Bájcsevej és politika

[zsoltchelsea]

@ezermester: Ha Te minden dologban szeretnéd tudni az igazságot, akkor rossz nyomon jársz, ugyanis a titkosszolgálatok nem fognak mondani. Ezért titkosszolgálatok a nevük. Elõször én is ilyen kis élharcos voltam, de elolvastam egy könyvet, amelyben egy volt hírszerzõ is megszólalt. Bár laikusoknak nem meggyõzõ volt az érvelése, de nagyon valószínû, hogy igaza van. Sok titoknak pedig ott a nyitja.

@Fujitsu: Egyes történészek szerint az athéni demokrácia a lehetõ legrosszabb államforma volt. Amúgy igazán komolyan átgondolva, az igazi demokrácia mindig széthúzáshoz vezet, ugyanis nem mindenhol vannak olyan emberek, mint pl. a skandinávok, akik igazán kötelességtudó emberek. Egy példát említek csak: a finnek brutális alkoholisták, mégis az oktatásuk és a tudásszintjük az egekben van, illetve van egy megfontolandó elvük: a hét 5 napján dolgoznak és csak hétvégén isszák le magukat jól. A magyar meg, amikor csak éri...

[Gereby]

Engemet egyszer egymás mellett való biciklizésért jelentettek föl. (Szentes egyik legkisebb forgalmú utcáján. Kb. 1 autó/óra. Szóval senkit se zavartam, nem hogy akadályoztam, vagy veszélyeztettem volna.)

Biciklivel nagyon észen kell lenni. Nagyon sokat közlekedek drótszamáron, átlagnál sokkal nagyobb sebességen. Az autósok többnyire figyelembe se veszik. Sõt a biciklisek is sokszor sz****nak a másik biciklis fejére.

 

Szerencsére mindkét szemszögbõl ismerem a dolgokat. (Mint autós, és mint biciklis.) Ezek tudatában próbálok közlekedni.

[Fujitsu]

Egyes történészek szerint az athéni demokrácia a lehetõ legrosszabb államforma volt.

Nem volt tökéletes a rendszer, ez tény, de legalább mûködött (kisebb-nagyobb megszakításokkal ).

[ProFiler]

átlagnál sokkal nagyobb sebességen. Az autósok többnyire figyelembe se veszik.

Én általában 30 km/h alatt nem kerépkápozom... Észre szoktak venni.

 

Ciao.

[jagdtigger]

Énmeg 25 alatt nem szoktam, csak a városban sok gyalogos csak úgy kilép elém, az egyik meg még meg is kérdezte hogy normális vagyok-e, pedig a bicikliúton mentem.

[Alex99]

Ott egy szót nem szólhatott volna, ha mondjuk megsúrolod egy kicsit.

[kori]

A KRESZ szabály szerint pedig 20Km/óra sebességgel lehet csak (maximum) közlekedni kerékpárúton.

[zsoltchelsea]

Bocs, de az csak a kerékpárútra vonatkozik, a járdán lehet menni többel is.

[die nadel]

... a járdán lehet menni többel is.

A járdán TILOS kerékpározni!!!!!!

 

[kori]

Még jó, hogy ott még nincs trafipax. De még kitalálhatják, hogy legyen.

[Alex99]

Simán ki kéne tenni 3-400 méterenként. Elegem va a nagyhangú, tuningolt roncsokból!

[jagdtigger]

kori

Szerintem ezt nem sokan veszik figyelembe. A háromlábúnak meg nem lenne esélye mert a bicikliken nincs rendszám.

[Adani]

