A Magyarság Eredete

[zwitter]

begépeltem az ehavi Karpatiából Jámbor Márk cikkét, szerintem érdekes. olvassátok figyelemmel! :)

A magyarság útja magyar szemmel

Magna Hungáriától a Kárpát-medencéig

Rövid történelmi barangolásunk a finnugrista õrültségek cáfolatán keresztül kíséri végig a magyarság útját Magna Hungáriától Levédiáig, majd Etelköztõl egészen a Kárpát-medencéig. Ennek során kiderül, hogy a „történelemkönyvekkel” szemben soha nem voltunk a kazárok alárendeltjei, a besenyõk elõl sem kellett futnunk, továbbá hogy a magyarok nyilait miért is rettegte Európa!

A Magna Hungáriából való elköltözés pontos idõpontját nem ismerjük, ezt csak találgatni lehet. Ezután már Levédiában (Azovi-tenger, a Dnyeper és a Don által határolt terület) él a magyarság nagy része. A terület a hagyomány és egyes források szerint Levedirõl kapta a nevét, aki Bíborbanszületett Konstantin (bizánci császár) szerint egy nemes kazáriai lányt vett feleségül, mire a kazár kagán õt akarta megtenni a magyarok elöljárójává. Levedi viszont maga helyett Álmost javasolta. Levédia a Kazár Kaganátus területére esik, a kazárok (nyugati türkök) i. sz. 567-ben hozták létre birodalmukat (a Fekete-tenger, a Kaszpi-tenger és a Kaukázus háromszögében), amit a X. századi orosz és besenyõ támadások döntenek meg. A nép élén – Konstantin szerint – két király áll, egy szakrális vezetõ (napkirály), aki az égiekkel való kapcsolattartásért felel, illetve egy hadvezér, aki a hétköznapi életet irányítja. A Kazár Birodalom területére esik több távolsági kereskedelmi útvonal csomópontja is és több nagyhatalmú birodalom.

A kazár uralkodó udvarába hívatta az egyes vallások tanítóit és vitát rendezett közöttük (mindez a 800-as években történt, így már az iszlám is képviseltette magát), végül a zsidó vallást teszik államvallássá. A kazárok erõszakosan terjesztik az új vallást, ami a sztyeppei birodalmakra nem jellemzõ (etnikai és vallási tekintetben toleránsak, a hódító számára csak a meghódított adófizetési és katonaállítási kötelezettsége mérvadó, ugyanígy a hunoknál is), amit talán legjobban jelez a római Onogesius nyilatkozata, hogy inkább lenne szolga Atillánál, mint úr és gazdag a rómaiaknál. Az új vallás toleranciahiánya miatt egymást érték a IX. századtól az elszakadni vágyó népek lázadásai. A magyarok Bíborbanszületett Konstantin szerint három évig egymás mellett éltek a kazárokkal és szövetségben harcoltak, de ugyanõ azt is írja: „A magyarok soha idegen uralkodók fennhatósága alatt nem álltak.” A mohamedán utazók leírásaiban fel sem merül a kazár-magyar alá-fölérendeltségi viszony kérdése; a kortárs (!) Ibn Ruszta szerint: „A kazár király tízezer, a magyar király húszezer harcossal vonul ki”, azaz lényegesen nagyobbnak látja a magyar haderõt a kazárnál, alávetettségrõl szó sincs. Fontos szólnunk Dzsajhani feljegyzéseirõl is, amelyek 920 körül születtek. Az arab államférfi, tudós a kereskedõk beszámolói alapján írta meg mûvét, azonban eredeti szövegében nem maradt ránk. Dzsajhani tudósításának kivonatait Ibn Ruszta (X. században élt arab földrajztudós) és Gardizi (XI. századi perzsa történettudós) másolta le. Az arab források törekedtek a minél nagyobb pontosságra: népcsoportot, amellyel érintkezésbe kerültek, minél pontosabban meg akarták ismerni. Tudni akarták szokásaikat, mindennapi életük menetét, részrehajlás nélkül tudósítottak róluk azért, hogy megtudják mi az, amire szükségük van, mit lehet nekik eladni. Az eladónak fel kell ismerni a lehetséges vevõ szándékait. Ha nem így tettek volna, saját magukat csapták volna be.

I. sz. 820 körül a kabarok – bizonyosan türk népek – fellázadnak a kazár vezetés ellen, de leverik õket. Egy részük behódol a kazároknak, de a források szerint három törzs a magyaroktól kér segítséget. Ez is azt bizonyítja, hogy a magyarok nem voltak a kazárok alárendeltjei s a kabarok pontosan tudták, hogy a magyarok képesek megvédeni õket. Axiómaként kezelik, hogy a kazáriai tartózkodás alatt alakul ki a kettõs fejedelemség intézménye: a szakrális vezetõ a kende (kündü, Napkirály), míg a hadak vezére és a magyarság katonai erejéért felelõs a dzsula, dzsila v. gyula. Megállapítható, hogy mindkét nép élén két vezetõ állt, de az már csak a történészek álláspontja, hogy mi vettük át a kettõs fejedelemség rendszerét a kazároktól (ha nem vagyunk alávetettek, miért vettük volna át, talán megtetszett?). Általános tény lehet, hogy ebben az idõszakban a kettõs fejedelemség gyakorlata fellelhetõ több lovasnomád társadalom esetében is. A rendszer hasonlósága még nem bizonyíték annak átvételére.

