Túlfeszültségvédõ

[BáGyu]

LinuxXP!

Mondjuk itt nem hangzott el, de én felkeresném az ELMÜT és elmondanám mi történt, de minimum megnézetném, egy villanyszerelõvel mi okozza a túláramot. :!:

Amíg még nem égett le a lakásod

[LinuXP]

Hello!

Azt mondták a szervizben, verjük le az EONON. Megtettük. De kösz, hogy "aggódsz"!

[Lex]

Kicsit megkésve találtam ezt a topikot, de engedtessék meg nekem egy kis helyreigazítás. Itt mindenki túláramról beszél, holott az említett probléma túlfeszültség miatt következett be. Sajnos az emberek többségének fogalma sincs a villamosság dolgairól, pedig azért az alapokat tanítják általánosban és középsuliban is.

És túlfeszültségvédõ! Ahhoz, hogy áramból sok legyen, elõbb feszültségbõl kell több, ami jöhet a hálózatból, de okozhatja a táp is. A túlfeszülltség hatására folyik nagyobb áram (túláram) az eszközökön, ami meghibásodáshoz, szélsõséges esetben tûzhöz vezethet.

[eremit]

... Ahhoz, hogy áramból sok legyen, elõbb feszültségbõl kell több, ...

Nem igaz. Ellenállásból kevés esete is fennállhat. Rövidzár.

[arpsoft]

Lex:

Szerinted a biztosítékokat miért Amperben adják meg? Azért, mert a túláram ellen védenek! Gondolom Te is ismered az R=U/I képletet, az általános iskolából.

Ebbõl bármelyik kettõt függetlenül változhat egymástól!

[Lex]

@eremit: ugye most a túlfeszültségvédõkrõl beszélünk, amikbe nem rövidzárat dugdosunk, hanem normális fogyasztókat. És a túlfeszvédõ a 240 V-ra ráülõ túlfeszültség impuzlzusokat hivatott kiszûrni.

@arpsoft: A biztosítékot azért Amperben adják meg, mert az túláramvédõ. A túláramot viszont Te okozod a fogyasztód meghibásodásával (zárlat). Mi pedig, mint írtam túlfeszvédõkrõl beszélünk. Hiába van biztosíték a lakásodban, a túlfesz. simán szétégeti a cuccaidat.

 

Egy kis kiegészítés és tévhit eloszlatás 3 oldal hozzászóláshoz:

A túlfeszültségvédõ nem véd közvetlen villámcsapás ellen. A lényeg a közvetlenen van. A túlfeszültségvédõkön meg van adva, hogy mekkora energia többletet tudnak elnyelni. Ezt J-ban (Joule/zsúl) adják meg. Berendezések villámcsapás elleni védelmének több módja van:

1.Elszigetelés. Ez az egyszerûbb módszer, de nem mindig kivitelezhetõ. Leegyszerûsítve: az energia a legkisebb energiafelhasználású úton halad. Ez elektromos áram esetén a vezetõk szoktak lenni. Mivel a szigetelésen túl nagy energia kellene az áthatoláshoz, ezért nem arra megy az áram. Villám esetén, mivel nagyon nagy az energiája, ezért kisebb szigeteléseken át tud jutni. Így jut át a villamos hálózatból a telefonba, ha mellette van vezetve.

2. Energia elnyelés. Ha a berendezésnek rajta kell lennie a veszélyeztetett hálózaton (elektromos, telefon, antenna, …), akkor az elsõ eset nem használható. Ilyenkor kell a normál hálózati feszültséghez (240V, 0,4 kV) képest a túlfeszültség elnyelése. A túlfeszültséget felfoghatjuk egy energia csomagként, ami utazik a vezetéken. A nem villámcsapás jellegû energia csomagok nem túl nagyok, erre találták ki a túlfeszültségvédõket. Ha a villámcsapás távoli, pontosabban csak egy kis energiája jut a túlfeszültségvédõbe, akkor azt elnyeli. Közvetlen villámcsapás esetén viszont már nem az zavar, hogy szétégeti a gépedet, hanem az, hogy te ne sülj meg a lakásodban. Ezért fontos elkerülni ezt az esetet. Erre jó a

3. Villámvédelem. Közismertebb nevén ez a villámhárító. A levegõ folyamatosan elektromossággal van telítve, ennek a mértéke vihar esetén megnõ. A hegyes kiszögellések és felfelé álló, kimagasló tárgyak körül besûrûsödnek az elektromos erõvonalak, így kisülés keletkezhet. A villám ugye kiálló tárgyakba csap (magányos fa, villanyoszlop, adótorony, torony, ház és a villámhárító). Egy szabályosan megtervezett és kivitelezett villámvédelmû házban nincs ok közvetlen villámcsapás miatt aggódni. Az adótornyokat és egyéb veszélynek kitett berendezéseket is így kell védeni. Ha hibás a villámvédelem, akkor a biztosító és persze az MGE és társai sem fizetnek. És ugyan nem olvastam a garanciájukat, de szerintem nem villámcsapásra vonatkozik, bár ezt nem tudom. A két belinkelt oldalon (APC, Trust) nem találtam villámcsapásra vonatkozó részt. Az APC ír energia adatokat (1040 J).

