Történelem

[Stauffenberg]

Azért itt felvetõdik a kérdés, hogy ti miként értelmezitek a kommunizmust és az Oroszországban létrejött szocializmust (illetve bolsevizmust), mert nem ugyan az a kettõ, még ha úgy is próbálták elõadni az egészet...

Igaz az nem olyan lényeges a társalgás szempontjából, mégis jobb ha tisztázzuk.

[zoleeb1990]

Igen, ne feledjük, hogy Nagy Imre akkor is kommunista volt. Valószínûleg ugyanúgy õ is elárulta volna Magyarországot, ha fordított helyzetbe van Kádárral. Nagy Imre is a kommunizmusban látta a jövõt, igaz, nem a Rákosi-féle totális diktatúrában.

Azt kell, hogy mondjam, Nagy Imre kapcsán nem értek veled egyet.

Nem gondolom, hogy egy olyan igazán elvhû kommunista, mint Nagy Imre - , akit többször is eltávolított a hatalomból saját pártja, mert az emberek javát akarta, - Rákosihoz hasonlóan elárulta volna hazánkat. Ha ilyen ember lett volna, akkor nem áll egy olyan forradalom élére, ami a világ legvéresebbkezû zsarnokai által vezetett nagyhatalommal szemben bontakozott ki.

Nagy Imrét egyáltalán nem hasonlítanám Rákosihoz, kettejüket nem is lehet egy lapon emlegetni. Rákosi zsidó volt, aki a Horthy-korszakban Szálasihoz hasonlóan hosszú, többéves börtönbüntetésre ítéltetett a társadalmi rendet teljesen felforgató nézetei miatt. Aztán ezért is, meg a német befolyás révén hazánkban is kétségbeejtõ dolgokat szült natiszemitizmus miatt az egész magyarságot kollektíven lefasisztázta. Na, õ tényleg egy igazi hazaáruló, amilyen Szálasi is volt, de semmiképpen sem olyan, mint Nagy Imre.

Persze az is meglehet, hogy ez egy elég naiv és idealista vélekedés, de én így gondolom.

Azért itt felvetõdik a kérdés, hogy ti miként értelmezitek a kommunizmust és az Oroszországban létrejött szocializmust (illetve bolsevizmust), mert nem ugyan az a kettõ, még ha úgy is próbálták elõadni az egészet...

Igaz az nem olyan lényeges a társalgás szempontjából, mégis jobb ha tisztázzuk.

Ezt a kérdést azért nehéz eldönteni, mert az 1870-es párizsi kommün után, az elsõ, magát szocialistának, kommunistának mondó állam 1917-ben alakult ki Oroszországban, így ez az ideológia, ha eljutott máshova is, elsõsorban az orosz befolyás növekedését jelentette, nem a társadalmi problémák megoldását. Ezek után az oroszok bábáskodtak szinte mindenhol a hasonló jellegû rendszerek megszületésénél, így alapvetõen az oroszországi bolsevizmus egyet jelentett a kommunizmussal, és a hozzájuk kapcsolódó totalitárius rendszerrel. A kommunisták Marx és Engels után Lenint tekintik ideológiájuk egyik vezéralakjának, aki már hatalommal is bírt, kezében tartotta egész Oroszországot. Ezek után pedig mind a mai napig a bolsevik politikusok a latin-amerikai vonal kivételével mind Moszkvához dörgölõznek. Ugyebár tudjuk, hogy a latin-amerikai bolsevizmusnak is megvannak a maga ikonjai: Che Guevara(, akirõl sok tudatlan tinédszer azt sem tudja, hogy haláltáborokat állított fel Kubában, így semmilyen tényken alapuló kritikát nem fogadnak el személye körül) és Fidel Castro, akik elsõsorban teljesen nyílt Amerika-ellenességükben különböznek az eurázsiai bolsevikoktól, illetve, ha jól tudom, akkor a SzU és Kuba közt volt Castro idejében némi feszültség is, azt már nem tudom, mi okból.

Ha történelmi ideológiaként tekintünk a szocializmusra, akkor azzal a törekvésével teljesen egyet tudok érteni, hogy a társadalmi különbségeket mérsékelni kell, ugyanakkor a marxista-leninista felfogást teljes egészében elvetem, ami az összes különbséget egészen fölszámolná.