Az Etelközbe (folyóköz: Al-Duna, a Dnyeper és a Dnyeszter által határolt terület – a Fekete-tenger északnyugati és nyugati része) vándorlást a 840-50 közötti idõre teszik. Itt történik a vérszerzõdés (a magyar törzsek erejének koncentrálása), illetve Álmos fõfejedelemmé választása. Álmos nemzettsége a jövõben fõfejedelmi nemzettség a történészek szerint. Álmos születésének idejét 819-re teszik, aztat Emesének hívták, akire terhessége alatt álmában egy turulmadár szállt, ezzel mintegy megtermékenyítve õt (kétszeri megtermékenyülés). Álma szerint méhébõl királyok származnak (tehát nem fejedelmek(!), akkor miért beszélünk fejedelemrõl?), akik azonban nem ezen a földön uralkodnak majd.

Etelközbõl a Kárpát-medencébe jelentõs hadjáratok indulnak. A magyarok Kárpát-medencei jelenlétérõl szóló elsõ adat 862-bõl (Annales Bertiniani) származik: a Keleti-Frank Királyság Német Lajos király és fia, Karlmann közötti belviszályba avatkoznak be. A 800-as évek végéig a Kárpát-medence az Avar Kaganátus uralkodásának területe (az avar a magyarral rokon nép, lásd. Jámbor Márk – A finnugor elmélet megdöntése). Élnek a medencében továbbá szlávok és déli területeinek egy kisebb részében bizánciak is. Fejlettségi fokukat jellemzi, hogy az avarok aranymûves technikája sok területen máig felülmúlhatatlan! Nagy Károly többször behatol az avar területekre, s a Duna és a Garam vonaláig terjesztik ki a Frank Birodalom határait. Birodalma meglehetõsen szegény aranyban, az avaroktól rabolt kincs (kb. 14 szekérnyi arany [ld. Révész László: Emlékezzetek utatok kezdetére]) számukra mindennel felér.

Az Árpád-féle honfoglalást-hazatérést megelõzõen legalább három magyar hadjárat indul Etelközbõl a Kárpát-medencébe (pontosabban egyelõre ennyirõl tudunk):

- 881. Szvatopluk Morva fejedelemségét segítik Arnulf keleti-frank uralkodóval szemben,

- 892. Arnulf oldalán Szvatopluk ellen,

- 894. ismét Szvatopluk szövetségében harcolnak.

A honfoglalásra-hazatérésre három földrajzi térség eseményei vannak hatással: Belsõ-Ázsia, a Balkán és a Kárpát-medence.

Belsõ-Ázsiában az Aral-tó vidékén 875-ben a Szamanida-dinasztia tagjai kerülnek hatalomra Khorezm és Bokhara városállamokban. Fõhatóságuk elméletileg a bagdadi kalifa, gyakorlatilag teljesen önálló politikát folytatnak. 893-ban Iszmail Ibn Ahmed kerül a trónra, s rátámad az úzokra (oguzok, torkok) és a karlukokra (nesztoriánus keresztények [tehát a magyarok nem tisztán pogány területekrõl érkeztek a keresztény Európába. Az európai keresztény térítés még igencsak gyerekcipõben járt, amikor Ázsiában már jelentõs keresztény népek, sõt keresztény királyság is létezett!]). A megtámadott népek közül az úzok nyugat felé menekültek, a besenyõk szállásterületei felé. Szövetkeznek a Kazár Birodalommal, s az egyesült úz-kazár haderõ támadása elõl a besenyõk kénytelenek elhagyni területeiket. Új szállásterületüket a Volga, majd a Don környékén alakítják ki, az etelközi magyarok szomszédságában.

A Balkánon új nagyhatalom alakul ki: a Bolgár Cárság, melynek elsõ keresztény uralkodója Borisz Mihály cár. 893-ban fia, Simeon követi a trónon, aki terjeszkedni próbál: országának déli része a Bizánci Birodalom hatáskörébe tartozik. A 893-894-ben megszületõ frank-bolgár szövetség keretében Arnulf ráveszi Smieont, hogy gazdasági szankciókat lééptessen életbe Szvatopluk morva fejedelemmel szemben (eltiltja a morva kereskedõket az erdélyi sóbányákban bányászott sóval való kereskedéstõl). Szvatopluk a magyarokat hívja segítségül (894), és Arnulfra támad (a magyar haderõ ezen része már valószínûleg nem is tér vissza Etelközbe, hanem itt várja be a honfoglalást). A bizánci és bolgár ellentétek 894-ben háborúhoz vezetnek. A sorozatos bizánci vereségek után Bizánc az etelközi magyaroktól kér segítséget. VI. (Bölcs) Leo és a magyar fejedelem között létrejön a szövetség Simeon ellen, s Liuntika (aki Bíborbanszületett Konstantin szerint Árpád [ötödik] fia, holott korábban nem említi meg Árpád fiai között) vezetésével jelentõs magyar haderõ kel át a Dunán, s a bolgárokra támad, akiket két csatában is megver (Preszláv és Szilisztra). Ennek hatására Simeon a besenyõkkel szövetkezik, s két oldalról támadást indít az etelközi magyarok ellen. Délrõl a bolgár, keletrõl a besenyõ csapatok támadnak (a magyar haderõ jelentõs része ekkor Szvatoplukot segítve a Kárpát-medencében harcol, tehát nincs Etelközben(!)). A magyaroknak távozniuk kell, amit az állítólagos besenyõ támadás nélkül is elõbb-utóbb megtettek volna, hisz a több fronton zajló csapatmozgások és elõvédharcok azt a célt szolgálták, hogy elõkészítsék a terepet a visszaköltözéshez a Kárpát-medencébe. A Kárpát-medence hágóin és szorosain (Vereckei-, Borgói-, Uzsoki-, Radnai-, és Tatár-hágó, valamint a Békás, és Tölgyes-szoros) átkelve bejutnak a Kárpát-medencébe; kezdetben a Duna és a Garam vonaláig elõrenyomulva a medence keleti részét szállják meg.

