Mit Játszottál Végig Legutóbb?

[wolfman8]

Assassin's Creed - Black Flag

SPOILER veszély!

Eléggé vegyes érzelmekkel fejeztem be a játékot, nem tudtam eldönteni a záró képsorokat nézve, hogy végül is élveztem-e vagy kínomban nyomtam végig, de volt a végigjátszás közben örömöm, bánatom, élveztem és gyûlöltem.

Az elõzõ, harmadik részt nem játszottam ki, de ha ennél a résznél gyengébb, a hallottak alapján igen, akkor bele sem kezdek. Alapvetõen ez a rész egy tartalmakkal telerakott, hatalmas beutazható világgal rendelkezõ kalózos játék, ami csak részben AC.

Grafika: a játék szép, de meg is értem miért újítanak a Unity-re már. Kihozták a grafikából amit ki lehetett, csak az a b@.zott optimalizálás, azt nem cseszték volna el ennyire. Konkrétan 1920x1080-ban alap élsimítással, Medium/High beállításokkal is sokszor belassult a nem élvezhetõ szint alá. i7 3770-el és 7950 OC-vel. Tengeren jól futott, de az erdõkben barangolva elvérzett sokat. És az is mindegy, hogy fal mögé álltam, ha egy bizonyos irányba elnéztem a helyszíneken, akkor is leesett az FPS. A túl éles FPS dropok miatt segítségül kellett hívjam a Virtu funkcióját az alaplapomnak, ami annyit tesz, hogy az IGP besegít a képkockák számításába, íg bár a játék picit belassul, de nem fog szaggatni, lényegében folyamatos képet kapok, csak lassabb lesz a játék. Ez sokat segített abban, hogy ne b@sszak bele a monitorba ököllel az idegtõl. Meglátásom szerint az idei év legoptimalizálatlanabb játéka és nem is hiszem hogy akad kihívója. Eddig még semmi nem fogta meg ennyire a gépemet. :( Szóval pocsék fércmunka!

Zene: Kellemes dalok vannak a játékban, de most nem találtam semmi túlzottan EPIC hangzást vagy olyat, amit azonnal le kellett töltsek és ráncossá hallgassak, mint ahogy azt a 2. és Revelations-nál tettem. Vagy mégis, mert a játék legvégén amikor felcsendül a 'The Parting Glass' c. nóta Anne-tõl a kocsmában, na az ott mondjuk ütött. Kellõen elszomorító és emléket állít az elhullott bajtársaknak, de önmagában is szép a maga egyszerûségével. Hajókázás közben is hangulatosak a matrózdalok, de csak a helyükön. Meg egy idõ után keveselltem, lehetett volna még pár benne, mert csak ismétlõdtek.

Játékmenet: Hú, hát nem is tudom. Szerintem a készítõk ebbe fektették a legtöbb energiát, a többi dolgot elnézve, mert van tartalom bõven. Lehet vadászni, gyûjtögetni, kincsesládákat felfeszegetni, kalóztérképek által elrejtett kincseket megkeresni, animus töredékeket felszedni, matrózdalokat gyûjtögetni (sok "utánajárást" igényelnek :D), cicát/kutyát simogatni;disznót/csirkét etetni (nem is értem), hajó csatázni, erõdöket lerombolni, búvárkodni, raktárakat fosztogatni stb stb. Egy idõ után viszont a gyûjtögetés rettenetesen repetitív lesz és csak azért akarja az ember megcsinálni, hogy az adott helyszín ki legyen maxolva, mert a ládák és kincsek nem sok jutalmat adnak, akkor inkább kirabolok egy raktárat vagy elfoglalok egy hajót.

Meg azt sem nagyon értettem, hogy lehet újabb, erõsebb fegyvereket venni, de nekem kb. már a 4. fõküldetésnél megvolt mindenbõl a legjobb. Nem azért mert annyira sok pénzem volt, hanem mert annyira nincs benne sok lehetõség. Persze lehet variálni, hogy lassabb kardom lesz, de bivalyerõs, de mégis inkább a legdrágább az amit megéri venni összességében. Ugyan ez vonatkozik a pisztolyokra, más nincs. Dobókés az ami az elején és annyi amennyi (igazából egyszer nem használtam a játékban).

Attól a résztõl, mikor találkozunk az Assassinokkal, ott kapjuk meg az altató és õrjítõ nyilat. Ezzel a két cucc akkora szabadságot ad a játékosnak, hogy innentõl kezdve egy vicc az összes küldetés, leesik a játék nehézsége easy-ra, mert semmi hangja és arra használjuk akire csak akarjuk. Az õrjítõ nyíl fõleg Jolly Joker, mert ha van egy társaság, de a feladat az, hogy ne vegyenek észre, akkor 10 emberbõl 4-nek belefújok a nyakába, aztán vagy ezek vagy azok hallnak meg, vagy ha lejár a hatása, egyszerûen összeesik a delikvens és meghal! :huh: És a hab a tortán, hogy ilyenek használata után SENKI NEM FOG GYANAKODNI! Legalább indulna el egy gyanakvás méter és kezdjenek el keresni minket, de nem. Alszik valaki felrugdossák, ha megõrül, kinyírják és mennek vissza a scriptelt õrködési helyükre/útvonalukra. Butaság volt ilyen eszközt így beletenni a játékba.

Egy ideig élvezetes volt csinálni a mellékszálakat, de a sokadik után 180fokos fordulattal bele is untam és csak a fõküldetésre feküdtem rá. Esetleg a hajót maxolgattam, de célirányosan csak olyan hajót foglaltam el, ami olyan nyersanyagot adott ami kellett. Apropó, hajó! Az már milyen vicc, hogy a mi hajónk a fejlesztgetések ellenére sem lett nagyobb. Elvártam volna, hogy a történet során egyre nagyobb hajónk lesz, vagy a hajótest 7 szintû fejleszthetõsége alatt 3 szintenként kb. megnõ a hajó mérete is, mert több mint vicces, hogy nálunk 3x nagyobb hajókat is legyûrünk ilyen kevés ágyúval és kicsi hajótesttel. Szerintem gagyi ez így. :(

Annak is örültem volna, ha bizonyos gyûjthetõs, lerombolós, elfoglalós, teljesítõs küldetések végén valamit unlockolhatunk (mint a templomos vagy Maja öltözék), de nem. Valami olyan, amivel a játékost ösztönözni lehet, hogy volt értelme annak, hogy elfoglalta az összes erõdöt, megölte a 4 legendás hajót (amik egyébkét a gép mocskosul csal) meg ilyenek, de nem. Ezek egyelõek a játékon kívüli Achievmentekkel, amikre én magasról köpök, mert nem tartalmak, a péniszemet meg nem akarom méregetni senkivel, az nem tartalom, csak idõhúzás. Mondtam korábban is, hogy pl. egy legendás hajót lenyomva, utána megnyílik egy küldetés egy közeli szigeten és ott megtudhatjuk kiké volt a hajó, mi a története, miért fontos stb., de nem, csak úgy vannak. Ezekkel a háttér nélküli üres feladatokkal nagyon mellé lõttek.

