Mit Olvasol Most?

[tenderlumpling]

hosszas filózás után megvan a kiválasztott mû amit olvasni fogok: Patrick Rothfuss: A szél neve :)

remélem nem fogok csalódni benne. alexandran sajnos nem lehet megrendelni, de valahogy megszerzem.

Jó lesz az ^_^

Kár, hogy a harmadik könyvre évezredek óta várunk -_-

[getro2]

Jó lesz az ^_^

Kár, hogy a harmadik könyvre évezredek óta várunk -_-

pont azon gondolkodom, hogy ilyen tempóban nemhogy megtanulok annyira angolul, hogy ott már ne kelljen megvárnom a magyar fordítást, de még az első kettő eredeti nyelvű (újra)olvasására is lesz időm.

a terjedelme egyébként eléggé érdekelne, mert egyrészt eddig se haladt túl gyors tempóban a sztori, másrészt meg a jelen szálnak is kéne valami tisztességes lezárás. ha olyan sebességgel pörögnek a harmadikban az évek, mint eddig, hát nem is tudom, legalább 2500 oldalt kéne rászánni :D jó, nyilván lesz valami persze, amivel gyorsan lehet évtizedeket ugrani. aminek nem fogok igazán örülni, mert ilyen minőségben még egy napról napra lejegyzett részletességű naplót is szívesen olvasnék, akár három lexikonon keresztül :D

[Hares]

Andy Weir - A Marsi

Engem teljesen lázba hoz a sok probléma és annak megoldása. A 200. oldal fele sem ül le a könyv, szerintem eddig egy oldalát sem untam. Whatney karaktere persze szélsõségesen optimista és elképesztõen kitartó, nehezen tudom elképzelni hogy ilyen létezne, de valószínûleg enélkül feladta volna már 2 sollal késõbb, lehet hogy csak így lehet kibírni.

Eddig iszonyúan tetszik.

[getro2]

a tegnap éjszaka közepén hirtelen felindultságból összerakott moly.hu listámat. nem tudom miért pont most álltam neki, vagy úgy egyáltalán, de elég gyászos az eredmény :DD arra büszke vagyok azért, hogy az ilyen terjedelmes kötelezõket élbõl kihagytam, viszont ponyvából is elég sok befutott. az viszont rendesen meglepett, hogy egy viszonylag kicsi magyar csapat ilyen részletes, jól kezelhetõ, sokrétû adatbázist volt képes összerakni, jól néz ki az egész.

[tenderlumpling]

a tegnap éjszaka közepén hirtelen felindultságból összerakott moly.hu listámat. nem tudom miért pont most álltam neki, vagy úgy egyáltalán, de elég gyászos az eredmény :DD arra büszke vagyok azért, hogy az ilyen terjedelmes kötelezõket élbõl kihagytam, viszont ponyvából is elég sok befutott. az viszont rendesen meglepett, hogy egy viszonylag kicsi magyar csapat ilyen részletes, jól kezelhetõ, sokrétû adatbázist volt képes összerakni, jól néz ki az egész.

Be is jelöltelek.

[getro2]

Be is jelöltelek.

kemény az a king, pkd vonal. meg van egy danielle steel is ha jól látom :DD jó kis lista.

[aluminiumtrioxid]

Fritz Leiber - Ill Met in Lankhmar

[tenderlumpling]

Fritz Leiber - Ill Met in Lankhmar

Annak idején nagy kedvvel kezdtem bele, mondván, hogy imádom a jóféle rogue buddy fantasyt, de valahogy nem lendült be az elsõ sztorikban úgy, ahogy reméltem.

[aluminiumtrioxid]

Annak idején nagy kedvvel kezdtem bele, mondván, hogy imádom a jóféle rogue buddy fantasyt, de valahogy nem lendült be az elsõ sztorikban úgy, ahogy reméltem.

Leibernek az a baja, hogy amikor jó, akkor nagyon jó, de sokkal gyakrabban középszerû, mint jó.

[KaiL]

Valaki tud ajánlani felfedezõ, vagy esetleg kalandregényeket? Gondolok itt például Amerikába hajózástól kezdve a jelen korig nagyjából bármire.

