Milyen Játékot Tolsz Most?

[jardo]

9 hours ago, moody said:

Én most a héten töröltem le másodjára. Egyszerűen annyira unalmas számomra is, hogy csak nézem a képernyőt és próbálom letolni a torkomon.

Én végül erőt vettem magamon és már majdnem végigjátszottam, már csak az utolsó főküldetés van hátra (mellékes dolgokat csak egy-két könnyebb trófea miatt csináltam, szóval inkább csak átszaladtam rajta). A korábbi véleményem nem igazán változott, pedig becsületemre legyen mondva, az esélyt megadtam neki. Bár részben amiatt is nyomtam le, mert "ha már benne van PS Plusban". De majd két sort írok róla a másik topikba, ha megvan az utolsó küldi is.

[JoeJoeJoe]

Most a ti horizonos kommentjeiteket olvasva ismét eszembe jutott, hogy vajon mennyit számít a játékélménybe, hogy ha az ember sok pénzt ad ki a játékért. Én még megjelenéskor vettem meg és néhány komoly rage-et kivéve (a közelharc botrányosan rossz) én végig jól szórakoztam és mellékküldetések minőségét is majdnem a witcher 3 szintjére tudom tenni. Előzetes hype nem dolgozott bennem, mert nem igazán szerettem az első epizódot, sokkal inkább azért vettem meg mert jókat hallottam róla és épp egyik barátom is megvette, aztán gondoltam lehet róla dumálni (amúgy ő se szerette ). De így most eszembe jutott, hogy mi van akkor, ha én szeretni akartam, ha már kiadtam érte egy rakás pénzt? És fordítva: nálatok meg hiányzott meg ez a tudatalatti kényszer. Közben eszembe jutott, hogy amúgy három hónapig tartott mire végére értem, lehet azért nem is kaptam tőle csömört. 

Az ilyen gamepassnál és ps+-nál én is érzem, hogy sokkal hamarabb váltok, vagy igyekszem letudni ami valamennyire érdekel, de elmélyedni nem tudok mert tudom hogy időlimit van. 

Ti erről mit gondoltok? 

[kaszman1]

5 hours ago, JoeJoeJoe said:

Most a ti horizonos kommentjeiteket olvasva ismét eszembe jutott, hogy vajon mennyit számít a játékélménybe, hogy ha az ember sok pénzt ad ki a játékért. Én még megjelenéskor vettem meg és néhány komoly rage-et kivéve (a közelharc botrányosan rossz) én végig jól szórakoztam és mellékküldetések minőségét is majdnem a witcher 3 szintjére tudom tenni. Előzetes hype nem dolgozott bennem, mert nem igazán szerettem az első epizódot, sokkal inkább azért vettem meg mert jókat hallottam róla és épp egyik barátom is megvette, aztán gondoltam lehet róla dumálni (amúgy ő se szerette ). De így most eszembe jutott, hogy mi van akkor, ha én szeretni akartam, ha már kiadtam érte egy rakás pénzt? És fordítva: nálatok meg hiányzott meg ez a tudatalatti kényszer. Közben eszembe jutott, hogy amúgy három hónapig tartott mire végére értem, lehet azért nem is kaptam tőle csömört. 

Az ilyen gamepassnál és ps+-nál én is érzem, hogy sokkal hamarabb váltok, vagy igyekszem letudni ami valamennyire érdekel, de elmélyedni nem tudok mert tudom hogy időlimit van. 

Ti erről mit gondoltok? 

Abszolút egyetértek, voltam jópárszor ilyen helyzetben. 

Pl a Vampyr szopatott meg, annyira akartam szeretni, mert megjelenéskor megvettem és nagyon nem élveztem. Itt a 2018-as steam értékelésem, főleg a végén ecsetelem kb amit Te is említesz:

https://steamcommunity.com/id/kaszman1/recommended/427290/

 

A másik ilyen cím a Wolcen volt, amit sokáig követtem, mert ezt kiáltották ki a Diablo 3 trónkövetelőjének és olyan katasztrófálisan optimalizálatlan lett, hogy kín volt vele játszani, de mivel megjelenéskor megvettem szeretni akartam minden áron, de pár tucat óra után elveszett a nentésem és feladtam. Az a poén hogy mára már kb mindent kijavítottak, de nincs motivációm nekifogni.