Történet: Alapvetõen nem rossz a koncepció, én sokkal unalmasabbra és rosszabbra számítottam a 3. rész negatív kritikái után, de pozitívan csalódtam. Ugyanakkor az is belátható, hogy Ezio részletes karakterábrázolása és életének bemutatása után Edward kissé felületes. Tudjuk, hogy a nagy vagyonszerzés majd valahol a kedvesével letelepedés a fõ küldetése, és hogy végig fafejûen és elszántan hajtja a kincset amit a templomosok is meg akarnak szerezni, de ennyi. Bár õ még hagyján, de a játék végén lévõ nagy búslakodás okát sem sikerült átadniuk a játékosnak végig a történet alatt. A végén bár a nagy bajtársi megemlékezõs jelenet nagyon jó lett a korábban említett muzsikával, mégsem éreztem azt, hogy túlságosan ismerném bármelyiket is. Nem azt mondom, hogy a karakterek nem lennének jók, csak többet érdemes lett volna megtudni némelyikrõl.

A jelenkori (jövõbeni) szál meg olyan amilyen. Van benne egy alapvetõ történet, de elkezdõdik egy ponton és semerre se tart. Nekem alapvetõen nagyon nem tetszik ez a multi cég akik élvezeti cikket csináltak az animusz programból a filmek és videójátékok után az emlékek átélése a legújabb szórakozás az embereknek. Ez is elment már a gagyi irányba. Ebben az idõsíkban sok elszórt információt lehet találni cetlik formájában vagy számítógépek feltörésével, de nagyon sok belõle semmitmondó és olyan érzés volt olvasni, mintha két tag írta volna ídõ hiányában 2 nap alatt. Azért van érdekesség is, de nagyon elvétve, amin pl. Desmondról tudunk meg pár dolgot, de ezek is sajnos inkább csak visszatekintések és nem tudunk meg semmit egy következõ projektrõl.

Kicsit kérdõjeles számomra az õsi gépezet is, ami vérminták alapján betekintést nyújt a tulajdonosának életébe, hogy éppen mit lát, merre jár, mit csinál. Mi történik, ha a vér tulajdonosa már meghalt? A teljes életét vissza lehet nézni? Gondolom ez egy kicsit párhuzam akart lenni az animussal. A jövendõmondó is egy érdekes figura, mert bár õ juttatott templomos kézre minket és miatta halt meg Mary Read is közvetetten, gondoltam hogy nehéz ellenfél lesz, de könnyen le lehetett nyomni. Meg úgy vártam a játék végén, hogy valami jó nehéz, hosszú küldetés lesz, ltáványos, izzasztó, de nem. Inkább kiábrándítónak mondanám a platformokon való ugrálást, majd Torrest egy szúrással meg is öltem. Vicc. A záró képsorok meg ugye megalapozták a 3. részt visszamenõleg. :)

Alapvetõen jó játék ez, csak az újrajátszási faktor van a béka segge alatt úgy érzem. Egyszer elég volt, vagy majd talán sokára még egyszer nekiesem, ha jobban fogja vinni a gépem. Élveztem, de meg is untam. Azért Adévalé történetének még nekiugrom ezután.

[Leon121]

Crysis 2

+lehet benne lövöldözni

+ szép

- visszafejlõdés kábé minden téren

Én szerettem a Crysis elsõ részét, annak is fõleg azt a részét, amikor még dzsungelben kellett gerillaharcolni emberek ellen. Legnehezebb fokozaton igenis élvezetes volt, viszonylag nagy nyitott terepekkel, ahol lehetett ügyeskedni, kerülni, mesterlövészkedni, vagy csak úgy ökörködni. Az a játék egészen addig baromi jó volt, amíg be nem mentünk az idegen hajóba, és az addigi taktikusabb megközelítést felváltotta egy rémes egyen-lövöldözés, a sok gagyi idegennel. Ott már a nehézséget is vissza kellett vennem, mert a taktikusság helyett szimpla frusztráció maradt. Csõpályák, scripthegyek, alien-hullámok. Unalmas lett, igazi "modern shooter".

Na, a második rész 99%-ban ezt vitte tovább. Ebbõl már sejthetõ, hogy nem tetszett, eléggé nem. Túúúúl sok idegen van, akik ellen kicsit jobban lehet ugyan taktikázni, mint az elsõ részben, de sokszor akkor is átmegy hentelésbe az egész. A pályák idõnként nyíltak, és akkor lehet kicsit taktikázni, de nagyon sokszor inkább zártabb, csõszerû részek vannak, ahol csak hentelni kell, mást nem nagyon lehet csinálni. Kár érte. Az is frusztrált, hogy a ruha fejlesztéséhez szükséges "xp"-t az idegenek hullájáról kellett felszedni, azaz hiába mesterlövészkedtem, oda kellett menni, ráadásul záros határidõn belül, különben elveszett, és ez a magam fajta maximalizmusra hajló, xp-halmozó játékosnak nagyon zavaró (még akkor is, ha tulajdonképpen nincs is szükség annyi pontra, mint amennyit szedni lehet). Zavart a checkpoint rendszer is, ez fõleg a nagyobb területeken, nem egyszer elõfordult, hogy 10-15 perc sunnyogásom veszett kárba, mert észre vettek, és leöltek. Szerencsére ehhez találtam egy modot, ami gyorsmentést adott a játékhoz, így már nem volt vele gond.

A történet gáz, a karakterek gázok, B-kategória alja mind, fárasztó hálivúdi mûanyag baromság az egész. Persze az elsõ rész is az volt, de ott legalább sokszor ebbõl semmit nem láttunk, mert csak elõre kellett haladni a dzsungelben. Itt sok script, rádiós pofázás, meg a szokásos klisék kísérnek végig.

De legalább szép játék. Maximumon szerintem felveszi a versenyt simán a nextgen FPS-csodákkal, még a nagyfelbontású textúrák nélkül is. És akkor ez már többéves játék.

