Jump to content
GSForum - Segélyvonal

Történelem


Recommended Posts

Posted

de úgytûnik hogy a csehszlovákokkal sem jártak jól,hiszen az elsõ adandó alkalommal elszakadtak

Nem jött be nekik, van ez így néha.

Amúgy holnap, várjunk, elmúlt már éjfél, szóval akkor ma 90 éve, hogy lenyomták a torkunkon Trianont.

Posted

Nem jött be nekik, van ez így néha.

Amúgy holnap, várjunk, elmúlt már éjfél, szóval akkor ma 90 éve, hogy lenyomták a torkunkon Trianont.

elméletileg ma megemlékezést is tartanak néhány iskolában, ogy. elfogadta az emléknappá nyilvánítást.

Posted

sajnos ebbõl nem is lehetett volna kötelezõ emléknapot csinálni az iskolákban olyan megosztott a téma

tegnap például olyanokat hallottam hogy fú...de inkább rájuk hagytam

Posted

Igen, ma van az évforduló...

Amúgy a vizsgán a lenti tételekbõl a 14-est húztam, 5-öst kaptam rá :)

Stauffenberg
Posted

Amúgy a vizsgán a lenti tételekbõl a 14-est húztam, 5-öst kaptam rá :)

A szavaidból azt veszem ki, hogy nem érettségirõl van szó, na meg a tételek alapján sem arra következtetek, de ezzel kapcsolatban jut eszembe a csodás érettségi rendszerünk.

Két éve tettem emelt töri érettségit, elõtte is figyeltem és azóta is figyelem a témaköröket és egyszerûen katasztrófa, hogy még mindig vannak tabu témák. Ilyen a világháborúban való részvételünk is (jobban mondva annak körülményei és a politikai döntéshozás, a döntések és azok következményei). Gondolom nem igazán szeretnék, hogy az egyszerû középiskolás Kovács Józsinak önálló véleménye legyen azokról a döntésekrõl, melyek oda vezettek ahova...

  • 3 months later...
Posted

A szavaidból azt veszem ki, hogy nem érettségirõl van szó, na meg a tételek alapján sem arra következtetek, de ezzel kapcsolatban jut eszembe a csodás érettségi rendszerünk.

Két éve tettem emelt töri érettségit, elõtte is figyeltem és azóta is figyelem a témaköröket és egyszerûen katasztrófa, hogy még mindig vannak tabu témák. Ilyen a világháborúban való részvételünk is (jobban mondva annak körülményei és a politikai döntéshozás, a döntések és azok következményei). Gondolom nem igazán szeretnék, hogy az egyszerû középiskolás Kovács Józsinak önálló véleménye legyen azokról a döntésekrõl, melyek oda vezettek ahova...

Stauf, akkor mesélek pár dolgot.

Engem úgy engedtek ki a gimnáziumnak nevezett gettóból, hogy abban a hitben éltem, nem létezik másfajta társadalmi - gazdasági rend, csak a lasse - faire (vadlibsi rémálom..lásd a Dickens regényekben, a Karácsonyi Ének c. animációs filmrõl meg ugye nem kell mondanom, hogy kötelezõ darab...) vs. szoc. piacgazdaság nameg ezek alternatívája a kommunizmus. Még egyetemen is csak addig szíveskedtünk elmenni, hogy tulajdonelméleten (az egyik civilisztika alter jogon) szó esett David C. Kortenrõl, meg filón pár szó Kékes Jánosról és Molnár Tamásról.

http://www.europakiado.hu/index.php?l=h&s=3&n=592

(Csodálatos könyv egyébként, nagyon ajánlom.)

Erre tessék, most mirõl olvasok:

http://www.c3.hu/scripta/buksz/honlap/0502/08birmadarasz.pdf

Wörgl - rõl miért nem tanultunk sehol? Miért nem tudja senki, hogy ki volt Michael Unterguggenberger polgármester úr? Miért kellett leállítani a kísérletet? Miért nem hallgatott Roosevelt Irwing Fisherre??? Mivel magyarázták, hogy inkább a New Deal? Én nem bírom az összeesküvés elméleteket meg a "drábikizmust", de ez tényleg durva. Legalábbis én nem látok semmiféle racionalitást mögötte.

http://www.econ.core.hu/intezet/madarasz.html

A szerzõ, Madarász Aladár pedig kontársággal, elfogultsággal igazán nem vádolható.

Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének fõmunkatársa, még a Soros egyetemen (közismertebb envén CEU) is elõad, ezenkívül a Corvinus Közgazdasági Elméletek Története tanszékének docense.

http://www.mnua.hu/pdf/pszaf-tanulm%E1ny-p...lyettesitok.pdf

Érdekes módon még egy PSZAF tanulmány is említi a végén. De a középiskolás töritanárok szerint ilyen bizti nem történt.

Na akkor csak prollerdiktatúra és kapzsitalizmus volt????

Amúgy nekem az is furcsa, hogy miért zavar egyes fejeseket az én radikális, antimarxista, jobboldali szoc. és korporativista gondolkodásom?

(Ha egy példát kellene rá mondani, akkor leginkább Magyary Zoltán, Peron elnök, meg most tán Ron Paul.)

(Ha már törizünk és tanulni akarunk, nameg ha valaki a vasútállomásra gondolna Peron neve hallatán:

http://mek.niif.hu/02200/02258/02258.htm

+az Evitát nagyon sürgõsen megnézni.:)

Posted

A szavaidból azt veszem ki, hogy nem érettségirõl van szó, na meg a tételek alapján sem arra következtetek, de ezzel kapcsolatban jut eszembe a csodás érettségi rendszerünk.

Két éve tettem emelt töri érettségit, elõtte is figyeltem és azóta is figyelem a témaköröket és egyszerûen katasztrófa, hogy még mindig vannak tabu témák. Ilyen a világháborúban való részvételünk is (jobban mondva annak körülményei és a politikai döntéshozás, a döntések és azok következményei). Gondolom nem igazán szeretnék, hogy az egyszerû középiskolás Kovács Józsinak önálló véleménye legyen azokról a döntésekrõl, melyek oda vezettek ahova...

Ezt a választ is csak 3 hónap késéssel veszem észre? :lol: Ráhibáztál, persze hogy nem érettségi volt, hanem 20. századi magyar történelem vizsga az egyetemen :) (egyébként már rohadtul bánom, hogy a törit vettem föl második szaknak, semmire nem megyek vele, csak a szüleim dumáltak bele...) Mákom volt a vizsgán, kicsit átlátszottak a tételek, kihúztam ezt, ment mint a karikacsapás. Bár jellemzõen most már max az 1/3-át tudnám elmondani :D (a 2. vh elõtti magyar pártokat nem bírtam megjegyezni, annyiféle volt, ide-oda olvadtak össze, átnevezték magukat - aki azt bevágja, az elõtt le a kalappal :D)

Az érettségi olyan, amilyen. Az átlag leérettségizett diáknak szerintem még magáról a 2. vh-ról is csak nagy vonalakban van fogalma, hát még a magyar helyzetrõl... A legtöbb osztály alig jut túl '56-on! Köszönhetõ ez többek között annak, hogy van vagy 2-3 holokausztra emlékezõ óra év közben (nálunk legalább is az alap csoportnál ez volt, én persze faktra jártam), amivel elmegy az idõ. Nincs baj a holokausztra emlékezéssel, sõt, kell, de egy óra is elég lenne szerintem...

Posted

Ezt a választ is csak 3 hónap késéssel veszem észre? :lol: Ráhibáztál, persze hogy nem érettségi volt, hanem 20. századi magyar történelem vizsga az egyetemen :) (egyébként már rohadtul bánom, hogy a törit vettem föl második szaknak, semmire nem megyek vele, csak a szüleim dumáltak bele...) Mákom volt a vizsgán, kicsit átlátszottak a tételek, kihúztam ezt, ment mint a karikacsapás. Bár jellemzõen most már max az 1/3-át tudnám elmondani :D (a 2. vh elõtti magyar pártokat nem bírtam megjegyezni, annyiféle volt, ide-oda olvadtak össze, átnevezték magukat - aki azt bevágja, az elõtt le a kalappal :D)

