Jump to content
GSForum - Segélyvonal

Filmek


Recommended Posts

Posted

Én is mindig megkérdeztem de valahogy sose kaptam rá választ :lol:

Posted

Most tölt...nézem meg moziban :D a King Kongot, remélem megéri a sávszél...idõt :D

Posted

Men kasc lóbizom ttevlef tóizrev tehel inetlötel? :)

Posted

:P !anátu zzéN

De erre szerintem itt nem kapsz választ.

(Egyébként nem is tudom.)

Posted

Nem érte meg, nagyon gáz :S . Most komolyan gondolták ezt a csaj-majom szerelmet, ez a sztori alapból nevetséges :hááát:

Posted

Pedig elég valószerû. Elég sok nõ szeret bele majomba. :hááát:

Posted

Most, hogy a végéhez közeledik a Lost sorozat gondolom meg lehet majd venni DVD-n az elsõ évadat. Nem tudjátok ez mikorra várható, hogy kiadják, csak ha vége lesz vagy már most is lehet kapni? Ha igen hol? Természetesen a magyar szinkronosra gondolok, mert az angolt azt már régóta lehet kapni.

Posted
Men kasc lóbizom ttevlef tóizrev tehel inetlötel? :)

.segéstehel táheT .nebgésõnim scúsC...el DVD so-BG4.4 a koygav lút rám nÉ

kkilk

 

@Machado

Nem érte meg, nagyon gáz  . Most komolyan gondolták ezt a csaj-majom szerelmet, ez a sztori alapból nevetséges

Szó szerint ez a véleményem. Valahogy az elõzõ King Kongnál nem ezt a bizar érzést keltette a film, hanem pusztán egy állat megvédésérõl szólt a történek.

DE! Most hogy DVD-n újra megnéztem külön csak azt figyeltem, hogy milyen a látvány. A Dinókkal küzdés, a gorilla arcmimikája, gesztusai stb. Ezt viszont elképesztõen jól megcsinálták.

Posted

Hali!

 

Gyûrûk ura: készült az elsõ könyvbõl egy rajzfilm verzió is. Állítólag (én még nem láttam) az jobb lett, mint a film, csakhát sokan nem tudták, hogy az egy trilógia elsõ része, így bukás lett a vége és nem készült el a hátralévõ két kötet.

Star Wars: tiszta gagyi. Fõleg a 3-as. Ez a fénykardozás-lézerkardozás meg az agyamra megy. Egyáltalán hogy a francba viselkedik úgy a fény/lézer, mint egy szilárd anyag. Mondjuk a korai James Bond-filmekben is akkora baromságokat lehet látni a lézerrel kapcsolatban, hogy legszívesebben eldobnám az agyam...

 

Ami meg magát a filmeket és a filmipart illeti? Nos a katasztrófa-filmek egy külön kategória. Ráadásul jellegzetesen amerikai jelenség. Nem nagyon tudok európai, vagy egyéb más országban forgatott katasztrófa filmrõl, bár ez lehet hogy az én mûveletlenségemnek tudható be. Mindenesetre a katasztrófa filmek elég gagyik. Zöme tele van pontatlansággal, bár némelyik elég valóságos dolgot vet fel, de elcsépelik az egészet. Máshol már említettem a Holnapután címû ûbergagyi katasztrófafilmet. Ráadásul ezek az amcsi katasztrófa (és még az amcsi háborús) filmek (is) állandóan a hõsiességet, meg a humanizmust, sõt sokszor az amerikanizmust, az amerika-centralizáltságot mutatják fel. Egyik kedvenc író(nõ)m életrajzi írásaiban elég szépen leírja-megfogalmazza ezt. Az önéletírás a (19)60-as években íródott. Azt írja benne, hogy amerikában nincs igazából más érték csak az, hogy "amerika, amerika, amerika". Nem pont így írja, de a lényeg kb. ennyi. Az író(nõ) egyébként Simone de Beauvoir, és francia.