6/10, el lehetett benne lövöldözni kikapcsolt aggyal, de egyértelmûen kevésbé szórakoztató, mint az elõdje.

[Godzilla2]

Binary Domain

Rövid, ám mocskosul élvezetes menet volt ez... bakker észre se vettem h lazán beletoltam 6 órát ma :) Mondhatnám h megérte az árát, de hát bundle-ben jutottam hozzá 1 dollárért, szóval akár megszeretem, akár megutálom, sokat nem veszítettem volna vele... szerencsére bőven az előbbi következett be :) A sztorija nekem marhára bejött, annak ellenére, hogy egy mezei behatolós-adatkinyerős dolognak indult, a végére igencsak meg tudott lepni és volt jó néhány fordulat menet közben, amin rendesen kikerekedett a szemem :) A szereplőket nagyon bírtam, tipikus sztereotípiák mentén lettek megalkotva, mégis remek kis társaság, semmi perc alatt megkedvelhetőek, akár a tapló modoruk miatt is :) Talán Rachel nem kapott annyi teret, hogy kibontakozzon de ez minden. A harcrendszere faxa, a társaink és az ellenfél AI-ja meg mondhatni átlagon felüli ....az ellenséges robotok alkalmazkodnak hozzánk, ha esztelenül rohantam előre, csapatosan ugrottak a nyakamba, ha sunnyogva, akkor meg ők is szépen taktikát váltottak és csak a szükséges időre bújtak ki a fedezékből... rendesen használták az összes nekik programozott felszerelést, egyszóval élvezet volt harcolni ellenük... a bossokkal dettó nem volt sok baj, ha bármi problémám akadt velük az inkább abból fakadt, hogy nem voltam elég gyors és lenyomták a társaimat, ami meg instant game over :) Apropó társak: nem voltak tesze-tosza, sarokba húzódó balfékek, h aztán mindig én rángassam ki őket a szarból... nélkülem is rendesen tették a dolgukat, gyógyították egymást, ha kellett, taktikákat üvöltöztek felém (vagy épp elküldtek az anyámba h már megint a földön fetrengek ahelyett, h lőném a bosst xD ), szóval itt nem rajtuk múlott, hogyha valamit elbaszarintottam (néha persze azért be-besétáltak a tűzvonalamba de ez ritka volt és ennyit elnézek nekik :D )

A bizalom-rendszer és a hangvezérlés... előbbinek igazából csak ritkán láttam értelmét (főleg a legvégén), pláne azért, mert a rövid beszélgetések során a "válaszok" nem igazán lényegretörők, és ez főleg a hangvezérlés miatt van (ugyan azokat a parancsszavakat használja a játék, ha billentyűről adok választ, mintha mikrofonba mondanám és emiatt elég nehéz eldöünteni, hogy a választásomaml pozitív v negatív irányba terelem a viszonyt az adott karakterrel), valószínűleg emiatt lehetett h csak egy karakternek sikerült 100%osan elnyernem a bizalmát és az is csak a játék végén számított :) Annyi baj legyen, még úgyis van két nehézségi szint, amin majd kipróbálhatom a többi lehetőséget is...plusz a jó harci teljesítmény is pozitív irányba lendíti a bizalmi indexet szóval ha látványosan és eredményesen irtok, az is eredményre vezet :) A hangvezérlés meg roppant mókás, feltéve ha sikerül rendesen bekalibrálni... az első 3 óráját így toltam végig és marha feelinges, mikor mikrofonba kiáltod adott szereplő nevét majd utasítod, ő meg annak rendje és módja szerint végre is hajtja azt... megvan az illúziója, hogy tényleg te irányítod az osztagodat :) Végig csak azért nem toltam így, mert a kalibrálás nem tökéletes, így néha erőteljesen kellett kiáltanom, hogy a gép megértse, mit akarok mondani... plusz ugyebár ott az akcentus is, amit nem tudok levetni, így néha nem azt a szót fogadta el, amit én mondtam :) Ettől függetlenül ha egyszer rendesen bekalibrálom majd, végig fogom tolni így is :)

Grafikailag nagyon korrekt, a futási sebessége szédületes és egy mákszemnyi akadozá se volt, pedig 6 éves gépre telepítettem és felhúztam elég szépen a grafikai beállításokat, szóval le a kalappal a graf. motor előtt...

Sajna a multit a kutya se játssza, pedig ha mást nem, a kooperatív Invasiont kipróbálnám egyszer... talán ha majd találok rá pár havert...

Jöhetett volna még hozzá esetleg egy olyan sztori DLC, ami azt mutatja be, miket művelt a csapat nem Dan által vezetett része, amíg mi az alapjátékban kettéoszlottunk és Dan brigádját kommandíroztuk :) Még néhány órát biztos bele lehetne tenni :)

Igaza van ennek a kis cikknek, tényleg radar alatt jött létre és alig ismert a kevés promotálásnak köszönhetően, pedig nem kellene így lennie... simán megérdemli azt a 9-10 órát, amit ráfordítottam :)

9/10-et simán ér (am vicces lenne, ha kapna bárminemű folytatást... elképzelni el tudnám, de nem hiszem hogy megvalósulna, hisz kritikailag jó fogadtatásban részesült de az eladásai már nem voltak annyira fényesek... de a remény hal meg utoljára ;) )

[tenderlumpling]

Mortal Kombat (2011)

Egyjátékosként azt mondom, maximálisan megért ~1200 Ft-ot, a Story Mode korrekt, jó vicces (még ha nem is szándékosan :D), van kihívás benne, de nem irreálisan durva. Itt van minden kedvelt karakter, többféle megközelítésben, egyfajta origin-variantként minden alternatív karakter is szerepel, jók a hátterek, a harcokat érezni, ott van az ember, nem tölt sokat, sokféle játékmód van... jó ez.

[SaltyDave]

Hát ez is megvolt, végre. Éveken át lökdöstem magam előtt a Witcher 2-őt, mindig belekezdtem, de valahol a második fejezetben mindig félbehagytam. Elég felemás érzéseim vannak vele kapcsolatban, kezdeném a szép és jó részével, majd jöhet a fekete leves.

