Mit Játszottál Végig Legutóbb?

[SaltyDave]

szerk: rossz topik.

[Cori]

14 hours ago, gebali1991 said:

A TES kommersz lett, az Elex-szel meg nem az volt mindenki baja hogy a jó régi Gothic-féle oldschool mechanikákat használta?

A combatra sokan panaszkodtak, ugye staminát használ de lények stunlockolni tudnak, mint a Gothicokban, Risenekben, ami elvileg nem a működik a legjobban, pl stunlock alatt megölnek, mert nincs staminád a védekezésre és társai, szar hitboxok, hit reg (random nem találnak be ütések stb), unbalanced combat stb. Szóval ja, és mivel a combat a játék egyik legnagyobb része így ez sokaknál elhasalt.

[JoeJoeJoe]

Előfizettem egy hónapra EA access-re. Meglepően sok nem EA játék van fenn és csak 1500 forint volt, úgyhogy most be tudom pótolni azokat a játékokat, amiket nem vennék meg feltétlenül, de érdekelnek. Ennek első darabja a Titanfall 2, ami óh egek! De régen játszottam ilyen nobrain lövöldözős cuccal. És ezt nem negatívan értelmezem, mert jó volt kikapcsolni arra a 6-7 órára, amíg tartott. Sőt, valamivel többet is adott: a pályatervezés remek. Többségében hatalmas terekben lövöldözve, végtelen mélységek fölött egyensúlyozva leszünk és remekül érzékeltették a magasságot, ahogy pici kis csavarok vagyunk egy hatalmas gépezetben. Van egy pálya, ahol valami random sci-fi ok matt egy hatalmas sablon ház (kb ikea, csak komplett épületekkel) összeszerelőcsarnokban kell átverekedni magunkat, miközben lőnek ránk (végülis fps) és a környezet is meg akar ölni, például ránkheggesztve egy könyves szekrényt. Persze feneketlen mélység fölött. Zseniális, én úgy voltam a játék során, hogy gyerünk varázsolj el, mutass még ilyen elvetemült környezeteket. És mutatott. 

Aztán volt a mozgás, ami a prince of persia legjobb pillanataira emlékeztet, csak FPS nézetben.Falon futás, dupla ugrás minden mennyiségben. (persze feneketlen mélységek fölött!). Igazán ütemes és szórakoztató volt, különösen, amikor kombinálták a tűzharcokkal. Szóval ez nem olyan szokásos fedezékből fedezékbe haladós lövölde.

Illetve volt még egy váratlan aspektus: van egy titanunk, (akivel egyébként szintén fun lövöldözni) és a főszereplővel való interakciói elég viccesek. Van egy jelenet, mikor főszeplőnk thumbs up-ot mutat neki, a mech meg leblokkol egy másodpercre, miközben az ujjai hektikusan mozognak a kezén, mintha gépelne, végül megmerevedik és hirtelen ő is bemutatja.

Olyan ez, mint egy délutáni akciófilm a jobbik fajtából. Amíg tart leköt, nem szabad rajta gondolkodni, de látszik, hogy volt ötlete a készítőknek. A multit nem próbáltam, de ezek alapján biztos jó az is. 

Következő az inside

[Cori]

Might & Magic VII: For Blood and Honor - Imádom ezeket a régi blobbereket  MM6 is hatalmas élmény volt pár éve, aztán most ez is. Imádom, hogy a fantasyt és a sci-fit keverik a játékban. Mondjuk vannak idegesítő részei, mint az, hogy mindent észbe kell tartani.. ezer féle dolgot (pl, hogy melyik trainer hol van a rakat zónából és a zónán belüli házakból, oké a Notesban leírja a játék neked, de azon végigmenni baromi unalmas, inkább használok valami online websitot mappal), meg megjegyezeni, hogy melyik nap honnan mikor hova visz a "taxi". Az se, tetszett, hogy egy csomó varázslatnak nem igazán vettem hasznát, nagyjuk nem is sebzett eleget, valószínûleg ha valami perfektül megtervezett végigjátszás lett volna akkor több hasznát veszem az eleinte hasznos támadó spelleknek, de inkább a buffokra és támogató spellekre támaszkodtam, azok nagyon jók. De minden hibája ellenére egy baromi élvezetes kis rpg, sok sok loottal, Puding!a fejlődési rendszerrel, ráadásul open world. Így kell nyitott világot tervezni, nem úgy, ahogy manapság szokták... Elszórni npcket, dungeonöket, lootot, hogy az ember élvezettel és okkal fedezze fel a tájat.

Szóval királyság volt, pár év és jöhet az MM8  (Bár MM4-5öt játszanám szívesen, de az az UI nagyon clunky, és a tile based mozgás se tetszik túlzottan. Ráadásul még kevésbé noob friendly a játék.)

