Mit Játszottál Végig Legutóbb?

[XCube]

43 minutes ago, JoeJoeJoe said:

Na jó, ezt fejtsd ki kérlek, hol lehet bekapcsolni ezt? Steames verzióval játszottam, az nem tölti le magának?

Az oldalon, amit belinkeltél a widescreen fix -szel ott is van kiemelve, a letöltött csomag része. A lényeg az, hogy a modernebb GPU -k használata esetén a játékban alkalmazott vetített árnyékolás nem működik, így emulálni kell. A dgVoodoo tud DX8 -as GPU -t emulálni és ezáltal megjeleníteni a nem kompatibilis árnyékokat.

https://steamcommunity.com/sharedfiles/filedetails/?id=746714010

 

Szerk.: Találtam konkrét példát az általad említett reflektoros helyszínre is:

 

[Malleus]

21 hours ago, XCube said:

az első olyan játékok egyike, ahol a valós fénykezelés elkezdte megvetni a lábát.

Ha valaki megkérdezné tőlem, mik voltak játékos karrierem alatt azok a játékok amik legjobban lenyűgöztek grafikailag, akkor a Splinter Cell lenne az egyik mérföldkő. A vetített árnyékoktól teljesen letettem a hajam anno.

Lehet nekem is újra kéne játszanom valamikor. Az a vicces, hogy nem is játszottam még vele rendes pufferelt árnyékokkal, mert anno ATI kártyám volt, amikor utoljára elővettem, akkor pedig még nem volt dgvoodoo. Tudtam, hogy nem jók az árnyékok, mert a trailereket képkockánként kielemeztem, a játékot meg nem is tudom hányszor vittem végig, de hát nem tudtam mit csinálni vele. Úgy is jól nézett ki, de így valószínűleg tök új élmény lenne.

[JoeJoeJoe]

On 10/12/2022 at 8:39 PM, XCube said:

Az oldalon, amit belinkeltél a widescreen fix -szel ott is van kiemelve, a letöltött csomag része. A lényeg az, hogy a modernebb GPU -k használata esetén a játékban alkalmazott vetített árnyékolás nem működik, így emulálni kell. A dgVoodoo tud DX8 -as GPU -t emulálni és ezáltal megjeleníteni a nem kompatibilis árnyékokat.

https://steamcommunity.com/sharedfiles/filedetails/?id=746714010

 

Szerk.: Találtam konkrét példát az általad említett reflektoros helyszínre is:

 

Ó és én erről lemaradtam! Nem is volt gyanús, mert anno se voltak reflektorfények soha, azt hittem ez egy bug. A pandora tomorrow-ot tolom, itt csak hd textúrák vannak, na ezt legalább megnézem. 

[Leon121]

16 hours ago, Malleus said:

Ha valaki megkérdezné tőlem, mik voltak játékos karrierem alatt azok a játékok amik legjobban lenyűgöztek grafikailag, akkor a Splinter Cell lenne az egyik mérföldkő. A vetített árnyékoktól teljesen letettem a hajam anno.

Lehet nekem is újra kéne játszanom valamikor. Az a vicces, hogy nem is játszottam még vele rendes pufferelt árnyékokkal, mert anno ATI kártyám volt, amikor utoljára elővettem, akkor pedig még nem volt dgvoodoo. Tudtam, hogy nem jók az árnyékok, mert a trailereket képkockánként kielemeztem, a játékot meg nem is tudom hányszor vittem végig, de hát nem tudtam mit csinálni vele. Úgy is jól nézett ki, de így valószínűleg tök új élmény lenne.

Én a mostanában emlegetett Neverwinter Nights-szal voltam így valamiért. Abban ahogy a fáklyák dinamikusan árnyékolnak, és csata közben, meg mozgás közben is realisztikusan változnak az árnyékok, hát az engem valamiért nagyon lenyűgözött.

A másik ilyen a Morrowind vízeffektje, mikor esik az eső.  

[bcom]

8 hours ago, Leon121 said:

Én a mostanában emlegetett Neverwinter Nights-szal voltam így valamiért. Abban ahogy a fáklyák dinamikusan árnyékolnak, és csata közben, meg mozgás közben is realisztikusan változnak az árnyékok, hát az engem valamiért nagyon lenyűgözött.

A másik ilyen a Morrowind vízeffektje, mikor esik az eső.  

Ahogy mondod. Az NWN a szívem csücske szinte minden szempontból. Hozzá kell tennem, én a BG2 és társai előtt játszottam. A 3D, a fények, a zene, meg amúgy az egész ambient sound maximálisra fokozta az egyébként is fantasztikus rpg élményt a játék minden hibája ellenére.

[Jimkingdom]

Kniths of the Old Republic 2

Sith Lords

Ok. Volt egy két bullshit rész a játékban. Mirát erőltette a játék a vége fele. Hagytam elvérezni, nem igazán érdekelt. A játék végét nem tudom lehet -e csapattagokkal együtt végigvinni? Én soloban toltam max nehézségen. Insanity + Lightning. Ennyi.  Szerintem közel sem volt olyan jó mint az első rész. Amint írtam nekem ezek a szingli küldetések nagyon nem jöttek be. Még ha talán Disciple lett volna Mira meg Atton helyett akkor oké lenne. Lab station ---> teljesen felesleges. Nem volt egy normális páncélom amivel erőket is lehet használni. 

[JoeJoeJoe]

Splinter cell pandora tomorrow

Tragédiának tartom, hogy ezt a játékot nem lehet megvenni sehol digitálisan. Nekem megvan dobozosan a magyar szinkronos verzió, de DVD olvasóm már nincs, így más beszerzési módszerre voltam utalva. Pedig ez a játék egészen jó, szépen futott a gépemen, összesen három crash volt csak, de ennyi vadonatúj játékoknál is össze szokott jönni. 

A játék nem sokat fejlődött az első rész óta, inkább áramvonalasították, egyszerűsítették ahol lehetett. Még mindig a sötétben kell tevékenykedni, őrök között szlalomozni, elterelni a figyelmüket, leütni, lelőni, stb... Ami változott, hogy pisztoly kapott egy lézercélzót, (így végre nem olyan komikus, hogy semmit nem találunk el vele és végső soron a mesterlövészpuskával, távcsőbe nézve, levegőt visszatartva kell kilőni a lámpákat ), illetve néhány kütyü átkerült a kotextus menübe, így már nem kell kikeresni az inventoryból a zártörőt, hanem az ajtónál Sam automatikusan tudja, hogy zárva az ajtó és feldobja a lockpick lehetőségét a menüben. Ez egy érthető fejlesztés, de valahol engem zavart, szerintem a hangulathoz hozzáadott, ahogy szüttyögni kellett ezzel is. Bekerült pár új mozdulat, amik kifejezetten hasznosak (fedezékek közti váltás, fél spárga falak között, amivel aztán feljebb lehet ugrani), na és a fütyülés, amivel lehet csalogatni az ellenségeket (ergo nem kell random ugrani egyet, hogy odajöjjenek  ). És kb ennyit változott a játékmenet.  