A Witcher a lengyelek Game of Thrones-a. Az abból készült játékoknak is legalább ezt a színvonalat kellene képviselni. A Witcher univerzumhoz hűen nincs jó és rossz, a puszta fajgyűlöletből törpöket és elfeket sanyargató, kínzó, irtó emberiség ellen küzdő szabadságharcosok ugyanúgy felégetik a falvakat és lemészárolják a nőket, gyerekeket, akár az emberek teszik az övéikkel. Biztosak lehetünk benne, hogy nem a két szép (?) szemünkért akar segíteni aki felajánlja, és bár helyenként van rá lehetőség, de mi sem a szeretetszolgálat képviselőjeként segítünk másokon, hanem súlyos pénzbeli, ill. a szebbik nem képviselői esetén egyéb... ellenszolgáltatásért cserébe. Szóval nincs fekete és fehér, csak a szürke (az előző részhez képest redukált megdönthető nők száma ellenére ötven :D) árnyalata. Az egész világát átitatja a mocsok, a korrupció, és imádom ezt a sötét, "realista fantasy" stílusát.

A harcrendszer is változott az előző részhez képest, sima bal / jobb klikk alapú lett, és bár nem köti az orrunkra ill. nem büntet ha elrontod, de a ritmusra továbbra is érdemes figyelni hogy látványosabb, hatásosabb mozdulatsorokat hozzunk össze. Gyűjtögethető csecsebecsék, millió gyógynövény, fegyver és páncélkovácsoláshoz szükséges alapanyagok és miegymás managelése továbbra is katasztrófa, de azért lényeges előrelépés történt az első rész óta.

Ami hatalmas erőssége még a játéknak az oldschool RPG jelleg felé kacsintgatás mellett, hogy GYÖNYÖRŰ. Nem a grafika alapján szoktam megítélni a játékokat, de egyszerűen nem lehet elmenni szó nélkül a Witcher 2 mellett. Nagyjából három éves címről beszélünk, de olyan szinten brutálisan szép hogy a mai AAA címek zömét félkézzel elintézi. Egyszerűen elképesztő a látvány egy hatalmas erdőben kóborolva, ennyi screenshotot garantáltan nem készítettem még (erről később is...) csak a táj miatt. Az egész világból csak úgy árad a handcrafted jelleg, az utolsó kavicsig minden összhangban van hogy lehetővé tegye a tökéletes beleélés létrejöttét. Mind technikai, mind művészi szempontból csillagos ötös ami a külsőt illeti. A belsőre még visszatérek. Ehhez jön még hozzá az OST, ami bár megőrizte az unalmas standard fantasy-k helyett az első részben is hallott "északias" folk jellegét, sőt helyenként a badass életérzést elősegítő rock pillanatok is befigyelnek, a jellegzetes Witcher main theme nagyon a háttérbe szorult, nem is igazán tudom felidézni, hallottam-e valaha. Szerencsére a harmadik részre visszatér, és remélem nem csak a trailerben.

Szerepjátékos szempontból elég annyit tudni, hogy vannak választási lehetőségek, és rettenetesen megdobják az újrajátszhatóságot. JoeJoeJoe-val beszéltünk épp a második fejezetről, és mint kiderült sikerült szinte teljesen elkerülnie olyan karaktereket (Saskia, a Vergen-i varázslónő akinek nem ugrik be a neve stb.) akik nálam a történet fő mozgatórugói voltak, és feleltek nem egy csavarért. Mi több, az egész második fejezetet a háborúzó felek két oldalán töltöttük el, én Vergen törp városában az őket segítő elf gerilla harcosok oldalán, ő pedig az én szemszögemből a várost ostromló Henselt király oldalán, akinek az ügyes-bajos dolgait intézte a hadi táborban, egy teljesen másik alapkörnyezettel, mellékküldetés hub-al. Szóval szerteágazó történet az van, ráadásul izgalmas, fordulatokkal és árulással teli - kiderülhet hogy az üldözött ellenség még sem az akinek hittük, vagy az oldalunkon harcoló csak felhasznált és ott döf hátba ahol az neki már elég kényelmes.

Aztán, ami nem tetszett. Van elég. Először is, függetlenül attól hogy a játék nem győzöm ismételni, pofátlanul gyönyörű, egyéb szempontból egy technikai roncshalmaz. Az első rész is az volt, az Enchanted Edition után is az maradt, a második rész is az, és az Enchanted Edition (10 vagy 16Gb-os patch, mellékesen) is az maradt. Változatosabbnál változatosabb okokból tud borzasztóan futni, mint pl. az inventory bezárása után véletlenszerűen 3-5 fps közé szoruló engine, vagy a betöltés gombra kattintva tapasztalt crash ami még a steam-et is magával rántotta (!!!), amire még példát sem láttam. Nem is találkoztam vele a második fejezet közepéig, addig furcsa mód jó volt. Nem egyszer előfordult hogy a meditáció alatt elfogyasztott italoknál az ivás animációja nem jött elő, így azt követően a menüket sem adta vissza, én pedig ott ragadtam a térdelő Geralt-al amire csak a feladatkezelőből való bezárás volt gyógyír. Mondanom sem kell mennyire örültem neki egy egészen odáig jól felvezetett harc előkészületeinek a végén. Vagy a legdurvább, hogy Act1-ben a talajtextúrák egyszer csak derékmagasságba emelkednek, és nincs az a driver frissítés vagy friss Dx így 3 év után se, ami megoldaná (ha már a fejlesztőknek nem sikerült megjelenés óta). Furcsa mód a steam-el készített screenshot egy pillanat alatt normalizálja a dolgot, de csak akkor ha be van kapcsolva hogy a sarokban mutassa piciben az elkészült képet egy beúszó értesítés formájában. Bizarr.

