Mit Játszottál Végig Legutóbb?

[Cori]

szerk: Most elkezdtem újra a második részt. Fura, jobban bejön mint az elsõ két alkalommal,de azért még így is jóval le van maradva elõdjétõl.

mert a harc jobb lett mint az 1ben, viszont minden másban bukta.

[freezy]

mert a harc jobb lett mint az 1ben, viszont minden másban bukta.

Igen, az valóban összeszedettebb.

[HD2]

Miért pont 82%? Miért nem 80%?

Ne kössek bele? Jó, jó.

Kerek számokból jóval kevesebb van, jóval kisebb esély van rá, hogy pont annyinak gondolja az ember, én inkább akkor kérdezném meg, hogy miért pont kereken 80%-os?

[Chuck_Norris]

Kerek számokból jóval kevesebb van, jóval kisebb esély van rá, hogy pont annyinak gondolja az ember, én inkább akkor kérdezném meg, hogy miért pont kereken 80%-os?

grafika 30%

történet, hangulat 50%

irányítás, játékelemek, HUD, stb stb stb 20%

egy játék története, hangulata nagyon fontos, anélkül halott a játék.

a grafika is fontos manapság fõleg, azért már élünk egy olyan korban amikor a pixelháborút már mellõzhetjük... persze nem kell mindennek crysis szintû grafikának lennie, ezért is NEM ANNYIRA fontos mint a történet, hangulat, de még így is elég fontos.

a többi elem a játéknak meg a maradék %

kb. így lehetne NAGYON GYORSAN felosztani szerintem. :lol:

persze ebbe is bele lehet kötni, sõt tuti.

épp ezért nem akartam leírni. ja, már késõ :lol:

mondjuk persze mindent meg lehet magyarázni, hogy neked 18%-nyi játék elem nem tetszett stb... :D

áh, kár is belemenni, megint csak flamewar lesz :D

[HD2]

grafika 30%

történet, hangulat 50%

irányítás, játékelemek, HUD, stb stb stb 20%

egy játék története, hangulata nagyon fontos, anélkül halott a játék.

a grafika is fontos manapság fõleg, azért már élünk egy olyan korban amikor a pixelháborút már mellõzhetjük... persze nem kell mindennek crysis szintû grafikának lennie, ezért is NEM ANNYIRA fontos mint a történet, hangulat, de még így is elég fontos.

a többi elem a játéknak meg a maradék %

kb. így lehetne NAGYON GYORSAN felosztani szerintem. :lol:

persze ebbe is bele lehet kötni, sõt tuti.

épp ezért nem akartam leírni. ja, már késõ :lol:

mondjuk persze mindent meg lehet magyarázni, hogy neked 18%-nyi játék elem nem tetszett stb... :D

áh, kár is belemenni, megint csak flamewar lesz :D

Hát azért ez szerintem nem teljesen igaz, fõleg autós játéknál, ott nálam legnagyobb rész az irányítás, azzal el lehet tolni az egészet, hiába jó minden más. Sztori pedig jóformán egyáltalán nem érdekel, egy rfactort vagy egy live for speed-et is marha jó játéknak tartok hiába tök üres az egész, de hogy ne szimulátort mondjak Dirt 1-2-3. Alig vártam hogy befogják a pofájukat a menüben és kezdhessem. :)

[getro2]

mgr revengeance (ps3)

még szenvedek a főboss-szal de annyi ismeretem azért már bőven van hogy végső értékítéletet tudjak mondani felette. szóval érdekes program ez, mert gyakorlatilag teljesen szembe megy a mostani játékok filozófiájával. nem kínál olcsó megoldásokat hogy lekenyerezze a játékosokat, sőt, gyakorlatilag nem is nagyon van olyan aspektusa ami a laikust meggyőzné a vásárlásról és még az első néhány óra is olyan, mintha valami teszt lenne hogy ki az aki elég elhivatott a játék szépségeinek felfedezéséhez. egyszerűen fogalmazva: a sikerélményt, a katarzist itt nem a játék nyújtja, hanem a befogadónak kell magának megszereznie a mechanika kiismerésével és megszokásával. mindezek felett a történet teljességgel komolyan vehetetlen, a karakterek súlytalanok, és az audiovizuális oldal is csak egy szűk réteg tetszését fogja kiváltani. nem is csoda, hogy megbukott mint a picsa, mégis szomorú vagyok mert kevés játék kínál ennyire tiszta játékélményt.