[XCube]

On 8/24/2019 at 1:14 PM, Cori said:

Might & Magic VII: For Blood and Honor - Imádom ezeket a régi blobbereket  MM6 is hatalmas élmény volt pár éve, aztán most ez is. Imádom, hogy a fantasyt és a sci-fit keverik a játékban. Mondjuk vannak idegesítő részei, mint az, hogy mindent észbe kell tartani.. ezer féle dolgot (pl, hogy melyik trainer hol van a rakat zónából és a zónán belüli házakból, oké a Notesban leírja a játék neked, de azon végigmenni baromi unalmas, inkább használok valami online websitot mappal), meg megjegyezeni, hogy melyik nap honnan mikor hova visz a "taxi". Az se, tetszett, hogy egy csomó varázslatnak nem igazán vettem hasznát, nagyjuk nem is sebzett eleget, valószínûleg ha valami perfektül megtervezett végigjátszás lett volna akkor több hasznát veszem az eleinte hasznos támadó spelleknek, de inkább a buffokra és támogató spellekre támaszkodtam, azok nagyon jók. De minden hibája ellenére egy baromi élvezetes kis rpg, sok sok loottal, Puding!a fejlődési rendszerrel, ráadásul open world. Így kell nyitott világot tervezni, nem úgy, ahogy manapság szokták... Elszórni npcket, dungeonöket, lootot, hogy az ember élvezettel és okkal fedezze fel a tájat.

Szóval királyság volt, pár év és jöhet az MM8  (Bár MM4-5öt játszanám szívesen, de az az UI nagyon clunky, és a tile based mozgás se tetszik túlzottan. Ráadásul még kevésbé noob friendly a játék.)

Nekem még mindig meg vannak a PC Guru fénymásolt táblázatai, menetrendjei . Annak idején el is kezdtem őket HTML formátumba integrálni, de sosem lettem kész a teljes oldallal.

Valami hasonló hiányzik nekem is. Vannak jó open world RPG -k de azok mégsem ilyenek. De szerintem ebben nagy szerepe van a képzelőerőnek, ami nagyon is kellett az akkori játékokhoz.

[-OJ-]

Mad Max (PS4)

Szimpla homokozójáték, amiben a sztori minimális, sztoriküldetések alig vannak, egyszerűen csak bedob a teljesen nyitott játéktérre, ahol (hiába a kietlen sivatagról/kiszáradt tengerfenékről beszélünk) minden sarkon akad egy elfoglalandó bázis, ledöntendő bálvány, mesterlövészfészek, kilátópont, vagy valami gyűjtenivaló, amikből két óra alatt már mindent látunk, aztán ugyanazt csináljuk még 30-50órán át.

De mindez nem számít, mert aki szereti a MadMax világát, a részletes autótuningot, az országúti autós mészárlásokat hatalmas robbanásokkal és zúzással, vagy az Arkhamos verekedést, az az elejétől a végéig jól szórakozhat rajta. Ugyanaz mint a Mafia 3 vagy az Assassin Creedek. Szép, de nem túl változatos, viszont ha elkap a hangulata, azért is kipucolod a teljes térképet.

Én 81%-kal zártam, mert a versenyekhez nem volt kedvem, és nem lopkodtam el az összes autót az ellenfelektől.

 

[tenderlumpling]

On 8/24/2019 at 1:14 PM, Cori said:

Might & Magic VII: For Blood and Honor - Imádom ezeket a régi blobbereket  MM6 is hatalmas élmény volt pár éve, aztán most ez is. Imádom, hogy a fantasyt és a sci-fit keverik a játékban. Mondjuk vannak idegesítő részei, mint az, hogy mindent észbe kell tartani.. ezer féle dolgot (pl, hogy melyik trainer hol van a rakat zónából és a zónán belüli házakból, oké a Notesban leírja a játék neked, de azon végigmenni baromi unalmas, inkább használok valami online websitot mappal), meg megjegyezeni, hogy melyik nap honnan mikor hova visz a "taxi". Az se, tetszett, hogy egy csomó varázslatnak nem igazán vettem hasznát, nagyjuk nem is sebzett eleget, valószínûleg ha valami perfektül megtervezett végigjátszás lett volna akkor több hasznát veszem az eleinte hasznos támadó spelleknek, de inkább a buffokra és támogató spellekre támaszkodtam, azok nagyon jók. De minden hibája ellenére egy baromi élvezetes kis rpg, sok sok loottal, Puding!a fejlődési rendszerrel, ráadásul open world. Így kell nyitott világot tervezni, nem úgy, ahogy manapság szokták... Elszórni npcket, dungeonöket, lootot, hogy az ember élvezettel és okkal fedezze fel a tájat.

Szóval királyság volt, pár év és jöhet az MM8  (Bár MM4-5öt játszanám szívesen, de az az UI nagyon clunky, és a tile based mozgás se tetszik túlzottan. Ráadásul még kevésbé noob friendly a játék.)

Nemrég azzal szórakoztam, hogy design doksit írtam egy MM-klónhoz, és 1:1 a MM6/MM7-et vettem alapul, közben végigvettem, hogyan lehetne jobban balanszolni a spelleket (feltűnt, hogy a MM nem foglalkozik azzal, hogy elementális védelmet adjon az ellenfeleinek, feleslegessé téve az elementális iskolákat, stb), vagy hogy a quest markerek elkerülésével hogyan lehetne könnyíteni a navigáción, anélkül, hogy elveszítenénk pl. az istállók menetrendjeit és a házakban lakó trainerek felfedezését.

