Mit Játszottál Végig Legutóbb?

[jardo]

A 2022-es össtesítő lista nálam így néz ki.

- Sherlock Holmes: Chapter One Deluxe Edition
- Assassin’s Creed: Valhalla – Wrath of the Druids DLC
- Assassin’s Creed: Valhalla – The Siege of Paris DLC
- Spider-Man: Miles Morales
- Ghost of Tsushima
- Assassin’s Creed: Valhalla – Dawn of Ragnarök DLC
- GTA V
- Crysis Remastered
- Killzone: Shadow Fall
- Deliver Us The Moon
- Stray
- Avengers
- What Remains of Edith Finch
- Firewatch

Idei játék csak a Sherlock és a Stray van a listán, szóval az év játéka díjra sincs nagy verseny, legyen a Stray.   Vagy ha bármiből választhatok, amit ebben az évben játszottam ki, akkor... fú, nem is tudom, Stray vagy Tsushima.

Meg van vagy egy tucat játék még, amit kipróbáltam hosszabb-rövidebb ideig (jellemzően PS Plusban teljes játékként vagy 2-3-10 órás trialként, esetleg Game Passben), de vagy nem tetszettek, vagy nem voltak ugyan rosszak, de nem éreztem a 'nekem ezt meg kell vennem / végig kell játszanom' szikrát. Dying Light 2, High on Life, Far Cry 6, Far Cry 5, Far Cry Primal, Trek to Yomi, NBA 2K23, Returnal, Werewolf: The Apocalypse, GTA Vice City Definitive Edition, stb.).

[XCube]

Itt az én listám időrendben:

• Chaser
• Dark Messiah of Might and Magic
• Mirror's Edge
• Hellblade: Senua's Sacrifice
• Clive Barker's Jericho
• Black Mesa
• Unreal II The Awakening
• Crysis Remastered
• Shadow Warrior Classic Redux
• SW Twin Dragons
• SW Wanton Destruction
• Far Cry 3
• Mafia
• Mafia II
• Half - Life 2
• Half - Life 2 Update
• Half - Life 2 Episode One
• Half - Life 2 Episode Two
• City 17 is Far away by @Tiboca

Idei játék nem került fel rá, pedig a Stray előtöltve várta a karácsony utánra tervezett indítást.

Emellett félbe maradt a Mafia Definitive Edition és a Mirror's Edge Catalyst.

Nem értem a végére, de sokat játszottam még a Stadew Valley -vel, a Quake -kel, az Ion Fury -val és a Super Mario Odyssey -vel Switch -en.

[bcom]

Greedfall

Pár napja fejeztem be, tetszett. A videók alapján azt hittem tisztán városi játék, így meglepett a bennszülött szál. Mit szál? Erre épül az egész játék. Jó volt játékmenet és a sztori is. Habár néhány dolgot talán kicsit összecsapottnak éreztem. A fejlődési rendszer és az inventory egyszerű, de tökéletesen jól kezelhető. Tisztára rpg-nek látszik elsőre, de valójában akciójátékra van kihegyezve a használatuk. A harc is viszonylag egyszerű, de élvezetes, a társak maguktól működnek. Szinte minden arra  fókuszál, hogy ne legyenek apró bosszantó dolgok, mint pl. npc-k elakadása, kezelhetetlen felület/inventory stb.  A grafika szép, a táj pedig áll-leejtően gyönyörű. A víz felülete nem tetszett, nem tudnám megmondani, mi volt vele a bajom, de valahogy nem stimmelt. Egyszer volt egy grafikai glitch, hogy minden földfelület elkezdett tükröződni, de egy újraindítás megoldotta. Ezt leszámítva nem találkoztam buggal. Az optimalizáció király. High beállításon majdnem végig 60 fps volt full hd-n.

Rendkívül élvezetes, szép játék volt. Gratulálok a fejlesztőknek.

[Cori]

Az én listám 2022-re nézve (kb időrendbe):

- Legacy of Kain Soul Reaver (bár talán ezt már 2021 decemberébe kivégeztem)

- Legacy of Kain Soul Reaver 2

- Legacy of Kain Blood Omen 2

- Legacy of Kain Defiance

- Prince of Persia Sands of Time

- Prince of Persia Warrior Within

- Prince of Persia The Two Thrones

- Metroid Dread

- Elden Ring (nem játszottam ki, de sokáig eljutottam és van benne 100+ órám ) 

- Zelda Skyward Sword

- Zelda Ocarina of Time

- Blasphemous

- Icewind Dale EE

- Neverwinter Nights EE

- Super Mario 3D World Bowser's Fury módja

- Metroid Prime 3

- És kb AC Odysseyt is ide lehet sorolni, a főstoryt tavaly toltam ki, de még bóklászok benne és DLCzek, questezek.

 

A legnagyobb benyomást a Legacy of Kain széria jelentette nekem 2022-ben. Hatalmas élmény a story, dialógusok, szinkron minősége és a zene is. A játékmenet és pályadizájn elmegy, de minden más akár a mai játékokkal is versenyezne.

