Mit Játszottál Végig Legutóbb?

[kaszman1]

12 hours ago, Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon said:

 

Ahogy Hor1 írta, nem elrugaszkodott. 
Ahol a játékok többségét készítik, ott az órabér nem hasonlít az itthonira, így nem is azt fogják nézni, hogy a világon mindenhol elérhető áron adják el a terméküket, mert nekik is a saját (drága) országukban kell megélniük.

Egyébként Szlovéniában is 8 euró körül van egy kiló csirkemell a SPARban, szóval egyáltalán nem lol, amit írtam.

És igen, ahol többet keresnek, drágábbak a dolgok, és pont ezért nem számít, hogy egy játék 10 vagy 20 euró, mert töredéke a fizetésnek, és töredéke a kiadásnak.

Én a magyar fizetésekről nem nagyon írtam, nyilván vannak jobbak, és rosszabbak. A tendencia viszont látszik, hogy világviszonylatban szép lassan kevesebbet ér az itthoni kereseted.

Sajna sosem éltem Magyarországon huzamosabb ideig, de a családom és barátok révén tudok csak hozzászólni meg amit a hirekben lát az ember. Természetesen igazatok van sok dologban.

Én saját tapasztalatból beszélek. Sok kollégám és ismerősöm gamer és egyik sem szórja a pénzt játékokra. A többség akciósan vagy használtan vásárol és folyton a leárazásokat lesik. Persze biztos ott a gazdagabb réteg amit én sem látok akik előrendelnek minden szart, meg mindenből a szuper kiadásokat veszik, sajnos én sem látom be az egészet.

Az eredeti kérdésre visszatérve, az biztos hogy jobban megengedhetnek maguknak 20 eurót egy indie címre, de attól még nem feltétlenül adják ki rá ha tudják milyen rövid egy játék. Lehet nyugaton kevésbé luxus az új videójáték vásárlás, de attól még nekik is van értékrendjük és meggondolják.

 

 

[kaszman1]

Parkitect - a kampány lement és szépen döcögősen lett 70+ óra. Csapatmunka volt, én kiépítettem az infrastruktúrát, utakat, logisztikát, majd asszony kidekorálta a parkot és elrejtett minden nem oda illő dolgot. Azt megemlíteném hogy itt ennek nagy lényege van. Külön díjazza a játék ha elrejtjük a az operációs épületeket, személyzeti utakat, stb. 

A játék lényegében egy RCT 2 szellemi utód pár extra fícsörrel, aranyos kockagrafikával és a kötelező fülbemászó zenével.

Míg pl a Planet Coaster agy full elborult sandbox játék ahol minden milimétert testreszabhatunk, ez inkább egy menedzsment játék, ahol ha nincs kedve az embernek akár percek alatt is egy működőképes cuccot összedobhat, nem lesz OCD rohama a játékosnak ha valamit egy miliméterrel odébb épít meg, mert minden grid alapú és csak a négy égtáj felé forgathatsz. Persze itt is adott hogy elemekből alkothatunk, építhetünk, de sokkal letisztultabb és egyszerűbb, mint a fent említett kolléga rendszere.

A kampány hatalmas móka, nagyon változatosak a pályák és mindig van valami extra kikötés hogy nyerhetsz. Volt ahol nem lehetett kölcsönt felvenni, vagy tilos volt a terephez nyúlni, voltak nagyon kis kompakt és hatalmas pályák, egyszer minden kötelezően ingyenes kellett hogy legyen és csak a belépő árából lehetett profitálni... szóval egy jól kigondolt szórakoztató cucc.

Aki kedveli a műfajt annak melegen ajánlom. Felhőtlen szórakozás garantált. 

Én ma meg is vettem a kieget és nekiugrunk a 10 új pályának.

[XCube]

Egy kicsit hozzátéve a korábbi játékár diskurzushoz azt tenném még hozzá, hogy a digitális értékesítés térnyerése sem tett jót a játékok árainak. Sokkal kisebb az árverseny, mert míg annak idején többszáz - többezer egyéni bolt árulta a dobozos szoftvereket, most egy maréknyi online platform teszi ugyanezt, jórészt kiadóspecifikusan. Az árak évekre befagynak egy AAA címnél és az akciók is sokkal ritkábbak, kisebb mértékűek. Tíz éve egyik kiadó sem tudta volna megtenni, hogy egy két éves címet teljes áron kínál .  A legjobb negatív példa a Nintendo, borzalmasan magas árakkal dolgozik és a leértékelések is nevetségesek. De elég csak a Steam -re gondolom, annak idején fillérekért lehetett szuper játékokat venni a sale -ek alkalmával, most gyakorlatilag semmi sem kap 50% -nál nagyobb leértékelést.

