Jump to content
GSForum - Segélyvonal

Világnézetek


-StiF-

Recommended Posts

aluminiumtrioxid

lehet életszerû projekteket alapozni.

Hogy még konkrétabb legyek: nem feltétlen úgy kell segíteni pl. a romákon, hogy adok nekik 2 disznót, hanem, mondjuk úgy, hogy csinálok egy olyan kollégiumot a gyerekeiknek, ahol megfelelõ képességû tanárok fejlesztik õket, néhány év alatt behozzák a hátrányukat, és ugyanúgy leérettségiznek, mint bárki más. (True story mindkét megoldási kísérlet.) És egy társadalomtudós arra jó, hogy ilyen projekteket kidolgoz.

Ahol ennek a megoldásnak a kiötléséhez külön társadalomtudósra van szükség, ott azért a népesség általános IQ-színvonalával komoly bajok vannak.

Link to comment
Share on other sites

_z0LEe_

Mérnök vagy orvos? :P

Ha nem lennének bizonyos társadalomtudományok, akkor a mérnök működésének nem lennének meg a keretei ( pl. jog, közgazdaság)

Ahol ennek a megoldásnak a kiötléséhez külön társadalomtudósra van szükség, ott azért a népesség általános IQ-színvonalával komoly bajok vannak.

Nyilván ha olyan egyszerűek lennének bizonyos társadalmi problémák (mint ahogy most a romák segítése lett felhozva) megoldásai, hogy nem kellenek hozzá társadalomtudósok, akkor nem is létezne ez a probléma, mert megoldották volna a ttk-sok vagy bárki. De úgy tűnik léteznek.

Link to comment
Share on other sites

aluminiumtrioxid

Nyilván ha olyan egyszerûek lennének bizonyos társadalmi problémák (mint ahogy most a romák segítése lett felhozva) megoldásai, hogy nem kellenek hozzá társadalomtudósok, akkor nem is létezne ez a probléma, mert megoldották volna a ttk-sok vagy bárki. De úgy tûnik léteznek.

...Ami mit is bizonyít a társadalomtudósok hatékonyságával kapcsolatban? :troll:

Link to comment
Share on other sites

_z0LEe_

...Ami mit is bizonyít a társadalomtudósok hatékonyságával kapcsolatban? :troll:

létjogosultságukat. ha minden rendben lenne, akkor nem kellenének. :)

Link to comment
Share on other sites

aluminiumtrioxid
:omg:
Link to comment
Share on other sites

_z0LEe_

:)

Link to comment
Share on other sites

aluminiumtrioxid

...És nem érzed esetleg, hogy a létjogosultságnak valamiképp össze kellene függnie a hatékonysággal?

Link to comment
Share on other sites

_z0LEe_

Tehát önmagában az hogy léteznek, vagy nem léteznek ezek a társadalmi problémák nem jelent túl sokat társadalomtudósok hatékonysága szempontjából. Ez cska igen, vagy nem lehet, a hatékonyságot, pedig jó lenne kicsit jobban számszerűsíteni.

Szerintem nem a a problémák létezése, hanem az, hogy "mekkora mértékben jelentkeznek" ezek a problémák lehet kapcsolatban a társadalomtudósok hatékonyságával (persze ez is sokkal több tényezőnek a függvénye, mint ez egy). Arról, hogy ők mennyire hatékonyak leginkább akkor lehetne valamit tényszerűen megállapítani, ha lenne valami összehasonlítási alapod. mondjuk egy olyan ország ami nagyon hasonló a miénkhez (demográfia, népesség, gazdaság, meg minden olyan tényező, amitől függnek a társadalmi problémák), csak abban tér el a kettő, hogy az egyikben vannak t.tudósok, a másikban pedig nincsenek. :D Persze ilyen csak elméletben lehetséges, és biztos vannak más módszerek is a megállapítására. Én csak abból a feltételezésből indultam ki, hogy biztos hogy "nem véletlen" a társadalomtudósok létezése, és ez nyilván kapcsolatban van a társadalmi problémák létezésével, és ezeknek a szintje lehet a hatékonysága a t.tudósoknak.