Az érettségi olyan, amilyen. Az átlag leérettségizett diáknak szerintem még magáról a 2. vh-ról is csak nagy vonalakban van fogalma, hát még a magyar helyzetrõl... A legtöbb osztály alig jut túl '56-on! Köszönhetõ ez többek között annak, hogy van vagy 2-3 holokausztra emlékezõ óra év közben (nálunk legalább is az alap csoportnál ez volt, én persze faktra jártam), amivel elmegy az idõ. Nincs baj a holokausztra emlékezéssel, sõt, kell, de egy óra is elég lenne szerintem...

Jó, de tudod, hogy mindenhol azt nyomják most. Érdekes módon sokkal fontosabb és számunkra nagyobb tragédia, mint Trianon, vagy a délvidéki vérengzések.

Már nem is merem javasolni Finkelstein Holocaust Ipar c. könyvét, mert akkor antiszemét és náczista leszek egybõl.

Én még a MÁV peren voltam kibukva.......:D

Posted

Ezt a választ is csak 3 hónap késéssel veszem észre? :lol: Ráhibáztál, persze hogy nem érettségi volt, hanem 20. századi magyar történelem vizsga az egyetemen :) (egyébként már rohadtul bánom, hogy a törit vettem föl második szaknak, semmire nem megyek vele, csak a szüleim dumáltak bele...) Mákom volt a vizsgán, kicsit átlátszottak a tételek, kihúztam ezt, ment mint a karikacsapás. Bár jellemzõen most már max az 1/3-át tudnám elmondani :D (a 2. vh elõtti magyar pártokat nem bírtam megjegyezni, annyiféle volt, ide-oda olvadtak össze, átnevezték magukat - aki azt bevágja, az elõtt le a kalappal :D)

Az érettségi olyan, amilyen. Az átlag leérettségizett diáknak szerintem még magáról a 2. vh-ról is csak nagy vonalakban van fogalma, hát még a magyar helyzetrõl... A legtöbb osztály alig jut túl '56-on! Köszönhetõ ez többek között annak, hogy van vagy 2-3 holokausztra emlékezõ óra év közben (nálunk legalább is az alap csoportnál ez volt, én persze faktra jártam), amivel elmegy az idõ. Nincs baj a holokausztra emlékezéssel, sõt, kell, de egy óra is elég lenne szerintem...

Ja és az szeritnem kiemelten fontos lenne, hogy 56 - on túljussonak a gimiben mind a hazai történelemben, mind pedig a világtröténelemben, ugyanis az segít a legtöbbet megérteni a mai társadalmi - gazdasági folyamatokat, politikai filozófiát, illetve önálló és koherens nézetrendszert kialakítani, öntudatos, tisztánlátó választópolgárokat kinevelni, ha pontosan és részletesen ismerik a XX. század második felének a történetét. Irakostól, Únióstól, kerekasztaltárgyalásostól, rendszerváltásostól, Koreástól, Dél - Amerikástól. Jó, fontos persze III. Alexandros vagy Róma, de mégsem annyira, minthogy tudja miért úgy néz ki Korea ahogy, mi az az Agenda 2000 programcsomag, vagy ki votl Jacques Delors, mit mûvelt az United Fruit Costa Ricában, mi az az Ira és a Shin Fein, mi az a Maastrichti szerzõdés, ki volt Huan Domingo Peron, Allende és Pinochet, de még magyar vonatkozásban sem ártana, ha tisztában van vele a diák, hogyan keserítette meg az életünket Fekete János, vagy mit képviselt Pozsgay Imre és mit Bihari Mihály, netán azt, hogy mikortól és miért vált ismertté Politikai tartalom! Viktor, (Nagy Imre újratemetésén elmondott beszédére gondolok) vagy azt mi volt az a Zétényi - Takács törvényjavaslat, min bukott el az igazságtétel, vagy hogyan törölték el hazánban a halálbüntetést.

