A Magyarság Eredete

[-max-]

"a nyelvi a finnugor, ez egyértelmû, ti. százötven év alatt megcáfolták volna széles e világon és az a magyarországi finnugrisztikában is gyökeret vert volna."

Azért ezt nem szabad ilyen határozottsággal kijelenteni szvsz. Kétségtelen, hogy van nyelvi rokonság, de milyen mértékben? Hány bizonyítottan közös szó van a finnugor nyelvek és a magyar közt? Párszáz? Na, és mennyi a sumér eredetû? Ha jól emlékszem, a számukat ezerötszáz-kétezerre becsülik. A szkítáknál, hunoknál még nagyobb az egyezés. Egyébként, tegyük fel, hogy volt ez a finnugor nyelvû népesség, amibe aztán beleolvadtak egyes szkíta népcsoportok. Ettõl függetlenül nem "cserélõdik le" az eredeti nyelv (közel) teljes szókészlete, legalábbis addig, amíg az "õslakosok" többségben vannak.

Százötven év alatt már számtalanszor megcáfolták, magyarok és külföldiek egyaránt, csakhogy a hatalomnak mindig is érdekében állt a tények elrejtése, a finnugor elmélet megtartása... Hiszen gondolj bele: ezt az egész elméletet a Habsburgok erõltették a magyar népre, hogy a nemzeti öntudatunkat, büszkeségünket elnyomják.

[-max-]

Mindenesetre én ezt semmiképp sem hagynám annyiban hogy ennyi hazugságot, nemhogy összehordanak, de ennek még a tanítását is engedélyezik.

Mmm... itt a finnugorizmusra gondolsz?

[Arwy]

Mmm... itt a finnugorizmusra gondolsz?

Igen. :rolleyes: Én abban hiszek, hogy max. nyelvi rokonság van. Vagy még az se (a véletlen műve)

[zwitter]

"a nyelvi a finnugor, ez egyértelmû, ti. százötven év alatt megcáfolták volna széles e világon és az a magyarországi finnugrisztikában is gyökeret vert volna."

Azért ezt nem szabad ilyen határozottsággal kijelenteni szvsz. Kétségtelen, hogy van nyelvi rokonság, de milyen mértékben? Hány bizonyítottan közös szó van a finnugor nyelvek és a magyar közt? Párszáz? Na, és mennyi a sumér eredetû? Ha jól emlékszem, a számukat ezerötszáz-kétezerre becsülik. A szkítáknál, hunoknál még nagyobb az egyezés. Egyébként, tegyük fel, hogy volt ez a finnugor nyelvû népesség, amibe aztán beleolvadtak egyes szkíta népcsoportok. Ettõl függetlenül nem "cserélõdik le" az eredeti nyelv (közel) teljes szókészlete, legalábbis addig, amíg az "õslakosok" többségben vannak.

Százötven év alatt már számtalanszor megcáfolták, magyarok és külföldiek egyaránt, csakhogy a hatalomnak mindig is érdekében állt a tények elrejtése, a finnugor elmélet megtartása... Hiszen gondolj bele: ezt az egész elméletet a Habsburgok erõltették a magyar népre, hogy a nemzeti öntudatunkat, büszkeségünket elnyomják.

nem az a lényeg, hogy hány közös szó van. s fõleg nem az, hogy azok alakban és jelentésben mennyire hasonlóak. hadd idézzek Nádasdy Ádámtól: "A nyelvrokonság bizonyítéka nem a felszíni hasonlóság, hanem a rendszerszerûen ismétlôdô különbözôség. Annyira így van ez, hogy a nyelvész gyanakvással nézi azokat a szavakat, amelyek nem mutatják a várt különbséget." (Nádasdy Ádám: Se kultúra, se történelem) azaz: ami hasonlít, az már eleve gyanús, azt már eleve kritikával fogadja a nyelvész. márpedig a sumer elmélet is leginkább arra épít, hogy hasonlítanak a szavak, legalábbis Oláh Béla Édes magyar nyelvünk szumir eredete címû könyvébõl ez jött le, bár már nem tegnap olvastam. de még egy citátum Nádasdytól: "Ám van a nyelveknek egy másik fajta változása, és az a nyelvésznek sokkal izgalmasabb, mert nem függ semmitôl, nem tükrözi a kultúra változásait, hanem saját belsô törvényeit követi: ez pedig a hangváltozás. Ezt vették észre a 18.-19. század fordulóján, s ekkor kezdték a nyelveket aszerint csoportosítani, hogy milyen hangváltozások történnek bennük. A perzsáról például (amely tipikus mohamedán nyelv, Allahhal, müezzinnel, Koránnal) tisztázták, hogy hangtana és szabályai alapján az indoeurópai (más szóval ``indogermán'') nyelvek közé tartozik, rokona a latinnak, dánnak, orosznak, viszont semmi köze a törökhöz, arabhoz, melyekkel pedig ezer kulturális és történelmi szál köti össze (a perzsa írás is az arab betûket használja!). A nyelvtudomány tulajdonképpen ekkor születik meg, hiszen talál a nyelvben valami olyat, amivel semelyik másik tudomány -- történelem, teológia, logika -- nem tud mit kezdeni." ez szerintem elég jól példázza a magyarság helyzetét is. kultúránk (mármint a honfoglalás korának kultúrája) ezer meg ezer szállal kötõdik a belsõ-ázsiai népekhez, így a hunokhoz is, a sztyeppén virágzott az ún. szkíta reneszánsz, s ez minket is elért, de a nyelvünk, azok alapján a jegyek alapján, amelyet semmi sem befolyásol, s amelyeket más nem tud felkutatni, csak a nyelvtudomány, a finnugorokhoz tartozunk.

számtalanszor megcáfolták? kik? akik tudományos perifériára kerültek, pl Oláh Béla vagy Bobula Ida? amikor olyanokat olvasunk Marácznál, hogy a magyar nyelv vizsgálatakor isteni titkokra bukkanunk, meg Pap Gábor egy elõadásának azt a címet adja, hogy Magyar: a teremtés és ige nyelve, nem gondolunk-é arra, hogy ezekben az emberekben túlteng az identitás és õk - fogalmazzunk óvatosan - némiképp sokat képzelnek rólunk és a nyelvünkrõl? nekik persze halbûzös az északi rokonság. akik megcáfolták, azok munkásságát nem nagyon fogadták el, pedig azért vannak olyan fiatal kutatók (pl az én egyik tanárom, aki a finnugor tárgyat tanítja), akik már sokkalta toleránsabbak az alternatív oldallal szemben, mint a régi nagy öregek, elõadásokat hallgatnak ilyen témában (alternatív oldalról!), de õk sem fogadják el. nem beszélve arról, hogy a cáfolat csak egy dolog, én is adhatok egy dolgozatomnak olyan hangzatos címet, hogy A finnugor elmélet megdöntése, sõt akár meg is jelentethetem a Karpatiánál, attól függetlenül a finnugor elmélet még igencsak nem lesz se megdöntve, se megcáfolva. a külföldiekre meg annyit, hogy külföldön is vannak olyanok, akik, hogy úgy mondjam, tudományosan nem teljesen hitelesek, ez nemcsak hazai jelenség, csak mi hajlamosak vagyunk jobban hinni a külföldieknek (ez megint alighanem a kisebbségi komplexusunkból jön), pláne ha mondjuk a Sorbonne-on tanít az illetõ. mintha az utóbbi idõben egyre alacsonyabb színvonalat produkáló Sorbonne-on nem lennének "szélhámos" tudósok...