Ami egyedülállóvá teszi ezt a részt az egész sorozatba az cselekmény - ami Indonéziában játszódik - és annak hozománya: a rengeteg dzsungelben játszódó rész, ahol nem is annyira árnyékok között kell bujkálni, hanem a magas fűben, aknákat kerülgetve. Érdekes fordulat, hogy ezúttal van egy fényforrás, amit nem tudunk manipulálni, hanem próbálunk tárgyak árnyékában maradni. A természetben játszódó részek üde színfoltjai a játéknak. Persze ugyanúgy csőjáték maradt az egész, viszont nagyon jól megcsinálták a környezeti zajokat, rengeteg ötletet beletettek a nehezítésekbe (mesterlövészek pásztáznak, az előbb említett botlódrótok nehezítik a haladást, kutyák vadásznak ránk, stb...), szóval ha valami, ez a legemlékezetesebb része a játéknak. Az is nagyon jó, hogy mivel benn a susnyásba járunk, összetákolt bambuszfalukba, így betonhoz, ajtókhoz, technikához szokott elképzeléseinket magunk mögött kell hagyni. Nem sok ajtót kell lockpickelni, viszont ha nyitva tartjuk a szemünket rengeteg helyen be tudunk menni a megsérült falakon.

Amúgy kifejezetten multikulti a játék. Míg az elsőben Grúzia és szomszédságába jártunk, itt az említett Indonézia mellett megfordulunk Izraelba, Franciaországban és (a játék legjobb pályája) a los angelesi repülőtéren. Mindegyik helyszínnek van egy jó hangulata (na jó a francia kriogenetikai labor igazából lehetne bárhol máshol is), például az izraeli pályán imádtam benézni a lakosok ablakain, ahová nem lehet bemenni, de mégis indokolatlanul szép, kidolgozott belső terek voltak. 
Ami még kifejezetten szimpatikus volt, hogy nagyon ráfeküdtek az alternatív útvonalakra. Rengeteg helyen utólag találtam egy-egy átjárót, szellőzőaknát, csatornát, ami lerövidíti az utat. Talán egy kicsit túl is tolták, mert néha indokolatlan könnyedséggel tudtam teljes pályarészeket kikerülni és összességében a játék is talán túlságosan könnyűvé tud válni miattuk. 
Csak így említés szintjén van néhány különösen jól sikerült pályarésze a játéknak. A viharos Jakarta remek volt, mert a lopakodásba bele kellett kalkulálni a véletlenszerű villámlásokat, imádtam a Párizs-Nizza vonatos pályát, ami egy tíz perces, teljesen lineáris, de pont ezért "cinematic-abb" pálya, amikor vonat alján és oldalán kell kapaszkodni, meg az írtó szűk folyósokon lavírozni. Tetszett a repteres pálya egésze, amikor civilek közül kellett kiszedni a terroristákat, akik a termál optikán vörösebbek voltak az átlagembereknél. Az izraeli pálya földfelszíni része is jó volt, egy igazi hangulatbomba volt az a rész. Illetve azt még megjegyzem, hogy szerencsére itt már nincs rajtaütéses rész, amikor kötelező lövöldözni, bár ezt a részt se lehet nulla kill counttal megcsinálni.

A sztoriban ezúttal egy vírussal zsaroló terroristát kell megállítani, de ezúttal is egy katyvasz a cselekmény, pályák közti összeköttetés néha csak a töltőképernyőből derül ki. Amúgy is azt vettem észre, hogy sokkal kevesebb az információs táska, lényegesen kevesebb a párbeszéd az ügynökség és köztünk, de igazából akárkik között. (bár az a kevés alkalom, amikor Sam beszél, azt teletolták a világ összes cinizmusával, ami nagyon jó volt. *megáll a lift, amiben utazunk*. Lambert: the lift has stopped. Sam: thanks Lambert) A lezárás meg olyan hirtelen, mintha kifogytak volna a pénzből. 

A grafika itt is nagyon szép (nyilván nem mai szemmel nézve). Továbbfejlesztett fény-árnyékok, itt már nem volt semmi gond a reflektorok és a fejlámpák ábrázolásával. A dzsungelek elég jól néznek ki, az aljnövényzet valamennyire reagál a mozgásunkra. Meg úgy minden részletgazdagabb lett, nem olyan sivár és üres. 

Ja és igen. Amiatt nem fejlődött annyit a játék, mint lehetett volna, mert kapott egy multiplayer módot, ami nem tudom elméletben játszható-e még, de biztos nincs már kivel. Sajnos ez tipikusan halálra ítélt ötlet volt, de a ubisoft mégis erőltette az összes ezt követő részben, nem értem miért. 

Összességében nekem tetszett ez a rész is. Sokkal egyszerűbb, az alternatív utak miatt (volt, hogy a pálya felénél jöttem rá, hogy még nem ütöttem le senkit) mint az első, viszont érzésre gyorsabb is és mintha komolytalanabb is lenne, ami nem jött be. Ez egy tipikus kiegészítő lemez, csak az indokolta a dobozos kiadást, hogy mellécsaptak egy többjátékos módot is. Rövidebb is, mint az első, talán nem is olyan emlékezetes, de ha valaki szereti a sorozatot, vétek lenne kihagyni, mert szórakoztató és egyedi élmény a sorozaton belől. 

[Cori]

1 hour ago, JoeJoeJoe said:

Splinter cell pandora tomorrow

Tragédiának tartom, hogy ezt a játékot nem lehet megvenni sehol digitálisan. Nekem megvan dobozosan a magyar szinkronos verzió, de DVD olvasóm már nincs, így más beszerzési módszerre voltam utalva. Pedig ez a játék egészen jó, szépen futott a gépemen, összesen három crash volt csak, de ennyi vadonatúj játékoknál is össze szokott jönni. 

A játék nem sokat fejlődött az első rész óta, inkább áramvonalasították, egyszerűsítették ahol lehetett. Még mindig a sötétben kell tevékenykedni, őrök között szlalomozni, elterelni a figyelmüket, leütni, lelőni, stb... Ami változott, hogy pisztoly kapott egy lézercélzót, (így végre nem olyan komikus, hogy semmit nem találunk el vele és végső soron a mesterlövészpuskával, távcsőbe nézve, levegőt visszatartva kell kilőni a lámpákat ), illetve néhány kütyü átkerült a kotextus menübe, így már nem kell kikeresni az inventoryból a zártörőt, hanem az ajtónál Sam automatikusan tudja, hogy zárva az ajtó és feldobja a lockpick lehetőségét a menüben. Ez egy érthető fejlesztés, de valahol engem zavart, szerintem a hangulathoz hozzáadott, ahogy szüttyögni kellett ezzel is. Bekerült pár új mozdulat, amik kifejezetten hasznosak (fedezékek közti váltás, fél spárga falak között, amivel aztán feljebb lehet ugrani), na és a fütyülés, amivel lehet csalogatni az ellenségeket (ergo nem kell random ugrani egyet, hogy odajöjjenek  ). És kb ennyit változott a játékmenet.  

Ami egyedülállóvá teszi ezt a részt az egész sorozatba az cselekmény - ami Indonéziában játszódik - és annak hozománya: a rengeteg dzsungelben játszódó rész, ahol nem is annyira árnyékok között kell bujkálni, hanem a magas fűben, aknákat kerülgetve. Érdekes fordulat, hogy ezúttal van egy fényforrás, amit nem tudunk manipulálni, hanem próbálunk tárgyak árnyékában maradni. A természetben játszódó részek üde színfoltjai a játéknak. Persze ugyanúgy csőjáték maradt az egész, viszont nagyon jól megcsinálták a környezeti zajokat, rengeteg ötletet beletettek a nehezítésekbe (mesterlövészek pásztáznak, az előbb említett botlódrótok nehezítik a haladást, kutyák vadásznak ránk, stb...), szóval ha valami, ez a legemlékezetesebb része a játéknak. Az is nagyon jó, hogy mivel benn a susnyásba járunk, összetákolt bambuszfalukba, így betonhoz, ajtókhoz, technikához szokott elképzeléseinket magunk mögött kell hagyni. Nem sok ajtót kell lockpickelni, viszont ha nyitva tartjuk a szemünket rengeteg helyen be tudunk menni a megsérült falakon.

