Mass Effect Topic [vol.2]

[Luke2135]

Na végre, sikerült szereznem egy krogan sentinelt. Kicsit poén, ahogy lövések nélkül irtom az ellent... :) Még egy bansheet is sikerült lepofozni. Persze még csak bronz fokozaton próbáltam.

[Nomad90]

Na végre, sikerült szereznem egy krogan sentinelt. Kicsit poén, ahogy lövések nélkül irtom az ellent... :) Még egy bansheet is sikerült lepofozni. Persze még csak bronz fokozaton próbáltam.

Én Krogan soldierre várok, a sörétes

(ami Gruntnak volt a fejlesztés a 2-ben)

az már megvan, már csak a krogan soldier kéne, aki még használni is tudná. :D

[Gruffersten]

Jó az isteni csillaggyermeket még, úgy, ahogy le tudom nyelni (a magyarázatát már kevésbé), jó rendben semmisüljenek meg a reaperek a relékkel együtt, rendben, de legalább vették volna annyi fáradságot, hogy egy 1-2 perces videóval megmutassák, hogy mi történt azokkal a karakterekkel, akikkel foglalkoztunk a játékok alatt. Ez az igénytelenség és a lustaság szörnyû keveréke.

Húsvéti fárasztás következik, vallásos fórumozók, csukjátok be a szemeteket, idézek a community managertõl:

"What do you mean "at the end he died on a cross"? That makes no sense! And what of his companions? *newtestamentrage* #retakeeaster"

[Iam_The_Ghost]

Igyekeztem minden spoilert elrejteni, de aki még nem vitte ki, annak csak óvatosan! :)

Nem siettem el az biztos, de tegnap este végre kivittem, illetve ma a másik két befejezést is megcsináltam. :rolleyes: Nekem amúgy 48 óra volt a játék, tényleg igyekeztem mindent megcsinálni, megnézni, elolvasni. Sajnos így is kiamardt 2-3 kisebb mellékküldetés,

a Cerberus támadásra ugyebár nem számítottam.

War Asset pontokból olyan 7400 körülit sikerült összegyûjteni.

Abszolút bejött a game, szerintem egy méltó lezárása a trilógiának. Bár így utólag nem volt jó ötlet ilyen lassan végigjátszani, napokat kihagyni, ennyire húzni a végét, mert így picit lankadt a lelkesedésem és a kezdeti lángolásból nem sok maradt a végére, így nem ütött akkorát.

A multiplayer egy nagyon kellemes csalódás volt, Én soha nem szoktam ilyen módban játszani, csak solozni, itt viszont nagyon bejött. Bár nem lenne rossz néhány új mód, új küldetés, mert azért hamar unalomba fulladhat. A fejlõdésrendszer mondjuk még ezt kitolja, de azért az elég nagy hiba volt szvsz, hogy karakterként, hanem kasztokként fejlõdünk, így ha pl. 1 soldier 20-as szintû, akkor a többi faj soldier is rögtön az. Ráadásul egész sûrûn kapni XP-pontokat a különbözõ packokból, ami megint csak egy felesleges dolog... Szóval aggódtam, hogy a multi majd a single rovására megy, de szerencsére nem így lett. Igazából tetszett az az ötlet is, hogy kiegészíti a singlet, de akkor ezt már nagyobb küldetések formájában is beépíthették volna, persze mint választható opció, nem kötelezõ pályaként.

A zene nagyon kellemes volt, imádtam azokat a zongorás témákat, szerencsére nem is vitték õket túlzásba, azt gondoltam minden egyes drámai jelenetnél besúlykolják, de megfelelõ arányban szerepeltek szvsz. A szinkronhangok között most is voltak remekek, Garrus-ét imádtam most is,

Thane-t sajnálom, hogy nem szerepelt többet.

A többi hang is nagyon rendben volt, imádom a Reaperek erõs, zúgó zaját.

A karakterek jók voltak, az újak nem sok vizet zavartak, de belõlem nem váltottak ki semmilyen Jersey Shore-jellegû ellenszenvet, ahogy itt páran írták. Azonban a visszatérõ karaktereket szerintem most sem sikerült jól kezelni. Oké, a nagyrészüknél bevettem az indokot, hogy mért nem tarthatnak velünk... de ugyan úgy, mint a 2. résznél, a találkozások, az elsõ reakciók baromi hiteltelenek voltak szvsz. Persze a játék szerint eltelt egy hosszabb idõ az epizódok elõtt, mégis, a karakterek azért csak hozzá nõttek a szívemhez és annyira idegesítõ volt látni, hogy amennyi és amilyen küldetéseket átvészeltek ezek a szereplõk, ahhoz képest annyira puritán, semleges módon üdvözlik egymást.

A történet tetszett, az 1. részé talán még mindig a legjobb volt, de ugyan úgy mint a 2. résznél, itt is érdekessé tudták tenni az egyébként egyszerû csapatépít metódust. Néhol tényleg úgy éreztem, hogy valami nagyon epic dolgot sikerült véghez vinni,

mint a genophage megoldása, a kroganek, turianok és a salarianok kibékítése,

nagyszerû jelenet volt és tényleg jó érzés. :D Habár ebbõl kifolyólag

a quarianok és gethek összehozása

meg már erõs ismétlõdésnek hatott...

És akkor a vége... elismerem, hogy Én vagyok az elfuserált, de Nekem tetszett. Azt elfogadom, ha valakinek nem jött be, megértem, de ez az egész tüntetés és felháborodás a játékos társadalomtól valami iszonyatos, Én szégyellem magam miatta... Nem akarok vitát szítani, volt már errõl bõven szó a topicban (bár sokat nem olvastam vissza), de ahogy ezt sokan kezelték, az kifejezetten visszataszító. Emellett teljesen értetlenül állok a dolog elõtt, van 1-2 dolog, ami az Én szememet is szúrja,

pl. ez a Normandy és a csapat megmenekülése dolog,

de baz... legyen már egy kis fantáziánk, ne kelljen már mindent a szánkba rágni! Igen, Én is örültem volna, ha van errõl szó, egy kis videórészlet vagy csak egy párbeszéd, de most simán ki tudom egészíteni a dolgot,

hogy a Normandy míg mi a Citadellán tevékenykedtünk, odarepült és kimenekítette a Földön lévõ társainkat, aztán már repült is tovább, majd jött a relay felrobbanásának jelenete.

Nem hiszem hogy egy ilyen különösebb magyarázatra szorulna és hogy emiatt kikéne verni a balhét.

Vagy a Child.

Azt hiszem valaki említette a Lost sorozat példáját. Nem láttam annak az utolsó évadját, de jó példa: rengeteg benne a kérdés, a misztikum. Rengetegen bõgtek, hogy ez mennyire rossz, soha nem kapunk semmire választ, csak gyûlnek az újabb kérdések. Én pedig sose értettem, mért baj ez? Épp ez az, ami folyamatosan fenntartotta bennem az érdeklõdést, találgatni, hogy mégis mi lehet a válasz, a megoldás. És ezután már rohadtul nem hiányzott, hogy valóban választ kapjak. Mert mi történik ilyenkor? Errõl a véleményemet már sok helyen, sok esetben elmondtam: megtöri az egésznek a varázsát. Ha kapunk egy választ, az soha a büdös életben nem lesz kielégítõ. Egyszerûen azért, mert már nem igazán lehet újat mondani, újat mutatni. A megoldás vagy az lesz, amire már korábban már gondoltunk, aztán csak legyintünk rá: "ja, hogy csak ennyi a válasz? hát én tudtam hogy ez lesz, nem nagy szám..." vagy pedig valami nagyon extrém dolog, amit csak fikázni tudunk, mert valami sokkal logikusabbra (amit mi is kitalálhattunk volna, aztán lásd 1. verzió), egyszerûbbre számítottunk.

A Child esetében nem igazán lehet tudni mi ez, ki ez, de Nekem a legkevésbé sem hiányzott, hogy akkor most hirtelen mindenrõl lehulljon a lepel.

