Mit Játszottál Végig Legutóbb?

[SaltyDave]

Party Animals DEMO
Nagyon aranyos local coop party cucc. Bobblehead fizikával megáldott, iszonyat aranyos állatkákkal kell agyba főbe boxolni és fejelni egymást. Kicsit hasonló hangulata van mint a Fall Guy-nak, csak ez vagy arénás és arra megy hogy egymást dobjátok ki (van grab és throw gomb, persze bobblehead fizikával kombinálva, sírva röhögős cukiság ahogy felemel a nyuszi, bepörget és falnak dob majd lefejeli a kis tested amíg a földön vagy  ). Két módja van, solo survival (ez az arénás ütlegelős) és egy csapatos (max 4 fő / csapat) óriási cukorkákat és gumimacit elnyúlni a pálya közepéről, és bevinni a kezdőpontra egy földön lévő ajtóhoz, amit aztán karhúzással kell nyitni. De odavinni és a kart is elhúzni külön kihívás a fizika miatt. Baromi aranyos, sokat együtt nevetős cucc, szigorúan couch coop. Van online is  .

szerk: pont új oldal indult a fórumon, de az előző oldal alján külön kommentben van még ez-az érdekesség.

 

 

[SaltyDave]

Everspace 2 DEMO
Ehh, elsőre se jött be, ez a mostani későbbi demo se nagyon. Túl árkád. Egy ilyen kisebb méretekben operáló űtjátéktól elvárnék némi irányítást, terelgetést, mert ez így egy nagyon, nagyon gagyi Elite.

FIST: Forged in Shadow Torch DEMO
Ez a 13 éves által elnevezett edgelord szemét név egy meglepően szerethető sidescroller akció-platformert, amolyan klasszikus Duke Nukem-et rejt. A főhősünk egy nyúl és egy böszme nagy robotkar van a hátán ami lehet ököl, fútó, illetve a fútó szétnyíló propeller is, kifejezetten igényes, király animációkkal. Nem is annyira könnyű, bár a halál és checkpoint rendszer nagyon megengedő. Meglepően élveztem, valami bundle-ben jó kis húzócím lesz egyszer. Kellemes, smooth grafika és irányítás, de hát 6-8000Ft-okat nem adok ki ennyiért és tuti 20-25 euróban gondolkodnak a fejlesztők. 

Eldest Souls DEMO
Még mindig bitang jó izometrikus Dark Souls ripoff, a harc még mindig nagyon jó, és még mindig nem tudom megverni a 2. bosst. Wishlist-re való cucc, várós.

Xuan Yian 7 DEMO
Ez valamiféle kínai Witcher 3 akar lenni, de a borzasztóan elnyújtott prológus után egy technikailag durván limitált játék fogadott ahol a súlytalan, "sikamlós animációs" harc és a számomra totál érdektelen karakterek megölték az egészet. Pedig ez érezhetően a játék eleje, nem olyan in medias res mint a legtöbb demó ami most elérhető, szépen cinematicokkal tűzdelt kezdés (és mindegyik között 10 méter séta gameplay... ugh), de így se tudott megfogni, a harc súlytalansága pedig ki is nyírta. Pedig videók alapján szimpatikus, aztán valahol a lángoló farkasnál kiléptem azzal hogy "ehh, ez egy még gagyibb Final Fantasy mint a Final Fantasy". Pedig jó lenne egy low-fantasy kínai Witcher jellegű cucc.

[jardo]

Days Gone - Jó volt, tetszett, de annak is örülök, hogy vége, szerintem nem volt ebben annyi ötlet és tartalom, mint amennyire végül el lett húzva.

[payskin]

On 10/9/2020 at 9:33 PM, SaltyDave said:

Party Animals DEMO

Rákattantak páran a hazai twitcherek közül, úgyhogy volt szerencsém élőben látni. Jókat röhögtem rajta, de azért nem az a kategória, amit kitartóan néznék vagy akár nagyon akarnék játszani vele. Nagyon fura, ahogy csetlenek botlanak, vagy ahogy pl. hasra esnek a fegyverekben, meg beakad az íj a két lábuk közé. Ez engem kicsit a legrosszabb Turok-élményre emlékeztet a 90-es évekből, amikor a kezedet is irányítani kellett, ami fel-alá lengedezett melletted, és be tudtad verni a környezetbe, és még a fegyvert is elejtette ilyenkor. Meg néhányan nem túl erős konfigon tolták, náluk konkrétan diavetítés volt. A látványvilág ezt kevésbé indokolná... 

[JoeJoeJoe]

Day of the tentacles remastered. 

Elhatároztam, hogy elkezdek kalandjátékokkal játszani. Mindig is szerettem ez a zsánert, de általában úgy néz ki nálam, hogy többet használok segédletet, mint nem. Most viszont erős leszek és csak végszükség esetén és csak minimális segítséget veszek igénybe. Volt egy hónapja a a double fine humble bundle, abban volt mindenféle remastered játék lucasarts kalandjáték. Ezzel konkrétan játszottam még jó tíz éve, a maniac mansion után (ez a folytatása), de nem sok maradt meg belőle, csak a hörcsög-kabátos rejtvény, úgyhogy jó apropó kezdésnek.

Korához képest egészen ötletes a játékmenete. Három főszereplőnk van, múlt, jelen és jövőben és feladatokat kell megoldani velük a saját idejükben, illetve egymásnak kell tárgyakat küldözgetni a jövőbe, ilyen-olyan módon. Például egy jégszekrényben lefagyasztani egy hörcsögöt, akit aztán a jövőben ki lehet olvasztani. Ez nagyon ötletes része a játéknak, imádtam a megvalósítást és az elborult megoldásokat.
Mivel három főszereplőnk egymástól függetlenül mozog, így ha elakadunk egyikükkel, a többiekkel még van motiváció próbálkozni, főleg hogy talán velük találjuk meg a továbbjutás kulcsát, így nem akadtam el napokra valami marhaságon, hogy aztán ráhagyjam a játékot, hanem volt értelme nap, mint nap belépni, mert mással tudtam haladni. A tárgykombinálás sajnos nem mindig logikus. Mint mondtam elég rajzfilmes a világ, így elég vad és váratlan megoldások lehetnek néhol, ezt fel tudnám róni hibának, de a párbeszédeknél azért szokott utalni a játék arra mit kellene tenni, csak épp elég burkoltan és sajnos ezek a párbeszédek nem visszahallgathatók, így én itt jöttem rá, hogy a jegyzetelés az létfontosságú. Sajnos így is többször csak arra jöttem rá, hogy melyik tárgyat kellene majd használni valami után, de a mindent elindító lökést nem találtam ki. Például amikor ki kell üríteni egy szobát, és rájöttem be kellene gyújtani a kandallóba, viszont az alapító honatyák nem fáznak, mert washington vagány csávó és egy telet töltött a nemtudoménmilyen hidegben, aztán ő vagány és a megoldás az volt, hogy el kellene érni hogy vacogjon, amihez volt egy tárgy, de azt meg valahogy oda kellett neki adni és ah... azért sokszor csak kombinálgattam a tárgyakat egymással, aztán lesz valami. Itt egy kis észrevételem is van, ami nem igazán tetszett. A tárgyak, amiket használtunk, az inventoryban maradnak a használatuk után is. És ez elég zavaró tumultust okoz, nem tudni most mi kell még egyáltalán, mi nem. 