 

Vígjátékok esetében pedig azt látom, hogy ha valaki egy jó vígjátékot akar látni akkor ajánlott európai (fõleg francia, vagy magyar, esetleg más kelet-európai) filmet megnéznie, mert az amerikai vígjátékok hihetetlenül gagyik, és olykor megalázóak. Jómagam furcsa módon a lökött amerikai vígjátékok megalázó jeleneteinél a fejemre húzom a takarót, mert egyszerûen "riaszt", taszít az egész. Érdekes módon a horror filmeket jól bírom, sõt némelyiken jót lehet röhögni, pl.: Freddy vs. Jason. Visszatérve: egy európai vígjáték álatlában felmutat valamit. Egy Louis de Funes film bármikor meg tud nevettetni, de egy jó magyar vígjáték is. Remek helyzetkomikumok, félreértések. Egy amerikai filmeben még ezek se úgy mûködnek. Eddig egyébként kb. féltucat normális amerikai vígjátékot láttam. Ebbõl kettõt tavaly, és mindkettõben Jack Nicholson játszott. Ja és ezek között (a féltucatra gondolok itt) persze vannak még olyan (ameriaki) vígjátékok, amik jók csak éppen európai filmek remake-jei, mint amilyen az Oszkár (akárhogy is írják)!

 

Én se kezdem el szidni egyik feminista nyálcsúrgatót sem, pedig azokba közelrõl se fektetnek bele annyi szaktudást :!:  Igen kérem szaktudást!

Hali!

 

Már bocs, de én még nem igazán láttam "igazi" feminista filmet. Nem, a "nyálcsúrgató" filmek nem azok. Se a Bridget Jones, se a Szex és New York sorozat nem az. Már mér' is lenne az, amikor tele van(nak) hímsovén sztereotípiákkal. Egyébként a férfiak táborát szaporítom jómagam is, de amitõl hányok az a sztereotipizálás. Ahogy az elõzõ hozzászolásomban már említettem: van egy kedvenc francia író(nõ)m. Amiért itt is említeném az nem mást mint az, hogy: írt egy "A második nem" címû könyvet. Ebben és még más írásaiban is szépen kifejti, hogy bizony az ember nem születik se férfinak se nõnek. Az, hogy belõlem férfi lett, annak az egyetlen oka, hogy a külsõ testi jegyeim alapján kezdték el adagolni nekem a sztereotípiákat. Férfinak lenni, vagy nõnek lenni csak egy szituáció, egy szerep. Elsajátítol egy szerepet és így azzá válsz. Nincs itt szó semmi másról. Majd ezután azzal jönnek, hogy te ez meg ez vagy, holott azt a szerepet te készen kaptad... Szóval régen a férfiak szépen meghatározták, hogy mi a nõ. A nõk pedig ma már "azok". Ezután már könnyû azt mondani, hogy "ezek a szõke nõk?!". A legjobban pl. azon kapom fel a vizet, ha nagyritkán belepillantok pl. a Szex és New York címû sorozatba, hogy az "igazi nõk" állandóan azon keseregnek, hogy nem tudnak egy jót b...ni, meg hogy nem volt jó az este, etc. Holott ez az egyik sztereotípia, amit lekéne a nõknek gyõzniük -mármint azt, hogy "a nõ merõ szexualitás".

 

 

Egyébként meg az "egészséges" kritika mindig jöhet. Elvégre vitatkozni-vitázni mindig jó, elvégre attól épülni lehet! Jómagam legalábbis szeretek vitatkozni-vitázni, úgyhogy jelen esteben is állok elébe!

Posted
...Elég sok nõ szeret bele majomba...

Most panaszkodsz vagy dicsekszel? :démonikacaj:

Posted
...Állítólag (én még nem láttam) az jobb lett, mint a film, ...

Ezzel még nem mondtál sokat.