the wolf among us (pc)

meh. hihetetlenül jól indult - kevés játék okoz akkora hidegrázást, mint amit itt az első fejezet végén kaptam - de úgy a harmadik fejezet közepe-vége tájt tök hülye irányba indult az egész és az elsőre összetettnek látszó nyomozós szál egy tök olcsó és semmilyen banalitásba futott ki. emellett meg nemhogy nem volt súlya döntéseimnek, de még az illúziója is csak ritkán jött át. mindezek mellett azért emlékezetes élmény, mert a karakterek, a háttérvilág, az audiovizuális háttér még a történet esetlegese hülyeségei ellenére is végig magába szippantott. különösen párbeszédek és szinkronhangok terén domborít nagyot a játék, nincs rá jobb szó, de komolyan szürreális élmény volt olyan játékkal játszani, ahol kicsit is komolyan tudom venni a dialógusokat és azok esetleges súlyát. ilyen téren talán még a heavy rain vagy a beyond se lepett meg ennyire, pedig lényegesen nagyobb költségvetésű játékokról van szó. a kissé csalódást keltő vége ellenére azért kíváncsi vagyok mi lehet még belőle, de nem győzök eléggé sajnálkozni, mennyire jó lehetett volna ha a kezdetekhez hasonló realistább vonalon halad végig az egész.

[Razon]

mgr revengeance (ps3)

még az első néhány óra is olyan, mintha valami teszt lenne hogy ki az aki elég elhivatott a játék szépségeinek felfedezéséhez.

Szóval az egész játék :lol: 3 óra 10 perc tényleges gameplay, 2 óra 50 perc cinematic az ingame számláló és steam szerint :D

[Chuck_Norris]

Hát azért ez szerintem nem teljesen igaz, fõleg autós játéknál, ott nálam legnagyobb rész az irányítás, azzal el lehet tolni az egészet, hiába jó minden más. Sztori pedig jóformán egyáltalán nem érdekel, egy rfactort vagy egy live for speed-et is marha jó játéknak tartok hiába tök üres az egész, de hogy ne szimulátort mondjak Dirt 1-2-3. Alig vártam hogy befogják a pofájukat a menüben és kezdhessem. :)

jo igaz, a szimulátorok ilyen szempontból kivételek valóban.... pl. HAWX-nál is mindegy a történet a lényeg hogy repüljön a rakéta :lol:

the wolf among us (pc)

meh. hihetetlenül jól indult - kevés játék okoz akkora hidegrázást, mint amit itt az elsõ fejezet végén kaptam - de úgy a harmadik fejezet közepe-vége tájt tök hülye irányba indult az egész és az elsõre összetettnek látszó nyomozós szál egy tök olcsó és semmilyen banalitásba futott ki.

emellett meg nemhogy nem volt súlya döntéseimnek, de még az illúziója is csak ritkán jött át.

ilyen téren talán még a heavy rain vagy a beyond se lepett meg ennyire, pedig lényegesen nagyobb költségvetésû játékokról van szó.

ja, banális ez a jó szó rá :D

mivel szinte alig volt, nem csoda :)

HR és B2S-ben azért vannak döntõ döntések, azok azért jóval összetettebb játékok, mint ez a pár epizódból álló kisjáték.

[getro2]

mivel szinte alig volt, nem csoda :)

HR és B2S-ben azért vannak döntõ döntések, azok azért jóval összetettebb játékok, mint ez a pár epizódból álló kisjáték.

azért volt egy pár szituáció, ahol úgy éreztem hogy itt most komoly dolgok történhetnek, aztán semmi. nem sok, persze, de ennek tükrében csak még inkább szégyen hogy ennyire egysíkú és lineáris volt az egész narratíva.

ja, nem is a döntésekre gondoltam - a beyondot mondjuk semmilyen szempontból nem mondanám összetettnek, hacsak nem a látványos parasztvakításokról van szó - hanem a párbeszédek minõségére. mondjuk azokkal már viszonylag régen is játszottam, talán ezért nem ugrik be egyikbõl se olyan igazán kirívóan jó példa.

