Jump to content
GSForum - Segélyvonal

A Magyarság Eredete


Lloth

Recommended Posts

Lloth

Tömegverekedést kéretik kerülni. A cél, hogy vitázzunk avagy érveket ütköztessünk.

Max05 postja egy másik topicban (20. század történelme):

Kedves PCBalu, olvasd el (Demonic ajánlása mellett) Baráth Tibor - A magyar népek õstörténete címû könyvét is. Elég régi alkotás, és neten is megtalálható. Ideje lenne elfelejteni végre a finnugor-eredet elméletét, a sumér-szkíta-hun-magyar eredet bizonyítottan az igazi.

A finnugor elmélet csak nyelvrokonságot feltételez, nem antropológiait. Amennyiben össze tudod foglalni röviden a sumér-szkíta-hun eredet elméletét, légyszíves írd ide, ha nem, majd elolvasom a könyveket, amiket mondtatok.

Link to comment
Share on other sites

-max-

Tömegverekedést kéretik kerülni. A cél, hogy vitázzunk avagy érveket ütköztessünk.

Max05 postja egy másik topicban (20. század történelme):

A finnugor elmélet csak nyelvrokonságot feltételez, nem antropológiait. Amennyiben össze tudod foglalni röviden a sumér-szkíta-hun eredet elméletét, légyszíves írd ide, ha nem, majd elolvasom a könyveket, amiket mondtatok.

Amint te is írtad, a finnugor elmélet alapja a nyelvi rokonság. Az ugor ág "külsõre" nem hasonlít túlzottan sem a mostani, sem az "õsi" magyarokra: erõsen mongoloid jellegûek. A hunokkal és szkítákkal kapcsolatban hitvilági, antropológiai (bár ezt elég nehéz kideríteni, ugyanis a hunok általában elégették halottaikat, tehát viszonylag kevés csont maradt fenn), és igen komoly nyelvi azonosság található, a sumérokkal pedig... nos, elég elolvasni a következõ "kis" listát:

1835:

HENRY C. RAWLINSON angol katonatiszt, görög-latin, perzsa, arab nyelvet

tanult orientalista elkezdte másolni a Behistun-i sziklafalra vésett Darius emlékmû háromnyelvû szövegét.

1850:

BONAY JÁCINT (püspök), aki a szabadságharcban mint tábori pap szolgált, ezért külföldre kényszerült, Londonban a székely rovásírás és a magyar nyelv ismertetésével segített Rawlinsonnak a sziklafal 2. helyén lévõ ismeretlen nyelvû feliratok megfejtésében.

1850:

EDWARD HINKS, zseniális ír orientalista elméleti alapokból kiindulva rámutatott egy "eddig ismeretlen mezopotámiai nyelv szükségszerû létezésére."

1852:

EDWARD NORRIS kutató lefordította a Rawlinsontól kapott Behistun-i sziklafalról másolt szövegrészt, és azt felolvasta a Royal Asiatic Society elõtt. Ebben kimondja, hogy: "A nyelveknek az a külön osztálya, amelyhez e nyelvet hasonlítanám, az, amelyet fõleg Ugornak neveznek, s önmagában foglalja a magyart..."

1853:

H. C. RAWLINSON az általa felfedezett nyelvet beszélõ nép létezését igazoló tárgyi bizonyítékokat talált. Agyagtáblákon és feliratos téglákon felismeri az általa felfedezett írást és nyelvet, amelyet széles értelemben szkítának nevez. Azonosítja városaikat és lakóhelyeiket Mezopotámia déli részén. Megállapította, hogy "a legrégibb ékiratok szkíta nyelven íródtak."

1854:

JULIUS OPPERT, hamburgi születésû francia tudós a Fresnel vezetése alatt álló expedícióval ásott Mezopotámiában 1851 és 1854 között. Babilonból Prof. Spiegelhez írt és közzétett levelében írja: "A most megtalált szótagírás szkíta."

1855:

OPPERT Mezopotámia õstelepes népét szumirnak (sumer) nevezte el. ennek oka, hogy az illetõ agyagtáblán szereplõ népnevet akkádul "su-me-er" nek olvasta, holott szumirul ennek hangzása "ku-mah-gar."

1856:

OPPERT rendszerezi az ismert ékírásokat és megállapítja, hogy azok mindegyike az elsõ képírásból fejlõdött ki, amely egy szkíta jellegû nép találmánya.

1857:

MÁTYÁS FLÓRIÁN nyelvész, az MTA tagja, aki levelezésben állt Opperttal, írja: "Én Oppertõl nyerém a szavaknak sok kincseit és hívám fel figyelmét, hogy mennyire hasonlítanak a magyar õsi nyelvezet szavaihoz."

1860:

JULIUS OPPERT nyomatékosan rámutatott arra, hogy a szumir nyelv rokonságban van a magyarral.

