Képregények 2.

[Iam_The_Ghost]

Szerintetek melyik a legjobb vagy a legismertebb amerikai horror képregény filmadaptáció? :rolleyes:

[grasslover]

Szerintetek melyik a legjobb vagy a legismertebb amerikai horror képregény filmadaptáció? :rolleyes:

Tisztán horror talán a From Hell.

De vegyített műfaji elemeket figyelembe véve a Hellboy. Magában hordozza a lovecraft-i iszonyattól való félelmet, a ponyva sci-fi/horror regények, 70-es évekbeli képregények és b-filmek összes sajátosságát - de persze egy kis superhero ízzel meg humorral. A két film is jól sikerült (inkább a második rész), szóval én tényleg erre szavaznék.

Talán említhető még a Spawn, ami szintén inkább superhero genre, de vér és belek, sötét árnyak, démonok, body horror, szívkitépés, férgek...persze ennek a filmes adaptálása kritikán aluli lett, de talán ismertebb mint mondjuk a From Hell.

Fordított adaptálás esetén (vagyis filmből képregény) népszerű volt az Aliens sorozat, vagy az X-Files is (mindkettő kezdeti Dark Horse kiadvány).

[Iam_The_Ghost]

Tisztán horror talán a From Hell.

De vegyített mûfaji elemeket figyelembe véve a Hellboy. Magában hordozza a lovecraft-i iszonyattól való félelmet, a ponyva sci-fi/horror regények, 70-es évekbeli képregények és b-filmek összes sajátosságát - de persze egy kis superhero ízzel meg humorral. A két film is jól sikerült (inkább a második rész), szóval én tényleg erre szavaznék.

Talán említhetõ még a Spawn, ami szintén inkább superhero genre, de vér és belek, sötét árnyak, démonok, body horror, szívkitépés, férgek...persze ennek a filmes adaptálása kritikán aluli lett, de talán ismertebb mint mondjuk a From Hell.

Fordított adaptálás esetén (vagyis filmbõl képregény) népszerû volt az Aliens sorozat, vagy az X-Files is (mindkettõ kezdeti Dark Horse kiadvány).

From Hell-t jópár évvel ezelõtt láttam, de nem igazán éreztem horrornak, nem is annyira tetszett.

Hellboy-on Én is gondolkoztam, de szeretnék elszakadni kicsit a szuperhõs mûfajtól a dolgozatomban.

Ezen az oldalon néztem a filmeket, itt a 30 Days of Night tûnt nyerõnek, csak éppen a képregényt nem ismerem. :unsure:

[grasslover]

From Hell-t jópár évvel ezelõtt láttam, de nem igazán éreztem horrornak, nem is annyira tetszett.

Hellboy-on Én is gondolkoztam, de szeretnék elszakadni kicsit a szuperhõs mûfajtól a dolgozatomban.

Ezen az oldalon néztem a filmeket, itt a 30 Days of Night tûnt nyerõnek, csak éppen a képregényt nem ismerem. :unsure:

Á, tényleg a 30 Days! Alapvetõen egy hosszúra nyúlt képregénysorozat, de érdemes az elsõ TPB-t beszerezni belõle (asszem 4 számból áll) - kb 1 óra alatt végzel vele. Nagyon érdekes cucc, minõségi vámpír horror. A rajzolás mondjuk nagyon mûvészi és sokaknak visszatetszést kelthet, de szerintem megéri próbálni...

Poén, hogy én meg a filmet nem láttam belõle xD

Ott van még a Crow: õ sem tisztán horror, de az erõs tragikum miatt abba sorolnám. Mûvészi értéket is tartalmaz, és a film is baromi jól sikerült.

Meg ugyancsak szuperhõs-véna, de a Blade is a vér miatt horrornak számít.

[Iam_The_Ghost]

Á, tényleg a 30 Days! Alapvetõen egy hosszúra nyúlt képregénysorozat, de érdemes az elsõ TPB-t beszerezni belõle (asszem 4 számból áll) - kb 1 óra alatt végzel vele. Nagyon érdekes cucc, minõségi vámpír horror. A rajzolás mondjuk nagyon mûvészi és sokaknak visszatetszést kelthet, de szerintem megéri próbálni...

Poén, hogy én meg a filmet nem láttam belõle xD

Ott van még a Crow: õ sem tisztán horror, de az erõs tragikum miatt abba sorolnám. Mûvészi értéket is tartalmaz, és a film is baromi jól sikerült.