[Leon121]

Legend of Zelda - A Link Between Worlds (3DS)

Mivel feltételezem, hogy nem csak számomra totál ismeretlen a Zelda-sorozat (mármint testközelbõl), és mert kuuuuuuuuuuuurva jó játék volt, így kaptok egy méretes szöveglavinát, legyen mit átgörgetni. ^_^

Szóóóval. A Zelda-élmény. Érdekesen alakult ki számomra ez a játék. Az egész felépítése olyan, hogy folyamatosan nyílik ki elõttünk. Eleinte alig van felszerelésünk, kis nyomi karddal kezdünk, és a pajzsunkat is nekünk kell megvenni. Késõbb egyre több cuccunk lesz, megszerezzük az íjat, aztán még mindenféle különleges tárgyat, amik a dungeonokhoz és a rejtett kincsekhez kellenek. Megtanulunk úszni, és megszerezzük a különleges képességünket: a "falba olvadást", amikor is Link aranyos kis festmény-szerûség lesz, aki a falon tud mozogni. A felszereléseket ráadásul tök okosan szerezhetjük meg: lehet õket bérelni is, viszonylag kevés pénzért, ekkor azonban halál esetén visszakerülnek az árushoz - vagy meg lehet õket venni borsos összegekért, ekkor nálunk maradnak örökre. Ráadásul viszonylag egyszerre válik elérhetõvé közülük egy csomó, beszerzésüket csak a pénzhiány akadályozza.

A felszerelésekhez hasonlóan nyílik "szét" az elérhetõ feladatok listája is. Elõször csak három tárgyat kell összeszednünk három dungeon mélyérõl, a játék elsõ része még viszonylag zárt, a kevés felszereléssel kevés helyre mehetünk be (bár már ekkor is van egy nagyobbacska világ, amit többé-kevésbé be lehet járni - de inkább kevésbé). De ahogy ezt összeszedtük (ami azért elsõre szintén volt vagy 5-6 óra egyébként), utána nyílik ki igazán a világ, ráadásul nem is egy világ, hanem rögtön kettõ: Hyrule zöldes világa mellett bizonyos helyeken a falba olvadva át tudunk menni Lorule sötétebb, "vagányabb", veszélyesebb világába is. És ekkor nyílik meg igazán a világ: 7 dungeont kell végigjárnunk, amihez mindegyikhez más-más különleges tárgyra lesz szükség, és egyenként legalább 1-2 órát jelentenek. Plusz közben elkezdhetünk mindenféle egyéb rejtett dolgokat gyûjteni, és nagyjából szabadon bejárni most már mindkét világot keresztül-kasul. :)

Szóval valahogy így volt: eleinte könnyed, viszonylag zártabb, konkrét célokkal ellátott világba csöppentem, nem túl sok lehetõséggel, de azért már így is elég jól szórakozva. Aztán miután 6-8 óra alatt végigjártam ezt az utat, és összeszedtem mindenfélét, és lenyomtam egy tökre élvezetes bossharcot, az egésznek olyan érzése volt, mintha egy átlagos játékot toltam volna végig - na utána indult be a java: egy egész új térkép, hét új, bazinagy dungeon, plusz milliónyi egyéb rejtett apróság várta, hogy felfedezzem, és mindezt kábé teljesen szabadon, ahogy nekem jól esik. :)

