methew Posted April 22, 2007 Posted April 22, 2007 Jajh emberek.. tényleg szeretem ezeket a "szabad müvészi formák" meg "nemzárom müvészetemet láncokra" meg hasonlók.. De mostannság kezd unalmas lenni, mert tényleg elfogadható, hogy van egy-kettő ilyen, de csak akkor tényleg, ha feltudja mutatni a tudást egy szabályos versben és megmutatja, hogy hogy ír egy verset már az "általa alkotott szabad müvészi formák" között, és ha ebből kiderül, hogy "ő mennyire jobban ír teljes formai szabadságban". Mert emberek bármilyen hihetetlen és maradi dolog, de ez (a verselés szabályai, hasonlók) olyan dolog, ami nem azért alakult ki, hogy legyen és szivassuk saját magunkat, hanem mert valami tényleg van mögötte... ismétlem: bármilyen hihetetlen! Nem kell magadra venni PD.. és nem kell senkinek magára vennie, de én azt mondom: fontoljátok meg! (ráadásul nehezebb rendes verset irni, a szabad, teljes verselésben.. mert mi a vers egysége? A ritmus. (általános isk. ) És a rímelés, a szabályos szótag szám már önmagában ad egy fajta rimust.. érdemes szem előtt tartani...)
Madness Posted April 22, 2007 Posted April 22, 2007 A szabadverset sosem értettem, hogy miért mondják versnek. Valaki elmagyarázná? Az egyetlen oka, hogy versnek nézek egy olyat az az indokolatlanul sok enter használat (ami szinte verssorokra és versszakokra töri, meg általában mellé szokták írni, hogy xy verse és akkor tudom, hogy ez vers).
P_D_Eye Posted April 22, 2007 Posted April 22, 2007 Ígérem, legközelebb a kötött verselésem veszem majd elő. Nem fogok régi verset publikálni, mert az ciki. :lol: Amúgy főleg, hogy kihangsúlyoztad, még jobban magamra vettem, mint vettem volna amúgy. De sebaj, legalább majd mondhatom, hogy meg nem értett művész-zseni vagyok.
cHiPa Posted April 22, 2007 Posted April 22, 2007 ...De sebaj, legalább majd mondhatom, hogy meg nem értett művész-zseni vagyok. Életcélod volt ez, ne tagadd! :lol: De azért szívesen látunk itt bármivel
ZaTHaR Posted April 22, 2007 Posted April 22, 2007 Ex. Mint egy rágógumit: Megrágtam és... Kiköptem. _________________ Visszaolvasva látom, rosszabbkor nem is írhattam be ide ezt a kis bigyulát. Na, majd kaptok valami konvenció-követő próbálkozást is, de azon még dolgoznom kell egy kicsit. Majd rendesen visszaolvasok, byez! ___________________ Csak nem álltam meg, hogy visszaolvassak :D. Nos. Tender: ez most annyira nem fogott meg, mint az eddigiek, de így tovább, mert itt te vagy nálam az egyik favorit. ^^ P_D_Eye: nos, rég volt ilyen, de most kifejezetten nem értek egyet cHiPa-val, se methew-al, így értelemszerűen Madness-el sem. József Attila szerintetek kötött versformákat használt? Nem, egy csomó hasonló jellegű verse volt, ahol a sorok össze-vissza, mégis valahogy rendezetten rímelnek egy korábbi sorvégre. Én itt is valami hasonlót láttam, amit hibának mondanék így elsőre(bár a rímek a helyükön vannak), hogy a sorok tördelése tényleg nem az igazi. Sajnos így újra átolvasva nem is lehetne úgy letördelni ezeket a sorokat, hogy jobb legyen, vagyis sztem egykét szó vagy szószerkezet lecserélése, átszerkesztése segíthet (de nem olyan fájdalmasak egyébként a soráthajlások). Egyébként nekem tetszett, tényleg! Írj csak továbbra is így, írd a magadét; minden költő a maga hangján szólt nagyot, soha nem másén! Ami a forma tartását és a szabad elképzeléseket illeti: arany középút. Lehetőleg nem úgy, hogy félig-félig teljesül, hanem hogy mindkettő meglegyen! Így tovább!
Luckyman Posted April 23, 2007 Posted April 23, 2007 Zöld erdőben jártam, Bad Sector-t láttam, El akart szaladni, A GS-t meg eldobta én meg felvettem és elolvastam. Muhahahaaaaa...
