A Taverna

[P_D_Eye]

Laci lehajtott fejjel, fáradtan, gondterhelten nyitott be a taverna ajtaján. Tett egy lépést előre és felemelte szomorú tekintetét. Két alulöltözött csinos nő ugrott mellé, egy-egy puszit nyomott arca két oldalára.

-Gratulálunk, te vagy a 2000. -és nevettek és ölelgették.

Laci meglepődötten, kérdőrevonva nézelődött.

-Öhm... Köszi. Aranyosak vagytok... Charlie, egy kávét kérek.

[tenderlumpling]

- Charlie, te sem tudod, hogy nevezetes nap van?

- Nem.

- Hát, n+1 akkor. Mindegy, teát, meg hatlapost.

[-Stranger-]

- Eh, Charlie! Mi az, hogy nem tudod? - Az Idegen felállt az asztalra. - Ma, kedves barátom, Tender és Lumpling napja van. Úgyhogy fizetek egy kört mindenkinek, és szellemes névnapot kívánok Lumplingnak (és annak, aki mögötte van), igaz a nap már jócskán a végéhez közeledik.

Az Idegen leszállt az asztalról és egy szuszra kiitta a sörét.

[tenderlumpling]

- Eh, Charlie! Mi az, hogy nem tudod? - Az Idegen felállt az asztalra. - Ma, kedves barátom, Tender és Lumpling napja van. Úgyhogy fizetek egy kört mindenkinek, és szellemes névnapot kívánok Lumplingnak (és annak, aki mögötte van), igaz a nap már jócskán a végéhez közeledik.

Az Idegen leszállt az asztalról és egy szuszra kiitta a sörét.

- Megköszönöm néked - mondta Lumpling. Charlie elsunnyogott, és egy kib@szott nagy csomaggal tért vissza.

- Tudtam ám - mondta, és átadta a csomagot Lumplingnak.

- A régi nagy pandamacim! - kiáltott fel Lumpling, amikor kibontotta. - Kösz Charlie. Még a két kötekedő orkot is elfeledtem. Köszi.

[-Stranger-]

- Jó napot, Charlie uram. - Az Idegen berúgta a taverna ajtaját.

- Üdv, uram.

- Teát, Charlie.

- Mindjárt.

- Már megint senki. Még az a csuklyás f@szi sem mászkált éjszaka.

[-Stranger-]

- Jó reggelt, Charlie.

- Üdv, uram.

- Ma csináltam egy nagy hülyeséget: ezt írtam a matematika dolgozatra: "Nem voltam a múlt héten => Nem tudtam, hogy írunk (ez igaz)=> Tudom, hogy ez nem mentség, de jobb nem jut eszembe. Agyi működésem blokkolta a sokk, amit a dolgozat híre és élménye okozott."

- Karót fogsz kapni.

- Tudom. Erre iszom egy teát.

[tenderlumpling]

- Jó reggelt, Charlie.

- Üdv, uram.

- Ma csináltam egy nagy hülyeséget: ezt írtam a matematika dolgozatra: "Nem voltam a múlt héten => Nem tudtam, hogy írunk (ez igaz)=> Tudom, hogy ez nem mentség, de jobb nem jut eszembe. Agyi működésem blokkolta a sokk, amit a dolgozat híre és élménye okozott."

- Karót fogsz kapni.

- Tudom. Erre iszom egy teát.

- De menő vagy - mondta Lumpling. - Én is tettem már ilyet.

Aztán elővette a revolverét, és letette az asztalra.

- Nehéz - mondta. - Charlie, egy teát.

[P_D_Eye]

Laci sápadtan botorkált be a tavernába. Folyamatosan szipogott és köhögött. Pont elcsípte az Idegen és Lumpling szóváltását, ezért orrhangon belekezdett.

-Nem olyan menő, mint a dolgozat sarkára odaírni hogy "lapozz!" Egy mézes teát kérnék Charlie. Ha nincs méz, megyek és levadászok egy kaptárt.

[-Stranger-]

- Jaj már hova gondoltok! Nem menőztem. Egyébként Lumpling, te nem eltűnni készültél? Na, mindegy megyek tanulni. Nem akarok hülyeségeket írni a töridolgozatra. További szép estét urak. - mondta az Idegen és egy kancsó teát szorongatva megindult a lépcsőn.

(de már ideje volt, hogy írjatok gyerekek)

[-Stranger-]

- Charlie!

- Nem uram! Nem engedek!

- Charlie! Komolyan azt hiszed?

- Igen uram, komolyan. - Charlie kitette (igen, kitette) az Idegent a Tavernából. Becsapta az ajtót és bereteszelte.

- Csesszus! Charlie!

- Nem!

Egy koppanás jelezte, hogy a mágus belerúgott az ajtóba. Változó nyelven kikiabált szitkok közepette tűnt el a mágus azon az ösvényen, amin már oly régen járt.