(persze nem azt mondom, hogy ez az elképzelésem teljesen helytálló és ez az egyetlen elfogadható, de nekem így egész logikusnak tűnik)

Link to comment
Share on other sites

aluminiumtrioxid

Tehát önmagában az hogy léteznek, vagy nem léteznek ezek a társadalmi problémák nem jelent túl sokat társadalomtudósok hatékonysága szempontjából.

Viszont mivel a létjogosultság és a hatékonyság (jobb helyeken) szorosan összefügg, ezért remekül meg is magyaráztad, hogy a társadalomtudósok létjogosultságát miért nem feltétlenül indokolja a társadalmi problémák jelenléte.

Link to comment
Share on other sites

_z0LEe_

Akkor Te mivel indokolnád a társadalomtudósok létjogosultságát? Vagy legalábbis azt, hogy mégis miért társadalomtudósok foglalkoznak társadalmi problémákkal? Valami oka csak van neki. :)

Viszont mivel a létjogosultság és a hatékonyság (jobb helyeken) szorosan összefügg, ezért remekül meg is magyaráztad, hogy a társadalomtudósok létjogosultságát miért nem feltétlenül indokolja a társadalmi problémák jelenléte.

mindenképpen van kapcsolat nem mondtam hogy nincs. :D De alacsony hatékonyság mellett is lehet valaminek magasfokon létjogosultsága, miért ne lehetne? :) az meg hogy mi a "jobb hely" elég szubjektív.

Link to comment
Share on other sites

aluminiumtrioxid

A társadalomtudományoknak akkor lenne értelme, hogyha mindig az adott generáció legígéretesebb elméinek egy adott hányadát szabadítanánk rá ezekre a karokra, rajtuk kívül meg mindenki más foglalkozzon valami produktívabbal. Szerintem abban egyetérthetünk, hogy nincs sok értelme évente baromi sok, intellektuálisan nem épp a legmagasabb bérceket ostromló fiatal diplomást kiszarnia az egyetemeknek ezeken a területeken, csak azért, hogy tányért mosogassanak.

Link to comment
Share on other sites

_z0LEe_

A társadalomtudományoknak akkor lenne értelme, hogyha mindig az adott generáció legígéretesebb elméinek egy adott hányadát szabadítanánk rá ezekre a karokra, rajtuk kívül meg mindenki más foglalkozzon valami produktívabbal. Szerintem abban egyetérthetünk, hogy nincs sok értelme évente baromi sok, intellektuálisan nem épp a legmagasabb bérceket ostromló fiatal diplomást kiszarnia az egyetemeknek ezeken a területeken, csak azért, hogy tányért mosogassanak.

Igen ebben van némi igazság, főleg hogy túlképzés van ilyen területű diplomásokból, de azért az első mondat hagy némi kívánni valót maga után. :) Egyrészt nem ez volt kérdés* (bár nem tudom, hogy válasznak szántad-e), másrészt meg azt nem tudom elfogadni, hogy ne lenne a társadalomtudományoknak értelme (eddig társadalomtudósokról értelméről volt szó, most hirtelen az egész nagy tudományág lett megkérdőjelezve. Ez egészen drasztikus kijelentés volt :D ) . És azt sem tartom feltétlenül helytállónak, hogy feltétlenül a krémnek és a legígéretesebb elméknek kell lennie pszichológusnak, pedagógusnak (ha nem ő a társadalom legígéretesebb elméje, akkor nem is kell tanító?), vagy gazdaságban dolgozó embernek, mondjuk egy mezei könyvelőnek. Persze okosnak kell lenniük, de a "legígéretesebb elme" kifejezés azért túlzás. :D Mondjuk pszichológiára így is alig lehet bekerülni. A magas ponthatár miatt meg, hiába nehéz a szak, a kiszórás se lesz túl nagy, és esetleg könnyűnek hat kívülálló (pláne, olyan valakinek akit mondjuk 240 ponttal felvettek matek szakra, és csodálkozik mennyien kihullottak vele együtt a szakról. nem azt mondom, hogy könnyebb a matek szak, mert az hülyeség, de logikusan ez is közrejátszik a nagy szórásba. matek szak helyett jöhetett volna bármi hasonlóan nehéz ttik-s meg mérnökis cucc, amire méltánytalanul alacsony ponthatárral be lehet kerülni. Ezt attól hogy a quotéban van nem neked címzem, meg nem akarom a nehézséget és a hasznosságot párhuzamba állítani, hanem csak úgy eszembe jutott, blablabla :) ) számára.

