külön árult artwork könyvben szó esik a karakterek előtörténetéről, ami nem nélkülözhetetlen a játékhoz, de elég piszok dolog hogy az extra színesítést nem tartalmazza a játék. A harmadik probléma pedig hogy még a jobb minijátékok, mint a bányászat, vagy favágás is unalmassá válik egy idő után, de a játék végi kovácsolás és zúzógép már első alkalommal is fárasztó volt, márpedig ezeket használni kell (bár inkább csak időszakosan, de akkor nagyon). Játék egy pontján így nézett ki a hajóm. "Kis" átrendezésre szorul, nem kellett volna egymás tetejére dobálni az épületeket... Teljes mértékben szubjektív blokk következik. Ez a játék nekem megtanított pár dolgot. Van némi... kötődési problémám, amire a spiritfarer nagyon szépen reflektált is: miért próbáljak kötődni valakihez, ha az a végén úgyis elmegy, így vagy úgy. A játék során nem egy karakterhez kerültem olyan közel, hogy a távozásakor le kellett tennem a játékot huzamosabb időre, mert képtelen voltam újra átmenni ezen és éreztem magamba, hogy csakazértse akarok közel engedni magamhoz mást. A játék ezt nem engedte. Miután elment a kedvencem (Gwen, aztán Summer, Atul, majd Gustav), mindig sikerült betöltenem az űrt utánuk, tehát még amikor úgy tűnt, hogy oké ennek vége, mindig lett másvalaki, sokszor egy olyan szereplő, aki már eddig is ott volt, csak nem becsültem meg eléggé. Ez a talán közhelyes gondolat számomra egy fontos tanulság volt. Ez egy nagyon eredeti játék, hatalma szívvel. Akár kérdés nélkül ajánlanám, de tudom hogy nem való mindenkinek, viszont aki tényleg hajlandó rászánni időt egy játékra, ami arról szól, hogy gondoskodsz másokról, az szerintem tegyen vele egy próbát, mert ha nem is viszi végig, erre a játékra szerintem nem lehet azt mondani, hogy nem éri meg azt a kétezer forintot, amennyiért kiárusításkor árulják. 9/10 (a 10/10-es érzelmi faktor és a 8/10-es játékmenet átlaga) 1 1 Link to comment Share on other sites More sharing options...
payskin 917 Share Posted April 13, 2023 On 4/11/2023 at 5:23 PM, JoeJoeJoe said: Amikor a végén - szép zenével a háttérben - megköszönik amit értük tettünk, hogy ott voltunk nekik és elbúcsúznak, az az összes alkalommal egy kis zokogást okozott. Rohadt szemét ez a játék, mert a giccs határt sosem átlépve, de akár meg tudja pendíteni azokat a húrokat a játékosban, ami miatt például néha engem beletaszított egy pár napnyi letargiába. Nagyon szerettem, de pont ezzel olyan érzelmi "terhelést" okozott, hogy elment a kedvem attól, hogy végigjátsszam. Majd egyszer, ha "jól" leszek lelkileg, belevágok talán megint. 1 Link to comment Share on other sites More sharing options...
Cori 260 Share Posted April 17, 2023 Resident Evil 3 Remake - Érdekes darab. Először is a gameplay hozta az elvárt szintet, RE 2 Remake játékmenete csak hozzáadtak.egy dodge gombot ami elsőre nagyon nyögvenyelősnek érződött, aztán belejöttem. Az egész játék sokkal akciódúsabb, mint a 2, néha nehezebbnek is éreztem helyenként, de lehet csak nem emlékszek már részletesen a 2. részre. Maga a gameplay tetszett viszont a baj az, hogy sokkal linearisabb minden. Maguk a pályák nyitottak de amint elhagyjuk őket nincs visszatérés, mint RE2-ben ahol a rendőrség volt a játék több mint fele. Szóval nem is annyira izgalmas a felfedezés, és nem is annyira szerteágazó, logikai, gyűjtögetős feladványok nem is nagyon vannak, kóddal nyitható széfek se Minden nagyon "egyszerű". És miután utánanéztem, még jön a többi kivetnivaló. Mint az, hogy az eredeti RE3-ban többször alternatív pályavariációkon lehet végigmenni, amikről konkrét pontokba dönthettünk. (Pl boss fight előtt, megküzdesz Nemesissel.vagy elmenekülsz a kövi pálya alternatív verziójára) Ez simán hozzádott volna egy de lehet többszöri végigjátszásra lehetőséget. És itt még Nemesis os kb csak scriptelt jelenetekbe jelenik meg, alig menekülünk előle, mint MrX elől a 2-ben vagy az eredeti 3-ban. Kár érte, mert az eredeti játék sokkal nagyobb volumenűnek hangzik mint amilyen ez lett. Azért nem rossz, de nem kell egy gyors akciós/kevés horroron kívül többre számítani. A story mondjuk jó volt! Link to comment Share on other sites More sharing options...