Az etelközi vereség mértékét illetõen különbözõ elméletek vannak. Egyesek szerint az etelközi magyarság szinte teljes egészében elpusztult, a magyar férfilakosság a Kárpát-medencében talált asszonyokkal egybekelve vitte tovább a magyar népet (ez természetesen a finnugrista álláspont). A magyarság akkori lélekszámát 100-500 ezer közé teszik, a tényleges lélekszám valószínûleg az utóbbihoz áll közelebb.

A Kártpát-medence is forrong ez idõ tájt. 895-899: Arnulf a Zalavár központú Pannónia élére Braszlávot nevezi ki helytartóul, hogy kísérje figyelemmel a magyar hadak mozgását. 898-ban Braszláv értesíti Arnulfot, hogy a magyarok feltehetõleg Pannónia elfoglalására törekednek. Ugyanekkor Arnulfnak nehézségei támadnak hûbéresével, az észak-itáliai (lombard) Berengár királlyal. Arnulf a magyarok segítségét kéri (tehát a besenyõk csak nem olyan erõs nép, mint ahogy a finnugristák állítják?), akik – mintegy 5000 fõnyi sereggel – feldúlják Észak-Itáliát. 899. szeptember 24-én a Velence környéki Brenta folyónál útjukat állja Berengár – a krónikák szerint 60 ezer lovagot számláló – hada (tehát tizenkétszeres túlerõ!). A csatában a klasszikus lovasíjász taktikát alkalmazó magyarok tönkreverik Berengár csapatait, a lombard király húsz évnyi adófizetésre kötelezi magát a magyaroknak. A magyar seregekhez ekkor hírvivõ érkezik – valószínûleg Árpád üzenetével -, hogy várakozzanak – nemhiába, mivel 899. december 8-án meghal Arnulf, a magyar haderõ pedig 900 tavaszán indul vissza kelet felé, az otthoni csapatokkal együtt harapófogóba vonják a frank hadakat és a Duna-Enns vonaláig szorítják vissza õket!

900-ban meghal Szvatopluk, utódai II. Mojmir és II. Szvatopluk versengenek a hatalomért. A magyarok ezt kihasználva felmorzsolják a „Morva Birodalmat”. 901 és 907 között három nagyobb hazai vonatkozású esemény következik be: megtörtént a határbiztosítás kiterjesztése, valamint harcok folynak a keleti-frankok, majd az õket támogató bajorok ellen. 904-ben a bajorok lakomára hívják Kurszánt, és a Fischa folyó mellett megölik. Eközben óriási frank birodalmi haderõ szervezõdik a keleti frank király vezetésével, céljuk Pannónia visszahódítása. De Berzalausburgnál (megegyezéses alapon Pozsonynak tekintjük) a magyarok hõsies, ezerszer megénekelt csata során tönkreverik a birodalmi csapatokat (hogy is vagyunk akkor a nomád besenyõkkel, kit kergettek hova?), véglegesen megszilárdítva helyzetüket a Kárpát-medencében. Árpád meghal, a honfoglalás-hazatérés lezárul. 1031-ig nem támadnak idegen csapatok Magyarországra, ami akkor sem jár eredménnyel!

Jámbor Márk

[zwitter]

a Szent Korona Rádióban Dr. Varga Tibor elõadását hallhatjuk a Magyar Szigetrõl. tök jó, egyébként minden elõadás, koncert élõben hallható a rádióban. aki nincs ott, az hallgassa! itt a program:

Szerda

11:00 Dr. Varga Tibor: Mátyás, Isten ajándéka (elõadás Hunyadi Mátyás életérõl)

14:00 Dr. Varga Tibor: Mátyás az igazságos - emlékképek Hunyadi Mátyás trónralépésének 550. évfordulójára - kíséri a Napvágás zenekar

16:00 Kerekasztal beszélgetés: Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (Toroczkai László és Zagyva Gy. Gyula), Jobbik Magyarországért Mozgalom (Vona Gábor), Magyar Önvédelmi Mozgalom (Kovács Géza)

17:00 Beszélgetés az európai jobboldali szervezetek és a magyar ellenállás közötti együttmûködésrõl

19:15 Koncertek: Konkoly, Lord, Ismerõs Arcok, Narco Polo, Team (rockslágerek)

Csütörtök

11:00 Eladó a menyasszony (Kárpát-medencei lakodalmas hagyományok võfélybemutató keretében)

14:00 Magyar piéta - az õszödi köztársaság - Színdarab a Magyarkanizsai Udvari Kamara Színház elõadásában

16:30 B. Szabó Pál: A szívbe írt korona

18:15 Koncertek: István, a király (részletek) a Társulat elõadásában, 4. Block, Dalriada, Romantikus Erõszak, Vágtázó Csodaszarvas

Péntek

11:00 Siklósi András: Hogyan menthetjük meg Magyarországot?

13:30 Békési Citerazenekar

14:00 Budaházy György és Toroczkai László: Hunnia, a párhuzamos Magyarország

15:30 Bakay Kornél

19:15 Koncertek: Fehér Virágok, Oi-kor, Egészséges Fejbõr, Titkolt Ellenállás

Szombat

11:00 Grandpierre Attila

13:45 Világhy József

15:00 Magyar Sziget Sajtóklub: Pörzse Sándor (Echo TV), Magvasi Adrián (Szent Korona Rádió), Z. Kárpát Dániel (Karpatia), Toroczkai László (Magyar Jelen)

17:00 Mondák könyve - a Romantikus Erõszak zenekar és lovas hagyományõrzõ csoportok elõadása

18:30 Koncertek: Kormorán, Hungarica, Szkítia, Magozott Cseresznye

Vasárnap

10:00 Ökumenikus Istentisztelet/Szentmise - Balla Barna ref.lelkész (Erdély)

11:00 Siklósi Beatrix és Matúz Gábor beszélgetése Wittner Máriával a Hóhér vigyázz! címû dokumentumfilmrõl

12:30 Nyírõ K. Judit, az erdélyi nagy magyar író, Nyírõ József unokahúga: Nyírõröl, Wass Albertrõl, a közös munkásságukról, vagy Hazafiságról, erdélyi szemmel!