Madness Posted April 23, 2007 Posted April 23, 2007 P_D_Eye: nos, rég volt ilyen, de most kifejezetten nem értek egyet cHiPa-val, se methew-al, így értelemszerűen Madness-el sem. József Attila szerintetek kötött versformákat használt? Nem, egy csomó hasonló jellegű verse volt, ahol a sorok össze-vissza, mégis valahogy rendezetten rímelnek egy korábbi sorvégre. Én itt is valami hasonlót láttam, amit hibának mondanék így elsőre(bár a rímek a helyükön vannak), hogy a sorok tördelése tényleg nem az igazi. Sajnos így újra átolvasva nem is lehetne úgy letördelni ezeket a sorokat, hogy jobb legyen, vagyis sztem egykét szó vagy szószerkezet lecserélése, átszerkesztése segíthet (de nem olyan fájdalmasak egyébként a soráthajlások). Egyébként nekem tetszett, tényleg! Írj csak továbbra is így, írd a magadét; minden költő a maga hangján szólt nagyot, soha nem másén! Ami a forma tartását és a szabad elképzeléseket illeti: arany középút. Lehetőleg nem úgy, hogy félig-félig teljesül, hanem hogy mindkettő meglegyen! Így tovább! József Attilánál sem értettem, hogy mitől számít még versnek egy szabadvers. A rendezettséget, meg a rímelést nem mondanám, hogy mindig megtaláltam. Erről egyébként egy aranyos eset jutott eszembe. Valamikor a gimi utolsó két évében Radnótitól kellett az Erőltetett menetet, vagy a Razglednyicákat megtanulni. Abban voltak a sorok közepén szünetek hagyva (tab, vagy sok space, ki hogy nevezi), és a legújabb kiadású szöveggyűjteményekben túl nagyra csinálták a szünetet, úgyhogy pár ember megtanulta a verset, úgy hogy azt hitte valami szabadvers és nem tűnt fel nekik, hogy a sorok elsőfelét szavalják el, aztán meg a másodikakat mondják. Mintha külön versszakok lennének. Az se volt zavaró számukra, hogy nem sok értelme maradt a szövegnek. Ezeknél a nagy modern művészeknél már megszokták. Szóval ez ugrott be a meg nem értett művészekről, meg a szabadversről.
Demonic Posted April 23, 2007 Posted April 23, 2007 Csak annyit fűznék hozzá, hogy a verset nem a rím vagy a rendezettség teszi, hanem a ritmus. Lehet, hogy nem törekedünk rá, de avval, hogy rímeket faragunk, és megkötjük a szótagszámot, már adunk egy ritmust művünknek.. persze a szavak megválasztása lehet olyan rossz, hogy agyonütni Szvsz könnyebb kötött formában alkotni, mert akkor nem lesz túl terebélyes a sor vagy versszak, és jobban kijön a hangzás - egy szabad versnél sokat kell trükközni, és ott már tényleg József Attilának vagy Radnótinak kell lenni, hogy remekmű legyen. Lentebbi versekhez most nem írnék semmit, hisz mindenki megelőzött, de azért kaptok verset, mert az úgy nem úgy, hogy akárhogy. Látom Látom a nagy világot, Rothadó mocsár-lápot. Dróton húzott Hús-vér bábok, sivár sorsok, járnak táncot. Látom a nagy világot, A félresiklott álmot. Izzó tűzben Vadként űzve: Nő és gyermek Egyként égnek. Látom a nagy világot, Undorító, átkozott. Szabad elme szeggel verve, S néppel iga száll a sírba. De látom a kiútat, Az arcot, ki fényt mutat. Ki ott fenn, a Golgotán Értünk halt a keresztfán. Remegett akkor mind menny és pokol, S majd ha eljő a kor, megremeg majd újból!
ZaTHaR Posted April 23, 2007 Posted April 23, 2007 József Attilánál sem értettem, hogy mitől számít még versnek egy szabadvers. A rendezettséget, meg a rímelést nem mondanám, hogy mindig megtaláltam. Erről egyébként egy aranyos eset jutott eszembe. Valamikor a gimi utolsó két évében Radnótitól kellett az Erőltetett menetet, vagy a Razglednyicákat megtanulni. Abban voltak a sorok közepén szünetek hagyva (tab, vagy sok space, ki hogy nevezi), és a legújabb kiadású szöveggyűjteményekben túl nagyra csinálták a szünetet, úgyhogy pár ember megtanulta a verset, úgy hogy azt hitte valami szabadvers és nem tűnt fel nekik, hogy a sorok elsőfelét szavalják el, aztán meg a másodikakat mondják. Mintha külön versszakok lennének. Az se volt zavaró számukra, hogy nem sok értelme maradt a szövegnek. Ezeknél a nagy modern művészeknél már megszokták. Szóval ez ugrott be a meg nem értett művészekről, meg a szabadversről. Az nibelungizált alexandrin (mégiscsak jó valamire ez az érettségi felkészülés ). A történet tanulságos, de szerintem annál nem mond többet, minthogy: akit az irodalom nem érdekel, az természetszerűleg elveszik benne. József Attilával kapcsolatban egyszerűen csak tagadni tudok, szerintem mindig kijött a rím, és én nagyon szerettem a kötetlen formájú verseit (teszemazt az Ódát), de lehet, hogy ez itt már csupán "ízlés" dolga. Sajnos egyikőnk sem foglalkozik esztétikával, így igen nehezen ítéljük meg egy-egy alkotás értékét. :\ De szerintem JA szabadverseinek értéke megkérdőjelezhetetlenül nagy. Olvasd át az Ódát újra, lehet, hogy csak rég olvastál JA szabadverseket! Régen például énis utáltam Balassit, aztán most amikor újra át kellett rágnom magam rajta, rájöttem hogy tényleg zseni volt (főleg a korához képest). A modern művészetekhez még annyit: attól még, hogy valamit nem értünk, nem biztos, hogy nincs értelme. Demonic: ez is tetszett, de a ritmusa szerintem elég zizi! Még mindig nem sikerült kifaragni a legutóbb elkezdett valamimet, de majd megjön.