Malleus 151 Share Posted April 18, 2023 The Wind Road Szerintem egy rejtett gyöngyszemre bukkantam ezzel a játékkal. Nem része egy nagy franchise-nak sem, a fejlesztők első projectje, és vegyes értékelése van Steam-en. Szinte véletlenül hallottam róla, de amint belenéztem, láttam, hogy ezt pont nekem való darab. Wuxia regények és filmek által inspirált kínai harcművész sztori, látványos kardforgatás, hangulatos helyszínek? Jöhet! Egy akció rpg-ről van szó, bár az rpg elemek nem annyira hangsúlyosak, karakterünk fejlődése a kaland során talált harcművészeti útmutatókkal és egyszer használatos tárgyakkal történik. Tetszett, hogy előbbiek sokszor tényleges új mozdulatokat és képességeket adnak, folyamatosan bővítve a harcok során használható repertoárt. Bár a harcon van a hangsúly, vannak részek, amikor nyugodtabb körülmények között tevékenykedünk, npc-kkel beszélgetve, mellékküldetéseket vagy éppen puzzle-öket megoldva. Utóbbiak eléggé kriptikusak lettek, a puzzle-ökhöz többnyire találunk valami dokumentumot a játékban segítség gyanánt, de volt, hogy tippelnem kellett, a mellékküldetésekhez pedig szinte semmi segítség nincs. Minden helyszínen van róluk egy lista, de hogy kihez kell menni, azt semmi nem mutatja, azt pedig, hogy mit kell csinálni és hol, csak a dialógusokból tudjuk leszűrni. Azért nem bonyolultak, nagy részüket meg tudtam csinálni, de volt, ami kifogott rajtam. Díjaztam, hogy soknak közülük volt némi sztori következménye. A csaták során számos kardforgató és pusztakezes harci stílus közül válogathatunk, ahol minden mozdulatnak megvannak a saját tulajdonságai, erősségei. Ezeket majdnem tetszőlegesen össze is lehet fűzni, és alapjában véve ez a harc lényege, hogy folyamatosan kombózzunk és ne hagyjuk ellenségeinket levegőhöz jutni. Ha netán mégis védekezésre szorulunk, akkor a szokásos dodge/block/parry trió rendelkezésünkre áll. Bár ellenségeink szinte mind emberek, különböző módon harcolnak, és nem tudunk mindenkit ugyanazzal a technikával legyőzni. Összességében talán nem annyira kiforrott a harc, mint nagyobb költségvetésű játékoknál, de mechanikailag rendben van, van benne változatosság és mélység, az animációk pedig kiválóak. Nagyon látványosak tudnak lenni az összecsapások, már amikor nem minket döngölnek a földbe. Vizuálisan rendben van a játék, amíg nem nézzük nagyon közelről. Főszereplőnk és a főbb karakterek jól ki vannak dolgozva, de az npc-k már nem annyira, nekik sokszor még arcmimika sem jutott. A helyszínek azért többnyire jól néznek ki, bár mivel a selyemúton járunk, nem nagyon találkozunk azzal a grandiózus kínai építészettel, amire egy ilyen játéknál gondolna az ember, de így is megvan a keleti hangulat. A készítők merítettek konkrét Wuxia filmekből (a kezdő helyszínt például minden bizonnyal inspirálta az 1992-es New Dragon Gate Inn című film, amit volt szerencsém látni), de megfordulunk például a Mogao barlangoknál is, ami a valóságban is létező hely. Főszereplőnk, Meng Jing, aki előbb említett fogadóba érkezik, hogy találkozzon egy szerzetessel, akit el kell kísérnie a Mogao barlangokhoz, majd a városba, de már rögtön az elején egy gyilkossági ügybe keveredik, összetűzésbe kerül a helyi alvilággal, illetve bepillantást nyer az Őrület Szútrájába, amiből erőt lehet meríteni, de nevéhez híven őrületbe kergetheti olvasóját. Hősünknek lehet, hogy szüksége lesz erre az erőre a kaland során, ahol a rá és társaira leselkedő veszélyen kívül saját magával is szembe kell néznie. Nekem tetszett a történet, kicsit olyan road movie jellege volt, ahogy csapatunk minden helyszínen újabb és újabb bonyodalomba keveredett. A végére megkedveltem a karaktereket, és a játék világát. A