13:30 Drábik János: A bukott megszorítások helyett növekedésbarát gazdaságot

15:00 Dr. Varga Tibor: "Vére, vére holtig vére", a szkíta örökség

19:00 Koncertek: Waszlavik, Sárdy Barbara és Papp Gyula, Kárpátia, Táncház

ami politikai, azt fehérrel írtam, hogy ne legyen probléma. egyébként nagyon érdekes elõadások vannak. sajnos Kiszely István tegnap tartott elõadást, azt nem hallottam. :( akit érdekel az õstörténet, az hallgassa! :) (szerintem a legérdekesebbek azok, amiket kiemeltem)

[-max-]

Grandpierre Attila és Siklósi András elõadását már várom. Megvan a véleményem az ország megmentésével kapcsolatban, de érdekel, hogy õ mit gondol errõl.

[zwitter]

Grandpierre Attila és Siklósi András elõadását már várom. Megvan a véleményem az ország megmentésével kapcsolatban, de érdekel, hogy õ mit gondol errõl.

G.A. errõl fog beszélni?

[-max-]

G.A. errõl fog beszélni?

Nem, az utóbbi tart majd beszédet a témáról. Grandpierre sztem majd az õstörténet kérdését fogja tárgyalni.

[zwitter]

Nem, az utóbbi tart majd beszédet a témáról. Grandpierre sztem majd az õstörténet kérdését fogja tárgyalni.

ja, értem. akkor gondolom a szkíta-hun-magyar folytonosság lesz a téma. én is várom. :)

[markopolo]

júliusi KARPATIA magazinban van egy pár jó cikk a magyar õstörténetrõl, majd beszkennelem...

[zwitter]

júliusi KARPATIA magazinban van egy pár jó cikk a magyar õstörténetrõl, majd beszkennelem...

Jámbor Márk cikke is abban van, amit bemásoltam. :)

[markopolo]

majd sztem jövõ héten lesz rá idõm, nem vagyok egy Speedy Gonzales...

amúgy az említett KARPATIA nagyon odavert, 20 oldal õstörténet...

[-max-]

Hála kekének, újabb nagy ebook-halmazzal gazdagodott a gyûjteményem, ha érdekelnek valakit pl a magyarul beszélõ indiánok, tudok majd írni ilyenekrõl. :)

[zwitter]

Hála kekének, újabb nagy ebook-halmazzal gazdagodott a gyûjteményem, ha érdekelnek valakit pl a magyarul beszélõ indiánok, tudok majd írni ilyenekrõl. :)

írjál róluk valamit.

[-max-]

Móricz János, magyar testvérünk, akkoriban Ecuadorban, Peruban és az Amazonas vidékén, olyan indián törzseket talált, amelyek tagjaival magyarul(!) tudott beszélgetni. Legendáikban sok ezer éves múltjuknak és a tõlük kirajzott más népekkel való rokoni kapcsolataiknak tudata él. Móricz felfedezéseit senki nem tudta cáfolni, ellenben a spanyolok részérõl politikai és gazdasági okokból súlyos támadásoknak volt kitéve.

[...] Az 1900-as évek elején a tankönyvekbõl, napi sajtóból, szakkönyvekbõl köztudomású volt, hogy az Amazonas õserdeiben olyan fehér indián törzsek élnek, amelyeket még alig tudtak megközelíteni, így ez a vidék sok meglepetéssel kecsegtette a kutatókat. Íme itt a meglepetések egy szelete. Az 1920-as években több híradás is érkezett, hogy a Dél- és Közép-Amerikában dolgozó magyar mérnökök és munkások, a helyi indián munkásokkal magyarul beszélgetnek. A II. világháború után az itt letelepedett magyar emigránsok egy része ezt komolyan véve, alaposabban utánajárt a dolognak. Ezek egyike volt Móricz János, aki a 60-as években Ecuadorban kezdett kutatni. Itt három indián törzs, a Cahari, a Mochica és a Puruha tagjaival magyarul beszélt. Ezen felbuzdulva régészeti és levéltári kutatásokat végzett, s többek között 10 ezernél is több magyar azonos térképészeti és családnevet gyûjtött össze. Kutatásai eredményeként az egyik argentin egyetem történelmi tanácsosnak nevezte ki. Elsõsorban Ecuadorban kutatott, aminek a fõvárosa Quito. A város a nevét a régi Quito birodalomról kapta. Ez eredetileg Kitus-nak hangzott. (Kit=Két, Us=õs, tehát a Két Õs Birodalma). Itt a Kitus birodalomban, a Csendes-óceán partján, az ötezer méternél is magasabb Kordillerák (Andok) hegyei között, az Amazonas medencéjéhez tartozó, õserdõkkel borított lapályok titokzatos és mesebeli tájain laknak azok az indián törzsek, amelyek közül néhányan ma is beszélik õsmagyar nyelvünket. Móricz kutatása alapján quitói Institutio de Antropologia y Geografia megállapította, hogy a spanyol önkény által kiirtott õsnyelv a magyar volt. Ennek nyomai világosan mutatkoznak a családi és földrajzi nevekben, jóllehet a spanyolok erõszakos nyelvcserét hajtottak végre. A még magyarul beszélõtörzsek – köztük a Cayapak, a Salasaca (Zala-szaka, több õsi forrás a szkítákat, szaka-ként nevezi meg. A szerk.) – pl. ezeket a szavakat használják: apa=apa, aya=anya, nap=nap, vin=vén, kit=két, us=õs,

cu=kõ, pi, bi=víz, fuel=folyó, pille=pille, lepke és még sorolhatnánk. Mutatóba néhány, magyarral megegyezõ név: Tanay, Damma, Taday, Mór, Momay, Mansy, Pil, Béla, Uray, Zillahi stb. Zuay tartomány egyikõsrégi helysége: Pest. A régi Kitus birodalom területén halomsírok (kurgánok) találhatók, bennük trepanált (lékelt) koponyák. A régészeti leletek között fokosokat találunk, és a magyar koronázási jogar és országalma hasonmását.