Visszatérve a túlfesz. védõkre. A lényeg, hogy a hálózaton érkezõ energiát kell elnyelnie. Ha túl sok az energia a túlfesz. védõnek, akkor a fel nem emésztett energia továbbmegy, amíg el nem fogy. Pl. a modemen, a hálókártyán, a tápon, az alaplapon, …

Nagyobb biztonságban vagyunk ott, ahol a távvezetékek a földben, kábel formájában mennek, mert így nincs hova becsapni (elszigetelés). Persze itt a telefon is a föld alatt van. Bár ezért jobb a mobil.

A távvezeték oszlopokon nincs biztosíték! A fél országban állandóan áramszünet lenne, mert cserélgetnék a biztit. Bizonyos szakaszonként un. túlfeszültség levezetõk vannak. Ez úgy néz ki, mintha mind a három vezetékre egy pár szarvat tettek volna. Ez tk. egy szikraköz, aminek egyik szarva a vezetékre, másik szarva a földre van kötve. Túlfesz. esetén áthúz és a föld felé zárja a vezetéket. Ilyenkor rövidzár van egy pillanatra, de az energia levezetése után megszakad az ív és helyre áll a rend. Ezt szoktuk érezni, mikor egy pillanatra kialszanak a lámpák vihar idején. Ez sokat levesz a villámból is, de azért marad még bõven. Ez a szikraköz a kisebb túlfeszeket nem fogja meg, így az érzékeny berendezéseket nem védi.

A trafóállomások, nem transzformálják le a villámot. Jó is lenne. Sajnos a villámot nem érdekli a trafó tekercselése. Simán átmegy a szekunder részbe és megy tovább garázdálkodni. Ezt is csak a szikraköz tompítja.

Egyébként a levegõ nagyon jó szigetelõ (ha nem párás), de nem szigetel a végtelenségig, mert akkor villám se lenne. Az átütési szilárdsága 21 kV/cm, azaz 21 ezer Volt kell ahhoz, hogy két egymástól 1 cm-re lévõ fémlemez között átíveljen az áram. Ez ideális esetben van (20 fok, alacsony páratartalom, nem kiálló érintkezõ (ezért a fémlemez)) Ha hegyes az érintkezõ, akkor kisebb feszültségen is átüt!!! A vasúti felsõvezeték, ha jól emlékszem 25 kV-os.

És a feszültség és az áram is számít, de fõleg az energia (Joule). Ettõl függ, hogy megcsíp, megvág, elrepít, megsüt, … A 220 (240 már) pedig nem 97%-ban öl meg, mert ha pechedre le vagy földelve és megragadod a vezetéket, akkor halsz meg, ugyanis nem tudod elengedni, mert az izmaidat görcsbe rántja az áram. De szerencsére ez a ritkább eset. Engem már sokszor rázott meg, de még élek. Azt hiszem. Bár nem egy leányálom. Volt, hogy majdnem leharaptam a nyelvem.

Az lenne a jó, ha a tápokat úgy terveznék, hogy a túlfeszültségbõl minél nagyobb részt elnyeljen, védve így a táplált részt (PC, TV, video, DVD, Hi-Fi, …) Mivel a túlfesz. tüske nagyfrekvenciának minõsül a nagy meredeksége miatt, ezért nagyfrekvenciás szûrõvel csillapítható. Ilyenek a tápok elektrolit kondenzátorai is. Ezért fontos, hogy a tápban jó nagy kondik legyenek, mert ezek elnyelik a túlfeszt (kipukkannak).

