A Taverna

[-Stranger-]

Az Idegen lassú léptekkel jött le a lépcsőn. Mikor leért, körbenézett. Charlie a pultot törölgette.

- Jó napot Charlie! - mondta.

- Jó napot.

- Furcsa hangokat hallottam az éjjel. Te voltál az?

- Nem, uram. Egy új vendég érkezett. Bár valahogy ismerősnek tűnt.

- Értem. A mellettem levő szobát adtad neki, igaz?

- Igen. - mondta a csapos.

A mágus leült a pulthoz. Charlie elé tolta a kávét és a teát.

- Köszönöm... Miután feljött, nem tudtam visszaaludni. Úgyhogy egész éjszaka dolgoztam.

- Igen? Csináljak egy erősebb kávét?

- Nem, inkább kihagyom. Rossz érzésem van ezzel a pince-üggyel kapcsolatban.

Az Idegen megitta az italokat. Felállt, elővett egy szivart, s miközben a foteljához ment, rágyújtott. Zöldes füstöt kifújva ült le foteljába. Békésen pöfékelve figyelte a kandalló lángjait.

[tenderlumpling]

- Hallani a nyikorgást és a dübörgést - töprengett Lumpling. - Odalenn. Mintha gépek lennének.

A többiekhez fordult.

- Megtesszük ma? Lemegyünk? Van ott lejárat?

[P_D_Eye]

Laci nem szólt bele a "nagyok" dolgába. Nem érezte magáénak a problémát, bár kíváncsi volt, mégis inkább csak szemmel és füllel kísérte, hogy mire jutnak. Éjszaka elaludt az asztalon és reggelre kiszállt belőle az alkohol hatása.

-Charlie, kérném az úja dagot.

A csapos halkan töltötte ki három pohárba a kétféle löttyöt. Laci a pulthoz sétált és amíg az asztalhoz visszaért az egyik felest már meg is itta. Jobb, ha sohaq nem józan az ember. Tiszta tudattal annyit ér el, hogy tisztán átlátja milyen bizonytalan a világ. Jobb neki részegen.

[-Stranger-]

- Felőlem mehetünk. De mikor? - kérdezte az Idegen.

Még mindig szivarozott. Előhúzott egy tekercset. Lerakta az asztalra és az ujjával mutogatott.

- Eszerint van egy csapóajtó valahol a pincében. Talán ez egyik olyan furcsa padlólap alatt. - Kérdőn nézett Charlie-ra.

- Sosem hallottam róla. - vont vállat a csapos.

- Mindegy. Fontos lenne a "mikor?" kérdésre választ találni.

[tenderlumpling]

- Kell egy kis idő, míg összeszedjük, amit kell - mondta Lumpling. - Amúgy is depressziós vagyok.

[-Stranger-]

- Akkor én elvonulok felkészülni. További szép estét urak! - mondta az Idegen. Felállt foteljából, intett Charlie-nak, aki már hozta is a fáklyát. Az Idegen felhúzta csuklyáját, elvette és meggyújtotta a fáklyát.

Ahogy kilépett az ajtón a szél eloltotta a lángot. A mágus káromkodott, eldobta a fáklyát, majd elindult az ösvényen.

[-Stranger-]

- Üdv Charlie! - Az Idegen lépett be a Tavernába.

- Estét uram.

- Mi az, hol vannak a többiek?

- Nem tudom. - vont vállat a csapos.

- Mindegy, teát.

[grasslover]

"Már csak egy vizsga hiányzik" - töprengett Grass, a sikeres első féléves képzésének végéről. Sajnálatos módon a tanulmányai elvonták a figyelmet a misztikus tervről, ami a Tavernát övezi, de mostmár minden akadály elhárulni látszik számára a világ megmentéséhez.

Hirtelen egy kattanás hallatszott.

- Ahh, az egér. - majd megfordulva különös látvány tárult elé, az egér, melyet néhány hete fedezett fel, most félig szétszakadva, a belső tartalmat is látni engedte: belülről fémszerkezetű volt. - Tendernek igaza volt, ezek mind fémből vannak...

[tenderlumpling]

Lumpling súlyos zsákkal tért be a Tavernába.

- Lemegyek - jelentette ki. - Velem tarthattok, ha gondoljátok, de hozzatok mindent. Úgy alítom, vajmi keveset használna odalenn a mágia, így kalapácsokat, csákányokat hoztam, ha esetleg elakadnánk. Segíthetnétek cipelni e terhet.

Charlie-hoz fordult.

- Légy résen, maradj itt, és figyeld a kötélen a jelzéseket, ha esetleg baj lenne. Fegyvered van, azt mind tudjuk, sai. Ha visszatérek, teázok. Indulok hát. Szorosan mögöttem jertek, bármi fenevad jöhet, leterítjük együtt.

Lumpling elindult, és bízott benne, hogy a többiek vele tartanak, és veszik magukhoz dolgaikat.

- A pince itt van. Akinek bármire szüksége van, szedje fel, és érjen utol.

Azzal felrántotta a pinceajtót, és eltűnt a sötétben.