Na és a dungeonok, óóóóó.... Hát azok valami egészen zseniálisak. :) A játékmenet túlnyomó része fejtörõkre épül, amik legtöbbször lokálisak, azaz nem kell huszonötezer helyre mászkálni, hogy egy helyen tovább tudjak menni, viszont a feladványokat annyira jól oldották meg, hogy az elképesztõ. Legtöbbször nem nevezném õket nyakatekertnek, nem arról van szó, hogy valami túlbonyolított rejtvényt kellene megoldanunk, de folyamatosan mozgatni kellett az agyamat, és ami a legjobban tetszett, hogy sokszor rendkívüli módokon kellett gondolkozni. Az addigi sablonokat teljesen félredobva valami "mást" kitalálni. Vagy csak valami egészen ötletes kis apróságot csinálni, amire korábban nem volt még példa. Lerakott bombát lejtõre dobva bekapcsolni egy kapcsolót. Kizárólag sötétben látszódó platformokon keresztülmenni. A fél szoba falán körbegyalogolni festmény-formában, és úgy beesni valahová. A fölöttünk lebegõ, és idõnként lecsapó "kezet" használni arra, hogy megnyomjon nekünk egy gombot. Fába lõtt kötéllel vontatni egy tutajt. Homok-oszlopokat húzni, amiken keresztül tudunk menni. Bumerángot eldobni, majd gyorsan arrébb lépni, hogy amikor visszafordul, a sarok mögötti kapcsolót benyomja. És ilyenek, még lehetne sorolni.

De ugyanez igaz az ellenfelekre is: a játékban viszonylag sok harc van, de azok rendkívül rövidek, egyszerûek, sokszor csak 1-2 gombnyomást jelentenek, nincs bennük semmi fölösleges idõhúzás. De itt is sokszor lehet használni a felszerelésünket. Lánccal kirántani a tüskés kagylóból a... csiga-izét, és leütni utána, vagy épp a kõvé dermedt vízköpõket bombával megölni.

És a fõellenségek. Minden dungeon végére jut valami fõellenség, ami jellemzõen az adott dungeonban használt tárgyak használatát igényli, egészen ötletes, jópofa módokon. Mindegyik egészen más, általában könnyû õket kiismerni, de tök ötletesek. Hatalmas kõszörny, amit bombával kell lebontogatni. Tetején sebezhetõ lény, amire jeget kell ejteni (asszem). Hatalmas kesztyû, aminek rohama elõl a falba kell menekülni, majd elkábítva megütni. Légbuborékokba zárt szemekkel körülvett mégnagyobbszem, amirõl egyesével kell lánccal lerántani a szemeket, és megölni õket. Homok-platformokon rohangálni fel-feltûnõ óriáskukac után. És még lehetne ezt is sorolni, és persze mindegyik többfázisos harc. :) Nyilván azért lehetnek ennyire ötletesek, mert nem köti a fejlesztõket a realitás béklyója, és mindenféle agyament dolgot kitalálhattak - ugyanakkor meg nem estek át a ló túloldalára se, és nem kellett mindenféle japán agyrém-baromsággal küzdeni szerencsére. Pont jók.

A grafika a Nintendo elveit követve technológiailag persze elmaradott, úgy a PS1-2 éra környékén jár, nem PSVita-szerû nyálcsorgatós technikai ömlengés, a játék pedig teljesen kétdimenziós mozgású (bár a karakterek 3D-sek). Viszont maga a látvány egyszerûen szép. Nem túlcsicsás, nem olyan buzeráns, mint a Mario-játékok, hanem a szó jó értelmében véve aranyos. Olyasmi, mint egy gyerekmûsor, amit felnõtt fejjel még éppen csak egy kicsit ciki nézni. Szép, jól össze van rakva, a dungeonok mindig saját, jellegzetes designnal rendelkeznek, némelyik tájkép pedig egészen megkapó. A zene meg aztán pláne fülbemászó, lelkesítõ, de szintén nem csap át nyáladzásba. Pedig az ilyenekre elég érzékeny vagyok, de mind grafikai, mind hangzás terén teljesen elégedett voltam.

A történet elég egyszerû. Eleinte viszonylag sok dolog történik, sûrûn egymás után, majd mikor megnyílik a másik világ, akkor sokáig semmi esemény nincs, egészen a végkifejletig. De itt se viszik túlzásba, a sztori csak egy kevésbé lényeges keretet ad az egésznek, nem errõl szól a játék.