Lady Posted April 24, 2007 Author Posted April 24, 2007 Kedvenc költőm József Attila, így ha megengediket, a voksomat rá teszem. Évekkel ezelőtt heteket verselgetve, s azokat elemezve évelődtünk mostohámmal ki a nagyobb költő. Ő Ady rajongó volt. Nem lett igazi győztes, csak a költészet és a magyar irodalom szeretete….. A szavak, minden ember számár, akik megtanultak beszélni, közhasználati cikkek. A költők a hétköznapi beszéd alapanyagát kezükbe veszik, némelyet leporolják, csinosítják, majd szinte játékosan, mint egy virágfűzért összefonják lelkük szépségével és érzékenységével. Minden versíró kicsit egy felhő szegletén csücsülve alkot. Művüket onnan hintik az olvasók elé. Van amelyek a porba és feledésbe kerülnek, míg mások megörvendeztetik a hétköznapi gondoktól terhes emberek pillanatait, s azt mondják rá: de jó, de szép…. Nem a szabályok és formai kötöttségek teszik széppé a verset, hanem inkább a költő lelkisége, varázsa és varázslási tudománya. Logikával, tudományossággal nem lehet szép verset írni, mert a vers lélektől lélekhez szól. Az olvasó vagy fogékony a szavakba kódolt érzelmi rezgés fogadására, vagy nem – előre nem lehet tudni. Szakmailag a szabályoknak legtökéletesebben megfelelő vers is lehet semmitmondó és üres szóhalmaz. Szerintem fogadjuk el, hogy a vers egy érzéki csoda….és akkor jöjjön a mai versem. Nem valami nagy mű, de talán akad akinek mégis tetszeni fog….. De jó… De jó kicsit elnyújtózni, a pillanatba burkolózni Kényelembe elhelyezkedve az embernek így jobb a kedve De jó egy parányi pihenés - a lustálkodás, semmittevés Picit feledni a sok gondot, amiket az élet rád ontott De jó, mikor pihen a világ, nem érzed magadon az igát - mikor nem hajt az örök kényszer, szívedet nem tölti be vészjel De jó – de lehet talán mégse Nem győzhet léted önzősége Jobb a jót mással megosztani, s ketten a semmibe olvadni
ZaTHaR Posted April 24, 2007 Posted April 24, 2007 Egyet értek veled Lady! No, megtöröm a hallgatásomat, ideje hogy kicsit engem is fikázzatok. Az első komolytalan próbálkozás egykét antik hagyományelem versben történő felhasználására (ott ne várjatok rímeket). A nulla fele konvergáló zeneiséget a következő "műben" igyekszem kompenzálni. Talán még emlékeztek a Bolondok balladája című izémre. Na, ez is hasonló jellegű lett, csak más . No: _____________________________ Thanatos csókja ...Mert óh, hiába intézett fennséges szólamokat Istenéhez a mi Adynk, hiába balázsolt Babitsunk reményekkel telve, s hiába ejt bús könnyeket Styxben ázott ember. Thanatos szerelme mindünk iránt főnix-tűzzel lángol, csábos csókja az egyetlen törvény, mely mindörökké Örök. _____________________________ jöjjön a hosszabb: A próteuszi farkashorda Okos pásztor, eszes pásztor Legelteti kövér nyáját. Simogatja, simogatja Legkedvesebb báránykáját. "Én báránykám, szép báránykám, Jól érzed-é magadat?" "Boldog vagyok, boldog vagyok, ám Közeleg a farkashad!" "Ugyan-ugyan, szép báránykám, Halgass énrám, picinyem: Égen-földön, közel s távol Nincsen farkas, higyj nekem!" "Rendben, rendben, eszes pásztor, Hiszek neked, hiszek neked. Örülök most, örülök most, Hogy nyugodtan legelhetek." Legel a nyáj, legel a nyáj, Hízik-hízik untalan; ám a Legkedvesebb pici-bárány Továbbra is nyugtalan. "Okos pásztor, eszes pásztor, Vörös szempár villant imént!" "Ugyan-ugyan, kár ijedni Cseresznyeág meglibbentét." "Okos pásztor, eszes pásztor, Farkashangot hoz a szél!" "Ugyan-ugyan, kár ijedni, Csak