GS Versek

[cHiPa]

Szintén hangulati-izék. Ez van

Bor, barát, örömök, álmok

Béke, ihlet, csak ezt kívánok

Mámor, s tudás, mi kell nekem

S végemre türelemmel várok

----------------------

Míg öröm-csodákban önfeledten

Dúskálok, időm elröppen

S hol van már az a szépség?

Pihe, ah! elszállt az rég

Bocsássatok meg, most nem vagyok elemzős/a témához hosszászólós/szociális( :D ) állapotban.

Majd legközelebb

[tenderlumpling]

Bocsássatok meg, most nem vagyok elemzős/a témához hosszászólós/szociális( :D ) állapotban.

Majd legközelebb

Érdekes módon mindig akkor, amikor én jövök Demoralizáló vagyok, tudom B)

[Lady]

Dalra várva

Éjjel a szavak összetörtek.

Nem aratnak már babért.

Csendes árnyak könyörögnek

egy álmatlanul szép dalért.

A rémek már elbujdostak.

A felhők sem sírnak már.

Rímre vár az egész város,

az élet, a por és a halál.

Te trubadúr ottan, dalolj!

Hadd halljuk éneked!

De rémlik most: csak egy báb vagy,

rég eldobtad életed.

Költő a tó partján, te ott.

Az ihlet szárnya mi jót hoz?

"Békétlen most minden szó,

nem áld meg, csak elátkoz."

De csitt, hallga, mit hallunk?

mi ének tör fel éjen-alkonyon?

Füleljünk, és lám, igazság:

csak egy szélkakas nyikorog.

A szavak mostan összetörtek.

Egy árva hang sem énekel.

Mozdulatlan már a város,

a csend is immár végtelen.

A rémek rég elbujdostak.

A felhők sem sírnak már.

Dalra várt az egész város,

de egy hangot sem talált.

Engem hiányoltál? Itt vagyok :D

Ha rám jön a versmondóka

akármiből van egy strófa

amit így adok - bölcselet

amit senki meg nem vethet

A verset író embert egy dolog jellemez, a szavak súlyát, értékét igazán, csak ő érzi meg. A legfinomabb műszerészi mérleggel, saját lelkével mérlegel, mely a legmegfelelőbb szó az adott gondolat tolmácsolására. A versben nem lehet lapos szópufogtatás, se locsogó frázisokba burkolózás. Értelem, érzelem, hangsúly és szavak, ezek azok, amik a versnek önálló életet adnak.

A verseket nem kiló számra gyártjuk. Minden műben benne van az alkotó.

A költőember a valós lényét mutatja

nem testét, de lelkét, az olvasónak adja

Akad aki az egészen elgondolkodik

van, aki csak fölényesen elmosolyodik

A versalkotó ontja a szavait végig

amíg be nem áll nála a végső amnézis

cHiPa:

Vidáman szóljon dobod

elvégre szíved dobog

Lant és síp már nem divat

de verselj nekünk egy vígat

[cHiPa]

Igazad van Lady, mint mindig!

Nem fogok úgy szomorkodni itt

Inkább zengek én nektek

S magamnak is, ha engeditek

Törjenek rímek fel bátran

Ne álljon semmi útjában

És akár legyen még lant és síp

Minek lágy szava biz dalra hív

Mert én aztán akarom

Jó kedvem legyen most nagyon!

Ejjh, ez aztán jólesett

Daloltam egy éneket

Hurrá! Így köszönöm nektek

E rím gyógyír, hol ütött mély szeg

:D :lol:

[methew]

Átalakult az életem

Beszélek rimekben

Saját magamnak

Örültek magányában.

Urcákat róva

Magában motyogva

Beszél és hallják

De meg nem hallgatják.

Sokat beszélek rimekben mostannság

Legtöbbet saját magamnak talán

..Csak kicsit skizofrén a srác.... x)

Most épp nincsen versikém nektek

Mert éppen dalszövegeket régelek

És lusta vagyok, hogy felvigyem a gépre

Azért ne vessetek meg kérlek...

Meg novellába is csaptam mai napon

Azért, hogy a világ kicsit békén hagyjon..