(Játszottam még Everquest Project 99-es privát szerójával, hogy megtapasztaljam az őskori hardcore MMOzást  Mario + Rabbids Kingdom Battle-t, Animal Crossing New Horizons (inkább néztem, ahogy párom nyomja  ), Evil Withinnel, meg a Prince of Persia 2008as rebootjával is.) 

Nagyjából ennyi, de a nyár valahogy kimaradt... Zeldákat és Elden Ringet nyár előtt nyomtam... Icewind Dale meg nyár végén / szeptemberbe. Nem emlékszek mi ment a kettő között  

[Cori]

32 minutes ago, Cori said:

Az én listám 2022-re nézve (kb időrendbe):

Spoiler

- Legacy of Kain Soul Reaver (bár talán ezt már 2021 decemberébe kivégeztem)

- Legacy of Kain Soul Reaver 2

- Legacy of Kain Blood Omen 2

- Legacy of Kain Defiance

- Prince of Persia Sands of Time

- Prince of Persia Warrior Within

- Prince of Persia The Two Thrones

- Metroid Dread

- Elden Ring (nem játszottam ki, de sokáig eljutottam és van benne 100+ órám ) 

- Zelda Skyward Sword

- Zelda Ocarina of Time

- Blasphemous

- Icewind Dale EE

- Neverwinter Nights EE

- Super Mario 3D World Bowser's Fury módja

- Metroid Prime 3

- És kb AC Odysseyt is ide lehet sorolni, a főstoryt tavaly toltam ki, de még bóklászok benne és DLCzek, questezek.

 

A legnagyobb benyomást a Legacy of Kain széria jelentette nekem 2022-ben. Hatalmas élmény a story, dialógusok, szinkron minősége és a zene is. A játékmenet és pályadizájn elmegy, de minden más akár a mai játékokkal is versenyezne.

(Játszottam még Everquest Project 99-es privát szerójával, hogy megtapasztaljam az őskori hardcore MMOzást  Mario + Rabbids Kingdom Battle-t, Animal Crossing New Horizons (inkább néztem, ahogy párom nyomja  ), Evil Withinnel, meg a Prince of Persia 2008as rebootjával is.) 

Nagyjából ennyi, de a nyár valahogy kimaradt... Zeldákat és Elden Ringet nyár előtt nyomtam... Icewind Dale meg nyár végén / szeptemberbe. Nem emlékszek mi ment a kettő között  

 

Áhááá megvan. 

- Guild Wars 1

- Guild Wars 2

[Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon]

Idén ezek mentek, kizárólag PS5:

Days Gone

It Takes Two

Horizon Forbidden West

Elden Ring

God of War Ragnarök

Ghost of Tsushima (ennek még nem értem a végére)

 

Tavalyi év játéka díjat nekem a Horizon vitte, nagyon élveztem.

[Malleus]

 

Xuan Yuan Sword: The Gate of Firmament

 

Úgy tűnik kínai RPG maratonom végére értem, legalábbis ami a hivatalosan angol felirattal megjelent játékokat illeti. Utoljára maradt ez a darab, a 2016-ban megjelent Xuan Yuan Sword: The Gate of Firmament.

Megint csak egy, a 90-es évekig visszanyúló sorozattal van dolgunk, aminek vannak számozott tagjai, valamint csak alcímmel rendelkező spinoff-ok, utóbbiak közé tartozik ez a rész is. Annyi közös vonás van a másik angol nyelven is megjelent résszel (XYS 7), hogy ez is történelmi fantasy, azonban itt sokkal hangsúlyosabb a fantasy elem. A sztori a kínai őstörténet karaktereire épít, és a Shang dinasztia idején játszódik, több mint 3000 évvel ezelőtt, ahol a kínai mitológia istenei is olyannyira aktív szereplői az eseményeknek, mint maguk a történelmi személyek. Utóbbiak között van csapatunk néhány tagja is, akik nagyszerűen lettek integrálva a nagy volumenű történetbe.

Főszereplőink nagyon különböző karakterek (egy ember aki csak saját faluját szeretné biztonságban tudni, egy papnő aki a jegyesét keresi, egy nemes aki a királyságot akarja megmenteni, és egy titokzatos nő aki talán egyenesen az égből zuhant alá...) akik a történet során igazi csapattá kovácsolódnak össze, miközben az események próbára teszik kitartásukat, egymásba vetett bizalmukat és elveiket. A remek sztoriban vannak fordulatok, meglepő felfedezések, tragédia és szerelem egyaránt.

A történetmesélés elsősorban átvezetőkkel és a dialógusokkal történik, amikből rengeteg van. Sokszor olyan mintha egy sorozatot nézne az ember. Ez nálam nem probléma, főleg ha a párbeszédek és karakterek jól vannak megírva, itt pedig szerintem erre nem lehet panasz. Egyetlen dolog, amibe bele tudok kötni az az angol felirat. Akadnak benne bőven hibák, elgépelések, fura mondatszerkezetek, illetve elvétve néhány teljesen nonszensz sor is, de ezzel együtt is követhető a történet és élvezhetőek a jelenetek.