1860:

A német nyelvészek és tanárok kieli nagygyûlésén kijelentették: "Mezopotámia turáni õslakóinak egyetlen helyes megnevezése szumir (sumir)."

1870:

ARCHIBALD H. SAYCE, oxfordi orientalista professzor megfejti az elsõ egynyelvû szumir szöveget, és annak nyelvtani elemzését is adja. Szerteágazó nyelvészeti összehasonlítást végez. Ennek folyamán teljes turáni népcsoportok nyelveinek a szumirral való rokonságát vizsgálja. Legközelebbi összefüggéseket a magyar és KisTehén!k nyelvvel talált. Eljött Magyarországra, hogy megtanuljon magyarul. Õ is a magyart tartotta a leghasznosabb segédeszköznek a szumir nyelv olvasásához.

1870:

FRANCOIS C. LENORMANT, a bámulatos tehetségû francia nyelvész kimutatta: "A szumir nyelv nemcsak szóállagában, hanem szerkezetében is turáni nyelv." Alapossága legjobban a magyar hangtörténet mélyreható tanulmányozásából tûnik ki, amelyhez nyelvemlékeinket így a Halotti beszédet, a Margit legendát és a Huszita Magyar Bibliát is felhasználta.

1873:

LENORMANT rendszerezi és összeállítja az elsõ teljes szumir nyelvtant. Ugyancsak elvégzi a szumir és az ural-altáji nyelvek nyelvtanának és szókincsének részletes összehasonlítását, bizonyítva rokonságukat.

1873:

EDOUARD SAYOUS francia történész szumir nyelvelemzései megerõsítik Lenormant összehasonlító megállapításait. 1869-ben és 1896-ban járt Magyarországon, megtanult magyarul. Munkássága elismerésenként tagja volt az irodalmi Kisfaludy Társaságnak.

1875:

FRANCOIS C. LENORMANT határozottan hirdette, hogy "az írásfeltalálók nyelve" a magyarhoz áll legközelebb, ezért a magyar nyelv tökéletesebb elsajátítása céljából Magyarországra utazott. "A káldeaiak õsi nyelve és a turáni nyelvek" c. könyvében a hangtantól kezdve a fõnévragozásig majdnem teljesen a magyar nyelv szerkezetére, logikájára és kiejtésmódjára támaszkodva folytatta a szumir és a turáni nyelvek összehasonlítását. A magyar hangzóhasonlítás törvényszerûségét megállapította a szumirban is.

1875:

HEINRICH GELZER svájci nyelvész "Das Ausland"-ban megjelent cikkében megállapítja, hogy a szumir fõnév- és igeragozás alakjai olyanok, mint a ragozó turáni nyelveké.

1875:

OSCAR PESCHEL, német etnográfus, lipcsei egyetemi tanár írja: "Úr városában találták ki a legrégibb ékírást az úgynevezett szumir-akkád írást. Ezt az õsnépet turáninak nevezik.

1876:

DOPHUS RUGE német tudós a "Die Turanier in Chaldäe" c. mûvében megállapította, hogy a "szumirokkal most, íme, a turániak között egy elsõrangú kultúrnép tûnt fel."

1879:

TORMA ZSÓFIA kutató régész Rómer Flóris ösztönzésére 1875-ben kezdett ásatásai folyamán a Maros-menti Tordoson és környékén 10.387 db-ból álló szumir jellegû leletre bukkant. A kb. 4500 éves cseréptöredékeken közös 4 õsi székely rovásjelet talált. Utalt a tordosi jelek és az asszír-babiloni írásbeliség kapcsolatának lehetõségére. Arra a meggyõzõdésre jutott, hogy Babilon õs népe a turáni fajhoz tartozó szumir-akkád nép.

1881:

ERNEST DE SARZEC francia kutató felfedezi Lagas-t az elsõ szumir várost, ahol az ásatásokból 40.000 ékírásos agyagtábla került felszínre.

1883:

HALÁSZ ÁGOSTON kassai püspök "Legújabb õsnyelv" címû dolgozatában világosan vezeti az emberi civilizáció terjedésének vonalát a szumir eredetitõl az asszíron át a hettitához, majd a göröghöz. Befejezésként állítja, hogy az emberi nem polgárosultságának elsõ úttörõi a magyarokkal azonos nép-fajhoz tartozó szumirok voltak.

1887:

GIESSWEIN SÁNDOR kanonok, nyelvész. A szumir-magyar rokonság bizonyítására - az embertani érvek mellett - alapos nyelvtani összehasonlítást végzett.

