Jump to content
GSForum - Segélyvonal

GS Versek


Lady

Recommended Posts

Posted

Szemeimmel téged kutatlak

Szemeimmel téged kutatlak,

S ha szerencsém van, rád akadok.

Az idõ megáll, míg téged nézlek,

S legbelül magasan szállok.

S ha tekintetünk találkozik,

Én szégyenlõsen elfordulok,

Rögtön másfelé kémlelek,

Igen, ezaz, aki én vagyok...

De van hogy elmész mellettem,

Mintha nem is léteznék,

Mintha hús-vér emberek közt

Halvány szellemlény lennék.

S van, hogy köszönünk egymásnak,

És végre hallom a te hangod,

Majd szét is vállnak útjaink,

S amit érzek, te nem hallhatod...

Ne engedj

Add kezed, s ölelj át, ölelj, ha jõ a sötét,

Ne engedj el, ne engedj, míg minket el nem ér.

Hagyjuk, hogy elborítson sûrû fekete köd...

Vagy repüljünk el, el innét, vár egy másik föld.

Csak ne engedj el, ölelj, hogy szívünk össze érjen,

Hogy melegítsük egymást e rideg, fagyos éjen,

Hogy együt maradjunk, míg sötét árnyak jönnek,

S hogy együt repüljünk, búcsúnt intve e földnek.

Szálljunk messze, kézenfogva, messze innen el,

Csak arra kérlek, hogy kezemet sose ereszd el.

Szálljunk messze együtt oda, honnan szól az ének,

Hol égnek s tengernek himnuszt zengnek a tündérek.

S ha földet értünk, ölelj tovább, jó erõsen,

Szoríts, szoríts, ahogy csak bírsz, csak kérlek, el ne engedj!

  • 2 weeks later...
Posted

Mai alkotás:

Szabadon szárnyaló haragom harcba hív.

Tomboló tetteim kavalkádja, káosz, kín

Övezi ösvényem s vér szárad veretes vértemen.

Az õrület eme örvényében az egyetlen fegyelem

a kegyelem.

Szokásos rövid szójáték, ráadásul címet se tudok neki adni, de nézzétek, lássátok, véleményezzétek. Legalább újra itt vagyok.

  • 2 weeks later...
tenderlumpling
Posted

Antoniusnak

Ez hát válaszod? Kezemet

elütöd, s mostan te lettél

Tybalt, aki inkább fenyeget,

hogy azt higgyék, rettegett

vagy, s büszke? Ó hol vettél

ily álarcot, mondd: mit tettél?

Posted

Fura, hogy mindig mondat közepén mész át új sorba, meg nem vágom, hogy miért pont Tybalt, de tetszik.

tenderlumpling
Posted

Fura, hogy mindig mondat közepén mész át új sorba, meg nem vágom, hogy miért pont Tybalt, de tetszik.

1. Így kettõs hatása van a versnek: van rím is, de nincs olyan merev szerkezete.

2. Tybalt a Romeo és Júliában visszautasítja Romeo barátság-ajánlatát.

Posted

1. Így kettõs hatása van a versnek: van rím is, de nincs olyan merev szerkezete.

2. Tybalt a Romeo és Júliában visszautasítja Romeo barátság-ajánlatát.

Értem. Attól még picit fura, hogy nekem Antonius régebbinek tûnik mint Tybalt. Klassz avatar :smile:.

tenderlumpling
Posted

Értem. Attól még picit fura, hogy nekem Antonius régebbinek tûnik mint Tybalt. Klassz avatar :smile:.

Kösz :D Antonius nem az az Antonius, hanem valaki, akire gondoltam közben. :tongue:

Posted

A soráthajlás jó móka, csak evvel a verseddel is a bajom, ami általában a sajátjaimmal is: ragrím ragrím hátán.

De hogy ne maradjak strófa nélkül, tessék.

Szerelem

Hajnalán

gyönyör-bálványt

szült a nász,

Álom ez

s ha ébredsz

gyötör a gyász.

Szemedbe szúr

hideg fény húr,

Ordítanál,

mert fáj

ahogy a húsba

belevág

újra

és újra

az igazság,

ami töri

zúzza,

a képzelgést,

örli

mint malomban

búzát a prés;

'Tévedés?!'

mígnem magadba

nem tennéd a kést.

Posted

ami általában a sajátjaimmal is: ragrím ragrím hátán.

Mirõl beszélsz? HÖ? Ragrím hö? Hol hö? Ebbee?? Eszem-f@szom megááááll!

(vlmi kicsapta a biztosítékot :unsure: )

tenderlumpling
Posted

Mirõl beszélsz? HÖ? Ragrím hö? Hol hö? Ebbee?? Eszem-f@szom megááááll!