Amúgy kifejezetten multikulti a játék. Míg az elsőben Grúzia és szomszédságába jártunk, itt az említett Indonézia mellett megfordulunk Izraelba, Franciaországban és (a játék legjobb pályája) a los angelesi repülőtéren. Mindegyik helyszínnek van egy jó hangulata (na jó a francia kriogenetikai labor igazából lehetne bárhol máshol is), például az izraeli pályán imádtam benézni a lakosok ablakain, ahová nem lehet bemenni, de mégis indokolatlanul szép, kidolgozott belső terek voltak. 
Ami még kifejezetten szimpatikus volt, hogy nagyon ráfeküdtek az alternatív útvonalakra. Rengeteg helyen utólag találtam egy-egy átjárót, szellőzőaknát, csatornát, ami lerövidíti az utat. Talán egy kicsit túl is tolták, mert néha indokolatlan könnyedséggel tudtam teljes pályarészeket kikerülni és összességében a játék is talán túlságosan könnyűvé tud válni miattuk. 
Csak így említés szintjén van néhány különösen jól sikerült pályarésze a játéknak. A viharos Jakarta remek volt, mert a lopakodásba bele kellett kalkulálni a véletlenszerű villámlásokat, imádtam a Párizs-Nizza vonatos pályát, ami egy tíz perces, teljesen lineáris, de pont ezért "cinematic-abb" pálya, amikor vonat alján és oldalán kell kapaszkodni, meg az írtó szűk folyósokon lavírozni. Tetszett a repteres pálya egésze, amikor civilek közül kellett kiszedni a terroristákat, akik a termál optikán vörösebbek voltak az átlagembereknél. Az izraeli pálya földfelszíni része is jó volt, egy igazi hangulatbomba volt az a rész. Illetve azt még megjegyzem, hogy szerencsére itt már nincs rajtaütéses rész, amikor kötelező lövöldözni, bár ezt a részt se lehet nulla kill counttal megcsinálni.

A sztoriban ezúttal egy vírussal zsaroló terroristát kell megállítani, de ezúttal is egy katyvasz a cselekmény, pályák közti összeköttetés néha csak a töltőképernyőből derül ki. Amúgy is azt vettem észre, hogy sokkal kevesebb az információs táska, lényegesen kevesebb a párbeszéd az ügynökség és köztünk, de igazából akárkik között. (bár az a kevés alkalom, amikor Sam beszél, azt teletolták a világ összes cinizmusával, ami nagyon jó volt. *megáll a lift, amiben utazunk*. Lambert: the lift has stopped. Sam: thanks Lambert) A lezárás meg olyan hirtelen, mintha kifogytak volna a pénzből. 

A grafika itt is nagyon szép (nyilván nem mai szemmel nézve). Továbbfejlesztett fény-árnyékok, itt már nem volt semmi gond a reflektorok és a fejlámpák ábrázolásával. A dzsungelek elég jól néznek ki, az aljnövényzet valamennyire reagál a mozgásunkra. Meg úgy minden részletgazdagabb lett, nem olyan sivár és üres. 

Ja és igen. Amiatt nem fejlődött annyit a játék, mint lehetett volna, mert kapott egy multiplayer módot, ami nem tudom elméletben játszható-e még, de biztos nincs már kivel. Sajnos ez tipikusan halálra ítélt ötlet volt, de a ubisoft mégis erőltette az összes ezt követő részben, nem értem miért. 

Összességében nekem tetszett ez a rész is. Sokkal egyszerűbb, az alternatív utak miatt (volt, hogy a pálya felénél jöttem rá, hogy még nem ütöttem le senkit) mint az első, viszont érzésre gyorsabb is és mintha komolytalanabb is lenne, ami nem jött be. Ez egy tipikus kiegészítő lemez, csak az indokolta a dobozos kiadást, hogy mellécsaptak egy többjátékos módot is. Rövidebb is, mint az első, talán nem is olyan emlékezetes, de ha valaki szereti a sorozatot, vétek lenne kihagyni, mert szórakoztató és egyedi élmény a sorozaton belől. 

Folytatod a Chaos Theoryval? 

[JoeJoeJoe]

22 minutes ago, Cori said:

Folytatod a Chaos Theoryval? 

Csak az első kettőt terveztem eredetileg, mert azokat nagyon nagyon régen játszottam, míg a CT-vel irdatlanul sok időt töltöttem (anno itt a fórumon "versenyeztünk", hogy ki tudja experten minimális kiütéssel, 100%-ra teljesíteni a pályákat. Akkor volt hogy a teherhajós pálya egy folyosóján fél óráig tellett mire átjutottam). Ugyanakkor teljesen rákattantam erre a játékmenetre és tetszik nagyon, hogy kiskoromba egyszerűen nem láttam az alternatív útvonalakat és annyira élvezem most, hogy a fejembe még éltek ezek a pályák és most kiegészülnek, illetve bővül a pályák sztorija (most a pt-ben volt egy edzőterem, ahol egy fazon boxolt és tüsszögött. Most esett le, hogy azért, mert száll a drog a közeli laborból). Szóval ha már így belelendültem, mindenképpen  

Aztán viszont kérdéses, hogy leteszem-e a sorozatot, vagy adok-e még egy esélyt a blacklistnek.

A double agent marhaságaihoz semmi kedvem, hiába emlékszem rá úgy vissza, hogy a temérdek bug és hibás játékdesigneri döntés alatt egy jó játék van valahol mélyen elrejtve, no meg hogy szerettem a shanghai és a hajós pályát... úh azok nagyon jók voltak. Na jó, talán ezt is megpróbálom xd . A convictiont meg pár hónapja felraktam és két pálya után töröltem, az a jack bauer szimulátor nem nekem készült . 

[Cori]

33 minutes ago, JoeJoeJoe said:

Csak az első kettőt terveztem eredetileg, mert azokat nagyon nagyon régen játszottam, míg a CT-vel irdatlanul sok időt töltöttem (anno itt a fórumon "versenyeztünk", hogy ki tudja experten minimális kiütéssel, 100%-ra teljesíteni a pályákat. Akkor volt hogy a teherhajós pálya egy folyosóján fél óráig tellett mire átjutottam). Ugyanakkor teljesen rákattantam erre a játékmenetre és tetszik nagyon, hogy kiskoromba egyszerűen nem láttam az alternatív útvonalakat és annyira élvezem most, hogy a fejembe még éltek ezek a pályák és most kiegészülnek, illetve bővül a pályák sztorija (most a pt-ben volt egy edzőterem, ahol egy fazon boxolt és tüsszögött. Most esett le, hogy azért, mert száll a drog a közeli laborból). Szóval ha már így belelendültem, mindenképpen  

Aztán viszont kérdéses, hogy leteszem-e a sorozatot, vagy adok-e még egy esélyt a blacklistnek.

A double agent marhaságaihoz semmi kedvem, hiába emlékszem rá úgy vissza, hogy a temérdek bug és hibás játékdesigneri döntés alatt egy jó játék van valahol mélyen elrejtve, no meg hogy szerettem a shanghai és a hajós pályát... úh azok nagyon jók voltak. Na jó, talán ezt is megpróbálom xd . A convictiont meg pár hónapja felraktam és két pálya után töröltem, az a jack bauer szimulátor nem nekem készült . 