[-Stranger-]

- Hey, hey! Várj meg! - kiáltotta az Idegen. Még be sem fejeződött a teleport varázs, de már ki is lépett és sietett a harcos után.

- Egyébként jó estét mindenkinek! - mondta, és ő is eltűnt a pince árnyai között.

[P_D_Eye]

Laci az utoljára kikért felest legurította, de már nem volt ideje sörrel öblíteni, ő is a többiek után sietett. Nem vett magához semmit, amúgy sem volt fegyvere és nem is vo9lt túr erős, hogy a nagy szerszámokat cipelje, így csak zsebre dugott kézzel követte a a lökött revolveres kalandort a sötétbe.

-Minyen jó, hogy nem vagyok félős... VÁÁ!! -üvöltött fel, mikor valami végigsimította a karját. A telefonját előkapta és világított. Egy pókháló volt, rajta egy elég undorító, nagy pókkal, aki csiklandozta kis lábaival a karját. Undorral seperte le magáról és némán továbbindult.

A lépcsők recsegtek. Az emeletről a múltkori érkező, a csuklyás, köpenyes, mindenn, csak nem emberi ember sétált lefelé.

-Egy korsó sört kérek Charlie. -recsegte.

A csapos odapillantott, majd csapolta a sört.

[tenderlumpling]

Charlie leült. A pinceajtó mögötti sötétség lustán ásított. A jelzőkötél pihent.

- Hát elmentek - mondta Charlie.

Egy magas alak lépett mellé, hosszú ruhája a földre ért.

- Bizony, elmentek - helyeselt az alak.

- Megkínálnálak egy kis pezsgővel - mondta Charlie. - De csak teám van. Ezek csak azt isszák. Bezártad az ajtót?

- Igen.

- Foglalj már helyet.

Az ismeretlen helyet foglalt, és leoldotta magáról a hosszú köpenyt.

Charlie megmarkolta a karfát. Nem emlékezett rá, hogy valaha is ilyen szép nőt látott volna.

- Fiatalabbnak tűnsz... - motyogta. - És... és...

- Mágia - mondta a nő. - Édesem, azt hiszed, a tanulás hiábavaló volt?

Lágy mozdulatot tett a kezével, és a pinceajtó bevágódott.

- A Taverna bezárult - nevetett fel. - Egy éjszakára megengedhetjük magunknak.

- Meg - hagyta rá Charlie. - Hiszen visszamész.

- A gépezeteim még fejletlenek - vont vállat a nő. - De elég rejtelmes körítést adtam a történetnek, igaz?

Charlie a nő szemébe nézett, és mosolygott.

- Ki is dobhattam volna őket, ennyi erővel. De meg kell hagyni, engem is megrémítettek ezek a furcsaságok, meg a térképek-iratok odafenn, jó ég... te beteg vagy.

A nő hirtelen felállt, és Charlie-hoz rohant. Felmászott rá, lábaival és karjaival átölelte.

- Nem zavar, hogy még mindig itt élsz - suttogta a fülébe. - Ha befejeztem a tanulmányaimat, én is visszatérek ide. Nézzenek ostobának, de szeretek itt élni. Csak még egy évig tarts ki, Charlie, csak egy évig.

Charlie feltűrte a nő derekán a ruhát, és megsimogatta.

- Kibírom.

A nő megharapta Charlie fülét, és ennyit suttogott neki:

- Egy éjszaka, csak most és egy év múltán örökre a tiéd. A többiek holnap elmondják, mit tapasztaltak a pincében. Remek illúziót varázsoltam nekik.

Charlie felkapta a nőt. A pulthoz zuhantak.

- Itt csináljuk - jelentette ki.

A Taverna mélyén a kalandorok furcsa tárnákat fedeztek fel. Reggel, amikor visszatértek, meséltek Charlie-nak, aki türelmesen végighallgatta őket. Akárhogy is, az éjszaka mindenkinek meglepetéseket tartogatott.

[P_D_Eye]

:lol: :lol: :lol: CSak szegény ismeretlen csuklyásom volt szem és fül tanúja az aktusnak egy pohár sör mellett. :lol: :lol: :lol:

[tenderlumpling]

:lol: :lol: :lol: CSak szegény ismeretlen csuklyásom volt szem és fül tanúja az aktusnak egy pohár sör mellett. :lol: :lol: :lol:

Miközben írtam, ő még nem volt ott :lol: Bocs, valahogy ki kellett írni minket a sztoriból, mert menni akarunk gamelni :lol:

[tenderlumpling]

Aki kicsit is kedvel, jöjjön szavazni Arénába.

[-Stranger-]

Az Idegen lassan, óvatosan lépett le az utolsó lépcsőfokról. Ásítva nézett Körül. Nem látott senkit, így leült a pulthoz.

Charlie észre sem vette a mágust, folytatta poharak törölgetését.

- Jó reggelt, Charlie! - kiáltotta. A csapos összerezzent, lehajtotta a fejét és halk sóhajt hallatott.

- Jó reggelt. Mit találtatok a pincében?

- Semmit. Nem volt ott semmi.

- Mit? - egy pohár teát tett a mágus elé.

