Mit Játszottál Végig Legutóbb?

[-OJ-]

1 hour ago, gebali1991 said:

Engem hihetetlenül idegesített hogy a játék jelentős részében (már nem emlékszem pontosan, de 4-5 ügyön át tuti) a játék rákényszerít hogy

  Reveal hidden contents

csak frameljünk valakit aki gyanúsan viselkedik, miközben tudjuk hogy nem ő volt az elkövető hanem valami sorozatgyilkos.

 

Mi tudjuk, de a játékban az volt a lényeg, hogy mit lehetett bizonyítani.
De ha belegondolunk, a

Spoiler

 

végrehajtott öt vagy hat gyilkosságnak semmi köze nem volt a tettes elfogásához.

A végén ő unta meg, hogy semmivel sem vagyunk közelebb hozzá, és elkezdett nyomokat hagyni a rejtekhelyéhez.

 

Viszont ez a gyilkosság sorozat hatványozottan érdekesebb volt, mint az egész morfiumlopásos huza-vona azzal a tenyérbemászóan idióta volt katonatársunkkal.

Még egy negatívum, hogy a végén

Spoiler

nem is a főszereplőt irányítjuk, hanem az eddig csak fel-felbukkanó 'riválisa' lesz az ász, aki mindent megold.

 

[JoeJoeJoe]

Until dawn:

Nem bírom a horrort  . Távol is tartottam volna magam ettől, ha egy kedves barátom nem ajánlja fel, hogy játsszuk végig együtt. Ami aztán a kontrolleres inkompetenciája miatt odáig fajult, hogy csak én toltam. Ő meg ott volt lelki támogatásnak, hogy merjek egyáltalán játszani vele. 

A játék nyolc fiatal kálváriájáról szól, akik felmentek egy hegyre jól érezni magukat és túltenni magukat két társuk elvesztésén. Külvilágtól elvágva aztán rájönnek, hogy van odakint valami és JUMPSCARE! Felváltva irányíthatjuk a srácokat és lányokat, dönthetünk sorsokról, válaszokról, akárcsak a quantic dream, vagy telltale játékokban és megy a para ezerrel, mert bármelyik karakterünk meghalhat döntések miatt, vagy elrontott quick time-oknál, és akkor game over. De csak nekik: a story folytatódik tovább. Játék végére meghalhat, vagy túl is élheti mindenki. Nekem túlélte mindenki, hála a taktikai gyávaság ("én aztán be nem mék' abba a szobába, ha így elválok a többiektől") és remek időre adott gombot benyomó képességemnek (remekül be vagyok már idomítva erre) keverékének. (később bekerül egy új játékelem, amikor nem szabad megmozdulni. Mármint szó szerint, a kontrollert nem szabad megmozdítani. Ez annyira remek feature, hogy én konkrétan levegőt nem mertem venni ezek alatt). 

Külön tetszett, hogy mindig volt Scooby Doo-s "váljunk szét és nyomozzunk" rész, így általában kettesével bandukolnak a karakterek és a játék eleji karaktermasszából egy idő után már meg tudtam állapítani, hogy ki-ki. Persze sztereotipiákkal indu az egész: papucs srác, követelőző csaj, vagány menőcsávó, meg ilyenek, de ahogy megismerjük őket, mind kicsit több lesz. Valaki összetörik teljesen, valakiről kiderül, hogy remek vezető és odaadó barát, stb... 

Na és a horror. Okosan van adagolva. Elején olcsó jumpscare vannak főleg, később pedig szépen felépített ijesztgetés meg para helyszínek. Ami nagyon tetszett, hogy mindig ad időt megnyugodni: elég sok rész van, amikor elengedi a játék kicsit a játékost és mutatja merre akarja, hogy menjen, de amúgy el lehet menni a másik irányba felfedezni, hátha találsz valami nyomot, ami által össze tudod rakni a történetet, vagy egy totemet, ami egy lehetséges jövőt mutat meg, amit így elkerülhetsz, vagy szándékosan úgy is tehetsz. Persze a stessz szintet mindig magasan tartja, ha más nem, akkor a remek hangdizájn és az a rohadt hegedű nyivákoltatás, amitől mindig libabőrős lesz a hátam  . 

