Vélemények a 2012. márciusi lapszámról

[SkyBird]

Pontosan. A nagy felbontáshoz kellett a nagyobb kapacitású akku.

Ráadásul írtak olyat, hogy erõsebb háttérvilágítás kell több leddel, mert a sûrûbb pixelek vezérlése jobban leárnyékol.

Azután meg a kijelzõt végül a rivális és perelt Samsung gyártja, mert másik két neves cég nem tudta a kívánt minõségben gyártani.

A Samsung mint cég vagy márka szerintem nem rossz. Nincs mindenben a topon persze, és széles termékskálája van az olcsótól a drágábbakig.

KGigi rossz tapasztalata is inkább pechszéria, minthogy ebbõl általánosítani lehessen.

Máshol meg azt olvasom, hogy egyeseknek a WD vinyói adják be a kulcsot. Ilyen bármely céggel elõfordul.

[petzolkri]

Greene: hát beletrafáltál, a mindennapi net pont az, vagy valami net guru vagy, vagy nyomozó?

 

Balázs: szomorú, akkor ezért nem hallok AKAI-ról, régen nagy márka volt.

 

Az LG meg a Goldstar márka. http://mobilarena.hu/teszt/lg_kp_100_happy...g/bevezeto.html

[KGigi]

A moderátorok látják a felhasználók IP-jét, a többit majd Greene elmondja

[payskin]

Az Apple bejelentette, hogy múlt péntek óta 3 millió orvos és nyomdász döntött úgy, hogy haladéktalanul iPad3-ra van szüksége.

 

Ismét elnézést kérek az arcátlanságomért.

[petzolkri]

[payskin]

Minek örülünk?

[petzolkri]

Annak , hogy 3 millió embernek ipad3 kell. És annak, hogy jön a következő magazin.

[payskin]

Igazad van, be is akartam tenni ezt a videót a hazai orvosok és nyomdászok múlt pénteki összejövetelérõl a Duna Plazában:

 

http://vimeo.com/39287724

[petzolkri]

Hm lehet a csajok miatt olyan sikeres ez az ipod3?

[Pjotr]

Egyik másik hosztesz csajért kiadnék ennyi pénzt, de iPad 3-ra sose.

[petzolkri]

A kutatások is ezt igazolják, nagy a nõhatás:

[1933]

Kedves Balázs!

Szánom-bánom, de csak ma mentem vissza elolvasni az elõzményeket (2012.03.12. 17:17 észrevételed).

Hát ahogy így utólag elolvastam amit írtál Balázs, kénytelen vagyok fejet hajtani, de azt hiszem igencsak közel lakunk egymáshoz.

Abból kifolyólag, hogy a jelenlegi anyagi lehetõségeim korlátozottak (mert a tisztelt nagyérdemûnek nincs pénze arra, hogy megfizesse a fordítási költségeket, még az én igen csökkentett tarifám mellett is) és csak a nyugdíjból élek, hajdani életszínvonalam megszûnvén, bizony a fogamhoz kell vernem a garast és ahogy körülnézek kis hazánkban erõsen beszûkültnek tûnik a vásárlóerõ, ahogy azt fentebb írtam.

 

A világért sem azt akarom mondani, hogy az egész világon ilyen mostohák a keresetek, mert például a Görögöknél is az volt a baj, hogy "vigyáztak a vásárlóerõ fenntartására", s ennek meg is volt az "eredménye".

 

Azt is tudom, hogy a nagy cégek nem a magyarországi piacon fogják realizálni extraprofitjukat. De azért máshol sincsenek csak tejjel-mézzel töltött folyók és fejedelmi fizetések, bár kétségtelen az, hogy elég sokan vannak azok, akik hozzá tudnak járulni egy-egy termék kitermelje a várt hasznot.

 

Csodás a csatolt kép és csak majd akkor esek hanyatt, ha a kép alá az lesz írva, hogy a magyarországi újságíró iskolában készült a felvétel, amin a sok "almás" laptop látható!!!