- Hm... Köszönöm. - Az Idegen tekintetét a teára szegezte, mintha keresne valamit.

- Mit csinálsz?

- Semmit... Nos, lementünk. Egy furcsa templomba értünk. - A mágus ivott a teából. - Elszakadtam a többiektől. Egy különös helyre jutottam.

- Igen. Folytasd.

- Ez.. Olyan sötét volt, határtalan. Ilyenkor azt hinné az ember, hogy hideg van... de nem. Kellemes volt. Szinte körülölelt a sötétség. Olyan volt, mintha álmodtam volna. - Az Idegen letette az üres poharat.

- Tessék. - újabb pohár tea került a mágus elé.

- ... Aztán egy fénypontott láttam, elindultam felé... utána pedig minden fényben úszott. És az ágyamban ébredtem.

- Érdekes. Kérsz még egy teát?

- Igen, köszönöm.

A mágus felállt, fogta a poharat és a foteljába ült.

[tenderlumpling]

- Olyan volt, mint egy álom, ha belegondolok - mesélte Lumpling. - Mintha ez az egész meg sem történt volna.

Vállat vont.

- Teád van?

[otvosa]

otvosa most jött be az ajtón.

-Uramatyám.Ti is?...ti is voltatok lent?

látta h Lumling bólintott egyet.

-Uramatyám..énis lementem.Nem veletek, hanem utánatok kábé 5-10 percel később.Dúrva volt...

közben otosa magyarázás közben kiért a szoba közelébe. és most lehetett csak látni, hogy teste minden porcikája véres.

-Harcoltam.Sokat.És nehezemre esett.Pedig ellenségek voltak...orkok.rengetegen..Nehezemre esett őket megölni...Mintha..-arcán végigsuhatn egy halvány kis félelem-minth megsajnáltam volna őket.Nem féltem, pedig tudtam hogy semmi esélyem nincs ellenük.-magára nézett-el sem hiszem hogy túléltem.leült az egyik asztal mellé-Gondolom ez nem az én vérem.Harc közben ergyszercsak hirtelen kinyílt alattam egy csapóajtó és én lezuhantam.Teljesen sötét volt mindenhol.Aztán hirtelen hátulról leütöttek.-Megtapintotta a feje búbját hol megtámadták-Aztán itt ébredtem nem messze a Tavernától.Uramatyám...Remegek a félelemtől...

[-Stranger-]

- Hm... érdekes sztori, otvosa. Mindössze álmodtál és leestél az ágyról szerintem. - Az Idegen a tarkóját tapogatta. - Furcsa egy álom volt, azt meg kell hagyni. Hatott rám. Fáj a fejem és lelassultam.

A mágus körülnézett. Felállt és elindult a lépcsők felé.

- Azt hiszem megyek mára. Jó éjt emberek! - mondta, majd eltűnt a lépcső tetején.

[tenderlumpling]

- Asszem én iszom egy teát, és megyek vizsgázni - mondta Lumpling. - Talántán beengednek, nem tudom, beférek-e közéjük.

[-Stranger-]

- Üdv Charlie! - mondta az Idegen. - Adj egy kancsó teát és estig nem látsz.

- Rendben.

A mágus elvette az kancsót, leemelt egy poharat a polcról és visszament a szobájába.

[grasslover]

- Stranger, hogy haladsz a könyvvel? Ha az eleje unalmas, ne hagyd abba :D Kicsit nagyon szájbarágós míg elindulnak,de később már sokkal érdekesebb. Amúgy a filmet jó törölni az emlékezetből és szépen újraértelmezni, külön elképzelni a dolgokat, Jackson kissé elrontott pár mozzanatot. Leginkább Mória barlangjai tetszettek amúgy nekem, nemhiába abból a részből alakultak ki az RPG-k B)

[-Stranger-]

Az Idegen alakja jelent meg a taverna közepén.

- Eh, még jó, hogy ismerem ezt a varázst. Kivetítés vagy mi. - mondta. - Nos Grass, megvolt az elősző, a prológus és az első könyv első fejezete.

A jelenség körülnézett. Charlie döbbent arcát látva elmosolyodott.

- Na, de megyek is vissza a szobámba. Viszlát.

[tenderlumpling]

Lumpling tért be.

- Szeretem ezt a helyet - mondta. - Nyugodt, nem vágnak egymás szavába, bár lehet, meg sem hallgatnak, de ez más kérdés. Azt hiszem... kérek egy kólát.

Charlie megvakarta a fejét.

- Egy micsodát?

- Akarom mondani... teát.

- Adom.

- Rohadt neptun, rohadt suli, rohadt barmok.

[otvosa]

Lumpling tért be.

- Szeretem ezt a helyet - mondta. - Nyugodt, nem vágnak egymás szavába, bár lehet, meg sem hallgatnak, de ez más kérdés. Azt hiszem... kérek egy kólát.

Charlie megvakarta a fejét.

- Egy micsodát?

- Akarom mondani... teát.

- Adom.

- Rohadt neptun, rohadt suli, rohadt barmok.

én pl tökéletesen tudtam követni minden hsz-t :D