1. Kimutatta a szumir személyes névmások és a magyar tárgyas igeragozás személyragjainak egyezését.

2. Mindkét nyelv agglutinuálisan ragozó.

3. A viszonyragok és képzõk a szumirban ugyanúgy mint az ural-altáji nyelvekben, elkopott fõnevek.

4. Rokon vonása a szumir és az ural-altáji nyelveknek, hogy egyszerû ragokkal ki tudja fejezni a névszó viszonyait.

5. Közös jellemzõje e nyelveknek a birtokrag használata, amelyekhez további viszonyragok illeszthetõk.

6. Világosan levezethetõ több magyar és szumir birtokrag közeli rokonsága.

1896:

K. A. HERMANN észt kutató Rigában, az orosz régészek kongresszusán tartott elõadásában mondta: "A törvényszerûségek és azonosságok alapján az a véleményem, hogy a szumir nyelv rokona az ural-altájinak."

1900:

FERENCZY GYULA egyetemi tanár "A szumirok nemzetiségi és nyelvi hovatartozása" c. mûvébõl idézve: "A rendelkezésre álló bizonyosságok nem hagynak fenn kétséget arra nézve, hogy a szumirokat a turáni népek egy õsi ágának tartsuk."

1913:

GALGÓCZY JÁNOS nyelvész rámutatott arra, hogy a magyarhoz hasonlóan a szumirban is megvan a különleges alanyi és tárgyi kettõs igeragozás.

1920:

VARGA ZSIGMOND, 14 nyelven beszélõ és író egyetemi tanár "Ötezer év távlatából" c. 1916-ban megjelent mûve alapján a MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA elismerte a szumir és az ural-altáji nyelvek azonosságát.

1932:

CLEMENT EDGAR német nyelvészt annyira meglepte a neki ismeretlen nyelv zenéje, hogy megtanul magyarul. Szerinte a magyar nyelv szinte megdöbbentõ - mágikus erejû, mély lelkiséget tükröz és csak a legmagasabb rendû, legfejlettebb különösen a régi klasszikus nyelvek foghatók hozzá.

1939:

BÁRCZY GÉZA egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Felfedezte és bizonyította az ötezer éves helyhatározói szumir ragoknak a magyar nyelvben való azonos létezését.

1940:

SIR LEONARD WOOLEY angol régész, nyelvész, kiásta Ur Chaldeorum szumir várost. A több mint 400.000 cseréptábla ontotta a nyelvészeti anyagot. Glosszáriumok készültek, köztük a római Institutum Biblicum nagy - 6 kötetes - "Sumerisches Lexicon"-ja kb. 4000 szó megfejtésével.

1943:

HÓMAN BÁLINT történész: "A sumírok nyelve mai ismereteink szerint jáfetita-kaukázusi nyelvcsaládba tartozik. A magyar nyelv kaukázusi és ismeretlen eredetûnek mondott õsi szavaink elemzésénél tehát a jövõben nem szabad figyelmen kívül hagynunk a szumir és hatti-hurri nyelvemlékeket."

1948:

RENÉ LABAT, a Párizsi L'Ecole des Hautes-Études tanulmányi igazgatója, hallgatói részére sorszámmal rendezett szumir ékjel szótárt állított össze.

1953:

P. ANTON DEIMEL S. J. a római Institutum Biblicum igazgatója, a "Sumerisches Lexicon" szerzõje kijelenti Bobula Idához írt levelében: "A legkisebb aggályom sincs a magyar-szumir rokonság elfogadására."

1963:

PADÁNYI VIKTOR történész, a DENTUMAGYARIA c. mûvében a szumir-magyar szókincs fonetikai és tartalmi vizsgálata alapján megállapítja, hogy: "A szumir és a magyar nyelv szelleme, szerkezete és nyelvtana olyan mértékben egyeznek egymással, amilyen mértékben mind a ketten különböznek más nyelvektõl."

1966:

HARMATTA JÁNOS akadémikus, írástörténész megállapította, hogy az 1961-ben N. Vlassa kolozsvári régész által Tatárlaktán feltárt gödörben talált 1 db kör és egy téglalap alakú rajzos agyagtáblák jelei a szumir piktogramokkal összehasonlítás segítségével minden nehézség nélkül értelmezhetõk.

1968:

ZAKAR ANDRÁS nyelvészeti és mûvelõdéstörténeti kutató a nyelvfejlõdési idõmeghatározás alapján kimutatta, hogy a magyar nyelvben ötezer év múltán is 100 szóból 63 szumir és 12 akkád. Ez pedig nemcsak rokoniság, hanem egyenesen leszármazást mutat. A legújabb tudományos módszerek azt igazolják, hogy a szumir-magyar nyelvvizsgálatok biztos történeti, régészeti, és nyelvészeti alapon állnak.

1970:

BOBULA IDA bölcsész, történész, hét nyelven tökéletesen beszélõ kutató, a "Sumír rokonság" és "A magyar nemzet eredete" c. meggyõzõ erejû könyve után megjelent "Kétezer magyar név sumír eredete" c. mûvében bemutatja, hogy a magyar nevek nagy része érthetõvé válik a szumir szótár segítségével. Elemzéseire támaszkodva kimondja, hogy "a honfoglalók magukkal hozták a sumírból fejlõdött szittya nyelvet."