A játék világa amúgy nagyon jó. Tele van utalásokkal star warsra, egy kis meta dolog a lucasarts-al, van bill & tedd, sam & max (azt is lehetne remasterelni!). A karakterek mozgása, viselkedése, a hangeffektek nagyon szórakoztatóak. Mindhárom idősíkban ugyanabban az épületben vagyunk, csak a múltban az amerikai honatyák (ben franklin, washington és jefferson, akit a karakterünk mindig le Tom-ozik, az meg nem győz höbörögni, hogy ő Thomas) lakják, jelenben egy őrült prof és felesége, a jövőben pedig a gonosz polipcsápok, akik rabigába hajtották az embereket. 

A remasterelésről is pár szó: mint a Nonkey Islandnél, itt is megtartottak mindent, csak a felbontást húzták fel (bármikor visszaváltható az eredetire, aztán lehet gyönyörködni a lélegzetelállító 640*480-as felbontásba és a prüttyögő háttérhangokban). Az inventory külön megnyitható panel lett, ami szerintem borzasztó, mert nem marad nyitva, aztán a vad és természetesen eszetlen tárgykombináláskor állandóan lehet újranyitni... mármint én nem csináltam ilyet. Sokszor... A cselekvés menü kikerült a jobb klikkre, ami jó változtatás, átláthatóvá vált tőle a játék. Bugokkal kétszer találkoztam, átvezető végén beállt a kép egy percre. Nem tudom mit csinált, nem töltött, nem fagyott, csak beragadt a kép, aztán folytatta. Van audiokommentár, meg artworkok, illetve egy gombbal a játék megmutatja a tárgyakat, amivel interaktálni lehet a környéken, így nem volt pixelhunting. Kellemes feature, én szokszor használtam, hogy megnézzem nem-e kimaradt valami adott helyen. 

Azt kell mondjam jól öregedett ez a játék, ezzel a remasterrel pedig a mai napokban is megállja a helyét. Jó érzés volt agyalni, adta a játék a pozitív visszacsatolásokat, amikor végre működött valami. Persze nehéz volt, kifacsart a logikája, kellett is végigjátszáshoz folyamodnom, de inkább csak a végén, de akkor is csak mert nem értettem a segítő utalást. Jöhet a full throttle. Az viszont teljesen friss élmény lesz.

[-OJ-]

Mafia Definitive Edition (PS4 - 100% Platina)

Minden elismerésem a készítőké, ilyen egy minőségi remake. A sztori maradt a régi, de rengeteg új párbeszéddel egészítették ki, és pár részletet át is írtak, amivel csak logikusabbá tették a cselekményt (pl az eredetiben a hotelben likvidálandó prosti a feleségünk barátnője volt - szép kis baráti kör - itt viszont Sam szeretője és ő kéri, hogy kíméljük meg), jobban bemutatták a karaktereket, és persze a szinkron is sokkal minőségibb lett a korábbi felolvasó órákénál. Szvsz, ezzel sokkal teljesebb lett az élmény. A harcrendszer és a vezetés könnyen elsajátítható (ugyanaz mint a Mafia 3-ban), és a nehézségi szinteket is kiválóan beállították. Régen a rendőr már jött is utánam, ha áthajtottam a piroson vagy kicsit gyorsabban mentem. Itt könnyebb fokozaton mindez kikapcsolható. De a Classic nehézség sem volt nagy kihívás, hiszen a fejlövések ugyanúgy oneshot killek, és némi gyakorlással (kb 3óra) még az autóverseny is meglett elsőre. Grafikailag nem egy nextgen színvonal, de így is bőven szép. Fényeffekt glitchek itt is akadtak, buggal viszont csak eggyel találkoztam az egész játék alatt (ha bemész Lucas Bertonhoz felvenni a ritka autós mellékküldiket, utána ha kijöttél a garázsból, nem tudsz beszállni egy autóba sem. De ezt a checkpoint reload orvosolja, és a felvett küldi is megmarad)

Szóval nagyon megérte várni rá, megvenni, és teljesen kijátszani is. Ha nem is az Év játéka, de az idei Top5-ben nálam ott van.

 

Mafia II Definitive Edition (PS4 - 100% Platina)

Itt már akadnak gondok. A sztori és a cselekmény (elvileg) teljesen ugyanaz mint 10évvel ezelőtt, semmi pluszt nem adtak hozzá, így szvsz még mindig ugyanolyan összecsapott, mint volt. Ezzel nincs mit tenni. Ami fájóbb pont, hogy sajnos a valódi remaster itt elmaradt, csak egy HD-upscalet kapott a grafika, így a három közül kinézetre most ez a legelavultabb. Maga a játék során ez annyira nem zavaró, de az átvezetőkben igazán újramodellezhették volna a karaktereket, a másik két játék szintjéhez igazodva, mert ezek a PS3-as korabeli fejek elég kiábrándítóak. Ami pedig még rosszabb, az a tengernyi bug. Ezek főleg grafikus bugok, késve betöltődő vagy más színben villogó épülettextúrák, szétesett fejek, stb. De akadnak játékmenetbeli hibák is. Pl pár óra után a játék kifogy a memóriából (optimizálatlanság) és akkor minden kanyarnál beszaggat, a kép teljesen elsötétül egy kimaradt karakteranimáció vagy átvezető miatt és úgy is marad, vagy egyszerűen bezuhanunk az aszfalt alá, autóstul. Egy kis pihentetés mindezt orvosolja, de attól még frusztráló, és elég gyakran elő is jönnek.

Egyszer megérte ezt is végigtolni, különösen úgy, hogy szinte semmi nem maradt meg az első végigjátszásomból, így szinte minden az újdonság varázsával hatott (mégha jobb nem is lett), de kár érte, hogy nem kapott annyi figyelmet, mint az első rész.

[Cori]

3 hours ago, -OJ- said:

Mafia Definitive Edition (PS4 - 100% Platina)

Minden elismerésem a készítőké, ilyen egy minőségi remake. A sztori maradt a régi, de rengeteg új párbeszéddel egészítették ki, és pár részletet át is írtak, amivel csak logikusabbá tették a cselekményt (pl az eredetiben a hotelben likvidálandó prosti a feleségünk barátnője volt - szép kis baráti kör - itt viszont Sam szeretője és ő kéri, hogy kíméljük meg), jobban bemutatták a karaktereket, és persze a szinkron is sokkal minőségibb lett a korábbi felolvasó órákénál. Szvsz, ezzel sokkal teljesebb lett az élmény. A harcrendszer és a vezetés könnyen elsajátítható (ugyanaz mint a Mafia 3-ban), és a nehézségi szinteket is kiválóan beállították. Régen a rendőr már jött is utánam, ha áthajtottam a piroson vagy kicsit gyorsabban mentem. Itt könnyebb fokozaton mindez kikapcsolható. De a Classic nehézség sem volt nagy kihívás, hiszen a fejlövések ugyanúgy oneshot killek, és némi gyakorlással (kb 3óra) még az autóverseny is meglett elsőre. Grafikailag nem egy nextgen színvonal, de így is bőven szép. Fényeffekt glitchek itt is akadtak, buggal viszont csak eggyel találkoztam az egész játék alatt (ha bemész Lucas Bertonhoz felvenni a ritka autós mellékküldiket, utána ha kijöttél a garázsból, nem tudsz beszállni egy autóba sem. De ezt a checkpoint reload orvosolja, és a felvett küldi is megmarad)

Szóval nagyon megérte várni rá, megvenni, és teljesen kijátszani is. Ha nem is az Év játéka, de az idei Top5-ben nálam ott van.