[...]Dél-Amerikában, de fõleg Ecuadorban nagy lelkesedéssel fogadták e felfedezéseket. Valósággal ünnepelték, mivel a lakosságban, a spanyol hódítók erõszakos uralma sem tudta teljesen kiirtani a régi múlt emlékeit. A hivatalos körök leellenõrizték Móricz nyelvészeti és régészeti adatait, s azokat megbízhatónak találták.

Részlet a könyv bevezetõjébõl. :)

[zwitter]

Móricz János, magyar testvérünk, akkoriban Ecuadorban, Peruban és az Amazonas vidékén, olyan indián törzseket talált, amelyek tagjaival magyarul(!) tudott beszélgetni. Legendáikban sok ezer éves múltjuknak és a tõlük kirajzott más népekkel való rokoni kapcsolataiknak tudata él. Móricz felfedezéseit senki nem tudta cáfolni, ellenben a spanyolok részérõl politikai és gazdasági okokból súlyos támadásoknak volt kitéve.

[...] Az 1900-as évek elején a tankönyvekbõl, napi sajtóból, szakkönyvekbõl köztudomású volt, hogy az Amazonas õserdeiben olyan fehér indián törzsek élnek, amelyeket még alig tudtak megközelíteni, így ez a vidék sok meglepetéssel kecsegtette a kutatókat. Íme itt a meglepetések egy szelete. Az 1920-as években több híradás is érkezett, hogy a Dél- és Közép-Amerikában dolgozó magyar mérnökök és munkások, a helyi indián munkásokkal magyarul beszélgetnek. A II. világháború után az itt letelepedett magyar emigránsok egy része ezt komolyan véve, alaposabban utánajárt a dolognak. Ezek egyike volt Móricz János, aki a 60-as években Ecuadorban kezdett kutatni. Itt három indián törzs, a Cahari, a Mochica és a Puruha tagjaival magyarul beszélt. Ezen felbuzdulva régészeti és levéltári kutatásokat végzett, s többek között 10 ezernél is több magyar azonos térképészeti és családnevet gyûjtött össze. Kutatásai eredményeként az egyik argentin egyetem történelmi tanácsosnak nevezte ki. Elsõsorban Ecuadorban kutatott, aminek a fõvárosa Quito. A város a nevét a régi Quito birodalomról kapta. Ez eredetileg Kitus-nak hangzott. (Kit=Két, Us=õs, tehát a Két Õs Birodalma). Itt a Kitus birodalomban, a Csendes-óceán partján, az ötezer méternél is magasabb Kordillerák (Andok) hegyei között, az Amazonas medencéjéhez tartozó, õserdõkkel borított lapályok titokzatos és mesebeli tájain laknak azok az indián törzsek, amelyek közül néhányan ma is beszélik õsmagyar nyelvünket. Móricz kutatása alapján quitói Institutio de Antropologia y Geografia megállapította, hogy a spanyol önkény által kiirtott õsnyelv a magyar volt. Ennek nyomai világosan mutatkoznak a családi és földrajzi nevekben, jóllehet a spanyolok erõszakos nyelvcserét hajtottak végre. A még magyarul beszélõtörzsek – köztük a Cayapak, a Salasaca (Zala-szaka, több õsi forrás a szkítákat, szaka-ként nevezi meg. A szerk.) – pl. ezeket a szavakat használják: apa=apa, aya=anya, nap=nap, vin=vén, kit=két, us=õs,

cu=kõ, pi, bi=víz, fuel=folyó, pille=pille, lepke és még sorolhatnánk. Mutatóba néhány, magyarral megegyezõ név: Tanay, Damma, Taday, Mór, Momay, Mansy, Pil, Béla, Uray, Zillahi stb. Zuay tartomány egyikõsrégi helysége: Pest. A régi Kitus birodalom területén halomsírok (kurgánok) találhatók, bennük trepanált (lékelt) koponyák. A régészeti leletek között fokosokat találunk, és a magyar koronázási jogar és országalma hasonmását.

[...]Dél-Amerikában, de fõleg Ecuadorban nagy lelkesedéssel fogadták e felfedezéseket. Valósággal ünnepelték, mivel a lakosságban, a spanyol hódítók erõszakos uralma sem tudta teljesen kiirtani a régi múlt emlékeit. A hivatalos körök leellenõrizték Móricz nyelvészeti és régészeti adatait, s azokat megbízhatónak találták.

Részlet a könyv bevezetõjébõl. :)

érdekes.

de ha a hivatalos körök leellenõrizték az adatokat és azokat megbízhatónak találták, miért nem hallottunk még errõl? és mi számít hivatalos körnek? az MTA leellenõrizte, s õk mondták, hogy megbízható? csak mert itthon azt, hogy mi legyen a hivatalos és mi a megbízható, az Akadémia dönti el.

egyébként érdekes, de valamelyik finnugor nyelvben is a két, kettõ asszem kit. ha jól emlékszem.

és ugye van ott egy olyan név, hogy Mansy és a vogulok belsõ neve ugye manysi. furcsa egybeesések...

amúgy a szaka szkíta törzs. (bár máshol szkíta rokon népnek olvastam.)

[-max-]

az MTA leellenõrizte, s õk mondták, hogy megbízható? csak mert itthon azt, hogy mi legyen a hivatalos és mi a megbízható, az Akadémia dönti el.