(vlmi kicsapta a biztosítékot :unsure: )

Meg amúgy is, mi a baj a ragrímmel, évszázadokon át bevált, nehogy néhány huszadik századi huligán, aki költõnek meri képzelni magát, azt higgye, hogy ódivatúvá teheti a ragrímeket; jók azok oszt kész, akinek nem tetszik, olvasson mást :sleep:

Posted

Antoniusnak

Ez hát válaszod? Kezemet

elütöd, s mostan te lettél

Tybalt, aki inkább fenyeget,

hogy azt higgyék, rettegett

vagy, s büszke? Ó hol vettél

ily álarcot, mondd: mit tettél?

Csak a rímek fele ragrím, végül is. Amúgy azért tartom rossznak a ragrímet, mert nélkülük sokkal nagyobb kihívás verset írni, mindemellett velük pedig pofon egyszerû, hisz akár ugyanazon ragot alkalmazva végig lehet fûzni egy rím láncot, aztán jaj de jó. Hogy évszázadokon át bevált az erõs túlzás, maradjunk a középkori költészet-korai reneszánsznál, azóta gyúródott picit a költészet. Emellett akkoriban azért volt még jó a ragrím is, mert elõtte a versek nem igazán rímeltek, csupán jól fel voltak pakolva idõmértékekkel. Csak késõbb jött az, hogy rímeljen is az az idõmérték.

De persze én, mint a kortárs irodalom mozdonyának szeneslapátos-fiúja, kérek elnézést, amiért versedhez mertem fûzni Mester.

tenderlumpling
Posted

Nem vagyok Mester, sohasem tartottam magam költõnek, író vagyok, voltam, leszek :sleep:

Posted

Miért zsörtölõdtök?

Szavakon õrlõdtök...

A vers -szívnek kínja

Annak, ki leírja,

az lesz a gyógyírja

Ha van kinek tetszik

az – díjjal vetekszik

Kínból így lesz öröm,

s nem lerágott köröm,

érzéketlen közöny

  • 3 weeks later...
Posted

Fél álomban

Januárban böjti szelek

ez meg miként lehet?

Tombol szakadatlanul

semmi nem marad ázatlanul

Dübörög az ablakon

félelmetes hangú nagyon

Bõszen erejét fitogtatja

nincs egy nyugodt pillanata

Elaludni nem enged

féktelensége egyre gerjed

Kinézek az ablakon

sötét az éj bíz' nagyon

Mit keres ott szüntelen

eltévedt tán a szertelen?

Keresgél egy nyugodt szállást

sehol nem kap bebocsájtást

Posted

Tegnap már rámtört az írhatnék. Ha valami kész formába kerül, akkor beírom ide.

Posted

Nem tudom melyik topicba való ez igazából, de a terjedelme miatt inkább ide rakom be. Ez vagyok én, amikor elbûvöl a fém :smile:

Pattintott kõszerszámokkal formára kalapált fém ikozaéder vagyok.

Ionos savfürdõben képlékeny sárgává érleltek és jéghidegen izzó lávával marattak.

Szegecsekkel vertek a szép minden formájának édes tapintású gráljává,

hogy selymes véredet tartsam az utókornak.

Kohézió, szikrázó vegyjelek és reakció.

Posted

Csend csata után

statikus zaj-zúgás

sercegõ harmóniát ás

s a fáradt szürkeállomány

sáncai közt füstöl a kátrány

agyonlõtt álmok leesett csillagok

hevernek csendes csatatéren

a Múzsát hiába hívom kérem

szögesdrótok közt egyedül vagyok

kár már a lõszerért

nem hal meg a holt

nem hull több test-vér

nem hall meg a holt

maradt csak a búbánat

bûzös poshadt pára köde

s az egész világ megfullad

egyetlenegy cseppébe.

Posted

A ragrím vitával kapcsolatban: énis tisztarím párti vagyok... igenis kiütközik a ragrím egy vers olvasása közben, és nem tesz jót a versnek. Visszaolvastam pár régebbi "cuccomat" és sokkal több a ragrím bennük, borzongtam is tõle :D

tenderlumpling
Posted

A ragrím vitával kapcsolatban: énis tisztarím párti vagyok... igenis kiütközik a ragrím egy vers olvasása közben, és nem tesz jót a versnek. Visszaolvastam pár régebbi "cuccomat" és sokkal több a ragrím bennük, borzongtam is tõle :D

Demonic új cuccában nem ragrímek vannak? :D

Posted

De, néhol igen ( köde-cseppébe ), másutt pedig az azonos hangzású különbözõ alakokkal játszadoztam, illetve ismételtem. Örvendek sas szemednek.

  • 2 weeks later...
Posted

Gyötrelmek hegyén

Gyötrelmek hegyén járok,

Kétségek labirintusában,

Nem találom a helyem ebben a világban.

Várom hogy csillagom felettem felragyogjon,

És hogy a sötétben végre utat mutasson.