(Vagy pl. Milton Friedman és Soros "Schwartz György, a zsidó...nekem know your enemy feeling volt.:D)

Posted

Huan Domingo Peron, Allende és Pinochet,

huuu, de sokat kérsz : )

Posted

Valaki elmondaná nekem, hogy az első világháború után közel 700.000 fős hadsereggel miért engedtük hogy ennek a létszámnak hetedét sem elérő hadtest elfoglalja a Tiszántúlt és a Dunántúl egy részét? Oké, hogy felsőbb hatalom álljt parancsolt, de ekkora erőkkel nem mert senki egy puccsot megkockáztatni? Oszmán Birodalom hasonló példája miatt kérdezem ezt, ők katonai ellenállást választották és sikeresen visszaverték az antant erőket.

Posted

Valaki elmondaná nekem, hogy az elsõ világháború után közel 700.000 fõs hadsereggel miért engedtük hogy ennek a létszámnak hetedét sem elérõ hadtest elfoglalja a Tiszántúlt és a Dunántúl egy részét? Oké, hogy felsõbb hatalom álljt parancsolt, de ekkora erõkkel nem mert senki egy puccsot megkockáztatni? Oszmán Birodalom hasonló példája miatt kérdezem ezt, õk katonai ellenállást választották és sikeresen visszaverték az antant erõket.

amennyire én tudom a wilsoni-pontokban bíztunk,utána meg már késõ volt (bár ott volt északi hadjárat,ott meg ugye átvertek bennünket)

  • 2 weeks later...
Posted

Na meg a vezetés leszereltette a frontokról hazatérõ katonákat,a legtöbb katonai vezetõt meg nyugállományba küldte vagy más módon szabadultak meg tõlük.

Ha Károlyi azonnal megszervezte volna a védelmet a katonaság lecserélése helyett még talán lett is volna esély a megszállók visszaverésére,dehát nem ez történt...az új haderõt meg nem igazán sikerült felállítani.

  • 3 weeks later...
Posted

A lényeg a lényeg: Károlyi Mihály a nagy demokratizálási mániájával, és azzal hogy a legrosszabbkor húzta elõ pacifista nézeteit, rettentõen "ügyesen" intézte el az országot.

Posted
A lényeg a lényeg: Károlyi Mihály a nagy demokratizálási mániájával, és azzal hogy a legrosszabbkor húzta elõ pacifista nézeteit, rettentõen "ügyesen" intézte el az országot.

A lefegyverzést az antant kényszerítette ki. Károlyi naiv volt: azt hitte, ha ezt betartja, visszafogják majd a csehszlovákokat, románokat meg szerbeket. A "vicc" az egészben az, hogy pont a sokat szidott Tanácsköztársaság mert csak beinteni az antantnak, és újra összehozni egy normális sereget (ha ez nincs, Miskolc ma lehet, hogy szlovák város lenne...) - de az is csak addig volt ütõképes, amíg Stromfeld Aurél ott volt.

Amúgy tegnap volt a Horthy-féle sikertelen kiugrási kísérlet 66. évfordulója.

Posted

ha jól tudom miskolc környékét balassagyarmati harcokban mentették meg

a (magyar) vörös hadsereg meg elérte a lengyel határt is

Posted

A lefegyverzést az antant kényszerítette ki. Károlyi naiv volt: azt hitte, ha ezt betartja, visszafogják majd a csehszlovákokat, románokat meg szerbeket. A "vicc" az egészben az, hogy pont a sokat szidott Tanácsköztársaság mert csak beinteni az antantnak, és újra összehozni egy normális sereget (ha ez nincs, Miskolc ma lehet, hogy szlovák város lenne...) - de az is csak addig volt ütõképes, amíg Stromfeld Aurél ott volt.

Amúgy tegnap volt a Horthy-féle sikertelen kiugrási kísérlet 66. évfordulója.

A Törököket is kényszerítették, mégsem álltak le, hanem folytatták a harcot a benyomuló hadseregekkel szemben. Meg is bukott náluk az antant, és nem tudták feldarabolni õket , pedig legalább annyira tervbe volt, mint ahogy velünk tették. Mondjuk ebben az idõben volt az, hogy az ifjútörökök mozgalma szinte mind egy szálig kiirtotta és elüldözte az elcsatolandó területen élõ görögöket, és bolgárokat.