ráerõltették? erre mi a bizonyíték? a Trefort-idézet, ami lehet, hogy el sem hangzott? csak mert soha, senki meg sem találta ezt a forrást, pedig ha mondott ilyet, ami még jegyzõkönyvbe is vett (Bakay szerint állítólag jegyzõkönyvbe is vetette ezt a pár mondatot), akkor annak nyoma kellene, hogy legyen vagy az Országos Széchenyi Könyvtárban, vagy a Magyar Országos Levéltárban, de sehol sincsen. általában Bakayra hivatkoznak, mint ahogyan Marácz is tõle veszi az ominózus citátumot, csak éppen Bakay meg nem tudja, hogy ez az idézet tényleg elhangzott-e vagy sem. vagy az, hogy Hunfalvy és Budenz német volt? Hunfalvy Magyarországon született, bizonyosan volt hungarus tudata, ezt támasztja alá, hogy magyarul írta a naplóját. (ami egy elég intim mûfaj.) amúgy meg még ha az osztrákok erõltették volna is ránk, maguk alatt is vágták a fát, hiszen '67-ben megtörtént a kiegyezés és mi logika lett volna abban, hogy a Monarchia második legnagyobb népét megtörjék lelkileg? egy birodalmat alkottunk, majd hülyék lettek volna megtörni minket. amennyiben csak õk erõltették volna ránk, úgy '67 után, de legkésõbb a két világháború között ezt tudományos berkekben végérvényesen cáfolták volna. nem beszélve arról, hogy miért szükségszerû az, hogy magyar embernek a büszkeséget csakis Attila meg a szittya õsök adhatják meg? úgy is lehet valaki büszke magyar, hogy a finnugor elméletet vallja! (mondjuk akkor büszke arra, hogy a legnagyobb nép vagyunk az egész családfában, hogy sokra vittük - nem a jelenre gondolok - és így tovább. most meg kesereghetünk, hogy lám mekkorák voltak a szkíták, a hunok, az avarok és most meg hol vagyunk... melyik a jobb?)

[erdly]

Mmm... itt a finnugorizmusra gondolsz?

Jah a Finnek már röhögnek rajtunk, hogy még mindig elhisszük azt, hogy mi az õ rokonaik vagyunk. :D

[zwitter]

Jah a Finnek már röhögnek rajtunk, hogy még mindig elhisszük azt, hogy mi az õ rokonaik vagyunk. :D

azért ez így nem teljesen igaz.

[-max-]

Az elsõvel részben egyetértek, hiszen maga a szókincs végülis nem sokat bizonyít, gondoljunk csak bele, mennyi német és szláv eredetû szó van a mai magyar nyelvben, mégsem leszünk indoeurópaiak! A sumer-magyar nyelvrokonság témakörében sem a "hasonló" szavakat veszik figyelembe, hanem a gyökszavakat, amik a nyelv fejlõdésével együtt alakultak ki. De ezt már egyszer megtárgyaltuk, azt hiszem. :) Egyébként mit ért Nádasdy a "rendszerszerûen ismétlõdõ különbség" kifejezés alatt? Nekem így valahogy nem tûnik logikusnak az, hogy két nyelv rokoníthatósága a szavak különbözõségétõl is függ.

Egyébként tegyük fel, hogy finnugor eredetû a magyar nyelv. Akkor a rovásírást honnan "szereztük"? A hivatalos, finnugorista álláspont szerint a kazár fennhatóság alatt vettük át, viszont az lehetetlen, ugyanis a rovásírás, sajátosságai alapján a magyar nyelvvel alakult ki, mondhatni együtt fejlõdött a kettõ.

A másik dolog, amit nem értek, az az, hogy a "népi emlékezetben" mindig is a szkíta-hun származás tudata élt, szó sincsen finnugorokról, vagy más északi népekrõl. Ha valóban finnugor eredetû a nyelvünk, akkor egész biztosan ott kellett volna éljünk velük, ki tudja, hány évszázadon-évezreden keresztül, és hiába keveredtünk volna más népekkel, a kultúránk sajátosságait és eredetünk tudatát megõriztük volna, legalábbis bizonyos mértékig. Ha még nem is, attól függetlenül a genetikai azonosságok megmaradtak volna. De ilyenek nincsenek! Nyelvrokonságot, neadj'Isten közös eredetet pedig nem tudok úgy elképzelni, hogy semmiféle más, bizonyítható azonosság nincs a két nép/népcsoport között. Ez kb. olyan, mintha (kis túlzással élve) azt mondanánk, hogy a kínai nyelv az indo-árja nyelvcsaládba tartozik.

Persze, vannak hasonlóságok, ez tény. De nem lehet, hogy konkrétan a turáni õsmagyar nyelv hatott a finnugor törzsekre, ellentétben azzal, ahogy tanítják?

[zwitter]

Az elsõvel részben egyetértek, hiszen maga a szókincs végülis nem sokat bizonyít, gondoljunk csak bele, mennyi német és szláv eredetû szó van a mai magyar nyelvben, mégsem leszünk indoeurópaiak! A sumer-magyar nyelvrokonság témakörében sem a "hasonló" szavakat veszik figyelembe, hanem a gyökszavakat, amik a nyelv fejlõdésével együtt alakultak ki. De ezt már egyszer megtárgyaltuk, azt hiszem. :) Egyébként mit ért Nádasdy a "rendszerszerûen ismétlõdõ különbség" kifejezés alatt? Nekem így valahogy nem tûnik logikusnak az, hogy két nyelv rokoníthatósága a szavak különbözõségétõl is függ.