No mindegy abba hagyom,

Gondolatom el ne csatangoljon

Azért ide szavaim feleslegét szórom

Hogy érdekeljen bárkit, nem várom

Éppen ezért nem is fárasztom......

[methew]

Egy kis önelemzés, így elrémiszti az embereket?! xD

Nomindegy.. itt van pár szöszenet tegnapról, amit a belvárosban összeszedett reklám újságok szélére irkáltam, mert nem volt nálam papír és kinn lakok a francban Újpesten és nem volt időm hazajönni és különben is ihlet volt. xD

Noíme :

Hamu írott szavak

Széllel semmivé vállanak.

Fába vésett vallomás

Begyógyult sebe régóta már.

Felhőbe látott arcok

Rátok örökké várok,

Egy évezred még

Újra kinyílik az ég

S újralátlak!

++++++++++++++++++++++++

Barát.Halál.

Rád talál.

Sötét hajnalon

A csukkot ablakon

Árnyakba rémként

Arcom beléd ég,

Mosolyom,

Okozott halálom

Benned ragad örökké!

[ZaTHaR]

Egy (szerintem) óriási tehetséggel megáldott fiatalember, ajánlom a köteteit.

http://thomaskerekes.blogter.hu/?post_id=68433

Hmm, tetszettek ezek a versei! Na előkapom a jól ismert kritika-ostoromat. Mint mindig, most is leszögezném, hogy az én agyam is csak egy befogadói élmény a sok közül. Lássuk. :D

Acsargás(Demonic): tetszik a verseidben, hogy lendületes a stílusuk (köszönhetően a gyakori enjambementeknek meg a rövid sorhosszoknak), és jók a képek is. Ebben most ami talán kicsit szemet szúrt, az a 3 önrím volt (szén, szolga, ésnemtom mivolt a harmadik, talán a robban). De egyébként tetszik!

Képek este után (chipa): ügyes az ég-ég homonimarím ^.^. A harmadik szegmens első két sora valahogy magyartalan de sztem csak elírtad. Egyébként tetszik a precíz szerkesztés, a szimmetrikus forma. Maga az impresszív jelleg is tetszik. Az utolsó sor viszont "nem ízlett": tudom, hogy csak így jött ki a rím, de ha végig önmagad (a költői én) szempontjából beszélsz, akkor egyszerűen nem szokás ilyet írni, hogy "ajkad ajkamon talál", legalábbis nekem erőltetett kicsit. Nem így szokás ezt megfogalmazni :D ha direkt van bocsi csak engem szúrt, de egyébként szép munka!

Golgota (zspider):nem akarok így konkrétan "belenyúlni", csak egy felvetés: az első versszakban sztem jobban jársz, ha a "zuhan"-t zúdulra cseréled (zuhanni általában csak nagy és kevés tárgy szokott nem eső és vércseppek. A harmadik versszak oldódó, "megváltó" hangulata után az utso két sor engem kicsit fejbevágott, nem értettem h hogy kerül oda, logikailag vhogy nem értem, hogy a megtisztulás, a megváltás említése után miért térsz vissza átkozódásba.

De egyébként remek az egész! Tetszik a rapszodikus hangvétel, és egykét jelző, szószerkezet is nagyon kellemesen csengett (pl karmazsinban úszó).Jó!

Füst, köd, hó, eső (methew): ez most annyira nem tetszett... átlátom a szerkesztést, a formát, és ez tulajdonképpen nagyon ügyes megoldás, elismerés az ötletért! De a tartalom nekem kicsit sovány volt, nemigen mondott nekem semmit magán a hangulaton kívül. A rímek kicsit erőltetettek, főleg a harmadik versszak szúrt. Látszik, hogy kissé erőlköve találtad csak meg a hó hívórímét (kóró).

Összességében szép köntösbe bújtattál egy tartalmában nem annyira megfogó valamit, szerintem (bocsi). Írtál már jobbat is na!