Én imádtam a beszélgetést az Illusive Man-el; a hatásvadász, de gyönyörû megpihenést Anderson-nal (kicsit rontott ugyan az összképen, hogy hiába próbálták a pofámba nyomni, semmi szimpátiát nem éreztem iránta); Shepard véres, leharcolt, megfáradt mozdulatait; az izgalmas, misztikus felemelkedést, hogy most mi jön?; a beszélgetést a Child-al; azt a döntésképtelenséget, mikor fogalmam nem volt melyik is lenne a legjobb megoldás (és így, hogy megcsináltam mindhármat, még mindig nem tudom); a gyönyörû zongorával kísért lezáró képsorokat (fõleg a mass relayek pusztulását, számomra ez egy baromi jó WTF-momentum volt és olyan epic, mint a genophage leküzdése); majd pedig a végén az epilógus videót.

Nagyon sajnálom ezt a számomra érthetetlen közfelháborodást, ez a néhány DLC-videó nem hiszem hogy csillapítani fogja a kedélyeket (sõt, rengeteg lesz az elégedetlenkedõ...), de remélem ennél tovább nem megy a Bioware és nem akar majd valami alternatív befejezést gyártani a játéknak. Lehet nem szeretni ezt a befejezést, de baz, õk mesélik ezt a történetet, így kell elfogadni. És mindezek ellenére egy remek játékot kaptunk és izgatottan várom milyen terveik vannak még ezzel az univerzummal kapcsolatban.

[gebali1991]

Húsvéti fárasztás következik, vallásos fórumozók, csukjátok be a szemeteket, idézek a community managertõl:

"What do you mean "at the end he died on a cross"? That makes no sense! And what of his companions? *newtestamentrage* #retakeeaster"

Nem akarok spoilerezni, de azt ugye tudod, hogy Jézus története itt nem ért véget? Jött még egy ingyenes DLC :D

[-moki-]

Igyekeztem minden spoilert elrejteni, de aki még nem vitte ki, annak csak óvatosan! :)

Nem siettem el az biztos, de tegnap este végre kivittem, illetve ma a másik két befejezést is megcsináltam. :rolleyes: Nekem amúgy 48 óra volt a játék, tényleg igyekeztem mindent megcsinálni, megnézni, elolvasni. Sajnos így is kiamardt 2-3 kisebb mellékküldetés,

a Cerberus támadásra ugyebár nem számítottam.

War Asset pontokból olyan 7400 körülit sikerült összegyûjteni.

Abszolút bejött a game, szerintem egy méltó lezárása a trilógiának. Bár így utólag nem volt jó ötlet ilyen lassan végigjátszani, napokat kihagyni, ennyire húzni a végét, mert így picit lankadt a lelkesedésem és a kezdeti lángolásból nem sok maradt a végére, így nem ütött akkorát.

A multiplayer egy nagyon kellemes csalódás volt, Én soha nem szoktam ilyen módban játszani, csak solozni, itt viszont nagyon bejött. Bár nem lenne rossz néhány új mód, új küldetés, mert azért hamar unalomba fulladhat. A fejlõdésrendszer mondjuk még ezt kitolja, de azért az elég nagy hiba volt szvsz, hogy karakterként, hanem kasztokként fejlõdünk, így ha pl. 1 soldier 20-as szintû, akkor a többi faj soldier is rögtön az. Ráadásul egész sûrûn kapni XP-pontokat a különbözõ packokból, ami megint csak egy felesleges dolog... Szóval aggódtam, hogy a multi majd a single rovására megy, de szerencsére nem így lett. Igazából tetszett az az ötlet is, hogy kiegészíti a singlet, de akkor ezt már nagyobb küldetések formájában is beépíthették volna, persze mint választható opció, nem kötelezõ pályaként.

A zene nagyon kellemes volt, imádtam azokat a zongorás témákat, szerencsére nem is vitték õket túlzásba, azt gondoltam minden egyes drámai jelenetnél besúlykolják, de megfelelõ arányban szerepeltek szvsz. A szinkronhangok között most is voltak remekek, Garrus-ét imádtam most is,

Thane-t sajnálom, hogy nem szerepelt többet.

A többi hang is nagyon rendben volt, imádom a Reaperek erõs, zúgó zaját.

A karakterek jók voltak, az újak nem sok vizet zavartak, de belõlem nem váltottak ki semmilyen Jersey Shore-jellegû ellenszenvet, ahogy itt páran írták. Azonban a visszatérõ karaktereket szerintem most sem sikerült jól kezelni. Oké, a nagyrészüknél bevettem az indokot, hogy mért nem tarthatnak velünk... de ugyan úgy, mint a 2. résznél, a találkozások, az elsõ reakciók baromi hiteltelenek voltak szvsz. Persze a játék szerint eltelt egy hosszabb idõ az epizódok elõtt, mégis, a karakterek azért csak hozzá nõttek a szívemhez és annyira idegesítõ volt látni, hogy amennyi és amilyen küldetéseket átvészeltek ezek a szereplõk, ahhoz képest annyira puritán, semleges módon üdvözlik egymást.

A történet tetszett, az 1. részé talán még mindig a legjobb volt, de ugyan úgy mint a 2. résznél, itt is érdekessé tudták tenni az egyébként egyszerû csapatépít metódust. Néhol tényleg úgy éreztem, hogy valami nagyon epic dolgot sikerült véghez vinni,

mint a genophage megoldása, a kroganek, turianok és a salarianok kibékítése,

nagyszerû jelenet volt és tényleg jó érzés. :D Habár ebbõl kifolyólag

a quarianok és gethek összehozása

meg már erõs ismétlõdésnek hatott...

És akkor a vége... elismerem, hogy Én vagyok az elfuserált, de Nekem tetszett. Azt elfogadom, ha valakinek nem jött be, megértem, de ez az egész tüntetés és felháborodás a játékos társadalomtól valami iszonyatos, Én szégyellem magam miatta... Nem akarok vitát szítani, volt már errõl bõven szó a topicban (bár sokat nem olvastam vissza), de ahogy ezt sokan kezelték, az kifejezetten visszataszító. Emellett teljesen értetlenül állok a dolog elõtt, van 1-2 dolog, ami az Én szememet is szúrja,

pl. ez a Normandy és a csapat megmenekülése dolog,

de baz... legyen már egy kis fantáziánk, ne kelljen már mindent a szánkba rágni! Igen, Én is örültem volna, ha van errõl szó, egy kis videórészlet vagy csak egy párbeszéd, de most simán ki tudom egészíteni a dolgot,

hogy a Normandy míg mi a Citadellán tevékenykedtünk, odarepült és kimenekítette a Földön lévõ társainkat, aztán már repült is tovább, majd jött a relay felrobbanásának jelenete.

Nem hiszem hogy egy ilyen különösebb magyarázatra szorulna és hogy emiatt kikéne verni a balhét.

Vagy a Child.

Azt hiszem valaki említette a Lost sorozat példáját. Nem láttam annak az utolsó évadját, de jó példa: rengeteg benne a kérdés, a misztikum. Rengetegen bõgtek, hogy ez mennyire rossz, soha nem kapunk semmire választ, csak gyûlnek az újabb kérdések. Én pedig sose értettem, mért baj ez? Épp ez az, ami folyamatosan fenntartotta bennem az érdeklõdést, találgatni, hogy mégis mi lehet a válasz, a megoldás. És ezután már rohadtul nem hiányzott, hogy valóban választ kapjak. Mert mi történik ilyenkor? Errõl a véleményemet már sok helyen, sok esetben elmondtam: megtöri az egésznek a varázsát. Ha kapunk egy választ, az soha a büdös életben nem lesz kielégítõ. Egyszerûen azért, mert már nem igazán lehet újat mondani, újat mutatni. A megoldás vagy az lesz, amire már korábban már gondoltunk, aztán csak legyintünk rá: "ja, hogy csak ennyi a válasz? hát én tudtam hogy ez lesz, nem nagy szám..." vagy pedig valami nagyon extrém dolog, amit csak fikázni tudunk, mert valami sokkal logikusabbra (amit mi is kitalálhattunk volna, aztán lásd 1. verzió), egyszerûbbre számítottunk.