Aztán, a logikátlanság és a játékossal való szándékos kib@szás. Például, a harmadik fejezetben találtam egy könyvet ami egy mágikus pecsét miatt olvashatatlan volt - még jó hogy találtam embert aki ezt feltörje, amit bizonyos alapanyagok leszállítása után szívesen megtesz. Nagy kár, hogy az alapanyagok legalább fele csak és kizárólag az előző fejezetekben szerezhető be, így ha különféle főzetekhez, csapdákhoz vagy ruhához elhasználtad, a készítők egy hathatós közép ujjal hálálják meg egy mellékszál felgöngyölítésének végén. Két oldala van a dolognak, de a lore is idegesítő tud lenni néha: RENGETEG olyan karakterre hivatkoznak akiről fogalmam sincs a mai napig hogy kicsoda, micsoda, kinek a képviselője, tanácsadója, meg amúgy is mi ez a random megjegyezhetetlen fantasy név. Nem is volna belőle gond, ha az ilyen karakterek száma nem 20 körül lenne valahol. Én rendesen beleástam magam az elolvasható lore és a gyűjthető könyvek anyagába, de a játékot (immár a második részt) úgy fejeztem be hogy gőzöm nincs hogy akkor összesen hány ország is van, kicsoda miért háborúzik, és az egész hogy néz ki földrajzilag. Ezt annak ellenére, hogy a fejezetek közti átvezető papírtérképen mesél, még jó hogy röhejesen bezoomolva hogy nehogy lásd miről van szó, de milyen szép az úszkáló hajó figura animációja. Az elveszettség érzését tovább erősíti, hogy minden komolyabb jelenetben hivatkoznak olyan eseményekre amikről az egyszeri játékosnak fogalma sem lehet, mert a lengyelül megjelent regények valamelyikében van róla szó (igaz négy már kijött magyarul is, de utólag, be is szerzem őket jövőhéten). Ez lehetne fanservice, mellékszálakba rejtve, de könyörgöm, egy világpiacra szánt játék fő szálát ne szórjuk már tele olyan utalásokkal amikhez köze sincs az egész játéksorozatnak! Azért felkapja a fejét az ember amikor elhangzik hogy "korábban is találkoztam már sárkánnyal", Geralt szájából. Mondom igen? MIKOR? Mert nem hogy az előző fejezetekben nem, de még az előző játékban sem, hírből se láttam egyet se. Felmerül a kérdés, minek van akkor importálható mentés az első részből? Mert 2-3 mellékszál 1-1 mondatán kívül semmit nem változtat, és továbbgondolva, szerintem a második rész döntései sem fognak semmit befolyásolni a harmadik részben. Ott vannak aztán az animációk: felfoghatatlan, hogy ahol a scriptelt részeknél ilyen jól be tudják állítani a karaktereket, vagy a jobb átvezetőket ilyen jól meg tudják rendezni, hogy sikerült a TELJES JÁTÉKON ÁT szinte egymás arcában álló, fapofával beszélő, mereven álldogáló karakterekkel megoldott párbeszédeket csinálni. 2011 derekán, egy saját motorral, amikor a BioWare a licencelt Unreal Engine 3-al már két, ismétlem KETTŐ Mass Effect-el bizonyította, hogy a mimika, az érzelmek kiülése az arcra, vagy épp egy normális, életszerűbb párbeszéd és testbeszéd megalkotása nagyon is lehetséges. Itt pedig olyan, már a megjelenéskor is alap dolgokról van szó mint az arcmimika teljes hiánya, a kifogásolható ajakszinkron, a tökéletes vigyázzállásban lebonyolított párbeszédek (ill. állvakargatós jobbra-balra lépegetés az van néha, indokolatlan szituációkban külön röhejes), hogy mondjuk az én sztoriszálam szerint a teljes második fejezeten át a törp városban mindenki fölött elnéz Geralt, mert annyit nem oldottak meg hogy a derékig érő törp barátaink esetében ne magunk elé bámuljunk mint ha egy velünk egyformán magas emberhez beszélnénk.

Mindezek miatt, a Witcher 2 minden zsenialitása, szerteágazó és izgalmas története, beszippantó, kívülről gyönyörű ám belülről rothadó világa, az élvezetes harc és a tisztességes játékidő (nekem 33 óra volt, minden mellékszállal, leszámítva a harmadik fejezetet ahol 1-2 küldetést félbehagytam) ellenére sem egy 90+ -os játék. Lehet hogy a Mass Effect-ek játékmechanika szempontjából egyszerűbbek, lehet hogy sokkal inkább fekete fehér a jó és a rossz, lehet hogy butácska az RPG fejlődési rendszer, de az összkép, a prezentáció, a világ amiben 20-25 órát el lehet tölteni, százszor jobban van felépítve. Egy galaxist ismerek úgy mint a tenyerem, itt egy kis fantasy földön is bajban lennék, ha fel kéne sorolnom 5 frakciót azok motivációjával és vezetőjének nevével, vagy csak behatárolni hogy kb. melyik királyság hol helyezkedik el. Mindezt egy 60+ órás Witcher 1, és egy 30+ órás Witcher 2 után. A karakterekkel való viszonyunkat ÉN határozom meg, a játékos, aki a szerepet játssza. Nincs rám erőltetve két zavaróan érdektelen és unalmas "haver", nem bukkannak fel "héééé szevasz öreg barátom" emberek akikről HALVÁNY GŐZÖD NINCS hogy kicsoda, de legalább 5 perc múlva el is tűnik, mert szerepe az nincs, csak azért van ott hogy a mezei játékost zökkentse ki. Nincs mellettem egy nő akibe a sztori szerint halálosan bele kellene legyünk zúgva, de amúgy max 1 órát ha szerepel a játékban, ráadásul úgy hogy az első részben a választható romantikus szálak közül nem is "mellette tettem le a voksom", hogy aztán az első rész importált mentései után is úgy kezdődjön a játék hogy mellette fekszünk. A Witcher 2 minden szegletéből csak úgy folyik a fölösleges információ, ami se a történet, se a világ megismerése szempontjából nem érdekes, csak azért van ott hogy zavarjon hogy fogalmad sincs a dolgokról, az elsőtől az utolsó percig. És akkor az én hibám, mert mertem egy, a műfajt a mai trendekhez képest tiszteletreméltóan legalább komolyabban venni próbáló játékhoz, hogy szívesen olvastam el mindent, fedeztem fel mindent, ahelyett hogy átgázoltam volna rajta.

Nagyon várom a folytatást, mert a kevés kikerült gameplay és információ alapján mindent javítani látszik, amit itt kifogásolok. De így inkább érzem úgy, hogy végre elmondhatom hogy ez is megvolt és nem hagytam félbe (mint a legutóbbi 3 alkalommal), sem mint elégedetten állnék fel előle. Ez utóbbiban közrejátszik még, hogy választható befejezések mindegyikénél teljesen elmarad a katarzis. Az összes kérdésünkre választ kapunk, de szó szerint egy száraz listában felsorolva, majd hozhatunk egy döntést ami a szóban forgó személy megölése vagy elengedése. Ha megölöd, hatalmas ürességet, az érdektelenség érzését hagyja maga után, ha nem, akkor sokkal jobb a helyzet, de a nagy záró pillanat, a katarzis akkor is elmarad. Sőt, látva mennyit ért az első Witcher mentéseinek importálása, szerintem finoman fogalmazva szart sem érnek a döntéseink (már elnézést) a harmadik részre nézve, holott egész birodalmak sorsa változhat meg a 2. rész alatt, hogy ki kerül a trónjára, és háborút indít-e avagy sem, ennek fényében pedig még inkább lesújtó(k) a befejezés(ek).