A játékmenet egyszerûen pazar. Tökéletesen belõtt ritmusú, a játék végéig változatos, pont elég harc, pont elég fejtörõ, pont jó nehézség, emellé egyszerre kapunk szabadságot, hogy mit milyen sorrendben akarunk megcsinálni, de ugyanakkor elõrehaladás érzését is. Egy-egy dungeont annyira jól belõttek, hogy leültem vele 1-1,5 órára, ami alatt pont végig tudtam vinni egyet, elejétõl a végéig, kiváló fejtörõkkel és kiváló bossharccal együtt, és a végén azt éreztem, hogy "igen, ez megint nagyon jól sikerült". A karakter fejlõdése is teljesen jól érezhetõ, még ha nincs is sok lépcsõje ennek. Viszont pont emiatt van értelme felfedezni is: lehet, hogy csak pénzt találunk, amivel viszont tudunk újabb tárgyat venni, de lehet, hogy master ore-t, ami a kard fejlesztéséhez szükséges. Vagy egy erõsebb pajzsot. Néha-néha egy új páncélt (najó, kétszer a játék során). Vagy a játék legtáposabb, legfontosabb kincsét: befõttesüveget, amiben mindenféle segítõ dolgot (feltámasztó tündért, mellettünk harcoló darazsat, mindenféle gyógyitalt vagy tejet :) ) tárolhatunk. De még a kezelõfelület is fejlõdik, aminek nem feltétlenül voltam rajongója: eleinte egy slotot kapunk, és nincs gyorsváltásra se lehetõség, aztán nagyjából amikor kezdett egyre jobban zavarni ez, akkor megkaptam a következõ helyet, és még gyorsváltást is. Egyébként pedig a dungeonok legtöbbször úgy vannak tervezve, hogy egy, maximum kettõ különleges tárgy kell hozzájuk, így menet közben nem kell folyamatosan váltogatni õket, ez szintén okos döntés, ráadásul így mindegyiknek megvan a maga jellegzetessége: itt most sötétben mászkálunk, fáklya kell, itt meg jégesõvel szilárdítjuk meg a lávát. Még az olyan opcionális gyûjtögetésnek is van haszna, mint a kis csipogó lények összeszedésének (ebbõl 100 darab van), mert minden tizedik után fejleszthetjük valamelyik tárgyunkat, szóval még csak öncélúnak se mondhatnám ezt.

Ja és vannak mindenféle kis kiegészítõ minijátékok is itt-ott eldugva. Ezek legtöbbször csak kis hülyeségek, de némelyikkel egész szép pénzeket is lehet keresni akár. Plusz még a segítségek rendszere is tök okosan be van építve a játékba: elmehetünk jóshoz, aki nagyjából megmondja, hova lenne érdemes menni (nekem egyszer segített), illetve néhol a megfelelõ szemüveggel segítõ szellemeket láthatunk, ezekkel sokra nem mentem mondjuk, bár mehettem volna, egyik helyen utólag láttam a szellemet, ami megmondta volna azt, amit netrõl néztem ki tanácstalanságom okán. :)

Áááá, sokat tudnék még róla lelkendezni, de a lényeg talán már átjött: kiváló dungeonok, agytorna és felfedezés, akció és gyûjtögetés. Egyszerûen zseniális kis játék, sokkal jobb, mint reméltem, maximális szórakoztatás. :wub:


tízpertíz

Képek (nem saját):

[Razon]

Soha nem értettem mit esznek az emberek ezen a zöld ruhás manó zelda figurán.

[getro2]

érdekes ezt a lelkendező kritikát látni annak tükrében, hogy a LBW még bőven a "gyengébb" zeldák közé tartozik :) érdemes nekimenni egy nagygépes résznek is, egy wind waker vagy twilight princess (8-10 éves játékok) kis túlzással még most is megközelíthetetlen monolitként magasodik a legtöbb mai AAA cím fölé, attól függetlenül hogy milyen aspektust is figyelünk (na jó, technikailag nyilván elavultak ha grafikáról van szó).