A Child esetében nem igazán lehet tudni mi ez, ki ez, de Nekem a legkevésbé sem hiányzott, hogy akkor most hirtelen mindenrõl lehulljon a lepel.

Én imádtam a beszélgetést az Illusive Man-el; a hatásvadász, de gyönyörû megpihenést Anderson-nal (kicsit rontott ugyan az összképen, hogy hiába próbálták a pofámba nyomni, semmi szimpátiát nem éreztem iránta); Shepard véres, leharcolt, megfáradt mozdulatait; az izgalmas, misztikus felemelkedést, hogy most mi jön?; a beszélgetést a Child-al; azt a döntésképtelenséget, mikor fogalmam nem volt melyik is lenne a legjobb megoldás (és így, hogy megcsináltam mindhármat, még mindig nem tudom); a gyönyörû zongorával kísért lezáró képsorokat (fõleg a mass relayek pusztulását, számomra ez egy baromi jó WTF-momentum volt és olyan epic, mint a genophage leküzdése); majd pedig a végén az epilógus videót.

Nagyon sajnálom ezt a számomra érthetetlen közfelháborodást, ez a néhány DLC-videó nem hiszem hogy csillapítani fogja a kedélyeket (sõt, rengeteg lesz az elégedetlenkedõ...), de remélem ennél tovább nem megy a Bioware és nem akar majd valami alternatív befejezést gyártani a játéknak. Lehet nem szeretni ezt a befejezést, de baz, õk mesélik ezt a történetet, így kell elfogadni. És mindezek ellenére egy remek játékot kaptunk és izgatottan várom milyen terveik vannak még ezzel az univerzummal kapcsolatban.

Igen, csak amikor mind a Lost, mind a ME3 esetében a fõ marketinges frontvonal az volt, hogy "kapj választ minden kérdésedre", akkor eléggé gyomorszájba vág egy """""""filozófikus""""""" lezárás (kilóméteres átmérõjû plothole-okkal). Szal ha szerinted az a fantáziánkra való apellálás, hogy a melletted

"szörnyet haló társak"

megjelennek a záró animációban kitudja hány fényév távolságra, akkor nem tudnám a vitát tovább folytatni.

Igen, én se azt vártam, hogy rakjanak elém egy codex bejegyzést, hogy akkor ezek a Reaperek, de azt se vártam, hogy egy

macguffin kölyök

legyen a vezetõjük, akit az utolsó részben jelenik meg kb három másodpercre, némi drámai hatást keltve egy olyan logikát kifejtve, amin egy általános iskolás is képes lyukat ütni.

De kérdem én a játék mikor suggallta azt, hogy ilyen lesz a vége? Mert a Lostban legalább ott voltak a tonnányi vallásos és túlvilágot megidézõ (megannyi kultúrából) utalás, ami azért valamilyen szinten megengedte azt a lezárást. De a Mass Effect széria mikor volt ilyen? Mikor volt olyan például, hogy Shepard meghunyászkodik valaki elõtt, hogy három válasz közül kiválasszon egyet? Az egész széria arról szólt, hogy szabad akarat és az elszántság elõtt nincs akadály. Ez az egyik fõ témája a játékoknak. Ezzel tartotta a lelket Shepard a társaiban 5 éven át. Mikor mondta azt Garrusnak Shepard, hogy "No para Garrus, majd valaki felajánl nekünk pár opciót és választunk egy olyat, amiben kevesebbet halunk meg". Az én Shepardom a végén várt volna a Renegade opciót jelzõ piros ikonra, megkereste volna az istenkölyök projekciójáért felelõs szerkezetet és belelõttvolna vagy ötöt, majd a Catalysttal szétbombázott volna minden Reapert.

Vagy egy másik Shepardom a szétmaxolt Paragornnal meggyõzte volna az istengyereket, hogy hívja vissza a Reapereket és adjon nekünk egy esélyt, felhozva a példáját a

Quarian Geth

békének.

Ezek az én Shepardjeim, akiket lassan 5 éve több tucat végigjátszás után felépítettem. Ezért vagyok pipa, mert semmit, de semmit nem számít ez.

[Iam_The_Ghost]

Nos, ha valaki bevette ezt a marketing dumát, hogy a döntéseinknek valóban olyan mértékû súlya lesz, hogy az majd nagyban befolyásolja a játékot, arra azt kell mondjam elég naív. :rolleyes: Ez persze nem a játékos hibája, egyértelmûen a Bioware böszmesége és megértem ha valaki emiatt dühös, de... most komolyan, ez azért nem vált már teljesen egyértelmû az elõzõ részeket elnézve, hogy ez a sok-sok duma a Paragon-ról, a Renegade-rõl, a különbözõ választási lehetõségekrõl, mind-mind csak parasztvakítás? Tök mindegy, hogy jók voltunk-e vagy genyák, hogy ez a szereplõ vagy az halt-e meg, hogy valamit elpusztítottunk vagy sem, a játék fõszála mindig is irányított volt, mindig ugyanazt a végkifejletet kaptuk meg és minden út ugyanoda vezetett, igazából csak apró eltérésekkel. Ez mért pont a legvégén számított volna?

A Bioware imádja reklámozni a játékait a különbözõ lehetõségek fontosságáról, de Én már az 1. résznél vagy éppen a Dragon Age 1-nél sem éreztem ennek igazi jelentõségét. A fõsztoriba igazán soha sem avatkozhattunk bele, az elõre megírt végcélt sose alakíthattuk át, az utánuk következõ folytatásokat meg aztán fõleg nem. Az igazi választás az lett volna, ha inkább Sarennel tartunk; ha leszarjuk az Omega 4 relay-t és egy teljesen más megoldást keresünk; ha elmegyünk a Földrõl és azt mondjuk "kapjátok be, úgyis ûrhajón nevelkedtem, a Földnek vége, nem érdemes érte harcolni" stb. stb. Olyan lehetõséget soha nem adtak a kezünkben, ami új pályákat nyitna meg, új küldetéseket, amiért azt mondanám, hogy megéri újra játszani, mert most máshogy csinálom a dolgokat és így új dolgokat láthatok. Számomra egy eltérõ párbeszéd soha nem jelentett választást és végképp nem motivációt arra, hogy emiatt érdemes lenne belevágni újra.

Ott a PS3-as Heavy Rain. Merõben más stílus, más játékmenet, más mechanika, elismerem. De ott mûködik a rendszer, hogy valóban folyton-folyvást döntéshelyzetbe kerülünk, ami a késõbbiekben más szituációkat nyithat meg. Egyes pályák nem lesznek elérhetõek, ha bizonyos dolgokat nem hajtunk végre, vagy éppen azért nem, mert valamit sikerült megcsinálnunk, így nem kerültünk olyan helyzetbe, hogy az a level megjelenjen. Igen, a fõvonal itt is ki van jelölve, de teljesen más jelenetek nyilnak meg csupán azáltal, hogy kivel jutunk el bizonyos szintig. És itt már nem arról van szó, hogy valakihez szépen szólok vagy leb*szom, majd végeredményben ugyanazt kapom.

Ilyen szintig soha nem jutott el a Bioware, innentõl kezdve pedig nem is lehetett komolyan venni a marketing szövegeiket. Az õ részükrõl természetes ez a lépés, hisz elakarják adni a játékot, az már a Mi felelõsségünk, hogy mit hiszünk el és minek látjuk realitását. Erre egy másik példa a konzolos DragonBall játékok. Jön a nagyduma, hogy több mint 200 játszható karakter, milyen Puding!a lesz az majd Nekünk... Mit is jelent ez valójában? Kb. 10 típusú karakter (és ezzel talán még sokat is mondtam), az összes többi ugyanezekre van felépítve, csak más skinnel és mondjuk kék fénygömb/fénynyaláb helyett sárgát lõ... A rajongók tûkön ülve várják, majd csalódottan néznek, mikor 10 perc után megunják, hisz azonkívül hogy kinek a hátsóját látják, semmi különbség nincsen. A fejlesztõktõl ez egy érthetõ lépés, de átverés.