[Stauffenberg]

Ezt a kérdést azért nehéz eldönteni, mert az 1870-es párizsi kommün után, az elsõ, magát szocialistának, kommunistának mondó állam 1917-ben alakult ki Oroszországban, így ez az ideológia, ha eljutott máshova is, elsõsorban az orosz befolyás növekedését jelentette, nem a társadalmi problémák megoldását. Ezek után az oroszok bábáskodtak szinte mindenhol a hasonló jellegû rendszerek megszületésénél, így alapvetõen az oroszországi bolsevizmus egyet jelentett a kommunizmussal, és a hozzájuk kapcsolódó totalitárius rendszerrel. A kommunisták Marx és Engels után Lenint tekintik ideológiájuk egyik vezéralakjának, aki már hatalommal is bírt, kezében tartotta egész Oroszországot. Ezek után pedig mind a mai napig a bolsevik politikusok a latin-amerikai vonal kivételével mind Moszkvához dörgölõznek. [...]

Nem véletlenül írtam kommunizmust és oroszországi szocializmust... utóbbinak maximum nagyvonalakban van köze Marx és Engels által "megálmodott" kommunizmushoz... a kommunizmus egyfajta utópisztikus elképzelés volt a maga idejében, ami aztán Oroszországban teljesen máshogyan valósult meg. Míg a marxi elképzelés szerint a totális kommunizmus beköszöntével el kell tûnnie minden társadalmi rétegzõdésnek, addig Oroszországban ezek megmaradtak, maximum a zsebede volt szabad bejárása az államnak.

[PCBalu]

Fidel Castro igazából nem is kommunista, csak a nagy amwrikai befolyás miatt Kubában nem volt más lehetõsége, mint komcsinak vallani magát. Ne feledjük, akkor két szuperhatalom volt. Na mármost Kubában az elûzött Batista amerikai-barát volt, tehát az õt felváltó Castro csak is "kommunista" azaz SZU-párti lehetett. Az hogy Castro komcsi lett, az amerikaiak tehetnek, õk hajszolták bele Hruscsov karjaiba.

Castro egyszerû gerillavezér, akinek nagy volt a hatalomvágya.

Egyébként a dél-amerikai kommunizmust most már inkább Hugo Chavez venezuelai elnök képviseli. Nem tom, hogy vágjátok-e, kirõl van szó, ha nem, nézzétek meg a wikipédián. :lol: Chavez Castro feltétlen követõje és igen nagy a népszerûsége D-Amerikában. Szeret megmentõként tetszelegni és tiszta szívbõl gyûlöli az USÁ-t. E térségben valszeg már õ az USA legnagyobb ellenfele. És még ott van Evo Morales és Daniel Ortega is, de nekik nincs akkor hatalmuk, pedig utóbbi a 80-as években Nicaragua diktátora volt.

Én inkább Putyintól tartok. Tegnap voltak az orosz választások és pártja fölényesen nyert. Putyin valszeg elnöki mandátumának lejárta után miniszterelnök lesz, így hatalma megmarad. Tiszta SZU fíling :D

[Stauffenberg]

Fidel Castro igazából nem is kommunista, csak a nagy amwrikai befolyás miatt Kubában nem volt más lehetõsége, mint komcsinak vallani magát. Ne feledjük, akkor két szuperhatalom volt. Na mármost Kubában az elûzött Batista amerikai-barát volt, tehát az õt felváltó Castro csak is "kommunista" azaz SZU-párti lehetett. Az hogy Castro komcsi lett, az amerikaiak tehetnek, õk hajszolták bele Hruscsov karjaiba.

Castro egyszerû gerillavezér, akinek nagy volt a hatalomvágya.

Kubától messze van ám Moszkva, nem kényszerült õ a nagybetûs "kommunista" szerepébe. Volt ideje a dzsungelben Marxot olvasni. A hatalomvágya nagy volt ez tény, de ennyi erõvel az USA mellé is beállhatott volna építeni a kapitalizmust, azzal többre ment volna mint az USA bojkottal... Mikor átvette a hatalmat már hatalmas mennyiségû Amerikai, és Olasz (!) tõke áramlott Kubába és hatalmas szállodák és kaszinók épültek amik biztosan bõven jövedelmeztek volna mindkét félnek.