Első két részt sose játszottam ki, az elsőt többször elkezdtem, de valamiért sosem fejeztem be. PT teljesen kimaradt szerintem. Chaos Theory viszont kb 6 éve volt elsőre kijátszva számomra és annyira tetszett, hogy muszáj volt folytassam a szériát. A Double Agenttel folytattam, de nekem minden hülyesége ellenére - és volt sok marhasága aláírom - bejött, jobban mint a Conviction. Bár nekem a Conviction is tetszett a maga tps akció módján. (de szomorú, hogy nem a régi vonalat folytatták)

Szóval a Double Agent igazából bejött. Maradt ugye a Chaos Theorys lopakodás mechanika ami amúgy is király volt, azt hiszem a story is tetszett, Sam karakterfejlődése, meg ahogy átvezetik a storyt a Convictionbe, persze egyéb aprósága volt ami teljesen bepiszkította a végterméket.

Elvileg a nextgen verziók a szarok (PC, Xbox 360, PS3)... pill utánanézek...

Igen, és a PC-Xbox360-PS3 verziót az Ubisoft Shanghai csinálta, akik a Pandora Tomorrowt, VISZONT a régi genes konzolokra, mint a PS2, Xbox, Gamecube, Wii az Ubisoft Montreal volt a fejlesztő.(akik a SC1 és Chaos Theoryt csinálták). A old gen verzióba jobb a gameplay, az új meg nagyon cinematikus. Szóval lehet egy próbát megér a régi generációs verzió!

[Viktor]

Splinter Cell Trilogy nekem még Ezt vedd meg sorozatban volt meg. Tescos kiadás. Az első 3 rész egyben.

HADES

Azt hiszem "befejeztem". Van még pár trófea, ami nincs meg, meg kellene gyűjtenem milliónyi kulcsot, drágakövet és egyéb nyalánkságot, hogy mindent kimaxoljak, de az ilyenekhez én már öreg vagyok. Gyakorlatilag csak pozitívumot tudok mondani a játékról. 60. nekifutásra is van új párbeszéd a karakterek közt, küldetések, melyek újabb dolgokat nyitnak meg, rengeteg boons, szinte végtelen variációs lehetőséggel. Azért a szerencse faktor elég nagy szerepet játszik az egészben, de ha megérti az ember a játékot, meg tudja már mit csinál, ez sem okozhat hatalmas problémát. Két dolog nem tetszik. Kevés a helyszín és az ellenfél, ezekből sokkal több is elfért volna, tekintettel arra, hogy mennyi tartalom van a játékban. Az OST is nagyon komoly. Azért fáj... 32-es heat level sosem lesz meg, ehhez én túl béna vagyok. Akinek sikerült, annak hatalmas pacsi. Jöhet a második rész Olimposz ellen !

Spoiler

Tudom mi a játék vége, epilógust is letudtam, DE ! Zeusz hazafelé találkozik Sisyphus-al, aki kissé heccelni kezdi, amiért ennyire át lett verve, erre rátesz még Poszeidón meg Dionüszosz és booom, ismerve Zeuszt, meg az Ő hiúságát, ennyi elég is. Ezúttal a képességeket az alvilági barátaink biztosítanák.. Akarom, most.

 

[Malleus]

2 hours ago, JoeJoeJoe said:

A double agent marhaságaihoz semmi kedvem, hiába emlékszem rá úgy vissza, hogy a temérdek bug és hibás játékdesigneri döntés alatt egy jó játék van valahol mélyen elrejtve, no meg hogy szerettem a shanghai és a hajós pályát... úh azok nagyon jók voltak. Na jó, talán ezt is megpróbálom xd .

Gondolom tudod, de megemlítem, hogy a DA PS2 verziója sok mindenben különbözik a PC/nextgen verziótól, sok szempontból szerintem jobb is, és egy ideje már jól lehet emulálni. Ha eddig nem volt hozzá szerencséd, ajánlom.

A CT-t úgy játszani, hogy 100%-ra minimális leütésekkel nekem is megvolt, imádtam. A legnagyobb büszkeségem a Bathhouse-t megcsinálni úgy, hogy a pálya végi értékelésben minden nulla volt. Ezt eljátszottam az első két résszel is, bár azokat nem lehetett teljesen ghost-olni, de csak megpróbálni is szórakoztató volt.

A későbbi SC-k viszont nem jöttek be. A Conviction-t kb a felénél hagytam abba, bár a Deniable Ops mode jó volt benne. A Blacklist-et anno ki is hagytam. Nemrég, kb. két éve adtam neki egy esélyt, mert hát elvileg nagy rajongója vagyok a lopakodós játékoknak, de azt sem bírtam tovább a felénél...

[XCube]

On 10/13/2022 at 4:58 PM, Malleus said:

Ha valaki megkérdezné tőlem, mik voltak játékos karrierem alatt azok a játékok amik legjobban lenyűgöztek grafikailag, akkor a Splinter Cell lenne az egyik mérföldkő. A vetített árnyékoktól teljesen letettem a hajam anno.

Lehet nekem is újra kéne játszanom valamikor. Az a vicces, hogy nem is játszottam még vele rendes pufferelt árnyékokkal, mert anno ATI kártyám volt, amikor utoljára elővettem, akkor pedig még nem volt dgvoodoo. Tudtam, hogy nem jók az árnyékok, mert a trailereket képkockánként kielemeztem, a játékot meg nem is tudom hányszor vittem végig, de hát nem tudtam mit csinálni vele. Úgy is jól nézett ki, de így valószínűleg tök új élmény lenne.

Most ahogy így említed a témát én is visszapörgettem magamban egy kicsit az időt gondolván azokra a címekre, amik láttán leejtettem az állam. DOS korszakban is elégedettem bólogattam, a DOOM, a GL Quake (3D gyorsítás), majd később a Quake II (különféle halálanimációk, színes fények) is hatalmas mosolyt húzott a számra, de az Unreal volt az első játék, ahol tényleg padlóra került az állam, annyira de annyira sokkal élettelibb és színesebb volt, mint a Quake, vagy bármi más a korszakból. A következő cím pedig a Morrowind, számomra szinte már fekete mágia volt, hogy hogyan voltak képesek ennyi részletet egy olyan hatalmas játéktérbe belezsúfolni ilyen gyönyörű grafikával. Az akkori címekhez képest minden szépen lekerekítve, szép fény és alfa effektek, a vízről nem is beszélve. Ott rohangáltam az első tócsában hosszú perceken keresztül figyelve, hogy hogyan fodrozódik a víz, az esőről nem is beszélve @Leon121 . Akkoriban (sőt jóval korábban) már jócskán teaselték a DOOM 3 -at is, mellette pedig fel fel bukkantak még olyan címek, amik hasonlóan realisztikus megvilágítást használtak: Deus Ex 2, Splinter Cell, Thief: Deadly Shadows, Kreed demo (amiből végül sajnos egészen más lett, mint amit beharangoztak https://www.youtube.com/watch?v=FeejxzwEbWY ). Végül a DOOM 3 vitte a prímet számomra, amihez azért hozzá kell tennem, hogy az akkori gépem nagyon nem bírta, 800x600 low -on csak a Central Processing -ig tudtam elvinni a játékot, mert onnantól annyira szaggatott, hogy képtelen voltam célozni . A Splinter Cell dettó, így az ki is maradt, bármennyire is akartam játszani vele, kikapcsolt fényeffektekkel egyszerűen elvesztette a hangulatát. A Thief Deadly Shadows viszont egészen jól futott, a megvilágítás pedig ugyan nem volt annyira profi, mint a DOOM 3 sajátja, sok helyen mégis eléggé látványos lett.