 

Arra viszont igencsak kíváncsi volnék, hogy a hazai fizetések színvonala mellett, hogy sikerült azt a sok okos telefont a hazai piacon eladni? Hátha én is meg tudnám engedni magamnak! No ezt nem gondolom komolyan, mert nincs rá szükségem, otthonülõ természetem és igen gyors, széles sávú, otthoni, Internet kapcsolatom mellett. Megjegyzem, hogy nem vagyok ott a Facebook-on, sok-sok barátom van, akiket nem teszek ki sem a kirakatba, sem a kellemetlenségeknek, s ha meg akarok valakivel osztani valamit, azt nem a falitáblára teszem ki, hanem szépen, személyre szólóan, elküldjük egymásnak, megadva a módját és a tiszteletet, amit a barátaimmal együtt egymásnak így is kifejezünk! Nem vagyok magamutogató és itt a fórumon is azért veszek részt, mert barátok között érzem magam!

 

[payskin]

Igen, csodálkoztam is, hogy nem reagáltál, azt hittem, megsértõdtél. Kár lett volna, de szerencsére nem.

 

Nézd, én azt gondolom, hogy a hazai viszonyokhoz képest nem keresek rosszul (bár azon elcsodálkoztam, hogy mennyi a magyar átlagkereset -- 210 ezer forint!), de nekem sincs pénzem arra, hogy iPad3-at, iPhone-t vagy Apple gépet vegyek magamnak. Más kérdés, hogy nincs is rá szükségem, és ha volna sem vennék.

 

De ez a tény nem homályosítja el éleslátásomat abban a tekintetben, hogy látom, hallom és érzékelem, hogy sokaknak van ennyi pénze, és erre költik. Örüljenek neki, nekem ettõl nem lesz sem jobb, sem rosszabb az életem. Nem irigylem õket, nem utálom õket (pedig ez jó magyar szokás). Azokon kicsit mosolygok, akik ténylegesen elmennek sorba állni a hazai megjelenés elõtt, de a közvetlen baráti körömben van az ország elsõ iPhone 3GS tulajdonosa, úgyhogy nincs bennem igazi ellenérzés.

 

Látni kell, hogy manapság az Apple az elsõ számú informatikai cég, nagyon népszerû és nagyon drága termékei vannak. És hála istennek sokan megengedhetik maguknak itthon is, hogy megvegyék. Nekik szól a Mac rovat a PC Worldben.

[KGigi]

@1933

Elõfizetés és hûségnyilatkozat mellett bagóért kapsz használható, bár szolgáltatófüggõ okostelefont. Ha bevállalod a havi részleteket, iPhone is baráti áron beszerezhetõ. Persze ha utána összeveted az alap készülék árát azzal, amit ténylegesen kifizettél érte, az már kevésbé barátságos De hülye a magyar, telefont és plazmatévét is részletre vesz, ezzel valamikor dupla árat kifizetve, ahelyett, hogy gyûjtene pár hónapig.

[payskin]

Az egész világon mindenhol ugyanígy van. Nem ettől hülye az ember, hanem attól, hogy nem érti, mit jelent a "részlet" és hogy azt innentől n évig fizetni kell minden hónapban.

[Dávid Csaba]

Nem veszünk semmit sem részletre (egy kivétellel: lakás), de a saját bőrünkön figyeltük meg, hogy mennyire nehéz és lemondásokkal teli, sőt, időnként megalázó a spórolás. Nem csak azért, mert a fizetésünk messze nem éri el a magyar átlagnak nevezett szintet, hanem mert mindig közbejön valami nem tervezett, nem tervezhető gond. Két gyerekkel elég kiszámíthatatlan az élet.

 

Ráadásul ilyenkor mindig belefutunk egy csábító akcióba, amikor valami olyasmit adnak olcsóbban bizonyos ideig, amit már szintén kinézetünk, hogy majd az lesz az ezt követő spórolás célja. Ilyenkor nem csak hogy nehéz ellenállni, s elgondolkodni a fontossági sorrenden, de fel is megy kissé mindkettőnkben a pumpa. De ugyanez igaz akkor is, ha nem közös, hanem csak önös a cél.

