Történelem

[jardo]

A trónról lemondhatnak de a származásukról, a vérükrõl nem. Õk a királyi család akár annak tartják õket akár nem.

Baromság. Trón, valamint trónigény (és megfelelõ államforma) nélkül nincs királyság, ilyen értelemben pedig a 'királyi család' kifejezés sem értelmezhetõ. Arról nem beszélve, hogy a Habsburgokat nem csak a tróntól, hanem címeiktõl is megfosztották, így Ottó '61-ben nem csak a trónigényrõl mondott le, hanem egyben a címeiktõl való megfosztást is elismerte.

[MailMan]

A "mindent vissza" elvnek szerintem sincs értelme és kivitelezni sem lehet. Szerintem egyébként ami nekünk és a környezõ országoknak a legjobb lenne egy nagyon szoros politikai, gazdasági és katonai együttmûködés. A Dunai Konföderáció például igen mûködõképes lehetne ha egyszer félretennénk az ellentéteket. Az ilyen nagy szövetségek mint az EU vagy a Szovjetunió már a méretük miatt is halálra vannak ítélve. Nem tudom hogy a Habsburgokat miért kell örökké fikázni. Igen sok dolgot megtettek amit nem kellett volna de még mindig õk a királyi család. Én speciel visszasírom az Osztrák-Magyar Monarchiát...

Visszasírod? Nem is éltél akkor :D Szerintem ha éltél volna, akkor se sírnád vissza. Tanultam róla egyet s mást. Ferenc József soha nem a magyarszeretetérõl volt híres, még a kiegyezés után sem... Azért volt akkora fellendülés a kiegyezés után, mert '48 elõtt és '48-'67 között az osztrákok gyakorlatilag mesterségesen visszafogták az ország fejlõdését a reformok mellõzésével, a polgárosodási folyamat visszaszorításával. Rengeteget ártott az országnak az osztrák uralom. Ha újra királyság lenne belõlünk - jardo, és akkor kinek a trónigényére volt alapozva a Horthy-rendszer király nélküli királysága? ilyet is csak mi, magyarok tudunk :D -, én akkor se akarnám a Habsburgokat vissza. Annyira bigottok például, hogy Habsburg Ottó csak 1989-tõl engedte meg bárkinek a családban, hogy nem katolikussal házasodjon! De azt is csak úgy, hogy az illetõ katolizál...

Twiszted, szerintem se vegyük komolyan azt az oldalt :) Én úgy emlékszem, nem csak Slota fenyegetõzött ezzel, nézz utána. Ha nem is nyíltan, de a többi tót politikus is egyetért vele szerintem... Nem értem, hogy nem veszik észre magukat.

Tudjátok, mi a vicces? A románok simán megcsinálták a kettõs állampolgárságot a Moldvában élõ románoknak, senki egy rossz szót nem szólt. De úgy tûnik, itt más a helyzet... A moldávok ezek szerint nem annyira paranoiások. "Nemzet szuverenitása", stb dumák...

[Snexi]

már azóta olvastam,hogy már nem csak õ fenyegetõzött vele,de hogy ezt tényleg megmerjék tenni azt kizártnak tartom

amúgy ma volt szerencsém beszélgetni egy lengyellel,én eddig azt hittem hogy ez a lenygel-magyar barátság csak duma,de rá kellett jönnöm hogy nem

szerintem ők az a nemzet akikkel tényleg szövetségre lehetne lépni komolyabban,anélkül hogy hátsószándék lenne a részükről

[MailMan]

már azóta olvastam,hogy már nem csak õ fenyegetõzött vele,de hogy ezt tényleg megmerjék tenni azt kizártnak tartom

amúgy ma volt szerencsém beszélgetni egy lengyellel,én eddig azt hittem hogy ez a lenygel-magyar barátság csak duma,de rá kellett jönnöm hogy nem

szerintem õk az a nemzet akikkel tényleg szövetségre lehetne lépni komolyabban,anélkül hogy hátsószándék lenne a részükrõl