Meg ugyancsak szuperhõs-véna, de a Blade is a vér miatt horrornak számít.

Uh, tényleg, Crow, nem is értem hogyan felejtkezhettem el róla. :rolleyes: Na akkor vagy ez vagy a 30 Days lesz, mindkettõt megnézem.

Blade is persze szóba jött, csak direkt olyan keresek, ami nem szuperhõs cucc, így is sajnos azokkal lesz tele a záródogám. :unsure:

Köszi a segítséget.

[grasslover]

Invincible #90

Lényeges elõrehaladás minimális történt (Bulletproof rástartolt Eve-re; Dinosaurus meglépett Markkal) - de bakker, ez a Thragg vs. Dinosaurus kb ütötte az eddigi összes superhero gore-t amit a sorozat felhozott :D. Meg is lepõdtem, mikor Dino' elõször csapott rá Thragg-ra, és láttam hogy vér fröcsög - mondom magamban: "ekkora hülyeséget már, hát viltrumi bõrt hogy tudna már átütni..." majd mikor tüzetesebben néztem a képet, akkor látom, hogy Dino' csökevényes karjának karmai leszakadtak, Thraggon meg csak a ruhán ejtett sebet...de amikor a fejét akarta kettéharapni és kitört az összes foga, meg szétnyitotta az állkapcsát, akkor már felrobbantam a túlcsorduló gore-ban :D.

Ami érdekelne, hogy mi van ilyenkor, ha Dino' visszavált emberi formára...? Gondolom instant death, így ilyen formában talán van esélye a túlélésre - a következõ szám borítója spoileresen elárul annyit, hogy valószínûleg nem kell még tõle búcsúzni.

[freezy]

Invincible #90

Lényeges elõrehaladás minimális történt (Bulletproof rástartolt Eve-re; Dinosaurus meglépett Markkal) - de bakker, ez a Thragg vs. Dinosaurus kb ütötte az eddigi összes superhero gore-t amit a sorozat felhozott :D. Meg is lepõdtem, mikor Dino' elõször csapott rá Thragg-ra, és láttam hogy vér fröcsög - mondom magamban: "ekkora hülyeséget már, hát viltrumi bõrt hogy tudna már átütni..." majd mikor tüzetesebben néztem a képet, akkor látom, hogy Dino' csökevényes karjának karmai leszakadtak, Thraggon meg csak a ruhán ejtett sebet...de amikor a fejét akarta kettéharapni és kitört az összes foga, meg szétnyitotta az állkapcsát, akkor már felrobbantam a túlcsorduló gore-ban :D.

Ami érdekelne, hogy mi van ilyenkor, ha Dino' visszavált emberi formára...? Gondolom instant death, így ilyen formában talán van esélye a túlélésre - a következõ szám borítója spoileresen elárul annyit, hogy valószínûleg nem kell még tõle búcsúzni.

Hehe,velem is pont ez volt..

nézem,hogy szétszakítja a ruháját és látok egy kis vérfröccsenést..aztán második rápillantásra vettem észre,hogy leszakadtak a karmai..felszisszentem rendesen. Aztán az utána kötvekezõ gorenál meg csak néztem.. : D Hiányzott már ez..régen volt ilyen véres szám.

[Iam_The_Ghost]

A felújított képen kívül van valami plusz jelenet vagy egyéb változás az 1978-as Superman film Blu-Ray vagy most kapható DVD változán?

[grasslover]

A felújított képen kívül van valami plusz jelenet vagy egyéb változás az 1978-as Superman film Blu-Ray vagy most kapható DVD változán?

Tudtommal nincs. Azt eléggé szentnek tekintik a filmesek, okkal :).

Ellenben a második részbõl van egy Richard Donner's Cut, azt mindenképp szerezd be, ha még nem láttad.

[Iam_The_Ghost]

Tudtommal nincs. Azt eléggé szentnek tekintik a filmesek, okkal :).

Ellenben a második részbõl van egy Richard Donner's Cut, azt mindenképp szerezd be, ha még nem láttad.