pacsirtakar zenél." "Okos pásztor, eszes pásztor, Farkashordát látok odébb!" "Ugyan-ugyan, kár ijedni Délibáboknak seregét." Okos pásztor, eszes pásztor Valót és igazat beszélt; Rég nem látta már e vidék Ordasoknak vad seregét. Az egész nyáj, az egész nyáj Nyugton legelt tovább immár, Kivéve a legkedvesebb Ijedős kis pici-bárány. E pici-bárány, pici-bárány Hosszú szónoklatba kezdett; Szavaival a nyáj körében Nagy félelmet keltett. Rémült a nyáj, rémült a nyáj, Eszét vesztve sikoltozik... Ím egy próteuszi pillanatban Farkashordává változik! Okos pásztor, eszes pásztor (Vacsoráját költé éppen) A látványtól csinos hangja Akadozik ijedtében. "Báránykáim, báránykáim, Mi történik veletek?! Szőrösbödtök, karmosodtok, Megnyúlik a fejetek! Csaholástok, csaholástok Bizony nagyon megijeszt! Bégessetek, bégessetek, Higyjétek el, jobb lesz!" Okos pásztor, eszes pásztor Csontjai most szerteszét, Mert báránykája s szelíd nyája Elvesztette az eszét. A nyájból lett farkashorda Kisvártatva éhen lett; Nem volt nyáj, mit felfalhatna, És pásztor híján elveszett. * Pásztor csontja s nyájból vedlett Próteuszi farkashorda Teteme is mutatja: Vezérünkre nem hallgatva Életünknek dús kalászát A Vég kaszája aratja. _________________________________ Tudom, tele van ragrímekkel, meg nem mindenhol jön ki a felező 8-as, de nem olyan könnyű ám megtartani. Javaslatokat kiigazításra tárt karokkal fogadok! (tudjátok milyen az ha túl sokat foglalkoztok egy saját művel és nem veszitek észre a "legordasabb" hibákat is! ).
Madness Posted April 24, 2007 Posted April 24, 2007 mert a vers lélektől lélekhez szól. Na ez az a gondolkodás ami számomra nem megy, még elképzelni se nagyon, hogy mit is takarhat. Talán ezért is rühelltem annyira az irodalmat. Hangtalan dalba foglalom szavam. Halljátok hát mit mond e néma szólam: Haladtam életem útján, sodródtam a porral S szembe talákoztam egy nem várt fallal Eszményi jutalom sütött rajta át Szinte lehellte a gyönyört mitől elzárt Nekiálltam, hogy megmásszam. Elbuktam és ott maradtam Az áradó szépséggel eltöltve elszántam magam Kipingáltam, feldíszítettem falam Most gyönyörű szép és dicső a gát Nézem csak, s nem izgat mi vár odaát.
Philip12 Posted April 25, 2007 Posted April 25, 2007 Olyan rég voltam már itt, hogy szerintem senki nm emlékszik rám. Igaz, akkor (régen) sem írtam ide nagyon sokat, nem vagyok épp oszlopos tag. Ez tulajdonképpen teljesen mindegy, de hát kell valami bevezetés, és így legalább ti is kicsit szenilisnek érezhetitek magatokat Rögtön egy megjegyzés: a sorok közepén szünetek hagyva (tab, vagy sok space, ki hogy nevezi), Sormetszetnek hívják Mi is most tanultuk. (aztán majd adhatunk róla számot 2 hét műlva ) Érdekes, hogy Lady virágfüzérhez hasonlította a költők alkotásait. Miért? Ezért: ------------------------------------- Szóvirágtenger I. Fűtött hajók távolába lépve merengek tengerek rettegett mélyére esendek neked te megvetett seb-hely; szédülve kerengek. Elveszett hegyek meglepett hegyes feje: havas magastól alkonyos mohos tó; kos-okos távolba látó kötélhágcsó- nak kapaszkodó csónak. Hömpölygő hab-habokba markoló dölyfös, körmös pöffeteg, agy-hagyó messzi messziség belátó, csőlátó látócsövébe látó üvegszem-tenger szemtelen tengerszem cserfes bor-szava: mámor. II. Virágzó virágréten át látszó, játszó, átlátszó fénysugárt játszó szószátyár ármányszárny szótagoló, szótag-tagoló tagoló-szó szóvirány árnyán virágzó virágszó szóvirága; megjátszó