A játékmenet másik fő eleme a harc. Ez csapat alapú és valós idejű, képesség cooldown-okra épülő rendszer. Őszintén szólva nem nagyon jött be. A harcok általában, a trashmob-ok ellen túl könnyűek, a főellenségek viszont sokszor túl nehezek, de ez utóbbiaknál is leginkább csak azon múlik a csata, hogy gyorsabban tudjuk-e csapatot gyógyítani, mint ahogy esszük a sebzést. Volt egy-két alkalom, amikor vissza kellett mennem grind-olni, hogy legyen esélyem. A csapat minden tagját mikromenedzselni nagyon nehézkes, mivel a harc ugye valós idejű, de társaink AI-ja viszont felettébb béna. A legidegesítőbb dolguk, hogy kérés nélkül használják a varázslataikat, és isszák a ’mana potion’-öket, amiből pillanatok alatt kifogyunk. Szerencsére van a játékban egy trükk, amivel gyakorlatilag végtelen pénzt lehet csinálni, ezt bevetve elviselhetőbb volt. Vannak még bizonyos játék elemek, amik adnak némi mélységet a játékmenetnek, például craft-olás, felszerelésünk fejlesztése vagy ellenségek elfogása.

Amivel még sok időt eltöltünk, az a helyszíneken való mászkálás. Nem is keveset, mivel néhány terület meglehetősen nagy és ezeken belül nincs fast travel, egyes quest-ek pedig oda-vissza küldenek minket. Változatosságra azért nem lehet panasz, vannak itt falvak, bambuszerdők, hófödte hegycsúcsok, és néhány egészen másvilági helyszín is. A grafika szerintem rendben van, talán kevés a megjelenési évhez képest, de a készítőknek a fényekkel és színekkel játszva sikerült feldobniuk a játék képi világát, és nagyon látványos helyszíneket alkotni. A karakterek és ellenségek modelljei is jók lettek, talán animációk terén lehetett volna többet kihozni belőlük. Főleg az átvezetőkben tűnik fel, hogy elég darabos a szereplőink mozgása. Az arcmimika sem csúcs, de azért rendben van, elég ahhoz, hogy érzelmeket fejezzen ki és sokat segít a beleélésben.

Ami igazán életet lehet a karakterekbe az a szinkron. A gonoszok szerintem talán kicsit sokat nevetnek mániákusan, de ezen kívül nem lehet panasz a performanszra, a főszereplők szinkronja pedig kiemelkedően jó. A hangzásvilághoz hozzátartozik a zene is, ami szintén kiváló lett, sok fülbemászó darabbal segít megalapozni a hangulatot.

Bugokkal ritkán találkoztam, a legkomolyabb az volt, hogy egyszer-kétszer átestem a földön. Ez itt softlock-ot jelent, szóval érdemes gyakran menteni.

Összességében tetszett a játék. Bár a harcrendszer nem igazán jött be, a kínai mitológiára építő, nagyszerű történet és a remek karakterek miatt abszolút megérte végigjátszani.

[Jimkingdom]

Xuan Yuan Sword 7

Egész jó volt... Ajánlom

[moody]

Resident Evil (remastered HD)

Király volt.  Ebben a részben volt a legtöbb fejtörő, és az invertory kezelése miatt sokszor ez kicsit frusztrált is. Egy másik topikban írtam arról, hogy mindössze 6 slot van a táskádban, és itemet csak is az invertory boxnál tudsz magadtól eldobni. 20 óra volt majdnem mire végigjátszottam, de egy része ennek az időnek az lehetett hogy futkároztam az item boxhoz mert egyszerűen nem volt hely a táskában... A fejtörők nagy része egyébként egyszerű, jobban gondolkodni igazából csak ott kellett hogy melyik itemet hol használd, vagy mivel. Egyetlen egyszer néztem meg az interneten a megoldást, mert már nem volt türelmem hozzá. Folyamatosan csak akadályba ütköztem amit tetőzött az invertorym slot hiánya, aztán inkább megnéztem hogy milyen kódot kell bepötyögni. Az ellenfeleket levadászni a kameranézet ellenére sem volt túl nehéz, sőt a boss harcok kifejezetten könnyűek voltak. Én a sok befejezés közül azzal fejeztem be, mikor Jillel elmenekültök helikopterrel, a kúria nem robban fel és a végén egy szem kinyílik (szerintem Weskeré). A sok kis hülye hiányossága ellenére azt mondom hogy kifejezetten tetszett.

[_Greb_]

On 12/28/2022 at 1:46 PM, Cori said:

Igen a Claire szál más, kicsit, azt hiszem van egy két rész ahova Leonnal be se tudsz menni, oda Clairrel igen, meg a story is kiegészíti a Leonost. Többféle opció is van. Ha Leonnal toltad ki először és Clairrel folytatod akkor azt hiszem van az, hogy Leon A, Claire B szál. Ez egy story. Aztán van olyan, hogy Claire A és Leon B?  Kavarós, de igazából ha mindkettőt kitolod és nem külön savebe hanem egy save alatt akkor egymás kiegészítői lesznek a szálak. (Mert Leon A és Claire A ugyanaz azt hiszem, ahogy Leon B és Claire B is)

Szóval told ki Clairrel is a Leon mentésedet  Ez rövidebb, hamarabb megjelenik Mr X. azt hiszem ott kezdődik a Claire B szál, ahogy Leonnal találkoznak a rendőrség hátsó bejáratánál kint a rácsos kapunál.

