Jump to content
GSForum - Segélyvonal

Mit Olvasol Most?


tenderlumpling

Recommended Posts

aluminiumtrioxid
Posted

Oh, rengeteg könyvsorozatnak van olyan témája, ami részben fantasy, részben sci-fi, változatos arányban (fantasy világról kiderül, hogy valójában a mi világunk jövője / fantasy világba érkeznek magasabb technológiát képviselő civilizációk / az ember száll le űrhajóval egy fantasy-civilizációba / távoli jövő, de a technológia fix, középkori eszmék / fantasy, amelynek a varázsrendszere tudományosan levezetett... egyszerűen rengeteg van). Kis válogatás ezekből:

(snip)

Roger Zelazny: Amber krónikái (ez elég fura, de egy jelenkori földi fickóról derül ki, hogy egy fantasy-herceg, de van benne high-tech és dimenziók közti utazás meg Tarot kártyák :D)

Warhammer 40,000 (szintén)

Ha már Zelazny, a Lord of Light is említhető, a poszthumán emberiség túlélői hipertechnológiával rekreálják az indiai mitológiát, és istenek képében tetszelegnek. Dan Simmons Ilium/Olympos párosa ugyanezen a vonalon mozog (görög istenek szerepét játszó poszthumánok, trójai csata, időutazás), bár sokkal sci-fisebb és a tényleges mitológiai szál csak a történet kb. harmadát teszi ki.

Warhammer 40K-nál arra kell vigyázni, hogy a világ gótikus, neofeudális, elmebeteg vallásossággal átitatott természetét Ian Watsonön kívül kb. senki (legalábbis a high-profile címek: Horus Heresy, Ciaphas Cain, Gaunt, Eisenhorn, Ravenor közül) nem volt képes megragadni, szóval azok inkább tisztán sci-fik némi Warhammeres mázzal leöntve. Mondjuk az ő munkássága inkább űrfantasy, mint fantasy ruhába öltöztetett sci-fi.

Ha kicsit kelet felé akarsz kacsintgatni, a Nehéz istennek lenni (Sztrugackij) is a középkori körülmények közé csöppent űrutazó története, de elég szar.

Gene Wolfe Új Nap Könyve-sorozata remekül hozza a nagyon távoli jövőben új feudalizmusba és ignoranciába süppedő emberiség történetét, meg amúgy is minden téren kiváló, szóval tényleg nagyon ajánlom.

Meg persze már korábban említve lett Sanderson, aki minden könyvében olyan részletekbe menően boncolgatja és konzisztens szabályokhoz köti a mágiát, hogy az működését tekintve inkább sci-fi technológiára hajaz, az is simán ide illeszthető.

  • 2 weeks later...
Posted

Hát ezekkel a romantikus töltetû könyvekkel nem jártam túl nagy szerencsével. A büszkeség és balítélet nem fogott meg, kb 100 oldal után hanyagoltam (viszont odaadtam a nagymamámnak és õ imádta :D). A Jane Eyre-t megnéztem filmben és elég nehéz volt ébren maradni rajta. Azóta tettem még egy próbát, a vágy és vezekléssel és az nagyon tetszett, szóval azt hiszem, hogy szép dolog a szerelem, de nekem csak úgy jön be, ha kiegészítõ motiváció, mint sem egy az egyben arra épüljön fel a történet.

Tender: a listádról Raymond Carvert még mindenképp bepróbálom, de a többi cím mennyire épít csak a szerelemre?

Amúgy Patrick Rothfuss: Bölcs ember félelme.

Még mindig élmény olvasni, mert szerintem nagyon szép hasonlatokkal tud írni, ráadásul a hasonlatozás általában zavarni szokott, de itt még az sem. Még csak most kezdte el újra a mesélést Kvothe, szóval sok minden még nem történt, de azt újra megállapítottam, hogy még mindig nagyon sajnálom õt. Azok a kis leírások, amik arra futnak ki, hogy csak úgy él, mint valami robot és elhagyta az élet... hát igazán kíváncsi vagyok, hogy tartogat-e az író neki valami feloldozást.

tenderlumpling
Posted

Hát ezekkel a romantikus töltetû könyvekkel nem jártam túl nagy szerencsével. A büszkeség és balítélet nem fogott meg, kb 100 oldal után hanyagoltam (viszont odaadtam a nagymamámnak és õ imádta :D). A Jane Eyre-t megnéztem filmben és elég nehéz volt ébren maradni rajta. Azóta tettem még egy próbát, a vágy és vezekléssel és az nagyon tetszett, szóval azt hiszem, hogy szép dolog a szerelem, de nekem csak úgy jön be, ha kiegészítõ motiváció, mint sem egy az egyben arra épüljön fel a történet.