Egyébként tegyük fel, hogy finnugor eredetû a magyar nyelv. Akkor a rovásírást honnan "szereztük"? A hivatalos, finnugorista álláspont szerint a kazár fennhatóság alatt vettük át, viszont az lehetetlen, ugyanis a rovásírás, sajátosságai alapján a magyar nyelvvel alakult ki, mondhatni együtt fejlõdött a kettõ.

A másik dolog, amit nem értek, az az, hogy a "népi emlékezetben" mindig is a szkíta-hun származás tudata élt, szó sincsen finnugorokról, vagy más északi népekrõl. Ha valóban finnugor eredetû a nyelvünk, akkor egész biztosan ott kellett volna éljünk velük, ki tudja, hány évszázadon-évezreden keresztül, és hiába keveredtünk volna más népekkel, a kultúránk sajátosságait és eredetünk tudatát megõriztük volna, legalábbis bizonyos mértékig. Ha még nem is, attól függetlenül a genetikai azonosságok megmaradtak volna. De ilyenek nincsenek! Nyelvrokonságot, neadj'Isten közös eredetet pedig nem tudok úgy elképzelni, hogy semmiféle más, bizonyítható azonosság nincs a két nép/népcsoport között. Ez kb. olyan, mintha (kis túlzással élve) azt mondanánk, hogy a kínai nyelv az indo-árja nyelvcsaládba tartozik.

Persze, vannak hasonlóságok, ez tény. De nem lehet, hogy konkrétan a turáni õsmagyar nyelv hatott a finnugor törzsekre, ellentétben azzal, ahogy tanítják?

kezdem az utolsó mondatoddal. az szerintem azért nem lehetséges, mert a finnugor népek, amelyek még ma is élnek, vannak 18-an és mindegyikkel kimutathatóak kisebb-nagyobb egyezések. ez pedig úgy aligha fordulhatott elõ, hogy a mi nyelvünk hatott rájuk, ugyanis a lappok pl annyira északra élnek, hogy velük nem tartok valószínûnek semmilyen areális kapcsolatot, ellenben nyelvi hasonlóságok vannak. ez nyilván úgy lehetséges, hogy közös gyökereik vannak.

a rovásírást épp úgy szerezhettük a török népektõl, mint ahogyan megtanultuk az európai keresztény népektõl,l, hogy hogyan kell levezetni egy istentiszteletet vagy misét, hogy ott hogyan kell viselkedni, hogy a prédikációknak mik a retorikai jellemzõik, amiket be kell tartani és így tovább. megtanultuk, hogy nemcsak jurtákban, vagy apró, földbe mélyített házakban, hanem "normális" házakban is lehet élni, meg nem kell feltétlenül mindenhová lovon közlekedni. és ugye megtanultuk, hogyan kell a latin betûkészletet használni. :) s bár sok volt a következetlenség a helyesírásunkban, de azért azt is a magyar nyelvre formáltuk át, amennyire lehetett. amúgy meg az ország lakosságának nagy része amúgy sem tudott írni, olvasni, akkor meg mindegy, hogy következetes vagy következetlen az ortográfiánk. a rovásírás csak egy írástípus, ezt könnyedén meg lehet tanulni, semmi külön nincsen benne. (amúgy a rovásírás tényleg az írás típusát jelöli, azaz hogy rótták, ez igazából a vonalvezetést jelzi, azt a folyamatot, ahogyan készült az írott mû. ja, és a XIX. században is volt még rovásírás, Angliában (!) is, meg egy csomó helyen, a rováspálcák szerte a világon elterjedtek.)

az emlékezetrõl: azaz emlékezet, amit mi ma a hagyománynak tartunk, az az arisztokrácia hagyománya. László Gyula mondja, hogy két történelmünk van: a nemeseké, meg a köznépé. e kettõ 1848-ban találkozott elõször. a nemesek nem akarták elfogadni a finnugor elméletet, mert õk dicsõ õsöket akartak és kaptak is, Anonymus is pl beleírta a gesta megrendelõinek családját a honfoglaló törzsekbe, legitimálva ezzel e családokat. a közembert, a hétköznapok véres verítékkel élõ emberét aligha érdekelte (és aligha tudta!), hogy kik voltak azok a hunok, ki az a Balambér, Attila stb. (na jó, esetleg utóbbiról tudtak.) a hagyományunk a krónikák, gesták által épült fel, azok meg nagyban építettek a nyugati forrásokra, akik feltámadt hunokként aposztrofáltak minket. egyébként meg Anonymus nem olyan sokat foglalkozik a hunokkal, annyit mond, hogy a magyarok Szkítiában éltek és onnan jöttek ki. pont. ezen túl semmi, a hunok Kézai újítása. egyébként annak idején (igaz, azért Kézaiéknál jóval késõbb) volt egy zsidó-magyar sorspárhuzam, ami végül is arra a toposzra épült, hogy bûnösök vagyunk, épp úgy, mint a zsidók voltak, meg minket épp úgy hozott ki az Isten Szkítiából (ahol "barom módra" éltünk), mint a zsidókat Egyiptomból stb. erre lásd. Farkas András Az zsidó és magyar nemzetrõl (1538) címû versét.

és még valami. pl a csodaszarvas mondája gyökerezhet akár az obi-ugoroknál is, hiszen náluk is fent maradt egy olyan monda, ami két vadászról szól, akik üldözik a szarvast. náluk két "pasker" vadász van, ami ragadozót jelent: azaz ez a hagyomány egy ragadozó és egy növényevõ állat nászából származtatja a népeket és ez a hiedelem nagyon sok népnél (szinte egész Eurázsiában) megvan. ráadásul azt megint nagyon nehéz megállapítani, hogy ezek a mondák hol gyökereznek, ti. a rénszarvas-szarvas-ló hármasának kultusza nagyon nagy területen volt elterjedt. a szibériai népek a rénszarvast tisztelték (mert pl megette a szibériai galócát, ami mérgezõ és amit a sámánok fogyasztottak), a szkíták meg a "szimpla" szarvast. na most akkor a csodaszarvas honnan ered?

a génállomány is könnyedén átalakul, Czeizel Endre szerint pl Közép-Európa népei genetikailag már egy tömböt alkotnak, alig lehet õket elválasztani. ugyanakkor Kiszely említ génjeleket, amik megvannak a magyaroknál és a keleti nagyrasszba tartoznak (ezeket Czeizel is említi), azaz vannak a génállományunkban keleti elemek, de ma már szinte teljes egészében európaiak vagyunk.

a Nádasdys meg egyéb kérdésekre majd csak holnap válaszolok, már fáradt vagyok... jóccaka! :)

[erdly]

azért ez így nem teljesen igaz.

De ez így van. Õk már kb. el sem mennem az ilyen finnugor találkozókra...