4-5 amúgy rohadt jó, ha megszokod az első 1-2 órányi tanulási fázist, iszonyat addiktív és nem annyira nehézkes, mint elsőre tűnik. Ott is csak nyomod előre és nyomkodod a támadást, nem vészes. 1-2 vészes.

[SaltyDave]

DMC5: Bedaráltam a Human nehézségi szintet is achiért, mert meh. Röhej, mire elindul egy kombóm minden meghalt.
Még egy Nero Bloody Palace run van hátra, aztán a 2 achit sosem fogok megcsinálni (1 ütésből halsz és minden rohadt erős nehézségi szintet mission 18 miatt, mert 0 frame windup animációs boss-ok vannak rajta, a másik achi pedig minden mission minden nehézségi szinten S fokozatra, ami nem lesz meg az elsőből kifolyólag). 

[kaszman1]

Remnant From The Ashes 

Nálam ez eddig GOTY. Volt egy végigjátszás ami olyan 20 óra lehetett, legtöbb boss-t szólóztam, beleértve az utolsót is, aztán olyan 10 óra coop random emberekkel. Most nekiugrok egy új seed-nek és megpróbálom a kimaradt bossokat lenyomni összeszedni ritkább cuccokat és secreteket. 

Ha valakit érdekel irhatok hosszabbat róla, röviden csak annyi hogy végre egy olyan játék ami megjelenéskor teljes, nincs tele bugokkal és rengeteg free content jön még a készítőktől. 

Nálam ez egy ötperöt, ötöst számrendszerben. 

[Cori]

22 hours ago, tenderlumpling said:

Nemrég azzal szórakoztam, hogy design doksit írtam egy MM-klónhoz, és 1:1 a MM6/MM7-et vettem alapul, közben végigvettem, hogyan lehetne jobban balanszolni a spelleket (feltűnt, hogy a MM nem foglalkozik azzal, hogy elementális védelmet adjon az ellenfeleinek, feleslegessé téve az elementális iskolákat, stb)

Ööö én úgy tudom van resistance statja a lényeknek. Példát nem tudok mondani, ennyire nem ástam bele magam, de olvastam róluk.

[Hor1]

5 hours ago, kaszman1 said:

Remnant From The Ashes 

nincs tele bugokkal

Wat?  Szeretem én is, de akkora bugfest mint a ház.

[kaszman1]

24 minutes ago, Hor1 said:

Wat?  Szeretem én is, de akkora bugfest mint a ház.

30 óra alatt 1x fagytam ki első nap, azóta jött 2 patch és napokban lesz kissebb content patch is. Lehet szerencsém volt. 

Framerate folyamatosan 90-100 fps, multiban egyszer sem lagoltam szóval részemről egy k.rva jó minőségi munka. 

[Hor1]

32 minutes ago, kaszman1 said:

30 óra alatt 1x fagytam ki első nap, azóta jött 2 patch és napokban lesz kissebb content patch is. Lehet szerencsém volt. 

Framerate folyamatosan 90-100 fps, multiban egyszer sem lagoltam szóval részemről egy k.rva jó minőségi munka. 

Én mondjuk PS-en játszottam, de rendszeres volt a kifagyás, server down, trophy glitchek, ha nem közeli játékossal toltam borzasztó lagok, dc-k.

[tenderlumpling]

22 hours ago, Cori said:

Ööö én úgy tudom van resistance statja a lényeknek. Példát nem tudok mondani, ennyire nem ástam bele magam, de olvastam róluk.

Nem egyszerű resistance-ra gondolok, hanem tényleg jelentős, gamechanger cuccra, amit pl. az Unepic rohadt jól csinál (fire pet meg se támadja a fire resistant bossot, fire sebez neki mondjuk 1-2-t, ice meg 100-200-at).

[jardo]

Gears 5

Igazából jól ráéreztek a fejlesztők, hogy a GoW4 min csúszott el leginkább: az ötödszörre ugyanúgy eladni próbált, néhol viccekkel, máshol egy kis drámával megspékelt, fröcskölő tesztoszteronnal átitatott történeten, meg az unszimpatikus főszereplőn. Na ebből mindkettő ugrott, JD helyett Kait került középpontba, és a történet is sokkal személyesebb, jobban megvan a motiváció, és egyszerűen izgalmasabb az egész. Persze ugyanúgy megvannak a vicces, a drámai és néhol a már-már horrorisztikus pillanatok, de mégis.

Nem mondom, hogy feltalálta volna a meleg vizet, újdonságként csupa olyasmi került bele, amit máshol már láttunk, ettől függetlenül frissnek hat az egész. A két nagy nyílt pálya, a teljesen eltérő típusú helyszínek (trópusi romok, havas pálya, vörös homoksivatag, stb.), a fejleszthető robotunk és a képességei, a néhol szinte már horrorba hajló hangulat, a viszonylag érdekes és titokzatos, továbbá sokkal személyesebb hangvételű történet, az új főszereplő mind-mind olyan dolgok, amik összességében egy sokkal élvezetesebb játékot adnak ki az egyenlet végén.