A döntések érdekesek. Van külön menüpont, ahol mutatja adott szereplővel kapcsolatban miket csináltál. Teljesen meg lehet gyűlöltetni magad emberekkel, akár annyira, hogy ne engedjenek be a biztonságba és emiatt halj meg. De akár olyanok is vannak, amivel sérülést úszhatsz meg, vagy eszközt találhatsz, amivel később új lehetőségeid lesznek a továbbjutásba. Persze a kulisszák mögé pillantva (azaz ha megnézel más storyszálakat) kiderül, hogy nem mindennek van erős következménye, de azért így is elég erős. 

Szóval egy igazán maradandó élmény nálam, azt nem tudom, hogy horrorjátékokon edződött embereknek ez mennyire ijesztő, de én... álmodtam tőle rosszat  . És konkrétan kimerült az idegrendszerem a 2-3 órás játék sessionok után. Megérte végigvinni és van is egy kis hiányérzetem. De nem fogom kiplatinázni az hótziher. 

Ui.: Rami Malek karaktere által beszólt "party like porn star" szövegen még pár hétig röhögni fogok. 

[payskin]

20 hours ago, JoeJoeJoe said:

Rami Malek karaktere

[off] Ú, erről jut eszembe, Mr. Robot S04E01 van ma!!!

[Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon]

Ori and The Blind Forest (Switch)
Élvezetes volt, elszöszöltem vele, 100%-oltam. Kicsit a pacing-el gondok vannak szerintem, sok skillt a játék végefelé kapsz meg, és addig elég egysíkú, bár sose unalmas. Az endgame rövid, nem nagyon tudod kihasznlni a teljes arzenálod. Persze értem én, ez elsősorban platformer, és a harci részeken nincs hangsúly...de a második részben remélem lesz.

Nem bántam meg, hogy megvettem, jó szórakozás.

[JoeJoeJoe]

7 hours ago, payskin said:

[off] Ú, erről jut eszembe, Mr. Robot S04E01 van ma!!!

:O Imádlak, hogy szóltál

[Cori]

Crash Bandicoot N. Sane Trilogy - Kitoltam, nem maxoltam, csak végigmentem a pályákon a """storyért""". Gyerekkoromban nem volt PS-em, úgyhogy nekem kb teljesen kimaradtak ezek a régi konzolos címek (persze havernál volt PS, de az nem volt olyan). Szóval Crash 1-en meglepődtem mennyire nehéz volt  Már az első sziget (3 van) vége olyan volt, hogy elhasználtam a bonusz életeimet aztán restartolgatni kellett a pályát folyamat (amennyi életed van annyiszor kezdheted újra az adott checkpointtól, viszont, ha elhasználod őket akkor az egész pályát újra kell kezdeni az elejétől), de végülis meglett aztán kezdtem belejönni a dologba. azért az utolsó sziget az végig szopatás   + Crash sokszor lecsúszik a tárgyakról ami marhára idegesítő (elvileg a későbbi részek mozgásrendszerét használja és emiatt).

Aztán jött a Crash 2, sokkal változatosabb pályák, új képességek, viszont sokkal könnyebb volt (elvileg a 100%ás hajtépős  ). Aztán a 3. rész meg teljesen easy volt, egyszer se kellett pályát újrakezdjek, volt isvagy 20-30+ életem a végére. Viszont még változatosabbak voltak a pályák + a kinézet is az időutazós "történet" miatt, van itt minden, motorozás, jetskizés, repülőzés stb.

Nagyon aranyos az egész Crash világ egyébként, gyönyörű a remaster grafikája is, cuki animációk, hangok... nálam a hangulat vitte az egészet a hátán. Érdekes kis trilógia ez, nem vagyok nagy platformer játékos, de azért jó volt  És most jöhet a Spyro.