"Egész őstörténetünket 1821-ben találták ki. Kutatásaim során megtaláltam a bécsi kancelláriának azt a leiratát, amelyben fölkérik az osztrák történészeket, hogy a rebellis magyaroknak egy olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem büszkék. És akkor kitalálták azt a bohócságot (ma már annak vesszük, ma már elmúlt az ideje), hogy őseink valahol az Ob folyó alsó folyása mentén, az Uráltól keletre együtt éltek a finnekkel. Hál` Istennek a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket. Az új finn történelemtankönyvek így kezdődnek: „eddig az volt a nézet, hogy a magyarokkal rokonok vagyunk. Mára kiderült: barátság van, de genetika nincs.” Ennyi. Őszinték. Akkor került sor a nagy genetikai vizsgálat végére."

[TIRU]

Jah a Finnek már röhögnek rajtunk, hogy még mindig elhisszük azt, hogy mi az õ rokonaik vagyunk. :D

az hagyján...de már sokan mi magyarok si röhögünk. Rá kell csak nézni a finnekre meg a magyarokra...egyértelmű a genetikai különbség, ami azért valamilyen szinten együtt kéne, hogy járjon a nyelvvel. Szemmel láthatóan is közelebb vagyunk genetikailag a máig fennmaradt ázsiai nomád népekkel mint velük...ehhez vizsgálat sem kell, rájuk nézek és megmondom kire hasonlítok jobban.

Sokkal jobban hasonlítunk mondjuk a sumerokra vagy egyéb hasonló népekre. Az egyezõ szavak sokaságáról már nem is beszélve. Amikor anno töri tanárom elmesélte ezt elsõre tök ledöbbentem, aztán kicsit belegondoltam és volt értelme, aztán suli után hazajöttem és kicsit utánajártam és azóta én abszolút ebben az elméletben hiszek. Sokkal de sokkal reálisabb és életképesebb feltételezés.

Ez az egész uralos meg finnugoros cucc is csak az elõzõ rendszer hagyatéka...valamilyen módon "muszáj" volt kapcsolni a történelmünket a nagy orosz anyaföldhöz...szintén töri tanárom okfejtése...bár ez azért elég egyértelmû szerintem is. Ahogy olvastam a másik elméletre lényegesen több utalás van, csak valamiért a fejesek nem hajlandóak elfogadni, pedig egyre több vezetõ történész is támogatja.

Remélem azért hamarosan már sikerül valamit alakítani ennek a vitának az ügyében, mert már nagyon érdekelne, hogy mi lesz.

De, hogy mi nem vagyunk rokon népek a finnekkel az majdnem 100%-ig biztos :lol:

[Stauffenberg]

1. az hagyján...de már sokan mi magyarok si röhögünk. Rá kell csak nézni a finnekre meg a magyarokra...egyértelmû a genetikai különbség, ami azért valamilyen szinten együtt kéne, hogy járjon a nyelvvel.

2. Szemmel láthatóan is közelebb vagyunk genetikailag a máig fennmaradt ázsiai nomád népekkel mint velük...ehhez vizsgálat sem kell, rájuk nézek és megmondom kire hasonlítok jobban.

3. De, hogy mi nem vagyunk rokon népek a finnekkel az majdnem 100%-ig biztos :lol:

Csak egyes elemeire reagálnék a hozzászólásodnak:

1. Nem feltétlenül jár együtt a nyelvcsalád a genetikai hasonlósággal... hasonlíts össze egy angolt egy olasszal... teljesen más a genetikájuk. Mondjuk az angol õskutatók sincsenek egy állásponton, hogy honnan is származnak, egyesek szerint Észak-Albioni nomád törzsek leszármazottai, mások szerint pedig (és ez a fõ elmélet) a Római birodalomból kiszakadt kolóniák hozták létre Angliát, persze erre vannak vegyes elméletek is (pl az északi nomád törzsek keveredtek a Római birodalom kolóniáival). Viszont a nyelvük egyértelmû latin eredetet mutat, de a genetikájuknak aligha van közük a mediterrán itáliaiakhoz.

2. Mivel mi magunk is nomád nép voltunk (még a honfoglalás után is ez volt az uralkodó stílusjegy) ezért ez nem csoda, viszont ez még nem bizonyítja az ázsiai eredetet. Nem értem amúgy azt sem, hogy miért kell egyértelmûen uráli vagy éppen egyértelmûen sumér eredetre gondolni, a kettõ együtt is megfér egymással, hiszen sok néppel keveredtünk, ezt a sokszínû genetikai térképünk is jól mutatja ami nem csak annak tudható be, hogy a Kárpát-medencében lettünk "összeöntve" más népekkel, hanem akár még elõtte is.

3. Lásd elõzõ pont. Lehetünk velük rokonok valamilyen szinten, ahogy lehetünk rokonok ázsiai, közel-keleti, mediterrán vagy éppen nyugati népekkel.

[erdly]

Lehet errõl vitázni persze, meg engem is érdekelne, hogy kinek a leszármazottjai vagyunk, meg hogy valójában hol volt az õshaza. Csak mára már olyannyira hatalmas lett a fajkeveredés, hogy nehéz lenne eldönteni, hogy vajon ki honnan jött.

Azt meg pláne nehéz, szinte lehetetlen eldönteni, hogy honnan származunk mi. Annyira régen volt, hogy akkoriban miféle írásos emlék maradhatott volna fent ? Vagy bármi más bizonyíték, ami arra utal, hogy a magyarok innen jöttek... Szóval amíg nincs egy döntő bizonyíték, addig mindenki azt hisz amit akar... Bár én kevésbe támogatom ezt a finnugoros elméletet. Dr. Kiszely István tanulmányait olvasgattam, és azért jobban egyetértek vele...

[TIRU]

Csak egyes elemeire reagálnék a hozzászólásodnak:

1. Nem feltétlenül jár együtt a nyelvcsalád a genetikai hasonlósággal... hasonlíts össze egy angolt egy olasszal... teljesen más a genetikájuk. Mondjuk az angol õskutatók sincsenek egy állásponton, hogy honnan is származnak, egyesek szerint Észak-Albioni nomád törzsek leszármazottai, mások szerint pedig (és ez a fõ elmélet) a Római birodalomból kiszakadt kolóniák hozták létre Angliát, persze erre vannak vegyes elméletek is (pl az északi nomád törzsek keveredtek a Római birodalom kolóniáival). Viszont a nyelvük egyértelmû latin eredetet mutat, de a genetikájuknak aligha van közük a mediterrán itáliaiakhoz.