Oké, csak volt olyan rövid jelenet az elején, ami biztos nem volt benne régen (valaki egy kérpegényt lapozgat, miközben narrál), majd jött az, mikor Jor-El elküldi Zod-ékat a Fantom Zónába. Ez utóbbi teljesen úgy volt a fejemben, hogy a 2. rész elején van csak, így nincs is igazán funkciója ebben a filmben. Aztán a stáblista után láttam kiírva, hogy "next year Superman 2", szóval ennyire tudták már elõre, hogy jöhet a 2. rész is? :)

[BBalazs87]

Uh, tényleg, Crow, nem is értem hogyan felejtkezhettem el róla. :rolleyes: Na akkor vagy ez vagy a 30 Days lesz, mindkettõt megnézem.

Blade is persze szóba jött, csak direkt olyan keresek, ami nem szuperhõs cucc, így is sajnos azokkal lesz tele a záródogám. :unsure:

Köszi a segítséget.

Szerintem mindkét filmet érdemes megnézni, mert mindkettõ nagyon jó. A 30 Days film kicsit más mint a képregény (megtoldották pár jelenttel, mert a képregénybõl max. egy órás filmet lehetett volna csinálni). A Crow t nem olvastam, viszont a film abból is nagyon korrekt.

[Iam_The_Ghost]

Szerintem mindkét filmet érdemes megnézni, mert mindkettõ nagyon jó. A 30 Days film kicsit más mint a képregény (megtoldották pár jelenttel, mert a képregénybõl max. egy órás filmet lehetett volna csinálni). A Crow t nem olvastam, viszont a film abból is nagyon korrekt.

30 Days-t most olvasom, egész jó kis cucc, pedig különösebben nem vagyok oda a vámpíros-zombis témákért. :rolleyes:

Crow-t is persze megnézem, mert ahogy hallom elég nagy alapfilm és szégyen, hogy még nem láttam. <_<

[Ideniel]

Na, ez nagyon durva volt hét volt a friss megjelenések szempontjából...

-Batwing #8. Így utólag teljességgel felfoghatatlan, hogy miért nem láttam elõre a végsõ leleplezést. Akkora klisé, mint ide Fokváros, mégsem érzem úgy, hogy becsaptak volna, Judd Winick egyszerûen ennyire jó mesélõ. Batman és Batman & Robin mellett ez a legjobb cím a Batman line-ból.

-Swamp Thing #8: Mintha egy Hyeronymus Bosch festmény elevenedne meg a szemem láttára. Nem tudom, hogy ezek a figurák Marco Rudy vagy Scott Snyder agyszüleményei-e, de ha egy évvel korábban jön ki ez a sorozat, tuti beleveszem a szakdogámba (szörnyek ábrázolásáról írtam a vizuális mûvészetekben).

-Stormwatch #8: Jenny Quantum feltette Midnightert a szopórollerre, mellesleg teljesen jogosan. Nuff said.

-O.M.A.C. és JLI #8: minden jel arra mutat, hogy Kevin Kho a JLI-be kerül. Ha nem b@sszák el, még talán azt is sikerül megbocsátanom, hogy 7 szám után

kinyírták Gavrilt

.

-Animal Man #8: Most már hivatalosan is Maxine Baker a legimbább "kezdõ meta".

-Action Comics #8: nem is az arc befejezése az érdekes, hanem az epilógus leleplezése.

Clark Kent anonim forrása Lex Luthor? Az alteregó és a holnap embere legfõbb ellenlábasa ugyanazokra a célokra törekszik Metropolis jobbá tétele szempontjából, ráadásul ugyanazokkal az eszközökkel? Mindezt úgy, hogy Clark meglehet, tökéletesen tisztában van azzal, hogy kitõl is kapja a korrupciót leleplezõ infókat? WTF?!

-Supurbia #2: Született feleségek találkozása a Justice League-gel, meglepõen érdekfeszítõ végeredménnyel.

-Danger Club #1: A Földet védõ valamennyi hõsnek nyoma vész azután, hogy megpróbálnak feltartóztatni egy kozmikus inváziót, s a felelõsség a hátra maradt sidekick-ekre hárul. Lerágott csont, de valahogy mégis zseniális az elsõ szám felvezetése.

-Supreme: Prophet és Glory az Image Supreme-t támasztotta fel halottaiból, szórakoztató silver age retró-érzés Alan Moore tollából, elsõ ránézésre Erik Larsen rajzstílusában (C. Hamscher is besegített elvileg). Annyira nem volt meggyõzõ, mint a Glory és a Prophet, de csalódásnak semmiképpen sem nevezném.