Persze hasznosságot és értelmességet sem egyértelmű az alapján eldönteni, hogy társadalomtudományról vagy természettudományról beszélünk. Ha össze hasonlítjuk egy környezettanos, vagy környezetmérnök, agrármérnök kilátásait mondjuk egy nem annyira szar helyen szerzett pénzügy és számvitel diplomával, akkor valószínűleg az utóbbinak a jobbak az elhelyezkedési esélyei. Nem tudom, hogy ezek a szakok-e a legértelmetlenebbek a "science" részben, mindenesetre nem hallottam róluk túl jókat.

*mármint gondolom akkor nem volt egyértelmű, de szimplán csak arra akartam kilyukadni, hogy mi az az OK, hogy vannak társadalmi problémákkal foglalkozó társadalomtudósok. Nem az, hogy szerinted mikor lenne értelme, hanem hogy miért van mégis úgy, hogy vannak.

*mármint gondolom akkor nem volt egyértelmû, de szimplán csak arra akartam kilyukadni, hogy mi az az OK, hogy vannak társadalmi problémákkal foglalkozó társadalomtudósok. Nem az, hogy szerinted mikor lenne értelme, hanem hogy miért van mégis úgy, hogy vannak.

már nem lehet beleszerkeszteni: Nem az, hogy szerinted mikor lenne értelme, hanem hogy szerinted miért van mégis úgy, hogy vannak. mert a társadalmi problémák létezésébõl kiinduló ötletem el lett vetve, ezért vagyok kíváncsi hogy van-e más ötlet. Nem azért, hogy feltétlenül lehurrogjalak, olyan elven, hogy enyém is szar, akkor a tiéd is szar, hanem mert tényleg érdekel, hogy ezen kívül mivel lehet indokolni a létüket. Mert nekem más ötletem nincs.

Link to comment
Share on other sites

Lloth

Ahol ennek a megoldásnak a kiötléséhez külön társadalomtudósra van szükség, ott azért a népesség általános IQ-színvonalával komoly bajok vannak.

Tádááám, íme a megoldás! :s18: Tulajdonképpen bárki ki tudna dolgozni jó projekteket, ha venné a fáradtságot, és félre tenné a sztereotípiáit, olvasna néhány könyvet, és hajlandó lenne 2,5-3 órát beszélgetni az adott társadalmi problémáról az érintetettekkel (a csövesekkel, a romákkal, a szegényekkel, akárkivel) abban a közösségben, ahol mondjuk meg szeretné oldani az adott problémát. (Mert, hogy ezeket nem lehet országos, csak helyi szinten megoldani, szerintem.) De Magyarországon szerinted hányan tennék meg ezt? Hogy előítéletek nélkül leülnek mondjuk egy romával beszélgetni, és nem azt kérdezik, hogy "te miért nem dolgozol/miért vagy büdös/miért lopsz"? Hát, ezért kellenek társadalomtudósok.

Igen, egy tanult, és előítélet-mentes társadalomban nem kellenének társadalomtudósok. Ilyen társadalmak viszont egyenlőre nem igazán léteznek.

Szóval, egy mondatot még hozzá téve az alábbi vitához: a társadalomtudományt a társadalmi problémák léte és a többség ezekhez tanúsított hozzáállása legitimálja. És van hatékonysága a társadalomtudósoknak, csak nem mérhető annyira konkrét számokban, mint hogy pl. egy mérnök egy év alatt x gépet tervez meg. Valóban, nem egzakt és kvantitatív tudomány. Attól még van szerintem létjogosultsága. Akkor ennyi erővel mi létjogosultsága lenne a művészetnek? Nincs számszerűen mérhető hatása, mégis befolyásolja az emberek látásmódját, műveltségét. Mi létjogosultsága van a múzeumoknak (és így a történelemtudománynak)? stb. stb.