Innentől viszont egészen az első Crysis -ig nem nagyon ütött arcon semmi, arra viszont eszméletlenül rá voltam hájpolódva, még a 2007 -e GDC -re is elmentem, hogy lássam élőben. Ráadásul volt olyan szerencsém, hogy akkoriban megengedhettem magamnak az erősebb hardvereket, így közvetlenül a megjelenés előtti héten vettem magamnak egy 8800 Ultrát, ami az akkori legerősebb VGA volt.

Azóta viszont klasszikus áll leejtés nem igazán történt, a dolog megáll néhány húbazzeg ez de kiqrtul jól néz ki megállapításban.

 

On 10/14/2022 at 9:10 AM, Leon121 said:

Én a mostanában emlegetett Neverwinter Nights-szal voltam így valamiért. Abban ahogy a fáklyák dinamikusan árnyékolnak, és csata közben, meg mozgás közben is realisztikusan változnak az árnyékok, hát az engem valamiért nagyon lenyűgözött.

A másik ilyen a Morrowind vízeffektje, mikor esik az eső.  

Ez volt az egyetlen a NWN grafikájában, ami megfogott. Volt is gépigénye rendesen ha bekapcsolta az ember.

Fun fact: A NWN támogatta az ATi legelső tesszellációs eljárását, amit Truform -nak neveztek. Na azzal bizony lényegesen jobban néztek ki a modellek.

 

[Jimkingdom]

@XCubeDoom 3-ra emlékszem milyen hatalmas volt grafika terén. Persze nekem az sem ment, se 800x600-ban se sehogy. 

[Cori]

16 hours ago, XCube said:

Most ahogy így említed a témát én is visszapörgettem magamban egy kicsit az időt gondolván azokra a címekre, amik láttán leejtettem az állam. DOS korszakban is elégedettem bólogattam, a DOOM, a GL Quake (3D gyorsítás), majd később a Quake II (különféle halálanimációk, színes fények) is hatalmas mosolyt húzott a számra, de az Unreal volt az első játék, ahol tényleg padlóra került az állam, annyira de annyira sokkal élettelibb és színesebb volt, mint a Quake, vagy bármi más a korszakból. A következő cím pedig a Morrowind, számomra szinte már fekete mágia volt, hogy hogyan voltak képesek ennyi részletet egy olyan hatalmas játéktérbe belezsúfolni ilyen gyönyörű grafikával. Az akkori címekhez képest minden szépen lekerekítve, szép fény és alfa effektek, a vízről nem is beszélve. Ott rohangáltam az első tócsában hosszú perceken keresztül figyelve, hogy hogyan fodrozódik a víz, az esőről nem is beszélve @Leon121 . Akkoriban (sőt jóval korábban) már jócskán teaselték a DOOM 3 -at is, mellette pedig fel fel bukkantak még olyan címek, amik hasonlóan realisztikus megvilágítást használtak: Deus Ex 2, Splinter Cell, Thief: Deadly Shadows, Kreed demo (amiből végül sajnos egészen más lett, mint amit beharangoztak https://www.youtube.com/watch?v=FeejxzwEbWY ). Végül a DOOM 3 vitte a prímet számomra, amihez azért hozzá kell tennem, hogy az akkori gépem nagyon nem bírta, 800x600 low -on csak a Central Processing -ig tudtam elvinni a játékot, mert onnantól annyira szaggatott, hogy képtelen voltam célozni . A Splinter Cell dettó, így az ki is maradt, bármennyire is akartam játszani vele, kikapcsolt fényeffektekkel egyszerűen elvesztette a hangulatát. A Thief Deadly Shadows viszont egészen jól futott, a megvilágítás pedig ugyan nem volt annyira profi, mint a DOOM 3 sajátja, sok helyen mégis eléggé látványos lett.

Innentől viszont egészen az első Crysis -ig nem nagyon ütött arcon semmi, arra viszont eszméletlenül rá voltam hájpolódva, még a 2007 -e GDC -re is elmentem, hogy lássam élőben. Ráadásul volt olyan szerencsém, hogy akkoriban megengedhettem magamnak az erősebb hardvereket, így közvetlenül a megjelenés előtti héten vettem magamnak egy 8800 Ultrát, ami az akkori legerősebb VGA volt.

Azóta viszont klasszikus áll leejtés nem igazán történt, a dolog megáll néhány húbazzeg ez de kiqrtul jól néz ki megállapításban.

Nem, én se nagyon érzem az álleejtést Crysis óta, kivéve a Witcher 3... hatalmas élmény volt, annyira szép sok szél fútta fák és fűszálak. (Far Cry 1 is hasonló élmény volt előtte)

Ettől a Kreedtől edobom az agyam, gyönyörűek az árnyékok, de ahogy nézem a véglegesre nem tudtok megvalósítani  Pedig e demo 2001 a végleges meg 2003... de ha már demók, Doom 3 alpha is jobban tetszett (igaz nem grafikára gondolok, csak egyszerű gameplayre/hangulatra)

Számomra egyébként a Half Life 2 sokkal nagyobbat ütött, mint a Doom3. Doom 3 szép és jó volt, de a kissé gyurmának kinéző modellek és túlságosan éles árnyék effektek nem tetszettek. (mint itt a padlón lévő éles árnyék) Természetesen szép volt, és elég kicsi is voltam akkor (12 éves  ), de én a Half Life 2őn nagyobbat néztem.

16 hours ago, XCube said:

Ez volt az egyetlen a NWN grafikájában, ami megfogott. Volt is gépigénye rendesen ha bekapcsolta az ember.

Fun fact: A NWN támogatta az ATi legelső tesszellációs eljárását, amit Truform -nak neveztek. Na azzal bizony lényegesen jobban néztek ki a modellek.

Spoiler

 

 

Na a játék pont aktuális nálam  Durva, hogy mennyivel szebb egy akkori kártyán mint most  

 

És ha már retro.

Haverommal néztünk pár régi videókártyás videókat, és elkezdtünk agyalni, hogy építeni kéne egy retro PCt  Emlékszem még az otthoni Geforce4 Ti kártyánkra. De sajna már nincs meg, az ősrégi CRT monitort meg most dobta ki apám a szeméttelepre.... Elvileg már besárgult a kép, de hátha lehetett volna mókolni vele valamit  

És ha már retro, imádom az LGR retro teches videóit youtuben.  

[XCube]

19 hours ago, Jimkingdom said:

@XCubeDoom 3-ra emlékszem milyen hatalmas volt grafika terén. Persze nekem az sem ment, se 800x600-ban se sehogy. 

Később azért bepótoltad? Érdemes, szerintem elég jó a hangulata.

4 hours ago, Cori said:

Nem, én se nagyon érzem az álleejtést Crysis óta, kivéve a Witcher 3... hatalmas élmény volt, annyira szép sok szél fútta fák és fűszálak. (Far Cry 1 is hasonló élmény volt előtte)

Ettől a Kreedtől edobom az agyam, gyönyörűek az árnyékok, de ahogy nézem a véglegesre nem tudtok megvalósítani  Pedig e demo 2001 a végleges meg 2003... de ha már demók, Doom 3 alpha is jobban tetszett (igaz nem grafikára gondolok, csak egyszerű gameplayre/hangulatra)

Számomra egyébként a Half Life 2 sokkal nagyobbat ütött, mint a Doom3. Doom 3 szép és jó volt, de a kissé gyurmának kinéző modellek és túlságosan éles árnyék effektek nem tetszettek. (mint itt a padlón lévő éles árnyék) Természetesen szép volt, és elég kicsi is voltam akkor (12 éves  ), de én a Half Life 2őn nagyobbat néztem.