1976:

MAGYAR ADORJÁN: "A legtöbb európai nép csak kereszténységre térése után tanult meg írni-olvasni, míg a magyarság saját rovás írását csak a kereszténységre térése után kezdte elhagyni (mert)... az Egyház ezt a pogányság maradványaként kezelte."

1976:

NOVOTNY ELEMÉR kutató nyelvész "Sumír Nyelv = Magyar Nyelv" c., Svájcban 1976-ban megjelent könyvében meggyõzõ erõvel bizonyítja, hogy a szumir szókincs jelentõs része megegyezik a magyarral. Bemutatja, hogy René Labat ékjeltáblázatában 13 szumir jel azonosítható és értelmezhetõ a székely rovásírás betûivel.

1976:

OSETZKY DÉNES, kutató (mérnök) arra a következtetésre jutott, hogy "Amennyiben a szumérfajta elemek megjelenése a magyar nyelvben népi csatlakozásnak folyamodványa, akkor e hatások közvetítõje csak egy olyan csoport lehetett, amely embertanilag beleillik a honfoglaló magyarság fajképébe."

1976:

BADINY JÓS FERENC egyetemi tanár megállapította, hogy "A szumír ékjelkészlet kb. 4800 és ebben nincsenek benne az összetett ékjelekbõl alkotott szavak." A szumir-magyar egynyelvûséget 6000 éves ékirattábla ismertetésével bizonyította. Magyarázatot adott arra "(...) hogy HUN-GAR nevünk éppúgy, mint az ázsiai HUN név is éppen 5000 éve ismeretes és a ma SUMIR-nak nevezett MAH-GAR társadalom nyelvét is így nevezte."

1977:

CSÕKE SÁNDOR kitûnõ nyelvész végkövetkeztetése szerint: "A MAGYAR NYELV

a) önmagából eredõ õsnyelv

b) szerkezeti rendszere elemeivel együtt magyar

c) szókincsének 95%-a magyar eredetû."

1977:

GOSZTONYI KÁLMÁN a párizsi Saint-Michel Kollégium v. tanára, francia állami támogatással kiadott "Összehasonlító szumír nyelvtan" c. tudományos alapossággal írt mûvében kimutatja, hogy 53 szumir nyelvtani sajátosságból 51 egyezik a magyarral. Pl.

a) A jelzõ egyes számban - a jelzett fõnév többes számban van (jó emberek).

b) A kérdõ névmások és a számjegyek kaphatnak birtokos ragot (mi-d van? az én tíz-em).

c) Egyes és többes számot is jelenthet a megnevezés (kéz, juh).

d) Ugyanaz a szó képviselheti mindkét nemet (ember, gyermek, testvér).

e) A független igék egymagukban alkothatnak mondatot (fáj-ni; fáz-ni).

A nyelvtani részen kívül bemutat a prof. Labat által összeállított jegyzékbõl - az Politikai tartalom! Árpád új kormeghatározó módszerével vizsgált - 93 szumir szót.

1980:

OLÁH BÉLA magánkutató "Édes magyar nyelvünk szumír eredete" c. könyvében megállapítja a következõ azonosságokat:

1. A magyar magánhangzók és mássalhangzók állománya teljesen azonos a szumirral.

2. Magánhangzó illeszkedés van mindkét nyelvben.

3. A szavak nem kezdõdnek két mássalhangzóval.

4. A két nyelvrendszer azonos: aglutináló, azaz ragozó.

5. Nem különböztet meg nemeket.

A magyar igeragozás a szumir tökéletesített formája.

1988:

FORRAI SÁNDOR tanár, írásszakértõ a Kolozsvári Múzeumban lévõ 11.000 db-ból álló gyûjteményben a cseréptöredékeken - a Torma Zsófia által felismert 4 õsi székely rovásjelen kívül még további 8 betût azonosított. Megállapította, hogy a Tatárlakán 1961-ben Vlassa által talált, négy részre osztott agyagkorong tíz képjele közül a magyar rovásírás 6 betûjele tisztán felismerhetõ, kettõvel pedig szoros kapcsolatban van. A magyar rovásírás eredetét a kb. 3500 éves rovásokra vezeti vissza, utalva a mezopotámiai írásokkal való összefüggésekre. Nem véletlen, hogy a képírásokból kialakult, lineáris betûírás rovásírásként, mint a magyar nép íráskultúrája, máig is fennmaradt, annak ellenére, hogy immár 1000 éve történt a 34 jelû rovásunkról a kettõs mássalhangzók kifejezését nehezítõ 24 betûs latin írásra való áttérés.

1989:

ERDÉLYI ISTVÁN régész "Sumér rokonság" c. könyvében írja: "...egyetemeink tanszékein legyen képviselõje az assyrológiának is, amelynek szakkörébe a szumír kutatás is tartozik."