Szóval átgondolva az eddigi epizódokat kérdem Én: most ez valóban akkora nagy meglepetés? Akkora nagy csapás, hogy a kedves marketinges durván nagyzolt és alig igaz abból, amit mondott? Nem kell mindent elhinni amit mondanak, tessék ezeket az ígéreteket átrágni, belegondolni, hogy ez majd valóságban hogyan is fog kinézni, mennyire tûnik reálisnak és akkor a helyén tudjuk ezeket kezelni. Ez nem az elsõ és nem is lesz az utolsó eset, mikor minden széppel és jóval kecsegtetnek, majd pofára esünk. Mért pont most, pont ennél a játéknál kellett ennyire felfújni a dolgot, ennyire mellre szívni ezt az esetet?

Mégegyszer mondom: természetesen nem Mi/Ti játékosok vagyunk/tok a hibásak, érthetõ a felháborodás, de legyünk már annyira érettek és éljünk már annyira két lábon a földön, hogy ha ránk sóznak egy szuper porszívót, mondván mindent felszív, akkor aztán ne csodálkozzunk, hogy minden ugyanúgy poros marad.

[Enkidu]

Nos, ha valaki bevette ezt a marketing dumát, hogy a döntéseinknek valóban olyan mértékû súlya lesz, hogy az majd nagyban befolyásolja a játékot, arra azt kell mondjam elég naív. :rolleyes: Ez persze nem a játékos hibája, egyértelmûen a Bioware böszmesége és megértem ha valaki emiatt dühös, de... most komolyan, ez azért nem vált már teljesen egyértelmû az elõzõ részeket elnézve, hogy ez a sok-sok duma a Paragon-ról, a Renegade-rõl, a különbözõ választási lehetõségekrõl, mind-mind csak parasztvakítás? Tök mindegy, hogy jók voltunk-e vagy genyák, hogy ez a szereplõ vagy az halt-e meg, hogy valamit elpusztítottunk vagy sem, a játék fõszála mindig is irányított volt, mindig ugyanazt a végkifejletet kaptuk meg és minden út ugyanoda vezetett, igazából csak apró eltérésekkel. Ez mért pont a legvégén számított volna?

A Bioware imádja reklámozni a játékait a különbözõ lehetõségek fontosságáról, de Én már az 1. résznél vagy éppen a Dragon Age 1-nél sem éreztem ennek igazi jelentõségét. A fõsztoriba igazán soha sem avatkozhattunk bele, az elõre megírt végcélt sose alakíthattuk át, az utánuk következõ folytatásokat meg aztán fõleg nem. Az igazi választás az lett volna, ha inkább Sarennel tartunk; ha leszarjuk az Omega 4 relay-t és egy teljesen más megoldást keresünk; ha elmegyünk a Földrõl és azt mondjuk "kapjátok be, úgyis ûrhajón nevelkedtem, a Földnek vége, nem érdemes érte harcolni" stb. stb. Olyan lehetõséget soha nem adtak a kezünkben, ami új pályákat nyitna meg, új küldetéseket, amiért azt mondanám, hogy megéri újra játszani, mert most máshogy csinálom a dolgokat és így új dolgokat láthatok. Számomra egy eltérõ párbeszéd soha nem jelentett választást és végképp nem motivációt arra, hogy emiatt érdemes lenne belevágni újra.

Ott a PS3-as Heavy Rain. Merõben más stílus, más játékmenet, más mechanika, elismerem. De ott mûködik a rendszer, hogy valóban folyton-folyvást döntéshelyzetbe kerülünk, ami a késõbbiekben más szituációkat nyithat meg. Egyes pályák nem lesznek elérhetõek, ha bizonyos dolgokat nem hajtunk végre, vagy éppen azért nem, mert valamit sikerült megcsinálnunk, így nem kerültünk olyan helyzetbe, hogy az a level megjelenjen. Igen, a fõvonal itt is ki van jelölve, de teljesen más jelenetek nyilnak meg csupán azáltal, hogy kivel jutunk el bizonyos szintig. És itt már nem arról van szó, hogy valakihez szépen szólok vagy leb*szom, majd végeredményben ugyanazt kapom.

Ilyen szintig soha nem jutott el a Bioware, innentõl kezdve pedig nem is lehetett komolyan venni a marketing szövegeiket. Az õ részükrõl természetes ez a lépés, hisz elakarják adni a játékot, az már a Mi felelõsségünk, hogy mit hiszünk el és minek látjuk realitását. Erre egy másik példa a konzolos DragonBall játékok. Jön a nagyduma, hogy több mint 200 játszható karakter, milyen Puding!a lesz az majd Nekünk... Mit is jelent ez valójában? Kb. 10 típusú karakter (és ezzel talán még sokat is mondtam), az összes többi ugyanezekre van felépítve, csak más skinnel és mondjuk kék fénygömb/fénynyaláb helyett sárgát lõ... A rajongók tûkön ülve várják, majd csalódottan néznek, mikor 10 perc után megunják, hisz azonkívül hogy kinek a hátsóját látják, semmi különbség nincsen. A fejlesztõktõl ez egy érthetõ lépés, de átverés.

Szóval átgondolva az eddigi epizódokat kérdem Én: most ez valóban akkora nagy meglepetés? Akkora nagy csapás, hogy a kedves marketinges durván nagyzolt és alig igaz abból, amit mondott? Nem kell mindent elhinni amit mondanak, tessék ezeket az ígéreteket átrágni, belegondolni, hogy ez majd valóságban hogyan is fog kinézni, mennyire tûnik reálisnak és akkor a helyén tudjuk ezeket kezelni. Ez nem az elsõ és nem is lesz az utolsó eset, mikor minden széppel és jóval kecsegtetnek, majd pofára esünk. Mért pont most, pont ennél a játéknál kellett ennyire felfújni a dolgot, ennyire mellre szívni ezt az esetet?

Mégegyszer mondom: természetesen nem Mi/Ti játékosok vagyunk/tok a hibásak, érthetõ a felháborodás, de legyünk már annyira érettek és éljünk már annyira két lábon a földön, hogy ha ránk sóznak egy szuper porszívót, mondván mindent felszív, akkor aztán ne csodálkozzunk, hogy minden ugyanúgy poros marad.

Jól értem ezzel azt akarod mondani hogy minden szemetet le kéne nyelnünk, csak azért mert hittünk az állításaiknak? Ez nem igazán hasznos hozzáállás. Azért van ez a felháborodás mert hazudtak nekünk. Mármint Casey Hudson szó szerint azt mondta hogy nem lesz ilyen A,B, vagy C választási lehetõség hanem a választásaink határozzák meg a végkifejletet. Erre mit kapunk: A,B, vagy C.

A másik dolog meg, hogy marha sok plotholet csinált ez az ending, nem csak a végét nézve, vagy a 3. részt, de az egész ME szériában elhangzott dolgok váltak értelmetlenné. Például:

Sovereign-nek mi értelme volt, ha a Reapereket irányító kölyök végig ott volt? Vagy Sovereign és Harbinger viselkedése, az organikus lényeket alsóbbrendûként kezelik, viselkedésükbõl nekem nem az jön le, hogy meg akarnák menteni az organikusokat a kipusztulástól. Vagy eleve a GOD CHILD logikája hibás. Azt állítja, hogy a szintetikusok mindig az organikusok kiirtására törekszenek. De erre ott van ellenpéldának EDI vagy a Geth, sõt önmaga is szintetikus mégsem akar kiírtani minden életet, ezzel az egész logikáját önmaga teszi baromsággá.

De még sorolhatnám a hasonló plotholeokat a nyilvánvalóak mellé

Normandy repülése, a társaink ott léte a normandyn, miközben percekkel ezelõtt még ott voltak mellettünk,

stb.