Ja, és azt mondtam már, hogy a fedezékharc még mindig ebben a játékban a legjobb? Pedig az elmúlt tizenhárom évben próbálkoztak vele elég sokan, de mégis, elszégyellheti magát mindegyik másik játék ilyen szempontból.  A király visszatért.

Őszintén pozitívan csalódtam, ha ezentúl legalább ezt a szintet megüti minden Microsoft exkluzív, már örülhetünk.

 

Shadow of the Tomb Raider

Harmadszorra csont ugyanaz a játékmenet annyira már nem hozott lázba, úgyhogy inkább csak a sztorit akartam megnézni, hogy hogyan "zárja" a trilógia Lara történetét. Próbáltam csak a történetet végigpörgetni, a minimálisnál is kevesebb gyűjtögetéssel, de még így is fárasztó volt már a vége felé. Vagy abba kell hagyni ezt a sorozatot is pár évre, vagy megint ki kell találni valamit, amivel gyökeresen át lehet alakítani a játékmenetet. Meg eleve röhejes már, hogy harmadik rész óta nézzük az átvezetőkben a nyögdécselő, törékeny nőt, közben meg részről részre egyre nagyobb mészárszéket rendezünk.

 

Call of Duty: Ghosts

Agyzsibbasztó meló utáni kikapcsolódásnak, ahol csak a jobb ravaszt kell húzni elejétől a végéig. Ilyen célból pár CoD részt még bekészítettem. 

[Malleus]

 

Shadow of the Tomb Raider

 

Na eljött az ideje, hogy végére érjek a Tomb Raider franchise-nak. Ennek a résznek a végigjátszását halogattam, mert az előzőek, bár korrektül összerakott játékok voltak, de nem estem hanyatt tőlük, plusz a Rise annyira more of the same volt, hogy azt hittem ez is az lesz. Ebben egy kicsit tévedtem.

Az elején rögtön szimpatikus volt, hogy külön lehet a harc, felfedezés és a puzzle nehézséget állítani. Egyből be is lőttem nehéz puzzle-re és könnyű harcra, révén az utóbbiból rengeteg volt az előző részekben. Ahogy haladtam előre a játékban azonban kiderült, hogy itt bizony már nem harcon van a hangsúly, ami talán a legnagyobb pozitív meglepetés volt. Szerintem itt, ebben a részben először, nagyon eltalálták a harc/exploration/puzzle arányt. Külön jót tett neki, hogy már a játék közepén behoznak érdekesebb ellenségeket (tehát nem tucat zsoldosokat), ami sokkal jobb, mint a korábbi részekben, ahol kábé csak a játékok legvégén történt ez meg.

A játékmenet elemei nagyrészt változatlanok, a harc ugyanaz, egy két újdonsággal, mint például a mérgezett nyíl, illetve a stealth is bővül egy kicsit, bár még mindig nem az igazi. Még mindig ott tartunk, hogy az ellenségek észreveszik a hullákat, viszont a játékosnak nincs lehetősége odébb vonszolni őket.  A platforming is kapott apróbb új elemeket, hangsúlyosabb a víz alatti felfedezés, de a lényeg ugyanaz. Szerintem lehetne precízebb mondjuk, van amikor Lara egy fél méterrel odébb ugrik és lezuhan, máskor pedig pont jól érkezik, pedig esküszöm ugyanazokat a gombokat nyomom. Az edge safety is átvert párszor, mivel egyszer van egyszer nincs. Megyek előre, mondom, majd Lara úgyis megtorpan a peremnél, erre simán legyalogolok a szakadékba. Mindenhol nyilván nem lehet, attól túl könnyű lenne, de nem éreztem elég konzisztensnek. A challenge tomb-ok továbbra is jók, de akár csak előző részeknél, itt is azt kell mondanom, hogy lehetett volna még több puzzle. Összességében azért majdnem minden működik ahogy kell, így a harmadik részre már kiforrott ez a játékmenet.

A játék képi világa nagyon tetszett, szerintem gyönyörűek lettek a dzsungelbéli helyszínek, imádtam mászkálni benne. Van egy nagyobb hub helyszín ami kvázi egy ősi maja/inka falu, ahol a korábbi részeknél jóval többet lehet beszélgetni a helyiekkel illetve sidequest-eket csinálni. Ez egy kicsit megtorpantja a játékmenetet, de én nem bántam, mert szerintem nagyon hangulatos volt. Volt egy opció a játékban, hogy mindenki saját nyelvén beszéljen, ami nagyon jó ötlet volt és tetszett is, csak a probléma vele, hogy Lara így is angolul szól mindenkihez, ami kicsit furává teszi a párbeszédeket. Ezt mondjuk tetézi az, hogy sokszor elvileg a helyi őrség viseletében álcázva ténfergünk a faluban. Még ha azt a headcanon-t erőltetem magamra, hogy Lara beszél kecsuául, úgy is elég komikus, hogy az őröknek nem tűnik fel, hogy hirtelen van egy fehér ember a soraikban.  Ha már álcaruha, ezt sokszor kötelező is viselni, ami kicsit zavaró, mivel vagy egy rakat klassz szerkó a játékban, de ezeken a helyeken nem hordhatsz mást.