A kérdés az, hogy érdemes-e az eredetivel játszani vagy most már ez az etalon? Régóta bennem van, hogy ki kéne tolni az 1-et, mert sokaknak nagyon kedves, én meg alig játszottam vele anno mikor megjelent. A 2 viszont egyáltalán nem érdekel, azt elkezdtem, tipikus fél órákat vezetünk és hallgatjuk, hogy beszélgetnek a karakterek (legalábbis ez ment órákon át az elején, utána ráuntam) gameplay egyáltalán nem vonz. A 3 meg  mindenki tudja milyen lett a 3. Az 1-ben viszont még van remény  

[Leon121]

17 minutes ago, Cori said:

A kérdés az, hogy érdemes-e az eredetivel játszani vagy most már ez az etalon? Régóta bennem van, hogy ki kéne tolni az 1-et, mert sokaknak nagyon kedves, én meg alig játszottam vele anno mikor megjelent. A 2 viszont egyáltalán nem érdekel, azt elkezdtem, tipikus fél órákat vezetünk és hallgatjuk, hogy beszélgetnek a karakterek (legalábbis ez ment órákon át az elején, utána ráuntam) gameplay egyáltalán nem vonz. A 3 meg  mindenki tudja milyen lett a 3. Az 1-ben viszont még van remény  

Nem. Fárasztó cseh szar.

(Imádok hasznos tagja lenni a közösségnek. )

[-OJ-]

1 hour ago, Cori said:

A kérdés az, hogy érdemes-e az eredetivel játszani vagy most már ez az etalon?

Tényleg nem.

Nem azért, mert sz*r, egyszerűen csak a remakeben minden benne van, ami az eredetiben volt, csak sokkal szebb minőségben, jobb lövöldözéssel és vezetéssel, bővített tartalommal. Meg lehet benne magazinokat/rókákat gyűjtögetni, de akinek nincs kedve, nem muszáj foglalkozni velük.

 

[SaltyDave]

Max Payne 1-2-ből lehetne egy ilyen remake. De hát a Rockstar nem arról híres. Egyébként egyre több GTA6 leak van r/gamingleaks-en, és hát érkezik a nextgen szóval lehet spórolgatni rá a széria szerelmeseinek.

[jardo]

23 hours ago, -OJ- said:

Mafia Definitive Edition (PS4 - 100% Platina)

Minden elismerésem a készítőké, ilyen egy minőségi remake. A sztori maradt a régi, de rengeteg új párbeszéddel egészítették ki, és pár részletet át is írtak, amivel csak logikusabbá tették a cselekményt (pl az eredetiben a hotelben likvidálandó prosti a feleségünk barátnője volt - szép kis baráti kör - itt viszont Sam szeretője és ő kéri, hogy kíméljük meg), jobban bemutatták a karaktereket, és persze a szinkron is sokkal minőségibb lett a korábbi felolvasó órákénál. Szvsz, ezzel sokkal teljesebb lett az élmény. A harcrendszer és a vezetés könnyen elsajátítható (ugyanaz mint a Mafia 3-ban), és a nehézségi szinteket is kiválóan beállították. Régen a rendőr már jött is utánam, ha áthajtottam a piroson vagy kicsit gyorsabban mentem. Itt könnyebb fokozaton mindez kikapcsolható. De a Classic nehézség sem volt nagy kihívás, hiszen a fejlövések ugyanúgy oneshot killek, és némi gyakorlással (kb 3óra) még az autóverseny is meglett elsőre. Grafikailag nem egy nextgen színvonal, de így is bőven szép. Fényeffekt glitchek itt is akadtak, buggal viszont csak eggyel találkoztam az egész játék alatt (ha bemész Lucas Bertonhoz felvenni a ritka autós mellékküldiket, utána ha kijöttél a garázsból, nem tudsz beszállni egy autóba sem. De ezt a checkpoint reload orvosolja, és a felvett küldi is megmarad)

Szóval nagyon megérte várni rá, megvenni, és teljesen kijátszani is. Ha nem is az Év játéka, de az idei Top5-ben nálam ott van.

 

Mafia II Definitive Edition (PS4 - 100% Platina)

Itt már akadnak gondok. A sztori és a cselekmény (elvileg) teljesen ugyanaz mint 10évvel ezelőtt, semmi pluszt nem adtak hozzá, így szvsz még mindig ugyanolyan összecsapott, mint volt. Ezzel nincs mit tenni. Ami fájóbb pont, hogy sajnos a valódi remaster itt elmaradt, csak egy HD-upscalet kapott a grafika, így a három közül kinézetre most ez a legelavultabb. Maga a játék során ez annyira nem zavaró, de az átvezetőkben igazán újramodellezhették volna a karaktereket, a másik két játék szintjéhez igazodva, mert ezek a PS3-as korabeli fejek elég kiábrándítóak. Ami pedig még rosszabb, az a tengernyi bug. Ezek főleg grafikus bugok, késve betöltődő vagy más színben villogó épülettextúrák, szétesett fejek, stb. De akadnak játékmenetbeli hibák is. Pl pár óra után a játék kifogy a memóriából (optimizálatlanság) és akkor minden kanyarnál beszaggat, a kép teljesen elsötétül egy kimaradt karakteranimáció vagy átvezető miatt és úgy is marad, vagy egyszerűen bezuhanunk az aszfalt alá, autóstul. Egy kis pihentetés mindezt orvosolja, de attól még frusztráló, és elég gyakran elő is jönnek.

Egyszer megérte ezt is végigtolni, különösen úgy, hogy szinte semmi nem maradt meg az első végigjátszásomból, így szinte minden az újdonság varázsával hatott (mégha jobb nem is lett), de kár érte, hogy nem kapott annyi figyelmet, mint az első rész.

Az első részt én is most fejeztem be, gyakorlatilag f@szán leírtad, ami az én fejemben is megfogalmazódott vele kapcsolatban.   Kb. most olyan ez a játék szerintem, mint amilyennek a(z apró módosítások miatt) fanyalgók fejében az eredeti játék él. De ha őszinték vagyunk, ezek bőven ráfértek a sztorira és a karakterekre. Direkt néztem összehasonlító videókat (az eredetiből már csak a versenyre emlékeztem), és hát azok a párbeszédek, az a szinkron, az a... te jó ég.   Nekem igazából két apró gondom volt. Az egyik, hogy mi is és az ellenfelek is rengetegszer kilógunk a fedezék mögül, mégsem lehet eltalálni őket. A másik, hogy a lopakodós részeknél semmilyen szinten nem ad a játék visszajelzést arról, hogy az őrök meddig látnak el, mit hallanak meg, felülről ránk látnak-e, stb. De egyébként szerintem is ilyen egy korrekt remake.   Ja, a verseny - ahogy anno, úgy most is - elsőre meglett (normál nehézségen játszottam).