Jah és itt egy a PAX-on készült interjú az egyik íróval:

http://social.bioware.com/forum/1/topic/323/index/11155956

[-moki-]

Nos, ha valaki bevette ezt a marketing dumát, hogy a döntéseinknek valóban olyan mértékû súlya lesz, hogy az majd nagyban befolyásolja a játékot, arra azt kell mondjam elég naív. :rolleyes: Ez persze nem a játékos hibája, egyértelmûen a Bioware böszmesége és megértem ha valaki emiatt dühös, de... most komolyan, ez azért nem vált már teljesen egyértelmû az elõzõ részeket elnézve, hogy ez a sok-sok duma a Paragon-ról, a Renegade-rõl, a különbözõ választási lehetõségekrõl, mind-mind csak parasztvakítás? Tök mindegy, hogy jók voltunk-e vagy genyák, hogy ez a szereplõ vagy az halt-e meg, hogy valamit elpusztítottunk vagy sem, a játék fõszála mindig is irányított volt, mindig ugyanazt a végkifejletet kaptuk meg és minden út ugyanoda vezetett, igazából csak apró eltérésekkel. Ez mért pont a legvégén számított volna?

A Bioware imádja reklámozni a játékait a különbözõ lehetõségek fontosságáról, de Én már az 1. résznél vagy éppen a Dragon Age 1-nél sem éreztem ennek igazi jelentõségét. A fõsztoriba igazán soha sem avatkozhattunk bele, az elõre megírt végcélt sose alakíthattuk át, az utánuk következõ folytatásokat meg aztán fõleg nem. Az igazi választás az lett volna, ha inkább Sarennel tartunk; ha leszarjuk az Omega 4 relay-t és egy teljesen más megoldást keresünk; ha elmegyünk a Földrõl és azt mondjuk "kapjátok be, úgyis ûrhajón nevelkedtem, a Földnek vége, nem érdemes érte harcolni" stb. stb. Olyan lehetõséget soha nem adtak a kezünkben, ami új pályákat nyitna meg, új küldetéseket, amiért azt mondanám, hogy megéri újra játszani, mert most máshogy csinálom a dolgokat és így új dolgokat láthatok. Számomra egy eltérõ párbeszéd soha nem jelentett választást és végképp nem motivációt arra, hogy emiatt érdemes lenne belevágni újra.

Ott a PS3-as Heavy Rain. Merõben más stílus, más játékmenet, más mechanika, elismerem. De ott mûködik a rendszer, hogy valóban folyton-folyvást döntéshelyzetbe kerülünk, ami a késõbbiekben más szituációkat nyithat meg. Egyes pályák nem lesznek elérhetõek, ha bizonyos dolgokat nem hajtunk végre, vagy éppen azért nem, mert valamit sikerült megcsinálnunk, így nem kerültünk olyan helyzetbe, hogy az a level megjelenjen. Igen, a fõvonal itt is ki van jelölve, de teljesen más jelenetek nyilnak meg csupán azáltal, hogy kivel jutunk el bizonyos szintig. És itt már nem arról van szó, hogy valakihez szépen szólok vagy leb*szom, majd végeredményben ugyanazt kapom.

Ilyen szintig soha nem jutott el a Bioware, innentõl kezdve pedig nem is lehetett komolyan venni a marketing szövegeiket. Az õ részükrõl természetes ez a lépés, hisz elakarják adni a játékot, az már a Mi felelõsségünk, hogy mit hiszünk el és minek látjuk realitását. Erre egy másik példa a konzolos DragonBall játékok. Jön a nagyduma, hogy több mint 200 játszható karakter, milyen Puding!a lesz az majd Nekünk... Mit is jelent ez valójában? Kb. 10 típusú karakter (és ezzel talán még sokat is mondtam), az összes többi ugyanezekre van felépítve, csak más skinnel és mondjuk kék fénygömb/fénynyaláb helyett sárgát lõ... A rajongók tûkön ülve várják, majd csalódottan néznek, mikor 10 perc után megunják, hisz azonkívül hogy kinek a hátsóját látják, semmi különbség nincsen. A fejlesztõktõl ez egy érthetõ lépés, de átverés.

Szóval átgondolva az eddigi epizódokat kérdem Én: most ez valóban akkora nagy meglepetés? Akkora nagy csapás, hogy a kedves marketinges durván nagyzolt és alig igaz abból, amit mondott? Nem kell mindent elhinni amit mondanak, tessék ezeket az ígéreteket átrágni, belegondolni, hogy ez majd valóságban hogyan is fog kinézni, mennyire tûnik reálisnak és akkor a helyén tudjuk ezeket kezelni. Ez nem az elsõ és nem is lesz az utolsó eset, mikor minden széppel és jóval kecsegtetnek, majd pofára esünk. Mért pont most, pont ennél a játéknál kellett ennyire felfújni a dolgot, ennyire mellre szívni ezt az esetet?

Mégegyszer mondom: természetesen nem Mi/Ti játékosok vagyunk/tok a hibásak, érthetõ a felháborodás, de legyünk már annyira érettek és éljünk már annyira két lábon a földön, hogy ha ránk sóznak egy szuper porszívót, mondván mindent felszív, akkor aztán ne csodálkozzunk, hogy minden ugyanúgy poros marad.

Ha a porszívó nem szívja a port, akkor persze, hogy visszaviszed és követeled a pénzed :D Vagy ha az autót, amit vettél, légkondival reklámozták és miután haza vitted és meglátod, hogy nincs benne légkondi, akkor nem csak annyival konstatálod, hogy "ajj, naív voltam", hanem követeled azt, amiért fizettél. Oké, kicsit túlzó példa, viszont én többek között azért szurkoltam le a coll. ed. változatért, mert a "maximális" élményre vágytam és arra, amivel reklámozták és azt csak részben teljesítették. Így szerintem jogos a reklamálás.

A második részben például a játékmenetbeli döntéseink igenis rettentõ mód befolyásolják a játék végét. Sõt, olyannyira, hogy akár úgy is befejezhetjük a játékot, hogy a végén meghal Shepard :D Mindezt azért, mert úgy döntünk, hogy bizonyos kariknak nem végzed el a loyalty küldijét stb és stb.

[Iam_The_Ghost]

Jól értem ezzel azt akarod mondani hogy minden szemetet le kéne nyelnünk, csak azért mert hittünk az állításaiknak? Ez nem igazán hasznos hozzáállás. Azért van ez a felháborodás mert hazudtak nekünk. Mármint Casey Hudson szó szerint azt mondta hogy nem lesz ilyen A,B, vagy C választási lehetõség hanem a választásaink határozzák meg a végkifejletet. Erre mit kapunk: A,B, vagy C.

A másik dolog meg, hogy marha sok plotholet csinált ez az ending, nem csak a végét nézve, vagy a 3. részt, de az egész ME szériában elhangzott dolgok váltak értelmetlenné. Például:

Sovereign-nek mi értelme volt, ha a Reapereket irányító kölyök végig ott volt? Vagy Sovereign és Harbinger viselkedése, az organikus lényeket alsóbbrendûként kezelik, viselkedésükbõl nekem nem az jön le, hogy meg akarnák menteni az organikusokat a kipusztulástól. Vagy eleve a GOD CHILD logikája hibás. Azt állítja, hogy a szintetikusok mindig az organikusok kiirtására törekszenek. De erre ott van ellenpéldának EDI vagy a Geth, sõt önmaga is szintetikus mégsem akar kiírtani minden életet, ezzel az egész logikáját önmaga teszi baromsággá.

De még sorolhatnám a hasonló plotholeokat a nyilvánvalóak mellé

Normandy repülése, a társaink ott léte a normandyn, miközben percekkel ezelõtt még ott voltak mellettünk,

stb.