Egy jószívű 84%-ot kap.

[Razon]

Én is

The Witcher 2

Szinte egy az egyben egyetértek itt a kolégával, technikailag borzalmas a játék (random crashek, inventoryban/craft menüben 5-10 FPS), borderless windowt külön programmal kellett ráerőltetnem mert fullscreenben minden alt-tabnál crashelt a játék. Motor is nagyon limitált, főleg az ugrálás, mászás, ajtónyitogatás, mind animációhoz van kötve. Az meg hogy combatban vagyunk vagy nem a játék dönti el, közbe nem lehet semmit csinálni, szóval van amikor kinyírok 8 hárpiát és fél percig ott állok amíg úgy dönt a játék hogy már nem vagyok combatban, akkor végre lootolhatok is.

Grafika nagyon szép, szerintem szebb mint a Skyrim (modok nélkül), bár néha nagyon feltűnő volt a "sharpen" nevű efekt, be tudott zavarni.

Hangok nem voltak rosszak, csak nagyon ismétlődtek, untam már huzadszor hallani kemény dwarf akcentussal azt hogy "ajl széj it egéén, hjúmansz are sztréééndzs". Cutscenek közben egy-két karakter hangja annyira halk volt hogy kénytelen voltam a feliratokat olvasni mert nem hallottam mit beszél a zene/háttérzaj miatt.

Döntésrendszer jó, néha csak később derül ki mit is tettünk, szerencsére nekem sikerült egy egész feelgood endinget összehozni, majdnem minden úgy sült el ahogy terveztem. Újrajátszani nem fogom hogy lássam a többi endinget, elolvastam mi történhetett volna és az nekem elég is.

Easyn játszottam, ilyeneket hogy alchemy meg traps/bombs a játék 80%ban teljesen ignoráltam, nem voltam rákényszerítve. Fejlesztettem a kardozást és kaszáltam mindent, ami nekem jó, nem lett volna kedvem szenvedni egy-egy bossfighton magasabb fokozaton.

Összesen 14 órámba telt, mellékmissziók egy részét kihagytam mert vagy nem tudtam hogy léteznek vagy nem érdekeltek.

8.5/10

[SaltyDave]

The Witcher 2

Összesen 14 órámba telt,

8.5/10

You did WHAT?!

[Razon]

You did WHAT?!

Mindig gyorsabban játszom végig a játékokat mint az átlag (howlongtobeat alapján), pedig nem sietek (szerintem), csütörtök 4-5 óra prologue+chapter 1, szombat 6-7 óra chapter 2 (iorveth), és ma 3 óra chapter 3 + epilogue.

[Jimkingdom]

Akkor velem biztos nem értenéd meg magad én mindig sokkal tovább játszok mint az átlag. De tényleg sokkal sokkal tovább. Van úgy hogy (BG2) többször elölrõl kezdek egy játékot mert nem tetszik a karakter stb. Vagy ott van a Fallout 3 Skyrim ahol a kettõbe vagy 8-900 óra van beleölve min és még végig se vittem. A kalandjátékoknál meg képes vagyok napokig gondolkodni ha elakadok valamin - egy kivétellel mert akkor 3 hónapig nem haladtam egyrõl a kettõre, na persze akkor mást is toltam.

[Razon]

A kalandjátékoknál meg képes vagyok napokig gondolkodni ha elakadok valamin

Nálam ez a határ olyan 10 és 20 perc között szokott lenni :lol: De aztán 90%ban olyan a megoldás amire soha az életben nem gondoltam volna és kb. semmi értelme (LA Noire), vagy az egész csak pixelhunt (LA Noire <_< ). Ezért kerülöm az ilyen játékokat, pedig mit nem adnék egy jó nyomozós mókáért.

[SaltyDave]

Nálam ez a határ olyan 10 és 20 perc között szokott lenni :lol: De aztán 90%ban olyan a megoldás amire soha az életben nem gondoltam volna és kb. semmi értelme (LA Noire), vagy az egész csak pixelhunt (LA Noire <_< ). Ezért kerülöm az ilyen játékokat, pedig mit nem adnék egy jó nyomozós mókáért.

Na nekem erre találták ki a Telltale sorozatait. Alig várom hogy beérjen a Wolf Among Us elsõ, a Walking Dead második évada. Mindkettõ pihen az inventory-ban addig.

[gebali1991]

Én a W2.t félbehagytam valahol a második fejezet közepe felé (mikor feljövünk a tárnából), és semmi motivációm nincs a folytatásra :unsure: Én is úgy éreztem, hogy az egész világ lóg a levegõben, és mivel fantasy, egy játék miatt nem fogom pótolni a könyveket. Így viszont teljesen tisztázatlan az egész világ, és így a történet sem mondd semmit.

[Razon]

Na nekem erre találták ki a Telltale sorozatait. Alig várom hogy beérjen a Wolf Among Us elsõ, a Walking Dead második évada. Mindkettõ pihen az inventory-ban addig.

Igen, a Walking Dead elsõ évada nagyon jó volt, wolf among ussal meg várok a karácsonyi saleig szerintem :D

Én a W2.t félbehagytam valahol a második fejezet közepe felé (mikor feljövünk a tárnából), és semmi motivációm nincs a folytatásra :unsure: Én is úgy éreztem, hogy az egész világ lóg a levegõben, és mivel fantasy, egy játék miatt nem fogom pótolni a könyveket. Így viszont teljesen tisztázatlan az egész világ, és így a történet sem mondd semmit.

Én kinyomtattam a bonus contenthez való world mapot hogy tudjam mi merre van amikor beszélnek róla :lol: Még így is káosz az egész, annyi jött le hogy háború lesz. De amit a Wild Huntról beszéltek arról fogalmam nincs, muszáj lesz utánaolvasnom W3 elõtt.

[Chuck_Norris]

You did WHAT?!

[Athesz]

Nálam ez a határ olyan 10 és 20 perc között szokott lenni :lol: De aztán 90%ban olyan a megoldás amire soha az életben nem gondoltam volna és kb. semmi értelme (LA Noire), vagy az egész csak pixelhunt (LA Noire <_< ). Ezért kerülöm az ilyen játékokat, pedig mit nem adnék egy jó nyomozós mókáért.