[Jimkingdom]

2 hours ago, kaszman1 said:

Abszolút egyetértek, voltam jópárszor ilyen helyzetben. 

Pl a Vampyr szopatott meg, annyira akartam szeretni, mert megjelenéskor megvettem és nagyon nem élveztem. Itt a 2018-as steam értékelésem, főleg a végén ecsetelem kb amit Te is említesz:

https://steamcommunity.com/id/kaszman1/recommended/427290/

 

A másik ilyen cím a Wolcen volt, amit sokáig követtem, mert ezt kiáltották ki a Diablo 3 trónkövetelőjének és olyan katasztrófálisan optimalizálatlan lett, hogy kín volt vele játszani, de mivel megjelenéskor megvettem szeretni akartam minden áron, de pár tucat óra után elveszett a nentésem és feladtam. Az a poén hogy mára már kb mindent kijavítottak, de nincs motivációm nekifogni.

A játék (Vampyr) nem lesz nehezebb ha nem ölsz ártatlanokat? Ezt hallottam róla! Egyébként nekem itt pihen a polcon, még ki se próbáltam, tartogatom mint általában azokat a címeket szoktam amiktől jókat várok. Lets play videó alapján tetszett...

[kaszman1]

31 minutes ago, Jimkingdom said:

A játék (Vampyr) nem lesz nehezebb ha nem ölsz ártatlanokat? Ezt hallottam róla! Egyébként nekem itt pihen a polcon, még ki se próbáltam, tartogatom mint általában azokat a címeket szoktam amiktől jókat várok. Lets play videó alapján tetszett...

De igen. Minimum 10 szinttel magasabbak lesznek az ellenfelek és a boss-ok sokszor egy ütéssel megölnek, nert a játék bünteti a pacifista stílust.

[XCube]

Unreal - Igen a legelső. Még a költözés előtt kezdtzem el és most végre eljutottam odáig a lakás állapotával, hogy nyugodt szívvel leültem játszani és folytattam. A játék második felére már alig emlékszem, annyira régen játszottam végig. Piszkosul nagy pályák, labirintusok, ide - oda rohangálás, avagy klasszikus kilencvenes FPS. Nagyon sok helyen álltam meg és csodáltam az ősrégi, de korábban lélegzetelállító grafikát. Nagyon örülök neki, hogy tudom értékelni ezt a korszak szemével és nem csak a baltával faragott polygonokat látom benne mosottas textúrákkal. Megjegezném azt is még, hogy sok mai pályatervező vehetne példát a régi kollégáktól, a mapok nagy része ugyanis kimondottan érdekes. Persze ez a korszak alapvetően máshogy építkezett, a tervezőknek sokkal szabadabb lehetőségei voltak abszurd szintek kiépítésében, manapság nehéz olyan elemekkel piacra jönni, amiből hiányzik egy minimálius realizmus. Még van néhány pálya a végkifejletig, szerintem hétvégére be is fogom fejezni. Ha végeztem vele jöhet a Mafia - Definitive Edition (újra akarom kezdeni, mert hónapokkal ezelőtt félbe maradt) vagy a Stray.

[Cori]

On 3/12/2023 at 12:19 PM, JoeJoeJoe said:

Most a ti horizonos kommentjeiteket olvasva ismét eszembe jutott, hogy vajon mennyit számít a játékélménybe, hogy ha az ember sok pénzt ad ki a játékért. Én még megjelenéskor vettem meg és néhány komoly rage-et kivéve (a közelharc botrányosan rossz) én végig jól szórakoztam és mellékküldetések minőségét is majdnem a witcher 3 szintjére tudom tenni. Előzetes hype nem dolgozott bennem, mert nem igazán szerettem az első epizódot, sokkal inkább azért vettem meg mert jókat hallottam róla és épp egyik barátom is megvette, aztán gondoltam lehet róla dumálni (amúgy ő se szerette ). De így most eszembe jutott, hogy mi van akkor, ha én szeretni akartam, ha már kiadtam érte egy rakás pénzt? És fordítva: nálatok meg hiányzott meg ez a tudatalatti kényszer. Közben eszembe jutott, hogy amúgy három hónapig tartott mire végére értem, lehet azért nem is kaptam tőle csömört. 