Egyébként nem véletlenül emlegettem az Olasz tõkét, mivel Kubában az 1930 és 1950-es évek közötti idõszakban a beruházások 80%-át a Cosa Nostra pénzelte. A Cosa Nostra önmagában csak az amerikában lévõ olasz maffiát jelenti, de õk a szesztilalom eltörlése után nagy bajban voltak, nem volt elég bevétel, és hacsak nem árultak drogot akkor nem tudtak mibõl megélni, ezért az "anyaországból" kaptak némi segítséget, mégpedig hatalmas összegek vándoroltak Olaszországból Amerikába, majd a Cosa Nostra befketette a pénzt Kubában, remélve, hogy odavihetik Floridából az embereket, árulhatnak nekik drogot, prostituáltakat és mindent amit az USA-ban már nem tehettek meg, legfõképpen azért, mert az 1930-as években hatalmas korrupció ellenes perek indultak, az FBI és az adóhivatal (a Cosa Nostra leghatalmasabb és legrettegettebb ellensége!!!) is keményebben lépett fel. Egyszóval a maffia egyszerû piros lámpás negyednek tekintette Kubát, majd aztán szépen pofára estek mikor a forradalom után keserûen kellett lenyelni a pirulát hogy ugyan abból a hatalmas pénzbõl amit Kubába vittek egy centet sem látnak viszont... így kezdõdött a Cosa Nostra fénykorának lecsengése.

[zwitter]

Nem mellékesen fontosnak tartom megemlíteni, hogy a kommunista, szocialista vezetõk köztörvényes bûnözõk voltak és azok mind a mai napig: Sztálin egy közönséges postarabló, gyilkos börtöntöltelék volt; a latin-amerikai diktátorokra pedig elég ránézni, ahogy itthon mondjuk, alapvetõen bûnözõfejük van.

én egy kicsit furán gondolkodom errõl, ugyanis én örülök annak - szegény kubaiak :lol: -, hogy oda még nem tört be az USA. én borzasztóan globalizáció - és Amerika-ellenes vagyok (kivételt jelent ezalól néhány színész), úgy hogy azért örülök annak, hogy legalább vannak ellenpólusaik az amcsiknak. egyébként szerintem Bush sem okosabb a nagy átlagnál, sõt...

Én inkább Putyintól tartok. Tegnap voltak az orosz választások és pártja fölényesen nyert. Putyin valszeg elnöki mandátumának lejárta után miniszterelnök lesz, így hatalma megmarad. Tiszta SZU fíling :D

Putyintól én is félek, az oroszok most nagyon vissza akarnak kanyarodni a Szovjetunióhoz. idéznék egy origós cikkbõl: "A Szovjetunió a legigazságosabb társadalmi berendezkedés példája (ez a cím) [...] Az állami propagandisták most azon dolgoznak, hogy a jövõ márciusban lejáró második elnöki mandátuma végét taposó, de hatalmát az azt követõ idõszakra is átmenteni igyekvõ Putyin arcmása Oroszország nagy vezetõinek képcsarnokában kapjon helyet, kvázi cárként.

[...] A Kreml szervezésében idén konferenciát rendeztek a történelemtanároknak, s ezen Putyin elnök egy olyan új történeti kézikönyvnek próbált reklámot csinálni, amelyrõl azt mondta, segít eloszlatni a - mint fogalmazott - tanárok fejében uralkodó zûrzavart. Mint kifejtette, bár az orosz történelemnek is vannak sötét oldalai, de szerinte ezekbõl jóval kevesebb van, van mint több más ország történetében, ráadásul a problémás fejezetek kevésbé szörnyûek. Az államfõ így fogalmazta meg üzenetét: "nem engedhetjük meg senkinek, hogy bûntudatot keltsen bennünk".

A kézikönyv, amely az Oroszország modern története 1945-2006: Kézikönyv történelemtanároknak címet viseli, valószínûleg ma is a boltok könyvespolcain porosodna, ha nem kapott volna hathatós támogatást a Kremltõl. Az elnöki reklám nyomán az idei év egyik legtöbbet emlegetett kiadványa lett. Jövõre megjelennek az ezen kézikönyv alapján írt tankönyvek is. Bár az orosz iskolák egyelõre szabadon megválaszthatják, melyik tankönyvbõl tanítanak, de az, hogy a Kreml saját verzióval rukkolt elõ az orosz múltról, azt sejteti, ez a szabadság nem tart sokáig.