Soha nem értettem mit esznek az emberek ezen a zöld ruhás manó zelda figurán.

nehéz nem tízezer oldalban reagálni egy ilyen kijelentésre :DDDD de kb röviden az a titkuk, hogy annak ellenére, milyen egyszerűen játszhatóak és tanulhatóak, hihetetlen mélységei vannak, mind pályadizájnban, mind logikai feladatokban, mind az egyszerű harcolásban, ezeket a játékelemeket meg olyan jó tempóban váltogatja a játék hogy sose tűnik semelyik rész sem unalmasnak. ráadásként meg az olyan "apróságok", mint a grafikai stílus, zenék vagy épp a párbeszédek is zseniálisan vannak megcsinálva, megírva. ha ehhez még hozzárakom, hogy fejenként sose mennek 20 óra alá, de a nagygépes epizódok inkább 40-50 órára nyúlnak (csak a főszál maga), talán már érthető miért is rajong mindenki ennyire értük. két dolognál nem érdemes magasra rakni a lécet: sztori és szinkronok - az előbbi sose volt annyira hangsúlyos, utóbbi meg egyszerűen csak nem létezik :D

[Leon121]

érdekes ezt a lelkendezõ kritikát látni annak tükrében, hogy a LBW még bõven a "gyengébb" zeldák közé tartozik :) érdemes nekimenni egy nagygépes résznek is, egy wind waker vagy twilight princess (8-10 éves játékok) kis túlzással még most is megközelíthetetlen monolitként magasodik a legtöbb mai AAA cím fölé, attól függetlenül hogy milyen aspektust is figyelünk (na jó, technikailag nyilván elavultak ha grafikáról van szó).

Sokat dicsérték a LBW-t is, legalábbis olvastam több olyan kritikát is vásárlás elõtt, hogy egyik legjobb Zelda, de most a kíváncsiság kedvéért rákerestem Metactiricen a Zelda-címekre. És hát tényleg, ha a pontozást nézzük, akkor a LBW tényleg a gyengébbek közé tartozik a maga 91%-os átlagával a többi 95-96% körüli átlaghoz képest. :D

nehéz nem tízezer oldalban reagálni egy ilyen kijelentésre :DDDD de kb röviden az a titkuk, hogy annak ellenére, milyen egyszerûen játszhatóak és tanulhatóak, hihetetlen mélységei vannak, mind pályadizájnban, mind logikai feladatokban, mind az egyszerû harcolásban, ezeket a játékelemeket meg olyan jó tempóban váltogatja a játék hogy sose tûnik semelyik rész sem unalmasnak. ráadásként meg az olyan "apróságok", mint a grafikai stílus, zenék vagy épp a párbeszédek is zseniálisan vannak megcsinálva, megírva. ha ehhez még hozzárakom, hogy fejenként sose mennek 20 óra alá, de a nagygépes epizódok inkább 40-50 órára nyúlnak (csak a fõszál maga), talán már érthetõ miért is rajong mindenki ennyire értük. két dolognál nem érdemes magasra rakni a lécet: sztori és szinkronok - az elõbbi sose volt annyira hangsúlyos, utóbbi meg egyszerûen csak nem létezik :D

Na, én is kábé ezt írtam, csak kicsit hosszabban. :rolleyes:

Amúgy maga a karakter különösebben engem se vonzott, idétlen kis manó, na, valljuk be. De a játékmenet hamar levett a lábamról, bármelyik "felnõtt" játéknak becsületére válna. ^_^

[Razon]

sztori és szinkronok - az előbbi sose volt annyira hangsúlyos, utóbbi meg egyszerűen csak nem létezik :D

Számomra talán a két legfontosabb dolog egy játékban :D (grafikán kívül persze -_-)

[kaszman1]

Számomra talán a két legfontosabb dolog egy játékban :D (grafikán kívül persze -_-)

Nem kötekedésbõl, de annyi remek játék van 0 sztorival, szinkron nélkül, amit csak a játékmenet magában elad és kiemel a szürke átlagból, hogy hjajj. Ha igaz amit írtál akkor jó eséllyel lemaradsz sok jó dologról

[Jelan]

Számomra talán a két legfontosabb dolog egy játékban :D (grafikán kívül persze -_-)

lol

[_Greb_]

Nem kötekedésbõl, de annyi remek játék van 0 sztorival, szinkron nélkül, amit csak a játékmenet magában elad és kiemel a szürke átlagból, hogy hjajj. Ha igaz amit írtál akkor jó eséllyel lemaradsz sok jó dologról

ráadásul a grafika sem olyan nagyon csili-vili.