Baszki csak szerintem irtózatosan vérszegény a magyar könyvkiadások igényessége (designt illetõen)? Annyira lelombozó, hogy találok egy marha jó angol kiadást, és itthon meg vagy valami antikvár, sárga kopottat dob fel, vagy valami tankönyveket megszégyenítõ és még annál is kevésbé csábító mocskot dobni, persze ne a borítóról ítéljük meg, de azért baszki nemár, miért nem tudnak 1-2 díszkiadást, vagy tényleg igényes borítótervet rárakni? - picsogás vége

[tenderlumpling]

Valaki tud ajánlani felfedezõ, vagy esetleg kalandregényeket? Gondolok itt például Amerikába hajózástól kezdve a jelen korig nagyjából bármire.

Baszki csak szerintem irtózatosan vérszegény a magyar könyvkiadások igényessége (designt illetõen)? Annyira lelombozó, hogy találok egy marha jó angol kiadást, és itthon meg vagy valami antikvár, sárga kopottat dob fel, vagy valami tankönyveket megszégyenítõ és még annál is kevésbé csábító mocskot dobni, persze ne a borítóról ítéljük meg, de azért baszki nemár, miért nem tudnak 1-2 díszkiadást, vagy tényleg igényes borítótervet rárakni? - picsogás vége

Ha angolul olvasol, akkor Aubrin-Maturey sorozat (Master and Commander film alapja).

Pronyó kalandregényekért meg ajánlom Clive Cusslert (õ van magyarul is), meg a Lincoln Child - Douglas Preston páros könyveit (lényegesen minõségibb könyveket tolnak, mint Dan Brown).

James Clavell esetleg, ha távol-keleti kalandozás is érdekel.

Annyira nem jó a kalandregény-felhozatal, mondjuk nem is nagyon olvastam sokat. Crichton jó még, de õ nem konzisztensen kalandregényes, meg Wilbur Smith, õ meg nagyon nyálas-romantikus.

[getro2]

lovecrafttõl mit-hogyan érdemes magyarul? honnan kezdjek neki? és fõleg, mennyire öregedett jól a stílusa? valamiért beugrott, hogy régóta halogatom már, és lenne is rá idõm mostanában, bocsánat, ha nagyon triviális kérdésekkel jövök :D

[tenderlumpling]

lovecrafttõl mit-hogyan érdemes magyarul? honnan kezdjek neki? és fõleg, mennyire öregedett jól a stílusa? valamiért beugrott, hogy régóta halogatom már, és lenne is rá idõm mostanában, bocsánat, ha nagyon triviális kérdésekkel jövök :D

A legjobb, ha a Howard Phillips Lovecraft összes mûvei I-III-mal kezded.

Mûveinek színvonala, erõltetettsége teljesen egyenetlenül oszlik el egyébként, tehát mindhárom hazai kötetben lesznek elviselhetetlenül rosszak és zseniálisak is, persze a legvégén mindig ízlés kérdése lesz.

Lovecraft már a saját korában elavult stílusban írt, nagyon barokkosan, nagyon dark a köbön, és érdekes módon, míg mindenki Cthulhu és társaira van rákattanva, szerintem olyankor volt igazán zseniális, amikor nem mítoszteremtõ novellákat írt (A kép a házban, A szörnyû öregember, A kívülálló, Erich Zann muzsikája, Az Ünnep stb.). Persze a Cthulhu hívása ettõl még nagyon is az erõsebb elbeszélései közé tartozik.

Mivel nem nagy életmûrõl beszélünk (2000 oldal körül max), hamar végezni lehet vele. Kerüld a régebbi kiadásokat (mármint a Szukits-gyûjtemény elõttieket), mert sok a Derleth-hamisítvány és a rossz fordítás).

És amúgy jókor lépsz be az érdeklõdésbe, mert a "Lovecraft-környéki írók" életmûvét is fokozatosan hozzák be Kornyáék (Clark Ashton Smith, M. R. James egész jól áll, Robert W. Chambers már régóta van, de lesz egy Carcosa-antológia is hamarosan).

Ha külföldi / e-könyves forrásokban elmerülnél, tudok dobni pár jóféle .mobit (antológiák, életrajz), de elõbb tényleg a gyûjteményes köteteket nézd át (esetleg a Legjobb mûvei nevû válogatást, bár az is egy szubjektív gyûjtés).