A második résznek is kb. a harmadánál tartok már. Mondanám, hogy nagyrészt itt is egyetértek az általad írtakkal, de az lusta megoldás lenne. Ettől függetlenül viszont igaz. Sajnos nagy kár, hogy ezt a részt nem újították fel ugyanúgy a nulláról, jót tett volna neki, és szerintem meg is érdemelte volna, én sosem tartottam annyira rossznak, mint amennyire utálat tárgya volt anno (és most is?). Az hagyján, hogy elég karcosan néz ki, de tényleg iszonyúan bugos, nem rémlik, hogy ez anno is így lett volna. Textúrahibák, bevilágítási problémák, fagyások, érthetetlen szaggatások és lassulások, értelmezhetetlen dolgok a járművek fizikájában, stb. Illetve még egy dolog. Nem emlékszem, hogy ez eredetileg is így volt-e, de itt most sajnos igen. Ki az a jószág, aki kitalálta, hogy egy full nyílt világú játéknál, amiben bármikor bárhová mehetsz, a gyűjthető cuccokat (legalábbis a Playboy magazinokat tuti) csak fejezetenként lehet összeszedni? Ha adott fejezetben egyet kihagysz, akkor azt már többet nem lehet összeszedni, hiába mész később oda, ahol amúgy lennie kellene (vagyis hát ahol volt, ugyebár). Oké, van a menüben chapter select, de akkor is... Azt viszont mindenképpen el akarom mondani, hogy a játék első negyede, ami télen játszódik, a mai napig az egyik leghangulatosabb számomra, nem is értem, miért játszódik ennyire kevés (szinte nulla?) sandbox játék télen.

[-OJ-]

2 hours ago, jardo said:

A második résznek is kb. a harmadánál tartok már. Mondanám, hogy nagyrészt itt is egyetértek az általad írtakkal, de az lusta megoldás lenne. Ettől függetlenül viszont igaz. Sajnos nagy kár, hogy ezt a részt nem újították fel ugyanúgy a nulláról, jót tett volna neki, és szerintem meg is érdemelte volna, én sosem tartottam annyira rossznak, mint amennyire utálat tárgya volt anno (és most is?). Az hagyján, hogy elég karcosan néz ki, de tényleg iszonyúan bugos, nem rémlik, hogy ez anno is így lett volna. Textúrahibák, bevilágítási problémák, fagyások, érthetetlen szaggatások és lassulások, értelmezhetetlen dolgok a járművek fizikájában, stb. Illetve még egy dolog. Nem emlékszem, hogy ez eredetileg is így volt-e, de itt most sajnos igen. Ki az a jószág, aki kitalálta, hogy egy full nyílt világú játéknál, amiben bármikor bárhová mehetsz, a gyűjthető cuccokat (legalábbis a Playboy magazinokat tuti) csak fejezetenként lehet összeszedni? Ha adott fejezetben egyet kihagysz, akkor azt már többet nem lehet összeszedni, hiába mész később oda, ahol amúgy lennie kellene (vagyis hát ahol volt, ugyebár). Oké, van a menüben chapter select, de akkor is... Azt viszont mindenképpen el akarom mondani, hogy a játék első negyede, ami télen játszódik, a mai napig az egyik leghangulatosabb számomra, nem is értem, miért játszódik ennyire kevés (szinte nulla?) sandbox játék télen.

Nem rossz, csak összecsapott, mint a KotOR2. Látszik, hogy kifogytak az időből v pénzből, ezért a teljes epilógus kimaradt, és a Free ride mellék küldiket is külön DLC-be szorították be. Jó lett volna, ha ezúttal tisztességesen befejezik és vissza teszik a kimaradt részeket. 

Ez eredetileg is így volt, a Playboy magazinokat csak a sztori során találhattad meg, a 160 körözési plakátot (ami most 190-re emelkedett, de minek???) viszont már a második fejezet legelején összeszedhetted. És ez most az első részben is így lett, ott is minden fajta gyűjthető cuccból van pár, ami csak sztori helyszínen vehető fel. 

A havas időszak nekem is sokkal jobban bejött, mint a későbbi késő nyár, főleg az elején a karácsonyi közeg. Éppen ezért húztam is az időt a timeskipig, amíg lehetett. Megcsináltam az összes mellék trófeát, összeszedtem a 190plakátot, begyűjtöttem a jó kocsikat, felhalmoztam a pénzt (hogy aztán elveszítsem) stb. Így olyan 60% tél, 40% nyár volt a játékidőm. 

[jardo]

1 hour ago, -OJ- said:

Nem rossz, csak összecsapott, mint a KotOR2. Látszik, hogy kifogytak az időből v pénzből, ezért a teljes epilógus kimaradt, és a Free ride mellék küldiket is külön DLC-be szorították be. Jó lett volna, ha ezúttal tisztességesen befejezik és vissza teszik a kimaradt részeket. 

Ez eredetileg is így volt, a Playboy magazinokat csak a sztori során találhattad meg, a 160 körözési plakátot (ami most 190-re emelkedett, de minek???) viszont már a második fejezet legelején összeszedhetted. És ez most az első részben is így lett, ott is minden fajta gyűjthető cuccból van pár, ami csak sztori helyszínen vehető fel. 

A havas időszak nekem is sokkal jobban bejött, mint a későbbi késő nyár, főleg az elején a karácsonyi közeg. Éppen ezért húztam is az időt a timeskipig, amíg lehetett. Megcsináltam az összes mellék trófeát, összeszedtem a 190plakátot, begyűjtöttem a jó kocsikat, felhalmoztam a pénzt (hogy aztán elveszítsem) stb. Így olyan 60% tél, 40% nyár volt a játékidőm. 

A gyűjthető cuccok szempontjából az első részt másik polcra tenném. Egyrészt az nem volt a klasszikus értelemben vett nyílt világú játék (és igazából most sem az). Másrészt, ha jól tudom, a collectible-ök csak a remake-ben vannak, az eredetiben nem voltak ilyenek. Harmadrészt pedig ott a külön menüpont a free ride-nak, abban oda mész, ahová akarsz, akkor, amikor akarsz, és azt szedsz össze, amit akarsz. Ezzel szemben a ténylegesen sandbox második résznél nem igazán tudok megbékélni ezzel a korlátozó megoldással.

Az elsőben én szisztematikusan csak a kocsikat szedtem össze, minden mást csak akkor, ha éppen belebotlottam valahol. A másodikban is csak a magazinokra megyek. 

Spoiler

De eddig egyik bringa rosszabb, mint a másik. 

 

[-OJ-]

2 hours ago, jardo said:

A gyűjthető cuccok szempontjából az első részt másik polcra tenném. Egyrészt az nem volt a klasszikus értelemben vett nyílt világú játék (és igazából most sem az). Másrészt, ha jól tudom, a collectible-ök csak a remake-ben vannak, az eredetiben nem voltak ilyenek. Harmadrészt pedig ott a külön menüpont a free ride-nak, abban oda mész, ahová akarsz, akkor, amikor akarsz, és azt szedsz össze, amit akarsz. Ezzel szemben a ténylegesen sandbox második résznél nem igazán tudok megbékélni ezzel a korlátozó megoldással.