(egy kis háttér: Charlie és az Idegen összekaptak azon, hogy Charlie szerint az Idegen miatt nem jönnek be a többiek. Ezért úgy döntött, hogy kirakja egy időre a mágust.)

[P_D_Eye]

És egy kis idő múlva... Úgy tűnik igaza volt Charlie-nak, mikor az idegent okolta a pangás miatt, mert most Laci jött be.

-Hello Charlie. -köszönt oda vidáman.

Már nem a loboncos hajú, bőgatyás fiú volt. Úgy Tűnik egy pillanat alatt átformálta magát. Varázslatos.

-Egy korsó sört kérek, köszi.

Charlie néma bólintással válaszolt és csapolt.

[tenderlumpling]

Lumpling tápászkodott fel a padlóról.

- Há hüéve ittabbagam - motyogta. - Ellopták a pízemet.

És visszazuhant.

[P_D_Eye]

-Don Kartács meg ki van ütve... -mosolyodott el Laci és hajába túrt. -Tudod Charlie, nehéz dolog úgy élni, hogy másra is figyelsz. Áhh... Túl nehéz. Még egy sört kérek.

[tenderlumpling]

Lumpling egy töltényhüvelyt kocogtatott a pulton.

- Lapos ez a hely - mondta. - Eltűnt mindenki. Azon sem csodálkoznék, ha Charlie eltűnne.

- Én a Taverna része vagyok - mondta Charlie. Letörölgette a pultot, és egy teát adott Lumplingnak. - Örök vagyok én. Ha ti száz év múltán mélyen a föld alatt nyugosztok, én akkor is itt leszek. És teát meg sört szolgálok fel.

- Ez hátborzongató - mondta Lumpling. Eltöprengett. - 100 év múlva itt lesz még ez a fórum? Nem merül feledésbe, mint minden jó dolog? Tudni fogja bárki, hogy létezett egy Charlie, aki nem léphetett ki a bitek közül, mégis annyit marháskodtunk vele?

- Nem tudom - felelte Charlie. - Komolyan nem tudom.

- Finom a teád - mondta Lumpling. - Igazán finom.

[-Stranger-]

Kopogás.

- Ki az? - kiáltotta Charlie.

- Egy idegen... illetve AZ Idegen. Bejöhetek?

- Hm... - A csapos leült. Hirtelen kitárult az ajtó, és egy sötét csuklyás alak lépett be.

- Mi az, hogy "Hm"? Ezen nem is kellene gondolkodni, Charlie! - mennydörögte. Mély levegőt vett, és hangos hahotába kezdett. - Remélem nem ijedtél meg.

- Nem uram. Jól van, uram. Tévedtem, úgy tűnik, hogy nem te vagy az oka, hogy nem jönnek a többiek. A ház vendége vagy egy körre.

- Még szép. - Az Idegen leült a foteljába. - Teát kérek, barátom.

[P_D_Eye]

Laci jó kedvűen jött be az éjszaka közepén.

-Charlie, egy csésze kávét kérek.

-Nincs egy kicsit késő a kávézéshoz?

-Sosem lehet elég korán kezdeni... Legyen kettő.

[-Stranger-]

Az Idegen lihegve lépett a foteljához, ami elé már oda volt húzva egy asztal. A mágus egy hatalmas kódexet szorongatott. Ledobta az asztalra, mire annak lábai nagyott nyögve meghajoltak. Az Idegen morgott valamit, és a lábak kiegyenesedtek.

- Uram, ha tönkreteszed a berendezést, ki kell fizetned. - mondta Charlie. Épp a gőzölgő teát töltötte a mágus poharába.

- Jaii, nyugi Charlie uram, nyugi. Látom, már tudod, hogy mit akartam kérni.

- Még szép, uram. Egész este itt leszel?

- Többé-kevésbé. Itt leszek, és nem. Tanulok. Kivételesen.

[-Arch-]

Az ajtó kicsapódott, jeges-havas szél tört be mindenhova, eloltva a kanadalló tüzét....

egy szakállas vadász meredt a Tűzmágusra :o :ph34r: :ph34r:

Visszatértem....

Ezzel elájult a szarvas és medve bundába öltözött idegen

(Archer tovább fejlődött remélhetőleg....)

[tenderlumpling]

Lumpling a fejét vakarta.

- Asszem, nem gyenge dolgok vannak itt készülőben. Charlie, szikét.

Charlie a kezébe nyomott egy hentesbárdot, Lumpling felállt, és az alvó bundához somfordált.

És vágott.

És felemelt valamit.

- Egy nyulat hozott a barátunk, úgy tűnik. A feje pont megfelelő.

Charlie undorodva fordult el a csöpögő nyúlfej látványától

Cuppogó, csattogó hangok következtek. Lumpling motyogott.