[Cori]

Rage 2 

 

Nagyon élveztem mikor elkezdtem, sőt még a végefelé is nagyon élvezetes volt a gameplay. Megfogadtam az internet tanácsát és a különféle képességek/fegyverek (nem tudom ki volt az a hülye aki szerint jó ötlet a mapon szétszórni mindenféle fegyvert és képességeket, hogy arra full "véletlen" találjon rá az ember) összeszedésével kezdtem a dolgot, nem mindent... a végére még maradt a Rush meg a Barrier, gondoltam a főstory után még gyűjtögetek, de amint végigtoltam, rájöttem, hogy mi értelme megint egy ilyen térkép kimaxolós játéknak, amiből már egy csomóval játszottam, inkább belekezdek valami másik játékba. Igen a játékélmény élvezetes, de sajna nem nyújt sokkal többet unalmas rohangálásnál, amit néha megszór a játék egy kis élvezetes shootinggal (csak amikor már a 10. bázist, tornyot stb-t pusztítasz el akkor már kezd unalmassá válni)

Szokásos Avalanche Studios féle térképtakarítós uncsizás  Kár, mert lehetett volna ez sokkal több is.

[Leon121]

Uncharted 4

Jó volt. Az előző részek idegesítő hibáin én úgy érzem, hogy javítottak: az ellenfelek talán kicsit kevesebb golyótól is megfeküdtek, nem volt pólós csávó öt lövés után még felkel-élmény, legalábbis nem annyira. Másrészt a végjátékból hálistennek teljesen kimaradt a természetfeletti szörnyek öldöklése. Cserébe volt egy baaazi hosszú lövöldözős szakasz, aztán egy elég hosszú platformer szakasz, majd egy hót idétlen nyomi QTE-alapú """bossharc""". Kár érte. 

Viszont hozott egy k.rva idegesítő karaktert Nadine képében, egy nem sokkal kevésbé idegesítő karaktert Ralf vagy Rafe vagy Rőf képében. Az egyik egy gazdag kigyúrt ficsúr, a másik egy legyőzhetetlen agresszív Censored!, akikről alig tudunk meg valamit (talán Rafe motivációit még érintik is egy random beszúrt párbeszédben). Meg hozott pár nyíltabb pályarészt, ami talán Halo akart lenni, csak nem sikerült neki, mert inkább tűnt unalmas kocsikázásnak, ami mindenképp ugyanolyan lövöldözésbe fullad, mintha lineárisan írták volna meg.

A többi tipikus Uncharted. Ha nem gondol bele az ember (például miért építenek kalózok kiválasztásához mindenféle feladványt, ha az az első hibás válasznál komplett összedönti az egész épületet kábé), akkor szórakoztató, látványos, szépen megkoreografált akciófilm. Néhol kicsit komolyabb is szeretne lenni, és még nem is csinálja rosszul, de azért nem mer nagy mélységekbe menni mondjuk Nate és Elena kapcsolatát érintően. Volt ott egy nagyon jó szakasz, ahol együtt mentek, és a párbeszédek menet közben éreztették a feszültséget és a megoldás keresését, azt szerintem kifejezetten jól csinálták, de aztán nem nagyon folytatják tovább. 

Szóval, ööö, jó volt, jobban tetszett, mint a harmadik rész, ez legalább érzésre kicsit másabb, nem csontra ugyanaz mégegyszer. 

[-OJ-]

Call of Duty Ghosts (PS4)

Mire jó a főnök-mentes munkanap szombat, mint együtt gamelni a kollégákkal az irodában. Végig is toltuk a kampányt veteránon, kiszedtük az összes extra trófeát, és jókat mulattunk a játék hülyeségein (nem lehet kutyust símogatni, felháborító!). Amúgy a szokásos CoD-élmény, talán a szokásostól kicsivel több kommandózással, síkh*lye ellenfelekkel, de legalább egész változatos helyszíneken ment a kacsavadászat. Így az összes, PS4-re kijött CoDot kipipáltam, a Cold Wart meg majd PS5-ön.

