Továbbtanulás - Vol 2.

[BajuszGG]

Legjobb tudásom szerint ez amúgy általában így is szokott lenni, annyival kiegészítve, hogy tesznek mellé egy-egy mérnököt is. Úgy értettem a gondolatmenetet, hogy egy fizikust a képzettségével bárhova bedobhatják, mert általában arra képeznek minket, hogy önállóan, talpraesetten megoldást találjunk egy problémakörre. Mit tudom én, van egy folyamat, amire fel tudod írni a differenciálegyenlet rendszert, de nem tudod megoldani, mert csak numerikus úton lehet. Akkor szólsz a programozó havernak és õ leprogramozza neked. Vagy kell készíteni valami pontos kütyüt a lézerekhez. Akkor szólsz a gépész kollégának, hogy tervezze meg CAD-ben neked. Tehát nem úgy értettem azt, hogy ha annyi fizikus lenne, amennyi nincs, akkor mérnökre nem is lenne szükség, hanem, hogy olyan képzettsége lesz a fizikusnak, hogy közel minden tudományterülethez hozzá tud szólni. Egy gépész, meg villamosmérnök persze, hogy nem lesz a fizikusból, mert az egy szûkebb tudományterület, de azokon a területeken ettõl független is meg tudja állni a helyét.

Amikor ":))))" van a mondatom végén, az a szarkazmus erõs jele. :D

Õszintén szólva nem tudok róla, hogy akár a Bombardier-nél Mátranovákon / Dunakeszin vagy a BorgWarner-nél (mondjuk utóbbinál már tudom is, hogy miért nem volt. :D) lett volna egy fizikus is. Meg én úgy az elmondottak alapján nem tudom elképzelni õket, hogy a termelésben bárhol is részt vennének, csak ilyen külön kutató esetleg fejlesztõ részlegnél, mert ott ugye nem kell idõre csinálni semmit, csak legyen egyszer valami. Szóval az ilyen "elmélyült", experimentális tudást kizártnak tartom, hogy alkalmaznák egy határidõktõl és hatékonysággal zsúfolt világban. :unsure:

[Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon]

Én most vettem búcsút a Miskolci Egyetemtõl (végeztem), de ha lesz ott munkám, maradok Miskolcon, mert barátomat is marasztalja még a gépészkar legalább egy évig. :D Ha gondolod, majd összefuthatunk valamikor.

Rendben, majd megbeszéljük, én benne vagyok.

[Cortez_Corleone]

Azért szerintem a gépészmérnök kicsit más anyagtudományt tanul, mint egy fizikus. :))

A pénzügyi elemzõ meg csupán annyi, hogy kb. ugyanazt a matematikai dolgokat tanuljuk, mint egy matematikus, de pluszban egy fizikusi szemléletet kapunk mellé. Nagyon precíz és "finom" matematikai elemzési módszereket tanulunk, mint amit mások nem igazán. A fizikusoknak nagyon sokféle statisztikai módszert el kell sajátítani a mérési eredmények kiértékeléséhez, illetve egyéb dolgokhoz. Sok mindenhez elõrejelzési módszert, vagy becslési módszert tanulunk. Nem kell ám alábecsülni a fizikust, mert bárkinél okosabb. :)))

Most már ezt annyira ne vedd biztosra: létezik egy biztosítási és pénzügyi matematika MSc az ELTE és a Corvinus közös gondozásában, ahova kifejezetten ilyen embereket képeznek, matematika, gazdaságmatematika vagy pénzügy-számvitel elõképzettséggel, és kezd úgy tûnni, hogy preferálják õket a munkaadók... Meg azért azt se felejtsük el, hogy a pénzügyi elemzés több, mint matematikai modellekkel való játék, bef.elemzõknek pl. keményen kell tudnia a különféle értékpapírtípusokat, nem árt némi behav. finance és egyéb finom közgázos mókák, és az a tapasztalat az elõbb említett MSc-n, hogy a szimplán matematikus hátterûek bizony sokszor úgy néznek ezekre, mint bölcsész a command promptra.