[Adani]

Lexnek igaza van, a 220 ( ill. már 230) v az még ritkán okoz halálos áramütést, mondjuk engem is rázott már meg párszor, egyszer pl: egy zárlatos tápegység csapott meg, mikor odatartottam a kezemet, hogy megnézzem forog e a ventilátora.Legalábbis száraz kézzel. Elektrotechnikából mondta a mérési gyakorlatot vezetõ tanár, hogy mekkor a halálos mennyiségû áram ( valami 30-40 mA körül van), ugyanis nem voltok ölnek, hanem az amperek. Azt is mondta mekkora az emberi test ellenállása, erre mgint nem emlékszem pontosan, de valami Kiloohmos nagyságrendû. Vagyis az I=U/R képletbõl számolva általában az áramerõsség alacsonyabb marad mint a halálos adag, persze a test ellenállása sok mindentõl változhat, pl: ha nedves, akkor nagyon leesik, ezért mondják azt mindig, hogy vizes kézzel lehetõleg ne piszkáljuk az áramot.

 

A vasúti felsõvezetékben ha jól tudom 25.000 V van, és ahogy lex is írta a levegõ sem szigetel a végtelenségig, ott már nem is kell megérinteni az áramütéshez, elég ha közel mész hozzá, mondjuk 1 méteren belül. Rengetegszer lehetett hallani a hírekben ilyen balesetekrõl, hogy valakit egy vagon tetején, csapott meg az áram, nedves idõben ugyanis jobban vezet a levegõ, vagyis messzebbrõl is meg tud csapni az áram.

 

Sõt láttam már olyan képet is a neten, mikor egy kábeltolvajt, aki felmászott egy 400 KV-os vezeték oszlopára, kábelt lopni, az oszlop 3/4-e környékén csapta agyon az áram, de olyan szinten, hogy csak egy széncsomó maradt belõle.

[arpsoft]

Nagyon sok minden befolyásolja, hogy belehalsz-e az áramütésbe vagy sem. Pl mi van a lábadon, milyen talajon állsz, hogyan záródik az áramkör, stb.

De a közvetlen veszély kiegészül még avval, hogy a szívritmust össze tudja zavarni még a legkisebb áramütés is. Utána jön a fibrilláció, majd infarktus és kész.

Szóval jobb elmenni egy EKG-ra, ha valakit megüt a villany. (Bár megmondom õszintén, én még nem találkoztam ilyen esettel)

[BáGyu]

Na ezért jó erre a fórumra járni, mert néha kimerítõ válaszokat kap az ember

Én úgy tudom 300 000 (akkor három nullával többet írtam) Ohm ellenállású az emberi test, kérem javítsátok ha rosszat írtam

Még annyit, az egyenáramnak van egy alattomos hatása, és azt hiszem ennek köze van az elektrolízishez, hogy lebontja a fehérjéket és egy nehezen visszafordítható sorvadást okoz.

[ProFiler]

Az emberi test tisztán ohmos jellegû. Az elsõ rész a tisztán testnedvekkel átitatott szövetekbõl áll. Ennek ellenállása 200-300 ohm. A másik részt a külsõ bõrfelület alkotja, amelynek ellenállása függ a bõr pillanatnyi állapotától. Az emberi test ellenállása a feszültség függvényében:

 

A villamos áram élettani hatását befolyásoló tényezõk: áram nagysága, idõtartama, útja, áram frekvenciája, emberi test ellenállása, egyén testi és lelki állapota. Az elõírások alapját az képzi, hogy az áramütéses baleset nem okozhat halált. Az emberi testet tartósan érõ áramerõsség legnagyobb értékét a szívkamralebegést kiváltó határ alatt választották meg. Ez 50mA.

 

Ciao.

[Adani]

@Arpsoft

 

Ebben igazad van, ezért is szokták megfigyelni pár óráig azt, akit nagy áram csapott meg. A 220 azt hiszem még ilyen szempontból nem veszélyes, de a 380 már igen.

[ProFiler]

Nem a feszültség ráz meg, hanem az áram!

 

Épp tegnap volt a TV-ben, hogy Amerikában a távfeszültség vezetékeit úgy tartják karban, hogy helikopterrõl kiszáll a technikus, 100%-os áramvezetõ védõöltözetben és az 5 millió Volt feszültség alatt lévõ vezetéken lazán mászkálgat. Elõször levezeti a feszültségkülönbséget egy fém rúddal (már 1 méterre a vezetéktõl húzza az ívet ). Azért merész, aki oda rá mer menni. Már csak a 80-100 méteres magasság miatt is...

 

Ciao.

[Shia-ko]

És akkor nem beszéltünk még a villámvadászokról.

[arpsoft]

Az a méteres ív a helikopter miatt van, mivel a rotor akkora statikus feszültséget produkál, hogy csak na.

[ProFiler]

És akkor nem beszéltünk még a villámvadászokról.

A háztartási gépekre célzol?

 

Ciao.

[Shia-ko]

Nem, a repülõgépekrõl.