Halasi Miklós
Posted

A rajzfilmet az ezres kategóriájú DVD-k közt is keresheted. :P

Különben nem az elsõ részt, hanem pont a felét, tehát másfél könyvet dolgoz fel. Én láttam belõle egy részt (úgy 10 percet), de szenvedtem tõle. Katasztrófa vclt. Különben csináltak neki folytatást jóval késõbb és mások, de az is felejtõs.

 

King Kongot meg az eredeti, 1933-as verzióval szabad összehasonlítani. Ja, és már akkor is B-kategóriás film volt, tehát a sztori ezért ilyen, amilyen. Ez egy remake. A 70-es évekbeli verzió pedig feldolgozás volt, áttették az akkori korba, akkor volt divat az állatvédelem. Tehát annak kevesebb köze van az eredetihez, mint a mostani verziónak.

És moziban mutat a legjobban!!! És azt ne mondjátok már, hogy a sztoriért mentetek el megnézni. :lol:

Posted

Harry Potter 4. Idáig sem tetszettek annyira ezek a filmek, de ez a negyedik borzalom. Én olvastam a könyvet, és elõbbrevalóbbnak tartom a filmnél. Ami benne van a könyvben, azt kihagyták, viszont a helyére valami teljesen újat találtak ki. azon csodálkozom, hogy a fõszereplõket ugyanúgy hívják a filmben is mint a könyvben. Aki a fil után döntené el, hogy elolvassa-e, biztos nem fogja olvasni. :mérges:

Posted

Idézet a port.hu mozi részlegének az Üvegtigris 2 lapjáról

kadav [PORT.hu] hozzászólása | Válasz | (9)

 

Jó film!!!

 

lalika07 [PORT.hu] hozzászólása | Válasz | (8)

 

Én már láttam és nagyon tetszik hát enél jobb magyar filmet még nem láttam ugyhogy mondom minél elöb nézétek meg mert nagyon jó film.

Jah.. mikor is lesz a premier??? Most szerda éjfél?? :gonosz: jaaah hogy õk biztosan mind rokonok, meg ilyesmi és ott voltak a privát vetítésen... aham..

Posted

Már fönn van a sulink szerverén is. :dühös:

 

Sajnos én még az elsõt sem láttam...valahonnan meg kéne szereznem.... :upsz:

Posted

Én az elsõt tegnap néztem meg a téonlájn tékában (kódolatlan napok, ma estig tart, de most már késõ elkezdeni :démonikacaj::P ), nem dõltem el tõle. Bevallom, jobbra számítottam. :upsz:

Posted
... de az irodalomról alkotott felfogásom miatt lehet sose fogom!

Ezt kifejtenéd bõvebben? Érdekelnek az enyémtõl eltérõ felfogások.

Posted
:( Bocsi, már nekem is megvan :( Annyira nem nagy szám. :( Mégegyszer bocsi.
Posted
... de az irodalomról alkotott felfogásom miatt lehet sose fogom!

Ezt kifejtenéd bõvebben? Érdekelnek az enyémtõl eltérõ felfogások.

Hali!

 