Mondom mindezt úgy, hogy nekem is van olyan BME fizikát (kitûnõ eredménnyel) végzett ismerõsöm, aki az egyik nagy befektetési multinál dolgozik nem kevés lóvéért, mint elemzõ, és kezdi telítettnek látni a piacot. Megjegyzendõ persze, hogy elég komoly pénzügyes háttérrel bír a srác, mert "csak úgy" alapon elvégezte a pénzügy szakot is.

[Lezlie407]

Legjobb tudásom szerint ez amúgy általában így is szokott lenni, annyival kiegészítve, hogy tesznek mellé egy-egy mérnököt is. Úgy értettem a gondolatmenetet, hogy egy fizikust a képzettségével bárhova bedobhatják, mert általában arra képeznek minket, hogy önállóan, talpraesetten megoldást találjunk egy problémakörre. Mit tudom én, van egy folyamat, amire fel tudod írni a differenciálegyenlet rendszert, de nem tudod megoldani, mert csak numerikus úton lehet. Akkor szólsz a programozó havernak és õ leprogramozza neked. Vagy kell készíteni valami pontos kütyüt a lézerekhez. Akkor szólsz a gépész kollégának, hogy tervezze meg CAD-ben neked. Tehát nem úgy értettem azt, hogy ha annyi fizikus lenne, amennyi nincs, akkor mérnökre nem is lenne szükség, hanem, hogy olyan képzettsége lesz a fizikusnak, hogy közel minden tudományterülethez hozzá tud szólni. Egy gépész, meg villamosmérnök persze, hogy nem lesz a fizikusból, mert az egy szûkebb tudományterület, de azokon a területeken ettõl független is meg tudja állni a helyét.

Amikor ":))))" van a mondatom végén, az a szarkazmus erõs jele. :D

Nekem errõl az jut eszembe mikor egy csapattársam (foci) hencegett a felnõtt játékosoknak, hogy õ mindenhol játszott már, mert mindenhol tud. Akkor az egyik "nagy bölcs" játékos mondta neki, hogy ha mindenhol tudsz játszani az azt jelenti, hogy igazán sehol sem tudsz :)

Persze ez csak vicc, nem mondtam, hogy így van, csak hasonló az eset. :) Egy fizikus ért az anyagtechnológiához, de kevésbé mint egy anyagtechnológus gépész. Ért a pénzügyi elemzéshez, de kevésbé, mint az erre szakosodott egyén (nem tudom ennek a pozíciónak mi a végzettsége). Amúgy tisztelem becsülöm a fizikusokat, nagyon nehéz szak és tényleg nagyon szerteágazó a tudása az illetõnek, aki elvégzi.

Annak meg, hogy minden fizikus mellé felvesznek egy mérnököt (vagy fordítva) nem látom esélyét. Felesleges pénzkidobás, ha van olyan munkakör, amit egy fizikus teljesen el tud látni, akkor oda felvesznek egy fizikus, ha van olyan, amit a mérnök tud ellátni teljesen, akkor oda meg felvesznek egy mérnököt.

Persze ezek csak "hangos" gondolataim voltak. Még egyszer leírom, hogy biztos legyen: semmi bajom a fizikusokkal és nagyon tisztelem õket. Csak a gyártásban/termelésben szerintem azért jóval nehezebb elhelyezkedniük, mint egy mérnöknek.

[Bice]

Nekem errõl az jut eszembe mikor egy csapattársam (foci) hencegett a felnõtt játékosoknak, hogy õ mindenhol játszott már, mert mindenhol tud. Akkor az egyik "nagy bölcs" játékos mondta neki, hogy ha mindenhol tudsz játszani az azt jelenti, hogy igazán sehol sem tudsz :)

Persze ez csak vicc, nem mondtam, hogy így van, csak hasonló az eset. :) Egy fizikus ért az anyagtechnológiához, de kevésbé mint egy anyagtechnológus gépész. Ért a pénzügyi elemzéshez, de kevésbé, mint az erre szakosodott egyén (nem tudom ennek a pozíciónak mi a végzettsége). Amúgy tisztelem becsülöm a fizikusokat, nagyon nehéz szak és tényleg nagyon szerteágazó a tudása az illetõnek, aki elvégzi.