Így igaz sõt jogsi sem kell hozzá, ezért veszélyes. A villanymotors biciklik akár 40-el is tudnak menni, felül rá az öregasszony vagy az öregember és 40-el száguld pedig gyalog sel át az orránál tovább és nem néz semerre csak megy. én pártolnám, hogy biciklire legyne kötelezõ KRESZ vizsga, persze nem kell annyit tudniuk mint egy autósnak, de legalább egy segédmotorhoz szükséges KRESZ oktatást mindenkinek kéne még akkro is ha se biciklire se más jármûre nem ül. Be lehetne vezetni iskolákban alsõ tagozatban pl. mint önálló tanóra vagy az osztályfõnöki óra részeként, sok helyen futólag egy óra helyett tanítanak ilyesmit ( nekünk azt hiszem volt ilyen), de az kevés. Sõt osztályozni is lehetne és lehessen ebbõl is megbukni és akkor bizony csak megtanulja, legalábbis valami biztosan ráragad. Én is láttam már olyat, mikor a biciklis a beláthatatlan szûk utcából vágtatott ki ész nélkül és nem érdeklete, hogy egy nagy forgalmú fõutat keresztez. Satufékkel éppen sikerült elõtte megállni, pedig kb. 40-el mentünk. A fitalabbak meg azért is veszélyesek, mert ott a füllhalgató a fülében és ordítatja az mp3 lejátszót biciklizés közben a külvilágból semmit sem hall, beleértve a dudát meg a kiabálást sem. Pár éve Békéscabán egy biciklis simán kikanyarokott egy öbölbõl egy kamion elé, persze esélye sem volt a kamionosnak, pedig lassan ment, hiszen piros lámpától indult és megtett kb. 15-20 métert. Biciklis bement egy öbölbe majd onnan irányjelzés és szétnézés nélkül kifelé, walkmanezett jó hangosan és persze nem hallotta a kamiont sem be alá. A biciklisek nagy része pedig ilyen, ezért utálják az autósok a biciklist nem egyszer hozták már rám is a frászt. Kukásmellény meg legyne is kötelezõ ha már lámpára nem futja. Én is sok kivilágítatlan sötét ruhás biciklist láttam az úton éjszaka és bizony volt, hogy csak azért nem ütöttem el, mert megfogadtam azt a jótanácsot, hogy bármit is mond a KRESZ este ha nem jönnke szembe inkább menj a felezõvonal mentén. A biciklis meg nem fogja fel, hogy az életével játszik, de ha elütöd még a végén téged csuknak le.

 

A gyorshajtásról meg annyit, hogy mindne állítással ellentétben nem a balesetek fõ oka, csak egyszerûbb rákenni erre mint megvizsgálni pontosan. A nagyon lassan haladók sokkal veszélyesebbek, de õket nem büntetik. Egy példa. Mész mondjuk 100-al 90 helyett. Kikanyarodik eléd szétnézés nélkül egy autó egy földútról, te nem tudsz megállni belerohansz. Az eredmény meg az lesz, hogy a gyorshajtás okozta a balesetet, pedig nem ,, hiszen ha 90-el mész akkor sem tudsz megállni, sõt 50-él sem.

 

A rendõrök meg valóban csak azokat piszkálják ,akik könnyû prédák. Egyik havernak van egy Rover 400-as kocsija, nagy és luxusautónak számít. Értéke már nem nagyon van, ezt nem is gyártják már. Mióta megvan neki sosem állították meg a rendõrök ellenõrzésre. Volto lyan tavaly húsvétkor, hogy kivonultak a városban több helyre is és mindenkit megállítottak, ugye vadásztak az ittas vezetõkre, abból kiindulva, hogy locoslkodás után vagy közben vagy elõtte hátha felhajtott egy pohár sört és azt még kimutatja a szonda fél óra után. Õt nem állították meg, pedig elõtte is megfogtak minden kocsit meg a mögötte lévõt is. Egyébként pártolnám azt is, ami a legtöbb országban van, hogy a rendõr csak indokkal állíthat meg, találomra nem, csak ha látja, hogy elkövettél valamit. Volt is errõl szó pár éve, erre valamelyik nagyokos azt írta le egy újságban, de akkor honnan fogja megtudni a rendõr, hogy ki szabálytalankodik ( röhögtem is rajta hosszú percekig). Sõt az is elhangzott ellenérvnek, hogy de akkor a jogsi nélkül vagy piásan vezetõket hogyan fogják meg? Hát ha minden szabályt betartva vezet valaki jogsi nélkül megp iásan az miért baj? Hiszen akkor tud vezetni. Ha pedig nem tud akkor a rendõr már okkal állítja meg, elég ehehz egy rossz sávváltás vagy pl. az is, hogy túl lassan megy, hiszen indokolatlanul nem lehet lassan haladni, és a rendõr megállíthatja, hogy meggyõzõdjön róla, hogy indokolt.

[jagdtigger]

Most nem akarlak idegesíteni de egy kicsit sok hiba van a hozzászólásodban. Ami az idegesítõ biciklis illeti nekem meg néha a gyalogosok mennek az agyamra megyek a bicikliúton és kilépnek elém, néha csak úgy tudok megállni hogy neki ne menjek hogy farolok egyet, csak ugye a gumi meg így gyorsan kopik, szóval nem csak a bicikliseket kéne oktatni.

[Adani]

Ez is igaz, ilyen is van, sok gyalogos megy a bicikliúton meg oda nem néz csak átmegy rajta, a biciklis meg húzhat satuféket meg ránthatja el a kormányt, hogy ne üsse el, mert ha összeötköznek, akkor valószínûleg õ sem ússza meg sérülések nélkül.