 

Nem azt mondom, hogy megértem azokat, akik luxuscikkekre vesznek fel hitelt, vagy ezek miatt mennek bele részletfizetésbe, de értem, hogy úgy érzik, az életnek nevezett katyvaszból ők is szeretnének egy kis bónuszt kihasítani maguknak. Igen, hülye a magyar (meg a többi náció is), de ez is csak egy, a gyarlóságok végtelen listájáról. Nem számol utána, vagy ha meg is teszi, kevesebbet nyom a latban az, hogy többet fizet ki végül, mint az, hogy megszerezte azt, amire áhítozott.

 

Ha van az internetnek hátránya, akkor az (igaz, kissé lazábban, de) épp ehhez kapcsolódik. Vegyük a mostani helyzetemet: szeretnék egy új monitort. Körbekukkantok a nagyobb és/vagy ajánlott webshopokban, fórumokon és eldöntöm, hogy a az adott pénzkeretből melyikre fájna leginkább a fogam. Aztán megnézem a helyi kiskerekben az árlistát és arra jutok, hogy minimum 10%-kal drágábbak, mint a netes üzlet. Persze, ha webshophoz még hozzáadom, hogy futárdíj, esetleges plusz garancia... stb., akkor már közelítem a helyi árakat, de még mindig van némi, vagy akár nem is oly kis különbség.

 

S ilyenkor jön a kérdés: megéri az olcsóbb, de ügyintézés szempontjából rugalmatlanabb és arctalanabb netes rendelés, vagy maradjak a jól ismert kis üzletnél és eladónál, akinek nem kell hosszasan, telefonban bizonygatnom, hogy a termék valóban hibás (majd megint futárt fizetnem), mert csak megkérdi, hogy mi baja a cuccnak és már veszi is át gariztatni. Igaz, mindezt drágábban. Az emberek közti bizalmat ki lehet fejezni pénzben? Ugyanakkor miért fizessek többet egy termékért, ha olcsóbban is megkaphatom, ráadásul koránt sem biztos, hogy garanciális gondjaim lesznek, s a különbözetet már a következő célra tehetném félre?!

 

S mindezt csak amiatt az abszolút emberi gyengeség miatt, hogy szeretnék egy új monitort, s mielőtt választanék, körbejárom mindenhonnan a kérdést, majd épp emiatt nem tudok jószívvel dönteni. Nah, ez a hülyeség!

 

Aki pedig megengedheti magának, hogy Apple, vagy bármilyen más, drágábbnak számító terméket vegyen magának, használja egészséggel! Hülyének én is hülye vagyok, de az irigység bélyegét (remélem) nem lehet rám sütni.

[KGigi]

Balázs, persze, másutt is vannak ilyenek, de nálunk valahogy nagyon elszaladt a ló. Hitelt akkor érdemes felvenni, ha az így kapott pénzt befektetjük. Ez lehet akár egy lakás is. De olyan dologra hitelt felvenni, aminek az értéke biztosan csökkenni fog, vagy egyáltalán nincsen (autó, mobiltelefon, televízió, nyaralás stb.) simán hülyeség. Vannak persze kivételek, de ezekbõl nagyon kevés van. Pl. léteznek olyan áruházak, ahol a magyar pénztárcához igazodva kamatmentes hiteleket kínálnak, csak hogy vigyék pl. a televíziókat. De ez nagyon ritka. Vagy például nyaralás kapcsán mi is döntéshelyzetben voltunk, és úgy döntöttünk, hogy elmegyünk addig nyaralni, amíg még édesanyám egészségügyi állapota megengedi. Az esetek többségében nem errõl van szó.

[payskin]

Nem teljesen értek egyet. Tegyük fel, hogy meggondolom magam, és mégis okvetlen kell nekem egy iPhone4. Nyilván nem fogom megvenni egyben az egészet 200+ ezer forintért, nem is tudnám. Részletre fogom megvenni, és lehet, hogy a 24 hűséghónap alatt többet fizetek, mintha egybe vettem volna meg, de ezt számomra könnyen megfizethető, kis összegekben teszem, míg egy összegben valószínűleg sosem tudtam volna megvenni.

 

Egyébként épp a múlt héten böngészgettem a hardvereket, hogy miből kéne új a gépbe, és simán előfordulhat, hogy azokat is részletre fogom megvenni. Sokkal kevésbé fáj a több hónapos kisebb "érvágás", mint egy egy összegű nagy kifizetés.