Posted

A lényeg a lényeg: Károlyi Mihály a nagy demokratizálási mániájával, és azzal hogy a legrosszabbkor húzta elõ pacifista nézeteit, rettentõen "ügyesen" intézte el az országot.

Egy elvesztett háború után nem sok pattogási lehetõségünk maradt volna, a haderõnk amúgy is gyenge volt az osztrákok nélkül, ekkorra pedig végérvényesen (még ha papíron nem is 100%-ig) felbomlott az Osztrák-Magyar kötelék. Ráadásul az Osztrákok jól játszották ki a lapjaikat, lényegesen kevesebb területet csatoltak el tõlük, õk ezzel meg is elégedtek, nem segítettek volna rajtunk, ha belekezdünk egy békedoktrína-ellenes partizán harcba.

Biztos vagyok benne, hogyha közvetlenül a világháború után egy újabb fegyveres konfliktust robbanunk ki az Antant ellen, akkor teljesen nekünk estek volna, angolostul, franciástul, amerikaiastól, mindenestül és akkor annyi sem marad az országból, mint ahogy jelenleg állunk.

A Törököket is kényszerítették, mégsem álltak le, hanem folytatták a harcot a benyomuló hadseregekkel szemben. Meg is bukott náluk az antant, és nem tudták feldarabolni õket , pedig legalább annyira tervbe volt, mint ahogy velünk tették. Mondjuk ebben az idõben volt az, hogy az ifjútörökök mozgalma szinte mind egy szálig kiirtotta és elüldözte az elcsatolandó területen élõ görögöket, és bolgárokat.

Na ez aztán az emberi jogokon nyugvó és jogos önvédelem! <_< Irtsunk ki egy rakás civil kisebbséget, akik túlélik, azokat is toloncoljuk a határokon túlra!

A törökök ezen lépése a mai napig egy lapon említendõ az emberiség legnagyobb bûneivel, a Búr koncentrációs táborokkal, az indián lakosság kiírtásával és rezervátumba zárásával, a náci népirtással, a gulág rendszerével, a délszláv háború népirtásaival, Drezda, Hirosima és Nagaszaki porig égetésével!

Persze errõl még mindig alig hallani, a Törökök próbálják az egészet eltusolni, a sajtóban ha megjelenik egy cikk a történtekrõl akkor az újságíróra akár halálbüntetés is kiszabható...

Posted

Biztos vagyok benne, hogyha közvetlenül a világháború után egy újabb fegyveres konfliktust robbanunk ki az Antant ellen, akkor teljesen nekünk estek volna, angolostul, franciástul, amerikaiastól, mindenestül és akkor annyi sem marad az országból, mint ahogy jelenleg állunk.

Na ez aztán az emberi jogokon nyugvó és jogos önvédelem! <_< Irtsunk ki egy rakás civil kisebbséget, akik túlélik, azokat is toloncoljuk a határokon túlra!

A törökök ezen lépése a mai napig egy lapon említendõ az emberiség legnagyobb bûneivel, a Búr koncentrációs táborokkal, az indián lakosság kiírtásával és rezervátumba zárásával, a náci népirtással, a gulág rendszerével, a délszláv háború népirtásaival, Drezda, Hirosima és Nagaszaki porig égetésével!

Persze errõl még mindig alig hallani, a Törökök próbálják az egészet eltusolni, a sajtóban ha megjelenik egy cikk a történtekrõl akkor az újságíróra akár halálbüntetés is kiszabható...

Ha már a lövöldözésnél tartunk, az összes szlovák történelemkönyvben benne van a csernovai eset, ahol a magyar csendõrség a szlovákok közé lõtt, mert nem akarták, hogy Hlinka szentelje fel a templomot, hanem egy másik pap. Egy fiatal lány meghalt.

De arról már nem esik szó amikor, 1919 márciusában Pozsonyban a csehszlovák rendõrség lõtt a magyarok közé, amikor kimentek tiltakozni a megszállás ellen. Sõt még az sincs, amikor az elsõ bécsi döntéskor néhány magyar embert lõttek le, mert kiment ünnepelni az utcára.