Már az is sokatmondó, hogy a kézikönyv az orosz történelem melyik korszakáról szól: Sztálinnak a nagy honvédõ háborúban aratott gyõzelmétõl a Putyin-éráig terjedõ idõszakot öleli föl."

na, hát szerintem ez mindent elárul. újra lehet félni az oroszoktól!

[Stauffenberg]

egyébként szerintem Bush sem okosabb a nagy átlagnál, sõt...

Óóó dehogyisnem! Hihetetlen okos! Képes úgy összeugrasztani az országa két felét, hogy õ jöjjön ki belõle gyõztesen... "Oszd meg és uralkodj".

[zwitter]

Óóó dehogyisnem! Hihetetlen okos! Képes úgy összeugrasztani az országa két felét, hogy õ jöjjön ki belõle gyõztesen... "Oszd meg és uralkodj".

igaz, ehhez is tudás kell.

[Stauffenberg]

igaz, ehhez is tudás kell.

Nem is gondolnád mekkora... gondolod hogy könnyû dolog milliókat átverni és egy ideált lebegtetni a szemük elõtt?

[zwitter]

Nem is gondolnád mekkora... gondolod hogy könnyû dolog milliókat átverni és egy ideált lebegtetni a szemük elõtt?

nem, de ehhez emberi butaság is kell! és az amerikaiak nagyon buták - tisztelet a kivételnek, de õk úgy is Bush ellen szavaznak/tak.

[zoleeb1990]

én egy kicsit furán gondolkodom errõl, ugyanis én örülök annak - szegény kubaiak :lol: -, hogy oda még nem tört be az USA. én borzasztóan globalizáció - és Amerika-ellenes vagyok (kivételt jelent ezalól néhány színész), úgy hogy azért örülök annak, hogy legalább vannak ellenpólusaik az amcsiknak. egyébként szerintem Bush sem okosabb a nagy átlagnál, sõt...

Putyintól én is félek, az oroszok most nagyon vissza akarnak kanyarodni a Szovjetunióhoz. idéznék egy origós cikkbõl: "A Szovjetunió a legigazságosabb társadalmi berendezkedés példája (ez a cím) [...] Az állami propagandisták most azon dolgoznak, hogy a jövõ márciusban lejáró második elnöki mandátuma végét taposó, de hatalmát az azt követõ idõszakra is átmenteni igyekvõ Putyin arcmása Oroszország nagy vezetõinek képcsarnokában kapjon helyet, kvázi cárként.

[...] A Kreml szervezésében idén konferenciát rendeztek a történelemtanároknak, s ezen Putyin elnök egy olyan új történeti kézikönyvnek próbált reklámot csinálni, amelyrõl azt mondta, segít eloszlatni a - mint fogalmazott - tanárok fejében uralkodó zûrzavart. Mint kifejtette, bár az orosz történelemnek is vannak sötét oldalai, de szerinte ezekbõl jóval kevesebb van, van mint több más ország történetében, ráadásul a problémás fejezetek kevésbé szörnyûek. Az államfõ így fogalmazta meg üzenetét: "nem engedhetjük meg senkinek, hogy bûntudatot keltsen bennünk".

A kézikönyv, amely az Oroszország modern története 1945-2006: Kézikönyv történelemtanároknak címet viseli, valószínûleg ma is a boltok könyvespolcain porosodna, ha nem kapott volna hathatós támogatást a Kremltõl. Az elnöki reklám nyomán az idei év egyik legtöbbet emlegetett kiadványa lett. Jövõre megjelennek az ezen kézikönyv alapján írt tankönyvek is. Bár az orosz iskolák egyelõre szabadon megválaszthatják, melyik tankönyvbõl tanítanak, de az, hogy a Kreml saját verzióval rukkolt elõ az orosz múltról, azt sejteti, ez a szabadság nem tart sokáig.