Kötve hiszem, az MTA maximum a nevében "magyar", amúgy a legkevésbé sem képvisel magyar érdekeket. :) Egyébként számtalan ilyen felfedezésrõl nem hallunk idehaza. Szerinted az átlag magyar ember hallott már a külföldi nyelvészek, történészek által IS elfogadott sumer-magyar egyezésrõl? Vagy arról, hogy egy híres olasz történész szerint az etruszk is magyar nép volt? Ezeket itthon mind elhallgatják, sokan még a tatárlaki leletekrõl sem tudnak, sajnos. :(

[zwitter]

Kötve hiszem, az MTA maximum a nevében "magyar", amúgy a legkevésbé sem képvisel magyar érdekeket. :) Egyébként számtalan ilyen felfedezésrõl nem hallunk idehaza. Szerinted az átlag magyar ember hallott már a külföldi nyelvészek, történészek által IS elfogadott sumer-magyar egyezésrõl? Vagy arról, hogy egy híres olasz történész szerint az etruszk is magyar nép volt? Ezeket itthon mind elhallgatják, sokan még a tatárlaki leletekrõl sem tudnak, sajnos. :(

vannak azért rendes akadémikusok is. :)

egyébként a sumér-magyar nyelvrokonságra azt mondta az egyik tanár az egyetemen, hogy teljesen tudománytalan. abban azért lehet meglátásom szerint némi igaza, hogy ha még úgy-ahogy a grammatikát meg is tudjuk ismerni (mert ugye ez a leglényegesebb, s nem az, hogy a szavak alakjukban, jelentésükben mennyire hasonlítanak), akkor sincsenek már sumérok több ezer éve és nem tudjuk nyomon követni, hogy a nyelvük szerkezete és a szavak hogyan alakultak. éppen ezért szerintem ezzel óvatosan kell bánni. és ha nem is mondanám azért teljesen tudománytalannak, de az biztos, hogy az egyik legnehezebben bizonyítható elmélet. és itt megint feltehetném a kérdést, hogy melyik külföldi tudós ismerte el? mert az a fontos, hogy olyan ismerje el, akinek nagy respektje van a tudományos világban és eredményei kihathatnak a magyar tudományra is.

az etruszkot Alinei "találta ki", gondolom rá gondoltál. :) érdekes amúgy, hogy egy olasz mond ilyet..

amúgy sajnos nem lehet azt mondani, hogy a finnugor rokonságot külföldön már megdöntött elméletnek gondolnák. Kiszely könyvében (A magyar nép õstörténete) írja, hogy milyen tudatos ferdítések vannak a magyarokkal kapcsolatban. nem is az a lényeg, hogy pl. a csehek szerint a magyarok honfoglalása a legnagyobb szörnyûség a szláv népek történelmében, hanem az, hogy mindegyik úgy kezdi, hogy a "harcias (vagy ilyen-olyan) finnugor magyarság..." van két dél-koreai csoporttársam, és egyikükkel már beszélgettem némileg errõl és õk tulajdonképpen csak a honfoglalástól veszik a magyar történelmet (tudniillik õ Dél-Koreában magyar szakos és most itt van, gondolom ösztöndíjasként), nem sok szót pazarolnak arra, hogy a magyarok utóvégre honnan is jöttek...

olybá tûnik sajnos, hogy csak a kínaiak vélnek minket a hunok utódjának, mert náluk a Shi Ji az alapja a történelemoktatásnak, és õk úgy vélik, a magyarok a hunok utódai. (az északi hunoké, az ujgurokat meg a déli hunok utódainak tartják.) amúgy megvan a Shi Ji 110. kötete, a címe: A hunok legkorábbi története. egy kínai tudósnak köszönhetõ a magyarra történõ fordítás (magyar a felesége), aki volt az MTA vendégkutatója és akkor szembesült, hogy Magyarországon nincs fordítása a Shi Jinek, s mivel kínai, úgy vélte, a magyarokat biztosan érdekli a hunok legkorábbi története. :)

ja, és amúgy ami talán a legfontosabb a finnugor elméletet megdönteni kívánok számára: A FINNEK NEM TARTJÁK MAGUKAT GENETIKAI ROKONNAK A MAGYAROKKAL! csak nyelvrokonnak. a II. világháború óta így aposztrofálnak minket: "távoli nyelvrokon, közeli jóbarát". ezt egy finn szerzõnõtõl, Anu Kukkunonentõl tudom.

[-max-]

Sokak számára bizonyára túlságosan is elvont lehet a sumer-magyar elmélet, de hogy nehezen bizonyítható lenne? Nem tudom. Több helyen olvastam már arról, hogy volt egy bizonyos Kárpát-medence - Mezopotámia - Egyiptom háromszög, ahol nagyjából azonos kultúrával, írással, nyelvvel rendelkezõ népek éltek. A sumerokat a Kárpát-medencébõl eredeztetik, a Magyarságtudományi tanulmányok címû könyvben írtak szerint pedig miután a szemiták kiûzték õket Mezopotámiából, visszavándoroltak ide, és beleolvadtak az itteni népességbe. Egyébként a sumer nép nevét állítólag rosszul fordították le, õk magukat "mah-gar"-oknak nevezték, amit a "Tudás Népe"-ként fordíthatunk, és a sumer a mah-gar akkád átírása.

A magyarokkal kapcsolatos torzításokról pedig annyit, hogy Bombagyár torrentrõl szedtem nemrég egy cikket, ami oldalakon keresztül leírja, a külföldi könyvekben kik és milyen dolgokat írnak rólunk és õseinkrõl. Az egyik nagy enciklopédiában például egy szláv történész írta a magyar részleget, természetesen tudatos ferdítéseket eszközölve, a magyar hõsöket szándékosan kihagyva, stb. A szlovákok szerint meg "mongolok" vagyunk.

A finnek tudtommal az õsgermán népekkel próbálják rokonítani magukat, de lehet, hogy tévedek.