Persze, hogy nem csak duma :) Tavaly a Moszkván mentem a villamoshoz a Polska feliratú, lengyel sascímeres pólómban, amikor megszólított egy magyar idegenvezetõ, hogy lengyel csoportot vezet, és kérdezik, miért van rajtam a póló. Én mondtam, hogy Krakkóban vettem, barátságosan intettem a lengyel hölgyeknek, és mondtam hogy "Polak, wegier dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki." (lengyel, magyar két jóbarát, ugye), õk meg mosolyogtak és bravóztak :D Az említett krakkói kiránduláson meg az osztályból páran elmentek egy kocsmába, ahol amikor megtudták hogy magyarok, rögtön föltették a Gyöngyhajú lányt :)

[Hanni]

1. lengyelek tényleg jófejek, én is szeretem õket :)

2. "az osztrákok gyakorlatilag mesterségesen visszafogták az ország fejlõdését a reformok mellõzésével, a polgárosodási folyamat visszaszorításával. Rengeteget ártott az országnak az osztrák uralom. "

-->Ipar teljes leépítése, Mo "éléskamrává" tétele :)

3. Kettõs állampolgárság nagyon nagyon kényes téma gyerekek, már már politikai. Azzal van a legnagyobb baj ami ALAPJÁN osztani akarják.

[MailMan]

1. lengyelek tényleg jófejek, én is szeretem õket :)

2. "az osztrákok gyakorlatilag mesterségesen visszafogták az ország fejlõdését a reformok mellõzésével, a polgárosodási folyamat visszaszorításával. Rengeteget ártott az országnak az osztrák uralom. "

-->Ipar teljes leépítése, Mo "éléskamrává" tétele :)

3. Kettõs állampolgárság nagyon nagyon kényes téma gyerekek, már már politikai. Azzal van a legnagyobb baj ami ALAPJÁN osztani akarják.

1. Az elõzõk alapján nyilván "+1" :D

2. Az más kérdés, hogy az ország földrajzi adottságai alapján tényleg alkalmasabb volt "éléskamrának" :) Csak hát egyszerûbb volt a cseh iparra építeni...

3. Így van. Ha lesz ebbõl az egészbõl valami, remélem társul majd hozzá valamilyen vizsga, úgy értem legalább tudjon valamit magyarul az illetõ, alapvetõ földrajzi, történelmi ismeretek meglegyenek, ilyenekre gondolok.

[Maledict]

Visszasírod? Nem is éltél akkor :D Szerintem ha éltél volna, akkor se sírnád vissza. Tanultam róla egyet s mást. Ferenc József soha nem a magyarszeretetérõl volt híres, még a kiegyezés után sem... Azért volt akkora fellendülés a kiegyezés után, mert '48 elõtt és '48-'67 között az osztrákok gyakorlatilag mesterségesen visszafogták az ország fejlõdését a reformok mellõzésével, a polgárosodási folyamat visszaszorításával. Rengeteget ártott az országnak az osztrák uralom. Ha újra királyság lenne belõlünk - jardo, és akkor kinek a trónigényére volt alapozva a Horthy-rendszer király nélküli királysága? ilyet is csak mi, magyarok tudunk :D -, én akkor se akarnám a Habsburgokat vissza. Annyira bigottok például, hogy Habsburg Ottó csak 1989-tõl engedte meg bárkinek a családban, hogy nem katolikussal házasodjon! De azt is csak úgy, hogy az illetõ katolizál...

Én is tudok róla egyet s mást. Én amondó vagyok hogy az itthoni történelemtanítás is túllihegi néhol a dolgokat. Tény hogy az abszolutizációs kísérletek és a megtorlások egyáltalán nem voltak szépek. De a kiegyezés után Magyarország a virágkorát élte. Akkoriban kb. azt hitték hogy ennél jobb már nem is lehet. Ady nem véletlenül írta a sok háborúellenes verset. Megérezte hogy ha jobb nem lesz akkor csak rosszabb lesz, SOKKAL rosszabb. És be is következett...

[MailMan]

Én is tudok róla egyet s mást. Én amondó vagyok hogy az itthoni történelemtanítás is túllihegi néhol a dolgokat. Tény hogy az abszolutizációs kísérletek és a megtorlások egyáltalán nem voltak szépek. De a kiegyezés után Magyarország a virágkorát élte. Akkoriban kb. azt hitték hogy ennél jobb már nem is lehet. Ady nem véletlenül írta a sok háborúellenes verset. Megérezte hogy ha jobb nem lesz akkor csak rosszabb lesz, SOKKAL rosszabb. És be is következett...