[Hor1]

30 minutes ago, Cori said:

Crash Bandicoot N. Sane Trilogy -

Nagyon aranyos az egész Crash világ egyébként, gyönyörű a remaster grafikája is, cuki animációk, hangok... nálam a hangulat vitte az egészet a hátán. Érdekes kis trilógia ez, nem vagyok nagy platformer játékos, de azért jó volt  És most jöhet a Spyro.

A Spyro az nagyon lájti, és emiatt szerintem sokkal jobb is, mint a Crash. Ha olyan lenne a Crash, akkor talán végigvinném.  Az első szigeten se jutottam túl, nekem ehhez nincs idegrendszerem.

De a kiadók azóta se változtak, a Naughty Dog most is megszopat azért a komolyabb nehézségeken, az Insomniac meg ilyen laid-back, chill cuccokat tol. 

[tenderlumpling]

10 hours ago, Hor1 said:

 

De a kiadók azóta se változtak, a Naughty Dog most is megszopat azért a komolyabb nehézségeken, az Insomniac meg ilyen laid-back, chill cuccokat tol. 

A Naughty Dog és az Insomniac a PS3 óta nem csinál SEMMIT 

[Cori]

16 hours ago, Hor1 said:

A Spyro az nagyon lájti, és emiatt szerintem sokkal jobb is, mint a Crash. Ha olyan lenne a Crash, akkor talán végigvinném.  Az első szigeten se jutottam túl, nekem ehhez nincs idegrendszerem.

De a kiadók azóta se változtak, a Naughty Dog most is megszopat azért a komolyabb nehézségeken, az Insomniac meg ilyen laid-back, chill cuccokat tol. 

Spyro  Ez olyan cuki, úristen, teljesen megmozgatta a gyerekkori énemet. Anno a Croc-ot toltam ami ehhez hasonló volt, nem tudom ki mennyire ismeri, de azt nagyon imádtam.

Baromi könnyű ez a játék a Crashez hasonlítva, de mondjuk ha nem hasonlítjuk akkor is  De én ezt 100%olom annyira cuki a világ.

[SaltyDave]

On 10/12/2019 at 9:04 AM, tenderlumpling said:

A Naughty Dog és az Insomniac a PS3 óta nem csinál SEMMIT 

Spiderman, és Sunset Overdrive?

[Hor1]

1 hour ago, SaltyDave said:

Spiderman, és Sunset Overdrive?

Azok nem új, original Ratchetet, így nem számítanak.

[Malleus]

Untitled Goose Game

Nemrég végigvittem ezt a szösszenetet, és szerintem nagyon jópofa volt. Ha valaki nem tudná mi ez, a játék főszereplője egy megátalkodott lúd, aki elhatározta, hogy pokollá teszi egy kisváros lakóinak életét egy végső cél érdekében, amit nem spoilerezek el. A játékmenet egyszerű, a csőrünkkel fel tudunk venni tárgyakat és vinni azokat, valamint külön gomb van gágogásra. Alapjában véve lopakodós játékról van szó, mert ha rajtakapnak a lakók, akkor elkergetnek és visszaveszik ami az övék. Kicsit rövid a játék, én olyan 3 óra alatt vittem végig, és nincs benne újrajátszhatóság, de az a 3 óra nagyon jó szórakozás volt. Ötletes, humoros és egyedi darab.

[Cori]

Spyro Reignited Trilogy - 100%olva (vagyis 133, 100 és 107%olva lol). Steam acsikkal együtt. Nem sűrűn csinálok ilyet, sőt kb soha, de ezek a játékok annyira aranyosak, cukik voltak, hogy végig élveztem a maxolást  Az első Spyro kicsit butus kicsit egyszerű, de a hangulat csillagos ötös, a későbbi részek behoznák pár új mechanikát, a 3. részben meg tök új játszható karaktereket is ami egész változatossá teszi a játékot. A kedvencem viszont Spyro 2, mert a hiába a változatos gameplay, ha a 3 tele van idegesítő mini gémekkel (a gördeszkás versenyekről ne is beszéljünk). 