befejezés mondjuk kicsit hirtelen jött, inkább érződik egy epizód lezárásának, sok elvarratlan szállal. Sajnos a játék világának minden apró részletét nem tudtam kiismerni, hiába akartam, mivel a fordítás nem teljes. Nem sok hiányzik, főleg mellékes lore szövegek, de zavaró, hogy kimaradtak dolgok. A részletes harci tutorial és puzzle magyarázó videók sem kaptak angol feliratot, szóval sok dologra próbálkozással kellett rájönnöm. Néhány tárgyleírás is kínai maradt, illetve előfordul még, hogy a nyilvánvalóan kínai szövegekre tervezett UI-ból kilógnak az angol feliratok, illetve hasonló hibák. A játék így is bőven játszató és a történet is élvezhető, de attól még ez komoly negatívum. A készítők azért dolgoznak a játékon, megjelenés óta kijött hozzá egy ingyenes DLC, amiben megvariálták a formulát, ugyanis első személyű nézetből játszódik, és az egyik antagonista szemszögéből láthatjuk az eseményeket. A menü mutat még két másik DLC-t is ’coming soon’ felirattal, illetve a fejlesztők blogoltak róla, hogy idén kap a játék új UI-t (ez nem fog ártani) illetve új sztori fejezeteket is, szóval úgy tűnik, hosszú távra terveznek, ami szerintem dicséretes. Összességében nekem úgy tűnik, a fejlesztők kicsit túl nagy fába vágták fejszéjüket, lehetne jobb technikai és dizájn szempontból is, a fordításra pedig tényleg jó lett volna több erőforrást szánni, de úgy érzem, szívvel lélekkel készítik ezt a játékot, árad belőle a hangulat, jó a harc, érdekes a világa és karakterei, és tényleg olyan mintha egy Wuxia filmbe lépne ez ember. 1 1 Link to comment Share on other sites More sharing options...
Jimkingdom 134 Share Posted April 26, 2023 Batman Arkham Asylum Még 2010 környékén játszottam vele PC-n. "Blind buy" volt, mondanom se kell hatalmas meglepetést okozott, alig tudtam letenni. Ami nagyon megfogott már akkor is az a harc kombó rendszer (free flow combat). Nem beszélve hogy az unreal engine egyik legszebb játéka volt anno. Azon játékok egyike volt amit szinte azonnal végig is toltam. Persze semmi extra, kipróbáltam a challenge-ket, aztán pár próbálkozás után hagytam. Majd még erre visszatérek... Most pár évre rá hogy újra beszereztem a HD verziót, - ezúttal konzolra - gondoltam előveszem és megcsinálom az achievementeket. Nem tudom mi késztetett rá hiszen már láttam videókat hogy mennyi munka és szenvedés a "platinum" ezeken a játékokon, naívan azt gondoltam könnyűszerrel menni fog. Ó naívitás! Na de kezdjünk bele. Hard mód indít. 5 perc interaktív mozi után első probléma: nincs jelölés ellentámadásoknál. Na ehhez hozzá lehet szokni. Nem baj. Pár óra, egy-két Riddler trófea a 240-ből, már is haladtam. Közbe kioldottam az első challenge-t. Oké próbáljuk ki. Első körben 8000 pont a 18.000 helyett. Na ezzel még lesz gond, gondoltam. Kicsit utánajárás és mint kiderült 30.000 és 50.000 pontot is össze kell szedni. Ekkor már kezdett meginogni a talaj, talán mégse lesz 1000G ebből. Na nem baj attól még 100%-ra meg tudom oldani -gondoltam megint. A Titán miatt szenvedtem ahol liftekből jönnek a mobok. Oké nagynehezen továbbjutottam, jöjjön Poison Ivy. ELső körben fogalmam se volt mit kell tenni. Aztán még 3 kellett hogy rájöjjek a bataranggal lehet sebezni. Bejátszás. Oké! Végre. Na nem. Tévedtem. Round 2. Persze alig van életerőm, úgyhogy elégedettséggel tapasztalom hogy van chekpoint. Oké jöjjön Joker. Őszintén Jokert megelőző Titánok sokkal keményebbek voltak mint maga a főboss. Ezúttal viszont örültem. A játék befejeztével kb. 70%-on állok ezalatt gyűjtögetőket is szerezgettem. Közben valahogy kiderült hogy a 100%-hoz kell mind a 16 challenge is! Na jó bassza meg! Erről nem volt szó... Így nekikezdtem a szenvedésnek