Szerintem abban egyetérthetünk, hogy nincs sok értelme évente baromi sok, intellektuálisan nem épp a legmagasabb bérceket ostromló fiatal diplomást kiszarnia az egyetemeknek ezeken a területeken, csak azért, hogy tányért mosogassanak.

Agreed. B) Számtalan évfolyamtársam volt, aki azért jött erre a szakra, "hogy valami legyen". Évfolyamonként kb. 4-5 ember van, aki tényleg komolyan gondolja ezt, és komolyan ezzel akar foglalkozni.

Link to comment
Share on other sites

tenderlumpling

A mûvészetek létjogosultságával nagyon cinikus lettem mostanában. Nekem ez az irodalom (vagy még abszurdabb utakon: film és videojáték). Most már látom, hogy nem azt a végtelen lehetõségek horizontját jelenti, mint amikor elkezdtem írogatni. És pont ez az érzés kezdett el bennem olyan gondolatokat mozgatni, hogy milyen hasznot tudnék én kitermelni a társadalomnak azáltal, hogy az írást természetesen tudom kultiválni.

És semmilyet. Nem azért, mert nincs ötletem, vagy nincs kitartásom, hanem mert zártak a kapuk. Nincs meritokrácia. Nem elég, hogy nonprofit tevékenykedek immár 5 éve a munka és magánélet mellett (!), és ilyenek mennek, hogy cikkírás, fordítás, besegítés filmmûvészeti egyetemistának filmet rendezni (! :D), stb.; de amikor odaállok ismerõsök v. új platformok elé, hogy szükségem lenne egy ténylegesen hasznos fordítói / cikkírói / honlapszerkesztõi / videovágó állásra, most, hogy a munkahelyem bizonytalan (akár töredékfizetésért is, hogy ki tudjam fizetni a számlákat)... mindenhol zárt ajtókat találok.

Szóval... a mûvészetek létjogosultsága már ott tart, hogy kompetens produktumokat kell szalaggyártani, esetleg. Néha.

Link to comment
Share on other sites

aluminiumtrioxid

Azt sem tartom feltétlenül helytállónak, hogy feltétlenül a krémnek és a legígéretesebb elméknek kell lennie pszichológusnak, pedagógusnak (ha nem õ a társadalom legígéretesebb elméje, akkor nem is kell tanító?), vagy gazdaságban dolgozó embernek, mondjuk egy mezei könyvelõnek. Persze okosnak kell lenniük, de a "legígéretesebb elme" kifejezés azért túlzás. :D Mondjuk pszichológiára így is alig lehet bekerülni.

szerinted miért van mégis úgy, hogy vannak.

Én elsõsorban a jogalkotókra, közgazdászokra, szociológusokra gondoltam. Bár a kognitív pszichológiai ismeretek a racionális gondolkodáshoz elengedhetetlenek (ha nem ismered, milyen hibák vannak belekódolva az agyad mûködésébe, nem tudsz velük számolni, mikor a saját elméleteid megkérdõjelezésére kerül a sor), szóval az is fontos kutatási célpont. Ha elvárjuk valakitõl, hogy olyan elméleteket gyártson, amibõl az egész társadalom (remélhetõleg) hasznot fog húzni, akkor célszerû olyasvalakit ilyen pozícióba hozni, akinek van esélye rá, hogy sikerrel is jár. Szerintem.

Valakinek elég sok ideje és pénze volt, hogy elkezdjen különbözõ nyakatekert elméleteket gyártani és terjeszteni a baromságait, amibõl aztán egy tudományág kinõtte magát? (I'm looking at you, Freud...)

És van hatékonysága a társadalomtudósoknak, csak nem mérhetõ annyira konkrét számokban, mint hogy pl. egy mérnök egy év alatt x gépet tervez meg. Valóban, nem egzakt és kvantitatív tudomány.