Az ilyen gamepassnál és ps+-nál én is érzem, hogy sokkal hamarabb váltok, vagy igyekszem letudni ami valamennyire érdekel, de elmélyedni nem tudok mert tudom hogy időlimit van. 

Ti erről mit gondoltok? 

Érdekes gondolat! Én is agyaltam már ezen, nekem inkább az van, hogy ha valamiért pénzt adok, akkor az iránt sokkal kritikusabb vagyok, mint ha csak ingyen/olcsón kitoltam volna.  

pl. Diablo 3, Heroes 6, mindkettőt baromira vártam és mindkettő hatalmas csalódás volt kb 1 éven belül  mondhatni pénzt sem érted vagy legalábbis egyik sem a Collector's Editiont amit vettem belőlük  , újabban a Halo Infine volt olyan, hogy nem vártam nagyon semmit csak egy normál Halo kampányt.. na hasonlót kaptam csak open world kiadásban, de nem voltak választható missionök, hogy acsizzak, nem volt coop stb, ez nem érte meg a 20k-t, mivel a multit ingyenessé tették, de egye fene, valamikor úgyis elő fogom venni.

[Lord_KROK]

Far cry 6 még mindig, de kezdek túl lenni a kezdetben bosszantó hibáink, azaz inkább úgy mondanám megszokni.

Emellett az AC Syndicate-et is elővettem ismét, végre már értékelhető grafikán értékelhető sebességgel fut a gépemen.

[XCube]

On 3/12/2023 at 12:19 PM, JoeJoeJoe said:

Most a ti horizonos kommentjeiteket olvasva ismét eszembe jutott, hogy vajon mennyit számít a játékélménybe, hogy ha az ember sok pénzt ad ki a játékért. Én még megjelenéskor vettem meg és néhány komoly rage-et kivéve (a közelharc botrányosan rossz) én végig jól szórakoztam és mellékküldetések minőségét is majdnem a witcher 3 szintjére tudom tenni. Előzetes hype nem dolgozott bennem, mert nem igazán szerettem az első epizódot, sokkal inkább azért vettem meg mert jókat hallottam róla és épp egyik barátom is megvette, aztán gondoltam lehet róla dumálni (amúgy ő se szerette ). De így most eszembe jutott, hogy mi van akkor, ha én szeretni akartam, ha már kiadtam érte egy rakás pénzt? És fordítva: nálatok meg hiányzott meg ez a tudatalatti kényszer. Közben eszembe jutott, hogy amúgy három hónapig tartott mire végére értem, lehet azért nem is kaptam tőle csömört. 

Az ilyen gamepassnál és ps+-nál én is érzem, hogy sokkal hamarabb váltok, vagy igyekszem letudni ami valamennyire érdekel, de elmélyedni nem tudok mert tudom hogy időlimit van. 

Ti erről mit gondoltok? 

Érdekes kérdés. A Gamepass -ról írt mondatod az első Gamepass regisztrációmnál maximálisan beigazolódott, a második nekifutás alkalmával viszont pontosan az ellentéte történt a The Plague Tale Innocence és a The Outer Worlds esetén. Az első címet ugyan gyorsan játszottam végig, de nem a nyomástól, hanem azért mert maximálisan beszippantott. A másodikat sajnos nem vittem végig, mert annyira belemásztam minden apró részletbe, hogy letelt az előfizetésem és mivel tudtam, hogy úgyis megveszem majd a játékot nem az előfizut hosszabbítottam meg.

Áttérve a teljes áras vásárlásra, nálam az utóbbi időben ez elég ritka dolog volt, de úgy érzem, hogy itt nem elsősorban a játék ára miatt más az érzés, hanem az újdonság varázsa miatt. Mert ha mindenkinek új a játék, akkor nem szemetelik tele a gondolataidat fórumok, videók és egyebek, teljesen tisztán lépsz be a játék világába. Érdekes példát hozok fel, mert itt abszolúte nem érvényes a nem teleszemetelés: A Cyberpunk 2077 -re eszméletlenül rá voltam hájpolódva, meg akartam venni day one, de végül nem tettem, gondoltam hagyok időt neki. Be is indult a fosdobálás és én mindezek ellenére pár nappal a megjelenés után mégis megvettem, mert saját magam akartam megtapasztalni és olyan élményt adott a játék, amit évek óta nem kaptam semmi mástól és nem is fogok sosem elfelejteni. Ellenpélda a DOOM Eternal, ami egy szuper játék, előrendeltem a Digital Deluxe -ot, sokat is játszottam vele, de pont egy rossz időszakomban, így nem kapta meg azt a tiszteletet, amit rá akartam szánni. Ezt idén akarom pótolni egy új, felerősített menettel .