[ezermester]

Nos, ha az általánosban oktatnák a helyes közlekedést, akkor abból, nem csak a kerékpárosnak jutna, hanem a gyalogosnak is.

Nálunk gyakorlati órán még a motorozást is oktatták. Motoroztunk is. Egy igazi vérbeli simson stár az oktató jármû. Még ma is pöpec.

 

Egyszóval nyugodtan bevehetnék a tananyagba, heti egy-két alkalomra, a következõket.

Alsó tagozat: Hogyan közlekedjünk? Zebra, piros lámpa, fegyelem, stb. Magyar kultúra alapfogalma. Pl. zsepi használat, meg ilyenek. (sajnos kell) Mit szabad, és mit nem. Hogyan viselkedjünk idegenekkel?

Felsõ tagozat: Hogyan közlekedjünk kerékpárral. ( mit jelent, a zebra két végén az áthúzott kerékpáros?) Közlekedési morál Magyarországon és külföldön. Magyar kultúra, avagy illemtan, tánc alapfokon, nemzeti örökség, stb. Tudatos környezetvédelem. Magyarországon élõ kisebbség kultúrája, hagyományai, és történelme. Káros szenvedélyek hatásai. Hogyan viselkedjünk különbözõ helyeken.

Aztán tizedikben ismétlés, pl.: Miért nem tudod még mindig, mi az a zsebkendõ?

 

Valahogy van egy-két dolog, ami manapság kimarad az oktatásból, pedig a szülõk egyre kevesebbet foglalkoznak a gyerekekkel. Normálisabbnak tartom, mint azt, hogy az ovisokat furikáztatják az ország másik felébe kirándulni, az iskolában meg már külföldre járnak. (Van rá helyi példa.) A szülõ pedig, meg van pumpolva anyagilag. Olcsóbb és hasznosabb lenne, mint az, hogy a gyerek délutántól estig csavarog, és azt tanulja, amit az utcán lát, mert a szülõk épp karriert építenek.

 

Aztán jön a rendõrségen sokat hallott mondat: Nem tudtam, hogy drogozik, és nem értem miért tört be, mikor megvettem neki mindent, amit akart? (Ennyit a nevelésrõl.)

[Adani]

Igazad van. Sõt nem ártana olyan dolgokat is tanítani, amelyekre a mindennapi életben lehet szükség. Hol kell pl. az üres üveget visszaváltani, hogyan kell egy villanykörtét cserélni, mire való a biztosítéktábla ( ha levágja valami az automata biztit akkor vissza lehet ott kapcsolni), hogyan kell tömegközlekedni ( menetrendek használata, jegyvásárlás) meg ilyesmik. Nekünk pl. volt háztartástan óránk is, fõzés, varrás, vasalás alapfokon. Sõt barkácsolás is, igaz sok értelmes dolgot nem csináltunk, de azért mégis el lett magyarázva, hogy hogyan kell a kalapácsot meg a többi szerszámot használni és fõleg, hogy mire jó. Mi is motoroztunk nálunk azt hiszem Babetta volt.

 

Emellett lehetne pl. azt is tanítani, hogy különbözõ okiratokat meg hasonlókat hogyan kell kitölteni. Adóbevallás, cégalapítási papírok stb. Bioszórán lehetne pl. elsõsegélyt tanítani, olyasmi szinten mint, amit a jogsi megszerzéséhez le kell tegyél. Ezeknek hasznát vehetné mindenki a mindennapi életben is. Az a baj, hogy túl sok a lexikális tudás, amit oktatnak, inkább a gyakorlati oktatást kéne elõvenni. Emlékszem pl. földrajzból nem szerettem mikor a világ majdnem minden országának be kellett magolni az összes gazdasági meg hasonló adottságait. Felesleges, aki akarja megnézi a lexikonban. Azt azért tudja a gyerek, hogy hol találja meg a térképen meg, hogy kik a szomszédai ugye általános mûveltség, de a gazdasági adatot minek? Lehetne tanítani térképhasználatot például, arra bármikor szüksége lehet, vagy akár GPS használatot.

 

Ne megy ember van, aki a mindennapi élethez olyan hülye mint hat pár rendõrcsizma, de diplomát az tudott szerezni. Tipikusan bölcsészjelenség, aa bölcsészektõl bocsi, de ugye aki nem inge az ne vegye magára. Kijárja az egyetemet, ahol benyalja a sok lexikális tudást, örül a diplomájának meg õ maga az élõ lexikon, de közben képtelen egy villanykörtét kicserélni, egy órát beállítani, egy mobiltelefonon átállítani a csengõhangot. Nem is tudom ki mesélte a történetet miszerint egy ismerõse egy albiban lakott egy bölcsésszel. A gyerek péntek reggel hazament és vasárnap este arra ér vissza, hogy ül a csóka a tök sötétben, mert sikerült szombaton levágnia a biztit és mivel nem tudta mit kell csinálni, ült másfél napig a hideg és sötét lakásban, mert se TV se mikrósütõ se semmi, pedig elég lett volna visszakapcsolni a biztit.

