Mit Olvasol Most?

[tenderlumpling]

Csak szólok hátha addig akarsz venni valamit, Június 26ig van ez a 18+18 helyett két könyvért 28 dollár. Ez 2 könyvnél 8 dollár spórolás, 4nél 16 (mûködik így is, próbáltam), 6nál 24 stb.

Nálam talán Verne + Sherlock lesz, még passzolnak is egymás mellé

Haver is szeretne venni (6 darabot), ezekbõl össze tudtok rakni egy sorrendet (persze neten is utánuk néz)?

Dune

Allan Poe

Monte Cristo

Alices Adventures and Other Stories

Divine Comedy

Jules Verne

Grimms

Odyssey

Dorian Gray

Huckleberry Finn and Other Novels

One hundred years of solitude

Plusz legjobb lenne olyanokat ahol nem túl kemény az angol.

Ha ebbõl hatot kéne választanom:

Verne (ha a Seven novels), Dune, Poe, Grimm, Huckleberry Finn, Alice.

Inkább azokat indoklom, akiket lehagytam: Monte Cristo egyszerûen túl tömény regény, Divine Comedy még magyarul is durva, pláne Homérosz, Dorian Gray és a One Hundred... pedig szimplán nem éri meg összehasonlítva egy többregényes kötettel szemben.

[Razon]

Ha ebbõl hatot kéne választanom:

Verne (ha a Seven novels), Dune, Poe, Grimm, Huckleberry Finn, Alice.

Inkább azokat indoklom, akiket lehagytam: Monte Cristo egyszerûen túl tömény regény, Divine Comedy még magyarul is durva, pláne Homérosz, Dorian Gray és a One Hundred... pedig szimplán nem éri meg összehasonlítva egy többregényes kötettel szemben.

Kösz, átadom neki az információt :)

[Gagabol]

Marcus Aurelius - Elmélkedések

[a880120]

Hogy bírod? Én gyerekkoromban olvastam az egész sorozatot, de így visszagondolva rettenetesen unalmas volt. Nem szívesen állnék neki még egyszer.

A Bõrharisnya tetszett, a Nyomkeresõ is még elég jó volt, viszont a maradék három részen tudtam szenvedni. Soha, egy betûjét nem akarom látni Coopernak.

Rejtõ: El lopottlégió, Sárga garizon, Drót nélküli gyilkosság, Láthatatlan légió, Akik életet cseréltek

[robbantea]

Peter S. Beagle: A karakoszki varázsló

[ryd]

Neil Gaiman: Amerikai istenek (Bõvített kiadás)

[MikaRoss]

Véégre:

Gausz András: Filozófusok esélyei szépségkirálynő-választásokon :)

Mekkora az esélye, hogy tudtok jó viktoriánus korban játszódó regényeket ajánlani?

[tenderlumpling]

Mekkora az esélye, hogy tudtok jó viktoriánus korban játszódó regényeket ajánlani?

Értelemszerûen bármelyik akkori író (Dickens, Doyle, Wells) releváns, de pl. John Fowles: "A francia hadnagy szeretõje" egy kicsit posztmodern megközelítést ad.

Angol nyelven többet tudnék, de ha eszembe jut, még bebököm.

[a880120]

Patrick Süskind: A parfüm

[gebali1991]

League of Legends topic. Sosem értettem ezt a játékot (mmint hogy mi benne a jó), de isteni flame war-okat lehet ott találni.

[Real013]

Joe Abercrombie: A penge maga

Lassan haladgatok vele, de tetszik. (a lassan haladok nem rossz amúgy, mert legutoljára a Sárkányok táncát olvastam el egy éve... Szomorú, tudom.)

[MikaRoss]

Angol nyelven többet tudnék, de ha eszembe jut, még bebököm.

Jöhet angol is...

[tenderlumpling]

Jöhet angol is...

Van egy jó vastag könyv, Dan Simmons: Drood, ami Dickens életének utolsó öt évét dolgozza fel erősen fikciósan, kicsit sötétisztikusan, de inkább jól kikutatott korrajz, ám megbízhatatlan narrációban írt szöveg; még Guillermo del Toro akart belőle filmet csinálni.