Az elsőben én szisztematikusan csak a kocsikat szedtem össze, minden mást csak akkor, ha éppen belebotlottam valahol. A másodikban is csak a magazinokra megyek. 

  Reveal hidden contents

De eddig egyik bringa rosszabb, mint a másik. 

 

Én a második részt sem tekintem valódi sandbox játéknak, mert ugyanúgy mint az elsőben, mehetsz bármerre, de a fő küldetés szálon kívül semmi mást nem tudsz csinálni, teljesen üres a játék tér. 

Igen, csak a remake-ben vannak a collectible-ök, de mint írtam, némelyiket ugyanúgy csak a sztoriban találod meg, mint a második részben, free ride-ban nem. Ha nem veszed fel, újra kell játszanod a chaptert.

Inkább magazinból tettek volna bele plusz 50et a vacak körözési plakátok helyett. A háromban már nemcsak a posztert kapjuk meg, de a borítót és vagy 20oldalnyi cikket is lehet belőlük olvasni. 

[jardo]

On 10/16/2020 at 5:04 PM, -OJ- said:

Én a második részt sem tekintem valódi sandbox játéknak, mert ugyanúgy mint az elsőben, mehetsz bármerre, de a fő küldetés szálon kívül semmi mást nem tudsz csinálni, teljesen üres a játék tér. 

Igen, csak a remake-ben vannak a collectible-ök, de mint írtam, némelyiket ugyanúgy csak a sztoriban találod meg, mint a második részben, free ride-ban nem. Ha nem veszed fel, újra kell játszanod a chaptert.

Inkább magazinból tettek volna bele plusz 50et a vacak körözési plakátok helyett. A háromban már nemcsak a posztert kapjuk meg, de a borítót és vagy 20oldalnyi cikket is lehet belőlük olvasni. 

Végül befejeztem a második részt is (pár trófeára, meg a kimaradt magazinokra még rámegyek, meg tervben vannak a DLC-k is, ha már benne vannak a pakkban). Nagy kár, hogy ez nem kapott egy méltó felújítást, akár kibővített tartalommal is, pedig ráfért volna. Viszont azt csak utólag láttam, hogy ennek a résznek a "felújítását" nem is a Hangar 13 végezte, hanem valami nevesincs brigád.   Ami nagyon látszik a végeredményen is. Borzasztóan bugos az egész, hemzseg a játék a különféle hibáktól. Villogó, eltűnő, mindenféle színű textúrák, semmiből eltűnő vagy felbukkanó tereptárgyak, bevilágítási problémák, fagyások és kilépések, érthetetlen szaggatások és lassulások, értelmezhetetlen dolgok a járművek fizikájában, helyenként megzavarodó fedezékhasználat, stb. És akkor ehhez jön még egy sor olyan idegesítő marhaság, amik végtelenül frusztrálóak játék közben. Például az, hogy adott küldetésben, amikor már 10-15 perce csinálom, meg lelőttem már két tucat embert, miután a minimap már nem jelez senkit, bemegyek egy ajtón/sarkon/stb., ahol viszont áll még valaki, aki full HP-ról két lövéssel megöl, checkpont restart, és ott állok a küldetés legelején, csinálhatom újra az egészet, mert sehol nem volt közben checkpoint. És ezt rendszeresen csinálja a játék. Vagy a másik, amit imádtam, hogy elkezdődik egy adott fejezet, feladat: menjek x helyre. Odamegyek, átvezető videó, következő feladat: menjek y helyre. Odamegyek, átvezető videó, következő feladat: bármi. Na mondom oké, akkor itt most kilépek, majd később innen folytatom. Ugye jön a szokásos üzenet: all unsaved progress will be lost, tuti kilépek? Tuti, már több részfeladatot is megcsináltam a fejezetben, volt több átvezető, valahol csak volt mentés. Kilépek. Később újra elkezdek játszani, continue story, betölt, és ott állok b@zmeg a chapter legeslegelején. És sorolhatnám a rengeteg apró baromságot. Ezeket egy rendes, alapos felújítás alkalmával simán kigyomlálhatták volna. Nem hiszem, hogy ezek régen, a játék maga idejében kevésbé idegesítő vagy elfogadható  dolgok lettek volna, de ma már biztosan nem azok, mert ezek nem a kihívást növelik (azt lehetne intelligensebben is), hanem az okozott frusztrációt.

Miközben meg továbbra is az a véleményem, hogy annyira azért nem rossz játék ez, mint amennyire mindenki utálta. Kifejezetten szeretem például, hogy bár ez is egy klasszikus felemelkedés-bukás gengsztertörténet, de közben meg mégsem, mert igazából a felemelkedés sosem történik meg, a játék közepe táján is van, hogy cigivel csencselünk, kocsikat lopkodunk, betörünk és hasonló piti melókat csinálunk. Másrészről meg amikor már kezdenénk egy kicsit az élet császárainak gondolni magunkat, mindig jön a bukás, először sittre kerülünk, aztán később megint elbukunk mindent, majd a végén ismét elszaródnak a dolgok. Meg sokan mondják, hogy milyen antipatikus a két főszereplő, de én ezt is bírom a játékban, mert hát végül is bűnözők, nem kell feltétlenül úgy beállítani őket a játéknak, mintha szerethető jó fiúk lennének, akik egyébként is csak a körülmények áldozatai, vagy valami hasonló hülyeség.

Lényeg a lényeg, hogy alapvetően én bírom ezt a játékot, de egyrészt nagyon nagy kár, hogy nem kapott egy igazán minőségi felújítást, olyat, mint az első rész, másrészt viszont egyenesen felháborító, hogy milyen technikai állapotban volt pofájuk ezt kiadni.

[-OJ-]

21 hours ago, jardo said:

Végül befejeztem a második részt is (pár trófeára, meg a kimaradt magazinokra még rámegyek, meg tervben vannak a DLC-k is, ha már benne vannak a pakkban).

Kifejezetten szeretem például, hogy bár ez is egy klasszikus felemelkedés-bukás gengsztertörténet, de közben meg mégsem, mert igazából a felemelkedés sosem történik meg, a játék közepe táján is van, hogy cigivel csencselünk, kocsikat lopkodunk, betörünk és hasonló piti melókat csinálunk. Másrészről meg amikor már kezdenénk egy kicsit az élet császárainak gondolni magunkat, mindig jön a bukás, először sittre kerülünk, aztán később megint elbukunk mindent, majd a végén ismét elszaródnak a dolgok. Meg sokan mondják, hogy milyen antipatikus a két főszereplő, de én ezt is bírom a játékban, mert hát végül is bűnözők, nem kell feltétlenül úgy beállítani őket a játéknak, mintha szerethető jó fiúk lennének, akik egyébként is csak a körülmények áldozatai, vagy valami hasonló hülyeség.