 

Szerintem nincs baj ezzel a konstrukcióval, ha az ember tudja, hogy meddig nyújtózkodhat.

 

Csaba, beszéljünk monitor-ügyben, én épp gondolkodom azon, hogy lecserélem a 22"-os full HD-s BenQ monitoromat. Semmi baja nincs, csak VGA csatlakozós.

[petzolkri]

Mindkét megoldás lemondással jár. Az egyben fizetve és a részletekben. Sajnos a fizetések ott vannak, hogy örüljünk a számlákra és kosztra jut. A baj itt az, hogy tervezni nem lehet egy munkahelyen sem. Kiszámíthatatlan. Ebbõl adódóan nem is lesz olyan, hogy pl. egy sima gépfelújítás, vagy bármi egyéb vásárlás csak úgy lazán megengedhetõ lenne az átlagpolgárnak. Egy biztos, hogy sok az állástalan polgár.

[KGigi]

Balázs, tudom, hogy ez is működőképes, de akkor sem tartom követendőnek. Én abból indulok ki, hogy nem tartom nullán a megtakarításaim. Ezt most, diákként is így csinálom. Tartalékolok arra, hogyha véletlenül csillapíthatatlan vágyat éreznék egy telefonra, vagy esetleg tönkre menne a videokártyám. Akkor utána ezt a keretet töltöm fel, kvázi magamnak törlesztek kis összegekben. Természetesen nem lenne most egyben 200 ezer forintom. De nem is lesz iPhone-om. Egyszerűen arról van szó, hogy megtanultam addig nyújtózkodni, amíg a takaróm ér, és lemondani arról, amit nem engedhetek meg magamnak, bármennyire is ne így szeretném.

[Greene]

Álljunk meg egy szóra! Az Apple cuccok nem drágák. Mi keresünk keveset. Az egyik kollégám, aki csoportvezető volt, most Angliában dolgozik jóval többért, raktárosként. 1200 fontból (majdnem minimálbér) kicsit közelebbinek tűnik az 500 fontos iPhone 4S, mint 210 ezer forintos átlagbérből a 193 ezer forintos.

Nekem van iPhoneom, és iPad 1-em is (használtan vettem olcsón, mert 140-ért ott rohadjon meg a kirakatban). Sőt Apple TV-m is (az kifejezetten olcsó). Nagyon jól működnek együtt. Szeretem, hogy nem kell hekkelgessek rajta semmit, hanem működik. Itthon hypeolva van, de az USA-ban és Nyugat-Európában teljesen természetes, hogy minden második ember iPhone-nal szaladgál, mert tényleg egy jó eszköz. A sorokon én is csak röhögni tudok. Édesapámék még banánért álltak sorba, a mostani fiatalok meg iCuccért. Karácsonykor meg LCD tévéért (ez utóbbi a szegényebb réteg).

 

Abban egyetértek Petzolikrivel, hogy kiszámíthatatlan a holnap. Nem csak alkalmazottként, hanem sajnos vállalkozóként is. Így nem lehet tervezni. Kicsit úgy érzem magam mint Nemecsekék amikor a Pásztor fivérek einstandot mondtak az üveggolyóikra.

 

KGigi: A hitelre vett lakás nem igazi befektetés. Számold ki mennyit fizetsz vissza 15-30 év alatt, és mennyit fog érni a lakás addigra. Szerintem nincs összhangban a kettő. Ráadásul röghöz vagy kötve. Majd ha találkozunk kérdezz rá, hogy akitől én vettem a lakást annak miként sikerült letudnia a hitelt. Csodálkozni fogsz.

A legtöbb családnak nincs 200 ezres tartaléka, mert mindig közbejön valami ami elviszi a pénzt. Lásd Csabánál. Ez teljesen így van nálunk is.

 

Amikor a szüleim lecserélék a tévéjüket (16 éves még nem síkképcsöves Philips volt nekik), akkor a család összedobta a pénzt, és így olcsóbban kijött az akciós (legolcsóbb 40-es) LEDTV, mint ha részletre lett volna megvéve. De ez bútorvásárláskor is működik. Aztán majd visszaadjuk egymásnak szépen részletekben.