Annak meg, hogy minden fizikus mellé felvesznek egy mérnököt (vagy fordítva) nem látom esélyét. Felesleges pénzkidobás, ha van olyan munkakör, amit egy fizikus teljesen el tud látni, akkor oda felvesznek egy fizikus, ha van olyan, amit a mérnök tud ellátni teljesen, akkor oda meg felvesznek egy mérnököt.

Persze ezek csak "hangos" gondolataim voltak. Még egyszer leírom, hogy biztos legyen: semmi bajom a fizikusokkal és nagyon tisztelem õket. Csak a gyártásban/termelésben szerintem azért jóval nehezebb elhelyezkedniük, mint egy mérnöknek.

Teljesen egyet értek veled is és BajuszGG-vel is.

Persze, hogy nem fogja kiváltani területre specifikálódott mérnököket. De olyan helyeken, ahol a k+f-en van a hangsúly, oda elõszeretettel alkalmazzák a fizikusokat. Pont ezért példálóztam a félvezetõiparral is részben, mert ott ugye hasznos, ha egyre jobb hatásfokú napelemet, meg egyre kisebb csíkszélességû processzort tudnak a gyártók készíteni. Idõ meg van szotyolázni a tervezõasztal fölött az ilyeneken. Versenyszférában persze hogy a mérnökök a nyerõk.

Amúgy én úgy hallottam, hogy a gazdagabb országok/cégek azért megtehetik maguknak, hogy egy szakterületre több embert alkalmazzanak (az említett mérnök+fizikus kombóra gondolok).

Anyagtudósra kicsit visszakanyarodva, csak, hogy tisztára mossam az anyagtudósok becsületét. Az már egy bsc diplomán felüli msc képzés, szóval tulajdonképpen teljes értékû anyagtudós lesz belõle, és nem csak egy rálátó tudást fog birtokolni, mint pl. a pénzügyi elemzésnél, hogy ismeretében van mindenféle statisztikai meg hasonló tudásnak. De ezt csak egy ilyen kis zárójeles kitérõ.

A mérnökökkel és a többiekkel nekem sincs egyáltalán gondom. Anno én is a mérnöki pályával szemeztem, de mégis fizikus lettem. :D

[BajuszGG]

Anyagtudósra kicsit visszakanyarodva, csak, hogy tisztára mossam az anyagtudósok becsületét. Az már egy bsc diplomán felüli msc képzés, szóval tulajdonképpen teljes értékû anyagtudós lesz belõle, és nem csak egy rálátó tudást fog birtokolni, mint pl. a pénzügyi elemzésnél, hogy ismeretében van mindenféle statisztikai meg hasonló tudásnak. De ezt csak egy ilyen kis zárójeles kitérõ.

De most van konkrétan olyan is, hogy anyagmérnök amivel megint nem tudom behatárolni, hogy meddig mérnök a dolog és mettõl tudós. Mert az anyagmérnök konkrétan azt csinálja, hogy az adott alkatrész(ek)hez kutat minél megfelelõbb anyagot (szilárdsági, megmunkálhatósági, gazdaságossági stb. tényezõk alapján), minõségi ellenõrzéseket végez a gyártott (szerelt) és a nyersanyagon, nézi a megmunkálás (pl. hegesztés minõségét), a szerszámok anyagát optimalizálja ezekrõl kimutatást, jegyzõkönyvet stb.-t ír, tehát lényegében õ is folytat elemzõ- és kutatómunkát. Ennek tekintetében kérném akkor az anyagtudós leírását. :D

[Bice]

De most van konkrétan olyan is, hogy anyagmérnök amivel megint nem tudom behatárolni, hogy meddig mérnök a dolog és mettõl tudós. Mert az anyagmérnök konkrétan azt csinálja, hogy az adott alkatrész(ek)hez kutat minél megfelelõbb anyagot (szilárdsági, megmunkálhatósági, gazdaságossági stb. tényezõk alapján), minõségi ellenõrzéseket végez a gyártott (szerelt) és a nyersanyagon, nézi a megmunkálás (pl. hegesztés minõségét), a szerszámok anyagát optimalizálja ezekrõl kimutatást, jegyzõkönyvet stb.-t ír, tehát lényegében õ is folytat elemzõ- és kutatómunkát. Ennek tekintetében kérném akkor az anyagtudós leírását. :D

Ugyanezek nagyjából az anyagtudós munkakörei is.