1990:

MAKKAY JÁNOS régész "A tartariai leletek" c. tanulmánykötetében megállapítja, hogy "...az értelmezési és fordítási kísérletek önmagukban is a Dzsemet Naszr-írással való valamilyen kapcsolatot igazolják."

Arról, hogy hol alakult ki, honnan SZÁRMAZIK a mai magyarnak nevezett nép, elég sok elméletet olvastam. Sokak szerint a Kárpát-medencében mindig is éltek magyarul beszélõ népek, és a magyarság is innen vándorolt ki. Hallottam olyan, Ecuadorban talált barlangrendszerrõl, aminek a falán magyar rovásírás látható! És nem ez az egyetlen: állítólag Amerika területén (pl Illinois államban) több helyen is találtak rovásírásos emlékeket. Valamint, elvileg a sumerok is a Kárpát-medencébõl származnak...

Link to comment
Share on other sites

tenderlumpling

Arról tud valaki valamit, hogy tisztázódott-e a kérdés a hunokkal való rokonságban? Szóval Hungária vagyunk, vagy Magyária? :D

Link to comment
Share on other sites

-max-

Arról tud valaki valamit, hogy tisztázódott-e a kérdés a hunokkal való rokonságban? Szóval Hungária vagyunk, vagy Magyária? :D

Az 1800-as évek végéig a hun-magyar rokonságot tanították, csak aztán jött a finnugor elmélet, és tulajdonképpen "ráerõszakolták" a magyar népre, úgyhogy ez gyakorlatilag megkérdõjelezhetetlen. Amúgy észrevetted: HungÁRIA... MagyARIA... ? Nem feltûnõ? Idézek Baráth Tibor könyvébõl:

"Végül észre kell vennünk, hogy a HungARI és MagARI névben, valamint a HungARIA és MagARIA elnevezésben, az URI, ARI, ARIA részleg olyan elem, ami sok magyar származású nép nevében elõfordul, olyanokéban is, amelyek magyar származására eddig nem gondoltunk, mint például a régi Európában ("Európa I") élt Lig-úr-i, Ib-ér-i, Ili-yr-i és Ta-úr-i nevekben is. Ez a közös Ari, Ária elem a nagy magyar népcsalád összefoglaló neve. Ebbõl az következik, hogy a magyar népek az igazi árja népek, az õ nyelvük az igazi árja nyelv, az õ országuk az igazi árja ország. A magyar nép, nyelv és ország árja mivolta nagy horderejû megállapítás, de mégis olyan egyszerû, mint Columbus tojása. Nem is mi vagyunk az elsõk, akik a magyar nép és nyelv árja mivoltát felfedezzük; megtette ezt elõttünk Lukácsi Kristóf, aki más úton jutott ugyanerre az eredményre. Így fejezte ki gondolatát: "Nézetem szerint a magyar faj, ha nem maga sajátképi fõtörzse az áriai nép- és nyelvosztálynak, annak kétségtelenül egyik rokon ága; mire nézve bármint is törekedjenek némely magyar nyelv- és régiségkutatók... (más) nyelvekkel hozni kapcsolatba, azt velem felhozott érveikkel elhitetni nem fogják... a magyar nyelvnek kulcsát csakis az áriai nyelvekben kell keresnünk" (123m. 200 sk)." B)

Link to comment
Share on other sites

Demonic

A sumér eredet nekem kissé meredek terület, bár kétség kívül van pár érdekesség ott is ( mezei lenne megemlíteni a városneveiket, meg a jelentésbéli egyezésüket a magyar nyelvvel ), úgyhogy magam a nyelvrokonság oldaláról közelíteném meg a kérdést, ha már Max05 ennyire könnyen mozog az antro-oldalon.

( Mindemellett két dolog: Lloth, nem rád gondoltam, hogy elrendezted fél mondatban, a te hsz-edet még nem is láttam, amikor pötyögni kezdtem. Másik, hogy Kiszely mester mûvét rég olvastam, s egy kicsit poros a tudásom, de majd kipuskázhatjátok, mert linkelem a fejezeteket ).

A nyelvrokonítási elméletek a következõk szerint épülnek föl:

- milyen a két nyelv grammatikai rendszere

- milyen a két nyelv szókészlete

- más tudományágak, régészet, antropológia, néprajz, stb. eredményei.

A finnugor kapcsolat a következõképpen van 'bizonyítva':

- kevés nyelv agglutináló, azaz olyan, ahol nem nagyon számít a szó mondatbéli elhelyezése, sokkal inkább a rátapasztott ragok és képzõk határozzák meg a szerepét. A magyar és a finnugor nyelvek ilyenek.

- Az alapnyelvben 800-1200 szó egyezik; ezek fõként a mindennapi életre vonatkozó szavak, vagy azok, amelyekkel õseink összekerültek már az ugor együttélés során ( pu - fa, pl. ).

- Néprajzi, régészeti bizonyítékokról nem tudok.