Már az is sokatmondó, hogy a kézikönyv az orosz történelem melyik korszakáról szól: Sztálinnak a nagy honvédõ háborúban aratott gyõzelmétõl a Putyin-éráig terjedõ idõszakot öleli föl."

na, hát szerintem ez mindent elárul. újra lehet félni az oroszoktól!

Engem az döbbentett meg, hogy Sztálint olyan nagy orosz nemzeti büszkeségként akarja beállítatni az orosz történelemtanításban, mint Nagy Péter cár. Mielõtt ezt a hozzászólásomat írtam, elolvastam a Wikipedia Sztálinról szóló szócikkét, mivel suliban még nem tanultam a korról.

Arra jöttem rá, ha az emberek tájékozottabbak volnának azokon a területeken, ahol a németek komoly társadalmi károkat okoztak a második világháborúban (itt fõleg Maggyarországra gondolok), és tudnák, mit tervezett Sztálin 1953. március 2.-ra, akkor valószínûleg az oroszokat sem ünnepelték volna felszabadítókként és tekintenék õket egyesek mind a mai napig felszabadítóknak...

[Stampede]

Engem az döbbentett meg, hogy Sztálint olyan nagy orosz nemzeti büszkeségként akarja beállítatni az orosz történelemtanításban, mint Nagy Péter cár. Mielõtt ezt a hozzászólásomat írtam, elolvastam a Wikipedia Sztálinról szóló szócikkét, mivel suliban még nem tanultam a korról.

Arra jöttem rá, ha az emberek tájékozottabbak volnának azokon a területeken, ahol a németek komoly társadalmi károkat okoztak a második világháborúban (itt fõleg Maggyarországra gondolok), és tudnák, mit tervezett Sztálin 1953. március 2.-ra, akkor valószínûleg az oroszokat sem ünnepelték volna felszabadítókként és tekintenék õket egyesek mind a mai napig felszabadítóknak...

Állítólag 1953. március 5-re a zsidók összegyûjtését és deportálását adta parancsba, de március 2-án rosszul lett, s már nem tért magához. - wiki

hupsz...

azt tudtam,hogy ott se volt életbiztosítás zsidónak lenni.

de hogy ennyire...

[-max-]

Állítólag 1953. március 5-re a zsidók összegyûjtését és deportálását adta parancsba, de március 2-án rosszul lett, s már nem tért magához. - wiki

hupsz...

azt tudtam,hogy ott se volt életbiztosítás zsidónak lenni.

de hogy ennyire...

Sztálin halála máig nagy rejtély, sokak szerint merénylet áldozata lett... egy könyvben olvastam errõl, majd megkeresem, és beírom ide.

[-max-]

"Mint hiteles zsidó tanúktól tudjuk, a szovjet csupán a zsidók számára volt földi paradicsom, hiszen õk ültek a hatalom kulcspozícióiban, a hadsereg, az akadémiák, a tervhivatalok, gyárak vezetõ helyein. Sztálin házában, mint ezt angol és amerikai írók is jelentették, gyakran beszéltek jiddisül.

Viszont a zsidók legnagyobb barátja és a bolsevizmus második számú szellemi atyja, Sztálin - a kor egyik legnagyobb filojúdaistája. - Ugyancsak egy zsidó író Immanuel Birnbaum tanúságtétele és az Aufbauban írott cikke szerint, megingott ebben a meggyõzõdésében. Megingott pedig akkor, midõn Hitler csapatai már közvetlenül a moszkvai körvasútnál állottak, s akkor Sztálinnak látnia kellett, hogy Moszkva 500 ezer zsidója riadtan menekül, magára hagyva a "nagy és dicsõséges bolseviki forradalmat", amelynek mindent köszönhetett.

[...]

Ezek szerint Sztálin 1953 februárjában a szovjet elnöki tanács 25 tagja elé dekrétumot terjesztett, amely szerint a Szovjetunió összes zsidói Birobidzsán szovjet köztársaságba deportálandók. Sztálin sokkal több lengyelt, oroszt, georgiait, lettet, észtet, litvánt, magyart deportáltatott, mint amennyi a szovjet birodalom összes zsidó lakosságának létszáma. Ez ellen senki nem szólt a szovjet vezetõk közül. Azonban amikor - állítólag - a zsidókhoz akart hozzányúlni, az egész szovjet vezetõség ellene fordult. Miután az ügybe rögtön belekapcsolódott Kaganovics és Molotov, akinek felesége a francia lap szerint is zsidó, a szintén zsidófeleséges Vorosilov kijelentette: nyomban kilép a kommunista pártból és leteszi minden hivatalát, amennyiben Sztálin az oroszországi zsidókhoz nyúl. Ponomarenko elõadása szerint Sztálin erre elõbb dührohamot, majd annak következtében szívszélhûdést kapott, s holtan rogyott a földre.