Lady: a két fordításodban hiányolom a központozást. A versesprózai megjegyzés viszont nagyon tetszett a komment végén! (off: bocsi a technikai malőrért iWiW-n, majd válaszolok, de szinte mindennap változik a helyzet úgyhogy egyelőre még várok vele, de nem felejtettelek el!). A hangulat-lomos is jó .

Ott vagyok veled... kezdetű (Yeti): sorry de ez gyönge kicsit, persze ez attól is függ, mi a korod és mióta verselsz. Sokféle elnevezése van az efféle verseknek, én csak "rinyaversnek" hívom őket (nyugi, nemcsak másét, nekem is rengeteg "rinyaversem" van ). Ezek olyan versek, amiket megír az ember, mert ki KELL írnia magából, de igazából értékkel csak önmaga szemében bírnak. Legalábbis én mindig így voltam velük . Hogy a kritika nyelvén is megszólaljak: keresetlen rímek(például utolsó sorpár, ahol a rím megtalálásáért még a szórendet is a feje tetejére állítottad), túlzottan kevés névszó (az ilyesmi engem zavar hacsak nem valami virtuóz megoldás miatt szorul háttérbe a nominalitás), ugráló hosszúságú verssorok.

Demoralizator: érdekes vers, nekem tetszett . Jól megtalált szavakat dobtál egymásra, melyek összefolyva érdekes képet nyomnak az agyba. Ezen túl nem sok mást tudok hozzáfűzni, de asszem, egy impresszív célzatú vershez nemigen lehet többet. Talán annyit, hogy a második versszakban lehetne még "leíró rész", mert zavar h megint csak igék vannak :D. Na meg az első sorban talán ha a hempereged lecseréled hempergőre, érthetőbb.

Moki (2 barátnős): jó! Ami zavart kicsit, hogy kicsit túl hosszúak a sorok ahhoz, hogy a rím összecsengjen a fejemben (de lehet, hogy csak a hajnali óra lassúsága miatt nem fog az agyam rá).

Phillip: értem értem . Végre valaki aki reagál a kritikára, legalább nem csak úgy irogatok itt a vakvilágba. Tulajdonképpen jó ígyis a ritmus, igazad van. A pumpa képpel nekem nem volt különösebb bajom, de Demonic-al értenék kicsit egyet, valahogy a szövegkörnyezetből kilóg kicsit (nem túl erősen, de ha már kettőnknek szembetűnt akkor lehet benne valami ). Ez a kis négysoros kellemes, letisztult hangulatú, jó lett .

Kéj (Demonic): no, itt az átdolgozás!Határozottan javult!Egy dolog ami zavart, az az "Éled véged"-es soráthajlás. Lendületes, könnyed a vers ritmusa, de itt ennél a két sornál (amely 2 sor 2 szóból áll) már annyira könnyed hogy elfújja a szél, ha érted mire gondolok. De egyébként jó!

A nyelvvel kapcsolatos versek: jó volt kis játékot is látni.

Dalra várva (tender): bravó, remek lett! Csak két rím szúrja kicsit a szememet (alkonyon-nyikorog; énekel-végtelen, nekem ezek vhogy nem csapódtak le eléggé). De egyébként remek lett, másba nemtok belekötni. Ügyes szóhasználat, nem olyan "átlagosan száraz".

Chipa (két hangulati): hangulati versnek tökéletesen jók!

Lady: jók ezek az ars poetica-k ^.^! Ilyet még itt sztem nemigen láttunk!

methew: az első nem annyira jott be, a második viszont igen , szeretem ezt a fajta lendületes, sodró stílust. Demonic szólal meg hasonlóképp néha.

____________________________________

Ennyit a "kritikákról". Nekem a magánéletemben most dúl a tatár, de reméljük, tudok belőle ihletet is meríteni majd. Ma nekiálltam egy újabb balladámnak, remélem, tetszeni fog (sajna még idő, mire kicsiszolom ). Van egy 8soros "rinyaversem", de azt most inkább kihagyom, ahogy így újraelolvastam xD. Viszlát!

u.i: örülnék, ha más is reflektálna, mert egyedül nem az igazi. Higyjétek el, elemzésekkel sokkal többet lehet fejlődni, mint pusztán az írással.

[ZaTHaR]

Kiábrándító, mi pangás van itt!