2. Mivel mi magunk is nomád nép voltunk (még a honfoglalás után is ez volt az uralkodó stílusjegy) ezért ez nem csoda, viszont ez még nem bizonyítja az ázsiai eredetet. Nem értem amúgy azt sem, hogy miért kell egyértelmûen uráli vagy éppen egyértelmûen sumér eredetre gondolni, a kettõ együtt is megfér egymással, hiszen sok néppel keveredtünk, ezt a sokszínû genetikai térképünk is jól mutatja ami nem csak annak tudható be, hogy a Kárpát-medencében lettünk "összeöntve" más népekkel, hanem akár még elõtte is.

3. Lásd elõzõ pont. Lehetünk velük rokonok valamilyen szinten, ahogy lehetünk rokonok ázsiai, közel-keleti, mediterrán vagy éppen nyugati népekkel.

Egyértelmû amit mondasz...én azt sem mondtam, hogy tuti, hogy mondjuk a sumeroktól származunk...csupán annyit, hogy szerintem meg sok nálam sokkal okosabb ember szerint is sokkal valószínûbb és életképesebb elmélet.

Abban is igazad van, hogy rengeteg néppel keveredhettünk a vándorlásaink során és valahogy biztos kapcsolatba és ezáltal valamilyen rokonságba kerültünk a finnekkel, de az szinte biztos, hogy nem testvérnépek vagyunk...az eredeti (õs)származásunk sokkal valószínûbb, hogy valamilyen ázsiai néptõl eredeztethetõ.

Nekem például az az elmélet is nagyon szimpatikus, hogy már a Hunok is magyarok voltak, akik valamiért már korábban elvándoroltak ezekre a vidékekre. Max is írta, hogy rengeteg egyezõ szót találtak a magyar és a hun nyelvekben. Mindamellett pedig nem lehet elsiklani afelett a tény felett, hogy országunk és népünk külföldi megnevezése rendkívül hasonlít a Hunokéra...tekintve, hogy a Hun szó benne van...ugyebár Hungary, Hungarian, hogy csak az angolt említsük. Szerintem ez nem lehet véletlen. Lehet, hogy a régi külföldi népek tudtak valamit amit mi most nem. :rolleyes: Én egyébként örülnék annak ha ez lenne az igazi...mindig is érdekelt a Hun kultúra (meg úgy alapból a régi nomádoké), régebben sokat olvasgattam róla és egyébként rendkívül hasonló az õsmagyarokéhoz...jó-jó tudom, hogy szinte mindegyik nomád népnek hasonló de akkor is :rolleyes:

[zwitter]

De ez így van. Õk már kb. el sem mennem az ilyen finnugor találkozókra...

"Egész õstörténetünket 1821-ben találták ki. Kutatásaim során megtaláltam a bécsi kancelláriának azt a leiratát, amelyben fölkérik az osztrák történészeket, hogy a rebellis magyaroknak egy olyan õstörténetet írjanak, amelyre nem büszkék. És akkor kitalálták azt a bohócságot (ma már annak vesszük, ma már elmúlt az ideje), hogy õseink valahol az Ob folyó alsó folyása mentén, az Uráltól keletre együtt éltek a finnekkel. Hál` Istennek a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket. Az új finn történelemtankönyvek így kezdõdnek: „eddig az volt a nézet, hogy a magyarokkal rokonok vagyunk. Mára kiderült: barátság van, de genetika nincs.” Ennyi. Õszinték. Akkor került sor a nagy genetikai vizsgálat végére."

aha. és ha a finnek nem "finnugoroskodnak", akkor miért költenek eurómilliókat az oroszországi finnugor népek kultúrájának, nyelvének megmentésére? és miért járt nemrégiben a finn nagykövet a Debreceni Egyetemen, s újították meg a finn-magyar kapcsolatokat? a finnek a genetikai rokonságot valóban elutasítják, de lentebb is látható volt, akár az én hozzászólásomban, akár Stauffenbergnél, hogy a nyelv és a nép (azaz a nyelv és genetika) nem jár feltétlenül együtt. erre rengeteg példát lehetne hozni. ha figyelmesen olvassuk Anu Kukkonen A pusztán nincsenek ösvények címû dolgozatát, akkor láthatjuk, hogy annak idején, a XIX. században azt tartották, hogy ha valaki nyelvileg rokon, az genetikailag is. ezt aztán késõbb meghaladták és ennek szellemében írták át a finnek a tankönyveket, de egy percig sem állítják, hogy nyelvileg nem vagyunk rokonok! (egyébként a finn tankönyveknek éppen ez a problémája, hogy a gyerekek nemigen értik, hogy miért nem vagyunk genetikai rokonok, ha nyelvileg azok vagyunk. régen meg az volt furcsa, hogy mi, akikre nagytestvérként tekintették és tekintenek ma is, genetikai rokonok is vagyunk, az obi-ugorok meg, akiket lenéztek, nem.) különben vannak a finnugor oldalon is, akik úgy vélik, hogy nem volt uráli alapnyelv, meg olyan se nagyon, hogy uráli népesség, amivel egyébként nagyrészt egyet is tudok érteni, erre lásd. Ago Künnap, Kalevi Wiik és Pusztay János munkáit.

a másik. "Egész õstörténetünket 1821-ben találták ki. Kutatásaim során megtaláltam a bécsi kancelláriának azt a leiratát, amelyben fölkérik az osztrák történészeket, hogy a rebellis magyaroknak egy olyan õstörténetet írjanak, amelyre nem büszkék." - állítja Kiszely István. de ha megtalálta, akkor miért nem másolta le, miért nem hozta nyilvánosságra, miért nem írja oda, hogy pontosan hol is van, miért nem idéz belõle stb.? ez olyan, mint amikor Fehér Mátyás Jenõ hivatkozott a Kassai kódexre, amit saját bevallása szerint élõben látott, sõt egy bizonyos részét le is tudta másolni, s amikor kérték, hogy akkor legyen szíves már bemutatni, nem tette. nyilván azért, mert nem volt a birtokában semmiféle kódextöredék és nincs is olyan, hogy Kassai kódex. amennyiben van olyan forrás, ami hitelesen igazolja, hogy 1821-ben találták ki az õstörténetünket, fel kell mutatni. én speciel elég nehezen hiszek olyan embereknek, akik mondják, hogy ezt meg ezt látták, itt és itt, aztán mégis se híre se nyoma ezeknek az állítólagos bizonyítékoknak...

a magyarság külsõ elnevezése az onogurból jön, ami tíz törzset jelent, semmi köze a hunhoz. egyébként a hunok érdekesek és nyilvánvaló, hogy van közünk hozzájuk, de az már korántsem, hogy tõlük származunk. az meg elég tudománytalan, hogy õk is magyarok. vagy magyar vagy hun, de a kettõt nem kéne összekeverni.