Tender: a listádról Raymond Carvert még mindenképp bepróbálom, de a többi cím mennyire épít csak a szerelemre?

A többivel nem szopod így be, én azért lazább könyvekkel kezdtem volna, szerintem 1930 elõtti könyveket csak akkor kezdj el, ha már nagyon pró vagy.

Posted

A többivel nem szopod így be, én azért lazább könyvekkel kezdtem volna, szerintem 1930 elõtti könyveket csak akkor kezdj el, ha már nagyon pró vagy.

Azt hiszem már értem miért javaslod a fokozoatosságot. Az a kor mind nyelvezetileg, mind világnézet és problémák tekintetében annyira más és emiatt érthetetlen nekem, hogy nem is tudom beleélni magam és/vagy szereplõkkel szimpatizálni

Posted

Azt hiszem már értem miért javaslod a fokozoatosságot. Az a kor mind nyelvezetileg, mind világnézet és problémák tekintetében annyira más és emiatt érthetetlen nekem, hogy nem is tudom beleélni magam és/vagy szereplõkkel szimpatizálni

pl ezért is tök érthetetlen miért adnak fel már negyedikes kortól kezdve 1950 elõtti mûveket. nyolcadik elõtt meg se kísérelnék semmit adni a fiataloknak a legpopulárisabb irodalmon kívül. persze lehet mondani hogy egy egri csillagok vagy móricz valamelyik geciunalmas regénye klasszikus meg kanonizált, de soha egyetlen emberrel se találkoztam (14 éves kor alatt) aki ezek közül akárcsak az egyiket részleteiben tudta volna élvezni. még mondjuk a tüskevár meg a vuk elmegy, de emlékeim szerint ezek is úgy harmadik-negyedikig tartanak, és utána bármiféle választási lehetõség nélkül rántanak be a magyar irodalom legsötétebb bugyraiba. õszintén én még mai fejjel se tudnék élvezni egy mikszáth novellát, még ha át is látom mára az erényeit. a fentiek egyébként gimire még hatványozottabban igazak. mi a faszt tud kezdeni az ember csehov kopár pusztaságával vagy dosztojevszkij nihilizmusával? ha az ember nem ezekbe a körökbe érdeklõdik persze, de nekem eddig pont az volt a tapasztalatom, hogy egy csomó egyébként az olvasást hobbiszinten kedvelõ ismerõsöm azért határolódott el mélyebben az irodalomtól, mert olyasmit adtak fel, ami (most nyilván 14-18 éves fejjel gondolkodva) üres mûveltségen kívül semmit nem jelent, és nem is élvezetes.

Posted

pl ezért is tök érthetetlen miért adnak fel már negyedikes kortól kezdve 1950 elõtti mûveket. nyolcadik elõtt meg se kísérelnék semmit adni a fiataloknak a legpopulárisabb irodalmon kívül. persze lehet mondani hogy egy egri csillagok vagy móricz valamelyik geciunalmas regénye klasszikus meg kanonizált, de soha egyetlen emberrel se találkoztam (14 éves kor alatt) aki ezek közül akárcsak az egyiket részleteiben tudta volna élvezni. még mondjuk a tüskevár meg a vuk elmegy, de emlékeim szerint ezek is úgy harmadik-negyedikig tartanak, és utána bármiféle választási lehetõség nélkül rántanak be a magyar irodalom legsötétebb bugyraiba. õszintén én még mai fejjel se tudnék élvezni egy mikszáth novellát, még ha át is látom mára az erényeit. a fentiek egyébként gimire még hatványozottabban igazak. mi a faszt tud kezdeni az ember csehov kopár pusztaságával vagy dosztojevszkij nihilizmusával? ha az ember nem ezekbe a körökbe érdeklõdik persze, de nekem eddig pont az volt a tapasztalatom, hogy egy csomó egyébként az olvasást hobbiszinten kedvelõ ismerõsöm azért határolódott el mélyebben az irodalomtól, mert olyasmit adtak fel, ami (most nyilván 14-18 éves fejjel gondolkodva) üres mûveltségen kívül semmit nem jelent, és nem is élvezetes.