- A magyar õsi halászó nemzet, akár a finnugor népek, ezt példázza a történelem legnagyobb kialakított, ekhós halastava is, a Balaton. :tongue:

És nézzük meg a török nyelvet!

- A török nyelv agglutináló, akár a magyar.

- A nyelvben van 1500+ olyan szó, amit ma ismeretlen jövevényszónak jelölnek meg, de az élet olyan területeire vonatkozik, amelyet már az õsmagyarok is bizonyítottan használtak ( Isten, ég, tündér, bûn, eskü, vagy apa, anya, esetleg barom, bika, borjú, disznó, gyapjú, író ).

- Néprajzilag ott a tulipán, amely a magyar népmûvészet vissza-visszatérõ eleme. A törökök hozták be újra Európába, s utánna került csak Hollandiába, ám tárgyemlékeink díszítése egészen visszamenõen õrzi ezt ( pl. 1031-es misepalást, levédiában talált magyaros tarsolylemezen, stb. ). A tulipán északon nem terem.

- Bartók Béla és Kodály, követvén a népdalokat, a magyar éneklési 'stílust' vagy ahhoz hasonlót a finnugor népeknél nem, ám belsõ ázsiában, mongólia környékén, ujgurok földjén, s a mai törökség egy részén találtak csak. A népdaléneklés pedig nem egy ukk-mukk-fukk változó dolog!

A törökök úgy jönnek a hunokhoz, hogy miután a hun törzseknek muszáj volt elhagyniuk belsõ Ázsiát, sokfelé vándoroltak - egy águk a mai törökország területén s annak környékén talált magának szállást, többek pedig erre tartottak. Meg útközben tönkrevertek valami Rómát.

A nyelv

A tulipán

A népzene

A hunok

És süti jár a topic nyitásáért (:

Link to comment
Share on other sites

Lloth

A suméros részhez: köszönöm a kimerítõ összefoglalót. Itt is inkább nyelvrokonságról ír, de olvastam benne olyat is, hogy antropológiai hasonlóságot is felfedeztek. Viszont sok említés esik az uráli nyelvek és a sumér nyelv rokonságáról. Mivel a finnugor is uráli nyelv, ha elfogadjuk a sumér-magyar elméletet, ebbe beleilleszthetõ a funnugor-magyar nyelvrokonság is. :wink: Már csak azt lenne érdekes kitalálni, hogyan jutott a sumér nyelv az Urál környékére. :smile:

A Hungária témához: a legtöbb külföldi nyelvben a hun szóból képzik országunk nevét. Mi viszont a magy- elõtagot tesszük az országunk neve elé. (Azt mondják, a megyer törzs a 7 szövetséget kötõ törzs egyike volt, és ebbõl jött a magyar kifejezés.) Szerintem ez leginkább azt jelzi, hogy a többi nép a hunoktól származtat minket, mi magunkat - a névadás alapján legalábbis - nem. Ezt ARIA végzõdéses elméletet pedig igencsak fenntartással fogadom. :unsure: Elég elfogultnak tûnik.

A török témához: a honfoglalás előtt a magyarok éltek a Kazár kaganátus területén, még harcosoknak is felfogadták őket. Elképzelhető, hogy akkor szedtünk össze ezt-azt? Szerintem igen.

Link to comment
Share on other sites

Lloth

OFF

És süti jár a topic nyitásáért (:

A tiramisut szeretem. :D /OFF

Link to comment
Share on other sites

Demonic

A Kazárokkal túl kevés ideig éltünk együtt ahhoz, hogy ilyen nagy hatással legyenek a kultúrára ( népdalok, néprajz, hitvilág és családviszonyi szavak ). Egyébként érdekes, hogy említed õket, tudtommal velük kapcsolatban szokták még azt is felhozni, hogy a honfoglaló magyarok jelentõs része is zsidó volt, hisz a kazárok java áttért a judaizmusra, és akkor biztos a magyarok is velük. De e téren ködben mászok, az ötletet magát túl banálisnak véltem, s nem foglalkoztam vele.

OFF//A tiramisu pedig megoldható, ha egyszer ejgenyin-nemtudommianeve-defarkasazavatárja cimborámat meglátogatom Miskolcon. Õ fizet. Csak még nem tud róla.//FFO

Link to comment
Share on other sites

General_Grievous

Vagy akár a Mongolokkal is lehetünk rokonságban :rolleyes: volt a tévében vmi sorozat(ismeretterjesztõ),asszem Világfalu volt neve...abban mikor a Mongolokról volt szó rengeteg hasonlóság volt a szokásokban,és pl az íjjászat rettentõen hasonlít,legfõképp a lovas menet közben lövünk taktika... :smile::rolleyes:

Link to comment
Share on other sites

Demonic

Gondolod véletlen egybeesés, hogy a mongol õshaza közvetlenül a hun õshaza közelében fekszik? :rolleyes:

A Horthy-korszak idején még a mongolokat rokon népként tanították az iskolákban, és nem azért, mert a tatárjáráskor olyannyira beházasodtak a magyarságba.