a hun nyelvrõl honnan találtak adatokat? a tudósok állandóan arról panaszkodnak, hogy alig maradt fent néhány szó a hunoktól, most meg hirtelen rengeteg egyezõ szó van a magyarral? meg mikori magyarral? a maival? azzal aligha. az elsõ szövegemlékünk pedig a Halotti beszéd és könyörgés (1192 k.), ekkor a hunok már több mint 500 éve nincsenek.

a sumerokhoz. a sumer nyelv i.e. 2000 körül megszûnt beszélt nyelvnek lenni. több mint négyezer éve. a velük való rokonság meglátásom szerint azért sem lehetséges, mert ma már nincsenek élõ beszélõik (elvileg ugye mi lennénk, de valamit önmagával magyarázni tudománytalan), így aztán nem tudunk szabályos változásokat (azonosságokat és különbségeket) felmutatni, míg a finnugor és török nyelveknek van egy szûk ezer évük, amit lehet vizsgálni. persze nem egyenlõ mértékben, de annál mindenképpen jobban, ahogyan a sumerokat tudjuk. persze van elég emlék ahhoz, hogy valamennyire feltárjuk a nyelvüket, de ahhoz szerintem nincsenek, hogy évezredeken átívelõ kontinuitást tudjunk kimutatni a magyarral.

egyébként egy nyelv csak egy nyelvcsaládba tartozhat, az ugor-török háború voltaképp errõl szólt, ti. a finnugor rokonságot Vámbéry is elismerte, csak õ még a törököt is a magyar rokonának tartotta. miután bebizonyosodott, hogy csak egy családfába lehet tartozni, a magyart az uráliba kezdték sorolni, mivel azzal több egyezést mutatott, mint a törökkel. így aztán a magyar nép kultúrájában esetleg találni olyat, ami visszavezethetõ a sumerokig (bár én ezt is kétkedéssel fogadom), de a nyelv az uráli.

egyébként õshazáról vitatkozni szerintem felesleges, mert egyes népelemek innen jöttek, mások amonnan, de a rokonainkat kutatni fontos és azokat meg is lehet találni.

"Sokkal jobban hasonlítunk mondjuk a sumerokra" - te láttál már sumert? hol lehet velük még találkozni?

[Leo88]

linkeket dobjatok már légyszi amelyek a magyar nyelvrõl szólnak. volt egy cikk, ami elég részletesen elemezte, de egyszerûen nem találom, itt is visszolvastam, de vagy nem volt itt, vagy elekrülte a figyelmemet.

írt valamit a kettõs tagadásról és anna kszerepérõl is, meg hogy miért hagyjuk el a névmásokat stb.

[zwitter]

milyen kell, alternatív vagy akadémikus?

[kaunis.poika]

és miért járt nemrégiben a finn nagykövet a Debreceni Egyetemen, s újították meg a finn-magyar kapcsolatokat? a finnek a genetikai rokonságot valóban elutasítják, de lentebb is látható volt, akár az én hozzászólásomban, akár Stauffenbergnél, hogy a nyelv és a nép (azaz a nyelv és genetika) nem jár feltétlenül együtt.

A Finn magyar rokonságot ki utasotta el?

Czeizel endre könyvében a finnek genetikailag sokkal közelebb vannak hozzánk, mint akár az ujgurok, vagy a kazakok.

[zwitter]

A Finn magyar rokonságot ki utasotta el?

a genetikáról Anu Kukkonen A pusztán nincsenek ösvények címû dolgozatából olvastam, hogy a finn tankönyvekben már nem jelenünk meg, mint genetikai rokonok. továbbá Kiszely István hivatkozott A magyar nép õstörténete címû könyvében arra, hogy a japán genetikai kutatáshálózat szerint nem mutatható ki nagyobb genetikai rokonság.

[kaunis.poika]

a genetikáról Anu Kukkonen A pusztán nincsenek ösvények címû dolgozatából olvastam, hogy a finn tankönyvekben már nem jelenünk meg, mint genetikai rokonok. továbbá Kiszely István hivatkozott A magyar nép õstörténete címû könyvében arra, hogy a japán genetikai kutatáshálózat szerint nem mutatható ki nagyobb genetikai rokonság.

Ez meglepõ.

Kiszely istván könyve mellesleg egy nagy fos! mégis hogy gondolja , hogy csak az a pár gén amit megemlít, önmagában bármit is számít, az emberi dns-ben annál milliószor több van.

És mellesleg nem tudom hogy ezeket a cuccokat ez az anu kukkonen mikor írta, de Czeizel Endre magyar genetikus munkája viszont viszonylag friss (2003).

az õ könyvébõl bemásolok egy táblázatot, mely a regionális magyar minták, és az eddig vizsgált népességek közti genetikai távolságokat mutatja be :

..................................iráni......finn.....Német.......Türk.......Mongol......Szláv

Õrségi..........................4,2.......2,8.......3,3...........4,8.........11,7..........2,3

Bukovinai székely.........1,9.......2,2........2,4...........2,7........ 13,7.........2,9

Moldvai csángó.............1,4.......1,9........2,6 ..........5,0.........12,6.........4,2

Kiskunság....................2,0.......2,1........1,7...........2,2.........16,8.........2,5

Nagykunság.................4,6.......1,9........3,4...........5,5.........11,9..........2,8

Jász............................1,6 ........2,5........3,0..........3,9..........12,3..........2,2

Palóc...........................3,0........2,3........2,7.........4,0...........12,4.........2,4

Matyó.........................1,6........ 2,2.......2,0...........3,0..........11,6.........1,8

Budapesti minta ......... 2,8.........2,3 .......1,2 .........3,8..........13,9 .......1,1

Edited June 6, 2009 by kaunis.poika

[Leo88]

milyen kell, alternatív vagy akadémikus?

mind1:D inkább akadémikus

[erdly]

aha. és ha a finnek nem "finnugoroskodnak", akkor miért költenek eurómilliókat az oroszországi finnugor népek kultúrájának, nyelvének megmentésére? és miért járt nemrégiben a finn nagykövet a Debreceni Egyetemen, s újították meg a finn-magyar kapcsolatokat?

Igen és ? Jelent ez, vagy bizonyít is valamit?

a másik. "Egész õstörténetünket 1821-ben találták ki. Kutatásaim során megtaláltam a bécsi kancelláriának azt a leiratát, amelyben fölkérik az osztrák történészeket, hogy a rebellis magyaroknak egy olyan õstörténetet írjanak, amelyre nem büszkék." - állítja Kiszely István. de ha megtalálta, akkor miért nem másolta le, miért nem hozta nyilvánosságra, miért nem írja oda, hogy pontosan hol is van, miért nem idéz belõle stb.?

