Továbbtanulás - Vol 2.

[hunocsi]

Bár csak jövõre megyek egyetemre, de érdekelne, hogy egy teljesen eltérõ témájú OKJ-s képzés belefér-e az ember idejébe?

[_z0LEe_]

Bár csak jövõre megyek egyetemre, de érdekelne, hogy egy teljesen eltérõ témájú OKJ-s képzés belefér-e az ember idejébe?

Hát az attól függ, hogy milyen szakra meg hova mész.

Utána néztem, mert nem voltam benne biztos: de, járhatsz párhuzamosan két szakra államin, ha még egyikbõl sincs diplomád, viszont, így gyorsabban használod el az államis féléveid, mert ugye, egy félév alatt 2-õt.

Amúgy most, hogy beértem a vizsgaidõszak sûrûjébe, már nem gondolkodom ilyenen, de köszi.

[hunocsi]

BME fizika mellé egy sportkommunikátori képzés.

[Bice]

BME fizika mellé egy sportkommunikátori képzés.

Fizika? :D

Ha nem vagy mindenbõl a legpengébb, ne nagyon álmodozz másik szakról. Bár vannak szaktársaim, akik még párhuzamosan csinálnak más szakokat, de õk elég zsenik. Én a szomszédban hallgatom a fizikát, de szerintem a BME-n sem lehet másabb sokkal. Mondjuk, ha jól hallottam ott nem annyira matek orientált a képzés, hanem inkább gyakorlati jellegû, de ettõl nem hiszem, hogy (sokkal) könnyebb lenne. A fizika az fizika. Azt ajánlom, hogy azért végezz el egy félévet, vagy többet, hogy meglásd, hogy mennyire megy a szak és ennek tudatában vállalj be egy mellékes képzést.

[Lloth]

BME fizika mellé egy sportkommunikátori képzés.

Azok alapján, amit nekem BME-s ismerõsök meséltek (gépész, közlekedésmérnök), meg más helyeken látok mûszaki szakra járó ismerõseimen, szerintem egy ilyen szak a teljes idõdet igénybe veszi. Nehéz is, meg még szívatnak is eléggé, ahogy hallom.

[B4LINT]

BME fizika mellé egy sportkommunikátori képzés.

"Te jó gyerek leszel"

Hányszor nyalatta meg veled a másik mester az egyenáramot, hogy így sikerült dönteni? :D

A nézz bele és dönts utána érvelés szerintem nagyon helytálló volt Bice részéről. Bár azt mondanám, ha őrült vagy, nekiugorhatsz egyből is, szerintem aránylag jó előképzettséggel mehetsz neki - persze semmit sem fog érni, még ha jártál is a mesterhez analízisre meg fizika faktra, nem arról van szó, hogy sokra mennél a megszerzett tudással, csak valami segítséget jelenthet. Meg szerintem nem vagy te egy droid lélek sem, ami nehezítő tényező lesz, de ki tudja.

[Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon]

Hú, én nem konkrétan fizikán vagyok, de mûszakin, és számomra a leggusztustalanabb tantárgy eddigi életem során. Talán egy fizika szakon máshogy oktatják, de ahogy én kapom, az idegölõ, értelmetlen, idõrabló, és semmit sem tanulok meg általa. :D

Szerintem is húzz le fél-egy évet, és akkor majd jobban átlátod a dolgokat, és tudsz dönteni. A mûszaki egyetemek amúgy sem olyanok, hogy rengeteg szabadidõd van mellette.

[Lloth]

Hú, én nem konkrétan fizikán vagyok, de műszakin, és számomra a leggusztustalanabb tantárgy eddigi életem során. Talán egy fizika szakon máshogy oktatják, de ahogy én kapom, az idegölő, értelmetlen, időrabló, és semmit sem tanulok meg általa. :D

Szerintem is húzz le fél-egy évet, és akkor majd jobban átlátod a dolgokat, és tudsz dönteni. A műszaki egyetemek amúgy sem olyanok, hogy rengeteg szabadidőd van mellette.