Link to comment
Share on other sites

Lloth

Az indián-magyar rokonsághoz: kb. azt írta le, amit én is gondoltam. Az indiánok Ázsiából származtak. A magyarok is (akármelyik elméletet is vesszük alapul) kellett, hogy éljenek Ázsiában.

A mongolokhoz: amennyiben elfogadjuk, hogy a magyarok jódarabig Belesõ-Ázsia pusztáin éltek, megint csak könnyen megtalálható a kapcsolat.

Egyébként a magyar minden bizonnyal sok népnek rokona. De abban biztos vagyok, a hogy a magyar nem mindig volt különálló nép, kultúra. Ha a közkeletû Urál keleti lejtõirõl vándorlásos dolgot veszed, akkor sem. Úgy értem, hogy sok más ázsiai nép ugyanúgy rokonítható lenne azokkal, akikkel a magyarokat rokonítják, mert a magyarok is nagyon sok néppel kapcsolatba kerültek, már Ázsiában is. Na jó, ez nem tudom, mennyire érthető. :tongue:

Link to comment
Share on other sites

PCBalu

Egyébként Max05, én is inkább a magyar-sumér-türk rokonságot részesítem elõnyben, de tény, h valamikor a kezdetekben a finnugorokhoz is volt közünk. De az évezredes vándorlás miatt már inkább a török népekhez állunk közelebb. Tehát egyik se baromság, csak az igazság a félúton van. Szerintem. :smile:

Link to comment
Share on other sites

tenderlumpling

Szerkezetben még a japán is hasonlít a magyar nyelvre (toldalékoló, fonetikus, stb.), a török leginkább a török idõkben befolyásolta a nyelvünket.

Link to comment
Share on other sites

PCBalu

Lloth, tökre iagzad van, mert pl. Konstantin bizánci császár nem különálló népként említ minket, hanem az egész türk népcsoportról beszél, mikor rólunk ír.

És azért a kazár befolyás igen is nagy lehetett, hiszen pl. a kettõs fejedelemség rendszerét tõlük vettük át.

Link to comment
Share on other sites

Demonic

Azért álljunk meg. Egy államforma átvétele messze nem olyan bonyolult dolog, mint egy nyelvet megváltoztatni. Gondoljatok csak a nyelvújító mozgalomra, az is mennyi csatározással járt - és ekkortájt még csak nem is beszélhetünk egységes nyelvrõl! Rengeteg nyelvjárás volt, mely többé-kevésbé eltért a többitõl, jobban, mint mondjuk a mai német nyelvjárások egymástól.

Egy száz ötven éves török uralom pedig semmiképp sem verhetett be ilyen szavakat, hisz akkor lennének emlékeink a fogalmakhoz kapcsolódó szóalak elõzõ formájáról - s a halotti beszédben vagy az ómagyarmária-siralomban, esetleg a korai kódexekben is max. a mai szavak régies alakjait fedezhetjük fel, ezek pedig bõven a törökök elõtt készültek.

Amúgy félreértés ne essék, én itt nem szétmarcangolni vagyok az ellenvéleményeket, csak támaszték nélküli állítások alól könnyû kiseperni a lábat.

Link to comment
Share on other sites

-max-

"A türk rokonság elmélete

Egy zsidó származású nyelvész, Wamberger (késõbb Vámbéry) Ármin szorgalmazta a török népekkel való rokonság elméletét, amelynek sokkal több tudományos alapja volt, mint a finneknek, de alulmaradt a velük folytatott vitában. Az volt a gondolat célja, hogy a magyar mindenáron besoroltassék valamelyik élõ és jól ismert nyelvcsalád tagjai közé, mintha önállóan nem állná meg a helyét. Ez az elmélet is politikailag inkorrekt volt, hiszen az esetleges magyar pánturkizmus a XIX. században még erõs nagyhatalomnak számító Oszmán-török Birodalomhoz közelítette volna a magyar közéletet.

Némi történeti hagyománya azért van ennek az eszmének: A törökök a mai napig gyakran emlegetik a rokonságunkat, barátságos vendégszeretettel közelednek hazánkfiai felé. A középkorban azt hangoztatták, két vitéz nép él e földön: A török és a magyar. Õk is voltak a mi alattvalóink, pontosabban a Hun Birodalomé, késõbb mi is az övéké, a Kazár Birodalomé. Innen ered sok jövevényszó, illetve a késõbbi oszmán hódoltságból. Ezek között van olyan, amelyet mi vettünk át tõlük, de olyan valószínûleg még több, amelyet õk mitõlünk, pedig a hivatalos nyelvészet ennek az ellentétét próbálja igazolni. Sok, az MTA szerint török eredetû szó bizonyíthatóan magyar, majd innen került a türk nyelvekbe, nem pedig fordítva. Ilyen például az oszmán-török vezír, amely egyértelmûen a vezet ige képzett vezér alakjából származik, a magyarból tisztán levezethetõ, míg a törökbõl nem.