világság ágbogán átjátszó világtalan katlan avas, avatatlan hangban kongó gongszó-kondér zajszóró órakorongról szálló fénysugárháló-lóbáló lólábbal álló ólba háló halott lódarázs parázsló szárny márvány tömbbé összeálló szilárd hó jegesült akaratja: lélekben való kátyú vájó vályú s némán kiáltó százezer ó szó hagyományából álló messze váró kristálypohárból elővilágló jóságos hiúság: vígság. ---------------------------------------------------------- Túl sok értelmet ne keressetek benne. Nem mondom, hogy hablaty az egész, de inkább csak játszottam a szavakkal.... mostanában a szürrealista korszakomat élem :D -ZaTHaR-, Ez a rövidebbik nekem nem tiszta. Ki vagy Mi az a Thanatos?? /remélem nem vagyok nagyon alulművelt) És talán épp ezért, de én nem találtam meg benne a gondolatritmust... És egy kétely: Nem szívesen vallom be, de valahányszor interneten "közéteszek" egy versemet, mindig elfog a félelem, hogy valaki lenyúlja, és sajátjaként kiadja, vagy hasonló. Ez persze elég beképzelt meg kicsit paranoiás dolog, de azért jól esne, ha valaki megnyugtatna.
Madness Posted April 25, 2007 Posted April 25, 2007 És egy kétely: Nem szívesen vallom be, de valahányszor interneten "közéteszek" egy versemet, mindig elfog a félelem, hogy valaki lenyúlja, és sajátjaként kiadja, vagy hasonló. Ez persze elég beképzelt meg kicsit paranoiás dolog, de azért jól esne, ha valaki megnyugtatna. Megnyugtatlak. Az én műveim mellett a tieidet észre se veszik :D (most ilyen idióta állapotban vagyok )
methew Posted April 25, 2007 Posted April 25, 2007 És egy kétely: Nem szívesen vallom be, de valahányszor interneten "közéteszek" egy versemet, mindig elfog a félelem, hogy valaki lenyúlja, és sajátjaként kiadja, vagy hasonló. Ez persze elég beképzelt meg kicsit paranoiás dolog, de azért jól esne, ha valaki megnyugtatna. Nem nyugtatlak meg, de valamit mondok.. Ez egy olyan dolog, ami után az embereknek nem lesz tiszta a lelkiismerete, kettő : ő sosefogja tudni bebizonyitani, hogy ez ő, ez igen.. ezt ő elő tudja teremteni.. és bárki, bármit gondolhat majd róla, hogy ő milyen jól ír, de megy vele semmire, mert akkoris nálad lesz az Erő. Én pont emiatt kerültem költészet közelbe(2éve történt ez köbö). Kiirtam magamnak msn-re zenekaroktól idézeteket és ha kérdezték, hogy saját-e akkor képtelen voltam azt válaszolni, hogy nem,xy zenekaré.. És olyankor belülről éreztem tombolni, hogy milyen jó lenne, ha kijelenthetném, hogy "igen, saját, ENNYIRE jó vagyok.".. és megprobálkoztam vele.. és jó néhány hónap erőtelen probálkozás után rátaláltam a saját hangomra és elszabadultam vágtázok azóta. x) +++++++++++++++++++++++++++ Jöjjön egy mai "versecske".. Hát eléggé érdekesre sikeredett.. Mondanám, hogy HIPERKARMA behatása alatt irtam, emiatt található benne egy HIPERKARMA sor (utolsó vsz. első sora..... láttod ezt is bejelentettem pedig szerintem senkinek sem tünt volna fel....) De atöbbi saját.. és hát ez ilyen lett.. Nem kell következtetéseket levonni.. (csak néha attól félek hogy a verseim psziholgus kezébe kerülnek és akkor jajnekem xD) Lidocain.. Rámnéz és én beleremegek, Szerelmes leszek. Érzem, hogy ott van velem, A véremben, a kék erekben. Ott van bennem mindenhol, Szívemben tombol. Itt van velem s táncol ÉS ORDÍT AZ AGYAMBÓL! "Gyerünk,gyerünk! Hajt a vérünk! Táncolj,táncolj! Tanuld a BOLONDOKTÓL!" De én bolond voltam mindig, És én sose bántanálak... Úgy szeretném hinni, Hogy nevezhetlek barátnak... IV.25.