Edit: Hú basszus, idénre valami eszméletlen mennyiségű játékot terveztem be, csak győzzem idővel .

[JoeJoeJoe]

On 3/12/2023 at 6:06 PM, kaszman1 said:

Abszolút egyetértek, voltam jópárszor ilyen helyzetben. 

Pl a Vampyr szopatott meg, annyira akartam szeretni, mert megjelenéskor megvettem és nagyon nem élveztem. Itt a 2018-as steam értékelésem, főleg a végén ecsetelem kb amit Te is említesz:

https://steamcommunity.com/id/kaszman1/recommended/427290/

 

A másik ilyen cím a Wolcen volt, amit sokáig követtem, mert ezt kiáltották ki a Diablo 3 trónkövetelőjének és olyan katasztrófálisan optimalizálatlan lett, hogy kín volt vele játszani, de mivel megjelenéskor megvettem szeretni akartam minden áron, de pár tucat óra után elveszett a nentésem és feladtam. Az a poén hogy mára már kb mindent kijavítottak, de nincs motivációm nekifogni.

Vampyrt én a másik oldalról toltam, nekem ea access előfizetésben volt meg és nagyon tetszett a hangulata, ami miatt nehéz volt elengednem, de igen, végtelenül rossz volt a játékmenete és én is segítettem mindenkinek, de soha nem változott a helyzetük és jófiú voltam, ami miatt nehéz is volt, aztán mindenki egy döntésnél, aminek lett egy következménye, aminél úgy éreztem hogy átvert a játék, lebetegedett kb minden npc és lehetett farmolni a gyógyszereket nekik, hogy aztán ezután se történjen senkivel semmi  Szerintem hamarabb feladtam mint te, mivel "ingyen" volt..

17 hours ago, Cori said:

Érdekes gondolat! Én is agyaltam már ezen, nekem inkább az van, hogy ha valamiért pénzt adok, akkor az iránt sokkal kritikusabb vagyok, mint ha csak ingyen/olcsón kitoltam volna.  

Ezzel is tudok azonosulni. A death stranding és a red dead 2-t is megjelenéskor vettem és volt egy pont még az elején mindkettőnek, hogy ha ez amit a játék tud, akkor nagyon nem érte megvenni és nagyon sok minden nem tetszett. Ugyanakkor ha már fizettem érte haladtam vele és mindkettő beszippantott a végére, csak idő kell, amit meg n+1. gamepassos játéknál nem biztos kivártam volna. Szóval ez ilyen jó is meg rossz is. 

Most jut eszembe, gamepassnál mit utáltam a legjobban. Mikor próbálgattam több játékot egymás után és mindegyiknél át kell esni a játék eleji beszoktatáson és csináltam egymás után a monoton tutorialokat, meg hogy minden túl egyszerű és mindenhol kell szintlépés és metroidvania elemek ezért semmi képesség nincs még kioldva és komolyan kellett volna valami opció, hogy a játék első óráját átugorjam, hogy kezdődjön már el tényleg a játék. Egy időben divat volt, hogy teljesen feltápolt hőssel kezdted a prológust, akitől aztán elvették a képességeit és kezdhetted elölről. Ez volt a legjobb szisztéma, mert hamar látni engedte, hogy milyen a játék és utána öröm volt szinteket lépkedni. 

[XCube]

3 hours ago, JoeJoeJoe said:

Ezzel is tudok azonosulni. A death stranding és a red dead 2-t is megjelenéskor vettem és volt egy pont még az elején mindkettőnek, hogy ha ez amit a játék tud, akkor nagyon nem érte megvenni és nagyon sok minden nem tetszett. Ugyanakkor ha már fizettem érte haladtam vele és mindkettő beszippantott a végére, csak idő kell, amit meg n+1. gamepassos játéknál nem biztos kivártam volna. Szóval ez ilyen jó is meg rossz is.