A sztori megint csak az egynek elment kategória, sőt úgy érzem ebben a részbe már csak beleerőltették a Trinity vonalat, anélkül is működött volna. De legalább ez az ág le van tudva. Viszont a gyűjtögetni való szövegekből összeálló lore nagyon tetszett, bár ez a korábbi részekben is jó volt.

Na nem mintha a sztori bármelyik TR játéknak az erőssége lett volna. Nem is vártam tőle sokat, a játékmenet volt a lényeg, az viszont ebben a részben el lett találva, főleg azzal, hogy kisebb hangsúlyt kapott a harc, és nagyobbat a felfedezés. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez mennyire jót tett a játék élvezeti értékének, legalábbis számomra. Szerintem emiatt a Shadow a reboot trilógia legjobbja.

[XCube]

Ion Fury

Igazából már a hét elején de most jutottam el odáig, hogy írjak róla. Nagy vonalakban? Eszméletlen jó volt újra egy igazi !ÚJ! Build Engine -es játékot tolni . De mint ahogy az lenni szokott ez a játék sem tökéletes. Mi az ami nagyon jó? A grafika és a pályatervezés első osztályú, nem is gondolná az ember, hogy mit ki nem lehet hozni egy ilyen öreg motorból. A neonfényes "retro jövőképet" hihetetlenül jól eltalálták, a helyszínek pedig pont akkor kapnak új lendületet, amikor éppen elkezdenéd unni őket. Az egészre a gyönyörű voxeles tárgyak teszik fel a koronát, le a kalappal a művészek előtt, akik ezeket a pixel artokat elkészítették. A pályák nem lineáris csövek, hanem többfelől bejárható területek, bizonyos triggerek hatására pedig új ellenfelek jelennek meg korábbi helyszíneken is. Jelen van a klasszikus kulcskeresés, de nem éreztem egyszer sem úgy, hogy egy labirintusban rohangáló kísérleti patkány lennék. Az ellenfelek legnagyobb része jól eltalált, csak néhány olyan van köztük, amiktől lábrázást kap az ember (például a póklábú és drón"testű" kiborgfejektől). Az egyetlen probléma az, hogy nagy terepeken (amikre korábban ilyen méretekben nem volt példa BE játékokban) nem működik jól a rendszer, a hitscan miatt nagyon kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetsz. Öröm viszont, hogy van lehetőség fejlövésre, ami magasabb nehézségi szinteken eléggé praktikus (az autoaim kikapcsolása ledig kötelező). A mozgás kimondottan Duke Nukem 3D -s, nem a Blood -féle "hajó", kicsit darabosabb, de nem a rossz értelemben, így a lövöldözés is szuper.

Akkor mi az ami nem jó? Olyan igazából nincs, inkább csak kihagyott ziccerek. Ilyen például a főhősnő, akinek ugyan vannak jó beszólásai, de nem sikerült olyan jó karaktert alkotni vele, mint Duke, Lo Wang vagy Caleb. Shelly a rendfenntartó erők egyik robbantási szakértője, akit éppen munka utáni lazítása (bárban piálás) közben zavarnak meg Dr. Heskel kiborg kommandósai, akik át akarják venni a város felett az uralmat. Shelly fegyvert ragad és megpróbálja elejét venni a katasztrófának. Ennyi. Nincs sírjából kikelt okkult vadnyugati figura vagy kigyúrt macho alienvadász, csak egy bombaszakértő. Ennek megfelelően mind a karakterünk mind a felszerelésünk, mind a cselekedeteink meglehetősen földhözragadtak. Egy idő után kicsit kevésnek tűnik az arzenál, nincs például rakétavetőnk (!?!?!!!!??????), se jetpack, így többnyire pár fegyverrel nyomulunk csak. A meglévőknek jó hasznát veszi az ember, jól működik a régi leválogatós taktika, de egy idő után ez egy kicsit kevés. A játék vége nekem éppen ezért egy kicsit unalmas volt, a végjáték utáni lezárást pedig majdnem elszalasztottam, annyira jellegtelen.

Ettől függetlenül mindenkinek ajánlom, aki szereti a retro shootereket, hibái ellenére is máltó helye van a többi Build játék között.

U.i.: Átolvasva amit írtam elnézést a többszöri magyartalanságért, az utóbbi hetekben szinte alig hallottam magyar szót és fáradt is vagyok.