A Half - Life 2 nekem is különös helyet foglal el a szívemben, de nem a grafikája miatt. A DOOM 3 -at is nagyon jól át tudtam élni, nekem átjött a klausztrofóbiás marsi bázis hangulata, a játékmenet későbbi egyhangúságát pedig elnéztem neki. A Half - Life 2 ezzel szemben olyan szabadságérzetet adott, amit azelőtt semmilyen más játék. Pontosabban nem is szabadságérzetet, hanem a jelenlét érzetét.

4 hours ago, Cori said:

És ha már retro.

Haverommal néztünk pár régi videókártyás videókat, és elkezdtünk agyalni, hogy építeni kéne egy retro PCt  Emlékszem még az otthoni Geforce4 Ti kártyánkra. De sajna már nincs meg, az ősrégi CRT monitort meg most dobta ki apám a szeméttelepre.... Elvileg már besárgult a kép, de hátha lehetett volna mókolni vele valamit  

És ha már retro, imádom az LGR retro teches videóit youtuben.  

Az egy jó dolog, nekem is van pár, bár azt nem árt hozzá megjegyezni, hogy ha nincsen rengeteg szabadidőd, akkor számolni kell vele, hogy a sarokban fog porosodni.

Egy besárgult CRT -vel önerőből nem sokat tudsz kezdeni, ahhoz szakember kell, de még az sem biztos, hogy tud segíteni. Ha csak az élesség ment el, azon még lehet állítani a belső potméterekkel, viszont nagyon oda kell figyelni egy burkolatától megfosztott CRT -nél, hogy ne kapj áramütést.

[JoeJoeJoe]

On 10/16/2022 at 10:41 PM, Malleus said:

Gondolom tudod, de megemlítem, hogy a DA PS2 verziója sok mindenben különbözik a PC/nextgen verziótól, sok szempontból szerintem jobb is, és egy ideje már jól lehet emulálni. Ha eddig nem volt hozzá szerencséd, ajánlom.

A CT-t úgy játszani, hogy 100%-ra minimális leütésekkel nekem is megvolt, imádtam. A legnagyobb büszkeségem a Bathhouse-t megcsinálni úgy, hogy a pálya végi értékelésben minden nulla volt. Ezt eljátszottam az első két résszel is, bár azokat nem lehetett teljesen ghost-olni, de csak megpróbálni is szórakoztató volt.

A későbbi SC-k viszont nem jöttek be. A Conviction-t kb a felénél hagytam abba, bár a Deniable Ops mode jó volt benne. A Blacklist-et anno ki is hagytam. Nemrég, kb. két éve adtam neki egy esélyt, mert hát elvileg nagy rajongója vagyok a lopakodós játékoknak, de azt sem bírtam tovább a felénél...

Igen, ezt tudtam ,hogy xbox és ps2-re más verzió jelent meg, amit a chaos theory készítői csináltak. Viszont eszembe sem jutott eddig, hogy emuláljam, köszi az ötletet! 

[Jimkingdom]

5 hours ago, XCube said:

Később azért bepótoltad? Érdemes, szerintem elég jó a hangulata.

 

Persze. Nekem a horror játékok között is nagyon jó helyen áll. Bár tudom sok embernek ez az irány nem tetszett. Így belegondolva minden doom játékot játszottam/végigvittem kivéve az Eternalt. De az is meg van.

[Malleus]

 

Sword and Fairy 7

 

Ez a játék tavaly ősszel jelent meg, így jelenleg a legújabb és technológiailag legmodernebb kínai rpg, úgyhogy kíváncsi voltam mit is tud felmutatni. Nos, nem mintha olyan sok játék lenne elérhető ebben a műfajban angolul, de szerintem ez a rész benne van az élmezőnyben.

A játék ugyan a sorozat számozott része, de a történet nem közvetlenül kötődik a korábbi részekhez, csak visszautalások vannak. Gondolom ez az egyik oka annak, hogy konzolra 7-es szám helyett a (szerintem jópofa) Together Forever alcímmel jelent meg idén.

Tehát ugyanabban a világban járunk, mint az előző részben, és a műfaj is hasonlóan Xianxia, a high fantasy-hoz hasonlóan nagy léptékű történettel, nagy téttel, egy olyan világban ahol istenségekkel és démonokkal találkozhatunk, varázslóiskolákat látogathatunk és egy olyan konfliktussal kell szembe néznünk, ami veszélybe sodorhatja az egész világ rendjét. Egyik főszereplőnk egy istenség, Xiu Wu, aki alászáll a démonok világába, hogy elfogja a ’Mennyei Boszorkány’ néven ismert démont, ám küldetése kudarcot vall és az emberek világában köt ki. Itt sorsa akaratlanul összekapcsolódik Yue Qingshu-val, aki egy hanyatló varázsló iskola utolsó tagja. A kaland során csapatuk kiegészül még két taggal, és kiderül, hogy kénytelenek lesznek szembe nézni olyan ellenségekkel, akik ellen talán esélyük sincs.

A történet egyértelműen a játék egyik legnagyobb erőssége, szerintem érdekes, fordulatos lett, emlékezetes szereplőkkel. Főhőseink is szerethető, jól megírt karakterek, akik egészen a szívemhez nőttek a játék végére. A történetmesélés főleg átvezetőkkel és dialógusokkal történik, amikből a többi kínai rpg-hez hasonlóan itt is rengeteg van. Ez engem nem zavar, de azért jó néven vettem, hogy ezek közben is lehet pause-olni. A sztori nem egyszerű, de a sok név és esemény között segít eligazodni a játékbeli napló és enciklopédia. Ez utóbbi helyet ad lore-ral kapcsolatos bejegyzéseknek is, amelyeket a végigjátszás során könyveket felkutatva vagy melléküldetéseket megcsinálva oldunk fel. Lore-ból pedig van bőven, úgyhogy aki bele akar mélyedni, az készüljön fel sok olvasásra.

Utunk során számos helyszínen megfordulunk. Változatosságra nem lehet panasz, a kínai városkákon keresztül, hófödte hegyvidékeken, zöldellő erdőkön át, az egészen egzotikus és nem evilági helyszínekig megtalálható minden. A látványvilág lenyűgöző, a helyszínek gyönyörűek és hangulatosak lettek. Grafikailag nincs szégyellni valója a játéknak, abszolút megállja a helyét a mai mezőnyben. Szerencsére van fotómód is, bár kicsit korlátozott, például harc közben nem lehet aktiválni, de így is bőven van mit lencsevégre kapni. Talán az egyetlen dolog, amit gyengébbnek éreztem az a karakterek arcmimikája. Ez lehetett volna élettelibb, bár maguk a karaktermodellek amúgy nagyon jók lettek, beleértve az ellenségekét is.

A látványnak ára is van, a játék ugyanis rendesen megizzasztotta a nem éppen mai gépemet (i5 3470, 1050ti). Ez épp a minimum konfig fölött van, és előfordult, hogy az fps 25 körülre esett vissza, de olyan fura helyzetek is, amikor a játéknak nagyon hosszú időbe telt betölteni egy helyszínt. Volt, hogy több mint egy percig álltam a semmi közepén várva, hogy megjelenjenek körülöttem az épületek, tárgyak és karakterek. Mindez SSD-ről. Ilyesmik szerencsére ritkán fordultak elő, és ezeket leszámítva teljesen játszható és élvezhető volt, és nagyon szép, még Low-on is.