 

[-OJ-]

Yakuza 0 (PS4)

Első Yakuza játékom, amit végig is toltam. Korábban csak az első résszel játszottam, még PS2-n, aztán a Kiwamiból is csak az első fejezetet nyomtam eddig végig, így nekem nem sok nosztalgia faktort tartalmazott a két főszereplő előéletének megismerése, de annyi bizonyossá vált már ennyiből is, hogy nem véletlenül olyan nagy arcok ők ketten. A sztori tetszett, volt benne pár jópofa szappanoperás fordulat, a boss harcoknál pedig én is átéreztem, hogy végre leverhetem egyik-másik rosszarcot (kivéve Kuzét, ötödszörre is). Acsik tekintetében 54%-on végeztem, Kiryu ingatlanos melléksztoriját kipipáltam és minden ingatlant megszereztem, kivéve a játékautó-versenypályát, mert ahhoz a minijátékhoz semmi kedvem nem volt. Ahogy a többi sport (célbadobás, billiárd, tánc) sem mozgatott meg, az árkádgépet és a tekét azért végigküzdöttem, hogy meglegyenek az ingatlanok (meg A csirke). A randitelefonból viszont behúztam mind a kilenc csajt. Majima térfelén már kevésbé teljesítettem jól, a melléksztorik nagy része elkerült, a klubüzemeltetés pedig egyáltalán nem kötött le, így nála szinte semmi pluszt nem csináltam, csak a sztorit toltam (ami érdekesebben alakult, mint Kiryu szála).  A technikai megvalósítás teljesen jó, a harcokban Normál nehézségen is volt kihívás, és a 2015-ös grafika még ma is bőven elfogadható.

Ami nem tetszett, és ami talán dizájnbeli döntés, hogy némelyik átvezető jelenet nem volt animálva, csak állóképeken beszélgettek, szövegbuborékokkal, viszont ezek a játék végére teljesen eltűntek, így valószínűbb, hogy vagy később kerültek bele, vagy nem volt idő animálni őket a megjelenésre, aztán meg már nem javították. A másik pedig a tipikus JRPG-szokás, hogy a melléksztoriknak/karaktereknek nincs hangjuk, a szövegeiket csak olvasni tudjuk, míg a főszereplő és a másik karakter max annyit szól időnként, hogy "Hmm" vagy "Huh?" Régen ez elfogadható volt, hogy nem lehetett minden szöveget felvenni, de ma már ennek nem lenne technikai akadálya, így ez már csak spórolásnak hat.

[gebali1991]

Én végére is értem a The Outer Worlds-nek, 16 óra volt, minden küldit befejeztem amit felszedtem de azóta felvétel miatt elindítottam egy másik végigjátszást, ahol már most találtam olyan quest-et ami elsőre kimaradt. Maximálisan elégedett vagyok a játékkal, szerdára vagy csütörtökre lesz belőle kritika a szokásos helyen.

[Hor1]

40 minutes ago, gebali1991 said:

Én végére is értem a The Outer Worlds-nek, 16 óra volt, minden küldit befejeztem amit felszedtem de azóta felvétel miatt elindítottam egy másik végigjátszást, ahol már most találtam olyan quest-et ami elsőre kimaradt. Maximálisan elégedett vagyok a játékkal, szerdára vagy csütörtökre lesz belőle kritika a szokásos helyen.

Az mondjuk nem sok. Én kicsivel 6 és fél óra alatt jöttem el az első bolygóról.

[gebali1991]

3 minutes ago, Hor1 said:

Az mondjuk nem sok. Én kicsivel 6 és fél óra alatt jöttem el az első bolygóról.

Én meg most hogy tudtam mi merre, másfél óra alatt voltam meg vele  Elsőre két és fél három körül volt. Nagyon sok függ attól hogy mennyire állsz le olvasgatni, kimaxolni a beszélgetéseket meg felfedezéni midnen zugot, de most a howlongtobeat is 16,5 órát ír a normál (story+extra) végigjátszásra. A completionist meg 26 óra.