A RDR2 -t gondolkodtam én is felhozni példaként. A játékot tavaly (vagy tavaly előtt, már nem emlékszem) vettem meg akciósan egészen olcsón és hónapokig hozzá sem nyúltam. Aztán végül rászántam magam, az eleje teljesen elvarázsolt, leérve a hegyekből a táborba és belovagolva Valentine -ba csak pislogtam a játék fizikai valósághűségén, a folyamatos interakciókon, az NPC -k reakcióin, de nem sokat haladtam utána tovább, mert a játék méreteitől és lehetőségeitől egyszerűn elveszettnek éreztem magam és tudtam, hogy nem vagyok olyan passzban, hogy optimálisan bele tudjam magam élni az egészbe és kellően tudjam értékelni. Félretettem arra az időpontra, amikor majd meg lesz az új VGA -m és a teljesítményproblémákat sem a grafika kárára kell orvosolnom. Az is eszembe jutott, hogy ha konzolra vettem volna meg, akkor valószínűleg nem lett volna ilyen erős overwhelming érzésem a játékkal kapcsolatban, sodródtam volna az árral és idővel belejöttem volna a játék által diktált mindennapokba. Sokszor éreztem azt is, hogy a billentyűzet és egér páros nagyon nem optimális, de PC előtt ülve nehezen adom a fejem arra, hogy FPS / TPS játékot kontrollerrel játsszak.

[moody]

On 3/12/2023 at 12:19 PM, JoeJoeJoe said:

Most a ti horizonos kommentjeiteket olvasva ismét eszembe jutott, hogy vajon mennyit számít a játékélménybe, hogy ha az ember sok pénzt ad ki a játékért. Én még megjelenéskor vettem meg és néhány komoly rage-et kivéve (a közelharc botrányosan rossz) én végig jól szórakoztam és mellékküldetések minőségét is majdnem a witcher 3 szintjére tudom tenni. Előzetes hype nem dolgozott bennem, mert nem igazán szerettem az első epizódot, sokkal inkább azért vettem meg mert jókat hallottam róla és épp egyik barátom is megvette, aztán gondoltam lehet róla dumálni (amúgy ő se szerette ). De így most eszembe jutott, hogy mi van akkor, ha én szeretni akartam, ha már kiadtam érte egy rakás pénzt? És fordítva: nálatok meg hiányzott meg ez a tudatalatti kényszer. Közben eszembe jutott, hogy amúgy három hónapig tartott mire végére értem, lehet azért nem is kaptam tőle csömört. 

Az ilyen gamepassnál és ps+-nál én is érzem, hogy sokkal hamarabb váltok, vagy igyekszem letudni ami valamennyire érdekel, de elmélyedni nem tudok mert tudom hogy időlimit van. 

Ti erről mit gondoltok? 

Van benne valami amit írsz, bár nálam sok dolog rátesz arra, hogy hidegen hagyjon. Egyrészt nem rajongok az open world játékokért, másrészt maga ez a koncepció se nagyon fog meg. Pedig annyira szeretném, mert a karakterek jónak tűnnek benne, és a világ is szép. Majd egyszer, talán.  Most elvagyok a Kenaval.

[Cori]

1 hour ago, XCube said:

Sokszor éreztem azt is, hogy a billentyűzet és egér páros nagyon nem optimális, de PC előtt ülve nehezen adom a fejem arra, hogy FPS / TPS játékot kontrollerrel játsszak.

Szerintem tökéletes volt az irányítás, olyan pontos lövéseket le lehet adni, hogy élvezet nézni.  

[XCube]

14 hours ago, Cori said:

Szerintem tökéletes volt az irányítás, olyan pontos lövéseket le lehet adni, hogy élvezet nézni.  

Pontosan ezért nem visz rá a lélek PC -nkontrollerrel TPS -t játszani. De a célzáson kívül minden olyan sete billentyűzettel, a mozgás és lovaglás lényegesen jobban idomul egy kontrollerhez.

[Cori]

5 hours ago, XCube said:

Pontosan ezért nem visz rá a lélek PC -nkontrollerrel TPS -t játszani. De a célzáson kívül minden olyan sete billentyűzettel, a mozgás és lovaglás lényegesen jobban idomul egy kontrollerhez.