Barátom gépészmérnök, és az egyik legkönnyebb tárgya a fizika volt. Még a tanár sem vette komolyan. :D Amúgy, hova jársz? Miskolcra? Vagy inkább elhagytad ezt a csodás várost? :D

[Lezlie407]

Barátom gépészmérnök, és az egyik legkönnyebb tárgya a fizika volt. Még a tanár sem vette komolyan. :D Amúgy, hova jársz? Miskolcra? Vagy inkább elhagytad ezt a csodás várost? :D

én is gépész vagyok és csak helyesbíteni akarlak.

nekünk az egyik legkönnyebb a fizika NEVÛ tárgy (volt). az csak egy sima 2 kredites dolog.

viszont egy mérnöknek a mechanika az igazi fizika (legfontosabb tárgy), ami viszont az egyik legnehezebb :)

csak helyesbítettelek, nem akartam kötekedni.

lényeg h a fizika bizony h nehéz tárgy/szak

[Lloth]

én is gépész vagyok és csak helyesbíteni akarlak.

nekünk az egyik legkönnyebb a fizika NEVÛ tárgy (volt). az csak egy sima 2 kredites dolog.

viszont egy mérnöknek a mechanika az igazi fizika (legfontosabb tárgy), ami viszont az egyik legnehezebb :)

csak helyesbítettelek, nem akartam kötekedni.

lényeg h a fizika bizony h nehéz tárgy/szak

Teljesen jogos, a fizika nevû tárgy volt ilyen könnyû, a mechanikával (ami náluk statikára és szilárdságtanra van bontva, azt hiszem, meg van mechanika szigorlat is) õ is szenved. Épp most a szilárdságtannal, 2x volt eddig alpóton, és szívatják õket rendesen. Látom, hogy tanul, látom, hogy tudja, de mindig betesznek olyan kacifántos feladatokat, hogy ált. 100 emberbõl 8-nak sikerül megszerezni az aláírást. :S

[Bice]

Teljesen jogos, a fizika nevû tárgy volt ilyen könnyû, a mechanikával (ami náluk statikára és szilárdságtanra van bontva, azt hiszem, meg van mechanika szigorlat is) õ is szenved. Épp most a szilárdságtannal, 2x volt eddig alpóton, és szívatják õket rendesen. Látom, hogy tanul, látom, hogy tudja, de mindig betesznek olyan kacifántos feladatokat, hogy ált. 100 emberbõl 8-nak sikerül megszerezni az aláírást. :S

Hát, hallottam én is, hogy gépészek, meg építészek miket szenvednek a mechanikával. Nem is csodálom.

Nálunk, fizikán a mechanika 3 részre van bontva. Mármint a klasszikus. Elsõ félévben van egy mechanika címû tárgyunk. Itt inkább kísérleti fizika megy, de azért szép témakörök vannak itt is. Nos, ha ez sikerül, akkor jön a második félév: folytonos közegek mechanikája. Ez eléggé hasonlíthat arra, ami egy gépésznek vagy építésznek kell. Vannak mindenféle deformációk, csavarás, nyírás...stb. Aztán van harmadik félévben az elméleti mechanika. Ez az elõzõ két félév kísérleti szemléletét váltja át elméleti szemléletûre. Aztán negyedik félévben meg van a kvantummechanika. De az már nem klasszikus mechanika.

Szóval a fizikusok is meg vannak áldva mechanikával. Én ezért mondtam a kollégának, hogy kóstoljon bele, hogy hogy fog neki menni, mert tényleg nem egy egyszerû szakról van szó. Nem beszélve arról, hogy ezeken a tárgyakon kívül még párhuzamosan futnak egyéb fincsi tárgyak. Elsõ félévben igazából csak a mecha az, ami igazán fizikás tárgy, de 2. félévben van már elektromágnesség és termodinamika, harmadik félévben atom és kvantumfizika, optika és relativitáselmélet is elõkerül. Szóval van meló. :D

[Ejnoyin-Qwebeh-Yenmon]

Barátom gépészmérnök, és az egyik legkönnyebb tárgya a fizika volt. Még a tanár sem vette komolyan. :D Amúgy, hova jársz? Miskolcra? Vagy inkább elhagytad ezt a csodás várost? :D

Sok függ attól, hol hogyan oktatják. Nálunk nagyon komolyan veszik, de olyat és úgy tanulunk, hogy annak semmi értelme, és ahogy nézem, késõbb sem látom hasznát. Ahelyett, hogy a két félév fizika helyett lenne három félév mechanika, ami nehéz, de ha három félévünk van rá, akkor talán jobban megértenénk, ha nem rohamlépésben vennénk végig.