[Ravenstorm]

Soha nem értettem mit esznek az emberek ezen a zöld ruhás manó zelda figurán.

0 másodperc konkrét Zelda játékélménnyel a hátam mögött mondom, hogy Link a fõszereplõ, a csajt hívják Zeldának...

[Chuck_Norris]

0 másodperc konkrét Zelda játékélménnyel a hátam mögött mondom, hogy Link a fõszereplõ, a csajt hívják Zeldának...

:rolleyes:

[Razon]

0 másodperc konkrét Zelda játékélménnyel a hátam mögött mondom, hogy Link a főszereplő, a csajt hívják Zeldának...

Tudom, csak gyakran látom felháborodni ezen az embereket, bepróbáltam itt is

Nem kötekedésből, de annyi remek játék van 0 sztorival, szinkron nélkül, amit csak a játékmenet magában elad és kiemel a szürke átlagból, hogy hjajj. Ha igaz amit írtál akkor jó eséllyel lemaradsz sok jó dologról

Jó hát nem mondtam hogy kizárólag jó sztoryval meg szinkronnal játszok játékokat, van sok kivétel, csak azt hogy ez a kettő nálam nagyon fontos szerepet játszik. Másoknál pl. a gameplay meg lehetőségek sokkal előrébb vannak.

[freezy]

SW: The Force Unleashed II

Meglepő módon jobban szórakoztam,mint az első két végigjátszás alkalmával.. Persze rengeteg hibája van: egysíkú, monoton és gyorsan kiismerhető ellenfelek, kevés gyűjtögetni való, kevés sw utalás a filmekből(egyedül a dagobah rendszer, ami pozitív ilyen szempontból), az erő ábrázolása nem olyan jó,mint az első részben, a fénykard is hülyén néz ki(mintha egy neon cső lenne a kezében, az "aura" alig látszódik), a grafika gameplay közben szerintem visszaesett az első részhez képest..a boss fightok unalmasak(nincs is sok..) és szintén egysíkúak, az utolsó harc pedig felháborítóan könnyű és időigényes,időhúzás az egész..béna,na. Jóval rövidebb is a játék,mint elődje.

Pár pozitívum: a harcrendszer gyorsabb, folyékonyabb az egész> jobb a "flowja", egyszerűbb talán,mint az első részben, bár..nem sok kombó van..max annyi,hogy az erőket (push-lightning) rá lehet fűzni a csapásokra aztán szevasz. A stormtrooperek végre megérzik a fénykard csapásást.. 1 csapásból meghallnak, le lehet vágni a kezüket,fejüket és a páncéjuk is törik..cserébe hülyébbek,mint valaha. Bejött egy új erő, a mind-trick..nem rossz, de semmi különös. Az átvezetők nagyon szépek. A zene tartotta a színvonalat. Itt is 2 választásunk van a végén. A dark side-ot ajánlom, az ütősebb.

Azért remélem jön majd valami fénykardozós hack n slash,tps téma a jövőben:)

[getro2]

SW: The Force Unleashed II

Meglepõ módon jobban szórakoztam,mint az elsõ két végigjátszás alkalmával.. Persze rengeteg hibája van: egysíkú, monoton és gyorsan kiismerhetõ ellenfelek, kevés gyûjtögetni való, kevés sw utalás a filmekbõl(egyedül a dagobah rendszer, ami pozitív ilyen szempontból), az erõ ábrázolása nem olyan jó,mint az elsõ részben, a fénykard is hülyén néz ki(mintha egy neon csõ lenne a kezében, az "aura" alig látszódik), a grafika gameplay közben szerintem visszaesett az elsõ részhez képest..a boss fightok unalmasak(nincs is sok..) és szintén egysíkúak, az utolsó harc pedig felháborítóan könnyû és idõigényes,idõhúzás az egész..béna,na. Jóval rövidebb is a játék,mint elõdje.