Itt a beígért új "ballada". Nem sikerült úgy, ahogy terveztem pedig asztem ezt megtom írni úgy hogy üssön, na mind1 :D. Mindenesetre a műfajnál maradok még kísérletezni mert roppantmód kedvelem, dde legközelebb már sztem felező 12-esre váltok mert képtelenség felező 8-asban normális, informatív mondatokat írni xD. Kérlek titeket, bármi szúrja a szemeteket, mondjátok el (ez még nem végleges verzió, a tanácsaitok biztos jobbá kovácsolnák!).

Fiókadal

Magas hegyek kővidékén

Bércek hátán újabb bércek;

Egy ilyen zord szikla szélén

Terpeszkedik a sasfészek.

A karmos-kedves sasanyóka

Itt kotlik már hetek óta;

Négy tojásból sorban kikel

Négy kis tollas sasfióka.

"Adjál enni, sasanyókánk,

Éhezik már négyünk csőre!"

"Rendben, adok, fiókáim,

Ám halgassatok meg előtte.

Magatokra hagylak kicsitm

Hogy az ételt megszerezzem.

Maradjatok meg örökké

Mind a négyen békességben!"

"Megmaradunk hű egységben,

Kitartunk mi békességben!

Csak hozd az ételt, sasanyókam

Éhezünk már mind a négyen!"

"Megyek, megyek, fiókáim,

Hozom már az eleséget;

De mit mondtam, nagyon fontos,

Soha el ne feledjétek!"

Szelek szárnyán sasanyóka

Messze repül eleségért.

Amint elment, négy fióka

Szőni kezdte önnön tervét.

Az egyik kis sas ezt gondolja:

"Ha kilökném a testvérem,

Az lenne ám hősi érdem;

Hírdethetném fennsőbbségem!"

A másik kis sas ezt gondolja:

"Ha kilökném a testvérem,

Nem lenne több ellenségem,

S több is lenne eleségem!"

A harmadik meg ezt gondolja:

"Ha kilökném a testvérem,

Sokkal több hely jutna nékem,

Lehetne ez saját fészkem!"

A legkisebb sas ezt gondolja:

"Ezek hárman tervet szőnek,

Mindegyiknek kell a fészek.

Ideje a bölcs beszédnek!"

"Testvéreim, jól látom ám,

Tervet szőtök mind a hárman.

Mondjátok meg, miért nem bíztok

Sasanyókánk bölcs szavában?!"

Egy pillamatba telik csupán,

Három kis szárny villant csak;

A legkisebb már zuhan sután,

Nem állt ellen a haragnak.

Egymásnak ront hároom kis sas,

Puha csőrök és karmok harca;

Hosszú-kemény csata után

Nem marad, csak egy fióka.

"Megmondtam én, bizony mondtam,

Itt csak az erősebb győzhet!

Immár végre nyugalomban

Rendezhetem be a fészket."

A kis erős sasfióka

Büszkén néz szét szép fészkében;

Míg hiúságát jóllakatja,

Nem sejti, hogy vihar lészen...

*

Sasanyóka ím aggódva

Repül haza eleséggel:

Retteg nagyon, hogy a szélben

Baj történt a szép fészkével.

Szegény és bölcs sasanyóka

Hiába száll mindenhova:

Sasszeme sem láthatja azt,

Ami többé nincsen soha.

*

Lenn a mélyben, kőszirteknek

Sötét-árnyas lábainál

Sasfészeknek kriptájában

Nyugszik négy kis tollas halál.

A testvérviszály csak az oka,

Hogy a fészek

Elszállott az erős szélben.

Ha négyük súlya van a fészken,

Tán még ma is élnek

Mind a négyen.

[bencezoli]

ZaTHaR:

"Egy ilyen zord szikla szélén" :Ezeket az ilyen-olyanokat jobb elkerülni, és amúgy sem utalnak eléggé az előző sorok arra, hogy milyen is azaz ilyen. Mondjuk: Szél koptatta szikla szélén ? Mert az már valamilyen szikla.