Igen maradtam, egyszerûen képtelenség elhagyni ezt a pezsgõ várost. :DD

[BajuszGG]

Hát, hallottam én is, hogy gépészek, meg építészek miket szenvednek a mechanikával. Nem is csodálom.

Nálunk, fizikán a mechanika 3 részre van bontva. Mármint a klasszikus. Elsõ félévben van egy mechanika címû tárgyunk. Itt inkább kísérleti fizika megy, de azért szép témakörök vannak itt is. Nos, ha ez sikerül, akkor jön a második félév: folytonos közegek mechanikája. Ez eléggé hasonlíthat arra, ami egy gépésznek vagy építésznek kell. Vannak mindenféle deformációk, csavarás, nyírás...stb. Aztán van harmadik félévben az elméleti mechanika. Ez az elõzõ két félév kísérleti szemléletét váltja át elméleti szemléletûre. Aztán negyedik félévben meg van a kvantummechanika. De az már nem klasszikus mechanika.

Szóval a fizikusok is meg vannak áldva mechanikával. Én ezért mondtam a kollégának, hogy kóstoljon bele, hogy hogy fog neki menni, mert tényleg nem egy egyszerû szakról van szó. Nem beszélve arról, hogy ezeken a tárgyakon kívül még párhuzamosan futnak egyéb fincsi tárgyak. Elsõ félévben igazából csak a mecha az, ami igazán fizikás tárgy, de 2. félévben van már elektromágnesség és termodinamika, harmadik félévben atom és kvantumfizika, optika és relativitáselmélet is elõkerül. Szóval van meló. :D

BME-GPK-n is 4 mecha tárgy van, plusz a negyedik után szigorlat (statika, szilárdságtan, dinamika és rezgéstan), de amik ott az elméleti mechánál fel van sorolva, azok közül sok úgy random, más tárgyak keretein belül kerültek elõ (pl. matek 3, fizika). Ilyen atom- meg részecskefizikát 2. év elején nyomattak velünk, hiszen úgy is tudnunk kell, hogy mi az a Cserenkov-sugárzás vagy Minkowski-tér, úgyhogy a gépészek kifejezetten nem szeretik a fizikát.

Hát ilyen termo- meg kalor- tárgyak azok aztán dögivel. Mûszaki hõtan I-II. , Kalorikus gépek meg aki szakirányra megy annak még több ilyen finomságot lenyomnak, kalor.gépek féléves átlaga ilyen 1,5 és 1,8 között szokott mozogni. :D

[Lloth]

Sok függ attól, hol hogyan oktatják. Nálunk nagyon komolyan veszik, de olyat és úgy tanulunk, hogy annak semmi értelme, és ahogy nézem, késõbb sem látom hasznát. Ahelyett, hogy a két félév fizika helyett lenne három félév mechanika, ami nehéz, de ha három félévünk van rá, akkor talán jobban megértenénk, ha nem rohamlépésben vennénk végig.

Igen maradtam, egyszerûen képtelenség elhagyni ezt a pezsgõ várost. :DD

Én most vettem búcsút a Miskolci Egyetemtõl (végeztem), de ha lesz ott munkám, maradok Miskolcon, mert barátomat is marasztalja még a gépészkar legalább egy évig. :D Ha gondolod, majd összefuthatunk valamikor.

[hunocsi]

"Te jó gyerek leszel"

Hányszor nyalatta meg veled a másik mester az egyenáramot, hogy így sikerült dönteni? :D

A nézz bele és dönts utána érvelés szerintem nagyon helytálló volt Bice részérõl. Bár azt mondanám, ha õrült vagy, nekiugorhatsz egybõl is, szerintem aránylag jó elõképzettséggel mehetsz neki - persze semmit sem fog érni, még ha jártál is a mesterhez analízisre meg fizika faktra, nem arról van szó, hogy sokra mennél a megszerzett tudással, csak valami segítséget jelenthet. Meg szerintem nem vagy te egy droid lélek sem, ami nehezítõ tényezõ lesz, de ki tudja.