 

Life is Strange (PS4)

Háromszor futottam neki, elsőnek még PS3-on és a második epizód végéig jutottam, aztán újra elkezdtem PS4-en de akkor még az első epizód feléig sem bírtam. Most ismét neki ültem, és bár kellett neki egy hét, de a végére értem. Max végig szimpi volt, Chloe inkább idegesítő, a sztori viszont kb a harmadik epizód elejétől teljesen kiszámítható lett (szimpla DonnieDarko/Pillangóhatás másolat, de végülis a legtöbb időutazás sztorinak ez a vége, semmi kreativitás e téren). Egyedül a 'sorozatgyilkos' szálon pislogtam, hogy ez meg honnan jött az utolsó részben? A karakterek és a hangulat azok, amik igazán eladták a játékot, és összességében tetszett, mégha a választások 99%-a lényegtelen is, mert csakis a legutolsó döntésünk számít. De az meg nem volt kérdéses.

Megyek is tovább a Before the Stormmal, amíg tart a lelkesedés.

[moody]

11 hours ago, Leon121 said:

Uncharted 4

Jó volt. Az előző részek idegesítő hibáin én úgy érzem, hogy javítottak: az ellenfelek talán kicsit kevesebb golyótól is megfeküdtek, nem volt pólós csávó öt lövés után még felkel-élmény, legalábbis nem annyira. Másrészt a végjátékból hálistennek teljesen kimaradt a természetfeletti szörnyek öldöklése. Cserébe volt egy baaazi hosszú lövöldözős szakasz, aztán egy elég hosszú platformer szakasz, majd egy hót idétlen nyomi QTE-alapú """bossharc""". Kár érte. 

Viszont hozott egy k.rva idegesítő karaktert Nadine képében, egy nem sokkal kevésbé idegesítő karaktert Ralf vagy Rafe vagy Rőf képében. Az egyik egy gazdag kigyúrt ficsúr, a másik egy legyőzhetetlen agresszív Censored!, akikről alig tudunk meg valamit (talán Rafe motivációit még érintik is egy random beszúrt párbeszédben). Meg hozott pár nyíltabb pályarészt, ami talán Halo akart lenni, csak nem sikerült neki, mert inkább tűnt unalmas kocsikázásnak, ami mindenképp ugyanolyan lövöldözésbe fullad, mintha lineárisan írták volna meg.

A többi tipikus Uncharted. Ha nem gondol bele az ember (például miért építenek kalózok kiválasztásához mindenféle feladványt, ha az az első hibás válasznál komplett összedönti az egész épületet kábé), akkor szórakoztató, látványos, szépen megkoreografált akciófilm. Néhol kicsit komolyabb is szeretne lenni, és még nem is csinálja rosszul, de azért nem mer nagy mélységekbe menni mondjuk Nate és Elena kapcsolatát érintően. Volt ott egy nagyon jó szakasz, ahol együtt mentek, és a párbeszédek menet közben éreztették a feszültséget és a megoldás keresését, azt szerintem kifejezetten jól csinálták, de aztán nem nagyon folytatják tovább. 

Szóval, ööö, jó volt, jobban tetszett, mint a harmadik rész, ez legalább érzésre kicsit másabb, nem csontra ugyanaz mégegyszer. 

Nekem pedig a második rész utolsó természet feletti boss harca tetszett a legjobban az Uncharted részek közül. Igaz a kigyúrt gorillák HPját picit túl lőtték, de jó volt.
Azért kíváncsi leszek rá, hogy PS5-ön hogyan fog futni a 4. rész.

[SaltyDave]

9 hours ago, moody said:

Nekem pedig a második rész utolsó természet feletti boss harca tetszett a legjobban az Uncharted részek közül. Igaz a kigyúrt gorillák HPját picit túl lőtték, de jó volt.
Azért kíváncsi leszek rá, hogy PS5-ön hogyan fog futni a 4. rész.

Rafe tök jó karakter volt szerintem. Az egyetlen Uncharted főgonosz aki nem világuralomra akar törni meg elméket irányítani meg halhatatlan lenni. Csak egy elkényeztetett gyerek aki kicsit későn jött rá erre, és a 30-as éveiben megpróbál elérni valamit önerőből, hogy ne a szülei és a pénzük árnyékában éljen hanem elmondhassa hogy ő is letett valamit az asztalra, és nem készen kapta ezüst tálcán hanem megdolgozott érte. Valamit ami a kapott hátteréhez mérhető vagy meg is haladja, hogy saját magát definiálhassa általa, és kilépjen abból az árnyékból. Nem volt ő gonosz. Érzelmi szempontból egy végtelenül szimpatikus karakterré vált számomra ezáltal, és ez a legjobb "főgonosz" ismérve. Pláne hogy Nate-et is elengedte volna, felajánlotta neki hogy menjen haza, élje az életét, foglalkozzon a családjával, őt meg csak hagyja békén, és nincs harag. Egyetlen hibája az volt hogy a komplexusai annyira meghatározták a jellemét hogy nem volt hajlandó feladni a célját akkor se ha a kincs átkozott volt és világvégét vagy valami hasonlót szabadít el, amit egyszerűen nem volt hajlandó elhinni, amiért nem hibáztatom.