[KGigi]

Azért mondtam, hogy akár egy lakás is, mert nyilván nem véletlenül vesznek sokan befektetési céllal ingatlant, hitelre is. De ehhez nagyon jól kell választani. A tipikus magyar lakás persze nem ilyen, különösen ha pl. svájci frank alapú hitelre vette valaki, és most az azóta milliókkal kevesebbet érő lakásra fizetheti a sok millióval megnőtt hitelt. Hallottam ilyenről rémtörténeteket, és sajnos édesapám is így járt az autójával. (Tudom, hogy azt mondtam, hogy autóra ne, és tartom is magam hozzá, ezek után főleg.) Az egésszel csak oda akartam kilyukadni, hogy míg egy lakás alapvetően legalább értékmegőrző, addig egy autó vagy televízió értéke folyamatosan csökken, egy nyaralásnak pedig semmilyen pénzbeli értéke nincsen, tiszta kiadás. Egyébként én a nyugati, sokszor költözős, albérletes rendszert sokkal jobbnak tartom, mint hogy mindenki saját lakást akar, aztán élete végéig nyögi a törlesztőket egy olyan lakásra, ami időközben túl kicsi vagy túl nagy lett, de a hitel miatt nem tud szabadulni tőle. Sajnos a magyar piacon nagyon kevés az albérlet, és ezért sokkal kisebb a különbség egy bérleti díj és egy törlesztőrészlet között, mint nyugaton, ezáltal inkább a vásárlás felé tolva az embereket.

 

A mindig közbejön valamire mondtam azt, hogy kell a tartalék. A telefonvásárlás csak példa volt. A lényeg, hogy legyen puffer a váratlan kiadásokra, és ne kelljen pl. a Providenthez rohangálni uzsora szintű gyorskölcsönért.

[Greene]

A magánbérlakás piac egy nagy fekete gazdaság. Szinte senki nem fizet adót. Valamint nincsenek rendes szerződések. Az albérlő sokszor ki van szolgáltatva a főbérlőnek. Ez egy elég nagy bizonytalanság.

A lakások árai meg kifejezeten alacsonyak. Bukarestben, Budapesthez képest pl. horrorisztikusak a lakásárak. Euróban számolnak (az jobban tartja az értékét), és mesélték ismerősök, hogy nagyon el vannak szállva az eladók.

Nálunk kulturális okai is vannak a saját lakásra vágyásnak. Ráadásul sokan jutottak kvázi ingyen lakáshoz a 90-es évek közepén, amikor privatizálták az állami tulajdonú lakásokat.

 

utólag: Most olvastam, hogy az utóbbi években nagyot estek a Bukaresti ingatlanárak.

[KGigi]

Az egész világon kipukkadt az ingatlanlufi, csak a kínaiak még nem ismerték be. Abból lesz még egy szép válság majd.

 

Nem olyan régen egyébként a portfolio.hu-n volt egy elemzés, hogy miért olyanok nálunk az árak, amilyenek.

[1933]

Hát bizony a hitel nem olcsó! Amikor még volt mit tejbe aprítani, szép lassan, előre bevásároltam, most meg azt használom, ami már megvan. Szerencsére, ahogy növekszik a korom, úgy csökken az igényem!!! Szerencsém volt a párválasztáskor, most hogy nyugdíjas vagyok igen jó a pénzügyminiszterem. Nem mondhatom, hogy éheznék, mert azért innyenc vagyok és nem vetem meg a jót.

Lakást meg még "akkor" vettem, igaz, hogy panelt, de igen olcsón! 18 évi, havi 1000 Ft-os hitelre. S amikor már csak 75000 Ft tartozás maradt, akkor azt egyben kifizettem.

 

Tényleg! Mikor lesz az, hogy nem csak a magánszemélyek uzsorakamatát büntetik, hanem akkor is, ha azt a bankok teszik?

 

Kgigi: egy 10000 forintos Nokiát használok, mert naphosszat a sz. gép mellett ülök (UPC) és nincs szükségem okostelefonra, de van egy 10"-os netbookom is, ha ki akarok mozdulni.