Igen, csak tudod erre mondta Széchenyi az Ein Blick-ben, hogy talán könnyebben és hatásosabban is elérhettünk volna ilyen fejlõdést - a Habsburgok "segítsége" nélkül is :) Ha '48-at hagyják békésen lefolyni, akkor lendült volna igazán nagyot az ország.

[Maledict]

Igen, csak tudod erre mondta Széchenyi az Ein Blick-ben, hogy talán könnyebben és hatásosabban is elérhettünk volna ilyen fejlõdést - a Habsburgok "segítsége" nélkül is :) Ha '48-at hagyják békésen lefolyni, akkor lendült volna igazán nagyot az ország.

Igen ezzel egyetértek de én most nem arról beszéltem hogy mi lett volna ha a Habsburgok nem szólnak bele, nem úgy csinálják ahogy stb. Én azt mondtam hogy az Osztrák-Magyar Monarchia igen is szép és jó volt. A mi lett volna ha tehát értelmetlen érv. A Dunai Konföderáció meg más téma de te nem is arra a részre válaszoltál.

[jardo]

jardo, és akkor kinek a trónigényére volt alapozva a Horthy-rendszer király nélküli királysága? ilyet is csak mi, magyarok tudunk :D

Senki trónigényére nem volt alapozva. Eredetileg az volt a terv, hogy elhalasztják a királyválasztást, és majd késõbb ejtik meg. Csak aztán erre végül ilyen-olyan okok miatt soha nem került sor.

Bár tegyük hozzá, igazából alkalmas személyt nehéz is lett volna találni. Azok a családok, akik valaha a magyar trónon ültek, már sehol nem voltak, a legnagyobb nemesi családok közül (pl. Andrássy, Tisza, Teleki, stb.) meg mégis mi alapján választottak volna egyet, akinek valamely tagja király lehetett volna.

De amúgy valóban, érdekes egy konstrukció volt, annak ellenére, hogy egyébként semmi kirívó nincs benne összességében.

[DaVeman]

Készülök a keddi megabrutál összefoglaló (őskor--->>> kora újkor) törifakt TZre és eszembe jutott valami. Az ókori Spártában a vének tanácsát 30 fõ alkotta ugye (2 király, 28 65 év fölötti vén). De a 300ban csak Leonidas van, ki a másik király, van egyáltalán másik király? Sajna a forrásközpontú történelem tankönyvünk nagyon tömör és gyér is részletek terén.

[jardo]

Igen ezzel egyetértek de én most nem arról beszéltem hogy mi lett volna ha a Habsburgok nem szólnak bele, nem úgy csinálják ahogy stb. Én azt mondtam hogy az Osztrák-Magyar Monarchia igen is szép és jó volt. A mi lett volna ha tehát értelmetlen érv. A Dunai Konföderáció meg más téma de te nem is arra a részre válaszoltál.

Pontosan. :) Te magad adtad meg a választ: mi lett volna, ha nem fosztják meg a Habsburgokat a trónjuktól? Mi lett volna, ha nem fosztják meg õket címeiktõl? Mi lett volna, ha Ottó nem mond le a trónigényérõl maga és családja nevében?

Soroljam még? :)

Látod, te magad váalszoltad meg, hogy miért nem a Habsburgok a királyi család. :) ;)

De hogy az OMM-hez is hozzászóljak: az kétségtelen, hogy a Monarchia idején virágzott az ország. Politikailag, gazdaságilag, mindehogy. Ugyanakkor ha már a magyar történelemtanítás egyoldalúságáról beszélsz, akkor te magad iért állsz hozzá a kérdéshez úgy, hogy csak a saját véleményedet tartod elfogadhatónak, és történelmileg igazolhatónak? :unsure: Persze, hogy a Monarchia idején virágzott az ország, mert a kiegyezés elõtt mesterségesen fogták vissza a fejlõdést. Aztán mikor szabadjára engedték, akkor persze, hogy robbanás szerûen ugrott meg. Olyan ez, mint a locsolócsõ, ha megnyitod a vizet, de elszorítod valahol a slagot, akkor miután elengedtd, sokkal nagyobb erõvel fog spriccelni a víz. Tulajdonképpen ez történt Magyarországon is 1867 után. (És jegyezzük meg, Ferenc József ekkor sem jószándékból kezdett közeledni a magyarokhoz, hanem kényszerbõl. Mert mind az olaszok 1859-ben, mind pedig a poroszok 1866-ban tönkreverték az osztrák seregeket, és Ausztria nem tudta megakadályozni az egységes olasz állam, illetve a porosz vezetésû német állam létrejöttét.)