A Joe's Adventure megérte a rászánt időt, hiszen azt mutatja meg, mit csinált őkelme míg Vito a sitten ült,

de a Jimmy's Betrayaltól és a Jimmy's Vendettától a falat tudtam kaparni. Sok lóti-futi mellékküldi, többségében olyan, hogy elmész a térkép másik végébe felvenni a küldit, majd időre áthajtasz a harmadik sarokba végrehajtani azt (irts ki ott mindenkit és hozz el valami kocsit), végül vissza az első sarokba, ahonnan indultál. És nincs mentés, ha útközben bárhol meghalsz, kezdheted a felvételtől az egészet. Szánalom az egész. Vitóval még mindez elment volna a főjátékban, mellékes időtöltésként, de ez a sótlan Ed Harris utánzat egy vicc. Idegörlő volt, és még nincs vége, mert már csak egyetlen trófeám hiányzik a 100%-hoz, hogy vezessek 1000 mérföldet. A probléma csak az, hogy a küldetéssorozat végén jó, ha a 100mérföld megvan

 

Mondjuk az első sem volt egy felemelkedés történet. Tommyval a végén ugyanolyan bérgyilkosok vagyunk, mint a legelején, csak piti bűnözők helyett már politikusokat kell likvidálnunk, de közben nem lettünk még capók sem - ehhez képest Sam nightklubot vezet, meg Paulienak is voltak valami bevételi forrásai, csak mi nem jutottunk feljebb.

És minden bukás Joe hülyeségeinek volt köszönhető, ettől függetlenül csíptem a bunkó stílusát és ezért nem tudtam rá haragudni, még a régi ismerős meglátogatása miatt sem. Jó, hogy

Spoiler

a harmadik részben kapott egy cameót a végén, hogy mégsem nyiffantották ki.

 

Azt mondjuk továbbra is baromságnak tartom, ahogy a 'család' jelzővel reklámozza a kiadó mindhárom játékot, mint összetartó kapcsot.

A remakeben Tommy átírt zárómonológja elég légbőlkapottnak hatott (az eredeti, elvicceskedett "ez van" sem volt jobb), hiszen a játékban egyszer sem került elő, hogy a családja védelmében/jólétéért tenne bármit, meghát ők soha nem is voltak veszélyben (hacsak véletlenül fel nem robbantja őket is valaki, mint Tommy Sergio szeretőjét)

A második részben a család elő sem kerül. A mama gyorsan távozik, a nővérke pedig csak sírni jár hősünkhöz, és semmi jelentősége nincs az egésznek, amíg a dokkmunkások fel nem hozzák a papa sorsát. Aztán gyorsan elfelejtődik ismét, szóval itt sem állja meg a helyét ez a reklám.

Egyedül a harmadiknál működik, ahogy Lincoln a családját bosszulja meg, de ennyi.

[Cori]

Divinity: Original Sin - Enhanced Edition  -  Befejeztem. 70+ óra elég volt neki, azt hittem nem fog kitartani a játék (bár hosszabbra számítottam, mivel nagyon sokan 100+ órákat emlegettek), de kitartott, igaz a végefelé kicsit már éreztem, hogy nem tartott volna túl sokáig a lelekesédem. A lényeg a lényeg, kitoltam és a harcrendszer nagyon pöpec, a különféle elementek keverése ( mint pl víz és áram = stun) nagyon fun, és taktikus tud lenni, igaz néha túl sok hordó vagy természetes element van a földön már csata előtt, szóval néha kicsit túltolja a játék a dolgot, kb minden harc erre épül. Ettől függetlenül nagyon jó, mindenkinek melegen ajánlom, aki szeretne egy Puding!a körökre osztott RPG-t.

A story olyan amilyen, közepes, semmi extra, túlságosan elviccelt a világ ami nekem nem jött be kifejezetten, nem tudtam beleélni magam a világba, de azért nem volt rossz. 3 főbb actből áll a játék, az első eleje nagyon nyögvenyelős, de ha túllendülsz rajta onnantól szerintem kitart a játék az utolsó actig ahol elkezdi érezni az ember a hosszt. Oké a játék lehetne sokkal rövidebb, mivel a körökre osztott combat miatt a filler harcok is túl tudnak nyúlni és sajna kihagyni nem nagyon érdemes küldiket, miert akkor túl alacsony szintűek leszünk és marha nehézzé válik a játék, így meg muszáj 60-70 órát beleölni, pedig az egész lehetne sokkal rövidebb is. 

Ja igen és a játék elég nehéz is tud lenni az első actben, csomószor elpatkoltam, viszont a játék végefelé közeledve egyre könnyebb lesz az egész, az uccsó bosszt újrakezdtem 4-5ször, mind kb 20-30perc harc után  Aztán meg rájöttem egy kombóra amivel kb 3 kör alatt kinyírtam xD

A játék vége egy nagyon hosszú puzzle challengeből áll, ami baromi idegesítő, majd 3 főbb boss fightból amik szintén nem annyira élvezetesek szerintem, szóval az ending nem a legjobb, de addig nagyon pöpec kis játék. Nagyon kíváncsi vagyok a 2.részre ezek után (főleg, hogy mindenki ódákat zeng róla), JA és a Pillars of Eternity 2-t is most már 100%, hogy turn based opcióval fogom elkezdeni, ha valamikor nekiülök.

Gondolkodtam egy Wasteland 2 kezdésen, de lehet inkább egy könnyedebb kikapcsolódás (Ghost of Tsushima) fog kelleni a tömény RPGzések után.

[-OJ-]

Intruders: Hide & Seek (PS4 - 100% Platina)

Ahogy a címében is benne van, egy viharos éjszakán betörnek a családi nyaralóba, foglyul ejtik a szülőket, és a 13éves kissráccal kell bújócskáznunk a betörők elől, miközben a kiutat keressük. A sztori meglepően jó volt, bár semmi eredetit nem tudott mutatni. Az irányítás faék egyszerűségű, a három ellen mindig ugyanazon az útvonalon járőrözik (ami azért fejezetenként változik), így könnyen kikerülhetőek. És rövid, laza 2óra alatt meg is lett a platina, ami nem baj, mert így legalább végig fenntartotta az érdeklődést.

Egyedül a grafika volt idejétmúlt, PS3-ot idéző, baltával faragott emberekkel (ami VR módban valószínűleg még rosszabbul fest), és felejthető szinkronszínészi munkával, de egy indie stúdiónak ez bőven elnézhető.

[XCube]

On 10/13/2020 at 7:26 PM, JoeJoeJoe said:

Day of the tentacles remastered. 

Elhatároztam, hogy elkezdek kalandjátékokkal játszani. Mindig is szerettem ez a zsánert, de általában úgy néz ki nálam, hogy többet használok segédletet, mint nem. Most viszont erős leszek és csak végszükség esetén és csak minimális segítséget veszek igénybe. Volt egy hónapja a a double fine humble bundle, abban volt mindenféle remastered játék lucasarts kalandjáték. Ezzel konkrétan játszottam még jó tíz éve, a maniac mansion után (ez a folytatása), de nem sok maradt meg belőle, csak a hörcsög-kabátos rejtvény, úgyhogy jó apropó kezdésnek.