"A kis erős sasfióka" : Felesleges jelző halmozás. Eleve sok, és a fiókából amúgy is valószínűsíthető , hogy kicsi. De főleg az a baj vele, hogy hülyén hangzik! Esetleg: Legerősebb sasfióka vagy A legerősebb fióka

Az utolsó versszak kicsit összecsapottnak tűnik, és itt-ott találni a versben fölösleges, csak a szótagszám miatt szükséges névelőket, és egyéb ritmustörő dolgokat, pl. az "ám"-ok.

Egyébként teszik a könnyedsége, és hogy nem erőlteti az arcomba a mondanivalót, hanem csak "énekel". Szép.

Bocs a kritikáért, de te kérted

[Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon]

Egy irdatlan agyzsibba$zttó nap után,utolsó órán,magyaron.A füzetembe firkáltam.

Az eredmények poénosak(nekem mindenképpen)

Szóval:

"Új oldalra értem,

Kenőmájas,kérem."

"Nem lesz több terepszemle,

Te csíkos farkú perkele!"

"Hűtőbe tette lábát,

A teremburáját!

Láb nélkül él hát tovább,

Ugrása egyre hoppább."

"Láttam tegnap apád,

Add kölcsön a kapád!

Mert érkezik Árpád,

A jószívű (s galád) nomád. "

Hát ennyi.Balassy verselemzéseket kellett volna egyébként jegyzetelnem,de túl fáradt voltam hozzá. xD

[Lord_Raptor]

Úgy hallottam az embert itt nem halmozzák ártó szóval, ha pár sor rímet idevet

Sötétség könnye

Sötétség könnye csorogva sikolt,

Lelke még emlékszik mit tett s mi volt.

Így emlékezem Rád tovább én is,

Fagyos lelkemben reszketsz: gyilkos fétis.

Lelkemből kiállsz, mint ezüstkaró,

Nem tudom már mi rossz és mi a jó.

Sötétséggel hálok s vele rejtezem,

Nem könyörül halál: emlékezem.

Az Éjszaka mordul fel magányosan,

Megsebezte magát halálosan.

Sebéből szétpatakzik a hajnal,

Fájdalmasan néz szét, vörös zajjal.

Vérködös fénye megsebzi testem.

Kibuggyanó lelkemmel megfestem

E zöld vásznat s a földszínű eget,

Az Éj köhögve árnyfüstöt ereget.

Olyat, mint Te, többet nem találok

Fény szabdal szélhanggal, semmivé válok.

Sötétség csorog, én térdre hullok

S a virradattal harmatcseppé múlok.

Az_Kriptáit_Ásni

[cHiPa]

Úú, Raptor, ez nagyon ott van :D Nekem leginkább a szóhasználata, és kifejezési képei jöttek be ("csorogva sikolt", "vörös zaj" szinesztéziák a kedvencek:P), ami mondjuk egy kicsit az érthetőség, és áttekinthetőség rovására megy, és nagyon ki kell hámozni, hogy miről is szól. Néhányszor még át kell olvasnom.

Képek este után (chipa): ügyes az ég-ég homonimarím ^.^. A harmadik szegmens első két sora valahogy magyartalan de sztem csak elírtad. Egyébként tetszik a precíz szerkesztés, a szimmetrikus forma. Maga az impresszív jelleg is tetszik. Az utolsó sor viszont "nem ízlett": tudom, hogy csak így jött ki a rím, de ha végig önmagad (a költői én) szempontjából beszélsz, akkor egyszerűen nem szokás ilyet írni, hogy "ajkad ajkamon talál", legalábbis nekem erőltetett kicsit. Nem így szokás ezt megfogalmazni :D ha direkt van bocsi csak engem szúrt, de egyébként szép munka!

És a középső versszak 4-ik sora "Azt az esti képeket" - Na az már nem magyar xD csak szótagszámra így jön ki. Az utolsó sor direkt, én speciel büszke is vagyok rá, egészen költőinek találom xD. Te hogy fogalmaznád meg?