az első meg is lett 1 óra múlva. A legkönnyebb. Azután következett a beszarás: Shock and Awe. Nekem a legnehezebb pálya ez volt 4 órát szenvedtem vele egyhuzamban. Erre a 30k-ból sikerült kb. 25k összeszedni. Majd másnap az izommemóriának köszönhetően meg is lett 3- próbálkozásra. Itt el is kaptam a fonalat, az összes combat challenge teljesítettem. A többi challenge (predator) tulajdonképpen ehhez képest egy vicc. 4 óra gyűjtögetés és a 100% is meglett, de nem tudom mikor lesz kedvem legközelett nekikezdeni az Arkham Citynek... Ps: az aláírásomban levő linknek kell minimum 24 óra hogy frissítse a profilomat. Ezért a 91%. 1 1 Link to comment Share on other sites More sharing options...
Lord_KROK 504 Share Posted April 26, 2023 On 3/4/2023 at 1:28 PM, Cori said: Azért akit érdekel a görög téma és az open world annak egy próbát megérhet. Szemezek vele ha befejeztem a Syndicate-et. Link to comment Share on other sites More sharing options...
Cori 260 Share Posted April 26, 2023 Final Fantasy 7 - Az original, nem a remake. Cheateltem, bevallom, de csak mert nem élveztem a combatot, a story meg érdekesnek indult, és akkora név, hogy úgy érzem, valamilyen formában le kellett tudjam. Szóval a Mit játszol most topicban írtam róla egy keveset... és így végigjátszás után is tartom hozzá magam. Az írás nem nagy eresztés, a dialógusok néha röhejesek (valószínűleg a sz.r fordítás is rátesz egy lapáttal, de néha a szituációk se illettek össze), de ettől függetlenül a koncepciók amikből építkezik a játék tök jó, érdekes, fordulatos. (Meg lehetett volna csinálni ezt sokkal kidolgozottabban is.) Az első pár óra izgalmas, majd ahogy az open worldhöz jutsz unalmassá válik, pár érdekesebb szösszeneten kívül, egészen a második CD-ig, ami kb a játék fele (talán kicsit több). Innentől viszont nagyon beindul a story és nem is egy fordulatot vesz, folyamatosan történik valami, végig izgalmas marad. A gonosz nem tetszett, pedig sok ember kedvence Sephiroth... de egy szimplán megalomán gonosz, aki szó szerint istenséggé akar válni... nem egy eredeti ötlet. Az viszont, hogy kinyírnak egy bizonyos karaktert tök váratlan lett volna, ha nem lőttem volna el már rég, valamikor az évek alatt, de aki ezt nem tudja annak kellemes (vagy nem, hehe) meglepetés lesz. A gonoszok másik része a Shinra cég, akikben semmi jóság nincs, mind egytől egyik velejéig romlottak.. sajnos, pedig lehetett volna érdekes ellenfelet csinálni belőlük, akiknek más célja is van a hatalmon kívül. Céljuk a bolygóból kinyerni mindenféle energiát (ami olyan mint az olaj nekünk). Ez igazából egy görbe tükör, kritika akar lenni a nagy cégek ellen, de mivel semmi jót nem tudtak írni a Shinra részére, így szerintem ez egy kicsit hasra esett. A combatról meg nem írok semmit, az elején nyomtam aztán meguntam a szokásos JRPG random encounter hegyeket, de ha kikapcsolom őket akkor pedig nem lennék elég magas szintű, szóval cheateltem. A materia systemmel felruházhatod minden karakteredre ugyanazt a materiát (ami a spelleket, képességeket adja), ezzel viszont teljesen elhomogenizálódik a party... mindenki ugyanazt tudja, csak máshogy nézki, meg mások az ultimate képességeik. Ha karaktereket akarsz cserélni akkor a materiát is cserélni kell közöttük... szóval még csak nem is kényelmes a dolog. Link to comment Share on other sites More sharing options...
payskin 917 Share Posted April 26, 2023 A Terrariát. 1 1 1 Link to comment Share on other sites More sharing options...
kaszman1 1,006 Share Posted April 27, 2023 8 hours ago, payskin said: A Terrariát. Én meg az internetet olvastam végig tegnap Gratula amúgy Link to comment Share on other sites More sharing options...