Sajna amig ilyen a világ, soha nem lesz átértékelve a történelem. Amig mások erõsebbek, addig nekik is lesz igazuk...

Törököknek meg részben igazuk van, részben nem. Az addig hazafias cselekedet volt, amig nem engedték, hogy elszakitsanak török többségû területeket, de viszont azért ártatlan embereket megölni, mert máshogy beszél, azért az már túlzás...

Posted

Na ez aztán az emberi jogokon nyugvó és jogos önvédelem! <_< Irtsunk ki egy rakás civil kisebbséget, akik túlélik, azokat is toloncoljuk a határokon túlra! Na ez aztán az emberi jogokon nyugvó és jogos önvédelem! <_< Irtsunk ki egy rakás civil kisebbséget, akik túlélik, azokat is toloncoljuk a határokon túlra!

A törökök ezen lépése a mai napig egy lapon említendõ az emberiség legnagyobb bûneivel, a Búr koncentrációs táborokkal, az indián lakosság kiírtásával és rezervátumba zárásával, a náci népirtással, a gulág rendszerével, a délszláv háború népirtásaival, Drezda, Hirosima és Nagaszaki porig égetésével!

Persze errõl még mindig alig hallani, a Törökök próbálják az egészet eltusolni, a sajtóban ha megjelenik egy cikk a történtekrõl akkor az újságíróra akár halálbüntetés is kiszabható...

Nem azt mondom, hogy helyeseltem volna egy ilyen nálunk is, de sajnos ebben kérdésbe,ez egy radikális, és hatásos megoldás volt.

Posted

nálunk nem volt reális alapja egy népírtásnak (magyarország fél lakosságát,ugyanmár...meg mi nem is vagyunk olyan nép) ellenben katonai ellenállásnak annál inkább

alig párezer fõs "seregeket" kellett volna visszavernünk

Posted

nálunk nem volt reális alapja egy népírtásnak (magyarország fél lakosságát,ugyanmár...meg mi nem is vagyunk olyan nép) ellenben katonai ellenállásnak annál inkább

alig párezer fõs "seregeket" kellett volna visszavernünk

Ez a leg bosszantóbb az egészben, hogy csak tartani kellett volna területek egy részét és máris jobb esélyekkel ültünk volna a tárgyalóasztalhoz. Ellenben ezek a nagy demokraták azzal biztattak minket, hogy "egy katonát se szeretnék meglátni". :blink:

Posted

Nem azt mondom, hogy helyeseltem volna egy ilyen nálunk is, de sajnos ebben kérdésbe,ez egy radikális, és hatásos megoldás volt.

Én nagyon nem örülnék, ha ilyet tettünk volna (így is vannak kétes esetek, de szerencsére messze nem ilyen volumenûek). Az ilyesmi hosszú ideig csontváz lesz a szekrényben, és nyomot hagy egy nép lelkiismeretén. Gondolom a törökök is ezért tagadják az örmény stb. népirtást.

  • 2 weeks later...
Posted

Valaki ismer olyan magyar nyelven írt könyvet ami megfelelõ mélységgel taglalja London történelmét. Fõleg a középkorra vonatkozó része érdekelne. Az a baj, hogy csak angolul találtam ilyesmi könyvet, de azzal nagyon lassan tudok haladni mert elég sok az olyan szakszó amit még az életben nem hallottam. Áttúrtam már OSZK meg OIK katalógusát is, de semmi. :( :unsure:

  • 1 month later...
FrankfurtiLeves
Posted

Annyit fûznék hozzá az elõbbi témákhoz hogy: Az igazság mindig ironikus. Ezt szerintem érdemes megjegyezni.

Amúgy roppantul fájóan keveset hallani például a Rongyos gárdáról amelynek a soproni népszavazás is köszönhetõ

Create an account or sign in to comment

You need to be a member in order to leave a comment

Create an account

Sign up for a new account in our community. It's easy!

Register a new account

Sign in

Already have an account? Sign in here.

Sign In Now
×
×
  • Create New...