[getro2]

köszi, így fogok haladni. külön tetszik, hogy így egyben, ilyen egyszerûen meg lehet szerezni mindent, és nem kell össze-vissza vadászgatni, meg ez az életmû se hosszú egyáltalán (bár abban még egyáltalán nem vagyok biztos, hogy ez pozitívumként fog lecsapódni az utolsó oldalak után). bár itt tartanánk már dan simmonsnál is :D

[getro2]

michel houellebecq - elemi részecskék

ennek már vége, de gondoltam, nem osztom ketté a kommentet. hát nem mindennap élmény volt, meglepõ módon kicsit megállja helyét a béna pr dumaként ható "európai psycho" jelzõ is, mondjuk ez annál jóval szaggatottabb, érzékenyebb, és csak ritkán követel ki magának akkora figyelmet, mint az.

scott lynch - locke lamora hazugságai

csak az elsõ 20-30 oldalt olvastam el eddig, a stílusa nagyon rendben van, nincsenek túlhúzva a párbeszédek, leírások, a visszafogott humor is mûködik, de persze még minden változhat.

[tenderlumpling]

Az elmúlt pár hónapban a PS javára károsodott az olvasás, meg egy kicsit túl is adagoltam magam Moorcock-kal, de...

Stephen King: Minden sötét, csillag sehol

Tegnap kezdtem el az elsõ kisregényt, és teljesen berántott. A vicc, hogy semmi eredeti nincs a sztoriban, legalábbis annak komponenseiben, de King még mindig nagyon, nagyon tud. Prózája eleven, egyenes, elegáns. Vissza is tér a klasszikus King-vonalhoz. Remélem, a többi is hasonlóan színvonalas.

[tenderlumpling]

The Martian

Igen jó techno-thriller / survivor sztori, ajánlom, mielõtt Ridley Scott elbhassza.

[JoeJoeJoe]

Ebbe a Marslakó címû könyvbe többször belefutottam az utóbbi idõben. Felírom a listára, majd "figyelemmel fogom kísérni a pályafutását" (= itt született véleményeket róla).

Amúgy:

Rejtõ Jenõ: A megkerült cirkáló.

Tegnap kezdtem el és már az elsõ fejezet olyan abszurd volt, hogy véletlenül elolvastam még nyolcat :D . Az író humorát még mindig nagyon imádom, a fõszereplõi gazemberek, de olyan természetességgel beszélnek a tetteikrõl, mintha mi sem lenne természetesebb és mindegyik olyan emberi. Kivéve Piszkos Fredet. A fajtájáról még a sokat látott és helyesírásban verhetetlen Don Fülig st. Jamesnek sincs ötlete. De ha a fajtája beazonosíthatatlan is, egyértelmûen õ a kedvencem. Mert az öreg kavar és kavar és olvasó legyen a talpán, aki kitalálja, hogy mit is forral.

Imádom! Egy kis felvilágosítást kérek: csak a cirkáló quadrológiában kerül elõ az öreg "my old Piszkos", vagy más regényekben is feltûnik?

Jane Eyre:

Fogalmam sincs mi a mûfaja, vagy mirõl fog szólni, egy ajánlott könyves listában akadtam rá, és gondoltam akkor olvasok már olyat is, amirõl nem tudok semmit elõzetesen. Eddig csak annyi történt, hogy a címszereplõ lány a mostoha anyunál lakik és utálják és menni akar iskolába. Ez... nem túl megragadó, mindenesetre a lánnyal szimpatizálok, szóval van motiváció a folytatásra. Na meg ha másért nem, akkor is elolvasom, mert kíváncsi vagyok mit zabálnak rajta :D

[tenderlumpling]

Jane Eyre:

mert kíváncsi vagyok mit zabálnak rajta :D

Kb. 150 éves elõ-feminista társadalommeditáció, különösebben ma már nem annyira érdekes. Ne azért olvass valamit, mert klasszikus, hanem azért, mert érdekel.

[JoeJoeJoe]

Kb. 150 éves elõ-feminista társadalommeditáció, különösebben ma már nem annyira érdekes. Ne azért olvass valamit, mert klasszikus, hanem azért, mert érdekel.

Félreértés ne essék: valóban azért adtam neki egy esélyt, mert valahol azt olvastam, hogy sok embernek nagyon tetszik, ám ennyi. Ha rájövök, hogy nem tetszik, akkor repül, mint a pinty.

Igazából most látásmód szélesítést próbálok, mert szeretnék kicsit elszakadni az SF és Fantasy-tól, amikkel tele a polc, szóval dúrom az ilyen toplistákat és aminek ígéretes a címe, vagy a tetszik rövid összefoglalója, annak adok egy esélyt.