[zwitter]

Sokak számára bizonyára túlságosan is elvont lehet a sumer-magyar elmélet, de hogy nehezen bizonyítható lenne? Nem tudom. Több helyen olvastam már arról, hogy volt egy bizonyos Kárpát-medence - Mezopotámia - Egyiptom háromszög, ahol nagyjából azonos kultúrával, írással, nyelvvel rendelkezõ népek éltek. A sumerokat a Kárpát-medencébõl eredeztetik, a Magyarságtudományi tanulmányok címû könyvben írtak szerint pedig miután a szemiták kiûzték õket Mezopotámiából, visszavándoroltak ide, és beleolvadtak az itteni népességbe. Egyébként a sumer nép nevét állítólag rosszul fordították le, õk magukat "mah-gar"-oknak nevezték, amit a "Tudás Népe"-ként fordíthatunk, és a sumer a mah-gar akkád átírása.

A magyarokkal kapcsolatos torzításokról pedig annyit, hogy Bombagyár torrentrõl szedtem nemrég egy cikket, ami oldalakon keresztül leírja, a külföldi könyvekben kik és milyen dolgokat írnak rólunk és õseinkrõl. Az egyik nagy enciklopédiában például egy szláv történész írta a magyar részleget, természetesen tudatos ferdítéseket eszközölve, a magyar hõsöket szándékosan kihagyva, stb. A szlovákok szerint meg "mongolok" vagyunk.

A finnek tudtommal az õsgermán népekkel próbálják rokonítani magukat, de lehet, hogy tévedek.

László Gyula azt mondja, hogy semmiféle régészeti lelet nem vezet Mezopotámiába vagy Egyiptomba. igaz, hozzá teszi, hogy máshová sem...

mah-gar, azaz tudás népe? akkor innen jön ez a tudás népe-dolog? pl. Szõke István Attila versében, amit megzenésített az Egészséges Fejbõr, vagy az Edda Táltos örökség címû számában.

azt a cikket be tudnád másolni ide, amiben a ferdítésekrõl írnak? megköszönném.

a finnek számomra érdekesek, mert amíg a Monarchia volt, illetve meg nem szálltak a szovjetek, addig a magyarokat mindenben követendõnek tartották, mondták, hogy "Hiszünk Magyarország feltámadásában." és így tovább, aztán a II. világháború óta meg már nem vagyunk testvérek, csak barátok... most meg tudtommal is a germánokkal próbálják magukat rokonítani...

érdekes amúgy, ha jól tudom a voguloknál meg az osztjákoknál (meg talán más finnugoroknál is) a mongoloid rasszjelleg a domináns, eléggé vágott szemûek. Kiszely is írja a nagy, 1600 oldalas antropológiai könyvében, hogy "uráli alaptípus", asszem. (és természetesen képet is közöl.) mint az egyik antropológiai típusa a magyaroknak. na, és ami érdekes, hogy a kazahsztáni madjar törzs tagjai is mandula szemûek... szóval akár hová nézünk (kivéve a finneket), mongoloid rokonokra bukkanunk.

[-max-]

A honfoglaló magyarság legnagyobb része turanid fajú volt, ami voltaképp a fehér és a mongoloid fajok keverékébõl kialakult rassz. Véleményem szerint mi eredendõen europid típusúak vagyunk, hiszen - hangsúlyozom, véleményem szerint - õshazánk a Kárpát-medence, csak a késõbb keletre vándorolt "rokonaink" keveredtek az ázsiaiakkal. Én mindenesetre büszke vagyok a velük való rokonságra, ettõl vagyunk magyarok. :)

Ja, a cikket feltöltöttem extrára, itt van.

[smallBrain]

... õshazánk a Kárpát-medence, csak a késõbb keletre vándorolt "rokonaink" ...

Miért vándoroltak keletre?

[zwitter]

Miért vándoroltak keletre?

kíváncsian várom, hogy -max- mit válaszol erre, de sztem nem sok magyarázat van.

mint ahogyan arra sem hallottam még magyarázatot a finnugor történészektõl, hogy miért hagytuk el az ugorokat. egyszerûen csak felbomlott az ugor-magyar közösség és kész... :blink:

[MailMan]

Nekem úgy tûnik, itt mindenki elfelejti, hogy a magyarság 1000 év alatt annyi néppel keveredett (németek, szláv népek, balkáni népek), hogy ennyi idõ alatt lazán elveszhetett a mongol jelleg, míg tõlünk keletre élõ "rokonaink" elszigeteltebben éltek, így náluk megmaradhatott.

A sumer-magyar rokonság pedig legalább akkora vicc, mint a dáko-román elmélet :) Ha véletlenül annyi eszem lenne, hogy elhiggyem, hogy a sumerok a Kárpát-medencébõl származtak, majd ide jöttek vissza, akkor is ott van még az a pár ezer év, amíg a kelta törzsek, a rómaiak és az avarok kipusztították õket/összeolvadtak velük (persze a római források véletlenül sem említenek ilyesmit). Nekünk még ebben az esetben sincs semmi közünk a sumerokhoz.

[smallBrain]

Nekem úgy tûnik, itt mindenki elfelejti, hogy a magyarság 1000 év alatt annyi néppel keveredett (németek, szláv népek, balkáni népek), hogy ennyi idõ alatt lazán elveszhetett a mongol jelleg, míg tõlünk keletre élõ "rokonaink" elszigeteltebben éltek, így náluk megmaradhatott.

A sumer-magyar rokonság pedig legalább akkora vicc, mint a dáko-román elmélet :) Ha véletlenül annyi eszem lenne, hogy elhiggyem, hogy a sumerok a Kárpát-medencébõl származtak, majd ide jöttek vissza, akkor is ott van még az a pár ezer év, amíg a kelta törzsek, a rómaiak és az avarok kipusztították õket/összeolvadtak velük (persze a római források véletlenül sem említenek ilyesmit). Nekünk még ebben az esetben sincs semmi közünk a sumerokhoz.