[kaszman1]

29 minutes ago, gebali1991 said:

Én meg most hogy tudtam mi merre, másfél óra alatt voltam meg vele  Elsőre két és fél három körül volt. Nagyon sok függ attól hogy mennyire állsz le olvasgatni, kimaxolni a beszélgetéseket meg felfedezéni midnen zugot, de most a howlongtobeat is 16,5 órát ír a normál (story+extra) végigjátszásra. A completionist meg 26 óra.

Én mst vagyok 10 óránál lvl 16. Lassan haladok és mindenhová benézek. Szerintem nekem 20-25 simán meglesz ilyen tempóval.

Spoiler

Még a vegyszereket sem kezdtem felkutatni a dokinak...

...szóval remélem még van benne szufla és nem fúj ki túl hamar. Piszok mód élvezem.

[SaltyDave]

Carrion (demo)

Hihetetlen fun, helyenként pedig a power fantasy ellenére meglepően kihívó. A fizikára, romolásra, a környezet "bemocskolására" tíz ujjat megnyalós minőség jellemző, ha picit megállsz szétnézni, próbálgatni, meglepő mennyi minden történik folyamatosan. A játékmenet maga csak egérrel van. Találtam egy titkos ajtót ami a fejlesztőcsapat irodájába visz  . Kérdés hogy ez hosszútávon mennyire szórakoztató. Az mondjuk okos húzás hogy ahogy változik a méretünk minél több embert zabálunk be, vagy minél több lövést kapunk be, úgy nem csak az életerőnk, de a spéci képességünk is változik. Míg a második méretben neki lehet dashelni az embereknek és úgy is ölni, tömeggel (nem mellesleg eldeszkázott utakat áttörni és új pályarészeket megnyitni), míg pici formában egy hús-hálónk van amivel le lehet fogni egy áldozatot (pl. egy fegyverest míg megeszel egy másikat, mert hamar szétkapnak). 

Alig 300Mb, de nagyon jó kis cucc. Sajna durván túl lesz árazva valószínűleg. 

 

[Viktor]

Fume ultra greatsword... te jó ég. Imádom. Amúgy remek kis játék volt ez a ds 3, de néhány megoldás annyira olcsó, hogy csak na. 21 óra. Nem is olyan vészes, kissé túl van tolva a trilógia köré épített mítosz nehézség terén. Nem tartom magam valami jó játékosnak, amikor lehetőség volt rá, szintet léptem, így ha haltam nem volt idegeskedés. Kb. Ennyi haladtam is szépen, egy-két boss elsőre lement. Sokszor nehezebb  volt eljutni hozzájuk, mint megölni őket. Szerencsére a ps4 nem olvadt le, játék közben rakéta üzemmód volt végig. Nagyon tetszett a lávány meg a helyszínek. A pályák felépítése over 9000.  Ahogy nyitod meg a különböző átjárokat, ahogy az addig lezárt részek egybenyílnak.... De továbbra is a nioh lesz a favorit. Azért egy második runt elkezdtem. Szó szerint. Első lord le is tudja. Kíváncsi vagyok meddig lehet húzni a dolgokat. Meg néhány helydn elégtételt kell vennen. 😃

[Cori]

On 11/1/2019 at 10:18 AM, Viktor said:

Fume ultra greatsword... te jó ég. Imádom. Amúgy remek kis játék volt ez a ds 3, de néhány megoldás annyira olcsó, hogy csak na. 21 óra. Nem is olyan vészes, kissé túl van tolva a trilógia köré épített mítosz nehézség terén. Nem tartom magam valami jó játékosnak, amikor lehetőség volt rá, szintet léptem, így ha haltam nem volt idegeskedés. Kb. Ennyi haladtam is szépen, egy-két boss elsőre lement. Sokszor nehezebb  volt eljutni hozzájuk, mint megölni őket. Szerencsére a ps4 nem olvadt le, játék közben rakéta üzemmód volt végig. Nagyon tetszett a lávány meg a helyszínek. A pályák felépítése over 9000.  Ahogy nyitod meg a különböző átjárokat, ahogy az addig lezárt részek egybenyílnak.... De továbbra is a nioh lesz a favorit. Azért egy második runt elkezdtem. Szó szerint. Első lord le is tudja. Kíváncsi vagyok meddig lehet húzni a dolgokat. Meg néhány helydn elégtételt kell vennen. 😃

 

DLC-t is kitoltad? Ringed City uccsó bossa azért pár órás betanulás volt nekem  Vagy Nameless King? (opcionális boss az alapjátékban)

De egyébként DS3 bossai könnyebbek mint az első részé szerintem, viszont a sima mobok sokkal szemetebbek.