A '48-as áprilisi törvények - bár nem rendeztek minden kérdést - gyakorlatilag megteremtették a polgári állam alapjait, és magukban hordozták a polgári fejlõdés lehetõségét. Amit ugye a sógorok nem hagytak...

Bár azt sem értem, te miért hoztad fel a Monarchiát, mikor azt eredetileg senki nem vitatta. Itt csak a Habsburgokról volt szó. ;)

Készülök a keddi megabrutál összefoglaló (õskor--->>> kora újkor) törifakt TZre és eszembe jutott valami. Az ókori Spártában a vének tanácsát 30 fõ alkotta ugye (2 király, 28 65 év fölötti vén). De a 300ban csak Leonidas van, ki a másik király, van egyáltalán másik király? Sajna a forrásközpontú történelem tankönyvünk nagyon tömör és gyér is részletek terén.

Spártában valóban 2 király volt. Az egyik egy kulturális-vallási vezetõ/irányító, a másik pedig a hadsereg parancsnoka volt. Elõbbinek békeidõben volt nagyobb szerepe, utóbbinak pedig háború idején.

((Bár hozzáteszem, egy amerikai filmre nem biztos, hogy érdemes alapozni a történelmi ismereteidet. ;)))

[DaVeman]

Spártában valóban 2 király volt. Az egyik egy kulturális-vallási vezetõ, a másik pedig a hadsereg parancsnoka volt. Elõbbinek békeidõben volt nagyobb hatalma, utóbbinak pedig háború idején.

((Bár hozzáteszem, egy amerikai filmre nem biztos, hogy érdemes alapozni történelmi ismereteinket. ;)))

Ezt viszont nem tudtam, köszönöm. Dehogynem, még mesélte is tanár csak elfelejtettem, most már emlékszem :D

Hát igen, nem a tények hiteles visszaadásán volt a hangsúly :D Csak ilyen történelmi filmeket nézve jó feleleveníteni az ismereteket, fogalmakat stb.

Megnéztem, Leotychidas volt Kr. e 491től - 469ig a másik király.

Jövőre emelten megyek majd törire és rengeteg részletet meg kell még ismernem. Szeretem ezt a tantárgyat csak aki a sima órán tartja tanár egy lekvár. Fakttanár ezerszer jobb. Meg persze ha magamat művelem belőle is hasznosabb mint a simatanárnak adni igazat.

[jardo]

Ezt viszont nem tudtam, köszönöm.

Hát igen, nem a tények hiteles visszaadásán volt a hangsúly :D Csak ilyen történelmi filmeket nézve jó feleleveníteni az ismereteket, fogalmakat stb.

Megnéztem, Leotychidas volt Kr. e 491tõl - 469ig a másik király.

Jövõre emelten megyek majd törire és rengeteg részletet meg kell még ismernem. Szeretem ezt a tantárgyat csak aki a sima órán tartja tanár egy lekvár. Fakttanár ezerszer jobb.

Nincs mit, szívesen. :)

Igen, az kétségtelen, hogy kedvcsinálónak, vagy akár egy minimális szintû emlékeztettõnek (fontosabb nevek, helyszínek, stb.) jók az ilyen filmek, de ezek a legtöbbször elég messze állnak a teljes és pontos valóságtól (többnyire a könnyebb érthetõség kedvéért, vagy azért, hogy beleférjen a film egy megszabott idõkeretbe). De azért persze vannak kivételek is.

Amúgy én is emelt szinten voltam. :)

[DaVeman]

Nincs mit, szívesen. :)

Igen, az kétségtelen, hogy kedvcsinálónak, vagy akár egy minimális szintû emlékeztettõnek (fontosabb nevek, helyszínek, stb.) jók az ilyen filmek, de ezek a legtöbbször elég messze állnak a teljes és pontos valóságtól (többnyire a könnyebb érthetõség kedvéért, vagy azért, hogy beleférjen a film egy megszabott idõkeretbe). De azért persze vannak kivételek is.