Különbözõ anyagok (fémek, üvegek, polimerek, kerámiák, bioanyagok, nanoanyagok) fizikai és kémiai vizsgálata történik. Van mindenféle anyagvizsgálat, mint pl. röntgenspektroszkópia. Itt is ugye ezeket dokumentálni kell, jegyzõkönyvet írni róla..stb. Aztán nem csak az anyagnak a vizsgálatát, hanem az elõállítását is kutatja, mind fizikai, mind kémiai szempontból.

Anyagtudósok kutatják (legalább is, amikrõl tudok és hirtelen eszembe jut) például az üzemanyagcellában lévõ kis membránka fejlesztését. Aztán az ehhez szükséges hidrogénnek a tárolásán is dolgozik egy prof. itt az egyetemen. Aztán a csinos pásztázó alagútmikroszkóppal szép "fényképeket" is szoktak csinálni a különbözõ anyagokról. Illetve pakolgatni is lehet vele atomokat ide-oda.

[ELTomY]

van itt valaki aki vágja a gazd.matekot?

határértékszámítás? :)

[Maledict]

A BKF animáió szakáról tudna nekem valaki információkat adni? Idei felvételi, oktatás milyensége stb. Minden érdekelne, ami hasznos lehet a továbbtanulás szempontjából, bár lesz nyílt nap amire el is szeretnék menni, azért hálás lennék bennfentes információért (ha van).

[BajuszGG]

határértékszámítás? :)

Mi nem megy? :unsure:

[Stauffenberg]

csak ilyen külön kutató esetleg fejlesztõ részlegnél, mert ott ugye nem kell idõre csinálni semmit

Oh boi! Te sem tanultál még termelés menedzsmentet? :D

Amúgy a fizikán belül nagyon derék a meteorológia szakirány. Van egy klíma kutató ismerõsöm (ELTE-n szerezte az elsõ diplomáját majd a pHD-t már Los Angelesben) aki folyamatosan utazik a világban és kutat... kevés olyan ország van a földön ahol még nem járt. Bár engem a meteorológián belül leginkább a repülésmeteorológia vonz. Kár, hogy nem vagyok matekzseni, szóval maradok a fotózásnál... :) De emlékeim szerint (javítsatok ki ha tévedek) az atomenergetikának is a fizika szak az elõfeltétele.

De amúgy a fizikus biztosan csak erõsen korlátozott módon tud elhelyezkedni késõbb.

[BajuszGG]

Oh boi! Te sem tanultál még termelés menedzsmentet? :D

Oh boi... Dolgoztál-e már laborban? :D

De emlékeim szerint (javítsatok ki ha tévedek) az atomenergetikának is a fizika szak az elõfeltétele.

Úgy tudom inkább energetikus...

[Stauffenberg]

Oh boi... Dolgoztál-e már laborban? :D

Te beszéltél itt termelésrõl.

Ad1: A termelésnek a kutatás-fejlesztés is a része. Ha te a termelésrõl mint folyamatról beszélsz akkor ne mond, hogy az ott dolgozók nem vesznek részt a termelésben, mert ez így nem igaz. Más munkafolyamatot végeznek, mint azok akik a például gyárban a motorblokkokat összeállítják, de ettõl még a termelés folyamatában õk is részt vesznek.

Ad2: Merõ hülyeség, hogy a kutatás-fejlesztési osztályon dolgozóknak nincsenek határidõik. Ott sem megy a herevakarás egész nap, ha meg igen akkor nagyon gyorsan kirakják a szûrüket. Aki konkrétan gazdasági szakon van az még jobban meg tudja fogalmazni, hogy mennyire nem kell idõre dolgozniuk a srácoknak a kutatás-fejlesztésen. Nyilván nem úgy megy, hogy "Na délután kettõig fejlesszetek ki egy új ablaktörlõ kart az új Audihoz", de ott is mérik az idõt. Pénzben ráadásul.