Nephin Posted April 25, 2007 Posted April 25, 2007 -ZaTHaR-: jó kis fabulát írtál! Talán annyi, hogy az "ím egy próteuszi pillanatban"-nál nekem megdöccent a ritmus. Philip: aláírom a szürrealitást, de élvezetes volt olvasni a szójátékaidat Úgy látszik, fertőző volt az ihletmentesség, mostanában nekem sem jön össze semmi, vagy kiírtam magam a legutolsóval, ki tudja. Viszont ha megengeditek, közzéteszem egy régebbi fordításomat (az eredeti az Elfwood oldalán olvasható, Rob E. Slocum alkotása). A vámpír halotti éneke A bőröm bizsereg Lángok ízét várom Bűnös fájdalom ez Szememet lezárom A napkelte szépsége Mit utoljára látok Vérként ébred a fény Micsoda halál-ok A bőröm bizsereg Lángok ízét várom Bűnös fájdalom ez Szememet lezárom Karó mellkasomban Szívemet járja át Fejem lebicsaklik De állom ostromát A bőröm bizsereg Lángok ízét várom Bűnös fájdalom ez Szememet lezárom Ezüsthúr kötöz ki Vadászt öl a préda De jobb a tűzhalál is, Mint élet, ha nincs célja.
ZaTHaR Posted April 25, 2007 Posted April 25, 2007 Philip: tetszett ez az impresszionista versike, de az a kötélhágcsós rész szabályosan fejbevágott, azt ott nekem valahogy bajos volt olvasni! De egyébként jó. énis idén érettségizem (emelt magyar és töri rulez, majd alkotunk! ). Thanatos pedig görög mitológia alak, inkább jelenségnek nevezném; sokféleképpen tűnik fel a forrásokban, de ha nagyon leegyszerűsítem, lényegében a Halál megtestesítője. Thanatos ismerése nélkül nehéz is lenne egyébként megtalálni a gondolatritmust . Az "alkotások" lenyúlásától nem tartok: megnyugtatlak, egyikőnk sincs még olyan szinten itt, mint a mai magyar költők. Talán pár év elteltével mindenki joggal féltheti a teremtményeit . Methew: : ez egyébként egy érdekes téma, hogy ki hogyan kezdett el verselgetni, szívesen hallanám mindenkitől. Jómagam 15 éves koromban írtam az első szösszenetemet, természetesen a gyengébb nem iránti fellángolásom volt az ihlető... aztán a reménytelenségből következett az elégikus halál-hang, és végül rám ragadt az írás, mint Nessus köpenye. Muszáj kiírnom magamból az érzéseket... írok naplót is, rengeteget írok bele, de máshogy is ki kell írjam magamból. Ez egy egyszerű hobbi, ami szerintem a korábbi évtizedekhez (évszázadokhoz) képest valószínűleg viszonlag közkeletű hobbivá vált. Mivel csak hobbi szinten űzöm, és a kellő mennyiségű tehetségnek híján vagyok, ezért soha senkinek nem mutattam meg a verseimet, csak egy barátomnak, illetve ide irogatok (anonimitás előnye). Ami a versedet illeti Methew: ez most nem tetszett sajna, meg is mondom miért. Azért, mert ez is az a tipikus lötty, amit a hétköznapi élet fájdalmai facsarnak ki a szívünkből. Mindenki rengeteg ilyet ír, sőt, állítom, hogy a legtöbb embernek az 50%-a ilyen lelkiállapotból fakadó (és azt ecsetelő) verseket teremt. Sajnos azonban ezek a "száraz elégiák" nem olyan értékesek. Én is tökre örülök, ha megírok egy ilyet, aztán objektív szemszögből nézek rá később, és tudom, hogy ezzel nem sokat tettem hozzá az irodalomhoz. Na tehát ne vedd ezeket a sorokat szívtelen ostorcsapásnak, vagy ha annak veszed, úgy tekintsd mindannyiunk ostorozásának! Nephin: úgy lenne az igazi ha az eredetit is belinkelnéd!! Köszi, örülök ha tetszett. Az elcseszett ritmusú sorral kapcsolatban teljesen igazad van, majd át is alakítom, de egyelőre nem találtam meg a megfelelő megoldást. Vagy sikerül rendesen átalakítani, vagy be kell iktatnom egy új versszakot! Egyébként nem fabula . Ez sztem leginkább a ballada jegyeit visele magán, de beismerem, nem igazán figyeltem rá, hogy behatárolható legyen a műfaja. Egyébként még annyit, hogy a mondanivalója nem a sima állatmese szintjén mozog: a mai értelmiség és a "köznép" (az életben is nyájnak hívom) jelenkori viszonyát akartam bemutatni benne. _________________________________ Ma nem hoztam verset, de hogy ne távozzak adomány nélkül, leírok egy Politikai tartalom! Ottó finomságot. A végítéletet helyeze kicsit "más" megvilágításba. Nem vers, de talán mások is emelt szintű magyar érettségizők, és nekik aktuális, mert tétel. "A VÉGÍTÉLET HARSONÁJA ANGYAL: Ébresztő, föl, a zselé anyjukat! Tíz perc múlva, ba$$za meg magukat hétfelé lángoló fa$zával a dicsőséges mennyei sereg, minden rohadt, buzeráns emberi csont hófehéren és teljes menetfölszerelésben sorakozik az udvaron! CSONT: Angyal úr, kéremszépen... ANGYAL: Tizedes úr, te barom! CSONT: Tizedes úr, kéremszépen... ANGYAL: Kuss! Tíz perc múlva! És ne adja a magasságos Isten, hogy egy is elkéssen, mert az egész föld alatt bujkáló, orrfacsaró, büdös civil banda csúnyán rába$zik! CSONT: (vigyázállásban) Minden jótét lélek dicséri az Urat!" Ennyit a Végítéletről . (természetesen csak a fórummotor miatt vannak benne a $-k stb...)