A játék egyik központi eleme természetesen a harc, amely a modern trendeknek megfelelően teljesen valós idejű. Az egyetlen védekező mozdulatunk a dodge, ezen kívül van pár kombó és speciális képesség illetve varázslat, amit használhatunk a harc során. Nem bonyolult, de teljesen jól működik, szerintem élvezetes, a képességek látványosak, a karakteranimációk pedig kiválóak. Egyetlen negatívum, hogy vannak QTE-k, de szerencsére ritkák és nem kell hozzájuk jó reakcióidő. A játékmenetet feldobja még néhány puzzle és lopakodós rész, illetve vannak egyéb tennivalók is a játék világában, például egy gyűjtögetős kártyajáték, platformer kihívások, valamint lehet főzni is, amivel javíthatjuk csapatunk harci képességeit. Megjegyzem, a grafika itt is hozza a formáját, az ételek ugyanis nagyon étvágygerjesztően néznek ki.  Bár szabadon utazhatunk a helyszínek között, a játék lineáris, és csak a mellékküldetések miatt lehet érdemes a fősztorin kívüli helyekre elnézni.

A zenék szintén nagyon jók lettek, számos dallam a játékon kívül is a fejemben járt. A szinkronra sem lehet panasz, ez már az előző részben is kiváló volt. Az angol feliratok jobbak, mint az előző részben, bár itt sem tökéletesek. Korábban sok kritikát olvastam ezzel kapcsolatban, de pont mielőtt elkezdtem játszani jött egy patch, amiben azt írták javítottak a fordításon. Szerintem nem lett rossz, vannak benne stilisztikai hibák, typo-k vagy fura mondatszerkezetek, de összességében érthető minden.

A játék néhány kisebb technikai problémát leszámítva szerintem kiváló lett, megállja a helyét a nagyobb nevek közt is. Ugyan nem árt hozzá egy erősebb gép, de akit érdekel egy emlékezetes kaland egy kínai mitológia által inspirált fantasy világban, annak tudom ajánlani. Szerintem a GuJian3 mellett az egyik legjobb kínai RPG.

[Jimkingdom]

Rage 2

Gondoltam leírom az észrevételeimet. Először is a 2010-es Rage nekem egy igazi "hidden gem" volt, teljesen vakon vettem 5000 Ft-ért. Nagyon jól volt optimalizálva és nagyon tetszettek a Boss harcok is, meg a kártyajáték aminek a nevére már nem emlékszem. Ez sajnos a 2 rész teljesen kihagyta. Kár érte. De mindenesetre azt kell mondjam a Rage 2 is egy hidden gem nagyon sok szempontból, még ha az értékelések nem is ezt reprezentálják.

Szóval a Rage 2-re már volt egy alapom hogy kb. mit várok el tőle. Konzolon toltam szóval nem nightmare nehézségen, de még így is helyenként brutális volt. Először a grafika. Még gameplay videókon láttam ezt a magenta stílust, nem nagyon jött be, de komolyabb szerepe is van a játékban mint azt gondolnánk, mivel rejtett ládákat lehet könnyebben azonosítani a színük miatt. Nagyon sok emberi ellenfél van, nem csak szörnyek és más is a stratégia a legyőzésükre. Általánosságban elmondható hogy "they keep you on your toes" tehát mindig mozgásban leszel, csakúgy mint a féltestvér Doom esetében. Ez nagyon jól működik, hiszen a legyőzött ellenfelek feltriteket dobnak amik fontosak a fejlesztésekhez és nem utolsó sorban életet adnak. Minél gyorsabban gyilkolsz annál nagyobb a kombó és annál több a feltrite. Ott van az overdrive aminél brutális sebzéseket lehet bevinni. 

Ha már feltriteről  beszélek kitérnék itt a fejlesztésekre. Tulajdonképpen mindent fejleszthetünk. Fegyver, járgányok,képességek, projektek...  Plusz várárolni lehet életerő és plusz fegyver fejlesztéseket is adott alapanyagokért. Rengeteg bolt elérhető a játékban. Pénzt az eladott kacatokból és ládákból meg küldetésekból nyerhetünk. 

A játékot érte egy olyan vád miszerint üres a térkép. Részben igaz, de nagyon sok aktivitás van, legyen az banditák tábora, benzinkutak, ranger bázis, mutáns bázis stb...

A járgány az első részhez hasonlóan nagyon jól kezelhető. Itt több is van egy bizonyos frakció szint után felodható pl. a repülő drón az Icarus (akár egy Kansas szám 😁).  Nekem nagyon bejött mind, jól irányíthatóak és gyorsan akár a térkép egyik csücskéből a másikba eljuthatunk vele gyorsan. Vannak versenyek is, akár NFS 2 mintára bárhol egy gombnyomásra valaki ellen, akár adott versenypályán. 

A boss harcok is jók lettek, akárcsak elődjében. Általában van egy gyenge pontjuk amire rá kell fókuszálni. A dash képességet ezek ellen jól lehet alkalmazni.

Most jöjjön a fekete leves. A Rage 2 nagyon jó lenne... ha nem lenne tele bugokkal. Nem tudom mikor játszottam ennyire bugos játékkal utoljára. Elmegy a hang. Na ez példaértékű, mert ilyet még nem tapasztaltam. Nem tudok befejezni küldetéseket ami nem a világvége, ha nem fő küldetés lenne. Igen a Ground Controlra gondolok, ahol a Crusher boss legyőzése után se történt semmi. Többször újratöltöttem és nagy nehezen sikerült. Persze ez is achievementhez kötött. 

Ha már achievementek akkor van egy "Mata Hari" ahol 30 drónt kell lelőni különböző helyeken a térkép egy random pontján. Ami idegesítő hogy teljesen véletlenszerű hol vannak, és ha nem vagy nagyon gyors elrepülnek, egy másik helyre aztán keresheted. A játék nagyon érzékeny az internetre, és pont amikor ezt csináltam a net elment egy 2 órára, mire visszajött már majdnem meg volt a 30, de a statisztika csak akkor frissül, ha van INTERNET. Ez most komoly?! Nevetséges, de nagy nehezen megszereztem kb csak ez az egy achievement beletelt 10 órába.

Összeségébe egy jó lövölde de ne akard 100%-ra végigvinni mert akkor nagyon sok kellemetlen tapasztalatod lesz vele!

[Jimkingdom]

Condemned: Criminal Origins

 

Meg kell mondjam nagy kedvelője voltam a Monolith FEAR sorozatának, mindegyik részét végigvittem még a Perseus Mandate (majdnem Pandorát írtam ), és az Extraction Point-ot is. Nem véletlen hogy említem hiszen ezek a kiegészítők jobban bejöttek mint maga az alapjáték.

Szóval az előbbieket nagyon szerettem, nem úgy mint a Condemned ezen részét (van egy második része ha valaki nem tudná). Igazából ezt is azon célból kezdtem el hogy lesz egy újabb 100% teljesítményem... (achievementek) - ha választhattam volna valaha jobbat!

Úgy kezdődött a végigjátszás hogy guide megnyitva a laptopon, mellette notebook kinyitva és kis játék jegyzetelés, guide... Szóval nyilván nem a leg élvezetesebb, de nem akartam ebből 2-3 végigjátszást,

két okból:

első a "melee mayham award" nevű achievement

másik a gyűjthető madarak és a metál darabok. Ezekből minden szinten van 6+3.