Az mondjuk lehetséges, de már annyira hozzászoktam a bill-hez. Mondjuk mostanában az AC Odysseyt is próbálgattam kontrollerrel, de olyan jó egérrel könnyen kamerát kezelni, hogy végül maradtam a bill+egér kombónál. (+ a nyilazáshoz sokkal jobb volt)

[Lord_KROK]

46 minutes ago, Cori said:

de már annyira hozzászoktam a bill-hez

Velem is így van, ha kontroller kerül a kezemben, rendesen furának érzem. 

[Hor1]

On 3/12/2023 at 12:19 PM, JoeJoeJoe said:

Most a ti horizonos kommentjeiteket olvasva ismét eszembe jutott, hogy vajon mennyit számít a játékélménybe, hogy ha az ember sok pénzt ad ki a játékért. Én még megjelenéskor vettem meg és néhány komoly rage-et kivéve (a közelharc botrányosan rossz) én végig jól szórakoztam és mellékküldetések minőségét is majdnem a witcher 3 szintjére tudom tenni. Előzetes hype nem dolgozott bennem, mert nem igazán szerettem az első epizódot, sokkal inkább azért vettem meg mert jókat hallottam róla és épp egyik barátom is megvette, aztán gondoltam lehet róla dumálni (amúgy ő se szerette ). De így most eszembe jutott, hogy mi van akkor, ha én szeretni akartam, ha már kiadtam érte egy rakás pénzt? És fordítva: nálatok meg hiányzott meg ez a tudatalatti kényszer. Közben eszembe jutott, hogy amúgy három hónapig tartott mire végére értem, lehet azért nem is kaptam tőle csömört. 

Az ilyen gamepassnál és ps+-nál én is érzem, hogy sokkal hamarabb váltok, vagy igyekszem letudni ami valamennyire érdekel, de elmélyedni nem tudok mert tudom hogy időlimit van. 

Ti erről mit gondoltok? 

Ha pénzt adtam érte és nagyon nem jön be, akkor nagyon tudok haragudni a játékra, készítőkre, magamra.

Fallout 4 volt ilyen, amit nagyon megbántam, meg most a Hogwarts.

[XCube]

11 hours ago, Hor1 said:

Fallout 4 volt ilyen, amit nagyon megbántam, meg most a Hogwarts.

A Pipboy Edition -t vettemmeg... . PS4 -re... . A mai napig nem vittem még végig, de PC -n sem.

[bcom]

Meséljetek a Fallout 4-ről. Nektek miért volt csalódás. Mindenképpen meg akarom venni, imádom a szériát. Olvastam már a 4-ről jót is, rosszat is, de jobban érdekel a személyes véleményetek.

[kaszman1]

1 hour ago, bcom said:

Meséljetek a Fallout 4-ről. Nektek miért volt csalódás. Mindenképpen meg akarom venni, imádom a szériát. Olvastam már a 4-ről jót is, rosszat is, de jobban érdekel a személyes véleményetek.

Ha az izometrikus részeknél kezdted a sorozatot akkor nagy eséllyel fogod azt érezni hogy ez már nem ugyanaz a játék.

Mint anno a Fallout 3-nál sem tetszett a rajongóknak az FPS/TPS nézet és a lebutított RPG aspektusa a játéknak. Azóta egy új generáció nőtt fel, akik számára a Fallout már egy 3D-s játék és az elődöket max hallomásból ismerik. 

Ugyan a New Vegas sokak számára visszahozta a Fallout név egykori dicsőségét, de valahogy a Bethesda ezt sosem tudta megugrani.

Modmentes szempontból:

A 3 egy technikai csődtömeg volt szar lövöldözéssel és száraz sztorival (keresd meg apucit) és szerintem az egyik legszarabb helyszínnel. Sosem szerettem, annak ellenére hogy több 100 órát beleraktam.

A New Vegas egy még nagyobb technikai csődtömeg volt, de ott azt rá lehetett fogni a fejlesztés sürgetésére, de itt már határozottan *SOMKAL* jobb a sztori, vannak frakciók, remek a helyszín és rengeteg meghatározó döntést lehet meghozni. Itt már a gunplay is fejlődött, van iron sight, dinamikusabbak a harcok és érdekesebbek az ellenfelek és emlékezetesek a karakterek.