[Viktor]

42 minutes ago, Cori said:

 

DLC-t is kitoltad? Ringed City uccsó bossa azért pár órás betanulás volt nekem  Vagy Nameless King? (opcionális boss az alapjátékban)

De egyébként DS3 bossai könnyebbek mint az első részé szerintem, viszont a sima mobok sokkal szemetebbek.

Kiegeket nem vettem meg. Csak az alapot. Igen ő is le lett győzve. A sityakját azt azóta is hordom egyfajta trófea gyanánt. Én 2 kivétellel nem tanulgattam semmilyen moveokat. A taktikán, mint egy faék. Ütök amíg meg nem halnak és nem fogy el az estus. Mivel erő és hp rengeteg ezzel nagy gond nem szokott lenni.

[Malleus]

 

The Surge 2

 

A Surge volt az egyik kedvenc Souls inspirálta játékom, ezért már vártam a folytatást, ami ugyanarra a receptre épül, de mindenben fejlődött.

Az alap gameplay loop továbbra is a Souls féle „ha meghalsz, eldobod a nálad levő nyersanyagot és respawn-olsz a bázison” téma. Ebből az is következik, hogy az előrehaladás shortcut-okon keresztül történik, és szerintem ezt az aspektust a játék ki is maxolja. Minden össze van kötve mindennel, és rendszeresen adja az „áh, szóval itt vagyok” érzést, amikor egy ismeretlen úton visszajutunk egy ismerős területre. Van némi metroidvania beütése is, mivel kapunk új mozgási képességet kb. a játék felénél, a zipline-ok használatát, ami megint csak új utakat nyit meg a már bejárt helyszíneken. Mindent egybevetve a játék világa kiemelkedően jól van összerakva és öröm volt bejárni és felfedezni.

A harc alapvetően maradt a régi, és az egyik legerősebb eleme a játéknak. Leginkább az „ütős” szóval tudnám jellemezni, mindennek van súlya és lendülete, jó a karakter mozgása, jók a fegyveranimációk és szabályosan érezni, amikor betalálunk az ellenségnek. Az alapmechanika változatlan, az ellenségek különböző testrészeit tudjuk becélozni, ezek levágásával jutunk új felszereléshez, fegyverekhez és nyersanyagokhoz fejlesztéshez. A parry rendszer új, itt nemcsak megfelelően kell időzíteni a mozdulatot, hanem a megfelelő irányt is el kell találni.

Külön tetszett az energia rendszer – amikor betalálunk egy támadással kapunk némi energiát, ami egy kis idő után eltűnik, de addig fel tudjuk használni ún. injectable implant-ok használatára. Ezeket vagy azonnal használjuk, vagy betárazzuk későbbre. Ilyen a gyógyító injekció is. Az egésznek az a lényege, hogy nincs az, mint a Dark Souls-ban, hogy „na, kifogytam estus-ból, mehetek vissza a bonfire-höz” hanem itt az van, hogy „na, kifogytam gyógyító injekcióból, de ha a legközelebbi ellenséget meg tudom ölni sebződés nélkül, akkor vissza tudom tárazni”. Ez nagyon jót tesz a játék flow-jának.

A helyszínek főleg városiak (belváros, kikötő), de van egy park is, szóval változatosabb, mint az első részben. A grafika jó lenne, az egyetlen problémám, hogy mindenre rá van húzva valami filter, amitől olyan színtelen, világos minden. Illetve, hogy nagyon erőforrás igényes, főleg az erdős, füves helyszínek ölik az fps-t. Az audio részre viszont nem lehet panasz, a hangeffektek, főleg a harccal kapcsolatosak nagyon jók lettek, és a zenék is tetszettek, leginkább a háttérbeli ambient darabok. A sztori folytatja az előző rész eseményeit és kevésbé kriptikus mint amaz, de nem egy nagy durranás. Végül is szódával elmegy, de hát nem ezért kell ezzel a játékkal játszani, szerintem, itt a játékmeneten van a hangsúly.