Igazából ha már ez szóba került, megkérdeznélek titeket, hogy nektek mik voltak azok a könyvek, amik nagyon tetszettek? Bármilyen mûfajban. Az, hogy régi nem gond. :)

[tenderlumpling]

Félreértés ne essék: valóban azért adtam neki egy esélyt, mert valahol azt olvastam, hogy sok embernek nagyon tetszik, ám ennyi. Ha rájövök, hogy nem tetszik, akkor repül, mint a pinty.

Igazából most látásmód szélesítést próbálok, mert szeretnék kicsit elszakadni az SF és Fantasy-tól, amikkel tele a polc, szóval dúrom az ilyen toplistákat és aminek ígéretes a címe, vagy a tetszik rövid összefoglalója, annak adok egy esélyt.

Igazából ha már ez szóba került, megkérdeznélek titeket, hogy nektek mik voltak azok a könyvek, amik nagyon tetszettek? Bármilyen műfajban. Az, hogy régi nem gond. :)

Teljesen rendben van, amit mondasz, de a látásmód szélesítése nem úgy zajlik, hogy elugrasz a szeretteidtől akkorát, hogy sose találsz haza (illetve ilyesmit nagyon olvasottként esetleg be lehet vállalni, de mindig tudd, mit miért olvasol). Ezzel az lesz, hogy találsz egy nagyon jó klasszikust, és nem fog tetszeni, mert nem érted, miért olvasod, pedig lehet, hogy eljutnál hozzá idővel, és akkor tetszene.

A Jane Eyre-ig is eljut az ember, ahogy Freud, Marx, Darwin műveihez is a kedvenceitől, ha tudja, hogy mi is okozta neki a kedvenc könyveiben az abszolút élményeket, és lépésenként visszafejti, honnan erednek. (Legalábbis nekem így nagyobb az élmény, organikusan kiépíteni a lépcsőket).

Szóval... mondd, milyen témák érdekelnek (gender, társadalmi mozgalmak, elnyomás, rasszizmus, tömegmészárlás, szerelem, kaland, politikai ármány, akármi), és rajzolok egy vonalat a legfontosabb művek között a maiaktól egészen visszafelé 200 évig, amennyire tőlem telik.

[getro2]

Félreértés ne essék: valóban azért adtam neki egy esélyt, mert valahol azt olvastam, hogy sok embernek nagyon tetszik, ám ennyi. Ha rájövök, hogy nem tetszik, akkor repül, mint a pinty.

Igazából most látásmód szélesítést próbálok, mert szeretnék kicsit elszakadni az SF és Fantasy-tól, amikkel tele a polc, szóval dúrom az ilyen toplistákat és aminek ígéretes a címe, vagy a tetszik rövid összefoglalója, annak adok egy esélyt.

Igazából ha már ez szóba került, megkérdeznélek titeket, hogy nektek mik voltak azok a könyvek, amik nagyon tetszettek? Bármilyen műfajban. Az, hogy régi nem gond. :)

hát én a helyedben a huszadik századnál hátrébb biztos nem mennék, első körben legalábbis. persze szuper rácsodálkozni hogy milyen formabontó gondolatai vagy stílusbeli újításai voltak ennek meg ennek az írónak, de ezek az ötletek azért többnyire mára elég elavultak, másrészt a nyelvezet is nyögvenyelős, modoros sok esetben. mondjuk ezek szerintem neked se új meglátások, ha visszagondolsz például a gimis kötelezőkre.

nem vagyok nagy expert szépirodalomban, ők eléggé bejöttek eddig: kurt vonnegut, murakami haruki, bret ellis. ha bölcsészeknél akarsz felvágni: krasznahorkai, pynchon, joyce.

[JoeJoeJoe]

Teljesen rendben van, amit mondasz, de a látásmód szélesítése nem úgy zajlik, hogy elugrasz a szeretteidtől akkorát, hogy sose találsz haza (illetve ilyesmit nagyon olvasottként esetleg be lehet vállalni, de mindig tudd, mit miért olvasol). Ezzel az lesz, hogy találsz egy nagyon jó klasszikust, és nem fog tetszeni, mert nem érted, miért olvasod, pedig lehet, hogy eljutnál hozzá idővel, és akkor tetszene.

A Jane Eyre-ig is eljut az ember, ahogy Freud, Marx, Darwin műveihez is a kedvenceitől, ha tudja, hogy mi is okozta neki a kedvenc könyveiben az abszolút élményeket, és lépésenként visszafejti, honnan erednek. (Legalábbis nekem így nagyobb az élmény, organikusan kiépíteni a lépcsőket).