 

Tudnék még mit írni, de majd holnap folytatom mert kezdek fáradni.

[die nadel]

....KRESZ oktatást mindenkinek kéne még akkro is ha se biciklire se más járműre nem ül. Be lehetne vezetni iskolákban alső tagozatban pl. mint önálló tanóra vagy az osztályfőnöki óra részeként....

Én 35 éves vagyok és annak idején általános iskolában az osztályfőnöki óra részeként oktatták a KRESZ-t, és nem csak néhány órán, hanem rendszeresen. Még KRESZ versenyekre is lehetett nevezni, és ezzel is ösztönözték a fiatalokat a KRESZ tudásuk tökéletesítésére.

Hogy ez ma miért nincs így, azt nem tudom.

A KRESZ oktatás ugyanúgy hiányzik manapság az iskolákból, mint a szexuális felvilágosítás.

Pont a minap volt erről szó, hogy 200 tanárt képeztek ki arra, hogy iskolákban szexuális felvilágositó órákat tartsanak. Ez egy remek ötlet, csak 200 tanár elég kevés. És akkor az egyik középiskola igazgatója kijelentette, hogy az ő iskolájába nem kell ilyen oktatás, mert a tanulói még nem élnek szexuális életet. Nem tudtam, hogy sírja-e vagy nevessek:

1. Ha valóban nem élnek nemi életet, akkor is csak a hasznukra lehet a szexuális felvilágosítás!!!

2. Komolyan azt hiszi egy középiskolai igazgató, hogy a 15-19 éves gyerekek nem élnek nemi életet?

És ez egy felnőtt, felelős beosztásban lévő ember, állítólag komoly pedagógiai háttérrel! Siralmas!!!

[Adani]

Lassan már tényleg óvodás kortól kell a szexuális felvilágosítás ahogy Csokszondik is mondja a South Parkban. De mindenképpen általános iskola felsõ tagozatában már igen.

 

Gyökeresen át kéne alakítani a középiskolás tanrendet mindenképp. Van olyan középsuli ahol az módi, hogy negyed évente vizsgáznak és nincs felelés meg számonkérés közben, olyan mint a felsõoktatásban. Ez pedig jó, mert lesz vizsgaélménye a tanulónak nem az érettségin kerül elõször olyan helyzetbe, hogy szóbeli vizsga meg írásbeli. Szerintem be lehetne vezetni a kreditrendszert is kicsiben. A volt középsulimban pl. már van elektronikus napló a papíralapút csak azért vezetik, mert kötelezõ, de amúgy az elektronikus a mérvadó. Lehetnének kötelezõ tárgyak, meg választhatók, és mindenkinek kötelezõ lenne valamit felvenni a kötelezõk mellé. Akit nem érdekel a tesi az ne vegye fel, de ha a rajz érdekli akkor lehet neki ebbõl több órája.

[jagdtigger]

Gyökeresen át kéne alakítani a középiskolás tanrendet mindenképp. Van olyan középsuli ahol az módi, hogy negyed évente vizsgáznak és nincs felelés meg számonkérés közben, olyan mint a felsőoktatásban.

Ja, csak akkor mi öztönzi az embert a tanulásra, két vizsga között nem tanul, utána meg egy héttel a vizsga előtt akarja bemagolni az odáig vett anyagot.

[die nadel]

Jó dolog a negyedévente egy vizsga, viszont én meghagynám a röpdolgozatot is, mert az ösztönzõleg hat a folyamatos tanulásra amikor nem tudod mikor írsz dolgozatot az eddig tanultakból!

[ezermester]

Hát igen, ez mind jól jönne. Jártam én is hasonló cipõben, az iskolázott, volt barátnõmmel.

Tanárnõként diplomázott, jól beszél németül, de se fõzni… nem tudta, hogy a porszívónak van zsákja, és azt néha üríteni kell.

Egyszer meg eljátszotta az öngyi-t. Bevett egy levél gyógyszert. (Féregtelenítõt) Mondtam neki, hogy most egy darabig nem lesz gilisztád.

 

Nagyon sok mai ember, ha megszûnne a környezete, éhen halna, vagy idegösszeroppanást kapna.