A varsói szovjet követ által elmondottak egész az utolsó mondatig hihetõk. Azonban Sztálin nem 1953 februárjában, hanem 1953 márciusában halt meg. S ha ez így van, akkor nem egy pillanatnyi szívroham ölte meg, hanem valami más... Talán egy tõr, talán egy revolver, talán méreg. A világhódítók keze igen messzire ér."

[zoleeb1990]

"Mint hiteles zsidó tanúktól tudjuk, a szovjet csupán a zsidók számára volt földi paradicsom, hiszen õk ültek a hatalom kulcspozícióiban, a hadsereg, az akadémiák, a tervhivatalok, gyárak vezetõ helyein. Sztálin házában, mint ezt angol és amerikai írók is jelentették, gyakran beszéltek jiddisül.

Viszont a zsidók legnagyobb barátja és a bolsevizmus második számú szellemi atyja, Sztálin - a kor egyik legnagyobb filojúdaistája. - Ugyancsak egy zsidó író Immanuel Birnbaum tanúságtétele és az Aufbauban írott cikke szerint, megingott ebben a meggyõzõdésében. Megingott pedig akkor, midõn Hitler csapatai már közvetlenül a moszkvai körvasútnál állottak, s akkor Sztálinnak látnia kellett, hogy Moszkva 500 ezer zsidója riadtan menekül, magára hagyva a "nagy és dicsõséges bolseviki forradalmat", amelynek mindent köszönhetett.

[...]

Ezek szerint Sztálin 1953 februárjában a szovjet elnöki tanács 25 tagja elé dekrétumot terjesztett, amely szerint a Szovjetunió összes zsidói Birobidzsán szovjet köztársaságba deportálandók. Sztálin sokkal több lengyelt, oroszt, georgiait, lettet, észtet, litvánt, magyart deportáltatott, mint amennyi a szovjet birodalom összes zsidó lakosságának létszáma. Ez ellen senki nem szólt a szovjet vezetõk közül. Azonban amikor - állítólag - a zsidókhoz akart hozzányúlni, az egész szovjet vezetõség ellene fordult. Miután az ügybe rögtön belekapcsolódott Kaganovics és Molotov, akinek felesége a francia lap szerint is zsidó, a szintén zsidófeleséges Vorosilov kijelentette: nyomban kilép a kommunista pártból és leteszi minden hivatalát, amennyiben Sztálin az oroszországi zsidókhoz nyúl. Ponomarenko elõadása szerint Sztálin erre elõbb dührohamot, majd annak következtében szívszélhûdést kapott, s holtan rogyott a földre.

A varsói szovjet követ által elmondottak egész az utolsó mondatig hihetõk. Azonban Sztálin nem 1953 februárjában, hanem 1953 márciusában halt meg. S ha ez így van, akkor nem egy pillanatnyi szívroham ölte meg, hanem valami más... Talán egy tõr, talán egy revolver, talán méreg. A világhódítók keze igen messzire ér."

Ez a könyv érdekelne, ki a szerző és mi a címe?

Igen, sajnos rengeteg magyar került a Gulágra Magyarország "felszabadulása" után, csak róluk sem szokás eleget beszélni, inkább a nácik koncentrációs táboraiba hurcolt zsidók millióiról hallani mindenhol. Sztálin és a zsidók ügyét azért tartottam fontosnak, mert noha ezen téma látogatói közt ilyet nem tapasztaltam, de a fórumon is vannak olyan fiatalok, akik nem ítélik el mindkét (a náci és a kommunista) borzalmat - itt elsõsorban olyanokra gondolok, akik diktatorikus eszmék harcosait, ikonjait tisztelik. A közéletben pedig még borzasztóbb a helyzet ilyen téren... na, nem is folytatom, mert nagyon off lesz...