[Lex]

- Azért sok "érdekeset" írtok. 1 m-rõl igen nagy ködnek, és sûrû esõnek meg mindennek kell lenni, hogy 25 kV átíveljen. Mint írtam 21 kV/cm a levegõ átütési szilárdsága, tehát 1m-nek 2100 kV. A 15 kV-ot már 2 cm száraz levegõ is szigeteli.

- A távvezeték oszlopának 3/4-énél csak akkor vágja agyon a kábeltolvajt, ha hosszú szerszámmal akar a vezeték felé nyúlni, hogy elvágja. Egyébként nem ível át, mert akkor az oszlopra is ívelne, mivel fémbõl van.

- A háztartási kisfesz. (240V az EU-ban), pedig igen csak életveszélyes, tehát ne mondja senki, hogy az nem bánt csak a 380V (ami egyébként 400V). ProFiler idézetében is olvasható, hogy sok mindentõl függ, hogy ott maradsz vagy megúszod. Volt már olyan is, hogy valakit megrázott a 220, de mondta a többieknek, hogy semmi baja. 2 nap múlva összeesett és meghalt. E miatt kötelezõ a kivizsgálás áramütés esetén. Nem szabad hagyni, hogy elmenjen az áramütést szenvedett. Egyébként az EKG nem sokat segít, mert sok más baj is lehet. Pl. keletkezik egy vérrög, ami bekerül a szívbe, vagy az agyba és kész a baj.

- Egyenáram/váltóáram: mindkettõ veszélyes, csak másként. Az egyenáram, valóban az elektrolízis miatt veszélyes, mert felbontja a testfolyadékokat és szöveteket (víz->H2, O2). Mindkét fajtának a hõhatása is veszélyes. A váltóáram pedig a sejtbõl elektromágnest csinál (mint a berregõ) és másodpercenként 100x odaveri a sejtmagot a sejtfalhoz, így mechanikusan szétveri a sejteket.

- A test ellenállása mondjuk 50-100 kOhm-tól 1-2 MOhm-ig mehet, de mindig vannak ettõl eltérõ esetek és nagyon függ attól, hogy a tested mely két pontja között, mekkor felületen érintkezik, ... Függ a lelki állapottól, stressz, idegesség csökkenti az ellenállást. Ha az áram útja átmegy a szíven, akkor már kevesebb is elég, hogy szívmegállást okozzon. Ezért kell zsebredugni a bal kezünket, ha feszültség alatt lévõ berendezéshez nyúlúnk (már ha muszáj). Így ha megüt az áram, nem kapunk oda a másik kezünkkel.

- Az az 5 millió V egy kicsit soknak tûnik. Olyan távvezetéket nem építenek. Nincs értelme, mert elsugároz mindenfelé, ráadásul a távvezetéknek úgy kb. 50 emelet magasnak kellene lenni. Esetleg valami kísérleti dolog. Az Európai elosztóhálózat 400 kV-os (3 érbõl áll). Az oroszoktól Albertirsára jövõ távvezeték 750 kV-os (4 érbõl). És már ezek alatt is veszélyes mászkálni, mert pl. ha fém létrát visztek, már nem értek a túloldalra. A teheneket, meg csípkedi a földön eloszló un. lépésfeszültség és érdekesen ugrálnak.

Az ív, pedig pont a fémrúd miatt keletkezik, mivel a vezeték körül a feszültség a föld felé arányosan oszlik el, így kiszámolható, hogy 1 m-re mekkora fesz. esik. A vezeték körül henger alakban vannak az un. ekvipotenciális felületek, amiket keresztezõ vezetõn áram folyik. Az 5 MV esetén a 21 KV/cm-rel számolva 2,38 m-en már átível kétfémlap között, de mivel fémrúd és vezetõ között van a térköz, így sokkal nagyobb távolságon ívelne át, ha a rúd le lenne földelve!

[ProFiler]

1. 1 m-rõl igen nagy ködnek, és sûrû esõnek meg mindennek kell lenni, hogy 25 kV átíveljen.

2. Egyébként nem ível át, mert akkor az oszlopra is ívelne, mivel fémbõl van.

1. Ránézésre kb olyan messzi volt. Sõt! Még a helikopter talpát is néha elkapt 1-2 ív - pedig az még messzebb volt.

2. Vak nem vagyok. De senki nem beszélt tolvajról - ezek karbantartók voltak. Ellenõrzik a kábeleket - méghozzá úgy, hogy a kábelen másznak.

 

A többihez csak annyit, hogy elég jól ismerem az elektrotechnikai munkavédelmet, így van néhány dolog, amivel nem értek egészen egyet. De most ehhez már nem vagyok elég friss.