Ezzel maradéktalanul egyetértek. Oké, hogy vannak ezek, de szerintem érdemesebb lenne választást adni, hogy mit akar a kedves diák elolvasni. És nem csak begyepesedve az úgymond "alapmûveltség" kategóriás könyvek közé. Ezért szép az irodalom, hogy annyi féle-fajta könyvet megírtak már, hogy biztos akad mindenkinek valami olyan, ami tetszene. Sõt, igazából szerintem az egész irodalom, mint tantárgy úgy ahogy van felesleges (legalábbis a mostani formájába), mert vagy olyan emberek életét tanuljuk, akik... sõt, egyáltalán miért tanuljam azt, hogy mit csinált más ember az életével? Vagy ezen költõk országos problémáit olvastuk. Oké, valakit meghat, hogy milyen rossz volt nekik. Én részemrõl bezártam a szimpátiám kapuit elõttük, mert egyfelõl kötelezõ volt róluk tanulni, szóval amit mindenképp akartak azt bemagoltam, másfelõl meg a legtöbbjük élete, hozzáállása taszított. Vagy harmadrészt verslábakról tanultunk... ezzel kapcsolatban megegyezik a véleményem a Holt költõk társasága címû címben a tanáréval: kukába azokkal a könyvekkel.

Szóval nagyon utálom én is ezt az iskolai irodalmat. És miért? Mert majdnem elszalasztottam miatta egy halom értékes könyvet, ami annyira szórakoztat, tanít, vagy hozzátesz ahhoz, hogy olyan ember legyek, akire büszke vagyok/lehetek.

Posted

a verslábas rész ok, de a többivel azért önmagában nem nagyon van gond, szerintem nem hátrány ha az ember belát különbözõ korok / emberek története mögé, mert egyrészt tényleg érdekesek (de komolyan, még az ilyen petõfi-jellegû sablonéletrajzok is tök izgalmasak, ha nem valami szerencsétlen próbálja lenyomni a torkodon) másrészt ott vannak azok a klisék is hogy "tágul a nézõpontod" vagy "alapmûveltség" stb, jó ha van egy képe az embernek a világról. a probléma ott kezdõdik hogy ezt úgy adják elõ, hogy kötelezõ tudni, és nem lehet szelektálni, még most egyetemen is van megkötés hogy mit lehet és mit nem, pedig egy normális rendszerben kb 12-13 éves kortól kéne megadni a lehetõséget, hogy a diák abból válogasson, amit magáénak érez. illetve az is tök gáz, hogy már 6 éves kortól kõkemény szigor megy mindenütt, fekete pont, egyes, intõ, kisfaszom, konkrétan a négyes-ötösön kívül nincs semmi, amire a gyerek így rámondhatná, hogy siker. ez kurva nagy gáz. ja és akkor még ott van az is, hogy ezt a sok dolgot, ami kötelezõ, és aminek egyébként sose fogja hasznát venni az ember, még ezt is szarul, érdektelenül, fárasztóan adják elõ, hogy még az érzete se legyen meg, hogy lesz bármi hozománya késõbb, hogy én ezt a képletet vagy kémiai összefüggést most megtanultam. teljes csõd az egész.

bocs, hogy ennyire elkanyarodtam :D a szilmarilokat kezdtem el, van egy kurzus btk-n, hogy a tolkieni mitológia háttere vagy ilyesmi, és ahhoz kell elolvasni a három gyûrûk urát, a szilmarilokat és a hobbitot. más esetben húznám a fogam, de annyira jó elõadót kaptunk ehhez hogy valószínûleg akkor is nekimennék ha nem lenne kötelezõ.

  • 2 weeks later...
Posted

Újra elkezdtem olvasni a Harry Potter sorozatot. Elvarázsol újra. :)

Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon
Posted

Tüskevár jó volt. Az összes többi magyar olvasmány borzasztóan unalmas, és érdektelen, kivéve a mikszáth novellákat, azokat bírtam. Meg az orosz realizmus könyvei is tetszettek.