Fiókadal: Ebben is nekem az tetszik leginkább, ami úgy a te verseidre jellemző, ez a mesélős/éneklős, állatokkal megjelenítős, párbeszédes, ismételgetős, egyszerűbb, letisztultabb forma és megfogalmazás, amiből mindig valami olyan tanulság kerekedik ki, hogy csak na De tényleg van pár hely, ahol még egy kicsit suta, mint már Bencezoli említette. Az utolsó sornak kéne egy ütős rím.

[tenderlumpling]

Rögtönzött fájdalom

Fáj, fáj, ha nem hatok

Ha nem érzitek, hogy itt vagyok.

S mint egy kimondatlan szó: elhalok.

Fájt, mikor én senki voltam.

Mikor hangtalan szót kiáltottam.

Nem feleltek. Tán ott sem voltam.

Fájt a perc, hogy elhagyott.

És csak feküdtem, mint egy halott.

A semmi érzete végleg elkapott.

Költemény lett az unalom.

A bánat, a harag, a tilalom.

Így született az én meg nem értett dalom.

[Madness]

Én értem Tender. Nagyon tetszik.

Höhö. Elképzeltem, hogy belőled valami irodalom órai tananyag lesz, meg nevet szerzel meg ilyesmi. Aztán a keresztrejtvényekben kérdezik az írói álneved: tenderlumpling :D hülyén nézne ki.

Kinek van kedve GS-forumos keresztrejtvényt csinálni?

[tenderlumpling]

Én értem Tender. Nagyon tetszik.

Höhö. Elképzeltem, hogy belőled valami irodalom órai tananyag lesz, meg nevet szerzel meg ilyesmi. Aztán a keresztrejtvényekben kérdezik az írói álneved: tenderlumpling :D hülyén nézne ki.

Kinek van kedve GS-forumos keresztrejtvényt csinálni?

Nevet szerzek, ha figyeled a kommentjeimet, itt mindenki a nagyreményű és nagypofájú íróként ismer De az irodalomórai tanításomat én fogom meghatározni B) Különben ez nem írói álnév, ez fórumos és GS-es nick :D Írói álneveket lehet, hogy nem alkalmazok, pedig igen gagyi egy igazi nevem van, amit most nem osztok meg

Keresztrejtvény jó ötlet, csak hát fórumon kicsit érdekes matéria lenne.

[Philip12]

Üdv mindenkinek!

Most kicsit fáradt vagyok ahhoz, hogy írjak, remélem nem baj...

Phillip: értem értem . Végre valaki aki reagál a kritikára, legalább nem csak úgy irogatok itt a vakvilágba. Tulajdonképpen jó ígyis a ritmus, igazad van. A pumpa képpel nekem nem volt különösebb bajom, de Demonic-al értenék kicsit egyet, valahogy a szövegkörnyezetből kilóg kicsit (nem túl erősen, de ha már kettőnknek szembetűnt akkor lehet benne valami ). Ez a kis négysoros kellemes, letisztult hangulatú, jó lett .

Köszönöm szépen, ez nagyon jól esett. Tényleg (ez egy hálás mosoly 8))

Critique:

(nekem először optikai csalódásom támadt: Fiókdal :D bocs, fáradtság...)

"Puha csőrök és karmok harca"

Itt szerintem a "s" jobb lenne. Csak halvány megérzés(, de a szótagszám itt kisiklott...)

"Baj történt a szép fészkével"

Nemtom mi a baj a fülemmel, de nekem ide jobban passzol "a" nélkül. De úgy egy szótaggal kevesebb... nem értem... Most így utólag (pár perccel később) viszakozom. Kell oda "a". Csak néha a "benső fülem" sükekedik...

Egyébiránt nagyon jó. Tetszik, és a ritmusa is megvan. mind gondolatritmus, mind zenei. Az utolsó versszak is jól őrzi a műfajt a csattanóval. Különösen tetszett nekem a "négy kis tollas halál" kép. (hiába, rákaptam a szürrealizmusra:) Szóval amit küldök az egy virtuális főhajtás.

---------------------------------

Szürrealizmus az árnyék:

bús, fekete, sima játék;

lebben és buggyan a táj még:

fürge komor nagy ajándék.