Minden tudomány egzakt és kvantitatív. Igenis mérhetõ, hogy egy adott projekt mennyivel növelte az adott közösség általános életszínvonalát, mennyire hívta fel a figyelmet valamilyen társadalmi problémára, etcetera. Sokat kell hozzá kérdõívezni, adatot gyûjteni, és elfogulatlan statisztikusok kellenek, akik nem az elõre diktált következtetést próbálják ráhúzni a számokra. Ennyi.

Link to comment
Share on other sites

tenderlumpling

Minden tudomány egzakt és kvantitatív. Igenis mérhetõ, hogy egy adott projekt mennyivel növelte az adott közösség általános életszínvonalát, mennyire hívta fel a figyelmet valamilyen társadalmi problémára, etcetera. Sokat kell hozzá kérdõívezni, adatot gyûjteni, és elfogulatlan statisztikusok kellenek, akik nem az elõre diktált következtetést próbálják ráhúzni a számokra. Ennyi.

Viszont ezt észben tartva sem tudom, mi az irodalomtudomány értelme :D

Link to comment
Share on other sites

aluminiumtrioxid

Viszont ezt észben tartva sem tudom, mi az irodalomtudomány értelme :D

Az mióta tudomány? Na ugye.

Link to comment
Share on other sites

tenderlumpling

Az mióta tudomány? Na ugye.

Poén, mert angolul (és más nyelveken) "literary criticism", szóval ez a tudomány-anomália csak nálunk van :D Elég szomorú, hogy valakinek az a hivatása, hogy ezer szavas novellákból harmincezer szavas téziseket fabrikál. Semmiben nem különbözik ez attól, amikor valaki a Star Wars-prequeleket videokritizálja másfél órán keresztül.

Link to comment
Share on other sites

_z0LEe_

aluminiumtrioxid : Így, hogy konkretizáltad és leszűkítetted, mire gondoltál, nagyjából egyet is értek. de alkalmazókból sokkal több kell mint alkotókból. nem véletlenül az egyik legpiacképesebb diploma a jogi és közgazdász.

Link to comment
Share on other sites

B4LINT

Minden tudomány egzakt és kvantitatív. Igenis mérhető, hogy egy adott projekt mennyivel növelte az adott közösség általános életszínvonalát, mennyire hívta fel a figyelmet valamilyen társadalmi problémára, etcetera. Sokat kell hozzá kérdőívezni, adatot gyűjteni, és elfogulatlan statisztikusok kellenek, akik nem az előre diktált következtetést próbálják ráhúzni a számokra. Ennyi.

Az ilyen kellően jól működő és értelmezhető ökonometriai modellek létrehozásához pedig máris szükség van azokra a fránya közgazdászokra. Vagy ahhoz, hogy egy gyárban ne termeljenek feleslegesen túl sokat raktárra, ebből ne keletkezzen veszteség, vagy egyáltalán a gyárhoz eljussanak a megfelelő alapanyagok, de minimális költséggel. Vagy ahhoz, hogy az a gyár tudjon tőkét szerezni a fejlesztéséhez, kell egy pénzügyi ellátórendszer (bank, ami hitelez), amit kordában kell tartani (központi bank). Megfelelő közgazdász állomány nélkül lehetnek bármilyen zseniálisak a mérnökök, nem működik a rendszer, mert nem polihisztorok, ha kompetenciájuk esetleg lenne is az ilyen feladatok ellátására, idejük biztosan nincs.

Lehet szidni a közgazdászokat, társadalomtudósokat, de a társadalmi munkamegosztás szerves részét képezik, a jelenlegi világunk részei - egyes területek egyértelműen nélkülözhetetlenek, mások persze elsőre, távolról kevésbé hasznosak. Az is igaz, hogy a területek között nagy különbség van abban, mekkora hányaduk teremt újat, értéket, de azt is meg lehet kérdezni, mi az, hogy értékteremtés. Az, hogy egy egységnyi idő alatt egy tervezési bravúr miatt 1-gyel több darabot lehet legyártani? Egyik jóbarátom épp most szerzi meg a gépész diplomáját, és egyszerűen nem tud azonosulni ezzel, nem akarja ezt csinálni egész életében. Inkább foglalkozna a karatéval, hogy megtanítsa az embereknek, mire képesek a testükkel. Mondhatni kiábrándult. A szomorú pedig az, hogy pont azokon látom ezt a fajta kiábrándulást, akiket a legtöbbre tartok.