[B4LINT]

Nyilván nem úgy megy, hogy "Na délután kettőig fejlesszetek ki egy új ablaktörlő kart az új Audihoz", de ott is mérik az időt. Pénzben ráadásul.

Meg főleg termék életciklusban mérik amúgy, amit előre meg kell becsülni, átértékelni a piacra vezetéskor, ha nem úgy indul, ahogy tervezték - azt nem mondom, hogy még modelleket is építenek, hogy lássák előre, hogyan reagálhatnak majd a piac résztvevői, szerintem a business ennyire nem gondolkodik közgazdászosan, csak becsülnek tapasztalat alapján (bár a modellt meg a feltételezések alapján becsülöd te, csak matematikusabb a forma, de ugyanúgy nem feltétlenül igaz, sőt, a legtöbb esetben nem igaz). A legjobb, hogy párhuzamosan csinálják amúgy az egészet, bevezetéskor már lehet, hogy a következő terméknek a fejlesztése zajlik, szóval tényleg nem seggvakarás megy azért.

Régen tanultam, nem is érdekel igazán ez a móka, bullshit tárgynak is tartottam, amiből ezt vettük, szóval kompetens sem vagyok igazán. Persze nem veszem semmibe a marketing-mixet meg ilyesmiket, mert hiába van valami kiszámolva, ha nincs kitalálva célcsoport és minden egyéb... szervesen működik minden együtt, és az nagyon nagy igazság volt lejjebb, hogy egy fizikus lehet, hogy elvégzi neked a számolásokat bármilyen derivatíva kapcsán, akármiről megmondja, milyen szignifikancia mellett teljesül, de önmagában az elemző munka nem abból áll, hogy megadod a számokat, hanem hogy igenis levonod a következtetéseket belőle, összehasonlítasz és figyelembe veszel olyan tényezőket, amik a száraz adatodtól, a modellből kapott adatodtól való eltéréseket igazolják, legyen az egyéni magatartás miatti eltérés vagy akár egy közösségi gondolkodás része.

[ELTomY]

Mi nem megy? :unsure:

azóta már megoldottam, bár a bonyolultabb függvények határértékszámításával még bajom van.

pl:

(2n - 4)

______

(2n + 5) és ez az egész a 2n+6-odik hatványon.

[Stauffenberg]

Régen tanultam, nem is érdekel igazán ez a móka, bullshit tárgynak is tartottam, amibõl ezt vettük, szóval kompetens sem vagyok igazán. Persze nem veszem semmibe a marketing-mixet meg ilyesmiket, mert hiába van valami kiszámolva, ha nincs kitalálva célcsoport és minden egyéb... szervesen mûködik minden együtt.

Én sem foglalkoztam már ezzel a témakörrel vagy két éve, levizsgáztam belõle aztán ennyi. Mondjuk nálunk a minõségbiztosítás hangsúlyosabb volt, aztán az egészet egy kis és közepes vállalkozásra (pl: fotóstúdió, nyomda, stb) vetítettük egy másik kurzuson (vállalkozás-gazdaságtan).

Amúgy a végén kijelölt szavakra utaltam én itt. Van egy folyamat amit termelésnek nevezünk, ebben van sok résztvevõ, de sokan hajlamosak egyes résztvevõket kihagyni, jelentõségüket lebecsülni egészen zéró értékûre.

Na mindegy, ez már nem továbbtanulás... :D Hagyjuk meg ezt a témát leendõ hallgatóknak, élvezni fogják! :D

[erdly]

Aki a párhuzamos képzés hagyományos formáját akarná igénybe venni, az jobb ha letesz róla, mert az új Ftv. már nem teszi lehetõvé.

[ELTomY]

Ti mit gondoltok, hogy mennyire nézi egy adott cég, hogy hol szerezted a diplomádat?