Steampunk / alternatív történelem megközelítések:

Bruce Sterling - William Gibson: A Gépezet

Gail Carriger sorozata (szerintem magyarul is megjelent), a Soulless és folytatásai (csajos vámpírvadászos, mondjuk)

Rick Yancey: Monstrumologist-sorozata

James A. Owen: Here, There Be Dragons (Imaginarium Geographica sorozat) - ezt mondjuk más okok miatt ajánlom, C. S Lewis, H. G. Wells, J. R. R. Tolkien effektíve a főszereplők, és a világ összes fantasztikus irodalmának / mitológiának összes szereplőivel összetalálkoznak kalandjaik során, miközben a fantáziavilág térképét hajkurásszák :D Laza ifjúsági regények.

Mary Robinette Kowal meg ilyen Jane Austen-korabeli fikciót ír némi mágiával, ő is eléggé beleássa magát a kor hitelességébe

Itt (http://en.wikipedia.org/wiki/Category:Novels_set_in_Victorian_England) főleg krimik, thrillerek vannak, igazából olyan vérkomoly korrajzi drámát nem tudnék mondani, tényleg akkori brit szerzőket kell olvasni (még Verne brit-ízesítésű könyvei esetleg).

[aluminiumtrioxid]

Hollókirály? (Jó, napóleoni háborúk kora, szóval kb. húsz évvel korábban játszódik, meg fentezi, de akkor is.)

[tenderlumpling]

Hollókirály? (Jó, napóleoni háborúk kora, szóval kb. húsz évvel korábban játszódik, meg fentezi, de akkor is.)

Végül is stíluselemeiben még határeset.

[gebali1991]

Sárkányok tánca

Miért most? Mert most lett tabletem.

Ez a könyv a dagályosság mintapéldánya. Martin annyira élvezi a világot, hogy minden utolsó szögnek meg parasztnak féloldalas háttértörténetet ad, meg fejezeteket pazarol arra, hogy leírjon egy helyszínt. És ez nem tetszik.

Tyrion és Illyrio

második fejezetében egészen konkrétan semmi nem történik, csak ülnek és mindenfajta baromságról beszélgetnek. Az egész két oldalban leírható, mindenfajta veszteség nélkül. Ugyanez igaz a kereskedõ szolgája fejezetre.

De a legjobban az zavar, hogy Martin szánt szándékkal nem terjeszti ki a részletességet olyan dolgokra, amik viszont érdekelnék az olvasót: a Vész, Westeros eredettörténete, a Mások, stb.

[getro2]

Sárkányok tánca

Miért most? Mert most lett tabletem.

Ez a könyv a dagályosság mintapéldánya. Martin annyira élvezi a világot, hogy minden utolsó szögnek meg parasztnak féloldalas háttértörténetet ad, meg fejezeteket pazarol arra, hogy leírjon egy helyszínt. És ez nem tetszik.

Tyrion és Illyrio

második fejezetében egészen konkrétan semmi nem történik, csak ülnek és mindenfajta baromságról beszélgetnek. Az egész két oldalban leírható, mindenfajta veszteség nélkül. Ugyanez igaz a kereskedő szolgája fejezetre.

De a legjobban az zavar, hogy Martin szánt szándékkal nem terjeszti ki a részletességet olyan dolgokra, amik viszont érdekelnék az olvasót: a Vész, Westeros eredettörténete, a Mások, stb.

Nem olvastam egyik kötetet sem, de szerintem ez inkább pozitívum - a háttéreseményekre is fogékony olvasó már az elején bele tudja magát élni a megteremtett univerzumba. Így a későbbiekben az olyan események is sokat jelenthetnek, ami a lassú kezdés nélkül koránt sem lenne olyan hatásos. Egészen más műfaj, de én pl. az ilyen anekdotázások miatt imádtam King "Az" c. könyveit, ahol, ha hiányzott volna néhány mellékszál, sok karakter halála teljesen hatását vesztette volna.