Nephin Posted April 25, 2007 Posted April 25, 2007 Zathar: tessék. A negyedik versszakot kicsit átköltöttem. http://elfwood.lysator.liu.se/libr/r/s/rslocum/body.htm.html
cHiPa Posted April 25, 2007 Posted April 25, 2007 Ow, áww, emberek, dejó dolgok vannak itt, alig tudok betelni velük Zathar: Thanatos csókja -> Thanatos: Nüx (Nox), az éjszaka istennőjének, és Erebosnak a gyermeke. Thanatos maga halál, a halál, romlás, pusztulás istene. Nyugi, én is csak a Wikiből nézem x] - szóval én ezért nem igazán tudom értelmezni a verset, merthogy ideállítasz egy ilyen istent, "Thanatos szerelme mindünk iránt / főnix-tűzzel lángol, csábos csókja" - hirtelen ilyen eltérő tulajdonságokkal, amik nem mondhatni,hogy passzolnak hozzá, persze ha átvitt értelemben tekintjük a dolgok, akkor viszont nagyon ügyes, szép kép :lol: De akkor emellé még hogy kerül Dante Styx folyója? meg ilyenek...egyébként nekem nagyon tetszett a klasszicista hangulata, szóval az megvan már, csak amire utal, ott egy kis hiba A próteuszi farkashorda: Áááá, ez valami fegeteges, nagyon ott van nekem :D szép balladaforma is megvan, és aztán a mondanivaló is.. :D A ragrímek meg kit érdekelnek, hogyha ezen a kötözködnivalón túlszárnyal a versed. Madness: Tetszett ez a falas, főleg a felfogásában, és sajátosságában, -mondhatnám- egyéniségében :D és ahogy végződött. Az fogott meg, ahogy te felfogtad itt azt a bizonyos falat. Jó Philip12, hát, ha nem mondod hogy szürrealista, észre sem vesszük :D Metthew: Én egyet nem értek. Mégpedig hogy miért Lidocain? Jó, oké, felteszem valamivel tanúbizonyságát kell tenni Hiperkarmaimádatodnak, de azért na már... x) Nephim: Most gyorsan elolvastam az eredetit, és tetszik sőt, a tiédben jobbak még szerintem a rímek Szerk.: Hopp, kicsit lassan írok :lol: Az előbb még nem volt itt Zathar hsz-e. Na mindegy :lol:
ZaTHaR Posted April 26, 2007 Posted April 26, 2007 cHiPa: Thanatos csókjához: örülök hogy ebből a megvilágításból is elém helyezed Thanatos-t... márminthogy a halál maga hogy és miképp viselhet ilyen tulajdonságokat. Nos, tömören összefoglalva csupán azt akartam ezzel szemléltetni, hogy a halál egytől egyig mindannyiónkat meg akar szerezni magának. Valóban kicsit paradox gondolat, hogy a halál szerelmes belénk :D erre még így nem gondoltam, de nem ér annyit hogy megváltoztassam. A Styx folyó nemcsak Danténál van, ő is a görög mitológiából vette (ott viszi át a révész a holtak lelkét az alvilág kapujához). Ráadásul Dantenál szerintem Acheronnak van nevezve . Tehát ez a könnyező, "Styxben ázó ember" a halál utáni (vagy küszöbén álló) ember akart lenni. A balladához: kösziiiii!!!!!