- Egy nyúlkoponya kellett már csak. Ha nem bánod, bundás barátom, ezt most beléd kenem.

Charlie még mindig nem figyelt.

- Még nem egészen fehér - mondta Lumpling. - Jó lesz, egyébként, kösz.

És egy végső cuppanás.

Lumpling egy bambuszbotdarabra tűzött nyúlkoponyával tért vissza.

- Már csak felrakom a fekete kakastollakat, és meditálok vele egyet. A vudu szertartások már csak nyugalmat kívánnak.

[-Stranger-]

- Üdv Charlie!

- Teg...

- Ne is mondd! Mindent hallottam. Na, de most én eltűnök. Majd jövök. Üdvözlöm a többieket!

- De...

Azzal az Idegen morgott valamit, és kiteleportált a világból.

[P_D_Eye]

Laci sétált be a taverna épületébe. Ledobta kis hátitáskáját az egyik asztal mellé és halkan a pult felé szólt.

-Charlie, egy kávét kérek... Meg egy korsó sört... Meg két feles Jäger-t... Meg...

-Szerintem elég lesz ennyi. -válaszolt a csapos, miközben kötöltötte és lefőzte az italokat.

-Hmm... Rendben, később is lehet majd folytatni. -válaszolt a fiú és elvette a pultról a tálcát.

Az asztalánál ücsörgött és a töménnyel kezdett.

[-Stranger-]

Az Idegen egyedül üldögélt a tavernában. Charlie nem volt bent. - Biztos elment, hogy Valentin-napot ünnepeljen - gondolta a mágus. Morgott valamit, majd felállt. Sóhajtozva nézett szét. - lehet mégis igaza volt... túlságosan komolyan veszem ezt a helyet, és ez elijesztette a többieket. -gondolta.

Éles sípolás zúzta szét a csend láthatatlan fellegvárát. - Kész a tea - gondolta. Elvett egy poharat a pult mögötti polcról, és a tűzhelyhez ment. Leemelte a tűzhelyról a teáskannát, kitöltötte belőle magának az italt, majd visszarakta.

A foteljához ment és leült. Ivott a teából, és a tűz lángjai közé fúrta tekintetét.

[tenderlumpling]

Lumpling kullogott be.

- Charlie nincs, akkor - állapította meg. - Valentin nap, már-már szokatlanul magányosan, gyerekek. Egy teá...t főzök akkor magamnak, jó.

Azzal besomfordált a pulthoz, és felburezsolt egy majterni teasimrót. Aztán felkrímte a gerlit a mejcére, és átfedte a szille bal sarkát. És várt.

[tenderlumpling]

Éjfél volt, amikor a Tavernából előlépett valaki.

Az út, amennyire ezt különböző iratokból és térképekből sejteni lehet, két várost köt össze, e két város között található a Taverna, de az úttól messze van, akárhogy nézzük. Egy szekér haladt most ezen az úton, utazói pedig éppen ráláttak a Taverna kétszintes, ódon épületére.

Az alak, aki kilépett az ajtaján, kalapot viselt, hosszú kabátot, és két kezével tartott valamit.

A szekér port vert fel, így ez már az éjszaka titka maradt az utazók előtt.

Lumpling viszont tudatában volt tetteinek. Egy hatalmas táblát tartott maga előtt, azon egy karót, mellette egy kalapácsot.

Léptek, csusszanás, tompa, végzetes kopácsolás.

Egy madár sikoltott valahol. A sötétben apró szemek figyeltek.

Ahogy aztán felállt, és megcsodálta munkáját, Lumpling levette a kalapját. Magához szorította, és motyogott valamit, amit csak maga a hold hallott meg.

Aztán visszaballagott a Tavernába.

Másnap reggel látni lehetett mindent a Taverna előtt. Nevezetesen a táblát a felirattal:

Gyertek már be ide, bazeg.

Bármi történjék is, ez állni fog.

[P_D_Eye]

Laci szürkületkor lépett be a tavernába. Arácán még látszot a mosoly, amit a kiírás idézett elő. A kocsma üres volt, csak Charlie törölgetett, mint mindíg.

-Jó estefelét. Egy kávét kérek.

Közben az egyik pult közeli asztalhoz ült. Cigire gyújtott és elgondolkozott. "Valami nem jó." -fogalmazódott meg a fejében a kijelentés.

-Valami nem jó.

-Helyes megállapítás. -válaszolt a csapos miközben a pultra helyezte a csészét.

Laci felált és oda sétált.

-És mi nem jó?

-Például a bevétel.

-És még?

-Például a világ.

-Hmm, kimerítő válasz. Valami egyéb? -folytatta, miközben visszasétált az asztalához.

-Azt hiszem az a kés a hátában szintén nem jó.

Laci összeesett.