 Nekem nagyon bejött a játék, összességében egy nagyon korrekt sci-fi akció rpg, akinek bejött az első rész annak kötelező, aki pedig nem ismeri, annak is csak ajánlani tudom.

[SaltyDave]

God of War

Baromi jó, de túlértékelt. Egyrészről, a történet nagyon jó, nagyon személyes, szülő-gyermek kapcsolatot dolgoz fel (nem csak Kratos és Atreus között), ami egy, bocsánat több gyönyörű világban játszódik. Az animáció és a grafika mondanom sem gyönyörű, Christopher "Teal'C" Judge elképesztően erős a szerepben és kapott egy "indeed" sort is  . Ugyanakkor a játék több ponton frusztrált. Egy idő után fájóan nyilvánvalóvá vált a méretes bossok amiket a God of War hírneve alapján várnék, 80%-ban csont ugyanaz a troll vagy fjord óriás a vállán egy oszloppal. Az igazi, nagy cinematic boss harcokból talán ha kettő van, plusz a játék elei látogató aki visszatérő lesz. A játék nekem egyszerűen túl sok volt, és elhiszem, hogy ez micsoda fejlődés a franchise történetében, a semi-open world, az új RPG rendszer (amire semmi szükség nem volt és tökéletesen meglettem volna nélküle), hogy az Ygdrassil minden ágát felfedezhetjük egy új világba kerülve, de pont ez volt számomra frusztráló. Bejött a képbe a szokásos időhúzás, és sajnos azt mondhatom hogy a játék 90%-a ebből áll. Eljutottál a hegyhez, de jaj utadat állja a sötét köd, menj el egy másik világba, hozz onnan spéci fényt, de jaaaj a másik világhoz kulcs kell, akkor szerezz kulcsot, de honnan, hát X tudja, menj kérdezd meg, elmondja, de jaaaaaj hát az el van zárva, és ahhoz meg hogy megleld a kulcsot, teljesítened kell három próbát, amikhez megint hogy jutsz el? Zárt ajtókon át... 

Ó és aki kitalálta hogy tegyünk be egy azonnali halállal járó puzzle-t amire időre megy, azt száműzzük már Hel-be.

Ki hogy van vele, engem nagyon frusztrál ez a fajta játék design, és most hogy ma este volt az utolsó estém hogy be tudjam fejezni a játékot a PS4Pro-m eladása előtt, amikor végre azt éreztette velem a játék hogy na most már tényleg odaértem, itt a vége, akkor HOPPMÉGSE és leáll a gépezet, menj kulcsot keresni. Megvan a kulcs, érted, backtracekelsz egy órát, behelyezed a kulcsot a helyére, és HOPPMÉGSE további 2 órát visszab.sz egy régebbi helyszínre ahonnan úgy kellett elmenekülni, és menekülj el újra. Nagy nehezen visszamész, most már a seggedből is kulcs meg artifact lóg ki, MINDENED megvan, és HOPPMÉGSE és itt kicsúszott belőlem hangosan egy "most már elmentek a Censored!". Szóval aki nem vevő erre, messzire kerülje. Értem én a miértjét, félreértés ne essék, így vettek játékidőt maguknak a fejlesztők amiket narratív célokra is felhasználtak, és ez menti meg az egészet (nem úgy mint a híresen rossz DarkSiders 2-őt), mert ez az időben és térben széttagoltság adja az érzetet hogy apa és fia mennyit együtt kalandoznak, és hogy az idő elteltével, nagyon lassan, hogyan derülnek ki titkok és változik meg a viszonyuk. Ez a kapcsolat a játék szíve-lelke, semmi más.