Cori 260 Share Posted April 28, 2023 Final Fantasy IX - Oké ezzel is végeztem. Ez a játék gyönyörű... mind karakterekben, mind írásban, mint a világban, a a stílusban, a mondanivalóban. A combatot hagyjuk, de minden más imádnivaló. Igen a játék néha lassú, de én imádtam minden percét, az első fele a játéknak olyan jól építi fel a karaktereket. Mindenki szerethető, érthető indíttatásuk van, és fejlődik is a személyiségük a játék során. Baromi jó. Ha kritizálni kell akkor a játék második fele lenne. Az első felétől hirtelen irányt vált a történet, igaz jól felépített, hangulatilag kicsit (néha nagyon) elüt tőle. Az eddigi fantasy világ mindennapi problémáit megoldó történésekből (oké nem csak, mert van bőven városrombolás az első felében is) átmegyünk a világmegváltásba ami kb minden RPG mániája, és egy kicsit elveszti a humorát is a játék és átmegy túl komolyba, de egye fene, megbocsájtom neki, mert egyébként minden mást(de még ezt is, csak nekem az első fele sokkal barátságosabb és kellemesebb volt játszani) annyira jól csinál az írás. A karakterek baromi jók, a párbeszédek viccesek, de ha kell mélyek. Vivi a legjobb karakter az egész játékban, miután sejtetődik és végül kiderül, hogy ki is ő valójában, hát baromi jó. Van itt szó mindenről, barátság, magány, gyász, halál, szerelem és szeretet, életcél, önzőség, céltudatosság és még miegymás. A zene pedig tökéletesen alátámasztja a történéseket (akár karaktereket), nem egyszer dúdolgattam magamba vagy bólogattam a gép előtt miközben játszottam. Ááááh baromi szép és jó lett ez a játék, le a kalappal. Egyáltalán nem számítottam erre. A combaton kívül minden közel tökéletes(szintén: a játék második fele szerintem sokaknál kiakasztó lehet, bár nem tudom mit vártam egy Final Fantasytól, de tényleg jobb lett volna földhöz ragadottabbnak maradni). azt hiszem lesz Remake? Vagy csak pletyka, nem tudom, de ha nem rontják el túlságosan engem mindenképp érdekelni fog még egyszer! Link to comment Share on other sites More sharing options...
Viktor 92 Share Posted May 2, 2023 Cities:Skylines Igazából ennek sem lehet a végére érni, de úgy érzem itt az ideje abbahagyni. Főleg, hogy sikerült építeni egy újabb várost, aminek minden funkciója működik. 1000 óra után nem sok ilyen sikerült egyébként. Minél többet játszik az ember, egyre jobban tűnnek fel a játék hiányosságai és a drága kiadó lehúzási kényszere a játékosok felé. Mostanában olyan DLC-k jöttek ki, meg content creator packok sok-sok euróért, hogy tapasztaltabb játékos csak a fejét fogja. Fele ezeknek tönkre is vágja a játékot és az ember csak vakarja a fejét, miért dől össze minden pillanatok alatt. Egyébként maga az alap játék a kiegészítőivel komolyabb szinten játszhatatlan. Ami azért röhejes, lássuk be. De hála a sok lelkes rajongónak millió mod és asset áll rendelkezésre, amivel egy szinte tökéletes játékot lehet összeállítani a kategóriájában. Azért az enigne-nek, na meg a gépemnek is meg vannak a korlátai. Szóval számomra nagyjából 100 000 lakosig élvezetes az egész. Erőművekkel sem lehet élvezetvesztés nélkül sokkal tovább jutni. Persze, akit nem zavara kevés fps... Azért milliós várost összehozni nem semmi mutatvány. Na majd a 2. rész, persze jobb gép nem ártana. Csak egy példa, milyen hiányosságok vannak módok nélkül. - Legjobb szállítási eszköz a játékban a vonat. Igen ám, csak ezzel is milliónyi bökkenő van 1. Az egyre több vonat miatt elkerülhetetlen a dugó. Amikor kiérnek a pálya szélére idő, amíg eltűnnek. Nos, ez luxus, ami nem fér bele. Letöltöd az 81 titlet, akkor egy mod, hogy ne legyen köd a pálya szélén, jöhet a move it, meg az unlimited outside conncetion. Kijelölöd a sínt, arrébb húzod a nodot, így elfér egymás mellett két vonat, amivel meggyorsítod a ki és bejutást. Aztán ott van még az a kevésbé életszerű dolog, hogy rengeteg vagon üresen mászkál. 