Jah és itt egy a PAX-on készült interjú az egyik íróval:

http://social.bioware.com/forum/1/topic/323/index/11155956

Nem azt mondom, hogy nyeljük le, de úgy csináltok, mintha ez egy egyedi eset lenne és most történt volna meg legelõször. :rolleyes: Nekem ezzel az eltúzott reagálással van gondom, az idióta petíciókkal és fikázásokkal, mintha valami fõbenjáró bûnt követtek volna el. :P

Biztos Én értettem félre, de kimondta, hogy a Child egy csupa szív jótét lélek lenne? Ki mondta, hogy õ bárkit is meg akarna menteni? Épp arról volt szó, hogy az õ megoldása a cycle volt, miszerint 50,000 évente kiírtja a fejlett fajokat, mert szerinte újabb és újabb szintetikus lényeket teremtenek majd, ami a vesztüket okozza. Arról már nem volt szó, hogy ez a cycle valóban mûködik, de épp ez mutatja, hogy a Child nem Isten, nem rendelkezik minden tudással és nem tévedhetetlen. Egyszerûen úgy látta, hogy jobb ha idõvel elpusztítja az organikus lényeket, mert ha még tovább fejlõdnek, még több szintetikus lényt kreálnak, végül nem marad már semmilyen organikus faj, semmilyen kezdetleges lény, amely fejlõdhetne.

Õ úgy látta, hogy a szintetikus lények mindig fellázadnak majd az organikus lények ellen. Épp arról van szó, hogy Shepardnak sikerült megtörnie a cycle-t azzal, hogy kibékítette a getheket a többi fajjal és megépítették a Crucible-t, amire még nem volt példa és új opciókat, új megoldásokat adott a Child számára.

A Normandy esete pedig szerintem közel sem olyan facepalm kategória, amit ne lehetne megmagyarázni. Igen, kellett volna valami plusz videó erre, de emiatt komolyan ilyen felháborodást kell kelteni?

Ha a porszívó nem szívja a port, akkor persze, hogy visszaviszed és követeled a pénzed :D Vagy ha az autót, amit vettél, légkondival reklámozták és miután haza vitted és meglátod, hogy nincs benne légkondi, akkor nem csak annyival konstatálod, hogy "ajj, naív voltam", hanem követeled azt, amiért fizettél. Oké, kicsit túlzó példa, viszont én többek között azért szurkoltam le a coll. ed. változatért, mert a "maximális" élményre vágytam és arra, amivel reklámozták és azt csak részben teljesítették. Így szerintem jogos a reklamálás.

A második részben például a játékmenetbeli döntéseink igenis rettentõ mód befolyásolják a játék végét. Sõt, olyannyira, hogy akár úgy is befejezhetjük a játékot, hogy a végén meghal Shepard :D Mindezt azért, mert úgy döntünk, hogy bizonyos kariknak nem végzed el a loyalty küldijét stb és stb.

A porszívós esetnél Én valami házalló ügynökre gondoltam, annál ugye nemigen tudod visszakérni a pénzt. :D

A CE kiadás szerintem a ráesõ részét teljesítette, tartalmazta azt, amit megígértek, amivel többet nyújt a sima kiadásnál. A döntéshozás hiányára pedig csak a korábbi dolgokat tudom mondani: az elõzõ részeknél is minden szépet és jót ígértek... csak szerintem nem valósult meg azokból szinte semmi sem? Vagy ha Nektek elég voltak azok a lehetõségek, amiket akkor felajánlottak, akkor most mi változott? Igen, a 3. részben kevesebb lehetõség adódik döntésekre, a Paragon/Renegade pontoknak semmi jelentõségük nem volt (megjegyzem, ezt mondták is, hogy máshogy fog mûködni), de Én így sem éreztem azt, hogy kevesebb befolyásom lenne a történet alakulására, mert mind mondtam: eddig se volt.

Na de mindegy is, nem fogjuk egymást meggyõzni, nem is ez volt a célom, csak le tenni a voksom egy másik álláspont mellett. Én ezek szerint azon kevés szerencsések közé tartozom, akiket nem döbbentett meg ez az eset és nem ábrándult ki belõle. :)

[Cori]

Nem azt mondom, hogy nyeljük le, de úgy csináltok, mintha ez egy egyedi eset lenne és most történt volna meg legelőször. :rolleyes: Nekem ezzel az eltúzott reagálással van gondom, az idióta petíciókkal és fikázásokkal, mintha valami főbenjáró bűnt követtek volna el. :P

ha egy FPS játék lenne akkor azt mondanánk, "höh mekkora szar" és ráhagyná mindenki, de mivel ez egy RPG (nem kell belekötni, h akció-rpg blabla), csak kíváncsi az ember, h mi történtik a világgal és a haverjainkkal akikkel több éven át harcoltunk a gonosz ellen.

[vmiki88]

csak szerintem nem valósult meg azokból szinte semmi sem? Vagy ha Nektek elég voltak azok a lehetõségek, amiket akkor felajánlottak, akkor most mi változott? Igen, a 3. részben kevesebb lehetõség adódik döntésekre, a Paragon/Renegade pontoknak semmi jelentõségük nem volt (megjegyzem, ezt mondták is, hogy máshogy fog mûködni), de Én így sem éreztem azt, hogy kevesebb befolyásom lenne a történet alakulására, mert mind mondtam: eddig se volt.

Akkor téged idézlek: képzeld oda a történéseket.

Ha kigyógyítgattad a kroganokat a genophagebõl, akkor vajon mi fog történni a galaxissal?

Békét kötöttél a gethekkel, vajon mi fog történni a galaxisban ezután?

Jah meg ha nagyon renegade vagy, akkor rengeteg haderõt veszítesz, bár ez tényleg nem számít sokat (

bár az egyik vörös robbanásos videónál, ha túl alacsony a war asseted, akkor mindenki elpusztul a Földön

), bár ezért RPG, az RPG, mert ebbe sokkal jobban bele tudja magát élni az ember és szerintem technikailag ki lehetett volna vitelezni, hogy mondjuk 3 vagy 4 teljesen más ending legyen. Bár mondjuk akkor sokkal késõbb jelent volna meg a játék.

[-Arch-]

Egy kicsit emésztenem kellett a végét nekem is, de egyetértek vele, szerintem méltó lezárása ez a trilógiának. Igaz, hogy az újrajátszhatóságát a játéknak egy kicsit lecsökkenti...de ez van. :ninja:

Áldozatot kellett hozni, és ha ez a mass relay-ek (ez bántott a legjobban :D) kiiktatásával, a technikai fejlõdés gyomorszájon rúgásával, valamint Juhász Arch önfeláldozásával jár, akkor elfogadom...ennyi a minimum. :unsure: A happy endeket úgy sem szeretem, mert akkor 2 hét alatt elfelejtem az egész sztorit. Ilyenkor viszont újra pörgetem magamban :)

Egy elõzményt elfogadnék (pont amikor felfedezik a mass relayeket), vagy egy folytatást...pár ezer év múlva xD

[MailMan]

Érdekes ez a vita, én még csöndben figyelek, és gondolkodom. De azért valahol vicces eközben fölnézni, és látni a hírek között, hogy "Dragon Age III - Súlya lesz minden döntésünknek" :D

[Nomad90]

Érdekes ez a vita, én még csöndben figyelek, és gondolkodom. De azért valahol vicces eközben fölnézni, és látni a hírek között, hogy "Dragon Age III - Súlya lesz minden döntésünknek" :D

Az biztos hogy súlya lesz, mert ha ilyen elmasseffectelt lesz az is, akkor 20 tonnányi nehézfémipari hulladékot fogok ledobatni a bioware föhadiszállására légi úton. :D

[Snexi]

vagy egy folytatást...pár ezer év múlva xD

lenne benne potenciál (egy következõ ciklusban),de szerintem kivitelezhetetlen lenne,már a mostani galaxis és fajok is túl emberarcúak

[Iam_The_Ghost]

Érdekes ez a vita, én még csöndben figyelek, és gondolkodom. De azért valahol vicces eközben fölnézni, és látni a hírek között, hogy "Dragon Age III - Súlya lesz minden döntésünknek" :D

Én is mosolyogtam rajta. :D Már látom elõre, azt is mindenki milyen vérkomolyan fogja majd venni, aztán ugyanúgy egy elõre meghatározott fõszálat kapunk, 1-2 kisebb variációval, majd jöhet a hápogás, hogy na dehát nem errõl volt szó... És valóban nem, de ez a marketing, muszáj nekik nagyzolniuk. :rolleyes: De persze ne legyen igazam, csak ne állítsunk túl nagy elvárásokat elé, csak magunkat csapjuk be.