Legjobb Uncharted rész szvsz. Mekkora lett volna amúgy ha az epilógusban a kiscsaj neve Lara lett volna

[kaszman1]

Nekem az Unchartedeket sosem a főgonosz határozta meg, szerintem egyik sem volt valami nagy szám. Pár év távlatából nem is emlékszem pontosan az első háromban kik voltak annyira felejthetőek. 

Számomra ez volt az ultimate action movie játék és mindig ez adta meg a különleges hangulatát, ez különböztette meg pl a TR szériától is. Még mindig emlékszem a legtöbb pályarészre, a karakterek közti párbeszédekre és a hangulatra. A fejtörők filmszerű prezentációja, a feszültség és a felfedezés nyújtotta érzésre. A fő karakterek baromi jók, de szerintem nem kapott még méltó gonosztevőt a sorozat. 

Ezt úgy mondom hogy az alap trilógiát fejenként kétszer végigvittem, a 4. pedig félbemaradt korábban ebben az évben, arról sajnos nem tudok korrekt képet alkotni, ezért arról nem is nyilatkoznék.

[Malleus]

 

Mortal Shell

 

Eleinte teljesen elkerülte a radaromat ez a játék, aztán stream-eken látva egyből megtetszett, főleg a harc – az a fajta lassabb ritmusú, súlyos harc, ami a Lords of the Fallen-re és a Surge-re emlékeztetett, és nekem nagyon bejön.

A játék eleve úgy került be a köztudatba, mint egy souls-féle, úgyhogy az alap mechanikák mindenkinek ismerősek lesznek – ha meghalunk, hátrahagyjuk a nyersanyagot (itt: Tar), ami nálunk van, és a bázison (itt: Sester Genessa) térünk magunkhoz, miközben az ellenségek újra a helyükre kerülnek. A harc is hasonló elven alapszik, mint a zsáner többi játékában, de a szokásos életerő és stamina páros mellett van két új mechanika. Az egyik hardening, amit aktiválva sérthetetlenek és egyben mozdulatlanok leszünk, ami állapot addig tart, amíg akarjuk, vagy amíg meg nem üt valaki, ezután pedig cooldown-ra kerül. Szinte bármikor használhatjuk, akár támadó animáció közben is, így egyaránt használható támadásra és védekezésre is. A másik a resolve, ami sikeres támadásoknál töltődik, és a fegyverek speciális mozdulataihoz valamint a parry-hez lehet használni (illetve a parry maga megy resolve nélkül, de az azt követő mozdulathoz már kell).

Érdekes mechanika, hogy a használható tárgyainkról nem tudjuk, hogy mit csinálnak, amíg ki nem próbáljuk őket, illetve, hogy minél többször használjuk őket, annál hatékonyabbak lesznek. Például az alap gyógyító gomba tíz használat után gyorsabban gyógyít, mint amikor először esszük meg. Ezzel kapcsolatban csak az nem tetszett, hogy néhány ilyen cucc nagyon ritka ahhoz képest, hogy mennyire haszontalan. Például van egy olyan, ami sikeres parry esetén visszatéríti a felhasznált resolve-ot. Hát ecsém, én lehet, hogy belehalok a legközelebbi parry próbálkozásba, a legkisebb gondom a maradék resolve.

Rpg elemek terén eléggé könnyed a játék, amit én nem bántam. Nincs benne szintlépés, csak a fegyvereket és a shell-eket lehet fejleszteni. Ez utóbbiak elesett harcosok földi maradványai, amiket főhősünk meg tud szállni. Afféle build-ként működnek, mindegyiknek más a hp, stamina, resolve maximuma, és a fejleszthető tulajdonságaik is különbözőek, emiatt lényegesen más játékstílust igényelnek. Lehet persze shell nélkül is játszani, ha valaki extra kihívásra vágyik. A shell-ek fejlesztése során kapunk lore információkat is az illető múltjáról, bár a játék sztorija eléggé homályos, még Souls-os mércével nézve is. Hangulatosak a monológok, meg az irományok, amiket találunk, de a játék végén nem sok fogalmam volt róla, hogy mi is történt.