 

Ciao.

[Lex]

A vasúti felsõvezetékben ha jól tudom 25.000 V van, és ahogy lex is írta a levegõ sem szigetel a végtelenségig, ott már nem is kell megérinteni az áramütéshez, elég ha közel mész hozzá, mondjuk 1 méteren belül. Rengetegszer lehetett hallani a hírekben ilyen balesetekrõl, hogy valakit egy vagon tetején, csapott meg az áram, nedves idõben ugyanis jobban vezet a levegõ, vagyis messzebbrõl is meg tud csapni az áram.

 

Sõt láttam már olyan képet is a neten, mikor egy kábeltolvajt, aki felmászott egy 400 KV-os vezeték oszlopára, kábelt lopni, az oszlop 3/4-e környékén csapta agyon az áram, de olyan szinten, hogy csak egy széncsomó maradt belõle.

Az általad említett két pontot Adani hozzászólására írtam. A te esetedre meg azt, hogy 2,38 m-rõl is átívelne.

Ha felfrissültél, azért írd le, mi nem stimmel, mert erre az 5 MV-os távvezetékre kíváncsi lennék. De tényleg.

[ProFiler]

Ja bocs, úgy jött le, hogy nekem írtad. Mondom, hogy fáradt vagyok.

 

Az a vezeték egyébként Amerika legnagyobb városait köti össze. Az ellenõrzést Las Vegasnál végzik a legtöbbet - ugyanis ott fogyasztják a legtöbb áramot. Ha ott áramszünet lenne, az katasztrófához vezetne.

 

Ciao.

[Lex]

Ha valami linket tudnál adni, az jó lenne. Az áramszünetet pedig kettõs távvezetékkel és kettõs rendszerrel kerülik el. És a nagyobb rendszereket is igyekeznek párhuzamosítani, hogy karbantarthatók legyenek. Míg az egyik megy, addig a másikat le lehet kapcsolni karbantartásra. Kettõs rendszerrel védik a kiemelt fogyasztókat: kórházak, katonai objektumok, repterek, ... Az 5 MV-tal a gigantikus távvezeték oszlopokon túl az elõállítási problémák is furcsák, mert ugye erre a feszre kellene trafó, amit szigetelni is kellene. A 750 kV-os rendszereket sem tudják levegõvel szigtelni, mert város méretû trafóállomás kellene. Ezeket már SF6 gázzal (kén-hexafluorid) szigetelik, de ez macerás, mert a gázt be kell zárni. Ráadásul 2008-tól tilos lesz használni, mert hozzájárul a globális felmelegedéshez. Az 5 MV ettõl közel 7x akkora. Már egy 750-es távvezeték is batár méretû (közel 30 m), nem beszélve az albertirsai elosztóról. Most képzeld el az 5 MV-hoz egy trafót vagy távvezeték oszlopot.

Nem lehet, hogy 500 kV volt? A 750 kV is szép íveket tud húzni. Ugyan nem ismerem az amerikai hálózatot, de valahogy nem tudom elképzelni ezt a feszültséget. Eleve gazdaságtalan volna ekkora feszültségen dolgozni. Olcsóbban jön ki 10 db 500 kV-os hálózat.

Keresgéltem a neten, de csak 120, 345 és 500 kV-os alállomásokat találtam Las Vegas környékén (Nevada)

[BáGyu]

Az amcsiktól nem ez lenne az elsõ meghökkentõ félreinfó, vagy csak az ismeretterjesztõk akarták a málészájú nézõket meghökkenteni!

Lex!

Melyik egyetemen tanítasz, mert engem lenyûgöztél?!

[Lex]

Na jó. Középsuli: áramszolgáltatói képesítés. Itt nyomták ezt a sok mindent a fejembe. Méreteztünk távvezetékeket, oszlopokat. Erõmûveket kuksiztunk, meg alállomásokat. Erre jött a villanyos fõsuli (Kandó).

Mondjuk a Nevadai Energetikai társaság honlapján van figyelmeztetés az 500 kV-ra. Link

[Adani]

@Lex

 

Igazad lehet, ezért mondják el mindig, hogy az elektromos cuccokhoz jobb kézzel kell nyúlni. De hiába tudja ezt az ember, ha balkezes ( mint én), akkor ösztönösen azzal nyúl mindenhez.

[arpsoft]

Az az 5 Megavolt egy kicsit túlzás lesz, szerintem inkább 5 Megavoltamper lesz.

Ezt abból gondolom. hogy most épül a világ elsõ 1 MV-os távvezetéke:

http://www.newsgd.com/business/prospective/200507270022.htm