----------------------------------

Nem emlékszem, ezt írtam-e már ide. Ennek sincs még címe. Mivel fejből re-kreáltam lehet, hogy egy pár dolog nem stimmol, de asszem így van. Többre most tényleg nem tellik.

Bon soire!

[methew]

Nohát Sziasztok! x)

Tender(rögtönzött fájdalom(): Nagyontetszett... az első vsz. szerintem önmagában is tökéletes megállja a helyét. Olyan érdekes volt már úgy önmagában is.... de a többi vsz-akkal kiegészitve egészen mást kaptunk.. Tetszik! (Ajánlom, mosd ki a fejedből vsz.-t egy pillanatra és olvasd el önmagában^^.. KInek mi jut eszébe? x) )

Raptor: Háááát... Grat! Szép nagyon.. Nagyonhelyén vannak a képek.. Bár lehet, hogy csak agyikorlátoltságomnak köszönhető, de egy-két képet nem értettem... x) De nagyon helyén vannak!

Zathar(Fiókadal): Eléggé erős népies beütése van számomra... De ettől függetlenül tetszett.. Végig a Toldi járt a fejemben... Látszik, hogy még van rajta mit csiszolni, már csak ott is, hogy vannak benne "helyes-gépelésihibák", majd nézd át még azt mondom... x)

++++++++++++++++++

Noakkormosténjövök, három szösszenettel. x)

Csöppögő csöveken

Nyúlt el a csepp

Megcsillant benne

Csillogó teste,

Majd elengedte,

Elfeledte

A csöveket.

Még hallod a hangot,

Mit éjjente adok

Veled vagyok

Sebesen zuhanok.

Visszhangzol....

Üres padokba,

Nytitott szemekbe

Részegen felejtve

Múlt el a nyár,

Melyet nekem itt-hagy-táál..

2.,

Egy torony túl a réten

Elrejtve erdőségbe

Nem mutat utat tán,

Ordítja haragját,

Acélba zárt,

Múltnak nyomát,

Ezer halál,

gyilkos talán,

Mint ordít harangját...

3.,

Nem szól,nem beszél,

Nem akar,nem remél

Az ég felé,

A semmibe,

Úgy elveszene,

Semmit lelne,

Nem találna ráááám!

[Madness]

Úgy döntöttem, hogy megint megpróbálkozok valami versírással.

Karosszék ringat

Bámulom a várost

A szél csendben simogat

Délután van már most

Szellő hozza a hangokat

lehetetlen párost

Madárfüttyöt motorzajt

szépet s tudományost

Szagokat is nem válogat

piritóst vagy lángost

Szívem közben elhallgat

Hoz egy örök álmot.

[Lord_Raptor]

Csöppögő csöveken

Nyúlt el a csepp

Megcsillant benne

Csillogó teste,

Majd elengedte,

Elfeledte

A csöveket.

Nem tudom nékem szabad-e beleszólni, de ez nagyon tetszik

[methew]

Hmpf... irok. x) Megintcsak..

Irtam tegnap egy szöszenetet a Szimpla nevü kávézóban a Szimpla nevü kávézóról.x) Nem vagyok benne bittos, hogy ismeritek, de aki ismeri remélem az felismeri benne hangulatot..

Teszem hozzá, hogy már egy pár akkorddal már meg is zenésitettem, szóval az a fő célja ennek, plusz még hangsúlyosabb hogy még közel sincs befejezve. x)

Szimpla

Márvány,lakkozott fa,

Elnyúló recsegő padlója,

Ócska,göthös,szuette,

Asztala,széke,heverője

Narancs falak,

Mit kezek nyoma

Tarkítanak

Versek,képek,vallomások,

Elmúló,fájó világok,

Gondatlan,rongáló kezek,

Mind-mind igyekeznek

Valamit hozzátenni,

De ki fogja- elolvasni,

Ki fog téged

Észrevenni, tényleg!

Gyere,ülj le,mondd el,

Mondd el nékem

Mi az, mit keresel.

Oh,semmi,ne is kérdezd

Meg ne érezd

Csak nézd e képet

Mit arcomra festetett

Az élet..