A grafikára nem lehet panasz, sőt, kifejezetten jól néz ki a játék, beleértve a shell-eket, az ellenségeket, és a helyszíneket is. Négy fő terület van, szerintem mindegyik látványos, és nagyon hangulatos, ami köszönhető a remek audio dizájnnak is. A háttérzajoktól, ambient zenéktől kezdve a fegyverek becsapódásáig, minden csillagos ötös. Ezért is lett annyira ütős a harc, a remek karakteranimációk és hangeffektek miatt itt tényleg érezni a mozdulatok, fegyverek súlyát, érezni amikor eltalálunk egy ellenséget.

Összességében nem egy nagy volumenű játék, nekem 15 óra volt végigvinni, bár szerintem két végigjátszás mindenképp benne van, hogy kipróbáljuk az összes shell-t és fegyvert. Ezt nem kritikának szánom, nekem minden fillért megért, bár most, hogy végeztem vele, úgy érzem, jó lenne még több belőle, de csak azért mert ami van, az annyira jó. Remélem lesz hozzá DLC, vagy valamikor egy folytatás, mert ez a játék egy igazi gyöngyszem, csak ajánlani tudom.

Mellesleg a játékban van gitár, amit bármikor előkaphatunk pengetgetni, illetve van egy macska, amit meg lehet simogatni. 10/10 GOTY.

 

 

Jaigen, még annyit fűznék hozzá, hogy szerintem így kell játékot megjelentetni: bejelentés, utána trailerek, majd gameplay, majd egy játszató demó, és fél évvel az első info után megjelenés. Nem az b+, hogy mutatunk egy teaser-t, aztán évekig egy árva szó sem……

[moody]

Plague Tale

Azon kívül hogy egy karakter se volt benne szimpatikus (sőt, Amician kívül kb gyagyi mindegyik) egész jó kalandjáték volt. Kicsit döcögősen haladtam vele, de megérte azt az 5 ezret.

[JoeJoeJoe]

21 hours ago, moody said:

Plague Tale

Azon kívül hogy egy karakter se volt benne szimpatikus (sőt, Amician kívül kb gyagyi mindegyik) egész jó kalandjáték volt. Kicsit döcögősen haladtam vele, de megérte azt az 5 ezret.

Tényleg? Se a kis kovács, se a kis doktor? Nekem úgy a szívemhez nőtt mindkettő. :3

A vége, az utolsó előtti pálya hogy tetszett?  

[moody]

1 hour ago, JoeJoeJoe said:

Tényleg? Se a kis kovács, se a kis doktor? Nekem úgy a szívemhez nőtt mindkettő. :3

A vége, az utolsó előtti pálya hogy tetszett?  

Mármint arra célzol mikor a csapat nyomul előre a katedrálba?

[JoeJoeJoe]

11 hours ago, moody said:

Mármint arra célzol mikor a csapat nyomul előre a katedrálba?

Spoiler

Igen, meg a főbossra  

 

[moody]

59 minutes ago, JoeJoeJoe said:

  Hide contents

Igen, meg a főbossra  

 

Kár hogy nem volt olyan végig. Mondjuk volt egy rész ami idegesített mert az íjjászokat sehogy sem tudtad kikerülni. Olyan volt mint ha bugos lenne és folyton észrevettek. Picit idegesítő volt.

[JoeJoeJoe]

Horizon zero dawn: frozen wilds

Nem mondom, hogy annyira belelopta volna a szívembe magát az alapjáték, mert a környezetet és a gépekre vadászós alapmechanikát nagyon szerettem, főleg a vadászatok megvalósítását, ahogy az ellenség gyengeségeiket próbáljuk kihasználni. Viszont a játék belefulladt számomra az ismétlődő teendőkbe: a craftolás, gyüjtögetés, egykaptafás mellékküldetések, meg a főtörténet se volt annyira nagy eresztés. És akkor itt van ez a 10-15 órás dlc, ami egy elég erős javulást hozott a játékra nézve. annyira ,hogy már kifejezetten várom a második epizódot. 