"A Mûszaki Egyetem szégyene leszel" - nekem ezt mondta :D (és furcsamód jól fogadta, hogy most õsszel matekból leérettségiztem)

Amúgy nem Dexter (az elõbb említett második mester beceneve) volt az oka elsõsorban a választásnak, de nyílván fontos a jó tanár. Alapból reál irányba mozdultam, és kb. tavaszra már nagyjából kizártam a szakokat, amik nekem nem kellenek, és gyakorlatilag egyedül maradt a fizika. Persze simán változhatnak a dolgok még a jelentkezésig :D

Most az, hogy nehéz... Mondjatok valamit, ami hasznos és könnyû, és én szívesen elmegyek oda :)

A másik kiszemelt, az egyetlen normális és reális gyerekkori álmom a sportkommentátorkodás volt, amirõl csak a hetekben tudtam meg, hogy csupán egy OKJ-s képzésrõl van szó. De gondolom nem valószínû, hogy biztos jövõre számíthatnék, ha csak azt csinálnám. Ezért gondoltam a kettõ kombinálását - ha jól sejtem, akkor nem az elejétõl, de még valamikor igyekszem egyetem mellett elvégezni a másikat is...

[Bice]

"A Mûszaki Egyetem szégyene leszel" - nekem ezt mondta :D (és furcsamód jól fogadta, hogy most õsszel matekból leérettségiztem)

Amúgy nem Dexter (az elõbb említett második mester beceneve) volt az oka elsõsorban a választásnak, de nyílván fontos a jó tanár. Alapból reál irányba mozdultam, és kb. tavaszra már nagyjából kizártam a szakokat, amik nekem nem kellenek, és gyakorlatilag egyedül maradt a fizika. Persze simán változhatnak a dolgok még a jelentkezésig :D

Most az, hogy nehéz... Mondjatok valamit, ami hasznos és könnyû, és én szívesen elmegyek oda :)

A másik kiszemelt, az egyetlen normális és reális gyerekkori álmom a sportkommentátorkodás volt, amirõl csak a hetekben tudtam meg, hogy csupán egy OKJ-s képzésrõl van szó. De gondolom nem valószínû, hogy biztos jövõre számíthatnék, ha csak azt csinálnám. Ezért gondoltam a kettõ kombinálását - ha jól sejtem, akkor nem az elejétõl, de még valamikor igyekszem egyetem mellett elvégezni a másikat is...

Annyit kérdeznék, hogy hogy-hogy inkább BME fizika, mint ELTE? Mérnökibb vagy tudósosabb beállítottságú vagy?

[B4LINT]

"A Mûszaki Egyetem szégyene leszel" - nekem ezt mondta :D (és furcsamód jól fogadta, hogy most õsszel matekból leérettségiztem)

Amúgy nem Dexter (az elõbb említett második mester beceneve) volt az oka elsõsorban a választásnak, de nyílván fontos a jó tanár. Alapból reál irányba mozdultam, és kb. tavaszra már nagyjából kizártam a szakokat, amik nekem nem kellenek, és gyakorlatilag egyedül maradt a fizika. Persze simán változhatnak a dolgok még a jelentkezésig :D

Büszke vagyok rád, fiam! Mindenkinek (aki értelmes és nem droid) ezt mondja, meg hogy csürhék vagyunk, és majd drótok lógnak ki a fülünkbõl az egyetemen is... meg kibukunk egy félév után stb-stb. :)

[hunocsi]

Annyit kérdeznék, hogy hogy-hogy inkább BME fizika, mint ELTE? Mérnökibb vagy tudósosabb beállítottságú vagy?

Talán inkább elõbbi, azért mondták nekem a BME-t.

[arazu]

A másik kiszemelt, az egyetlen normális és reális gyerekkori álmom a sportkommentátorkodás volt, amirõl csak a hetekben tudtam meg, hogy csupán egy OKJ-s képzésrõl van szó. De gondolom nem valószínû, hogy biztos jövõre számíthatnék, ha csak azt csinálnám. Ezért gondoltam a kettõ kombinálását - ha jól sejtem, akkor nem az elejétõl, de még valamikor igyekszem egyetem mellett elvégezni a másikat is...