Azt hiszem a remakeben nincsenek akkora eltérések az A és B között, mint az eredeti esetében. 😀

Az én 2022-es listám kb így néz ki:

- Elden Ring

- Sniper Elite 5

- A way out

- It takes two

- Guild wars 2

- Cyberpunk ( csak újra neki kezdtem, nem értem a végére)

- Cod mw2

- Hollow Knight

Meg miután év végére beszereztünk egy xbox-ot gondoltam kihasználom, hogy van gamepassom

- Fable 1

- Gears of War 1

- tainted grail : Conquest

- Stardew Valley

[Lord_KROK]

Nos, végigvittem a JC3-at ennyi év után. A késlekedés oka (2017 januárjában kezdtem el játszani vele) leginkább az volt, hogy a játékot többször újrakezdtem előről, és leginkább a területeke hódításában kifulladt, nem pedig a story beli haladással.
Most, hogy hazajöttem Ausztriából, elhatároztam, hogy a végigvitel lesz a cél, ezért clear starttal végigtoltam, szépen lazán. 
Egyrészt összeállt a story, másrészt megállapítottam, hogy többnyire egyáltalán nem túl messze a végétől "adtam fel" (legutóbb konkrétan kb 3 küldivel a vége előtt). Pontosabban nem feladtam, csak meghódítottam minden területet, aztán fullos karakterrel ellenfél nélkül mászkáltam a pályán, amit meguntam és restart/régi mentés vissza. Mint kiderült, a problémámat orvosolták, de ne szaladjunk előre.
Maga a fő kűzdelem egyébként az északi vulkánnál játszódik, nem a fővárosban (sőt, a fővárost fel sem kell szabadítani, pedig rendesen vártam, hogy az minimum fog kelleni a boss fightoz) és DiRavello egy sima "base commander"ként viselkedik és olyasmi nehézségű ellenfél is. A vulkán kissé nehezített terep, de első nekifutásra kevesebb mint 1 perc alatt leszedtem a legfőbb ellenfelet, a base commandereken szerezett tapasztalatokkal. Ebben segítségemre volt az edenspark nevű fegyver is.
Csalódás szinten könnyű volt, bár a játékban szerzett sokéves gyakorlatomnak hála, az egész küldetéssor is gyanúsan könnyű volt, még olyan küldik is simán mentek első nekifutásra amikre úgy emlékeztem, hogy nehezek. 

Ezután jött az igazi főellenség, a stáb lista, ilyen hosszú és sehogy sem felgyorsítható/átugorható stáblistát még talán sosem láttam, egy igazi megpróbáltatás volt. 
Utána viszont olyan jutalmat kaptunk, amiről csak álmodni mertem : városok reopress opciója, vagyis a meglévő fejlettséggel és kihívásokkal lehet újra felszabadítani a kinézett várost. Gyorsan össze is hoztam egy mentést, amiben Nebio és a déli szigetek összes városát ellenségesre állítottam (plusz a nagy sziget jelentős része eleve nincs elfoglalva), így a fun garantált lesz. Az is jó, ha egy várost ellenségesre állítunk felszabadításáig az lesz, hiába hagyjuk magunk mögött. 
Az a sanda gyanúm, hogy a JC3 most nyert más sok-sok óra "skirmish" gamet lazításként magának.

[Hor1]

Akkor nem lesz több kép?

[XCube]

9 hours ago, Lord_KROK said:

Nos, végigvittem a JC3-at ennyi év után. A késlekedés oka (2017 januárjában kezdtem el játszani vele) leginkább az volt, hogy a játékot többször újrakezdtem előről, és leginkább a területeke hódításában kifulladt, nem pedig a story beli haladással.
Most, hogy hazajöttem Ausztriából, elhatároztam, hogy a végigvitel lesz a cél, ezért clear starttal végigtoltam, szépen lazán. 
Egyrészt összeállt a story, másrészt megállapítottam, hogy többnyire egyáltalán nem túl messze a végétől "adtam fel" (legutóbb konkrétan kb 3 küldivel a vége előtt). Pontosabban nem feladtam, csak meghódítottam minden területet, aztán fullos karakterrel ellenfél nélkül mászkáltam a pályán, amit meguntam és restart/régi mentés vissza. Mint kiderült, a problémámat orvosolták, de ne szaladjunk előre.
Maga a fő kűzdelem egyébként az északi vulkánnál játszódik, nem a fővárosban (sőt, a fővárost fel sem kell szabadítani, pedig rendesen vártam, hogy az minimum fog kelleni a boss fightoz) és DiRavello egy sima "base commander"ként viselkedik és olyasmi nehézségű ellenfél is. A vulkán kissé nehezített terep, de első nekifutásra kevesebb mint 1 perc alatt leszedtem a legfőbb ellenfelet, a base commandereken szerezett tapasztalatokkal. Ebben segítségemre volt az edenspark nevű fegyver is.
Csalódás szinten könnyű volt, bár a játékban szerzett sokéves gyakorlatomnak hála, az egész küldetéssor is gyanúsan könnyű volt, még olyan küldik is simán mentek első nekifutásra amikre úgy emlékeztem, hogy nehezek. 