[SaltyDave]

Warhammer: Chaosbane

Ezt a rakás fost. Mármint, van egy nagyon jó alapja, de semmi, semmi más nincs benne. Papíron a játék amúgy tökéletes: Warhammer környezetbe ültetett Diablo. A pofámról lesülne a bőr a fejlesztők helyében olyan szinten lemásolták a Diablo 3 karaktereit, animációit, skilljeit, de tényleg 1:1-ben ugyanaz, komplett pálya tileset-eket emeltek át, szabályosan ráismerni a Diablo 3 Act 1 katakombáira még a térképen is hogy pont úgy van egy kis kitüremkedés a folyosó szélén, pont olyan hosszú, stb. 

És ez eddig tök jó. A játékmenet abszolút hozza azt a fokú kényelmet, streamline érzést. Jól is néz ki. De itt vége is van a pozitívumok listájának. 

1. A sztori borzasztó idegesítő. Fel nem fogom hogy egy ilyen világot mint a Warhammer fantasy, hogy tudnak ilyen érdektelen semmivel feltölteni. Mondom hogy épül fel: jön a misztikus Harbringer (mi más common fenyegetően hangzó misztikus név). Kövesd 4 Act-on keresztül, a 4-ből. Megérkezel X helyszínre: "Have you seen a mysterious woman they call the Harbringer?" Ja-ja persze, de nekünk itt olyan rossz, jön a Chaos!

* DE Mielőtt útba igazítanálak, kérlek takarítsd ki a falut a démonoktól.
* Köszönöm hogy kitakarítottad a falut, DE nem láttad a fiam? Életben kell lennie! Kérlek menj vissza, és keresd meg a naplóját, abban leírja hogy hova bújna a családjával ha veszély fenyeget!
* Köszönöm hogy megtaláltad a naplót, DE úgy látszik a helyszín leírása több oldalon keresztül rejtvénybe írva, kérlek keresd meg ezt a 3 oldalt! Úgy hallottam a korábban ott járt 3 démon talpához ragadt 1-1-1, meg kell találnod őket!
* DE minden démon legyőzéséhez kell egy különleges kulcs. Itt ez a térkép, elvezet a kulcsokhoz, DE sajnos 3 darab leszakadt belőle, enélkül képtelenség megtalálni őket! MEG KELL MEGTALÁLNOD KÜLÖNBEN VÉGE MINDENNEK!
* Megtaláltad a térképdarabokat, nagyszerű! De baszódj meg hogy csak itt jársz, siessémá.
* Megtaláltad a kulcsokat, nagyszerű!  De baszódj meg hogy csak itt jársz, siessémá.
* Legyőzted a démonokat, nagyszerű! De baszódj meg hogy csak itt jársz, siessémá.
* Megtaláltad a fiam naplójának darabjait, nagyszerű! Siess, talán még életben van! DE jaj, a rejtekhelyet is ellepték a démonok. Életben KELL lennie, találd meg! Talán erre ment!
* DE ahhoz hogy erre menj, előbb ki kell hívnod párbajra a legdurvább démont ami csak van a világon! Na, mire vársz?!
* DE nem úgy van az hogy odamész, nem jelenik meg csak ha megölöd a 3 bajnokát!
* Megölted a három bajnokát, gratulálok! De baszódj meg hogy csak itt jársz, siessémá.
* Megölted a legdurvább démont mi csak van a világon? Áh de a fiam rég meghalt. Ennyit érsz te rakás szar. Nem segítek neked.
Random NPC megszólal aki végig ott állt a táborban: "Én tudom hova ment a Harbringer" 

Ha nem lenne Elontir, választott asur varázsló karakterem cinikus, szarkasztikus, öntelt humora és felsőbbrendűségi érzettel vegyített elfojtott agressziója amivel legalább úgy felnyársalná az ilyen NPC-ket mint én az írókat (volt olyan?), más nem vitt volna végig ezen a 19 órán. Az első fejezet még csak-csak, de utána drasztikusan visszaesik a színvonal és rájössz hogy nem, ez nem egy tutorial baromság miatt van így, hanem a komplett játék így van megírva. Amit fent leírtam, az a komplett harmadik fejezet, négyből. 

És innentől jönnek a játékmechanikai felületességek, igénytelenségek: 
* Minden fejezet 1, maximum 2 környezetből áll (ha kettő akkor 1 biztosan dungeon).
* Van kb. 4 féle ellenség: fabunkós paraszt, dagadt robbanó tank, valami ami tűzgolyót dobál, és 1 azaz 1 ellenség minden fejezetre ami a fejezet sajátja. Oké, az utolsóban 2. Ennyi, ez a komplett felhozatal. Minden fejezetben ugyanazok vannak átszínezve, és nevetségesen igénytelen, sőt a végén már erősen szembe megy a lore-al (Chaos dimenzióban, érted, egy másik létsíkon ott futkozik a fabunkós paraszt, csak most kicsit lilásabb a ruhája, hagyjuk már). 
* Az itemization szemét. Nincs NPC store, csak egy ahol kiszórhatod a szemeted. Nincs durability, tehát nincs javítás. Van pénz, de sehol, semmire nem tudod elkölteni, így az egyébként is következmények nélküli halál az ott helyben respawn-al hiába kerül pénzbe, effektíve nem kerül semmibe mert a pénznek nincs értéke. Nincs craft, csak reroll. Van ugyan rengeteg nehézségi szint (1:1 Diablo copy mondom), de teljesen fölöslegesen ha az itemization olyan faék egyszerű hogy nincs semmi amit érdemes lenne megtalálni. Egyébként van Heroic és Set item rarity, 1db Heroic-et találtam az egész játékban, ami a Dio3 legendary egyedi tárgyainak megfelelője, csak épp semmit se tud, csak ugyanaz a pár stat nagyobb számokkal. Szóval nincs mit megtalálni.
* A skill rendszer rohadt jó, csak ugye... mit üss, ugyanazt a parasztot? Miért, ugyanazért a tárgyért kicsit jobb számokkal? Tök jó hogy vannak expedíciók (D3 riftek) és boss rush-ok, de ki akarná és milyen céllal csinálni?