7%-os kihasználtság mellett ki indít el egy rakományt. De nem kell aggódni, erre is van megoldás... mod formájában. 2. Az egyik legjobb DLC szerintem az industries. Igen ám, csak tele van minden raktárad takarmánnyal, hússal, műanyaggal stb. és ezekből nem tudsz folyamatosan profitot termelni, mert mit csinálnak ezekkel ? Exportálják, ahelyett, hogy a SAJÁT gyárakba vinnék elsődlegesen. Igen, erre is van mod, ami ezt megoldja. 3. A turisták, amit művelnek a legalja. Ha lenne hajam, kitéptem volna. Egy ideje készül már a folytatás, ha hallgatnak a nagyobb tartalomgyártókra és valamilyen szinten bevonják őket ( pl. Biffa) beleraknak olyan dolgokat, amik hiányoznak az első részből, bele se merek gondolni milyen remek játék lehet az egészből. On 4/28/2023 at 11:51 PM, Cori said: Final Fantasy IX - Oké ezzel is végeztem. Ez a játék gyönyörű... mind karakterekben, mind írásban, mint a világban, a a stílusban, a mondanivalóban. A combatot hagyjuk, de minden más imádnivaló. Igen a játék néha lassú, de én imádtam minden percét, az első fele a játéknak olyan jól építi fel a karaktereket. Mindenki szerethető, érthető indíttatásuk van, és fejlődik is a személyiségük a játék során. Baromi jó. Ha kritizálni kell akkor a játék második fele lenne. Az első felétől hirtelen irányt vált a történet, igaz jól felépített, hangulatilag kicsit (néha nagyon) elüt tőle. Az eddigi fantasy világ mindennapi problémáit megoldó történésekből (oké nem csak, mert van bőven városrombolás az első felében is) átmegyünk a világmegváltásba ami kb minden RPG mániája, és egy kicsit elveszti a humorát is a játék és átmegy túl komolyba, de egye fene, megbocsájtom neki, mert egyébként minden mást(de még ezt is, csak nekem az első fele sokkal barátságosabb és kellemesebb volt játszani) annyira jól csinál az írás. A karakterek baromi jók, a párbeszédek viccesek, de ha kell mélyek. Vivi a legjobb karakter az egész játékban, miután sejtetődik és végül kiderül, hogy ki is ő valójában, hát baromi jó. Van itt szó mindenről, barátság, magány, gyász, halál, szerelem és szeretet, életcél, önzőség, céltudatosság és még miegymás. A zene pedig tökéletesen alátámasztja a történéseket (akár karaktereket), nem egyszer dúdolgattam magamba vagy bólogattam a gép előtt miközben játszottam. Ááááh baromi szép és jó lett ez a játék, le a kalappal. Egyáltalán nem számítottam erre. A combaton kívül minden közel tökéletes(szintén: a játék második fele szerintem sokaknál kiakasztó lehet, bár nem tudom mit vártam egy Final Fantasytól, de tényleg jobb lett volna földhöz ragadottabbnak maradni). azt hiszem lesz Remake? Vagy csak pletyka, nem tudom, de ha nem rontják el túlságosan engem mindenképp érdekelni fog még egyszer! Én ezt egyszer abba hagytam. Azóta se vitt rá a lélek, hogy újra elővegyem. Bent van kívánságlistán, egyszer rászánom magam. 2 Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Create an account or sign in to comment
You need to be a member in order to leave a comment
Create an account
Sign up for a new account in our community. It's easy!
Register a new accountSign in
Already have an account? Sign in here.
Sign In Now