Ezután jött az igazi főellenség, a stáb lista, ilyen hosszú és sehogy sem felgyorsítható/átugorható stáblistát még talán sosem láttam, egy igazi megpróbáltatás volt.

Örülök, hogy a végére értél de egy spoiler mezőt azért ráilleszthettél volna a végjáték leírására .

9 hours ago, Lord_KROK said:

Utána viszont olyan jutalmat kaptunk, amiről csak álmodni mertem : városok reopress opciója, vagyis a meglévő fejlettséggel és kihívásokkal lehet újra felszabadítani a kinézett várost. Gyorsan össze is hoztam egy mentést, amiben Nebio és a déli szigetek összes városát ellenségesre állítottam (plusz a nagy sziget jelentős része eleve nincs elfoglalva), így a fun garantált lesz. Az is jó, ha egy várost ellenségesre állítunk felszabadításáig az lesz, hiába hagyjuk magunk mögött. 

Az a sanda gyanúm, hogy a JC3 most nyert más sok-sok óra "skirmish" gamet lazításként magának.

Ezért szokta az ember a sandbox játékokat először végigjátszani, és utána tovább marhulni, mert sokkal több lehetőség nyílik meg.

[Lord_KROK]

6 hours ago, Hor1 said:

Akkor nem lesz több kép?

De szerintem lesz még, mert  mint írtam maradt benne további potenciál  

4 hours ago, XCube said:

de egy spoiler mezőt azért ráilleszthettél volna a végjáték leírására .

Igazad van, tényleg elfért volna, bár azt gondolom hogy egy 2015-ös játéknál talán már nem, olyan vészes hogy elmaradt

[XCube]

15 hours ago, Lord_KROK said:

Igazad van, tényleg elfért volna, bár azt gondolom hogy egy 2015-ös játéknál talán már nem, olyan vészes hogy elmaradt

Nem tudom, lehet hogy én vagyok ilyen szempontból rosszul összerakva, de én azt a mottót élem, hogy "az újszülöttnek minden vicc új".

Attól, hogy például egy film a nyolcvanas években készült még nem biztos, hogy láttam, de még simán akarhatom megnézni. Ugyanígy vannak olyan játékok, amikkel még nem játszottam, de szeretnék velük játszani. Ezek között nem egy olyan is van, ami a kilencvenes években készült.

Én eleve nem szoktam spoilerezni pontosan ezen okokból, illetve ha írok valami sztorireleváns dolgot, akkor beteszem spoiler mögé.

Többször is említettem már, de újra leírom, hogy sok évvel ezelőtt a S.T.A.L.K.E.R. élményemet pontosan ezen a fórumon, még az is lehet, hogy pontosan ebben a topikban tette tönkre az egyik fórumozó társ egy három szavas mondattal.

[Lord_KROK]

2 hours ago, XCube said:

Nem tudom, lehet hogy én vagyok ilyen szempontból rosszul összerakva, de én azt a mottót élem, hogy "az újszülöttnek minden vicc új".

Attól, hogy például egy film a nyolcvanas években készült még nem biztos, hogy láttam, de még simán akarhatom megnézni. Ugyanígy vannak olyan játékok, amikkel még nem játszottam, de szeretnék velük játszani. Ezek között nem egy olyan is van, ami a kilencvenes években készült.

Én eleve nem szoktam spoilerezni pontosan ezen okokból, illetve ha írok valami sztorireleváns dolgot, akkor beteszem spoiler mögé.

Többször is említettem már, de újra leírom, hogy sok évvel ezelőtt a S.T.A.L.K.E.R. élményemet pontosan ezen a fórumon, még az is lehet, hogy pontosan ebben a topikban tette tönkre az egyik fórumozó társ egy három szavas mondattal.

Rendben, legközelebb teszek spoilert. 

Egyébként igen, a Mafiát is ezért nem tudtuk megbeszélni. Tényleg a Mafiával hogy állsz? 

Just now, Lord_KROK said:

Tényleg a Mafiával hogy állsz? 

Látom pont az oldalon írtad, hogy a def ed félbemaradt. 

Akkor a sima megvan? 

[XCube]

2 hours ago, Lord_KROK said:

Egyébként igen, a Mafiát is ezért nem tudtuk megbeszélni. Tényleg a Mafiával hogy állsz? 

Látom pont az oldalon írtad, hogy a def ed félbemaradt. 

Akkor a sima megvan? 

 

On 9/18/2022 at 12:45 PM, XCube said:

Mafia

Befejeztem. A vége szerencsére nem volt annyira hajtépős, mint a közepe, bár itt is sikerült néhányszor anyáznom egyet - kettőt. Úgy sejtem, hogy nem fogom többször végigjátszani, viszont azt mindenképpen megnézem még, hogy mit tud modokkal.

 

On 9/18/2022 at 12:54 PM, Lord_KROK said:

Community pack mod-ot mindenképp próbáld ki, nagyon sokat javít a látványon. 