A török-türk népekkel való rokonságnak csak egy apró bökkenõje van. A türk népekkel kapcsolatos legkorábbi emlékek a Kr. u. VI. századból valók, ezt megelõzõen nem beszélhetünk ilyen nyelvcsaládról. Ezzel szemben a hunok a történelemben már (a kínaiak szerint) a Kr.e. III. évezredben jelen voltak, míg a szittyák bizonyíthatóan a Kr.e. VIII. századtól. Tehát nincs értelme olyat állítani, hogy a hunok vagy más rokonaink a törökök közül lennének, legfeljebb õk származhatnak tõlünk!"

Link to comment
Share on other sites

Demonic

Max, szerintem kevered a rokonítást a leszármaztatással. A kr. e. III. ée környékén, pláne ázsiában nem igazán voltak különbözõek a törzsek, a markáns különbség csak a nagy szomszédokkal való összehasonlításban nyilvánulhat(ott) meg. Eképpen lényegtelen vezetgetés, hogy akkor most a türk tyúk volt elõbb, vagy a magyar tojás - egyrészt azért, mert már az is gyõzelem lenne ma, ha a finnugor elméletet sikerülne a maga kis hobbi-fiókjába visszaterelni, másrészt pedig az ilyen felsõbbrendûségi gondolatok vezethetnek olyan banalitásokhoz, mint hogy mi a siriusról jöttünk ( ûrmagyarok ), vagy hogy az asszimilálhatatlan népcsoportok problémájára a megoldás szép, nagy kerítéses táborokban és nagy koncentráltságú rovarírtó gázzal való zuhanyzásban találtatik. Ami pedig, ugye hogy ugye, nem.

Link to comment
Share on other sites

PCBalu

Van olyan elmélet is h a magyarok az elveszett kontinensrõl, Atlantiszról jöttek :smile:

Link to comment
Share on other sites

Lloth

Akartam már én is mondani, hogy azért más, hogy egy nép a másikból származik, vagy hogy akármilyen rokonságban volt vele (szomszédos, vagy közös területen éltek, keveredtek egymással, stb.).

Link to comment
Share on other sites

-max-

Van olyan elmélet is h a magyarok az elveszett kontinensrõl, Atlantiszról jöttek :smile:

Hmm... én még csak az északi árja faj Atlantiszi származásáról hallottam... hát, kicsit túlzás sztem. :rolleyes:

Link to comment
Share on other sites

tenderlumpling

Itt már nagyon megy a magyar felsõbbrendõség témája, emberek... :D Ne szaladjunk túl messzire :D

Link to comment
Share on other sites

zwitter

áhh, ez a topic príma! :smile: több okból is.

1: amint látom sokan olyan ember van itt a fórumon is, akiben buzog az egészséges magyarságtudat. ez nagyon jó dolog :smile:

2: magyar szakos vagyok és bár részleteiben nem mentünk még bele, de majd én is tanulok finnugrisztikát, sajnos :sad: egyre több oldalról hallom azt, hogy a magyarok nem a finnek rokonai - legalábbis genetikailag - de ezt sokan nem akarják elfogadni. de itt legalább vannak olyanok, akik a nekem kedvesebb elméleteket vallják :smile:

s ami a legjobb: senki sem harcol azért, hogy meggyõzze a másikat, érvek-ellenérvek nem csatája, hanem békés felsorakosztatása folyik.

örömmel olvasom a topicot, remélem hosszú életû lesz. :smile: nekem Grandpierre K. Endre és Grandpierre Attila Attila és a hunok, a szkíta-hun-magyar folytonosság címû könyve van meg, úgy gondoltam, hogy majd átlapozom azt. már belenéztem párszor és igen érdekesnek és tartalmasnak ígérkezik.

Link to comment
Share on other sites

key

nekem Grandpierre K. Endre és Grandpierre Attila Attila és a hunok, a szkíta-hun-magyar folytonosság címû könyve van meg, úgy gondoltam, hogy majd átlapozom azt. már belenéztem párszor és igen érdekesnek és tartalmasnak ígérkezik.

Neked megvan? :blink: Én eddig csak ennyit találtam róla.

Link to comment
Share on other sites

zwitter

Neked megvan? :blink: Én eddig csak ennyit találtam róla.

nem tom te hová valósi vagy, én nem pesti vagyok, de ott vettem meg az Örs-vezér terén lévõ Árkád egyik könyvesboltjában (Libri). ott, akkor, a polcon egy példány volt.

Parancsolj :smile:

Link to comment
Share on other sites

Create an account or sign in to comment

You need to be a member in order to leave a comment

Create an account

Sign up for a new account in our community. It's easy!

Register a new account

Sign in

Already have an account? Sign in here.

Sign In Now
×
×
  • Create New...