Ezen kívül kb. minden szenvedés volt...szóval emberfüggõ.

Posted

pl ezért is tök érthetetlen miért adnak fel már negyedikes kortól kezdve 1950 elõtti mûveket. nyolcadik elõtt meg se kísérelnék semmit adni a fiataloknak a legpopulárisabb irodalmon kívül. persze lehet mondani hogy egy egri csillagok vagy móricz valamelyik geciunalmas regénye klasszikus meg kanonizált, de soha egyetlen emberrel se találkoztam (14 éves kor alatt) aki ezek közül akárcsak az egyiket részleteiben tudta volna élvezni. még mondjuk a tüskevár meg a vuk elmegy, de emlékeim szerint ezek is úgy harmadik-negyedikig tartanak, és utána bármiféle választási lehetõség nélkül rántanak be a magyar irodalom legsötétebb bugyraiba. õszintén én még mai fejjel se tudnék élvezni egy mikszáth novellát, még ha át is látom mára az erényeit. a fentiek egyébként gimire még hatványozottabban igazak. mi a faszt tud kezdeni az ember csehov kopár pusztaságával vagy dosztojevszkij nihilizmusával? ha az ember nem ezekbe a körökbe érdeklõdik persze, de nekem eddig pont az volt a tapasztalatom, hogy egy csomó egyébként az olvasást hobbiszinten kedvelõ ismerõsöm azért határolódott el mélyebben az irodalomtól, mert olyasmit adtak fel, ami (most nyilván 14-18 éves fejjel gondolkodva) üres mûveltségen kívül semmit nem jelent, és nem is élvezetes.

A Rokonok is példáull milyen krva messze is van a jelentõl, mi?

Posted

A Rokonok is példáull milyen krva messze is van a jelentõl, mi?

:DD féltem egyébként, hogy azt húzom érettségin, mert könnyû lett volna veszélyes vizekre terelni a témát (de szerencsére arany balladáit kaptam, az egyetlent, amire úgy nagyjából tisztességgel készültem fel)

tenderlumpling
Posted

Mistborn (5): Shadows of Self

Eddig az év legnagyobb csalódása, persze még fordulhat, de elsõ pár fejezet nagyon kínos.

Posted

Sherlock Holmes Completet folytatom, kb. 2 éve félbehagytam, most megint kedvet kaptam hozzá. Olvastam az egyik történetet, aztán elgondolkodtam hogy wait, ez én ismerem. Hát a Crimes and Punishments játék 1:1 átvette az egyik ügyet (Black Peter). Aztán pár történettel késõbb még egy ilyet találtam (Abbey Grange) :D

Amúgy egész jó, néha érdekes olvasni az ilyen "régimódi angol" szövegeket.

"So he sat as I dropped off to sleep, and so he sat when a sudden ejaculation caused me to wake up" :lol:

Posted

Mistborn (5): Shadows of Self

Eddig az év legnagyobb csalódása, persze még fordulhat, de elsõ pár fejezet nagyon kínos.

Na bazeg, pont jövök elújságolni, hogy ma befejeztem a Mistborn elsõ részét és mennyire istenkirály volt, erre meglátom ezt :(

Na de mindegy, tényleg nagyon tetszett az elsõ rész. Az egész Allomancy dolog remekül ki van találva. Eleinte folyamatosan a Dishonored jutott róla eszembe, pedig ott azért más képességek vannak.

A könyv második felét pedig kb. egy nap alatt fejeztem be, ami nálam nem kis teljesítménynek számít. Holnap kezdem is a második részt.

Posted

sylvia plath the bell jar

kicsit féltem, h ilyen salingeres picsogás lesz az egész, de eddig eléggé adja

tenderlumpling
Posted

Na bazeg, pont jövök elújságolni, hogy ma befejeztem a Mistborn elsõ részét és mennyire istenkirály volt, erre meglátom ezt :(

Na de mindegy, tényleg nagyon tetszett az elsõ rész. Az egész Allomancy dolog remekül ki van találva. Eleinte folyamatosan a Dishonored jutott róla eszembe, pedig ott azért más képességek vannak.