Tökéletesen egyetértek veled a sumer-magyar rokonságról.

[-max-]

kíváncsian várom, hogy -max- mit válaszol erre, de sztem nem sok magyarázat van.

mint ahogyan arra sem hallottam még magyarázatot a finnugor történészektõl, hogy miért hagytuk el az ugorokat. egyszerûen csak felbomlott az ugor-magyar közösség és kész... :blink:

Hogy õszinte legyek, megfelelõ választ még egyszer sem kaptam erre a kérdésre, és egy kicsit zavaros is az egész. Annyit tudok, hogy (és ez talán Muma postjára is ad némi választ) a sumer civilizációt 3 egybeolvadt népcsoport alkotta: az al-Ubaid-i, az Uruki, és az Erdélybõl érkezõ, a mai Törökország és Szíria területén átvándorló, a tatárlakai leleteken látható jelekhez kísértetiesen hasonló írásmódot meghonosító Djemdet Nasr nép. A XIX. században a sumerok történelmével és írásával foglalkozó tudósok (Francois Lenormant, Jules Oppert, George Rawlinson, Edward Hincks, Fritz Hommel, Friedrich Delitsch, hogy pár nevet említsek, forrás - Marton Veronika - A Káld-Sumir nép története) nyelvi azonosságokkal, tényekkel bebizonyították, hogy a sumer nép is a szkítákhoz tartozott, a magyar nyelv pedig egyenes ági leszármazottja. Ugyanebbõl az írásból idéznék szó szerint egy kis részletet:

"Egy nép bármerre vándorol, viszi magával a szokásait. Hovatartozását a nagyon hosszú ideig megmaradó temetkezési szokások bizonyítják. A Mezopotámiában, Egyiptomban, a Kárpát-medencében, a Tisza mentén és Chorezmben feltárt temetõk zsugorított helyzetû csontvázleletei tanúsítják, hogy az említett területeken azonos fajú nép élt."

[MailMan]

Hogy õszinte legyek, megfelelõ választ még egyszer sem kaptam erre a kérdésre, és egy kicsit zavaros is az egész. Annyit tudok, hogy (és ez talán Muma postjára is ad némi választ) a sumer civilizációt 3 egybeolvadt népcsoport alkotta: az al-Ubaid-i, az Uruki, és az Erdélybõl érkezõ, a mai Törökország és Szíria területén átvándorló, a tatárlakai leleteken látható jelekhez kísértetiesen hasonló írásmódot meghonosító Djemdet Nasr nép. A XIX. században a sumerok történelmével és írásával foglalkozó tudósok (Francois Lenormant, Jules Oppert, George Rawlinson, Edward Hincks, Fritz Hommel, Friedrich Delitsch, hogy pár nevet említsek, forrás - Marton Veronika - A Káld-Sumir nép története) nyelvi azonosságokkal, tényekkel bebizonyították, hogy a sumer nép is a szkítákhoz tartozott, a magyar nyelv pedig egyenes ági leszármazottja. Ugyanebbõl az írásból idéznék szó szerint egy kis részletet:

"Egy nép bármerre vándorol, viszi magával a szokásait. Hovatartozását a nagyon hosszú ideig megmaradó temetkezési szokások bizonyítják. A Mezopotámiában, Egyiptomban, a Kárpát-medencében, a Tisza mentén és Chorezmben feltárt temetõk zsugorított helyzetû csontvázleletei tanúsítják, hogy az említett területeken azonos fajú nép élt."

Nyilvánvaló, hogy ez semmit nem bizonyít. A maják, az egyiptomiak és a sumerok is építettek piramisokat. Akkor õk mind rokonok? Vagy még jobb: amikor Európában is kialakult a könyvnyomtatás (a távol-keletitõl teljesen külön), akkor hirtelen a kínaiak rokonai lettünk?

Az úgynevezett "nyelvészeti bizonyítékokról" már rég bebizonyították, hogy nem jelentenek semmit. Az angol shit szóra tökre hasonlít a magyar hit szó, most akkor az angolok rokonai vagyunk? A nyelvtani szerkezetek egyezése sokkal fontosabb, de nem hallottam róla, hogy bármi ilyet bizonyítottak volna... Ráadásul mivel a régi írások csak a mássalhangzókat jelölték, a mai tudósok csak tippelni tudnak, hogy hogyan kell kiejteni a szavakat.

A sumerok már sehol nem voltak (és már rég nem az õ írásukat használták hivatalosan), amikor a szkíták megjelentek, tõlük több ezer kilométerre északra. Teleportáltak volna térben és idõben?

[-max-]

Itt van egy összehasonlítás az egyiptomi démotikus írás és a magyar rovásírás betûjelei között, csak gondoltam megemlítem, ha már az egyiptomiak szóba kerültek.

A sumeroknál szerintem igenis komoly bizonyítékként lehet felhozni az írástípusok hasonlóságát, de ez önmagában még tényleg nem elég. A szavak hasonlósága sem lehet döntõ bizonyíték: a szógyökök és a nyelvszerkezetek között kell keresni az azonosságokat. Ki kell, hogy ábrándítsalak, hiszen a leletek alapján számtalan, gyakorlatilag teljes mértékben azonos alakú ÉS értelmû szógyök található a két nyelvben.

Ezenkívül a sumer, a magyarhoz hasonlóan agglutináló (ragozó) szerkezetû. Ami még szebb, hogy kb 150 magyarországi település neve bizonyítottan sumér eredetû, pl Esztergom - Ishter-Gam. Ja, jó hogy szóba került: klikk. Most komolyan, létezhet, hogy ez a sok hasonlóság mind a véletlen mûve? Nem kéne annyira megvetõen kezelni ezt az elméletet, srácok...