 

Mehhhhh. 10 vagy 12 euróért vettem? Annyit is ér. Nem tudom mit gondoltak az 50 eurós cetlivel, de nem csodálkoznék rajta ha a stúdió lehúzná a rólót ezek után. Kár, igazán kár a játékért, mert papíron tökéletes, de ARPG-ként annyira egyszerű hogy fáj, a Warhammer flavour-al nem tudtak mit kezdeni azon túl hogy a tárgyak nevébe belecsempésztek nemzetneveket (Saphery Battlemage Boots stb.), és behozták Teclis-t mint mindig mindent pont jókor tudó guide figurát, akit olyan buta semmittevő naplopó portálnyitógépezetté silányítottak hogy a karakter megalkotója forog a sírjában, pedig eredetileg egy nagyon érdekes karakter, és az egyik legfontosabb a Warhammer Fantasy világában. És nem utolsó sorban nem öregember, mint itt a játékban, nem tudom mi ez a szinkron... már ha épp van, mert egy rakás párbeszéd hangja random hiányzik, és ez mindenkinél jelenlévő probléma. A plusszpoén az asrai karakter akit a fejlesztés végén cseréltek ki női karakterre férfiról, és össze-vissza van férfi és női hangja.  Amit egyáltalán nem fogsz tudni felfedezni. Nekem ez adta volna a játék értékét, esszenciáját, találkozni híres karakterekkel, híres helyszíneken, de jellegtelen névtelen semmi random erdő meg random dungeon az egész, jó ha 10 az egész játékban, azért a Dio3 Act1 is ráver arra. Teclis van akit elcsesztek, illetve Nuln városa amiből látsz egy főteret mint HUB area, a többi csatorna, és akkor ez így Act 1. Egybefüggő világ nincs, csak HUB area, abból 1 kijárat, ami mindig teleportál a "narratíva" által diktált területre, ami pont ugyanaz mint az előző 8, csak kicsit megkevert tileset-el.

Kerüljétek.

[bcom]

13 minutes ago, SaltyDave said:

Warhammer: Chaosbane

...

Kerüljétek.

De akkor miért szívatod magad 19 órán keresztül. Persze régen én is így voltam minden könyvvel, filmmel, játékkal, hogy azért már csak végigcsinálom, ha elkezdtem, de mostanában már hagyok mindent a fenébe, ha felcsesz vagy elkezd unalamassá válni...

[SaltyDave]

7 minutes ago, bcom said:

De akkor miért szívatod magad 19 órán keresztül. Persze régen én is így voltam minden könyvvel, filmmel, játékkal, hogy azért már csak végigcsinálom, ha elkezdtem, de mostanában már hagyok mindent a fenébe, ha felcsesz vagy elkezd unalamassá válni...

12 a reális játékideje, csak feltoltam a nehézségi szintet ezért tartott vagy 14-et az első két-két és fél fejezet. Aztán lehúztam hard-ra very hard-ról, végig egygomboztam a maradékát hogy legyen vége. A karakterem kedveltem, mint egyetlen kapaszkodóm, akartam tudni a személyes története végét, még ha borítékolható is volt. Illetve kíváncsi voltam milyen helyszínre visz el az utolsó fejezet, de nagyon gáz lett. Azt ma végigtoltam 2 órácska alatt és annyi.

[bcom]

Sebészet, kényszerszabi, stb. Lényeg, hogy van időm kicsit játszani. Gyorsan be is fejeztem a Preyt (2017). 32 óra volt a main meg jó pár sidequest.

Itt a visszatermelődő ellenfeleket hoztátok fel negatívumként, ha jól emlékszem. Nekem ezzel nem volt bajom. Beleillett a sztoriba és a játékmenetbe. Valami közepes fokozaton játszottam, a végére übertápos lettem. 

Pályatervezés, játékvezetés nálam elsőrangú. Amivel bajom volt az elején, de aztán megszoktam, az az volt, hogy a fejlesztő korábbi játékaival ellentétben ez a játék túl világos, színes-szagos volt, és így nem volt para, egy-két pillanatot leszámítva. 

Mindenesetre hatalmas pacsi az Arkane-es srácoknak. Ez a típusú játék hiánycikk a piacon.