Szóval... mondd, milyen témák érdekelnek (gender, társadalmi mozgalmak, elnyomás, rasszizmus, tömegmészárlás, szerelem, kaland, politikai ármány, akármi), és rajzolok egy vonalat a legfontosabb művek között a maiaktól egészen visszafelé 200 évig, amennyire tőlem telik.

Hmmm, tök logikus, amit mondasz és híve vagyok a fokozatosságnak, ám ez eddig olvasmányok terén sosem jutott eszembe. Szóval legyen valami tényező, ami összeköti a már olvasottakat az újjal és lehetőleg ez a tényező legyen az, ami miatt legjobban tetszett az adott mű. Oké, megköszönöm a segítségedet. Jó, legyen akkor kettő: egyfelől ki szeretnék próbálni valami szerelmes regényt, mert olyat még úgysem olvastam, illetve Noam Chomsky Amerikai kétszínűségről szóló előadásait átolvastam és azóta érdekel a politikai intrikák (vagy lehet régebbi "politika" is, amilyen a Jég és Tűz dalában van).

hát én a helyedben a huszadik századnál hátrébb biztos nem mennék, első körben legalábbis. persze szuper rácsodálkozni hogy milyen formabontó gondolatai vagy stílusbeli újításai voltak ennek meg ennek az írónak, de ezek az ötletek azért többnyire mára elég elavultak, másrészt a nyelvezet is nyögvenyelős, modoros sok esetben. mondjuk ezek szerintem neked se új meglátások, ha visszagondolsz például a gimis kötelezőkre.

nem vagyok nagy expert szépirodalomban, ők eléggé bejöttek eddig: kurt vonnegut, murakami haruki, bret ellis. ha bölcsészeknél akarsz felvágni: krasznahorkai, pynchon, joyce.

Köszi, hogy emlékeztettél erre a szép nevű ázsiai úrra, mert tőle is el akarom olvasni legalább a Kafka a tengerpartont, mert... hmm... mert csak van valami köze Kafkához :D (Kafkát szeretem. Hammingway és Tolsztoj mellett az egyetlen középiskolai kötelező, amit szerettem, az tőle volt). Akkor már csak a lépcső kell ide is :D

[tenderlumpling]

Hmmm, tök logikus, amit mondasz és híve vagyok a fokozatosságnak, ám ez eddig olvasmányok terén sosem jutott eszembe. Szóval legyen valami tényező, ami összeköti a már olvasottakat az újjal és lehetőleg ez a tényező legyen az, ami miatt legjobban tetszett az adott mű. Oké, megköszönöm a segítségedet. Jó, legyen akkor kettő: egyfelől ki szeretnék próbálni valami szerelmes regényt, mert olyat még úgysem olvastam, illetve Noam Chomsky Amerikai kétszínűségről szóló előadásait átolvastam és azóta érdekel a politikai intrikák (vagy lehet régebbi "politika" is, amilyen a Jég és Tűz dalában van).

Köszi, hogy emlékeztettél erre a szép nevű ázsiai úrra, mert tőle is el akarom olvasni legalább a Kafka a tengerpartont, mert... hmm... mert csak van valami köze Kafkához :D (Kafkát szeretem. Hammingway és Tolsztoj mellett az egyetlen középiskolai kötelező, amit szerettem, az tőle volt). Akkor már csak a lépcső kell ide is :D

"Szerelmes regény" is kicsit tág fogalom, de próbáljuk meg:

Romantikusabb:

- Alessandro Baricco: Selyem (rövid, de ütős)

- Jane Austen: Büszkeség és balítélet (Jane Eyre-korabeli, de szórakoztatóbb)

Bénázó srácos:

- Nick Hornby-tól bármi (Egy fiúról; Pop, csajok, satöbbi)

- Charles Bukowski: A kezdő

- Sue Townsend: Adrian Mole-könyvek

Szar házasságos:

- Raymond Carver novellái közül érdemes válogatni (ha már Hemingway tetszett)

- John Updike: Párok; Nyúlcipő

Lazább:

- Graham Greene: Brightoni szikla

Politikai:

- [Olvasol angolul?]

- Graham Greene: A csendes amerikai

-

Nincs köze Kafkához, de azért olvasd azt is.

[oFF.]

ha bírod a szürrealizmust, akkor szerelmes regénynek mehet még boris viantól a tajtékos napok.

vagy a time hump chronicles.

(#teamrodcocker)