De szintén kihagyhatatlan az Ikarus MOD is, az meg '70-es évek Budapestjét varázsol  Lost Heavenből. 

 

Tehát igen . Azóta kipróbáltam a legnagyobb modpackkal, amit találtam ModDB -n. Tényleg egészen jól felfrissíti a játékot grafika terén, de a fájó játékmechanikai hiányosságokon nem javít semmit.

A Definitive Edition -t szerintem majd akkor veszem újra elő, ha átköltöztem és végre nyugi lesz körülöttem.

[Lord_KROK]

2 hours ago, XCube said:

Tehát igen . Azóta kipróbáltam a legnagyobb modpackkal, amit találtam ModDB -n. Tényleg egészen jól felfrissíti a játékot grafika terén, de a fájó játékmechanikai hiányosságokon nem javít semmit.

Már nem emlékeztem rá., hogy végül befejezted-e. Történetre szerintem frenetikus, és kissé zavart is a def ed ehhez képest helyenként változtat. De erről egyelőre nem többet. 

Játékmechanikailag tényleg elavult már, de feljavított moddokkal is végigvittem 2020-ban, és bizonyosszempontból még ígyis sokkal inkább Mafia volt, mint a def ed. 

[JoeJoeJoe]

God of War Ragnarök

A 2018-as soft reboot God of War-nál döntöttem el, hogy veszek konzolt. Egészen pontosan annál a jelenetnél, amikor Baldurral kell verekedni az elején, mert ilyen epikus, remekül megkoreografált, de mégis reálisnak tűnő dolgot nem láttam még azelőtt. A konzol aztán még több remek játékkal gazdagított, de ez volt az első és emiatt mindig különösen kedvelni fogom. Igaz, hogy egy nagy prológusnak tűnik a sztorija  és másodjára újrajátszva zavaróan unalmasak a mellékküldetések, a harcrendszer se kifejezetten érdekes, de olyan mesteri szinten vezeti a karaktereit és a sztorit, amit azóta kevésszer láttam csak. És most végre megérkezett a folytatás és nem csalódtam!

A játék szorosan követi az első rész történetét. Az egykori görög háborúisten, Kratos és fia, Atreus elindították a ragnarököt, a viking világvégét. Azóta a napjaik azzal telnek hogy próbálnak túlélni a zord időjárásban és közben minél többet tréningezni Atreust, hogy egyedül is túl tudjon élni. Hamar kiderül azonban, hogy a fiú az apja háta mögött próbálja megkeresni Tyr-t, a viking háború istent, aki talán válaszokat tud adni neki, hogy ki is ő, mi lesz az apjával és mi a szerepe a ragnarök idején. Kratos - bár inkább nem keveredne bele - rájön hogy a fiát nem állíthatja meg és ha valóban meg szeretné védeni és szeretne még időt tölteni vele akkor kénytelen beadni a derekát és részt venni a keresésben. Így indul a kilenc birodalmat magába ölelő történet, amit átleng a végzet és az az elöli menekülés, a bűntudat feldolgozása és megbocsátásra való képesség. És a szörnyek levágása és a még nagyobb szörnyek levágása és az összes koporsó/láda/úrna kifosztása. 
A történet az első részhez hasonlóan kiszámíthatatlan, szívhez szóló és érett, telis-tele pazar karakterekkel és jellemfejlődésekkel. Tisztelettel használja a mitológia adta kereteket, de nem fél átírni dolgokat, így a szakavatottak számára sincs elspoilerezve semmi, sőt elégedetten lehet csettinteni, hogy a meglévő paneleket miképpen fordítják át a készítők. Persze a dolog lelke még mindig a főszereplő páros, azazhogy inkább trió, mivel az övön függő beszélő fej - azaz Mimir -, aki az első részben még inkább egy két lábon já... izé... szóval egy beszélő kódex volt, itt már teljesértékű baráti kapcsolatot alakított ki nem csak Atreus, hanem a Kratossal is. Szóval az ő hármasuk adja el igazán a történetet, az ő párbeszédeik, viselkedésük, gondolatuk az, ami engem legjobban megfogott ebben a játékban.