Egyébként vagy a Viasat Historyn vagy a National Geographicon volt egy dokumentumfilm, ami Sztálin halálának körülményeit vizsgálta. Azt nem láttad, ott is elhangzottak érdekes dolgok, amik fõleg a merénylettel hozák összefüggésbe Sztálin halálát.

[-max-]

Ez a könyv érdekelne, ki a szerzõ és mi a címe?

Igen, sajnos rengeteg magyar került a Gulágra Magyarország "felszabadulása" után, csak róluk sem szokás eleget beszélni, inkább a nácik koncentrációs táboraiba hurcolt zsidók millióiról hallani mindenhol. Sztálin és a zsidók ügyét azért tartottam fontosnak, mert noha ezen téma látogatói közt ilyet nem tapasztaltam, de a fórumon is vannak olyan fiatalok, akik nem ítélik el mindkét (a náci és a kommunista) borzalmat - itt elsõsorban olyanokra gondolok, akik diktatorikus eszmék harcosait, ikonjait tisztelik. A közéletben pedig még borzasztóbb a helyzet ilyen téren... na, nem is folytatom, mert nagyon off lesz...

Egyébként vagy a Viasat Historyn vagy a National Geographicon volt egy dokumentumfilm, ami Sztálin halálának körülményeit vizsgálta. Azt nem láttad, ott is elhangzottak érdekes dolgok, amik fõleg a merénylettel hozák összefüggésbe Sztálin halálát.

Marschalkó Lajos - Világhódítók, az igazi háborús bûnösök a könyv címe. Nagyon jó könyv, érdemes elolvasni, sok érdekes, megdöbbentõ, vagy éppen borzasztó dolgot leír a szerzõje. Azt a dokumentumfilmet pedig nem láttam sajnos. Nem hiszem, hogy megtudjuk a teljes igazságot, de azért "kicsit" furcsa, hogy éppen azelõtt pár nappal halt meg, hogy a zsidókat deportáltatni akarta...

[PCBalu]

Én láttam azt a dokumentum filmet, a Viasat Historyn volt. Tuti az a Berija (vagy h írják :lol: ) nyírta ki, de aztán õ is megszívta, mert Hruscsov került ki gyõztesen a versengésbõl.

[zoleeb1990]

Lássuk a nap eseményeit, hogyha nem tudjuk folytatni a Berija-Sztálin témát:

1917. december 6.

Finnország kikiáltja függetlenségét Oroszországtól.

I. világháború: Az Amerikai Egyesült Államok hadat üzen az Osztrák–Magyar Monarchiának.

1956.december 6.

A melbourne-i vérfürdõ néven híressé vált összecsapás, a vízilabda történetének leghíresebb meccse, amelyet a Szovjetunió elleni 4-0-ás magyar vezetésnél néhány perccel idõ elõtt lefújnak, mert a medencében elszabadulnak az indulatok.

Ezen a napon történt még az 1956-os forradalom leverése utáni idõszakhoz kötött Nyugati pályaudvari sortûz.

[-max-]

1941 December 7.

Japánok megtámadták a Hawaii-szigeteken lévõ amerikai támaszpontot, Pearl Harbort. A légitámadás következtében két és fél ezer ember halt meg és sok hajó megsemmisült, valamint az Amerikai Egyesült Államok belépett a II. világháborúba.

[Stampede]

1941 December 7.

Japánok megtámadták a Hawaii-szigeteken lévõ amerikai támaszpontot, Pearl Harbort. A légitámadás következtében két és fél ezer ember halt meg és sok hajó megsemmisült, valamint az Amerikai Egyesült Államok belépett a II. világháborúba.

a vég kezdete...

[Stauffenberg]

1941 December 7.

Japánok megtámadták a Hawaii-szigeteken lévõ amerikai támaszpontot, Pearl Harbort. A légitámadás következtében két és fél ezer ember halt meg és sok hajó megsemmisült, valamint az Amerikai Egyesült Államok belépett a II. világháborúba.

Már eleve a gondolat is abszurd volt, hogy a kis Japán megtámadja a nagy USA-t, ami mellesleg nemcsak területileg volt nagyobb mint Japán, hanem haderõben is erõsebb volt. Ezzel a meglepetéssel csak egy rövid idõre tudták kivonni az USA-t a Csendes-óceán térségébõl.