Nállam ez tipikusan a Thin line between love and hate. Rohadtul szeretem mert legaább azoknak még van története ... de végigjátszással. Nincs türelmem szarakodni h tökre össze nem illõ dolgokat kombinálgassak. Deponia, Runaway, vagy a Whispered World ahol konkrétan festmény minõségû a háttér és mániájuk a gyártóknak h 2-3 mm-es kis szarokat kéne észrevenni, na az ilyenek már nem a logikán múlnak mikor EGY szöget fel lehetett venni egy faházban ami kiállt a padlóból a sok közül, meg egy kötélhídon felvehetõ EGY madzag, na elmentek a búsba...Ja és akkor nem említettem a Longest Journey-t....

Na nekem erre találták ki a Telltale sorozatait. Alig várom hogy beérjen a Wolf Among Us elsõ, a Walking Dead második évada. Mindkettõ pihen az inventory-ban addig.

Nállam csak a Wolf among us. a Walking Dead alapszituációja kiakaszt. poszt apokaliptikus világ erre mi mit csinálunk ? Elmegyünk gyerekcsõsznek... :huh:

[wYth-NRG]

Nálam ez a határ olyan 10 és 20 perc között szokott lenni :lol: De aztán 90%ban olyan a megoldás amire soha az életben nem gondoltam volna és kb. semmi értelme (LA Noire), vagy az egész csak pixelhunt (LA Noire <_< ). Ezért kerülöm az ilyen játékokat, pedig mit nem adnék egy jó nyomozós mókáért.

Most 2 cím is jön/jött. Egyik a Sherlock játék a másik meg nemrég jött ki, igaz az utóbbiról nem sokat tudok ,de a trailert végignézve rögtön felkerült a wishlistemre steamen.

szerk:

Murdured: Soul Suspect

Sherlock Holmes: Crimes and Punishments

Na nekem erre találták ki a Telltale sorozatait. Alig várom hogy beérjen a Wolf Among Us elsõ, a Walking Dead második évada. Mindkettõ pihen az inventory-ban addig.

Szintén, egyikbe sem kezdek bele.

Megjelenési dátum van már a Wolf Among Us uccsó részére? TWDre még minimum fél évet kell várni legalább, azt tudom

Nállam csak a Wolf among us. a Walking Dead alapszituációja kiakaszt. poszt apokaliptikus világ erre mi mit csinálunk ? Elmegyünk gyerekcsõsznek... :huh:

Te szívtelen... elsõként lõnéd le ha kaja lenne nála gondolom xD

[Mikimano]

Murdured: Soul Suspect

úgy elbaszták ahogy van, gmg-n 9 eurért láttam legutóbb ha nagyon akarod

[Thunderstick_is_not_dead]

34AqguxqT6A

Most fejeztem be ezt. A Pendulo Studios The Next Big Thingjének az alapja. Hivatalosan sosem jelent meg angolul, pedig nem rossz. Csak mocskosul unfair és nehéz. Ami miatt utálni lehet ezt a mûfajt, az ebben mind hatványozottan megvan. Ráadásul itt egyszerre nem 3 képernyõ között botladozunk mint a mai cuccokban, hanem már az elején bejárhatjuk szinte az összes helyszínt, és köztük kell oda-vissza utazgatni minden egyes fejtörõ megoldásához. Mint pl a Monkey 2-ben is, csak ebben még annál is nagyobb a terep, és több a felvehetõ tárgy. Persze utóbbiak fele semmire nem jó, csak a megtevésztesünk miatt kerültek bele. Mindezt még megfejelik néhány elképesztõen kifacsart logikájú feladvánnyal, meg brutális pixelvadászattal. De a klasszikus Hollywoodot idézõ hangulat, a remek grafika és hangulat miatt mindenképp érdemes kipróbálni, viszont egy végigjátszást a mentális épségünk megõrzése érdekében érdemes bekészíteni mellé.

[GustyX]

Nem mostanában (kb. március vége :D)

Naruto Ultimate Ninja Storm 3 Full Burst - jó kis üsd-vágd-nemapád stílusú verekedős játék, egyszerű kezelhetőséggel (majdnem minden karakternél ugyanaz), látványos animációkkal, kiváló zenékkel (OST itt csücsül a telefonon). A kampányt csak fanoknak ajánlom (így is van benne olyan rész, amitől falramászik az ember), a free mode-ot viszont bárkinek (aki nem is tudja mi az a Naruto, annak is), azon belül a challengest és kampány egy-két főellenségét a kihívásra vágyóknak. Van benne free roam mode, ami sajnos csak a sztori leküzdését követően nyílik meg. Legfőbb hátrány a hosszú és gyakori töltési idők és a pocsék térkép. Szeretjük. A 30 FPS lock itt nem zavaró.

Diablo 3 RoS - végigjátszottam és... Minek is írom ezt ide? :D

Ma:

Assassin's Creed Revelations - továbbra is jól összerakott játék, kicsit AC2.7 hatást kelt kevés fogás található rajta, de nekem továbbra sem a szívem csücske. A AC3 még megvan, de azt hiszem azzal vége a sorozatnak, majd ha végre jön ninjás-szamurájos-kungfuzós karateka assassin, akkor még visszatérünk rá.

[jagdtigger]

Darksiders I-II

Nagyon bejövõs darab mindkettõ. Van benne pár izzasztó feladvány(az extra cuccokat meg valami iszonyat genyó mód el tudják dugni...), de öldöklésbe sem szûkölködik éppenséggel :D . A sztorija is egész jó lett, már csak azt sajnálom mitológiába nem vagyok nagyon képben :D .

A kövi a Skyrim lesz szerintem, vagy az Asassin's Creed az elsõtõl kezdve... (ez a kettõ van tervben, a sorrend meg majd eldõl még késöbb :D )

[Ravenstorm]

Darksiders I-II

Nagyon bejövõs darab mindkettõ. Van benne pár izzasztó feladvány(az extra cuccokat meg valami iszonyat genyó mód el tudják dugni...), de öldöklésbe sem szûkölködik éppenséggel :D . A sztorija is egész jó lett, már csak azt sajnálom mitológiába nem vagyok nagyon képben :D .