A cirka 10-15 órás dlc ezúttal egy hófödte területre kalauzol el minket, ahol épp egy vulkán füstölög és furcsán fejlett gépek tizedelik az egyébként kitartásukról és erejükről híres itt élő Banuk törzset. 
Még mielőtt akármibe belemennék, azt hiszem itt van a legelső előfordulása az igazán igényes hó effektnek, amit aztán később a god of war és a death stranding is használt többek között. És ez valami elképesztő. Gyermeki örömmel ugráltam és bukfenceztem a hóba, temérdek screenshotot csináltam miközben marhultam, néztem ahogy nyomot hagyok, a nyilak nyomot hagynak, a súlyos gépek alatt pedig pocsolyává változik, ami szinte azonnal elkezd befagyni, mielőtt újra belepné a hó. Csodálatosan néz ki, főleg amikor még rátromfolnak mindenféle fényjátékokkal, megcsillanással, folyamatos havazással. Így a játék szerintem valami elképesztően gyönyörű lett. 

Viszont az tetszett igazán, hogy az új térkép nem túl nagy. Nincs is túl sok mellékküldetés, viszont ami van, annak van története is! Fordulópontok vannak mellékküldetésekben, meg szerethető karakterek, morális problémákat mutat be, szembeállítja egymással a helyiek erős tradicionalizmusát és a... valóságot. Azért ez elég nagy lépés az alapjáték tökegyforma küldetései után, amit abban a pillanatban meguntam ahogy kinyílt a szája a mesélőnek. A fő történet kb 3 hosszabb küldetésből áll, viszont behoz két nagyon szerethető karaktert, akikkel aztán együtt kalandozunk és ez szellemes jelenetekre ad lehetőségeket. Például amikor be akarunk jutni valahová és a sámán elkezd kántálni egy tábortűz mellett, zászlókkal kalamolva, ami így bejut a szellőzőbe és a gyár automatikus tűzérzékelője kinyitja az ajtót. És ő csak annyit mond, hogy "na látod én is tudok a szellemekkel beszélni". 

Négy új géplénnyel találkozunk (ebből kettő ugyanaz csak egyik tűz, másik jég), amik ellen a harc erős kihívás, mert agresszívebbek és hatalmasakat képesek ugrani. Ahogy a nagy testek bevágódtak mellettem, én meg csak hajszálon múlt, hogy elugrottam, az a legszebb dark souls bossfightokat juttatta eszembe (persze a játék azért nem olyan nehéz, de izzasztóbb, mint az alap). A régi stratégia még mindig működik, csak trükkösebb eltalálni a gyenge pontokat és ha szétboncoltuk őket, akkor se egy roncsként húzzák magukat ide-oda, hanem még olyankor is odacsapnak. 

Nem igazán szeretem a DLC-ket, de erre itt szüksége volt a játéknak. A technológia készen állt, de most volt idejük élettel feltölteni a térképet is. Remélem ez a fejlődés megmarad az új részre is.

8/10

Dishonored 2     

Szintén nem voltam oda az elődért. Szórakoztató volt, de a végére elég ismétlődővé vált, viszont a deus ex mankind divided után szerettem volna ismét egy felfedezős, képességalapú lopakodós játékot. És az a durva, hogy ez is meglepett mekkorát lépett előre a pozitív irányba. 
Ami itt a legjobban tetszett az a pályatervezés. Kb hasonló a szisztéma, mint az első résznél: kiiktatandó személyek vannak, ezúttal egy hajó a hub és egy csónakkal visznek minket a küldetés helyére. Az utcákon megközelítjük a helyet, majd valahogy megszabadulunk az áldozattal a lakhelyén. Az utcás részek kb ugyanaz a szint, mint korábban, azzal nem is volt gond. Élvezetes, nagy nyílt terek vannak, a hűséges, teleportációs képességgel nagy élmény a magasban, lámpaoszlopok között cikázni. Ezúttal a lakások többségében is bemehetünk, ahol kis slice of life elemek várnak ránk, na meg a skill pontok és a perkek. Viszont ami a legszebb, az a célpontok lakhelyei. És itt leteszem a hajam milyen kreatív pályaszerkesztést raktak össze. Van egy pálya, ami kb egy clockwork punk épület. Odabent kis fogaskerekes őrök mennek ide-oda, és kallantyúk vannak elhelyezve, amivel egész szobák átalakulnak másfajta kinézetre. A tető összecsukódik vagy lenyílik, a lépcső felhajtódik, tereptárgyak eltűnnek és waow! Persze be lehet menni a kulisszák mögé is, ami újabb alternatív útvonalat jelent. És persze így a térkép (ami nem minimap, hanem egy statikus lap, amit vagy megtalálunk vagy nem) sem biztos, hogy használható, mert ha rossz konfigurációba van a ház, akkor nincs ajtó a jó helyen. És az a zseniális, hogy nem építenek erre logikai részt, hanem odaadják a játékosnak, hogy tessék, szórakozzál vele, ha akarsz. És hogyne akarnék vele, amikor ha el akarok jutni egy liftig, akkor egy nyilt terepen kell átmenni, ahol észrevehetnek, de a szobák átrendezésével kb három másik útvonalat is találtam (természetesen későn, miután már amúgy átrohantam a nyílt terepen...  ). Van még egy ennél is zseniálisabb, ami kb az egyik legjobb és legötletesebb pálya, amit valaha láttam (a dust district mansion), de arról inkább nem beszélek. 