[zoleeb1990]

Már eleve a gondolat is abszurd volt, hogy a kis Japán megtámadja a nagy USA-t, ami mellesleg nemcsak területileg volt nagyobb mint Japán, hanem haderõben is erõsebb volt. Ezzel a meglepetéssel csak egy rövid idõre tudták kivonni az USA-t a Csendes-óceán térségébõl.

Mai szemmel nézve persze, hogy abszurd, ha egy területileg kisebb ország hadat üzen az Egyesült Államoknak. De ne feledjük el, hogy Japán akkor már 4 éve hódított Ázsiában, így nõttek az erõforrásaik. Ráadásul a Pearl Harbor elleni támadással rövid idõre ugyan, de átütõ sikert értek el: az Egyesült Államok Csendes óceáni flottájának jelentõs része megsemmisült, mire pedig a Panama-csatornán átjutnak, addigra rendezhették soraikat. Utána viszont már nem tehettek semmit, mert megérkezett a flotta.

Szerintem ha még a flotta megérkezése elõtt megkezdték volna a nyugati part elleni bombatámadásokat, akkor talán kicsikarhattak volna különbözõ engedményeket Japán elleni gazdasági szankciók enyhítésében.

De jobban belegondolva, persze jobb, hogy Japán vesztett, de én azért nem kezelném le azt a "kis országot", ha a XX. század eleji haderejét, politikai befolyását nézzük.

[Stauffenberg]

Mai szemmel nézve persze, hogy abszurd, ha egy területileg kisebb ország hadat üzen az Egyesült Államoknak. De ne feledjük el, hogy Japán akkor már 4 éve hódított Ázsiában, így nõttek az erõforrásaik. Ráadásul a Pearl Harbor elleni támadással rövid idõre ugyan, de átütõ sikert értek el: az Egyesült Államok Csendes óceáni flottájának jelentõs része megsemmisült, mire pedig a Panama-csatornán átjutnak, addigra rendezhették soraikat. Utána viszont már nem tehettek semmit, mert megérkezett a flotta.

Szerintem ha még a flotta megérkezése elõtt megkezdték volna a nyugati part elleni bombatámadásokat, akkor talán kicsikarhattak volna különbözõ engedményeket Japán elleni gazdasági szankciók enyhítésében.

De jobban belegondolva, persze jobb, hogy Japán vesztett, de én azért nem kezelném le azt a "kis országot", ha a XX. század eleji haderejét, politikai befolyását nézzük.

Én nem nézem le, csak az USA haderejéhez hasonlítva akkoris gyengus volt. Ha csak az ázsiai térségben hódítgattak volna, akkor bizonyára több sikerrel jártak volna (amíg nem kerültek volna szembe a SZU-val addig biztosan), de amint szembefordultak az USA-val gyakorlatilag aláírták a halálos ítéletüket. Pearl Harbor csakis idõszakos sikereket hozott, de Midway után (ami az elsõ jelentõsebb ellentámadás volt az USA részérõl, és rögtön sikerrel zárult) már nem tudott a Japán flotta valamire való eredményeket elérni. Még a pszichológiai hadviselés is fordítva sült el... azt remélték a kamikaze pilóták bevetésétõl, hogy majd rontják vele a harci morált, de pont ellenkezõ hatást sikerült elérni (fõleg, hogy az USA propaganda gépezete felhasználta a készült felvételeket az ilyen támadásokról, hogy a dühöt maximálisan a Japánokra irányítsa).

[PCBalu]

Azért Japán a 20. század elsõ felében katonai nagyhatalom volt. Az egész ázsiai térséget uralta, még az oroszokat is elverték abban a híres tengeri ütközetben, 1905, amelynek neve most nem jut eszembe. :lol:

De tény hogy Japánnak az USA túl nagy falat volt. Mindenesetre a tengelyhatalmak közül szerintem a háború végére Japán volt a legveszélyesebb.

[Stauffenberg]

De tény hogy Japánnak az USA túl nagy falat volt.

Én is ezt mondtam Nem lebecsülni akartam a Japán haderõt, csak az USA-nál gyengébb volt.