A kövi a Skyrim lesz szerintem, vagy az Asassin's Creed az elsõtõl kezdve... (ez a kettõ van tervben, a sorrend meg majd eldõl még késöbb :D )

A második részt szerintem teljesen megölte az északi mitológiás helyszín... Az elsõ részben éreztem, hogy én vagyok az Apokalipszis egyik Lovasa, angyalokkal, démonokkal kellett küzdeni, és a Menny-Pokol háború volt a háttérben. Ehhez képest a második részben teljesen más világba kerültem, ahol semmi relevanciája nem volt, hogy elvileg Halált irányítom, egy szimpla emberi kalandor is lehetett volna, akkor sem változik különösebben semmi... (bár pont emiatt nem játszottam vele túl sokáig, szóval lehet, hogy totál hülyeséget mondok, és három óra után visszakerülünk az Apokalipszisbe :D)

Szerintem tolj le egy Assassin's Creedet, aztán jöjjön a Skyrim, mert az AC-széria egymás után valószínûleg halálosan monoton lesz. Én is átszenvedtem magam az elsõ részen, nagy lelkesedéssel végigvittem a másodikat (ami egyébként fényévekkel jobb az elsõnél, ezt tartsd szem elõtt), aztán mikor elkezdtem volna a Brotherhoodot, szembesültem vele, hogy teljesen ugyanazt kéne csinálni, amit az elmúlt X órában, szóval inkább offoltam.

A Skyrim meg óriási falat, ott érdemes jól beleülni a dologba, beszélgetni az emberekkel, ismerkedni a világgal, történetekkel, nem csak úgy átrohanni a questeken. Bár szerintem az Obliviont nem körözi le.

[Razon]

A második részt szerintem teljesen megölte az északi mitológiás helyszín... Az elsõ részben éreztem, hogy én vagyok az Apokalipszis egyik Lovasa, angyalokkal, démonokkal kellett küzdeni, és a Menny-Pokol háború volt a háttérben. Ehhez képest a második részben teljesen más világba kerültem, ahol semmi relevanciája nem volt, hogy elvileg Halált irányítom, egy szimpla emberi kalandor is lehetett volna, akkor sem változik különösebben semmi... (bár pont emiatt nem játszottam vele túl sokáig, szóval lehet, hogy totál hülyeséget mondok, és három óra után visszakerülünk az Apokalipszisbe :D)

Szerintem tolj le egy Assassin's Creedet, aztán jöjjön a Skyrim, mert az AC-széria egymás után valószínûleg halálosan monoton lesz. Én is átszenvedtem magam az elsõ részen, nagy lelkesedéssel végigvittem a másodikat (ami egyébként fényévekkel jobb az elsõnél, ezt tartsd szem elõtt), aztán mikor elkezdtem volna a Brotherhoodot, szembesültem vele, hogy teljesen ugyanazt kéne csinálni, amit az elmúlt X órában, szóval inkább offoltam.

Egyetértek, Darksiders az egyik kedvenc akció/hackslash játékom, de a második részt csak pár óráig tudtam játszani, pont az említett okok miatt.

AC széria pedig a kedvenc szériám, közelébe sem ér semmi, de aláírom hogy nagy dózisokban monoton lehet.

[Ravenstorm]

AC széria pedig a kedvenc szériám, közelébe sem ér semmi, de aláírom hogy nagy dózisokban monoton lehet.

Prince of Persia :D

Jó az Assassin's Creed nyitott világa, de közel sincs annyira kihasználva, mint amennyire lehetne. A mellékküldetések totál egysíkúak, de sajnos egy idõ után a sztorihoz tartozó részek is egyhangúvá válnak. Ettõl függetlenül jó játék, de eddigi tapasztalataim szerint még mindig nem használta ki a benne rejlõ lehetõségeket.

[Gagabol]

Sanitarium

Kicsit olyan érzésem volt a játék befejezésekor, mint a LOST utolsó része után. Adott egy nagy halom rejtély, rengeteg szimbólum, tengernyi kisebb-nagyobb mértékig összefüggõ részlet...aztán a végén csak nagyjából áll össze az egész, az ember meg vakarhatja a fejét, hogy most akkor direkt nem kapott választ bizonyos kérdésekre, mert igazából lényegtelen dolgokra vonatkoztak, vagy a fejlesztõk urak akartak teret engedni a fantáziájának, esetleg elkerülte valami a figyelmét, ami csak az újrajátszáskor (nézéskor) fog tisztázódni. A "végsõ, nagy válasz" meg közel sem olyan lehengerlõ, mint amire az elõzmények alapján számítani lehet. Másfelõl meg úgy érzem, mintha a játék elsõ felében ellõtték volna a jobb ötleteket, a másodikra meg csak a tisztességes iparosmunka maradt. A helyszínek a továbbiakban is eléggé elvontak és eredetiek maradnak, de a fejtörõk talán túlságosan is egyértelmûek lesznek, maga a hangulat meg a nyomasztó helyett a groteszk és a bizarr határán ingadozik. Már csak azért sem értem ezt a helyzetet, mert a játék baromi rövid (meghalni nem lehet, így legfeljebb a fejtörõk lassíthatnak le, de egy nap alatt így is simán végigtolható), úgyhogy talán lett még volna alkalom néhány szál felgöngyölítésére, meg a kidolgozatlanabb részek kikalapálására.
Ezen kívül viszont csak az irányítással voltak kisebb problémák. Tetszett, hogy a végsõ válasz elõtt volt még egy valóban meglepõ fordulat, a hangulatra se lehet panasz, a zene meg egészen kiváló. Nincs hiány emlékezetes szereplõkbõl és történésekbõl, a fejtörõk nehézsége pont megfelelõ, és van pár igencsak elgondolkodtató helyzet is. Úgyhogy összegezni is talán úgy lehetne a legjobban ,mint a LOST-ot: ameddig játsszuk/nézzük, leköt, csak ne lett volna ilyen kurtán-furcsán befejezve.

[Razon]

Prince of Persia :D

Jó az Assassin's Creed nyitott világa, de közel sincs annyira kihasználva, mint amennyire lehetne. A mellékküldetések totál egysíkúak, de sajnos egy idõ után a sztorihoz tartozó részek is egyhangúvá válnak. Ettõl függetlenül jó játék, de eddigi tapasztalataim szerint még mindig nem használta ki a benne rejlõ lehetõségeket.

Warrior Withinnel nálam nagyon elcsesztek valamit, egyetlen értékelhetõ dolog számomra a soundtrack volt. Nem tetszett a setting, a hosszadalmas szaladgálás ide-oda ugyan azokon a területeken, a harc se volt az igazi. Sands of Time örök kedvenc marad, de a WW nekem nem jött be. ACbõl meg mindet imádom, jó lenne újrajátszani õket az ötödik rész elõtt :D Persze vannak hibái, de ezek ellenére én nagyon bírom mindet.