Madness Posted April 26, 2007 Posted April 26, 2007 Madness: Tetszett ez a falas, főleg a felfogásában, és sajátosságában, -mondhatnám- egyéniségében :D és ahogy végződött. Az fogott meg, ahogy te felfogtad itt azt a bizonyos falat. Jó Köszi. Eredetileg csak azért kezdtem írni, hogy ne csak véleményezzek. Aztán az első két sor után gondoltam bedobom ezt a nem túl friss elképzelésemet. Aztán a gondolat megvolt (egyik önelemzésem eredménye), a versbe szedés meg csak a vége felé jött össze. Szvsz gyenge próbálkozás tőlem. Az utolsó pár sorral viszont már nagyon elégedett vagyok. A címe lehetne Feladott Feladat, vagy Feladat Feladva
cHiPa Posted April 26, 2007 Posted April 26, 2007 cHiPa: Thanatos csókjához: örülök hogy ebből a megvilágításból is elém helyezed Thanatos-t... márminthogy a halál maga hogy és miképp viselhet ilyen tulajdonságokat. Nos, tömören összefoglalva csupán azt akartam ezzel szemléltetni, hogy a halál egytől egyig mindannyiónkat meg akar szerezni magának. Valóban kicsit paradox gondolat, hogy a halál szerelmes belénk :D erre még így nem gondoltam, de nem ér annyit hogy megváltoztassam. A Styx folyó nemcsak Danténál van, ő is a görög mitológiából vette (ott viszi át a révész a holtak lelkét az alvilág kapujához). Ráadásul Dantenál szerintem Acheronnak van nevezve . Tehát ez a könnyező, "Styxben ázó ember" a halál utáni (vagy küszöbén álló) ember akart lenni. A balladához: kösziiiii!!!!! Lehetne úgyis értelmezni - legalábbis nekem elsőre ez ugrott be -, hogy a halál epedezik értünk, vágyakozik, hogy elárasszon minket végzetes csókjaival, elpusztítsa testünk és megkaparintsa lelkünk...vagy valami ilyesmi De akkor már az utolsó három sor (ami magában is remekül megáll, sőt!) tovább erősíti ezt, bár nekem alapból tetszik ez a befejezés a halál örökkévalóságával. Madness: utolsó két sor ^^
ZaTHaR Posted April 26, 2007 Posted April 26, 2007 cHiPa: Hát igen pontosan ezt akartam leírni, akkor sztem eddig elbeszélgettünk itt egymás mellett . Madness, csak most vettem észre a versed. Jólett!
Philip12 Posted April 27, 2007 Posted April 27, 2007 Philip: tetszett ez az impresszionista versike, de az a kötélhágcsós rész szabályosan fejbevágott, azt ott nekem valahogy bajos volt olvasni! De egyébként jó. énis idén érettségizem (emelt magyar és töri rulez, majd alkotunk! ). Thanatos pedig görög mitológia alak, inkább jelenségnek nevezném; sokféleképpen tűnik fel a forrásokban, de ha nagyon leegyszerűsítem, lényegében a Halál megtestesítője. Thanatos ismerése nélkül nehéz is lenne egyébként megtalálni a gondolatritmust . Az "alkotások" lenyúlásától nem tartok: megnyugtatlak, egyikőnk sincs még olyan szinten itt, mint a mai magyar költők. Talán pár év elteltével mindenki joggal féltheti a teremtményeit . A kötélhágcsós rész tényleg picit "túllőt a célon", de gondltam egy szürrealista versbe még belefér; jól megfér a dölyfös pöffetegekkel meg az üvegszemtengerekkel Most mondok valamit, ami -szerintem- sokkal nagyobbat üt majd a buksidon Én bioszból emeltezem, a törit, meg... hát az eufémizmushoz nincs most hangulatom, csúnyákat meg ide nem írnék... (de irodalom az jöhet!!!) És nagyon köszönöm, mindenkinek, a tetszésnyílvánítást :D És valóban nem vagyunk (bár másról inkább nem mondok semmit, mert nem is nagyon ismerlek titeket) olyan szinten, mint egy "eladható" költő. De valamiért ez mindig bennem motoszkált. Egyébként a publikálásról gondlkodtatok már? Én küldtem 2 e-mailt pár napja. Az egyik nagyon béna lett ahhoz képest, hogy a Kortárs-nak ment, arra nem is válaszoltak. De talán máshol... talán És -bár talán eből a kötőszóból elég lenne már- Nephin, ez a vers nekem tetszik, nagyon érzékletes. De honnan a téma? (bár ezt tőlem is joggal kérdezhetnék^^)
Nephin Posted April 27, 2007 Posted April 27, 2007 És -bár talán eből a kötőszóból elég lenne már- Nephin, ez a vers nekem tetszik, nagyon érzékletes. De honnan a téma? (bár ezt tőlem is joggal kérdezhetnék^^) Mármint a vámpírosé? Nem én választottam, adott volt az eredeti vers témája, megtetszett az írás, lefordítottam.
Recommended Posts
Create an account or sign in to comment
You need to be a member in order to leave a comment
Create an account
Sign up for a new account in our community. It's easy!
Register a new accountSign in
Already have an account? Sign in here.
Sign In Now