Az a baj, szerintem, hogy eleve arra nevelik, hogy karrier aztán a többi. Tele lesz a feje adatokkal, amit ki tud nyomtatni a száján, de ha élni kell, akkor error. Én rossz gyerek voltam, és eleven. Megtanultam megállni a saját lábamon, és szerelõt szinte soha nem láttam a dolgaimhoz. Minden érdekelt, amirõl nem tudtam, mi van belül. Megtanultam, életképesnek lenni. Most pedig, az utóbbi húsz év alatt négy szakmát sajátítottam el, miközben még mindig érdekel, amirõl nem tudok. Az, aki teli tölti a fejét száraz adatokkal, az életben nem akarja tudni, hogy mibõl van a virsli. Aki viszont tudja mitõl minõségi hús a virsli, érdekelt, hogy töltögesse magát adatokkal.

 

Így lehet meglepetéseket okozni, egy munkahelyen, amikor a konyhalány, takarító, udvaros, stb. megdönti a felsõ vezetõk agymenetét.

Ezt a döbbenetet váltottam ki, amikor konyhai kisegítõként dolgoztam, és mindig befejeztem azokat a keresztrejtvényeket, amit a szakácsok, meg a fõnök félbe kényszerült hagyni, mondván túl nehéz.

Nem túl régen jogi vita folyt, a munkahelyemen, szerzõdésrõl, és a csalásról, ill. annak fogalmáról. Mellettem vitázott az üzemvezetõ, és a részlegvezetõ, meg egy csoportvezetõ. Muszáj volt belekotyognom, miszerint egyiknek sincs igaza. Aztán idéztem, a törvénykönyv oda vonatkozó részét. Kivonultak az irodába, és megnézték a polgárjogi leírásban, aztán két hétig kerülgettek nagy ívben, mert nem tudtak hova tenni. A titkárnõ kérdezte meg, hogy honnan tudtam szó szerint idézni, mert egész délelõtt, ezen vitáztak, amikor megmondtam nekik, utána fél órán keresztül vitáztak arról, hogy ki a fene, lehetek. Én meg azt mondtam a titkárnõnek, hogy a szakmai képzésem egyik alapeleme, a három jogforma alapjainak tudása. Azóta sem tudják szerintem, mi az a három, viszont kerülnek erõsen. Folyton a kollegáimmal üzennek, ha akarnak valamit.

Ja és nekem van egyedül meg az összes védõfelszerelés, amit valaha kiadtak a dolgozóknak.

 

Én persze élvezem az olyan helyeket, ahol hülyének néznek. Szeretem látni, mások döbbent arcát.

[Fujitsu]

Emellett lehetne pl. azt is tanítani, hogy különbözõ okiratokat meg hasonlókat hogyan kell kitölteni. Adóbevallás, cégalapítási papírok stb.

A mi sulinkban ezt is megtanították nekünk.

Akit nem érdekel a tesi az ne vegye fel

A testnevelés más kategória, az az egészségmegõrzés eszköze. Éppen ezért érthetetlen számomra, hogy miért kell úgy kezelni, mint a többi tantárgyat.

én meghagynám a röpdolgozatot is, mert az ösztönzõleg hat a folyamatos tanulásra amikor nem tudod mikor írsz dolgozatot az eddig tanultakból!

Nem leszel túlságosan népszerû, ha ilyeneket írsz...

[die nadel]

én meghagynám a röpdolgozatot is, mert az ösztönzõleg hat a folyamatos tanulásra amikor nem tudod mikor írsz dolgozatot az eddig tanultakból!

Nem leszel túlságosan népszerû, ha ilyeneket írsz...

Ez nem népszerûségi verseny, hanem ésszerûség! Nekünk ott lebegett a fejünk felett a röpdolgozat és egy-két kivétellel tanultunk is, ugyanis komolyan visszavetette az félévi-évvégi jegyet egy-két elszúrt és rossz jeggyel végzõdõ röpdolgozat.

Különben is, annak idején apám is tett olyan dolgokat amiért nagyon haragudtam rá akkor! Most hálás vagyok érte, hogy azt csinálta amit csinált és nem másképp. Természetesen a nevelésre gondolok.

[jagdtigger]

Hamár a tantárgyaknál járunk, egyáltalán mi értelem a fizikának, olyat tanulunk néha hogy égnek áll a hajam, és ilyen problémákkal nem hiszem hogy találkozni fogok a való életben, ami a lexikális tudást illeti szerintem is túl sok mindent akarnak megtaníttatni velünk, pl ma kaptunk egy papírt, A4-es, éghajlatokról és holnapra nyaljam be úgy hogy térképen is meg kell mutatnom hogy hol milyen éghajlat van.