Azt talán tõle kérdezd meg, ne tõlem...

De azért az ő munkásságát nem kellene csak úgy figyelmen kívül hagyni...

[MailMan]

Azt talán tõle kérdezd meg, ne tõlem...

De azért az õ munkásságát nem kellene csak úgy figyelmen kívül hagyni...

Sajnos nehéz nem figyelmen kívül hagyni egy - elvileg - tudóst, aki nem tudja bizonyítani, hogy létezõ forrásokból dolgozik. (Amúgy nem ismerem Kiszely munkásságát, az elhangzottak alapján nem is akarom, de ilyen esetekben egy szöveg tényleg csak fenntartásokkal tekinthetõ elfogadhatónak.)

[zwitter]

Igen és ? Jelent ez, vagy bizonyít is valamit?

Azt talán tõle kérdezd meg, ne tõlem...

De azért az õ munkásságát nem kellene csak úgy figyelmen kívül hagyni...

igen, jelent, méghozzá azt, hogy nagyon nem röhögnek ki minket azért, mert a finn-magyar rokonságot valljuk (mellesleg - mint ahogyan a mellékelt ábra is mutatja - õk is ezt vallják.)

hát, éppen ezt nem jutott eszembe megkérdezni tõle tavaly, de majd legközelebb. de mindenesetre ezek a kijelentései eléggé hiteltelenné teszik. mint ahogyan érdekes a Petõfi-ügy is, hogy õ antropológus, aztán szerinte Petõfit találta meg Szibériában, mások szerint meg egy nõi csontváz volt, érdekes...

Ez meglepõ.

Kiszely istván könyve mellesleg egy nagy fos! mégis hogy gondolja , hogy csak az a pár gén amit megemlít, önmagában bármit is számít, az emberi dns-ben annál milliószor több van.

És mellesleg nem tudom hogy ezeket a cuccokat ez az anu kukkonen mikor írta, de Czeizel Endre magyar genetikus munkája viszont viszonylag friss (2003).

az õ könyvébõl bemásolok egy táblázatot, mely a regionális magyar minták, és az eddig vizsgált népességek közti genetikai távolságokat mutatja be :

..................................iráni......finn.....Német.......Türk.......Mongol......Szláv

Õrségi..........................4,2.......2,8.......3,3...........4,8.........11,7..........2,3

Bukovinai székely.........1,9.......2,2........2,4...........2,7........ 13,7.........2,9

Moldvai csángó.............1,4.......1,9........2,6 ..........5,0.........12,6.........4,2

Kiskunság....................2,0.......2,1........1,7...........2,2.........16,8.........2,5

Nagykunság.................4,6.......1,9........3,4...........5,5.........11,9..........2,8

Jász............................1,6 ........2,5........3,0..........3,9..........12,3..........2,2

Palóc...........................3,0........2,3........2,7.........4,0...........12,4.........2,4

Matyó.........................1,6........ 2,2.......2,0...........3,0..........11,6.........1,8

Budapesti minta ......... 2,8.........2,3 .......1,2 .........3,8..........13,9 .......1,1

Kiszely A magyar nép õstörténete címû könyvében felhasználta Czeizel könyvét, igaz, az 1990-es, bár Kiszely ezen könyve meg 2001-es. érdekes lenne összevetni a kettõt.

mind1:D inkább akadémikus

akadémikusnak itt van egy, Honti László által írt. a magyar nyelv eredetmítoszait veszi számba.

a Magyar Nyelv folyóirat honlapján meg találsz még cikkeket az archívumban.

[kaunis.poika]

Kiszely A magyar nép õstörténete címû könyvében felhasználta Czeizel könyvét, igaz, az 1990-es, bár Kiszely ezen könyve meg 2001-es. érdekes lenne összevetni a kettõt.

A tudomány azért tudomány, mert évrõl évre, napról napra több dolgot derít ki, több dologra világít rá, egyszóval fejlõdik.

Az ember génállományát 2000-ben fejtették meg, egy 1990-es könyv tehát még mindenképpen sokkal fejletlenebb, mint egy 2003*-as.

Az általam bemásolt táblázaton jól látszik, hogy a magyarok és az irániak közt a legrövidebb a genetikai távolság, de ezután rögtön a finnek, majd a szlávok jönnek.

A török minták meglehetõsen távol esnek a magyartól.

*Czeizel Endre - Magyarság genetikája Galenus kiadó 2003

Edited June 7, 2009 by kaunis.poika

[kaunis.poika]

aha. és ha a finnek nem "finnugoroskodnak", akkor miért költenek eurómilliókat az oroszországi finnugor népek kultúrájának, nyelvének megmentésére? és miért járt nemrégiben a finn nagykövet a Debreceni Egyetemen, s újították meg a finn-magyar kapcsolatokat? a finnek a genetikai rokonságot valóban elutasítják, de lentebb is látható volt, akár az én hozzászólásomban, akár Stauffenbergnél, hogy a nyelv és a nép (azaz a nyelv és genetika) nem jár feltétlenül együtt. erre rengeteg példát lehetne hozni. ha figyelmesen olvassuk Anu Kukkonen A pusztán nincsenek ösvények címû dolgozatát, akkor láthatjuk, hogy annak idején, a XIX. században azt tartották, hogy ha valaki nyelvileg rokon, az genetikailag is. ezt aztán késõbb meghaladták és ennek szellemében írták át a finnek a tankönyveket, de egy percig sem állítják, hogy nyelvileg nem vagyunk rokonok! (egyébként a finn tankönyveknek éppen ez a problémája, hogy a gyerekek nemigen értik, hogy miért nem vagyunk genetikai rokonok, ha nyelvileg azok vagyunk. régen meg az volt furcsa, hogy mi, akikre nagytestvérként tekintették és tekintenek ma is, genetikai rokonok is vagyunk, az obi-ugorok meg, akiket lenéztek, nem.) különben vannak a finnugor oldalon is, akik úgy vélik, hogy nem volt uráli alapnyelv, meg olyan se nagyon, hogy uráli népesség, amivel egyébként nagyrészt egyet is tudok érteni, erre lásd. Ago Künnap, Kalevi Wiik és Pusztay János munkáit.