-Chew #25: Major League Chew arc vége. Ha választhatnék egy olyan "alternatív" képregényt, amibõl tv-sorozatot csinálnának, akkor ez lenne az, s talán ez a történetszál lenne a legideálisabb az elsõ évadnak (olcsón kivitelezhetõ).

-Invincible #90: MIT AKAR DINOSAURUS? MIT? ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

-Boys #65: Garth Ennis egy kib@szott zseni. Ezerféleképpen le lehetett volna zárni a konfliktust, kábé minden arc más-más megoldást kínált, mégis sikerült megtalálni azt az egyet, amivel nem csak hû maradt a sorozat szellemiségéhez, de egyben tudta tartani a szatíra és autentikusság kettõsségét is. Tudom, sokakat soha sem sikerül majd meggyõzni arról, hogy ez a sorozat legalább olyan mérföldkõ a szuperhõs témát feldolgozó "meta-képregények" sorában, mint anno a Watchmen volt, köszönhetõen Ennis infantilis humorának és leküzdhetetlen gore-mániájának, de legalább bebizonyosodott, hogy nem kell Millar-i mélységekbe süllyedni ahhoz, hogy gyomorba vágó kérdésekre ne naiv ideológiákkal takaródzó, kitérõ válaszokat adjunk.

[grasslover]

Oké, csak volt olyan rövid jelenet az elején, ami biztos nem volt benne régen (valaki egy kérpegényt lapozgat, miközben narrál), majd jött az, mikor Jor-El elküldi Zod-ékat a Fantom Zónába. Ez utóbbi teljesen úgy volt a fejemben, hogy a 2. rész elején van csak, így nincs is igazán funkciója ebben a filmben. Aztán a stáblista után láttam kiírva, hogy "next year Superman 2", szóval ennyire tudták már elõre, hogy jöhet a 2. rész is? :)

Persze, hogy tudták, sõt egyszerre forgatták a két részt, csak elfogyott félúton a pénz és így egyszerre csak egyet mutattak be. Aztán mikor az utómunkálatok során a producerek és Donner összeszólalkoztak, akkor a rendezõt elküldték és jött új rendezõ. Ekkor újraforgattak egy csomó jelenetet a második részbõl és bejöttek az idiotizmusok is (bárgyú hangeffektek, a mítoszba be nem illõ elemek...stb).

Így visszagondolva, az elsõ Superman stábja elképesztõ mérföldkõ volt, azóta se szedtek össze ilyen stábot egyetlen szuperhõs film esetén:

- Richard Donner

- Mario Puzo

- John Williams

- Marlon Brando

- Gene Hackman

:rolleyes:

És mai szemmel se csúnyák az effektek. A Smallville-ben játszódó részek ma is teljesen vállalhatóak, a Fortress of Solitude elképesztõ gyönyörû...Metropolisban már vannak szájhúzós effektek, de ez is inkább kimerül a kissé idejétmúlt spandexben és a színválasztásban (talán túlzottan rikító kék és piros...de ennek is lehet magyarázata, Schuster és Siegel anno ugyanis a mexikói birkózók ruhájáról mintázták az S-suitot meg a kívül hordott alsógatyát, mert anno csak ezzel tudták elképzelni az "erõember" fogalmát). A story nagyon következetes az elsõ filmnél, mert nem elég, hogy okosan már felépítettek egy olyan univerzumot, amire egy teljes franchise-t húzhattak, de nagyon igényes humorral és elképesztõen ügyes drámával dobták fel az egész storyt - megelõlegezve a genre-nek, hogy már a silver age közepén erõs bronze age utalás található benne (a hõs bukása, emberi hibázása).

[Iam_The_Ghost]

A nagyszerû gárdához odatenném még Cristopher Reeve-t is, számomra mindig is Õ marad A Superman. :) Az effekteket nem tudom megítélni, egy felújított változatot néztem meg, így természetesen korhûek a speciális trükkök. Superman projektor elõtti vetítése persze így is megmosolyogtató, de a legkevésbé sem zavaró, szvsz baromi jól fest. :)

Superman ruhájához talán már túlságosan hozzászoktam, de Engem a legkevésbé sem zavart, nem is találtam kirívónak a környezetében.