Rövid leszek. Legalábbis annál rövidebben fogom leírni a gondolataim, mint szeretném, de az idõ kicsit késõre jár. Nos, ami lényeges: adott egy tézis a Gyûrük Urával kapcsolatban. Ez pedig nem más, mint az, hogy Tolkien a könyvben tulajdonképpen a saját korát rajzolja meg. Hogy ott van Németország, meg a szövetségesek, stb. stb. Csakhogy, jómagam úgy vélem, hogy a filmbõl nem ez jön le. Itt egy általánosság van, sõt egy mese. Namost jómagam azonban azt az irodalomfelfogást részesítem elõnyben, amit Jean-Paul Sartre vallott. Ez az elkötelezett irodalom. Több lényeges tartalma is van az elkötelezettségnek, de amit most itt említenék: az írónak kutya kötelessége a koráról írnia, és nem teheti meg, hogy elmenekül. Az írónak fel kell mutatnia a saját korát, és ítéletet is kell róla mondania. Namost Tolkien nem igazán mond a saját koráról semmit. Azt látom, hogy szépen belemagyaráznak mindent, de valójában csak az általános értelemben vett "jó és rossz harca" jelenik meg a mûben. Ha meg a film alapján levont következtetésem téves, akkor a film csapnivaló, mert a film alapján erre következtetek, és egy jó filmnek (ami adaptálás akar lenni!) a könyvet hûen kellene visszaadnia. Szóval ennyi lenne röviden. Talán még annyit, hogy az elkötelezettség, mint írói magatartás megkövetelendõ, mert ki mondja el a világról, a világ dolgairól a véleményét, ha nem egy író?! Szóval, ha én író lennék (és remélem leszek), akkor igyekezni fogok reflektálni arra a valóságra, amiben élek. Természetesen ennek ezer és egy módja van, de a lényeg az, hogy a szándék egyértelmû legyen!!! Persze vannak másirányú elvárásaim is, amik fontosak. Ezek pedig az egyénnel függnek össze: egészen pontosan az egzisztencializmusról, mint irodalmi "irányzatról" beszélek. Az egyén problémái nálam fontos helyen állnak. Ki is vagyok én? Na és persze az egyén egyéb problémái: mint amilyen a másokhoz fûzõdõ viszonyaim (szerelem, gyûlölet, közöny, magány, unalom, barátság). Aztán meg a halálról se feledkezzünk meg: az egyén viszonya az elmúláshoz (halál, öregség-öregedés). szóval talán ezek lennének az én szempontaim. Ajánlom Jean-Paul Sartre, Albert Camus, Paul Auster, Franz Kafka, Simone de Beauvoir, Milan Kundera, Robert Merle mûveit. Õk nekem való mûveket írtak!

Halasi Miklós
Posted
Ez az elkötelezett irodalom. Több lényeges tartalma is van az elkötelezettségnek, de amit most itt említenék: az írónak kutya kötelessége a koráról írnia, és nem teheti meg, hogy elmenekül. Az írónak fel kell mutatnia a saját korát, és ítéletet is kell róla mondania. Namost Tolkien nem igazán mond a saját koráról semmit.

 

Ergo: Tolkien irodalma nem elkötelezett irodalom. Tehát ezzel nincs is baj, ezért ne is várd el Tolkien mûveitõl az elkötelezett irodalmat. ;)

 

Ha meg a film alapján levont következtetésem téves, akkor a film csapnivaló, mert a film alapján erre következtetek, és egy jó filmnek (ami adaptálás akar lenni!) a könyvet hûen kellene visszaadnia.

 

Ebben is tévedsz, mert a könyv egy írott mû, a film pedig képi. Tehát egy film mindenképpen csak adaptáció lehet, hûen nem követheti a könyvet. Viszont a Gyûrûk Ura esetében sikerült elérni azt, hogy magát a könyv mondanivalóját vissza tudta adni, amellett, hogy a könyvet alapul vette és igyekezett sok dologban követni, az esetek 90%-ában. Vagy nem láttad a bõvített verziókat?

 

Szóval, ha én író lennék (és remélem leszek), akkor igyekezni fogok reflektálni arra a valóságra, amiben élek.

 

Tedd azt. Ezt hívják az írói szabadságnak. Arról írsz, amirõl akarsz. Más író majd másról ír. Különben vajon miért sikeresek egyes blogok a neten? Hm? ;)

 

Õk nekem való mûveket írtak!

 

Neked õk tetszenek, nekem meg Tolkien világa. Te szereted megírni a jelenlegi élet minden rezdülését, hogy tapasztalataidat megoszd másokkal, míg mások (mint én is) inkább a mesevilágba menekülünk, hiszen arra vágyunk. Ez a vágy kifejezése, ami szintén emberi tulajdonság.

Create an account or sign in to comment

You need to be a member in order to leave a comment

Create an account

Sign up for a new account in our community. It's easy!

Register a new account

Sign in

Already have an account? Sign in here.

Sign In Now
×
×
  • Create New...