Amúgy én is emelt szinten voltam. :)

Vagy felvágni ismerõsök elõtt :D Példának okáért pont a 300 végén 1 évvel késõbb járunk ugye, és nem mutatták hogy végzõdik a csata. Szüleim nem értették, kérdezték tõlem hogy nyertek, vesztettek? Én meg ott nyugodtan mondtam, hogy a plataiai csata ideiglenesen vetett véget a persza fenyegetésnek, nyertek a görögök :D

[jardo]

Vagy felvágni ismerõsök elõtt :D Példának okáért pont a 300 végén 1 évvel késõbb járunk ugye, és nem mutatták hogy végzõdik a csata. Szüleim nem értették, kérdezték tõlem hogy nyertek, vesztettek? Én meg ott nyugodtan mondtam, hogy a plataiai csata ideiglenesen vetett véget a persza fenyegetésnek, nyertek a görögök :D

Akár... :lol:

[Snexi]

3. Így van. Ha lesz ebbõl az egészbõl valami, remélem társul majd hozzá valamilyen vizsga, úgy értem legalább tudjon valamit magyarul az illetõ, alapvetõ földrajzi, történelmi ismeretek meglegyenek, ilyenekre gondolok.

ha jól tudom az a feltétele hogy legyen közvetlen magyar felmenõ,tudni kell magyarul és a történelmi magyarországon belül kell lakni

persze van még biztos rengeteg apróság,de leegyszerûsítve ez

[MailMan]

Senki trónigényére nem volt alapozva. Eredetileg az volt a terv, hogy elhalasztják a királyválasztást, és majd késõbb ejtik meg. Csak aztán erre végül ilyen-olyan okok miatt soha nem került sor.

Bár tegyük hozzá, igazából alkalmas személyt nehéz is lett volna találni. Azok a családok, akik valaha a magyar trónon ültek, már sehol nem voltak, a legnagyobb nemesi családok közül (pl. Andrássy, Tisza, Teleki, stb.) meg mégis mi alapján választottak volna egyet, akinek valamely tagja király lehetett volna.

De amúgy valóban, érdekes egy konstrukció volt, annak ellenére, hogy egyébként semmi kirívó nincs benne összességében.

Egyébként simán lehetett volna valakit a fontosabb nemesi családok közül választani. Hiszen például a lengyeleknél végig (míg létezett az ország az újkorban, tehát a három felosztásig), az angoloknál pedig sokáig a király "csak" egy volt a nemesek körében - elsõ az egyenlõk között. Ilyen elv alapján lehetett volna nálunk is. Hja, már megint az a fránya "volna"... Most már úgyis mindegy :)

Egyetemen mondta a tanárom, hogy írott forrás maradt fenn róla: Horthy eredetileg a szerb-horvát király öccsét akarta meghívni a trónra! Talán jobban jártunk, hogy végül nem így történt.

Daveman, ezt amúgy se kell túlizzadni, én úgy emlékszem, az én emelt szintû érettségimben kb. az elsõ oldal szorítkozott az ókorra :D Mellesleg az olyan filmek, mint a Nagy Sándor meg a Trója, szerintem inkább elveszik az ember kedvét a történelemtanulástól -_-

[jardo]

ha jól tudom az a feltétele hogy legyen közvetlen magyar felmenõ,tudni kell magyarul és a történelmi magyarországon belül kell lakni

persze van még biztos rengeteg apróság,de leegyszerûsítve ez

Igen, leegyszerûsítve nagyjából errõl van szó.

Amúgy számos más feltétele is van az állampolgárság megszerzésének, melyekrõl az 1957. évi V. törvény II. fejezete rendelkezik:

1957. évi V. tv.

az állampolgárságról

II. FEJEZET

A magyar állampolgárság megszerzése honosítás,

illetõleg visszahonosítás útján

5. § Kérelmére honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek lakóhelye a honosítási kérelem elõterjesztését közvetlenül megelõzõ három év alatt megszakítás nélkül Magyarországon volt és honosítása az állam érdekei szempontjából hátrányosnak nem mutatkozik.