A könyv második felét pedig kb. egy nap alatt fejeztem be, ami nálam nem kis teljesítménynek számít. Holnap kezdem is a második részt.

Hát én még bízom benne, mert állítólag ez kicsit jobban visszatér majd a lore-hoz, meg általában Sandersonnak kell egy 50-100 oldal, mire beindulnak a dolgok...

Addig is a trilógiát nyugodtan told be, kerek cucc.

Posted

Hát én még bízom benne, mert állítólag ez kicsit jobban visszatér majd a lore-hoz, meg általában Sandersonnak kell egy 50-100 oldal, mire beindulnak a dolgok...

Addig is a trilógiát nyugodtan told be, kerek cucc.

Elkezdtem a második könyvet. Nem rossz, de elég idegesítõ stílusban írta az elejét, az új olvasóknak kedvezve. Kb. így néznek ki a mondatok:

“Vin slipped forward quietly, senses alert. Inside herself, as always, she burned tin and pewter. Tin enhanced her senses, making it easier for her to see in the night. Pewter made her body stronger, made her lighter on her feet. These, along with copper—which had the power to hide her use of Allomancy from others who were burning bronze—were metals that she left on almost all the time "

No shit, Sherlock...

Nem lett volna egyszerûbb, ha a könyv elején gyorsan összefoglalják ezeket a dolgokat, azoknak akik nem olvasták az elsõ részt? Vagy hagyják a francba az egészet, aki meg nem érti mi van az majd elolvassa az elsõ részt.

tenderlumpling
Posted

Jobb ez így, azért azt vedd figyelembe, hogy eltelt 1-1 év a könyvek között, szóval még azok is felejthettek, akik olvasták.

aluminiumtrioxid
Posted

Amúgy egész jó, néha érdekes olvasni az ilyen "régimódi angol" szövegeket.

"So he sat as I dropped off to sleep, and so he sat when a sudden ejaculation caused me to wake up" :lol:

Igen, ezek nagyon szépek tudnak lenni. Legutóbb Leibernél futottam bele ilyen gyönyörû mondatokba, hogy: "Fafhrd felt the weight of the water on his shoulders and clutched at the poop for support" meg "There was the glint of gold and steel about the captain on the poop, and the muscles of the steersman cracked as he strained at the steering oar. The faces of the warrior-rowers were exultantly eager, dominated by the urge to rape the unknown."

Posted

ez az egyik legnevetsegesebb dolog amit az utobbi idokben olvastam. sok mindenert irigylem amcsiekat, de az alszent konzervativ faszkodasuk mar onmagaban eleg, hogy soha ne akarjak odavagyni nehany hetnel tobbre. mondjuk a konyv szinvonalarol is sokat arulkodik, ha kb ennyi relevans dolgot tud a temahoz fuzni az iroja. nem mintha a film ne lett volna eleg meggyozo errol.

tenderlumpling
Posted

Getro, te is ilyen újságrázós, morgós vén bácsi leszel?

tenderlumpling
Posted

Na kezd újra éledezni az olvasói kedvem (úgy másfél év tömény PlayStation után), persze azt veszem észre, hogy a megkezdett regények félbemaradnak, szóval stratégiát váltottam, és nem regényeket olvasok. Többek között:

- I am Providence (H. P. Lovecraft nyegle 1200 oldalas életrajza, kis adagokban is rendkívül tanulságos és mulattató)

- Ray Bradbury: Dark Carnival (ez volt az elsõ könyve, horrornovellák, régóta kerestem már, King dicsérte sokat)

Posted

> megkezdett regények félbemaradnak

> 1200 oldalas életrajz

...végülis :D

michel houellebecq - a csúcson

még csak keveset olvastam, de jó lesz ez, érzem. kár, hogy amikor itt volt pesten, még nem nagyon ismertem a cuccait, gondolom, élõben is kicsit ilyen mogorva, jó értelemben vett tûrhõ férfi lehet, akivel nem nagyon érdemes jópofizni :D

Create an account or sign in to comment

You need to be a member in order to leave a comment

Create an account

Sign up for a new account in our community. It's easy!

Register a new account

Sign in

Already have an account? Sign in here.

Sign In Now
×
×
  • Create New...