Ugyan nem ismerem a képességeidet, de úgy rémlik, Révais vagy, ebbe az intézménybe pedig nem véletlenül kerülnek az emberek. Szerintem jól látod a helyzetet, az elsõ (két) félévben érdemes szokni a középiskola és egyetem közti különbséget, utána ill. közben simán be lehet vállalni egy OKJ-t. Fizika szak mellett meg... :D nem jövök az ismert "no life" szöveggel, de az nyilvánvaló, hogy sokat kell tanulni - úgyhogy igazából már csak rajtad múlik, hogy bevállalsz-e egy OKJ-t, aminek a nehézsége a legkönnyebb kurzusodéval vetekszik (és ezzel nem akarom degradálni a sportkommunikátort, vagy bármi mást, de TTK-hoz képest semmi). Lelkiekben úgyis felkészíted magad addig arra, hogy az egész hátralevõ életed a tanulásról fog szólni fizikusként, és az idõd jelentõs részét ebbe kell fektetned.

[BajuszGG]

Amúgy valaki világosítsa már fel tudatlan agyam, hogy egy fizikus (bármilyen) konkrétan mit is csinál miután megkapta a papirost? :unsure:

[Bice]

Amúgy valaki világosítsa már fel tudatlan agyam, hogy egy fizikus (bármilyen) konkrétan mit is csinál miután megkapta a papirost? :unsure:

Tovább megy msc-re. :D

Amúgy meg el lehet helyezkedni tanárként, pénzügyi elemzõként (fõként alkalmazott fizikusok és csillagászok mennek ide), kutatóként, mindenféle méréstechnikával foglalkozó cégeknél (fõként alk.fiz., ilyen cég lehet mindenféle autógyár). Aztán ott van a félvezetõipar (szilárdtestfizika), ott van mindenféle anyaggyártás (anyagtudomány). Elmehetsz meteorológusnak. Persze nem TV bemondónak, hanem adatelemzõnek. De meteorológusként mehetsz környezetvédelmi cégekhez, szintén méricskélni; a levegõben levõ aeroszolokat, légmozgást figyelni, prognosztizálni...stb. Ugyanez megtehetõ a seregben (ott a diploma miatt kapásból ranggal indulsz).

Fizikusként szinte bármilyen mérnöknél könnyebben el lehet helyezkedni, mert annyira szerteágazó tudást ad a végzettség (tulképp. mindenhez értünk), illetve pl a villanymérnökökkel, közgazdászokkal ellentétben ez egy eléggé alul jelentkezett/végzett szak és hiányszakma mindenhol.

A legjobb elhelyezkedést szerintem az alkalmazott fizikusi, illetve a anyagtudósi végzettséggel lehet megteremteni. Persze ehhez kell az msc, de utána bárhol el lehet helyezkedni.

[BajuszGG]

Tovább megy msc-re. :D

Amúgy meg el lehet helyezkedni tanárként, pénzügyi elemzõként (fõként alkalmazott fizikusok és csillagászok mennek ide), kutatóként, mindenféle méréstechnikával foglalkozó cégeknél (fõként alk.fiz., ilyen cég lehet mindenféle autógyár). Aztán ott van a félvezetõipar (szilárdtestfizika), ott van mindenféle anyaggyártás (anyagtudomány). Elmehetsz meteorológusnak. Persze nem TV bemondónak, hanem adatelemzõnek. De meteorológusként mehetsz környezetvédelmi cégekhez, szintén méricskélni; a levegõben levõ aeroszolokat, légmozgást figyelni, prognosztizálni...stb. Ugyanez megtehetõ a seregben (ott a diploma miatt kapásból ranggal indulsz).

Fizikusként szinte bármilyen mérnöknél könnyebben el lehet helyezkedni, mert annyira szerteágazó tudást ad a végzettség (tulképp. mindenhez értünk), illetve pl a villanymérnökökkel, közgazdászokkal ellentétben ez egy eléggé alul jelentkezett/végzett szak és hiányszakma mindenhol.