Link to comment
Share on other sites

-StiF-

:D

Nem, senki nem tudja, csak Isten. De õ meg van olyan troll, hogy nem mondja meg, szenvedjünk életünk végéig, fizessük a lakáshitelt, dolgozzuk ki a belünket és spóroljunk a nyugdíjra, mikor lehet, hogy már holnap eljönnek az apokalipszis lovasai. Ennek semmi értelme, ez nem egy törõdõ Isten, nem lehet egy olyan felsõbb lény akarata, aki megteremtett minket, állítólag nagyon szeret és gondunkat viseli? Miért jó neki, ha látja a jövõt, miért van eleve elrendelés, ha semmit nem tesz értünk ebben az ügyben?

Ahogy mondod, ennek így semmi, de semmi értelme nem lenne önmagában. Megszületünk, dolgozunk, majd meghalunk - valóban nem lenne ennek így értelme. De Isten nem is erre teremtette az embert. Isten az embert örök életre teremtette, h gondozza a földet és gyönyörködjön az Úrban és az egész teremtett világban és részese legyen Isten bölcsességének. De, mi emberek ezt megtagadtuk, nekünk nem volt elég mindez, nekünk több kellett. Olyanok akartunk lenni, mint maga Isten. Mi emberek arra képtelenek voltunk (és vagyunk is), h csak egyetlen egy dologban is engedelmeskedjünk a teremtõnknek. Gondoljunk csak, az elsõ bûnestre... Mi szakítottunk a jó és rossz tudásának fájáról, mert ennek az egy tiltásnak nem tudtunk engedelmeskedni. Mi emberek lemondtunk arról a kapcsolatról, ami a teremtés kezdetén fenn állt - arról, h közösségben legyünk Õ vele.

Mi a saját kezünkbe akartuk venni az irányítást és így vagyunk ezzel a mai napig is. Mi mindent jobban tudunk Istennél, mi mindenben okosabbak vagyunk nála, mi csak rágalmazni és hibáztatni tudjuk Õt, mindazokért a dolgokért amik minket értek. Pedig Õ világosan megmondta, ha eszünk a jó és rossz tudásának fájáról, meg kell halnunk. Mi nem engedelmeskedtünk, bûnbe estünk s egyúttal be jött ezzel a világba a halál, mert a bûn zsoldja a halál.

Azt állítod, h Isten nem szeret? Akkor vajon miért tudsz levegõt venni, miért dobban a szíved egymás után? Miért van az, h hitetlen létedre ezeket, mind megteheted ha nem azért, mert Isten szeret és fenntartja ennek a világnak a törvényeit? Gondold csak el, ha úgy gondolná Isten, h MOST ezt a teremtett világot és a benne rejlõ összes fizikai, kémiai folyamatot leállítani akár egy órára. Mi lenne velünk? Belegondoltál ebbe? És akkor még csak a gondviselését említettem, nem beszéltem az üdvösségrõl, amiben egy ember megérti azt, h Krisztus meghalt érte és elhordozta helyette a bûneit.

Azt kérded, h miért nem szól bele minden ember életébe? Hát most is azt teszi. Egy ember életét eszközként használja fel, h halld meg ember az Õ szavát és engedelmeskedj neki, h térj Õhozzá. Felkínálja a lehetõséget: vagy engedsz neki, vagy sem. Vagy elfogadod Õt vagy sem.