Korához képest egészen ötletes a játékmenete. Három főszereplőnk van, múlt, jelen és jövőben és feladatokat kell megoldani velük a saját idejükben, illetve egymásnak kell tárgyakat küldözgetni a jövőbe, ilyen-olyan módon. Például egy jégszekrényben lefagyasztani egy hörcsögöt, akit aztán a jövőben ki lehet olvasztani. Ez nagyon ötletes része a játéknak, imádtam a megvalósítást és az elborult megoldásokat.
Mivel három főszereplőnk egymástól függetlenül mozog, így ha elakadunk egyikükkel, a többiekkel még van motiváció próbálkozni, főleg hogy talán velük találjuk meg a továbbjutás kulcsát, így nem akadtam el napokra valami marhaságon, hogy aztán ráhagyjam a játékot, hanem volt értelme nap, mint nap belépni, mert mással tudtam haladni. A tárgykombinálás sajnos nem mindig logikus. Mint mondtam elég rajzfilmes a világ, így elég vad és váratlan megoldások lehetnek néhol, ezt fel tudnám róni hibának, de a párbeszédeknél azért szokott utalni a játék arra mit kellene tenni, csak épp elég burkoltan és sajnos ezek a párbeszédek nem visszahallgathatók, így én itt jöttem rá, hogy a jegyzetelés az létfontosságú. Sajnos így is többször csak arra jöttem rá, hogy melyik tárgyat kellene majd használni valami után, de a mindent elindító lökést nem találtam ki. Például amikor ki kell üríteni egy szobát, és rájöttem be kellene gyújtani a kandallóba, viszont az alapító honatyák nem fáznak, mert washington vagány csávó és egy telet töltött a nemtudoménmilyen hidegben, aztán ő vagány és a megoldás az volt, hogy el kellene érni hogy vacogjon, amihez volt egy tárgy, de azt meg valahogy oda kellett neki adni és ah... azért sokszor csak kombinálgattam a tárgyakat egymással, aztán lesz valami. Itt egy kis észrevételem is van, ami nem igazán tetszett. A tárgyak, amiket használtunk, az inventoryban maradnak a használatuk után is. És ez elég zavaró tumultust okoz, nem tudni most mi kell még egyáltalán, mi nem. 

A játék világa amúgy nagyon jó. Tele van utalásokkal star warsra, egy kis meta dolog a lucasarts-al, van bill & tedd, sam & max (azt is lehetne remasterelni!). A karakterek mozgása, viselkedése, a hangeffektek nagyon szórakoztatóak. Mindhárom idősíkban ugyanabban az épületben vagyunk, csak a múltban az amerikai honatyák (ben franklin, washington és jefferson, akit a karakterünk mindig le Tom-ozik, az meg nem győz höbörögni, hogy ő Thomas) lakják, jelenben egy őrült prof és felesége, a jövőben pedig a gonosz polipcsápok, akik rabigába hajtották az embereket. 

A remasterelésről is pár szó: mint a Nonkey Islandnél, itt is megtartottak mindent, csak a felbontást húzták fel (bármikor visszaváltható az eredetire, aztán lehet gyönyörködni a lélegzetelállító 640*480-as felbontásba és a prüttyögő háttérhangokban). Az inventory külön megnyitható panel lett, ami szerintem borzasztó, mert nem marad nyitva, aztán a vad és természetesen eszetlen tárgykombináláskor állandóan lehet újranyitni... mármint én nem csináltam ilyet. Sokszor... A cselekvés menü kikerült a jobb klikkre, ami jó változtatás, átláthatóvá vált tőle a játék. Bugokkal kétszer találkoztam, átvezető végén beállt a kép egy percre. Nem tudom mit csinált, nem töltött, nem fagyott, csak beragadt a kép, aztán folytatta. Van audiokommentár, meg artworkok, illetve egy gombbal a játék megmutatja a tárgyakat, amivel interaktálni lehet a környéken, így nem volt pixelhunting. Kellemes feature, én szokszor használtam, hogy megnézzem nem-e kimaradt valami adott helyen. 

Azt kell mondjam jól öregedett ez a játék, ezzel a remasterrel pedig a mai napokban is megállja a helyét. Jó érzés volt agyalni, adta a játék a pozitív visszacsatolásokat, amikor végre működött valami. Persze nehéz volt, kifacsart a logikája, kellett is végigjátszáshoz folyamodnom, de inkább csak a végén, de akkor is csak mert nem értettem a segítő utalást. Jöhet a full throttle. Az viszont teljesen friss élmény lesz.

Néhány megoldás azért eléggé elborult a játékban, amihez vagy sok idő / prőbálkozás kell, vagy nagyon elvolnt gondolkodás . Nekem ez az egyik legnagyobb kedvencem a régi jó Lucas Arts kalandok közül. Javaslom az Indiana Jones and the Fate of Atlantis -t is, igaz kicsivel öregebb (ez látszik is rajta), de érdekes és játszatja magát.

Egy kis helyesbítés az írásodhoz: a játék nem 640x480 -ban futott, hanem 320x240 -ben .

[JoeJoeJoe]

22 hours ago, XCube said:

Néhány megoldás azért eléggé elborult a játékban, amihez vagy sok idő / prőbálkozás kell, vagy nagyon elvolnt gondolkodás . Nekem ez az egyik legnagyobb kedvencem a régi jó Lucas Arts kalandok közül. Javaslom az Indiana Jones and the Fate of Atlantis -t is, igaz kicsivel öregebb (ez látszik is rajta), de érdekes és játszatja magát.

Egy kis helyesbítés az írásodhoz: a játék nem 640x480 -ban futott, hanem 320x240 -ben .

Az akkora felbontás volt :DDD óh de kis aranyos. Ahogy az is, hogy széthúzta azt a felbontást 1080 magasra, kb már lehetett volna megszámolni a pixeleket egyesével.

Nekem is ez a kedvencem, meg a sam & max. Lehet sokat elmond rólam, hogy a két legelborultabb jön be a legjobban. Teszek majd egy próbát az atlantissal, úgyis fenn van gogon és már ez is scumm motorral készült, szóval legalább kezelhető  

[XCube]

Layers of Fear 2

Az első rész hatalmas klasszikus a szememben, nagyon megragadott a játék annak idején, mind hangulatban, mind audiovizuálisan kiemelkedő. Nem akarok nagyon belemenni a dologba, de a meghasonlott alkoholista művész téma nálam teljesen betalált.

A második rész egy színészről szól, a helyszín pedig egy süllyedő hajó. A dramaturgia felépítése egy az egyben ugyanaz, mint az első játék esetében, itt viszont nehézkesen indul be a dolog, sokkal inkább elnyújtott az egész, illetve megtűzdelték menekülős részekkel, ami elsőre nem hangzik rosszul, de a végeredmény szerintem felemás.

Nem akarok spoilerezni, így csak annyit írok, hogy néhány dolog számomra nem volt koherens.

A stílus kedvelőinek ajánlott, a nyomasztó hangulat mindenképpen átjön, de nálam egy végigjátszást ért meg a dolog.