A Fallout 4 igazából technikailag rendben van. A fegyverek már leginkább működnek úgy, mint egy modern shooterban és szerintem nagyon szép tud lenni modok nélkül is. A világ hatalmas, szép és változatos, élmény felfedezni. Az ellenfelek messze a legjobbak, a ghoulok baromi parák tudnak lenni és a szuper mutánsokkal eleinte nem nagyon jó kekeckedni, tehát a hangulat és játékmenet messze a legjobb. 4 nagy hibát tudok felsorolni:

1. A fejlődésrendszer tovább lett butítva, igazából grind alapú lett és nincsenek meg azok az egyedi perkek és választható trait-ek, amikkel egyedi főhőst alkothatunk. Plusz szinkronos a főhős, ami sok embernél negatívum, hogy eggyé tudj válni a karaktereddel roleplay szempontból.

2. A sztori nagyon gyenge és nincs benne fantázia. A főszál kiszámítható (meg kb a 3. rész családtagkereső alapötletet kapjuk pepitában), az egyes frakciók unalmasak és önismétlő kvesztekkel bombáznak.

3. Felültek az akkori divathullámra és belerakták a bázisépítést és craftolást. Ez igen kétélű dolog, mert amíg baromi menő fegyvereket moddolni, addig cserébe minden hajcsatt és száraz kutyaszar felszedhető, mint loot és tele van szemetelve minden velük. Ez egy pontig része a sztorinak, tehát bizonyos pontokon XY dolgot meg kell építened hogy menjen a főszál, de utánna ignorálható, de még így is folyton szemetet kell válogatnod és konstans tele lesz az inventory haszontalan szarokkal.

4. Kapunk egy 4-opciós dialógusrendszert, ahol az esetek többségében az 1. IGEN, 2. NEM, 3. Szarkasztikus Igen, 4. Nevermind opciók verzióit találjuk. Az elődökhöz képest szerepjátszás szempontból ez hatalmas visszalépés.

Ennek ellenére azt tanácsolom próbáld ki. RPG elemekkel megfűszerezett lövöldének tökéletes és a világ szuperul össze van rakva.

[XCube]

1 hour ago, bcom said:

Meséljetek a Fallout 4-ről. Nektek miért volt csalódás. Mindenképpen meg akarom venni, imádom a szériát. Olvastam már a 4-ről jót is, rosszat is, de jobban érdekel a személyes véleményetek.

Engem erősen kibillentett a lelki egyensúlyomból az, hogy a játék legelejétől lehet power armorod. Emellett a játék eseményei is sokkal laposabbak, mint az elődök esetén.

Akciósan azért megéri, mert nem egy katasztrofális játék, de messze nem olyan jó, mint az első két rész, sőt a harmadik is jobb több aspektusból.

12 minutes ago, kaszman1 said:

3. Felültek az akkori divathullámra és belerakták a bázisépítést és craftolást. Ez igen kétélű dolog, mert amíg baromi menő fegyvereket moddolni, addig cserébe minden hajcsatt és száraz kutyaszar felszedhető, mint loot és tele van szemetelve minden velük. Ez egy pontig része a sztorinak, tehát bizonyos pontokon XY dolgot meg kell építened hogy menjen a főszál, de utánna ignorálható, de még így is folyton szemetet kell válogatnod és konstans tele lesz az inventory haszontalan szarokkal.

Igen, ez is egy olyan pont, ami engem mint hoardert nagyon feszített. Folyamatosan csak ide oda rohangáltam a sok szarral.

[Cori]

30 minutes ago, kaszman1 said:

Spoiler

Ha az izometrikus részeknél kezdted a sorozatot akkor nagy eséllyel fogod azt érezni hogy ez már nem ugyanaz a játék.

Mint anno a Fallout 3-nál sem tetszett a rajongóknak az FPS/TPS nézet és a lebutított RPG aspektusa a játéknak. Azóta egy új generáció nőtt fel, akik számára a Fallout már egy 3D-s játék és az elődöket max hallomásból ismerik. 

Ugyan a New Vegas sokak számára visszahozta a Fallout név egykori dicsőségét, de valahogy a Bethesda ezt sosem tudta megugrani.