A sztoriban mondjuk kicsit feloldatlannak találtam a végén, hogy Jor-El utasítása ellenére mégis beleavatkozott a történelem menetébe, végül nem volt súlya a döntésének, pedig azért ez elég nagy hatalom a kezében.

[Agent_Gabor]

Hellboy: The Chained Coffin tpb

Ez vajon azért ilyen hihetetlenül olcsó, mert már megjelent magyarul is? Komolyan nem tudom elhinni, hogy csak 2200 forint :D

[grasslover]

A sztoriban mondjuk kicsit feloldatlannak találtam a végén, hogy Jor-El utasítása ellenére mégis beleavatkozott a történelem menetébe, végül nem volt súlya a döntésének, pedig azért ez elég nagy hatalom a kezében.

Akkor lehet, hogy ezt a momentumot csak én éltem még nemrég akkora agyoncsapásnak...

Szerintem az a jelenet azt jelképezi, hogy Kal-El, a film során elbízta magát. A film elején el is hangzik valamelyik szülő szájából (talán Jonathan az, a halála előtt), hogy az egyik leggyarlóbb emberi tulajdonság a túlzott önbizalom. Ezt nem fogadja meg Superman, mert karba tett kézzel, mosolyogva intézi el a bamba rosszfiúkat, karcolás nélkül beveszi Luthor bűnbarlangját - aztán Lex mégis túljár az eszén, mert elbizakodott. Emiatt a hibája miatt nincs ideje megmenteni mindenkit, vagyis legfőképp Lois Lane-t. És mindezek ellenére Jor-El szavait semmibe véve beavatkozik - bár alapvetően akkor is beavatkozott, mikor úgy döntött, hogy felölti a szuperhős gúnyát és hősködni kezd - és a film végére megérti a sorsának következményeit: nem szabad túlzottan emberien viselkednie, mert így járhat.

A film attól lesz fajsúlyos, hogy a film elején meghaltak a krypton-i szülők és később Jonathan is - ez indítja el világot látni és később Metropolisba is - de akkor még nem tett semmit, nem volt képes megbirkózni a halállal. A Lois halálával beért a hős, megértette célját és viselkedésének korlátait, és ez a mozgatórugója abban, hogy most már el kell követnie mindent azért, hogy mindig a legjobb formáját nyújtsa. Ezt az idő visszapörgetést értelmezhetjük annak, hogy elbukott, de a saját hibáját kijavítva helyrehozza a dolgokat.

Egyértelmű a bibliai hasonlat is: Jor-El/Isten az emberek közé engedi fiát akinek nagyobb hatalma van, az embereket tanítja (kissé idétlen szóviccek és szuperhős-ponyva kifigurázások, golden age korhűség), az emberek eltapossák (tüskekorona, keresztrefestítés=kryptonitnyaklánc), de megváltást hoz. Azt sem szabad elfelejteni, hogy csak a Bronze Age idején/végén, a Crisis on Infinite Earth után, John Byrne bábáskodása, a Superman v2 idején lett konkrétan körülírva Superman képességeinek határa, addig igazából csak egy olyan hatalmas képességekkel megáldott lény volt, aki bármiből izzadságmentesen ki tudott mászni, a jó képviselője. A Superman film pedig még jócskán a bronzkor előtt készült, emiatt is érezni rajta a golden age bugyutaságokat, comic strip poénokkal, túlzásokkal együtt. És mégis ott van benne a Bronze Age sajátja, vagyis az emberi hibákkal rendelkező hős, a bukás, a hiba.

[Ideniel]

A héten jelent meg a Saga #2. Aki egy kicsit is szereti a képregényeket, annak kötelezõvé tenném a sorozat követését, Vaughan zseniális a világépítésben. Nem egyszerû scifi-fantasy elegyítésrõl van szó, ez jóval túlmutat annál.

További említésre méltó megjelenések:

Batgirl #8: Gail Simone végre megtalálta a hangját! A hetedik szám csak a végsõ cliffhangerrel villantotta fel ennek lehetõségét, ám itt már végre sikerült teljes egészében bekapcsolni a rebootolt kontinuitásba a sorozatot, azon túlmenõen persze, hogy Babs eddig is állandóan a kerekesszékben töltött három sanyarú évérõl rinyált. Mit ne mondjak, ideje volt.