[moody]

Jedi Fallen Order

A PS az utóbbi pár hétbe háttérbe szorult, de próbáltam azért játszani esténként. Kétség kívül a legjobb SW játék amivel valaha játszottam. Simán átéreztem a Star Wars feelinget. Bár hiányzott egy picit a játékból a civil réteg. Ilyenre gondolok hogy egy kocsma idegen lényekkel, vagy ilyesmi. A fegyverek változatosságát is hiányoltam. Igaz, a talent rendszernek köszönhetően azért egész változatos fénykard harcokat lehet összehozni. A karakterek rohadt jók voltak, simán mozi filmbe illőek. A látvány is ott volt, sokszor megálltam bámészkodni ha egy új területre vagy bolygóra értem.

Mindenkinek csak ajánlani tudom, még akkor is ha nem túlzottan rajong a Star Warsért. Kitűnő játék!

[Malleus]

 

Styx: Shards of Darkness

 

Az első Styx egy kicsit csiszolatlan, de mégis kellemes lopakodós játék volt. A folytatást elkezdve egyből érződött a fejlődés. A karakter mozgása, az irányítás és a játékmenet úgy általában simább, kiforrottabb, kezelhetőbb.

A játékban, akárcsak az első részben, a lopakodáson van a hangsúly. A fény-árnyék megjelenítés viszont itt már jobb, az első résszel ellentétben itt már jól látni csak a játéktér alapján is, hogy láthatóak vagyunk-e vagy sem, bár a kezelőfelület is segít ebben. A feladataink végrehajtásában segítségünkre vannak a korábbi speciális képességek, a láthatatlanná válás, illetve a klónozás, amivel egy másolatot készíthetünk magunkról, amivel kockázatmentesen felderíthetünk, vagy például elterelhetjük az ellenség figyelmét.Ezen kívül rendelkezésünkre áll jó pár eszköz is, például az ismerős dobókés páncélozatlan ellenségek ellen, vagy a homoklabda a fáklyák eloltására, néhány új találmánnyal kiegészítve, mint például a savas csapda, ami elintézi, aki áthalad fölötte és a holttestet is eltünteti. Ami ez utóbbiaknál alapvető újdonság, hogy most már nem csak úgy találjuk őket pályákon, hanem craft-olni kell őket, és a pályákon az ehhez való nyersanyagok vannak szétszórva. Ez szerintem nagyon jó ötlet volt, mivel a crafting nyersanyagok felkutatása jó ok arra, hogy alaposan bejárjuk a helyszíneket.

Bejárni pedig van is mit, mivel a pályadesign sokat fejlődött az első részhez képest. A helyszínek, amellett, hogy nagyon látványosak, szerteágazóbbak, több útvonal és felfedeznivaló van rajtuk. A nyersanyagokon és a másodlagos feladatokon kívül még vannak érmék is szétszórva a pályákon. Az első részben mindet össze kellett szedni, hogy kapjunk érte valamit, ami nem érte meg a fáradságot, itt viszont már a feléért is jár némi xp, ami még egy ok arra, hogy bejárjuk a helyszíneket.

Említettem az xp-t: van itt egy kis rpg rendszer, amelynek keretében Styx képességeit fejleszthetjük a feladatokért kapott tapasztalati pontokért cserébe. Ezek többsége ténylegesen ad valamit a játékmenethez, néha egészen ötletes módon. Például van egy képesség amivel craft-olhatunk egy klón-tojást, amit elhajítva létrehozhatjuk a klónunkat ott ahova esik. Ezt kombinálva azzal a képességgel, amivel bele tudunk teleportálni a klónunkba kapunk egy mobilitást növelő megoldást.

Szóval játékmenet tekintetében nagyon rendben van, kivéve egy dolgot, ugyanis a játékban van két bossfight. Úgy ahogy ott is lopakodni kell, de mivel menteni nem lehet közben, és könnyű meghalni, ezért elég idegesítőek lettek. A játékmenettel kapcsolatban még megemlítem az objective marker-eket. Itt az a helyzet, hogy a játék ezek köré van építve és muszáj használni őket. Ez se nem pozitívum, se nem negatívum, bár jobb lett volna egy térkép és iránytű, mint a Thief-ben, de hát ne legyünk telhetetlenek. Bug-okkal ritkán találkoztam, egy két ellenség beakadt a tereptárgyakba, de ennyi. Egy eset volt, amikor be kellett töltenem egy korábbi mentést, de szerintem ennyi belefér egy kvázi indie játékba.

A sztori itt is egész jól sikerült, bár az első részt nem múlja felül, de elég érdekes volt és fenntartotta az érdeklődésemet a játék végéig, ahol viszont kaptam egy nagy pofont, ugyanis a játék egy kolosszális cliffhanger-rel ér véget, és hát, nincs Styx 3. Szóval ezért kár. A fejlesztők ebben a részben amúgy megpróbálták humorosra venni a figurát, és bár a negyedik falt áttörő poénkodás szerintem elég béna lett, de a játék többi részének sikerült megmosolyogtatni annak ellenére, hogy elég bunkó és gyerekes a humora. Styx egy seggfej, de mégis megkedveltem, szóval valamit jól csináltak az írók.

Összességében a játék sokat fejlődött az első részhez képest, és szerintem most már abszolút megáll a saját lábán, mint egy korrektül összerakott hardcore lopakodós játék. Nekem nagyon bejött, és ajánlom mindenkinek, aki kedveli a genre-t.

[JoeJoeJoe]

Full throttle remastered

technikailag nem játszottam végig, az utolsó 20 percet egy végigjátszás videóval néztem meg, mert annyira nem volt szórakoztató számomra, hogy inkább abbahagytam. Az eleje volt a legjobb rész: hagyományos scumm kalandjáték, tárgykombinálással, stb. Ez egész jópofa volt, aztán jött a... motoros rész. Technikailag road rash-t kellett játszani, elvenni az ellenfelektől a fegyvert. Annyira borzasztóan néz ki, az irányítás is förtelem, az az igazi filler érzés volt tőle. Monkey islandben sem szerettem a párbaj felkészítő részt, az is fillernek érződött, de ott legalább a vicces szövegek miatt volt értelme a dolognak. Itt ez egy káosz volt számomra, miután próbálkoztam egy órát és rezignáltan kiléptem, egyértelmű volt hogy nem fejezem be ezt a játékot. A végigjátszásban láttam, hogy lemaradok a roncsderbi minijátékról, de sajnálom...

Az a baj, hogy a történet amúgy tetszett. A nem túl távoli jövőben mindenki lebegő autókkal jár, mi meg egy régivágású (kerekes!) motoros banda vezetője vagyunk, aki belekeveredik az utolsó létező kerekes járművet gyártó cég igazgatói öröklődési problémájába. Elég akciódús a játék, - már a technikai keretek közt - a body count is szokatlanul magas. Illetve a morózus, keveset beszélő, majdnem cowboy főszereplő is nagyon szimpi. Imádtam, hogy ő képtelen volt hozzáérni bármilyen lebegő járműhöz . 

Aztán ennyi. Remélem a grim fandangoval több szerencsém lesz. 

[bcom]

21 minutes ago, JoeJoeJoe said:

Aztán ennyi. Remélem a grim fandangoval több szerencsém lesz. 

Nagy kedvencem. Várom a beszámolót.