a másik. "Egész õstörténetünket 1821-ben találták ki. Kutatásaim során megtaláltam a bécsi kancelláriának azt a leiratát, amelyben fölkérik az osztrák történészeket, hogy a rebellis magyaroknak egy olyan õstörténetet írjanak, amelyre nem büszkék." - állítja Kiszely István. de ha megtalálta, akkor miért nem másolta le, miért nem hozta nyilvánosságra, miért nem írja oda, hogy pontosan hol is van, miért nem idéz belõle stb.? ez olyan, mint amikor Fehér Mátyás Jenõ hivatkozott a Kassai kódexre, amit saját bevallása szerint élõben látott, sõt egy bizonyos részét le is tudta másolni, s amikor kérték, hogy akkor legyen szíves már bemutatni, nem tette. nyilván azért, mert nem volt a birtokában semmiféle kódextöredék és nincs is olyan, hogy Kassai kódex. amennyiben van olyan forrás, ami hitelesen igazolja, hogy 1821-ben találták ki az õstörténetünket, fel kell mutatni. én speciel elég nehezen hiszek olyan embereknek, akik mondják, hogy ezt meg ezt látták, itt és itt, aztán mégis se híre se nyoma ezeknek az állítólagos bizonyítékoknak...

a magyarság külsõ elnevezése az onogurból jön, ami tíz törzset jelent, semmi köze a hunhoz. egyébként a hunok érdekesek és nyilvánvaló, hogy van közünk hozzájuk, de az már korántsem, hogy tõlük származunk. az meg elég tudománytalan, hogy õk is magyarok. vagy magyar vagy hun, de a kettõt nem kéne összekeverni.

a hun nyelvrõl honnan találtak adatokat? a tudósok állandóan arról panaszkodnak, hogy alig maradt fent néhány szó a hunoktól, most meg hirtelen rengeteg egyezõ szó van a magyarral? meg mikori magyarral? a maival? azzal aligha. az elsõ szövegemlékünk pedig a Halotti beszéd és könyörgés (1192 k.), ekkor a hunok már több mint 500 éve nincsenek.

a sumerokhoz. a sumer nyelv i.e. 2000 körül megszûnt beszélt nyelvnek lenni. több mint négyezer éve. a velük való rokonság meglátásom szerint azért sem lehetséges, mert ma már nincsenek élõ beszélõik (elvileg ugye mi lennénk, de valamit önmagával magyarázni tudománytalan), így aztán nem tudunk szabályos változásokat (azonosságokat és különbségeket) felmutatni, míg a finnugor és török nyelveknek van egy szûk ezer évük, amit lehet vizsgálni. persze nem egyenlõ mértékben, de annál mindenképpen jobban, ahogyan a sumerokat tudjuk. persze van elég emlék ahhoz, hogy valamennyire feltárjuk a nyelvüket, de ahhoz szerintem nincsenek, hogy évezredeken átívelõ kontinuitást tudjunk kimutatni a magyarral.

egyébként egy nyelv csak egy nyelvcsaládba tartozhat, az ugor-török háború voltaképp errõl szólt, ti. a finnugor rokonságot Vámbéry is elismerte, csak õ még a törököt is a magyar rokonának tartotta. miután bebizonyosodott, hogy csak egy családfába lehet tartozni, a magyart az uráliba kezdték sorolni, mivel azzal több egyezést mutatott, mint a törökkel. így aztán a magyar nép kultúrájában esetleg találni olyat, ami visszavezethetõ a sumerokig (bár én ezt is kétkedéssel fogadom), de a nyelv az uráli.

egyébként õshazáról vitatkozni szerintem felesleges, mert egyes népelemek innen jöttek, mások amonnan, de a rokonainkat kutatni fontos és azokat meg is lehet találni.

"Sokkal jobban hasonlítunk mondjuk a sumerokra" - te láttál már sumert? hol lehet velük még találkozni?

1.Természetesen a finnek is azér feccölnek milliókat a f.u. nyelvek megmentéséért, hogy minket verjenek át , és hogy a mi õstörténetünket hamisítsák meg, mint ahogyan azt a turanisták, és Kiszely István is "bebizonyította"; igaza van!

2.Fehér Mátyás Jenõ, Kiszely istván mind szélhámosok; õstörténetünk igazi meghamisítói õk.

3.Tényleg találtak állítólag a hun nyelvrõl egy kisszótárt, az ún. Iszfaháni- és Krétai kódexekben , a baj csak az hogy ezek még nem kerültek tudományos szemle alá (jelenleg az örményországi szurb khács kolostorban õrzik), s hitelességüket még ráadásul az is rontja, hogy az örmény betûket a kódex publikálói egyenesen magyar hanng- és betûkészletbe írták át, és nem mutatták be, hogy milyen átírási szabályokat követtek, élehetünk akár azzal a lehetõséggel is, hogy ezt az egészet csak kitalálták.

Mellesleg egy elemzés bemutatja hogy a hun nyelv közelebb van a vogul és az ómagyar nyelvhez (halotti beszéd, mária siralom stb.) , mint akár a mai magyar, vagy a töröknyelvekhez (persze ez is csak akkor ha ez az egész nem hamisítvány)

4.A summérok nyelve i.e.2000ben igaz megszünt létezni, viszont az õket asszlimináló asszírok kultúrájában, nyelvében, embertanában summér szubsztrátum marad(hatot)t fennt. Az asszírokat késõbb az iráni perzsák asszliminálták....

A turanid rassz legkésõbb i.e.1000 ben alakulhatott ki, a Kelet balti, mongolid, és az iráni rasszok keveredésébõl.

Mikor a magyarság érintkezett a török népekkel (?) akkor a tõlük átvett egyes kultúrális, nyelvi, sõt: genetikai, anthropológiai motivumok nemis kis része lehet(ett) végsõ soron summér eredetû, arról nemis beszélve hogy a magyarság a honfoglalás elõtt érintkezett nemiskevés iráni néppel is (pl :alánok )

,s tõlük is vehettünk át végsõ soron summér eredetû bélyegeket, s a velük való szoros érintkezés lehetõségét mint látjuk a genetika is megerõsíti.

Itt egy bizonyíték a sokszáz közül:

Isten szavunk lehetséges eredete;

summér: IshtÄn (="isten, gott")

asszír: ishtÄn (="u.a.")

középiráni: *ishtÄÄn < *ishtaan ( <óiráni *ishtaanaam) (="isten, gott, uralkodó, nagyság, méltóság, ") (ebbõl jön még pld. az újperzsa yazdaan, izdan (="isten, gott" )

Magyar: Isten (u.a.)

Summér csontvázak, maradványok elemzése sokat mondhat a summérok kinézetérõl: tehát tudhatjuk hogy hasonlítottak-e ránk, avagy nem.(természetesen hasonlítottunk is!)

Edited June 7, 2009 by kaunis.poika