Green Lantern #8: Geoff Johns tovább folytatja a jól bevált formulát, nevezetesen félresöpörve az érdemi expozíció minden lehetõségét, Hal Jordan karaktere révén vágtat a rejtély megoldása, jelen esetben az Indigó törzs szándékai felé, aztán ahol éppen elfogy a 24 oldal, ott iktatja be a cliffhangert, ami miatt muszáj lesz végigolvasnod a következõ számot is. Egyeseknek ez az idegeire megy, én viszont, aki majd 6 évnyi Green Lanternt olvastam el úgy, hogy nem kellett hónapról-hónapra várnom a következõ megjelenésre, baromira tudom értékelni, hogy a szerzõ nem lenézõen közelít az olvasó felé, állandóan megszakítva a cselekményt adott esetben teljesen érdektelen szájbarágókkal.

Mister Terrific #8: Csak azért olvastam el ezt a számot, mert baromira érdekelt, hogy a DC mit is szándékozik tenni Mr. T-vel azok után, hogy 8 szám után elkaszálták a saját sorozatát. Elõre borítékoltam, hogy valamiképpen az Earth 2 címekhez kapcsolják majd - így legyen ötösöm a lottón. Egyik szemem sír, a másik nevet: egyrészt örülök, hogy a karakter nem vész el a süllyesztõben, továbbá nosztalgiával viseltetek a legutóbbi JSA runnal kapcsolatban, viszont egy rebootnak pont a megújulásról kellene szólnia, nem pedig a régi status quohoz való merev ragaszkodásról.

America's Got Powers: Holy shit, this is awesome. Jonathan Ross az egyik legnívósabb tévés személyiség a BBC-nél, de nem gondoltam volna, hogy ennyire jó író. Úgy értem sikerült egy elsõ hallásra totálisan bugyutának tûnõ koncepcióból egy eszméletlenül jó elsõ számot kerekítenie. Dióhéjban: egy napon San Francisco egén megjelenik egy rejtélyes kristály, ami egy óriási energiasugárral a hatáskörében tartózkodó valamennyi terhes nõnél elindítja a szülést, s valamennyi gyermek egészségesen, sõt mi több, különbözõ különleges képességekkel jön a világra. Pár évvel késõbb a serdülõkorba lépõ kölykök egész Amerikát megrengetõ lázadásba kezdenek az õket érõ atrocitások miatt, válaszul a kormány egy elkülönítõ táborba zárja õket, ami lassacskán egy gigászi szórakoztatóipari központtá alakul át. A kölykök egy valóságshow keretében azért versengenek egymással, hogy egy egyelõre homályos céllal mûködõ elitcsapatba kerüljenek, a viadalt pedig az egész világon közvetítik. Fõhõsünk az egyetlen kölyök a titokzatos napon születettek közül, aki látszólag semmiféle különleges képességgel nem rendelkezik.

Glory #25: Na így kell rebootolni egy sorozatot! Az ég egy adta világon semmit sem tudtam ezelõtt Glory-ról, mégis ezzel a három számmal a) sikerült berántani, B) megismertettek az alapkoncepcióval, c) megmutatták hogy hosszú távon mire is számíthatok. Ez a szám amolyan álomba foglalt prófécia, ami amellett, hogy zseniálisan disztopikus jövõképet fest, megismertet minket az új karakter, Riley szerepével az elkövetkezõ eseményekben. A Prophet után ez a kedvencem az Image újjáélesztett sorozatai közül.

[aluminiumtrioxid]

...általában nem vagyok annyira oda Ennis agybajaiért, de a Son of Man arc (Hellblazer) a legszórakoztatóbb sztorik egyike, amivel képregényformátumban valaha találkoztam. Just sayin'.

[Ideniel]

...általában nem vagyok annyira oda Ennis agybajaiért, de a Son of Man arc (Hellblazer) a legszórakoztatóbb sztorik egyike, amivel képregényformátumban valaha találkoztam. Just sayin'.

Nemrég fejeztem Ennis elsõ arc-ját, a Dangerous Habits-et. Megpróbálok idõrendben haladni, már amennyire ez a rengeteg, olykor a sztori szempontjából esszenciális vendégszereplések és limitált szériák/one shotok mellett emberileg lehetséges.

[grasslover]

Nemrég fejeztem Ennis első arc-ját, a Dangerous Habits-et. Megpróbálok időrendben haladni, már amennyire ez a rengeteg, olykor a sztori szempontjából esszenciális vendégszereplések és limitált szériák/one shotok mellett emberileg lehetséges.