Modmentes szempontból:

A 3 egy technikai csődtömeg volt szar lövöldözéssel és száraz sztorival (keresd meg apucit) és szerintem az egyik legszarabb helyszínnel. Sosem szerettem, annak ellenére hogy több 100 órát beleraktam.

A New Vegas egy még nagyobb technikai csődtömeg volt, de ott azt rá lehetett fogni a fejlesztés sürgetésére, de itt már határozottan *SOMKAL* jobb a sztori, vannak frakciók, remek a helyszín és rengeteg meghatározó döntést lehet meghozni. Itt már a gunplay is fejlődött, van iron sight, dinamikusabbak a harcok és érdekesebbek az ellenfelek és emlékezetesek a karakterek.

A Fallout 4 igazából technikailag rendben van. A fegyverek már leginkább működnek úgy, mint egy modern shooterban és szerintem nagyon szép tud lenni modok nélkül is. A világ hatalmas, szép és változatos, élmény felfedezni. Az ellenfelek messze a legjobbak, a ghoulok baromi parák tudnak lenni és a szuper mutánsokkal eleinte nem nagyon jó kekeckedni, tehát a hangulat és játékmenet messze a legjobb. 4 nagy hibát tudok felsorolni:

1. A fejlődésrendszer tovább lett butítva, igazából grind alapú lett és nincsenek meg azok az egyedi perkek és választható trait-ek, amikkel egyedi főhőst alkothatunk. Plusz szinkronos a főhős, ami sok embernél negatívum, hogy eggyé tudj válni a karaktereddel roleplay szempontból.

2. A sztori nagyon gyenge és nincs benne fantázia. A főszál kiszámítható (meg kb a 3. rész családtagkereső alapötletet kapjuk pepitában), az egyes frakciók unalmasak és önismétlő kvesztekkel bombáznak.

3. Felültek az akkori divathullámra és belerakták a bázisépítést és craftolást. Ez igen kétélű dolog, mert amíg baromi menő fegyvereket moddolni, addig cserébe minden hajcsatt és száraz kutyaszar felszedhető, mint loot és tele van szemetelve minden velük. Ez egy pontig része a sztorinak, tehát bizonyos pontokon XY dolgot meg kell építened hogy menjen a főszál, de utánna ignorálható, de még így is folyton szemetet kell válogatnod és konstans tele lesz az inventory haszontalan szarokkal.

4. Kapunk egy 4-opciós dialógusrendszert, ahol az esetek többségében az 1. IGEN, 2. NEM, 3. Szarkasztikus Igen, 4. Nevermind opciók verzióit találjuk. Az elődökhöz képest szerepjátszás szempontból ez hatalmas visszalépés.

Ennek ellenére azt tanácsolom próbáld ki. RPG elemekkel megfűszerezett lövöldének tökéletes és a világ szuperul össze van rakva.

 

+1

 

Nem egy rossz játék, én is kivittem, de az RPG része förtelmes és nem adja át a régi (+New Vegas) élményt szerepjáték szempontból. A lore megnyirbálása és folyamatos retconolás az meg igazából már csak hab a tortán. (Van egy 2 órás Fallout 4 review/rant videó youtuben, csak ajánlani tudom  Azon már nem egyszer éltem ki a csalódásomat a F4-gyel kapcsolatban  )

[bcom]

Köszi srácok. Játszottam az 1-et, 2-t, Tactics-et, 3-mat, NV-t. Mindet nagyon szerettem. 3-ban láttam a sok negatívumot, de nem zavart. Talán még egy kicsit jobban is élveztem, mint a Vegast. 

Amit, írtatok, a perk/trait rendszert sajnálom a 4-ben. Szerintem nyáron behúzom, talán akkor lesz időm. Mostanában úgyis könnyen elengedem, amit nem élvezek teljesen, nem fog zavarni, ha nem jön be. Nem nagyon érzem azt, hogy mindenképpen végig kell játszani valamit, csak azért mert elkezdtem.

Köszi a véleményeket.

[Hor1]

Engem szerintem a fejlődés és a dialógusrendszer zavart legjobban.

[bcom]

1 hour ago, Hor1 said:

Engem szerintem a fejlődés és a dialógusrendszer zavart legjobban.

Na igen, meg a beszélgetés...

Meglátjuk. Legalább nem nagy elvárásokkal indulok neki...