Millió párbeszéd hangzik el köztük, megvitatják a korábbi, vagy aktuális helyeket, helyzeteket, reflektálnak a saját múltjukra és levonják a konklúziót. (Kedvencem, hogy reagálnak, ha már megint letérünk az ösvényről, mert Kratosnak láda széttörhetnékje van. Ez egyfajta ismétlődő viccé válik) Persze nem változik egy Coellho gyűjteménnyé a játék, pont az a pikantériája, hogy a szereplőinknek csupa olyan opciói vannak, amik közül nincs jó megoldás. A mellékküldetések bár nagyságrendekkel érdekesebbek az első részben lévőknél - a többségük nem kiemelkedők - viszont azt vettem észre, hogy mégis szívesen megcsinálgatok mindet, mert akartam tudni hogy miként nyilatkoznak a szereplők, milyen lore, vagy karakterpillanatok vannak. Egy példa: az egyik küldetésben egy bebörtönzött bálnát kell kiszabadítani, amit Mimir miatt láncoltak le sok évvel ezelőtt. Kratos tudja milyen érzés rabságban lenni, Mimir pedig szintén megtapasztalta az elmúlt száz évben (amikor egy fába volt bebörtönözve), hogy milyen az, amikor minden nap ugyanolyan és csak a gondolatai vannak meg a hibái és inkább meghalna. A szabadítsátok ki Willy küldetés során az ingerült Kratos és a bűntudatos Mimir megvitatja, hogy miért tette ezt, miért köpné arcon egykori saját magát és hogy meg tud-e bocsátani valaha magának. A küldetés egy keserédes befejezéssel ér véget, de ezt inkább nem lövöm le.
Szóval van a két bűntudatos öregember és ellensúlynak ott van az ifjonti hév, Atreus, akinek ebben a részben is megvan a "kis rohadék" életszakasza, de sokkal kedvelhetőbb, érthetőbb mit miért tesz, főleg hogy olyan dolgokba bonyolódik bele, amivel még a nála tapasztaltabbak se tudnak mit kezdeni. Az előző rész végén ő és az apja már kialakított egyfajta hatékony "munkaviszonyt", de még hátra van hogy ne csak mint jó harcos, de egy megbízható ember is legyen az apja szemében. Ő megtanulja a sztori alatt milyen következményei lehetnek még a legnemesebb indíttatásnak is.
A régi karaktereknek is megismerjük új oldalát, mindenki kap dilemmát és sztoriszálat. Az új karakterek pedig... a várva várt Thor bemutatkozik és én mostantól ezt az alakot képzelem el, amikor valaki említi ezt a karaktert. A kedvencem, hogy ebből a karakternek is tudtak mélységet adni, tudták kontrasztba állítani Kratossal. 
A játék története tehát remek... egészen a legvégéig, ami sajnos össze lett csapva cselekmény szempontjából. Azt, amire ki akarták futtatni, az sikerült. A karakterek révbe értek, ugyanakkor érződik rajta, hogy ebben ennél sokkal több lett volna. Történnek a háttérben a dolgok, de azoknak nem vagyunk részese. Sok idő elmegy a felkészülésre, amiből alig látunk valamit. Korábban jelentősnek tűnő dolgok elsikkadnak és lezáródnak hirtelen. Valójában van jobb mellékküldetés a nagy finálénál. Így sajnos a történet csúcspontja egy csalódás volt számomra, ami nagyon szomorú dolog. 

Ahogy említettem az első rész játékmechanikák tekintetében egy prototípusnak érződött. Egy jó alapnak. Amire aztán most rádobáltak minden remek ötletet, amijük csak volt. Kezdve azzal, hogy a páncélszetteknek mindegyikének van egy jelentős képessége, lecserélhetővé vált a pajzs, a spartan rage (az alap sose tetszett, szerintem idétlenül néz ki, ahogy Kratos ütlegel, de így már le lehet cserélni). immár lehetőség van összerakni kombinációkat, amik tükrözik a játékstílusunkat, amiktől aztán lehet fájó szívvel megválni ha bedob egy még jobb cuccot. A gyűjtögetés így nyert igazán értelmet, mert annyira remek holmira lehet lelni világszerte, hogy már csak a kíváncsiság viszi előre a játékost. Bedobtak egy új mechanikát, egy gombot nyomva tartva faggyal/tűzzel lehet felruházni a fegyvert, amit aztán mindenféle módon kombinálni lehet a korábbi képességekkel. Amik közül sajnos nincs túl sok új, viszont mindegyik most nyerte el igazán a hasznát. Apró remek ötlet, hogy a játék számolja hányszor használunk egy-egy kombót és ha elérünk egy számot, akkor lehet venni hozzá egy kis erősítést, ami sokat nem jelent, de így motivál a játék, hogy kipróbáljon a játékos olyan kombót is, amit nem szokott használni. Összességében az apró finomítások, újítások és variálhatóság miatt sokkal inkább enged a játék úgy játszani, ahogy szeretnél és ettől nagyot nőtt a harcrendszer szavatossága.

Míg az első részben elég hamar unalmassá váltak az ellenségek, mert nem sok fajtájuk volt, itt megint rávágtak egy lapáttal. Már nem ugyanazt a fajta bosst kell hatszor leütni, hanem kifejezetten érdekes és egyedi főellenség csatákat pakoltak a játékba. Sajnos az előző rész végi Baldur vs Kratos darabolást nem sikerült megközelíteni, de legalább több az érdekes főellenségek. Az egyszeri szörnyekből is rengeteg újfajta van és egy idő után különféle stratégiákra is szükség van ellenük, így a darabolás végig érdekes tud lenni és szükség van stratégiára is. És aki nagyon szereti, ha rossz neki, kap 13 darab opcionális bosst, akik az első részes Valkürök helyére jöttek és... nehezek.