6. § Tekintet nélkül elõzõ lakóhelyére, kérelmére honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a kérelem elõterjesztésének idõpontjában Magyarországon lakik, vagy itt kíván letelepedni, ha

a) felmenõje magyar állampolgár volt, vagy

b ) honosítását más rendkívüli körülmény teszi indokolttá.

7. § Tekintet nélkül arra, hogy Magyarország területén lakik-e vagy itt kíván-e letelepedni, kérelmére honosítható az,

a) aki magyar állampolgárral érvényes házasságot kötött, vagy

b ) akinek gyermeke a magyar állampolgárságot megszerezte, vagy

c) akit magyar állampolgár örökbefogadni kíván.

8. § Az 5., 6. és 7. §-ok alapján elõterjesztett honosítási kérelmek elbírálásánál a kérelmezõ javára szól, ha

a) hontalan, illetõleg külföldi állampolgársága megszûnt, vagy

b ) külföldi állampolgárságáról lemondott, vagy

c) a külföldi állampolgársági kötelékbõl elbocsátását kérte.

9. § (1) A korlátoltan cselekvõképes, vagy cselekvõképtelen személy nevében törvényes képviselõje jogosult a kérelem elõterjesztésére.

(2) A házastárs honosításának hatálya csak akkor terjed ki a másik házastársra, ha a honosítást ez utóbbi is kérte.

(3) A szülõi felügyeletet gyakorló szülõ honosításának hatálya a kiskorú gyermekre is kiterjed, kivéve, ha a szülõ kifejezetten kéri, hogy a honosítás hatálya a gyermekekre vagy valamelyik gyermekre ne terjedjen ki.

(4) A nagykorú gyermekre a honosítás hatálya csak akkor terjed ki, ha a honosítást õ is kérte.

10. § (1) Aki magyar állampolgárságát elvesztette, kérelmére visszahonosítható. A visszahonosítására a honosításról szóló rendelkezéseket a jelen §-ban foglaltaknak megfelelõen kell alkalmazni.

(2) Aki magyar állampolgárságát elbocsátás, távollét vagy külföldi állampolgárságának honosítás útján való megszerzése következtében vesztette el, a 6. § alapján az a) és b ) pontokban megkívánt feltételek hiányában is visszahonosítható.

(3) Aki magyar állampolgárságát házasságkötés, törvényesítés, apai elismerés vagy apaság bírói megállapítása következtében vesztette el, arra tekintet nélkül honosítható vissza, hogy Magyarország területén lakik-e.

11. § (1) A honosított, illetõleg a visszahonosított nagykorú személy állampolgársági esküt tesz. Cselekvõképtelen, valamint a 18. életévét be nem töltött korlátoltan cselekvõképes személy állampolgársági esküjét törvényes képviselõjének nyilatkozata pótolja.

(4) A honosított, illetõleg a visszahonosított személy a magyar állampolgárságot az állampolgársági eskü letételének napjával szerzi meg. Az állampolgársági eskü letételének tényét és idõpontját a honosítási, illetõleg visszahonosítási okiraton fel kell tüntetni.

(5) Ha a honosított, illetõleg a visszahonosított személy az állampolgársági eskütétel elõtt meghal, illetõleg olyan állapotba kerül, amely megakadályozza az eskü letételében, a magyar állampolgárságot a honosításról, illetõleg a visszahonosításról szóló okirat keltének napjával szerzi meg.

[Stauffenberg]

3. Kettõs állampolgárság nagyon nagyon kényes téma gyerekek, már már politikai. Azzal van a legnagyobb baj ami ALAPJÁN osztani akarják.

Így van és éppen ezért nem is fogjuk ezen a fórumon folytatni ezt a témát! Elsõ kérés volt!

(És mint mindig: Kinek nem inge...)

[MailMan]

Bocsánat. Én amit el akartam mondani a témával kapcsolatban, azt elmondtam.