Amúgy ez a játék is sokat fejlődött az apróságokban. Vannak például karakterek. A játék elején lehet választani, hogy az első rész főszereplőjével, Corvoval, vagy a hercegnővel, Emilyvel akarunk-e menni. Corvo az első részben nem szólalt meg soha, így elég unalmas volt egy idő után vele lenni. Itt sem szájal állandóan, de amikor megszólal, az remek. Főleg mikor a leendő célpontokat látja meg és mond róluk nem túl hízelgő dolgokat. Jópofa, hogy nyomasztja amiét a játék elején kudarcot vallott és a játék ezúttal nem dunwallba játszódik, hanem egy mediterrán beütésű Angliába, ahol fiatalkorát töltötte, így elég sok háttérinfót szolgáltat a helyről, egyúttal a múltját is taglalja. (Emilys végigjátszás még hátra van. Alapvetően ő is ugyanazokat a pályákat csinálja meg, csak más képességei vannak, meg gondolom más dolgokat mond). 

Ami az első részben is jelen volt, az itt is megvan: a szabadság. Nem érződik kötöttnek a játék. Ahová el akarunk jutni, oda fel lehet teleportálni. Ami állatság eszükbe jut nálam kreatívabb/pszichópatább embereknek, azt meg lehet csinálni. Néztem egy videót, ahol a játékos egy ablakban állt, amit az npc nem ért és ezért kővel dobálta. A játékos megállította az időt, a kőre rádobott egy öntapadós bombát, majd összekötötte az őrt egy másikkal, (aki az ablak túloldalán állt), majd visszaállt az idő folyása, a kő bevágódott az ablakon, felrobbantotta a benti őrt és a "kötés" miatt meghalt a kinti is. Mi a fene ez? :D 

Kb 20 óra volt, én keresztül-kasul bejártam mindent, felszedtem a gyűjthető skillpontokat és perkeket és mikor vége lett, már kezdtem volna újra a másik karakterrel. Eszméletlenül szórakoztató ez a játék. Nem erős a történet itt se, viszont a rafinált pályatervezés és a szabadság miatt én nagyon várom a fejlesztők következő játékát, meg ennek a résznek a DLC-jét. 

9/10

 

[bcom]

29 minutes ago, JoeJoeJoe said:

Dishonored 2     

...

én nagyon várom a fejlesztők következő játékát

Ezt jó hallani, köszi. Nálam ez a játék még várat magára, de itt az ideje megvenni... Arkane Studios rulez! Arx Fatalis, Prey, Dishonored mind nagy kedvenceim. talán csak a Dark Messiah lóg ki egy kicsit a sorból.

[JoeJoeJoe]

32 minutes ago, bcom said:

Ezt jó hallani, köszi. Nálam ez a játék még várat magára, de itt az ideje megvenni... Arkane Studios rulez! Arx Fatalis, Prey, Dishonored mind nagy kedvenceim. talán csak a Dark Messiah lóg ki egy kicsit a sorból.

Lehet egyszer tényleg meg kellene próbálnom azt a preyt

[bcom]

29 minutes ago, JoeJoeJoe said:

Lehet egyszer tényleg meg kellene próbálnom azt a preyt

Bizony! Ha jól emlékszem te kerestél Deus mechanikájú játékot és tartasz a horrortól. (?) Szerintem a Prey messze van a horrortól, van benne néhány jumpscare, meg pár helyen meg tudnak lepni, de hamar ki lehet ismerni és onnantól elveszti ezt a hatásást. Korántsem annyira nyomasztó, mint a SS2 vagy a Dead Space.