A napok, órák, miket

Itt éltek e lelkek,

Kik bennem laknak,

Nyoma sincs már a régi lakknak

Mit rákent édes mázként

az egyetlen nevetés,

Mit utoljára hallottál..

Node most már

elég.

Oh,én már hallgattam,

én már láttam,

olyat, aki jött és mondta

Csak azt nem látta,

hogy vagyok,

hogy rám szállnak a hajnalok..

perpillanat eddig van kész de még irodik..

*idézet: jelző sorozat Móricz Zsigmondtól. x)

[Madness]

Az ember mint egy tükör megmutatja, hogy mi is a világ igazán: Belőle származunk részei vagyunk mégis önálló egészek, melyben mindennek legalább a szikrája megtalálható. A világ egy tükör: azt látod világnak amivé valódi lényed - érzelmeid, gondolataid, tapasztalataid összessége, esetleg még valami plussz - alakítja a látottakat, "visszatükrözi rád félelmeidet, és bánataidat."

Ki a tükör, s ki a tükörkép?

Az égre révedtem

végre ébren

mert ráébredtem

hogy való

Lábam alatt a föld

erővel tölt

nem túl fennkölt

testem porból való

Nagy világban pirinyó

Lelkem a szárnyaló

Nincs hozzá hasonló

Majdan Föld anyó

mint egy jótakaró

lesz jó takaró

Bocsi, rámjött a spirituális ömlengés. Biztos anyám génjeinek (ő oda van az ilyen dolgokért) és tücc-tücc zenének köszönhető amit tesóm a winapban hagyott

[Lady]

Madness: hm...érdekes felvetés.

Időm kevés, elmarad a verselés. Agyam persze folyton fortyog, ezért ide vetek néhány sort most...

Tikkasztó hőség

perzselő bőség

kókad a virág

ilyen a világ

Fojtó levegő

aszfalt, s gázfelhő

a fej megfájdul

az agy elkábul

[cHiPa]

Oké, bevallom, mind a szöveg, mind a ritmus a Ghymes együttes Tánc a hóban című dalára épül. Jajj, úgy szeretem

Tánc

Jobbra lassan

Balra lassan

Lépek halkan

Padlón surran

Némán álltam

Holdvilágban

Lépted vártam

Zsenge nyárban

És tested hogy mozog a fényen, pillangók az égen, szikrázik a vérem, kavarog a tánc.

Jobbra lassan

Balra lassan

Sarkam koppan

Szívem dobban

És újra kavarog, a földig lerogyok, a mennybe szaladok, ha még itt maradok

És újra kavarog, a tested, a karod, ha mégis akarod, hát gyere, és itt van ez a tánc.

2007. VI. 12

[tenderlumpling]

Áruló gyermekek

Átláttak rajtunk a holnapból

ifjú örököseink;

szétszabdalták verseinket

örök-víg gyeremekeink.

Képlékennyé vált a miért,

költészet és képzelgés

sivárrá vált átkos szavunk

s nem maradt már rettegés.

A jövő maradt, kapuja nem.

Elhaladt már minden szó.

Révbe ért a gondolatunk,

feledhető minden jó.

Tépjék hát szét verseinket.

Támasszák fel a sas-szelet!

Olvassák ki jövőjüket

Ostoba rímeink helyett.

Tudománnyá vált a szép,

valóra váltak álmaink.

Nem vágynak már semmiképp,

a kaszás mostan rám kacsint.

Holt a vágy, holt a rím,

elhagyott a kedvtelés

Széjjeltépték verseimet,

s nem maradt, csak szenvedés.

[Madness]

Lady verseiben azt szeretem, hogy nincs akkora szakadék az én kis műveim és az ő stílusa közt, mint monjduk tenderhez vagy chipához viszonítva. Respect fiúk. Lady, jó hogy itt vagy .

Ha már úgyis itt vagyok.

Íme egy másik forum hasonló témájú topicja. Nagyon szépeket tudnak oda is írni az emberek. Ygral legutóbbi két írását meg szívesen ajánlom tender figyelmébe. Van egy stílusa a srácnak.

http://forum.nightwish.hu/index.php?op=posts&topic=139