Nekem a Dangerous Habits és a Damnation's Flame van meg tpb-ben a polcon...elég minőségi cuccok, de valamiért Hellblazert csak ezeket olvastam, meg a legelső story-t még Delano-tól... (ez és a Dangerous Habits ha jól emlékszem magyar verzióban fent volt a C4A-n, meg az első történet a Vertigo gyűjteményekben is benne volt)

Mennyire nehéz az angolja és mennyire lehet darálni? Mostanában nehezen ülök neki a hosszabb beszélgetésekkel tarkított cuccoknak, mert ha sok idegen szót találok bennük, baromira el tudja venni a kedvem, szótárazni meg még így bekészített netes szótárral is borzasztó lusta vagyok :D. Legutóbb a From Hell-t adtam fel három oldal után xD

[Ideniel]

Mennyire nehéz az angolja és mennyire lehet darálni? Mostanában nehezen ülök neki a hosszabb beszélgetésekkel tarkított cuccoknak, mert ha sok idegen szót találok bennük, baromira el tudja venni a kedvem, szótárazni meg még így bekészített netes szótárral is borzasztó lusta vagyok :D. Legutóbb a From Hell-t adtam fel három oldal után xD

Nem maga a nyelv nehéz, csupán az liverpooli/észak-londoni szleng, szófordulatok (Delano), no meg az alkalmi, dialektust kifejezõ fonetikus átiratok (Ennis) idõnként lassíthatják az olvasást, ám pár szám elteltével megszokható a dolog. A legrosszabb esetben is gyorsabban futottam át egy-egy számot, mint egy random amerikai képregényt a 70-es évekbõl.

Bizonyos idõközönként mindig akad valami idõ/dimenzióutazásos agyf@sz-kategóriájú jelenet, ami mellé LSD-trippekrõl készült beszámolókat idézõ narráció dukál, itt általában nem a nyelvezet jelenti a problémát, sokkal inkább a szövegezés formátuma: értelmes szövegként próbálnál olvasni egy kvázi szabad verset, jó hogy nem halad vele az ember.

[aluminiumtrioxid]

Én perpill az Azarello-korszak számait olvasgatom (illetve a mai délutánom ment el azzal, hogy Son of Man - Ellis - Azarello), és elég gyors szöveg. Amúgy elég radikálisan különböző stílust képviselnek, de már egy szerző különböző sztorijai is marha eltérőek tudnak lenni. A Son of Man pl. kb. a Transmet szintjén karikírozott stílussal bír (az embernek gyakran ugrik be a Wormwood), ami nagyon más, mint mondjuk amit a Dangerous Habitsben hozott. Utána jön ugye Ellis, akitől valami hasonlót vártam, de ehhez képest meglepően komolyan veszi magát; aztán meg Azarello, akitől egyelőre a Hard Time és a Good Intentions sztorikat sikerült letudni (ez kb. 11 szám). Eddig ő a kedvencem a kendőzetlen brutalitásával és a minimálisra szorított okkult vonallal.

[Ideniel]

Sok egyéb mellett most olvasom a Tom Strong képregényeket is Alan Moore-tól, most fejeztem be a háromrészes Tom Stone arcot (20-22). Sok párhuzamos dimenziót felhasználó sztorihoz volt már szerencsém, de ez volt az egyik leginkább szíven ütõ mind közül, ráadásul totálisan új perspektívába helyezi Tom Strong "valóságát".

Õszintén szólva baromira hiányzik ez a fajta retrofuturisztikus légkör a mai képregényekbõl.

[kaszman1]

Pár napja szereztem be EZT. Komolyan olyan képregények vannak benne, amikrõl a Marvel-DC párostól bemgyepesedett látásmódom miatt nem is hallottam.

Már jópárat kinéztem magamnak és akkor jöhet a kultúrálódás.

Így hirtelen:

The Minotaurs Tale, Bone, Marie Gabrielle, The Sandman sorozat, Signal to Noise, jópár Hellblazer, Preacher: Gone to Texas, Marvel Zombies, Adventures in a rifle brigade, stb

Lesz olvasnivalóm az már biztos. A felsoroltak közül is jó ha 1-2 címmel találkoztam eddig élõben. A többirõl jóformán nem is hallottam -_- Legfõbb ideje a pótlásnak B)