Megyek, gyorsan befejezem a Deus Ex MD-t is. 

[Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon]

The Legend of Zelda: Link's Awakening (Switch)

Nagyon jó volt újra, több, mint tíz évvel később végigvinni ezt a játékot. Szép lett, jó lett. Nosztalgikus. Engem az FPS dropok nem igazán érintettek, mivel handheldben nyomtam végig.

Minden királysága ellenére azért a 60 dolláros/eurós árcédulát sokallom. Szerencsére fizikai példány, így túladhatok majd rajta.

[Leon121]

Hellblade: Senua's Sacrifice

Ez egy nagyon ütős élmény volt elejétől a végéig. Gyönyörűen van koreografálva az egész játék, pont jó tempóban adagolja a harcokat és az egyszerű fejtörőket - nagyrészt ez utóbbiak vannak túlsúlyban, de ez jól áll neki, és ezzel együtt is tud nagyon feszült és nyomasztó lenni. A harcrendszere egyszerű, és dinamikusan igazodik a játékoshoz, és ez nagyon jól is működik, mert a legtöbb harcot emiatt végig feszültnek és stresszesnek éltem meg. Nagyon okosan összerakták egyébként a harcrendszert annyiból, hogy akár gombnyomogatásból is baromi látványos és életszagú mozdulatokat lehet kihozni, egyszerűen érezni a harc nyers erejét. Brutális. Ehhez sokszor a viking jellegű zene is fantasztikusan hozzátesz, néhol egészen lenyűgözően megkoreografálják az egész élményt akár a hangerő változtatásával - ilyet legutóbb talán csak a Halóban tapasztaltam, és nagyon üt. Az egész audio körítés egyébként zseniális, és ehhez tényleg nagyon kell a fejhallgató. A fejünkben folyamatosan szövegelő hangok (hárpiák?), az ellenfelek kiáltásai, a szereplők szinkronja mind zseniális, de ezek közül is kiemelkedik az egészen félelmetes "Shadow" hangja - basszus, kegyetlen durva, amit összehoztak vele.

Elsősorban hangulat-játék, így kicsit rá is kell hangolódni, nem olyan leülök gyorsan fényes nappal pár pályát letolni stílusú, hanem inkább sötétben, nyugodt körülmények között kell elmélyedni benne, de úgy nagyon erős horrorszerű élményt nyújt. 

[-OJ-]

L.A Noire (PS4)

Nem volt rossz, de nem az igazi. Az önálló bűntények tetszettek, többségük egész kreatív és kerek volt,  és még a sorozatgyilkosos szál is jó volt, de maga a fősztori harmatgyenge. Még a fontosabb karakterek sincsenek rendesen bemutatva, motivációik kifejtve, a főszereplőn kívül szinte senkit sem ismerünk meg igazán, de hősünk sem valami nagy szám, pontosabban túl keveset beszél magáról ahhoz, hogy valódi figurának hasson. A cselekmény a nagy hátbaszúrásig teljesen jó volt, utána viszont erős lejtmenetbe kapcsolt, amin az erőltetett befejezés sem segített.

A játékmenet viszont rendben volt, az (önálló) ügyeket és a utcai bűntényeket is szórakoztató volt megoldani, az autózás és a lövöldözés is könnyen ment. Végül 81%-osan fejeztem be, jó sok acsi meglett, de a végén már nem volt kedvem megkeresni a városban szétszórt 20 jelvényt, 7 magazint, 20 rekordot és 50 filmtekercset, meg a hiányzó 10 autót (95-ből)

[gebali1991]

39 minutes ago, -OJ- said:

L.A Noire (PS4)

Nem volt rossz, de nem az igazi. Az önálló bűntények tetszettek, többségük egész kreatív és kerek volt,  és még a sorozatgyilkosos szál is jó volt, de maga a fősztori harmatgyenge. Még a fontosabb karakterek sincsenek rendesen bemutatva, motivációik kifejtve, a főszereplőn kívül szinte senkit sem ismerünk meg igazán, de hősünk sem valami nagy szám, pontosabban túl keveset beszél magáról ahhoz, hogy valódi figurának hasson. A cselekmény a nagy hátbaszúrásig teljesen jó volt, utána viszont erős lejtmenetbe kapcsolt, amin az erőltetett befejezés sem segített.

A játékmenet viszont rendben volt, az (önálló) ügyeket és a utcai bűntényeket is szórakoztató volt megoldani, az autózás és a lövöldözés is könnyen ment. Végül 81%-osan fejeztem be, jó sok acsi meglett, de a végén már nem volt kedvem megkeresni a városban szétszórt 20 jelvényt, 7 magazint, 20 rekordot és 50 filmtekercset, meg a hiányzó 10 autót (95-ből)

Engem hihetetlenül idegesített hogy a játék jelentős részében (már nem emlékszem pontosan, de 4-5 ügyön át tuti) a játék rákényszerít hogy

Spoiler

csak frameljünk valakit aki gyanúsan viselkedik, miközben tudjuk hogy nem ő volt az elkövető hanem valami sorozatgyilkos.