Most olvastam újra az egyetemi tankönyvben - holnap lesz a modern magyar töri vizsgám elsõ, írásbeli fele -, hogy miket csináltak az országgal a II. világháború után kívülrõl-belülrõl egyaránt. Trianon mellett ezeket szinte hajlamosak vagyunk elfelejteni. Kollektív bûnösként kezelték a magyar népet (leginkább a csehszlovákok), a tárgyalásokon mint legyõzöttek vehettünk részt, gyakorlatilag nulla beleszólással a dolgok folyásába. Volt szó a határok revíziójáról, ebbõl nem lett semmi, leszámítva a csehszlovák követelést a pozsonyi hídfõ kialakításáról, mert ez megvalósult. A Benes-dekrétummal a csehszlovákok gyakorlatilag minden állampolgári joguktól megfosztották a magyarokat, megszüntették az 1938 után alapított iskolákat, vallási intézményeket. Az úgynevezett "lakosságcsere" folyamán jóval több magyar került Magyarországra, mint amennyi szlovák Csehszlovákiába, ami megint a magyarokat hozta nehéz helyzetbe.

Ezek mellett már szinte fájdalmas olvasni, hogyan bomlasztotta az MKP hathatós szovjet támogatással az országot, és hogyan vetett véget a demokráciának a szalámitaktikával ugyanebben az idõszakban. Egy biztos, nem éltem volna szívesen akkor.

[Snexi]

szerk:.....

[Snexi]

na egy újabb kérdés

csehszlovákia miért kapta meg kárpátalját?nézem a követeléseket amikben egyre többet kértek,de kárpátalja nagyrésze egyikben sincsen benne

[MailMan]

na egy újabb kérdés

csehszlovákia miért kapta meg kárpátalját?nézem a követeléseket amikben egyre többet kértek,de kárpátalja nagyrésze egyikben sincsen benne

Pont most olvastam a tankönyvben, a ruszinok jelentették ki '19-ben, hogy hozzájuk akarnak csatlakozni. Gondolom szimpatikusabbak voltak a csehszlovákok, mint Szovjet-Oroszország és Románia (illetve akkor még nem volt biztos, hogy addig fog érni Románia)...

Jövõ szerdán ezekbõl fogok egy tételt húzni, ha átmegyek egy egyszerû írásbelin <_<

1. Az õszirózsás forradalom kormányának bel- és külpolitikája (1918–1919)
2. A Tanácsköztársaság bel- és külpolitikája (1919)
3. A trianoni békeszerzõdés létrejötte és rendelkezései (1919–1921)
4. Az ellenforradalom és a Teleki–Bethlen-féle konszolidáció (1919–1931)
5. Magyarország külpolitikája az 1920-as években
6. Politikai jobbratolódás Magyarországon az 1930-as években
7. Magyarország a terület-visszacsatolások idején (1938–1941)
8. Magyarország a második világháborúban (1941–1945)
9. Magyarország társadalma a két világháború között (1918–1945)
10. A politikai rendszer Magyarországon a két világháború között (1920–1945)
11. Magyarország mûvelõdéstörténete a két világháború között (1918–1945)
12. Magyarország nemzetgazdasága a két világháború között (1918–1945)
13. Magyarország belpolitikai helyzete az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásától az egypártrendszer kiépüléséig, 1944-1949.
14. Magyarország külpolitikája az 1940-es évek második felében.
15. A rákosista diktatúra, 1949-1953.
16. "Cikk-cakk politika" 1953-56 között.
17. A gazdaság szovjetizálása (államosítások, tervgazdálkodás, kollektivizálás).
18. Az 1956-os forradalom és szabadságharc.
19. A korai Kádár-korszak, 1956-1963.
20. Az új gazdasági mechanizmus és a „fogyasztói szocializmus” fõbb jellegzetességei.
21. Stagnálás és válság az 1970-80-as években.
22. A rendszerváltás és következményei.
23. A magyar társadalom fõbb szerkezeti változásai a 20. század második felében
24. Kultúra, oktatásügy és tudomány az államszocializmus idõszakában.

[Snexi]

Pont most olvastam a tankönyvben, a ruszinok jelentették ki '19-ben, hogy hozzájuk akarnak csatlakozni. Gondolom szimpatikusabbak voltak a csehszlovákok, mint Szovjet-Oroszország és Románia (illetve akkor még nem volt biztos, hogy addig fog érni Románia)...

oroszokhoz nem is csatlakozhattak volna,mivel akkoriban lengyelország elválasztotta tõle (bár lehet hogy akkor még nem jött létre a második lengyel köztársaság)

de úgytûnik hogy a csehszlovákokkal sem jártak jól,hiszen az elsõ adandó alkalommal elszakadtak