Értem én, hogy a dramaturgiához kellett hogy minimum fél órák, vagy több órák válasszák szét ezeket a beszélgetéseket, hogy két akció között az AI botként követő Atreus beszélgetései (és pacsi azért amikor a gyerek beképzelt lesz, és elkezd nem reagálni a gombnyomás parancsokra harc közben) , de könyörgöm nem lehetett volna kevésbé frusztráló módon időt nyerni? Miért nem látogatunk meg több világot, például ahelyett hogy Muselpheim, a tűz világa egy sima arénás challange map lenne, a backtracking futkorászás alá beszélgetésekből mondjuk 2 órát nyerhetett volna. És akkor nem úgy néz ki hogy minden megvan, HOPPMÉGSE és a játék direkt szopat és visszarak Hel-be, hanem el kell menni még valahova egy kulcsért, oké, de legalább legyen új helyszínen, valami új tájon. Az univerzum 9 ága áll rendelkezésre és ebből 3-ban koslatsz fel-alá, 1 az kb. fél óra a játékból, a többi opcionális ládanyitogatásra. Mert ugye 5062 ládát kinyitni nagyon fun, meg 4267 loot-ot összeszedni a harc után az nagyon fun, az kellett. Ez akkor tűnik kukacoskodásnak ha nem 10-15x (minden túlzás nélkül, lehet hogy több) kellene backtrackelni ugyanazon nyomorult hídon, az esetek túlnyomó többségében újratöltődött ellenfelekkel akik portálokból ugrálnak ki amikor a fejlesztők rájöttek hogy ez a helyszín tök jó, de nincs honnan ellenség előjöjjön. Emiatt ami kezdetekben áll-leejtős csodának tűnik, a játék borzasztóan unalmas "mennnnnyünkmááá" rutinná silányítja. Nagyjából mint a folyamatosan ismétlődő boss harcokat, amikből aztán csak a vége felé és a bányából kifelé mászva kapunk újra olyat amire azt mondtam, EZ IGEN! Ezt vártam a franchise-tól!

Ha a nagy bossok nyernek meg, akkor a trailerek parasztvakítások, egy sárkány van, meg az összes review-ban bemutatott troll a játék elejről átskinezve, 2 "random barbár", és a játék eleji vézna tag 3x. Betaláltam egy rejtett részre is ahol ki lehetett szabadítani egy leláncolt sárkányt, iszonyatosan nehéz volt (lv2 voltam lv5-6 ellenfelek ellen szóval rengetegszer nekifutottam, köszi kéretlen RPG rendszer hogy muszáj craftolni), vártam hogy na ez biztos ad valami király skin-t, vagy sidestory-t, és... és... ÉÉÉÉS..

1/3 dragon freed.

Hát a kurv... Ezért nem játszom open world játékokkal ahol copypaste a content és erre itt is, ami egy relatíve lineáris mozis játékként híresült el, mit kapok? Ezt.

Sokat szidom na, de ez egy nagyon jól összerakott játék. Az interconnected világfelépítés zseniális, csak épp a kötelező útvonal megtervezése szörnyű benne. Animációk, zene, szinkron, grafika minősége, fantasztikus. A sztori is nagyon jó, de olyan icipici csipetekben van adagolva, hogy aki (velem ellentétben) a karakterek lelki világával és érzelmeivel nem foglalkozik, az halálra fogja unni magát, aki viszont szereti, az élvezettel fogja figyelni az olvadó sarkvidék sebességével változó kapcsolatot apa és fia között. Csak győzz kulcsokat keresni amikor már a nagyon sokadiknál átérzed hogy ez csak azért van itt hogy Kratosnak legyen még 2 mondata a fiához, fél óra szünettel közte, mert ő szűkszavú karakter, és fél órában meg le kell kötni a játékost.

[kaszman1]

16 hours ago, Malleus said:

The Surge 2

Első részt gyepáltam egy darabig PS-en, de sajna elég béna voltam benne

 

Ha szeretsz souls-like cuccokat szívesen tudom ajánlani a Remnant From The Ashes című szösszenetet a Darksiders sorozat készítőitől. Ez főleg távolsági harcra alapoz, lehet nekem azért is fekszik jobban. Mindenesetre nagyon minőségi darab.