Megannyi út áll elõttem,

Nem tudom, merre menjek,

Karom, lában csontjai mind csak remegnek.

Hagytam, hogy sötét ösvényeken eltévedjek,

És hogy jeges csapdába zárják be szívemet.

Csillagom ragyogását hiába várom,

Miközben ezt a borzalmas helyet járom,

S helyem e világban továbbra sem találom.

De már rájöttem, hogy egyetlen dolog, mit most tehetek;

Csak is saját lelkem csillagának fényét követem.

2008.II.17

Posted

2008.2.18

Érdekes a mai dátum

akár egy elrendelt fátum

Számok titkos misztikája

valóságnak praktikája

Lám, nem történt semmi mégsem

csupán e napot megéltem

Tettem amit éppen kellett

változásra mégsem tellett

Nem történt csoda se vélem

szokott hétköznapom éltem

:rolleyes:

Posted

Látom tévképzet uralkodott rajtam, hogy ebbe a topicba kritikát is reméltem. Nem is írok olyat, mert rossz néven vétetik, csak vers.

Tõlem õkig

Én, mint

utolsó madár a föld egén

-sejj, álmába szökött legény-

ki alá szabadságot fog a szárny,

kisértõ kisérõ a magány,

vígaszul nekem egy marad:

,,Hol egy van, ott kettõ is akad!''

Te szép új világ

[hol forró bronzból

öntött amorf torzó

mélyén gépszív-kohó

zakatol szüntelen

s ember emelte

fémtested végtelen tengerére

fenekén a föld

utolsó lehelete

tajtékot köp]

Otthont adsz, de közénk állsz.

Õ is van,

létezik valahol,

nyomában élete lohol,

kiveti magából a pokol:

ûzze hát a vágy,

vagy vezesse délibáb,

õ is szabad madár,

ki égi társra vár.

Mi itt vagyunk lenn,

végtelen diverz elem

ezeregy álmot kerget,

egyénenként más csodát teremt:

majd ugyanúgy elmúlunk

mint elõttünk a múltunk

marad majd a holtnak pora

mely elfelejtve kiált a holdra.

S ti,

az égbolt millió istenei,

gyönyörû bálványok

kik a történelmet láttátok

[míg a kozmosz sötétjén

nem terjed sírás, sem kacaj,

elhall rajt az ember-lét

hitvány zsivaj]

csak csendben figyeltek

mindent tudók, de értetlenek.

Egyesek szavalnak.

De már mi értelme a szavaknak?

Még ha a nyelvek ki is szakadnak,

vagy a folyók vérrel telve kiszaladnak,

utolsó kenetet ad majd a bûntudat,

s nem lesz ki gondozza a sírokat.

Posted

Na az utóbbi hetekben elkezdtem CS-zni és belekeztem a CT-himnuszba,kicsit húzós,nincsenek még annyira kidolgozva a rímek,de még dolgozok rajta,meg majd ebbõl lesz a többi v erszszaka is,igen,Himnusz átírat,mielõtt valaki leszólná,tudok róla :tongue:

Admin,áldd meg a CT-t!

Colttal,s USP-vel.

Adál neki AWP-t,

Ha küzd Ak-s T-kkel

Camper akit régen tép

Hozz rá nagy ratinget

Megbûnhõdte már e nép

A WH-t s aim-ot.

Régebben is foglalkoztam ilyen átíratokkal volt köztük egy-két nagyon jó is,bevallom ez nem a legjobb és eléggé komolytalan,de a régieket még elõ kell kaparnom a fiókom mélyérõl.

Posted

nos ezt a verset egy ismeretlen szerzõ írta de én fordítottam :rolleyes:

Voltam már ott ahova te félsz menni

Láttam már amit te félsz látni

Megtettem amit te félsz megtenni

Mindaz amit tettem érted

Én vagyok az akire támaszkodsz

Akire a gúnyodat hajítod

Akire a gondjaid hozod

Mindazok az emberek akik érted voltam

Az akit arra kérsz h maradjon kívül

Akirõl azt hiszed hogy nincs szíve

Akit a kék ruhás férfinak hívsz

De én is ember vagyok csak mint te

És az évek során rájöttem

Hogy nem az vagyok akinek kérsz

Hát vedd el ezt a jelvégyt és vedd el ezt a fegyvert

Elveszed? Fogja valaki?

És mikor látsz egy embert meghalni

És hallasz egy gyámoltalan csecsemõt sírni

Akkor majd fogod-e azt gondolni, hogy te lehetsz

Mindaz amire engem kérsz?

/Ismeretlen szerzõ

Fordította: TIRU/

Create an account or sign in to comment

You need to be a member in order to leave a comment

Create an account

Sign up for a new account in our community. It's easy!

Register a new account

Sign in

Already have an account? Sign in here.

Sign In Now
×
×
  • Create New...