A "melee mayham award" talán a legproblémásabb. Minden közelharci fegyvert (balta, gázcső, piszkavas...) ÉS lőfegyvert meg kell találni a játékban, de ez nem elég ölni is kell  mindegyikkel legalább egyszer. A probléma hogy egyes fegyverek csak a 10 fejezet egyikében található meg, szóval ha valamiért elkerülöd kezdheted újra a fejezetet. Ebből következik egy másik probléma ha újra kell kezdeni valamilyen oknál fogva mert a gyűjthetőek nagyon bugosak és nem a profilba regisztrálják az állást hanem mentésekbe.

Amitől a legjobban féltem az persze elsőre meglett (melee mayham award). Nem úgy a Golden Bird ami az összes madárért jár, és a 3,4 Propaganda Report ami az összes metál darabokért. Szóval egy kis takarítás és a két végződés után, maradt ez a 3. Azt javasolták kezdjük újra a játékot, tudtam hogy ez nekem nem opció nem fogom magam szivatni újból, mivel nekem minden szint kb. 1+ óra a gyűjthetők miatt. Ehelyett a főmenüben található minden chapterből egy checkpoint. Gondoltam ezek úgyis a fejezetek végén vannak, tehát pár perc csak befejezni, így elkezdtem őket végigvinni. Az első nem hozott sikert, de a másodiknál és a harmadiknál sikerült megszereznem a hátralévő achivementeket és így a hirhedt 970 pontot. Így már csak 5 kell a 100 "platinumhoz".

[Cori]

Neverwinter Nights - Hordes of the Underdark

 

Ez egy jó hosszú dungeon crawler kaland volt. A story az elején izgalmasan indul, de utána órákon át csak dungeonökbe, barlangokba harcolunk és minimálisan puzzleket oldunk meg. Több storyra számítottam, kevesebb harcot, és nem gondoltam azt sem, hogy ilyen hosszú lesz. 

Egyébként csomó mindent megmutat a Forgotten Realms világból, főleg az Underdarkból (sötét elfel otthona). Nem egy Baldurs Gate 2 szinten, de egy alapfokon igen Megtudunk pár dolgot az Illithidekről és rabszolgáikról, a Sötét elfekről, Beholderekről, habár ez a rész már kicsit összecsapottnak érződött (az meg, hogy nem tudtam befejezni a questeket, mert bedobott hamarabb az egyik scriptelt eseménybe az meg nagyon felmérgelt... pedig csak eladni mentem vissza a városba  ). De később még a pokol egyik világában is elkalandozunk  Tetszett az utolsó (3.) chapterben feljövő True Name dolog is, hogy ha valaki ismeri az igazi neved, amit az istenek adnak neked akkor irányítani tudnak vele, egész jó az ötlet, de kár, hogy nem kezdenek vele túl sokat, az utolsó 30 percbe jön be az egész, hogy pénzért megtudhatod bizonyos karakterek IGAZI nevét, de ezzel aztán nem sokat kezd a játék sajnos, ahogy említettem.

Voltak érdekes karakterek, visszaköszönő csapattagok az alapjátékból és a Shadows of Undrentideból. (Deekin a kobold bárd a legjobb  )

Harc továbbra is az a lassú, robotikus körökre osztott katyvasz ami eddig is... talán a nagyobb szint és jobb fegyverek segítettek, felgyorsították a harcot egy kicsit, dupla ütésem is volt amivel kicsit gyorsabban nyirbáltam az ellenfeleket.

Ez a Shadows of Undrentide és Hordes of the Underdark kombó szerintem elég is volt a Neverwinter Nightsból - lehet kipróbálok még egy két modult (pl Witches Wake, sok jót hallottam róla, meg hogy befejezetlen...). Jó volt, szép volt így egynek, de hatalmas eltérés (és nem a jó irányba, túlságosan harc orientált) az előző Infinity Engine CRPGktől és emiatt nem került be a kedvenceim közé.

A következő célpontjaim az Icewind Dale 2, Temple of Elemental Evil és Neverwinter Nights 2 hármasából lesz valamelyik... de nem tudom nekikezdek e most, így az IWD1 és NWN1 után kicsit besokalltam a combat központú RPGtől  

Ja és remélem nem spoilereztem el valamit a NWN2 Mask of the Betrayer kiegből, mert olvastam, h abban is nagy szerepe van Mephistophelesnek... (ahogy ebbe a kiegbe is nagy szerepe volt, és remélem nem ez lesz valami nagy csavar benne    ).

[Balee]

On 10/25/2022 at 11:54 PM, Jimkingdom said:

Condemned: Criminal Origins

 

Meg kell mondjam nagy kedvelője voltam a Monolith FEAR sorozatának, mindegyik részét végigvittem még a Perseus Mandate (majdnem Pandorát írtam ), és az Extraction Point-ot is. Nem véletlen hogy említem hiszen ezek a kiegészítők jobban bejöttek mint maga az alapjáték.

Szóval az előbbieket nagyon szerettem, nem úgy mint a Condemned ezen részét (van egy második része ha valaki nem tudná). Igazából ezt is azon célból kezdtem el hogy lesz egy újabb 100% teljesítményem... (achievementek) - ha választhattam volna valaha jobbat!

Úgy kezdődött a végigjátszás hogy guide megnyitva a laptopon, mellette notebook kinyitva és kis játék jegyzetelés, guide... Szóval nyilván nem a leg élvezetesebb, de nem akartam ebből 2-3 végigjátszást,

két okból:

első a "melee mayham award" nevű achievement

másik a gyűjthető madarak és a metál darabok. Ezekből minden szinten van 6+3.

A "melee mayham award" talán a legproblémásabb. Minden közelharci fegyvert (balta, gázcső, piszkavas...) ÉS lőfegyvert meg kell találni a játékban, de ez nem elég ölni is kell  mindegyikkel legalább egyszer. A probléma hogy egyes fegyverek csak a 10 fejezet egyikében található meg, szóval ha valamiért elkerülöd kezdheted újra a fejezetet. Ebből következik egy másik probléma ha újra kell kezdeni valamilyen oknál fogva mert a gyűjthetőek nagyon bugosak és nem a profilba regisztrálják az állást hanem mentésekbe.

Amitől a legjobban féltem az persze elsőre meglett (melee mayham award). Nem úgy a Golden Bird ami az összes madárért jár, és a 3,4 Propaganda Report ami az összes metál darabokért. Szóval egy kis takarítás és a két végződés után, maradt ez a 3. Azt javasolták kezdjük újra a játékot, tudtam hogy ez nekem nem opció nem fogom magam szivatni újból, mivel nekem minden szint kb. 1+ óra a gyűjthetők miatt. Ehelyett a főmenüben található minden chapterből egy checkpoint. Gondoltam ezek úgyis a fejezetek végén vannak, tehát pár perc csak befejezni, így elkezdtem őket végigvinni. Az első nem hozott sikert, de a másodiknál és a harmadiknál sikerült megszereznem a hátralévő achivementeket és így a hirhedt 970 pontot. Így már csak 5 kell a 100 "platinumhoz".

Baromi jó játék, de imádtam, a 2. része is nagyon jó.  Végig kéne őket újra vinni.

[Jimkingdom]

7 minutes ago, Balee said:

Baromi jó játék, de imádtam, a 2. része is nagyon jó.  Végig kéne őket újra vinni.

Örülök hogy tetszett! 

[Jimkingdom]

Stacking

Érdekes egy alkotás volt. Volt egy szocialista nézete. A végén a fő gonoszt először megbünteted, majd mégegyszer, mégegyszer ... kicsit túlzásnak éreztem.

Persze nem a történetéért játszottam, de mindenféleképpen egyedi. 

Ingyen volt Golddal szóval nem kritizálom. Kb. 7-10 óra alatt végigvihető.