[Deathangel]

Ghost, az endinggel kapcsolatban nem azért van közfelháborodás mert nincs fantáziája az embereknek, vagy mert nem elég happy end.

Az egész tele van plothole-okkal, és semmibe veszi a korábban tett összes döntésedet. Értelmetlen, túldramatizált, és az egész szériához nem illik

-Már maga az a tény, hogy egy RPG játékban nincsen főellenség, hanem az Illusive Man-el beszélgetsz...könyörgöm, ez nem egy film hanem egy JÁTÉK. Nem azért játszottam ezzel a játékkal hogy egy interaktív moziélményben legyen részem. Az egész Londoni leszárás egy lebutított CoD-féle FPS utánzat volt, minden játékélménybeli katarzis nélkül.

-Onnantól kezdve hogy eltalált a lézer egyszerűen minden összezavar; hogy került eléd Anderson? Hogy nem vett észre senki? Eleve Anderson hogy jutott oda? Hová tűntek a csapattársaid? Miért mentek el a reaperek hirtelen? Hol van Harbringer? Igen, ezek voltak az ún. Indoctrination theory fő érvei, de a DLC bejelentéssel a Bioware az egész teóriát kidobta a kukába, ergo ezekre a hibákra nincs semmi válasz.

-Az egész Illusive man-el folytatott beszélgetés olyan volt, mintha valaki ctrl-c ctrl-v kimásolta volna az első részből Saren utolsó jelenetét. Egyszerűen untam, nyomogattam a gombokat, az Illusive man meg mindenre olyan sablonosan reagált, mint egy B kategóriás amerikai filmben. Komolyan, az univerzum egyik legfondorlatosabb emberével ilyen párbeszédeket kell folytatni, hogy "Te már indoktrinálva vagy" "Nem, én nem" "De igen" "De akkorsem" "De igen" "Ja jó oké, bumm."? Sokkal de sokkal nagyobb hatása lett volna ha megmarad az az eredeti terv hogy az Illusive man-t félig átalakítják reaperré és ő lett volna a főellenség.

-A Child...na én attól a kis nyomoronctól olyan szinten a falra másztam hogy azóta is legszívesebben árvaházakat gyújtanék fel. Egy üres, teljesen érdektelen karakter, akinek egy szerepe volt: "HURR DRÁMAI HATÁS MERT GYEREK". Könyörgöm, ha egy gyerekkel drámai hatást akar valaki elérni akkor minimum olyan stílusban kéne mint ahogy a Butleri Dzsihád c. Dűne könyvben történt, hirtelen, és megrázó halál és kész. Nem az hogy most bárányszemekkel bámul fél óráig, teljesen érdektelenül elpatkol, hogy aztán Max Payne-t megszégyenítő stílusú erdős környezetben üldözd mint egy rossz Ferde hajlamú!. Hát az meg hogy a végén a Catalyst az ő képével jelent meg az volt csak a fingás a trágyahalomra. Most komolyan, egy több millió éves, mindent meghaladó tudással rendelkező szerkezet egy nyomorult drámaszakosztályos gyerek képében jelenjen meg, az egyszerűen röhejes.

-Yo dawg we heard you don't want to get killed by synthetics...ez az egész magyarázat amit a Catalys levágott a Reaperekről kb olyan volt mintha a Titanic végén megjelenne a My Little Pony szereplőgárdája és kimenekítené Jack-et. Az egész Mass Effect széria egy dologról szólt: LE KELL GYŐZNI A REAPEREKET. Szó sem volt semmi szintetikus-organikus ellentétről, max a quarian-geth szálon, amit így említve marhára örültem hogy nagy nehezen kibékítettem, csak azért hogy utána kénytelen legyek megsemmisíteni őket. Egyszerűen nem volt ideillő az egész beszélgetés, sem a döntések. Nem, én azért játszottam hogy legyőzzem a Reapereket, semmi másért.

-Na a döntések...maradjunk annyiban hogy 140 órányi játékidő után elvártam valami MINIMÁLIS kihatást a történet végére de neeem..Nyomjon meg egy gombot a háromból, majd nézze meg gyönyörűen megkomponált színkavalkádú robbanásaink egyikét. Ne felejtse el később megvenni a Magenta és Cián Befejezések DLC-t se, legyen szép napja! Ezért voltam kiakadva idén a Deus Exre is. Ha egy RPG-vel játszom, nem gombokat akarok nyomogatni. Azért SZEREPJÁTÉK, mert ÉN írom a történetet, ÉN határozom meg hogy játszom, ÉN hozom a döntéseket. Az alap történeti szálat tiszteletben tartom, de az arra való építés és alkotás az összes RPG játék gerince.

-Plothole-ok TÖMKELEGE. Miért halt meg Anderson egy nyomorult haslövéstől? Miért engedte a Catalyst eleve a választásokat ahelyett hogy megölné Shepard-et? Mitől robban fel a Citadel? Miért robbannak fel a Mass Relay-ek? Hogy nem semmisül meg az egész galaxis azonnal a Mass Relayek felrobbanásától? (Ahogy az Arrival DLC-ben bemutatták, ha a Mass Relay megsemmisül, az egy egész naprendszert bekebelező szupernovát eredményez). Miért menekült a Normandy? Mitől kezdett el felrobbanni a Normandy? Mit és miért kerestek a csapattársam a Normandyn akikkel 5 perccel ezelőtt még a földön voltam? Miért nem csináltak egy normális epilógust? És ez a "pár" csak az utolsó 5 percből van, akad jópár azelőtt is.

Szóval nem, én, és még több százezer játékos nem hajlandó elfogadni ezt a minősíthetetlen lezárást. Egyértelmű agyondramaturgizálás. Mac Walters egy másodpercig se akart normális lezárást csinálni, még a jegyzetfüzete végére is azt írta hogy "LOTS OF SPECULATION FROM EVERYONE". Én max azon spekuláltam, hogy miért vettem a fáradtságot, hogy mind a két előző játékot kivigyem 100%ra (ezt is megtettem volna, de ugye küldetés bugok, marhajó) ha a fáradtságos, de hihetetlenül jó kalandozásaim semmi eredményt nem hoznak, mintha csak egy 3 hétnyi tanulás után a tanár azt mondaná hogy "na gyerekek mégse írjuk meg, haladjunk tovább". Nem véletlen, hogy Drew Karpyshyn, aki az első rész teljes, és a második rész egyes részeinek történetét írta a 3. rész előtt otthagyta a Bioware-t, mondván hogy nem fogja hagyni hogy mások mondják meg neki hogy mit írjon.

Az egész játék igazából egy nagy pénzlehúzós szenzációhajhászás volt. Félreértés ne essék: a karakterek, dialógusok továbbra is zseniálisak voltak, a játékmenet ugyan kicsit tulságosan lebutított, de még mindig élvezetes, és úgy az egész hangulat nagyon jó volt. Élveztem a játékot. Csak tele volt olyan dolgokkal amik az első két részben sehol nem voltak, itt meg végig szúrták az oldalam. A grafikai hibák rettentő zavaróak voltak, (főleg mikor például drága Ashley a kórházban a gyomrába lógó kezével beszélt velem) a gyerek, az idióta új karakterek (a nindzsa csávó és a riporternő, de még Vega is), a "jaj legyen homoszexualitás" hozzáállás..és itt még nem is beszéltem a day 1 DLC-ről.

És nem, nem fogadom el azt, ha a fejlesztők az arcomba hazudnak, megtévesztenek és átvernek. Az ilyen hozáállás elfogadhatatlan. A készítő szolgálja a játékosokat, nem fordítva.