A körítésről is mondanék pár szót. A grafika... gyönyörű. Legtöbb játékban elég hamar megszokom, hogy milyen szép. Ennél nem tudtam, mert az egész játék alatt rendszeresen leesett az állam a bevilágításoktól, a környezeti designtól, a részletességtől, az effektektől, a mindentől. Egy csoda, hogy mennyit sikerült kihajtaniuk ebből a régi masinából (PS4-en toltam). Amit imádtam, hogy nem álltak itt meg. A korábban látott és az új világoknak is adtak egyéniséget, mindnél van valami alapvető téma és van egy pluszpoén, ami a játékmenetet megvariálja, egyedi fejtörőket és kihívásokat ad. Az egyik pályán gejzíreket és csatornákat lehet lezárni, hogy elérjünk helyeket, a másikon a baltát lehet ívelt pályán dobni. Továbbá a pályák élettel teliek. Mindenütt apró kis állatkák nyüzsögnek, amikre amúgy nem hívja fel a játék a figyelmet és nem is csinálnak semmit igazán, de a beleélhetőségen sokat dobnak. Meg cukik. Mint ez a kis gombalény.

A zeneszerző Bear McCreary-re érdemes lesz mostantól kiemelten figyelni, mert lúdbőrző dallamokat sikerült előcsalnia. Remek viking hangulatú témák, ritkábban használt hangszerekkel karöltve. És Kratos témája az első részben is tömör gyönyör volt, itt még jobban odaver. Christopher Judge pedig minden díjat megérdemelt, amit leművel mint Kratos hangja. Eltalálta a nagyon félelmetes, a kétségbeesett és a gyengéd oldalát is, ami a játékban rengeteg Awwwww pillanatot okozott. 

Szóval tökéletes a játék? Sajnos nem. Legjobban a fentebb említett elkapkodott befejezés az, ami fájóan ront az összképen. Azon túl leginkább csak apróságokba tudok belekötni. Például nem tetszik, hogy modern szavakat használnak a szereplők (például négybetűs angol káromkodások), aminek szerintem semmi helye nincs egy régmúltban játszódó játékban és minden alkalommal zavart. A másik gond ütemezéssel van. Van egy kétórás szegmense a játéknak, ami bőven túl sok és zavart, hogy nem akar végetérni. Az utolsó küldetést nem fogom harmadjára is felemlíteni, hogy túl rövid (bár úgy néz ki sikerült) és összességében zavaróan sokat kell visszamenni bejárt területekre és sokat kutyagolni, ha az ember mindent össze akar gyűjteni. 

Az ilyen játékok után mindig örülök, hogy most lehetek gamer. Az első rész egy csoda, ez pedig bőven megugorja a színvonalát. Addig jutott ez a játék, hogy nekem már mindegy mit csinálnak ezek a szereplők, csak akarok még időt tölteni velük. Minden, ami komolyabban problémás volt az első részben azt kijavították, ami megvolt azon bővítettek, de úgy hogy minden áramvonalas maradjon. Nagyon egyszerűen el lehet vele kezdeni játszani, de van mélysége a harcrendszernek, amit ki lehet ismerni. Összeszámolni se tudom hányszor érzékenyültem el a játék közben, akár egy random mellékküldetés egy elejtett mondatánál. Azt hiszem ez az, amikor azt mondják hogy egy játéknak szíve van. 

[Jimkingdom]

Bureau: Xcom Declassified

Commander nehézség (a legnehezebb nehézségi szint a játékban).

Ahol azt írják hogy nem vészes, és nyugodtan kezd ezzel, ott hazudnak. Az első küldetés valóban egész könnyű volt. Nincs elite és pajzs az ellenfeleken. Az igazi játék azonban Rosamondban kezdődik, első szintű vagy, és a társaid is. Na ott majdnem abbahagytam az egészet...

Aztán pár szintlépés, és jobb fegyver egész tűrhető volt, egészen a legvégéig ahol aztán elszabadult a pokol. Én nem tudom mivel játszanak mások, de nekem ez nagyon nehéz volt, pedig az összes Mass Effect-et végigtoltam Insanity-n.

Amúgy meg nagyon ajánlom egy "hidden gem" ha engem kérdeztek. Csak nem ezen a nehézségen.

[moody]

A Returnal mennyire jó srácok? Holnap megyek a PS5 konzolomért és láttam hogy a Prémium játékkatalógus tartalmazza. Gameplayt láttam, de az azért mégsem adja vissza a játékélményt. A másik a Demons Souls ami tervben van.

[XCube]

illWill Demo

Kellemesen folyékony felső középkategóriás retro inspirált shooter relatíve minimalista grafikával, ami keveri a modern megjelenítést a klasszikusnak mondható modellekkel. Ha tényleg lesz belőle valami még jó is lehet.

[Hor1]

23 hours ago, moody said:

A Returnal mennyire jó srácok? Holnap megyek a PS5 konzolomért és láttam hogy a Prémium játékkatalógus tartalmazza. Gameplayt láttam, de az azért mégsem adja vissza a játékélményt. A másik a Demons Souls ami tervben van.

Kibaszott jó, egyik legjobb PS5 cím. Ha tiszta gameplayt nézek a legjobb.

[moody]

38 minutes ago, Hor1 said:

Kibaszott jó, egyik legjobb PS5 cím. Ha tiszta gameplayt nézek a legjobb.

Már le is töltöttem. A Demons Soulsal együtt.

[Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon]

Returnal a legjobb PS5 cím nekem eddig. Imádom. Szerintem neked is be fog jönni.