[Lloth]

Szerintem nem annyira, mint az emberek gondolják. Van olyan ismerõsöm, aki egy DF-es (Dunaújvárosi Fõiskola, enyhén szólva nem a legjobb) gépész diplomával is simán talált munkát, más meg BME-ssel nehezebben. Attól is függ, milyen szakot végeztél. Ha olyat, ahol elég telített a pálya, akkor a munkáltató inkább megteheti, hogy válogasson. De, szerintem mégis ez a huszadrangú dolog, inkább az dönt, van-e tapasztalatod, mihez értesz még, stb. stb. Nem kizárt, hogy mondjuk inkább felvesz egy BME-n végzettet, mint egy Miskolci Egyetemen végzettet, de csak akkor, ha kb. ugyanolyan tapasztalattal rendelkeznek, stb. stb. Aztán meg, ha kiderül, hogy a BME-s mégsem olyan jó, szó nélkül kiteszi, és felveszi a miskolcit. Szerintem.

[Cortez_Corleone]

Ti mit gondoltok, hogy mennyire nézi egy adott cég, hogy hol szerezted a diplomádat?

Szektortól és cégtõl függ, mérnököknél annyira nem nézik, gazdasági pályán (bank/pénzügy/számvitel/consulting) a legjobban fizetõ, nagy cégek viszont látványosan elõnyben részesítik a Corvinust és a BGF-et, legalábbis rövid munkakeresõ idõszakomból ezt szûrtem le.

Szerintem nem annyira, mint az emberek gondolják. Van olyan ismerõsöm, aki egy DF-es (Dunaújvárosi Fõiskola, enyhén szólva nem a legjobb) gépész diplomával is simán talált munkát, más meg BME-ssel nehezebben.

Nyilván függ az egyén mentalitásától, hogy mennyire tudja magát eladni, mert ez is szükséges a sikerhez. Találkoztam már olyannal, aki magyarországi fõiskolai (számvitel) végzettséggel és két külföldön (Belgium, USA) szerzett jogi MSc diplomával, kiváló angol és francia nyelvtudással nem talál magának állást már majdnem két éve.

Persze ezek kirívó esetek, ha valakinek ennyire nehezen megy egy jó referenciát jelentõ egyetemi diplomával az álláskeresést, az valamit nagyon sz.rul csinál.

[Lloth]

Nyilván függ az egyén mentalitásától, hogy mennyire tudja magát eladni, mert ez is szükséges a sikerhez. Találkoztam már olyannal, aki magyarországi fõiskolai (számvitel) végzettséggel és két külföldön (Belgium, USA) szerzett jogi MSc diplomával, kiváló angol és francia nyelvtudással nem talál magának állást már majdnem két éve.

Persze ezek kirívó esetek, ha valakinek ennyire nehezen megy egy jó referenciát jelentõ egyetemi diplomával az álláskeresést, az valamit nagyon sz.rul csinál.

Persze, fontos, hogy mennyire aktívan keresed a munkát, pl. nagyon sok nincs meghirdetve, hanem be kell vinni a kiszemelt céghez az önéletrajzot, és megmondani, hogy munkát keresel. Ha épp nincs is, de ott lesz náluk az elérhetõséged, és lehet, hogy késõbb meg felhívnak. Fontos, hogyan viselkedsz az állásinterjún, ilyesmi. Szerintem ezt elõbb nézik, mint azt, hogy hol végeztél.

[MagicAcid]

Az ELTE-TTK-n nem lesz idén felvételizõk napja? tudom h régebben volt, de most találtam rá utalást...

[Bice]

Az ELTE-TTK-n nem lesz idén felvételizõk napja? tudom h régebben volt, de most találtam rá utalást...

Ha nyílt napra gondolsz, akkor az most volt az elmúlt hetekben, ha jól rémlik. (talán január 27-én)

Nem tudom, hogy a közeljövõben lesz-e, és ha igen, akkor mikor, de ha megtudom, értesítelek.

Lenne valami konkrétum, amire kíváncsi vagy?

[MagicAcid]

Nyílt nap már megvolt novemberben, én ilyesmire gondoltam:

http://ttkto.elte.hu/felveteli/index.htm

ezen belül a "felvételizõk napja"

[johny2345]

Hali

Ha vegyészmérnök Bsc-n tanulok most (4.félév) viszont inkább kémiatanár szeretnék lenni aminek elõfeltétele egy kémia Bsc akkor ha át akarnék jelentkezni az mennyire lenne cinkes? Újra kellene kezdi mind a 6 félévet vagy elfogadnak tárgyakat az eddigi tanulmányokról?