A legjobb elhelyezkedést szerintem az alkalmazott fizikusi, illetve a anyagtudósi végzettséggel lehet megteremteni. Persze ehhez kell az msc, de utána bárhol el lehet helyezkedni.

Fizikus mint pénzügyi elemzõ? :huh:

Ez az anyagtudomány meg azért érdekes mert pl. én gépészként csinálom ugyanezt. :D :unsure:

[Bice]

Fizikus mint pénzügyi elemzõ? :huh:

Ez az anyagtudomány meg azért érdekes mert pl. én gépészként csinálom ugyanezt. :D :unsure:

Azért szerintem a gépészmérnök kicsit más anyagtudományt tanul, mint egy fizikus. :))

A pénzügyi elemzõ meg csupán annyi, hogy kb. ugyanazt a matematikai dolgokat tanuljuk, mint egy matematikus, de pluszban egy fizikusi szemléletet kapunk mellé. Nagyon precíz és "finom" matematikai elemzési módszereket tanulunk, mint amit mások nem igazán. A fizikusoknak nagyon sokféle statisztikai módszert el kell sajátítani a mérési eredmények kiértékeléséhez, illetve egyéb dolgokhoz. Sok mindenhez elõrejelzési módszert, vagy becslési módszert tanulunk. Nem kell ám alábecsülni a fizikust, mert bárkinél okosabb. :)))

[BajuszGG]

Nem kell ám alábecsülni a fizikust, mert bárkinél okosabb. :)))

Pont hogy te nézel le most mindenki mást :ninja: Gondolom ha olyan polihisztorok lennének a fizikusok akkor mérnöki területre csak õket vinnék. Felvesznek 8-10 fizikust aztán azok le is fedik az egész mérnökség minden területét, a gyártástechnológiát (kinematika, dinamika, áramlástechno. stb.), géptervezést, anyagtechnológiát (hegesztés, hõtan, anyagtud.), a fejlesztést és még csak a gépész ágat mondtam el, mert végtére fizika meg matek az egész. Sõt... Mivel kifinomult matekos érzékkel is rendelkeznek az egész menedzsment is lehet fizikus.

[Bice]

Pont hogy te nézel le most mindenki mást :ninja: Gondolom ha olyan polihisztorok lennének a fizikusok akkor mérnöki területre csak õket vinnék. Felvesznek 8-10 fizikust aztán azok le is fedik az egész mérnökség minden területét, a gyártástechnológiát (kinematika, dinamika, áramlástechno. stb.), géptervezést, anyagtechnológiát (hegesztés, hõtan, anyagtud.), a fejlesztést és még csak a gépész ágat mondtam el, mert végtére fizika meg matek az egész. Sõt... Mivel kifinomult matekos érzékkel is rendelkeznek az egész menedzsment is lehet fizikus.

Legjobb tudásom szerint ez amúgy általában így is szokott lenni, annyival kiegészítve, hogy tesznek mellé egy-egy mérnököt is. Úgy értettem a gondolatmenetet, hogy egy fizikust a képzettségével bárhova bedobhatják, mert általában arra képeznek minket, hogy önállóan, talpraesetten megoldást találjunk egy problémakörre. Mit tudom én, van egy folyamat, amire fel tudod írni a differenciálegyenlet rendszert, de nem tudod megoldani, mert csak numerikus úton lehet. Akkor szólsz a programozó havernak és õ leprogramozza neked. Vagy kell készíteni valami pontos kütyüt a lézerekhez. Akkor szólsz a gépész kollégának, hogy tervezze meg CAD-ben neked. Tehát nem úgy értettem azt, hogy ha annyi fizikus lenne, amennyi nincs, akkor mérnökre nem is lenne szükség, hanem, hogy olyan képzettsége lesz a fizikusnak, hogy közel minden tudományterülethez hozzá tud szólni. Egy gépész, meg villamosmérnök persze, hogy nem lesz a fizikusból, mert az egy szûkebb tudományterület, de azokon a területeken ettõl független is meg tudja állni a helyét.

Amikor ":))))" van a mondatom végén, az a szarkazmus erõs jele. :D