Nagymamádhoz meg csak annyit: nem ismerem õt, nem is akarom kritizálni és nem is akarok felette ítélkezni. Ha viszont egyedül Krisztusban bízik egyedül õbenne és nem másban, és elfogadta Õt, mint megváltóját, akkor megnyugtathatlak, h õ a legboldogabb ember. Megkérdezted ezt már tõle, h ennyi szenvedés közepette boldog ember-e? Hmm? Menj oda hozzá és nyugodtan kérdezd meg, nem hiszem, h leharapná a fejed. Csak kérdezd meg és meglátod. Krisztus nem azt ígérte az Õt követõknek, h minden rendben lesz az életükben. Krisztus azt mondta: „Ha valaki követni akar engem, tagadja meg magát, és vegye fel az õ keresztjét, és úgy kövessen engem.” Mt 16,24

Link to comment
Share on other sites

Joey

Ahogy mondod, ennek így semmi, de semmi értelme nem lenne önmagában. Megszületünk, dolgozunk, majd meghalunk - valóban nem lenne ennek így értelme.

<bullshit>

A fajfenntartás mond neked valamit?

Link to comment
Share on other sites

Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon

Igen, élsz és meghalsz, ennyi.

Azok az emberek, akik képtelenek ezt befogadni, kitaláltak különféle vallásokat, mert "az nem lehet, hogy az életem hiábavaló!". Az emberiség nagy része rendkívül beképzelt, túlságosan el van telve magával, pedig az az igazság, hogy még alig léteztünk a Földünkön. Az ember képtelen beletörõdni, hogy élete semmit sem számít, pedig születése elõttig felfoghatatlan mennyiségû idõ telt el, és halála után ugyanennyi el fog telni.

Annak, hogy te rövid földi élet után a Mennyben vagy a Pokolban élsz az idõk végezetéig, mi értelme van?

Isten annyi minden mást is teremtett az emberen kívül, õk miért nem részesülnek kegyben? Ugyanúgy élõlények, és az õ teremtényei, mégis le vannak szarva.

Link to comment
Share on other sites

-StiF-

Igen, élsz és meghalsz, ennyi.

Azok az emberek, akik képtelenek ezt befogadni, kitaláltak különféle vallásokat, mert "az nem lehet, hogy az életem hiábavaló!". Az emberiség nagy része rendkívül beképzelt, túlságosan el van telve magával, pedig az az igazság, hogy még alig léteztünk a Földünkön. Az ember képtelen beletörõdni, hogy élete semmit sem számít, pedig születése elõttig felfoghatatlan mennyiségû idõ telt el, és halála után ugyanennyi el fog telni.

Annak, hogy te rövid földi élet után a Mennyben vagy a Pokolban élsz az idõk végezetéig, mi értelme van?

Isten annyi minden mást is teremtett az emberen kívül, õk miért nem részesülnek kegyben? Ugyanúgy élõlények, és az õ teremtényei, mégis le vannak szarva.

Azért, mert egyedül az ember teremtetett az Isten képmására. Ez Isten rendelése, akarata. Az állatok az ember számára lettek teremtve és nem az ember az állatok számára. Az ember azért lett teremtve, h uralkodjon a földön, a vízen és a levegõben mindenféle állat felett. Láttál-e már olyan állatot ami tudatosan nevelt egy embert ketrecben, h majd ha eljõ az idõ levágja és megegye? Kötve hiszem. Más kérdés, h egy ember áldozatul esik egy olyan élõlénynek ami pusztán ösztönbõl támad...

A másik nagy különbség ember és állat között, h mibelénk Isten 'életet lehelt' más néven ezt hívják léleknek. Ami az állatoknak nincs. Nekik csak ösztöneik vannak és kész.

Link to comment
Share on other sites

Joey

Te nem ösztönből zabálsz, ha éhes vagy?

Az állattartás meg úgy 15-20 ezer évvel ezelőtti "vívmány", míg a mai ember evolúciós fejlődési vonala úgy 5-6 millió évre nyúlik vissza. Meg amúgy mondjuk a mezozoikum mindössze 180 millió évig tartott, az akkori flóra és fauna is a mÉg csak tervben sem lévő embereket szolgálta vagy mi van?

Illetve még egyszer megkérdezném: a fajfenntartás mond neked valamit? Kell ennél több "értelem" az emberi életnek?

Link to comment
Share on other sites

Create an account or sign in to comment

You need to be a member in order to leave a comment

Create an account

Sign up for a new account in our community. It's easy!

Register a new account

Sign in

Already have an account? Sign in here.

Sign In Now
×
×
  • Create New...