[JoeJoeJoe]

15 hours ago, bcom said:

Bizony! Ha jól emlékszem te kerestél Deus mechanikájú játékot és tartasz a horrortól. (?) Szerintem a Prey messze van a horrortól, van benne néhány jumpscare, meg pár helyen meg tudnak lepni, de hamar ki lehet ismerni és onnantól elveszti ezt a hatásást. Korántsem annyira nyomasztó, mint a SS2 vagy a Dead Space.

Igen, ez vagyok én  . Úgy látom van PSN-en demoja is, szóval kipróbálom. Hátha... a bioshockot is bírtam végülis

[SaltyDave]

17 hours ago, JoeJoeJoe said:

Lehet egyszer tényleg meg kellene próbálnom azt a preyt

3 euróért vágják utánad. Egyébként 1:1-ben Bioshock gameplay csak űrscifi és Deus Ex: HR inventory és skill rendszer 1:1-ben átmásolva.

[kaszman1]

9 minutes ago, SaltyDave said:

3 euróért vágják utánad. Egyébként 1:1-ben Bioshock gameplay csak űrscifi és Deus Ex: HR inventory és skill rendszer 1:1-ben átmásolva.

Úgy adod el mintha egy textúra pakk lenne vazze 

[JoeJoeJoe]

58 minutes ago, SaltyDave said:

3 euróért vágják utánad. Egyébként 1:1-ben Bioshock gameplay csak űrscifi és Deus Ex: HR inventory és skill rendszer 1:1-ben átmásolva.

Ha nem tetszik, majd forgatok róla egy dokumentumfilmet. Az lesz a címe, hogy Prey dosszié: a világ és ami mögötte van.

[Leon121]

42 minutes ago, JoeJoeJoe said:

Ha nem tetszik, majd forgatok róla egy dokumentumfilmet. Az lesz a címe, hogy Prey dosszié: a világ és ami mögötte van.

[Cori]

Fallout 2 -  Ahogy már a másik topicba is írtam ez egy hatalmas élmény, az egyik legjobb CRPG/RPG amivel valaha játszottam, akkora szabadságot kap az ember a különféle questek elvégzésére és ennek eredménye az ending diákon is szerepel, szóval királyság. A combat olyan amilyen, az elején förtelmes, aztán ahogy fejlődik a karakterünk egyre kevésbé kényelmetlen (Easyn nyomtam, legközelebb talán megpróbálom a Normalt, de amúgy itt is simán meghaltam szóval meh... a combat meg nem olyan izgi, hogy emiatt nehézséget pumpáljak). Jók a párbeszédek, jók a karakterek, habár sajnáltam, hogy a companionoknak semmi questje nem volt, habár egyet se vittem magammal, emlékeztem milyenek voltak F1-be, befutnak a lövéseim elé stb  Szóval nem, inkább mentem egyedül, amőgy is Lone Wolf típus vagyok. A játék eleje kicsit nyögvenyelős, story szempontból is, meg úgy az egész gameplay szempontjából, nem a legjobb intro, de Klamath (kb kezdő város) jön a Den és ott már elkezdenek kinyílni a lehetőségek, majd később Modoc és Vault City ahol már teljes a szabadság. (Kicsit erősebb is a karakterünk, könnyebb erre arra utazgatni.)

Nagyon imádtam, majdnem minden percét! (Spoiler) Viszont a játék vége az borzalmas, sajnos. San Francisco, Navarro, Enclave bázis hármasa egy összecsapott maszlag... a questeket tök random kapjuk, random csináljuk, a karakterek random  tudnak rólunk infót, úgy hogy sose beszéltünk és ők se magyarázzák meg, honnan tudnak dolgokról. Az Enclave bázisba meg vagy 10+szor viszsatöltöttem a save filet, mert nem találtam robbanószert, aztán megoldottam, vissatöltöttem egy régebbi filet és hoztam magammal bombát... aztán persze rájöttem a menekülésnél, hogy van bomba a kaszárnyában (ahova nem rémlik, hogy be tudtam menni mikor megérkeztem, de lehet csak nem próbáltam ki az oda vezető ajtót?), mindegy. Itt már kicsit mérges voltam, olvasgattam össze vissza a neten, hogy bugos vagy mi. A végén meg ki az a Frank... oké, hogy volt róla 1 mondatnyi szó, de ennyi. Kicsit összecsapott, na, de azért imádtam.