[Iam_The_Ghost]

Õszintén szólva fáradt vagyok most ehhez, nincs kedvem az egyes pontokra válaszolni, szóval csak annyit, hogy: oké. :D Nem is akarok tovább errõl vitázni, Én szerettem ezt a részt is, szerettem a lezárást is. Nem érzem magam becsapva és a sok plothole, amit felsoroltál, sok közülük nem érzem, hogy válaszra szorulna (pl. most csak Anderson-ra reagálva:

egy "nyomorult" haslövés nem mond már, hogy nem lehet halálos; mondta, hogy utánunk érkezett a hajóra, szerintem mikor mi felkerültünk egy kis idõre elájulhattunk, Anderson pedig egy másik helyen kötött, így megelõzhetett

), egyszerûen csak nem tolták egyenes az arcunkba minden részletre a választ (mint amiket a spoilerbe írtam), úgy tûnik ez sokak számára rossz húzás volt.

[Deathangel]

egyszerûen csak nem tolták egyenes az arcunkba minden részletre a választ (mint amiket a spoilerbe írtam), úgy tûnik ez sokak számára rossz húzás volt.

Van különbség azért aközött hogy valaki a képzeletünkre hagyja a válaszokat, és aközött, hogy hibás, értelmetlen jelenetekkel zár amire még õk sem tudják a válaszokat

egy "nyomorult" haslövés nem mond már, hogy nem lehet halálos; mondta, hogy utánunk érkezett a hajóra, szerintem mikor mi felkerültünk egy kis idõre elájulhattunk, Anderson pedig egy másik helyen kötött, így megelõzhetett

Jó, a haslövéses lehet túlzás volt. De másik részére rossz a magyarázatod: Anderson nem is futott a hajó felé alapból, valamint amikor felébredsz, akkor a rádión jól hallhatóan mondják hogy "SENKI NEM JUTOTT ÁT". Ergo Anderson egyedül utánunk jöhetett, ami meg szintén lehetetlen.

[Achnot]

Véleményem szerint mindkettõtök leírásában van igazság, összemixelve kihozza a teljes képet, hogy mik a jó és mik a rossz tulajdonságai a játék végének. Úgy gondolom, hogy minden RPG játékot úgy építenek fel, hogy legyen egy fõszál, aminek a vége valószínûleg ugyanaz minden egyes esetben, tehát minden szál elõbb-utóbb elvezet az egyetlen véghez, az oda vezetõ út viszont nagyon fontos.

Nem mindegy, hogy

útközben meggyógyítod-e a genophaget, vagy sem, nem mindegy, hogy kiket áldozol fel, a getheket, vagy quarianokat, vagy épp békét kötsz. Igaz, a jelenlegi játékra nincs túl nagy hatással, fõleg nem az utolsó 5 percben, de mégis csak úgy hagyod ott a játékot, hogy tudatában vagy, te most helyesen vagy helytelenül cselekedtél, és ebbõl még bármi lehet.

A legvégével kapcsolatban:

Nem mindegy, hogy mit választasz, ezt nem értem, hogy mindenki csak a színekkel törõdik. Elpusztíthatsz minden szintetikust, amihez több féle videó is tartozik, vagy belepusztulnak az emberek is, vagy csak a reaperek és más szintetikusok, vagy akár túl is élheti Shepard. Irányíthatod a Reapereket feláldozva önmagad, így visszavonulót fújhatsz és mindenki boldog. Akár létrehozhatsz egy új DNS-be kódolt szintetikus-organikus egyveleget is, ami által mindenki békében élhet, mert meg tudnak maradni egymás mellett a fajok. Ez azért több, mintha csak egyfajta vége lenne a játéknak, akkor újra se lehetne játszani.

Még egy vélemény:

Aki olyan szerepjátékot akar, amiben maga alakítja a történetet és a játék végét is (már ha akarja, hogy legyen vége, mert akár végtelen is lehet), az játsszon papír alapú szerepjátékot. Akár sci-fit, akár fantasyt, meg lehet találni a megfelelõt. Ott aztán van szabadság, amíg viszont PC-n vagy konzolon játszik az ember, fogadja el, hogy olyan a játék, amilyennek megalkották és ugyan van beleszólásunk sok mindenbe, ne lepõdjünk meg, ha a végén olyasmit látunk, ami elõre meg van írva.

[Almier]

Õszintén szólva fáradt vagyok most ehhez, nincs kedvem az egyes pontokra válaszolni, szóval csak annyit, hogy: oké. :D Nem is akarok tovább errõl vitázni, Én szerettem ezt a részt is, szerettem a lezárást is. Nem érzem magam becsapva és a sok plothole, amit felsoroltál, sok közülük nem érzem, hogy válaszra szorulna.

Pedig válaszra szorul. Pl itt van ez a mass relay felrobbanás is, amirõl késõbb az egyik írójuk elmondta, hogy igazából csak túltöltõdtek és leálltak. Namost ha én ezt nem olvasom akkor egybõl arra gondolok, hogy szétrobban minden és az írók figyelmetlenek voltak, nem gondoltak erre.

A God Child azt mondja: the created will always rebel against their creators. Akkor a Reaperek miért nem lázadnak fel ellene, ha õ teremtette õket?

Vagy adjanak ezekre a kérdésekre választ, vagy hibának írom fel nekik. Szóval nem, ezt nem így kéne.

[Cori]

Pedig válaszra szorul. Pl itt van ez a mass relay felrobbanás is, amiről később az egyik írójuk elmondta, hogy igazából csak túltöltődtek és leálltak. Namost ha én ezt nem olvasom akkor egyből arra gondolok, hogy szétrobban minden és az írók figyelmetlenek voltak, nem gondoltak erre.

szerintem ez tök egyértelmű, legalábbis nekem kapásból ez jött le. mi értelme lenne annak, h mindenki meghalna a végén? (mondjuk az egész ME3 endingnek nem sok értelme van, ugyh ez a kérdesem már értelmét vesztette :D)

[aluminiumtrioxid]

A nagy sikítozást a korlátozott választási lehetõségekrõl csak azért nem értem, mert egyidejûleg az is elvárás, hogy az elõzõ részektõl függetlenül is játszható legyen a játék. Ha nem nyirbálnák meg a szabadságunkat, akkor meg azon menne az újoncok részérõl a rinya, hogy "nem igaz már hogy muszáj megvennem még két másik játékot, ha a legjobb befejezést akarom". A veteránoknak meg úgyis tökmindegy; erõsen kétlem legalábbis, hogy bárki is direktben végigjátszotta volna a "rossz" befejezésekre hajtva a játékot. Plusz fejlesztõi szempontból ott a játékegyensúly kérdése, hogy a játékosokat nem célszerû olyasmiért büntetni, amirõl nem feltétlenül tehetnek (azt meg hogy "a gonosz igenis legyen megbüntetve", felejtsük el... a renegade-paragon szembeállítás sosem a jó vs. gonoszról szólt.).

[Gruffersten]

Tudtommal az összes bioware játékban viszonylag nagy szabadsággal reagálhatott a PC, személyiségének is moralitásának megfelelõen...de én olyan játékot egyáltalán nem találtam tõlük, ahol macro nagyságú döntést szerepelt egészen mostanáig, és egész jól összehozták, csak hát két játék kellett hozzá. :D

Amúgy szerintem azért, mert kaptunk egy RPG elemekkel dúsított játékot még nem kíván fõellenséget...oké, jó ha van, akkor meg jobb, ha az intellektusával harcol inkább (Illusive Man ezért volt jó pl.) de ezt felhozni ellenpéldaként...mindegy,ízlések.

Magam részérõl nem akarok többet foglalkozni a témával, akinek most se tetszik, annak a DLC-vel se fog tetszeni a játék vége, kicsit hasonlít az egész eset a dragon age 2-re - rengeteg mindenben sokkal jobb volt mint az origin, mégis leszarozták a rajongók, mert új történetbe kezdtek. :/