Pár pozitívum: a harcrendszer gyorsabb, folyékonyabb az egész> jobb a "flowja", egyszerûbb talán,mint az elsõ részben, bár..nem sok kombó van..max annyi,hogy az erõket (push-lightning) rá lehet fûzni a csapásokra aztán szevasz. A stormtrooperek végre megérzik a fénykard csapásást.. 1 csapásból meghallnak, le lehet vágni a kezüket,fejüket és a páncéjuk is törik..cserébe hülyébbek,mint valaha. Bejött egy új erõ, a mind-trick..nem rossz, de semmi különös. Az átvezetõk nagyon szépek. A zene tartotta a színvonalat. Itt is 2 választásunk van a végén. A dark side-ot ajánlom, az ütõsebb.

Azért remélem jön majd valami fénykardozós hack n slash,tps téma a jövõben:)

én mondjuk kifejezetten szeretem, ha nem rakják tele erõltetett fanservice-szel az adott produktumot, elég idegesítõ, amikor egy-egy karakter vagy ilyesmi csak azért kap helyett (akár egy pillanatig, akár hosszú órákig, tökmindegy, ha megtöri a ritmust, a hangulatot), mert a játékos rácsodálkozhat, hogy jéé, hát nem õ volt az, aki itt meg itt szerepelt? stb. az már más kérdés, hogy láthatólag ez a játék még így is elég gyengére sikeredett :D

[freezy]

én mondjuk kifejezetten szeretem, ha nem rakják tele erõltetett fanservice-szel az adott produktumot, elég idegesítõ, amikor egy-egy karakter vagy ilyesmi csak azért kap helyett (akár egy pillanatig, akár hosszú órákig, tökmindegy, ha megtöri a ritmust, a hangulatot), mert a játékos rácsodálkozhat, hogy jéé, hát nem õ volt az, aki itt meg itt szerepelt? stb. az már más kérdés, hogy láthatólag ez a játék még így is elég gyengére sikeredett :D

Nem erõltetett:) Pont,hogy apróságok,amiket csak az szúr ki,aki ismeri valamennyire az SW univerzumot. Az elsõ rész kiegészítõje pedig zseniálisan van összerakva..az mondjuk egy komplett fanservice:D De nem hat erõltetettnek egyáltalán. :)

[GustyX]

2014-es termés:

1. Alpha Protocol

2. Assassin’s Creed Revelations

3. Call of Duty Black Ops 2

4. Call of Duty Ghosts

5. Call of Duty World at War

6. Deadlight

7. Diablo 3 Reaper of Souls

8. Elder Scrolls: Skyrim

9. Mafia 2

10. Marlow Briggs

11. Mark of the Ninja

12. Naruto Shippuden Ultimate Ninja Storm 3

13. Sacred 3

14. The Bureau: XCOM Declassified

15. Watch_Dogs

Talán még befejezem a Ghost Recon Future Soldiert, de nem valószínû.

[Cori]

Call of Duty Advanced Warfare

PRO

- végre újra szép a CoD

- változatos pályák mind kinézetben mind, mechanikában (havas, erdõs, városos, laboros, vizes stb /// vezetõs, lövöldözõs, robotos, tankos stb)

- nagyon bejött ez a sci fi hangulat

- a lézer fegyvert baromi fun használni

- exo suit fun

- kevin spacey

- gyönyörû arcok

KONTRA

- a végére el lett nyújtva, de így is csak 6-7 óra volta végigjátszás

- baromi idegesítõ átvezetõ stuttering, folyamatosan, hang, kép, minden. idegörlõ

- a játék annak ellenére h 70-100 fpsen futott, folyamat meg-meg akadt.. nem tudom miért (a mostani ingyenes hétvégén is csinálta ezt, nem csak a virágbolti verzióban)

- nincs eléggé kihasználva az exo suit, pedig ha ráengedték volna a játékra a szabadabb, nem csõjátékot, irtózatosan jó lett volna.

- gyenge story, gonosz terroristák, éljen amerika. uncsiiii

Kellemes felüdülés volt a CoDok között, komolyan. Majdnem végig élvezetes, nagyon változatos pályák, az exo suit nagyon fun és végre még ránézni is kellemes a játékra. Tetszett.