[tenderlumpling]

Nem olvastam egyik kötetet sem, de szerintem ez inkább pozitívum - a háttéreseményekre is fogékony olvasó már az elején bele tudja magát élni a megteremtett univerzumba. Így a késõbbiekben az olyan események is sokat jelenthetnek, ami a lassú kezdés nélkül koránt sem lenne olyan hatásos. Egészen más mûfaj, de én pl. az ilyen anekdotázások miatt imádtam King "Az" c. könyveit, ahol, ha hiányzott volna néhány mellékszál, sok karakter halála teljesen hatását vesztette volna.

Pozitívumnak kellene lennie, de Martin egyáltalán nem olyan jó anekdotázó, mint King. Messze nem.

Viszont az is tény, hogy pont az információ visszatartása miatt vagyunk annyira kíváncsiak a Másokra, meg a többi gizmóra. Kérdés csak az, hogy kielégítõ választ ad majd, vagy sem.

Meg amúgy is annyi kiegészítõ kötet, kisregény, térkép, mit tudom én mi jelenik meg Westeros világához, hogy felesleges ezzel terhelni a fõ szálakat. Egyszerûen egyre fárasztóbb. Az elején még nagyjából egyensúlyban volt, aztán meg hirtelen nem.

[gebali1991]

Nem olvastam egyik kötetet sem, de szerintem ez inkább pozitívum - a háttéreseményekre is fogékony olvasó már az elején bele tudja magát élni a megteremtett univerzumba. Így a késõbbiekben az olyan események is sokat jelenthetnek, ami a lassú kezdés nélkül koránt sem lenne olyan hatásos. Egészen más mûfaj, de én pl. az ilyen anekdotázások miatt imádtam King "Az" c. könyveit, ahol, ha hiányzott volna néhány mellékszál, sok karakter halála teljesen hatását vesztette volna.

Igen, a legnagyobb probléma, hogy átesik a ló túlsó oldalára. És hozzá kell tennem, hogy az ötödik (!) kötetben. Tehát ha az elsõ egy-kettõ ilyen stílusú, akkor azt mondom, oké, majd felpörög (ahogy te is írtad). Viszont pont fordítva történt: teljesen eltolódott a hangsúly a céltalan leírásokra az actual történésekrõl.

Ezt amúgy én a kor számlájára írom: egy író stílusa folyamatosan változik, és én úgy érzem, hogy a tizensok év alatt, amióta Martin ezen dolgozik, ebbe az (öregemberes) irányba ment el a stílusa.

[tenderlumpling]

Ezt amúgy én a kor számlájára írom: egy író stílusa folyamatosan változik, és én úgy érzem, hogy a tizensok év alatt, amióta Martin ezen dolgozik, ebbe az (öregemberes) irányba ment el a stílusa.

Ezzel vitatkoznék, látnod kellene Martin nem-SoIaF mûveit is, amiket elõtte és közben írt, azok esetében nincs ilyen probléma. Eleve Martin soha nem írt még csak megközelítõen hosszú regényt sem, és szerintem nem tudja kézben tartani. Illetve bámulatos, mennyire jól felépítette egy darabon, még magához képest is, de ez ilyen... nem is tudom, micsoda. Kártyavár, mondhatni. Belefeccölt rengeteg türelmet, energiát, és a vár háromnegyedénél elkezd inogni.

[getro2]

Amúgy itt végigolvasta valaki? Mert engem eléggé érdekel a sorozat már nagyon-nagyon régóta, de csak abban a tudatban merek ilyen horderejû cuccba belefogni, hogy rendes lezárást kapott, és a szálakat is rendesen elvarrták, ahol kell.

[grasslover]

Pozitívumnak kellene lennie, de Martin egyáltalán nem olyan jó anekdotázó, mint King. Messze nem.

Én speciel a Tűz és Jég Dala négy kötetét azért faltam be megközelítőleg 2 hónap alatt (ami közben volt egy húzós diszkrét matek kollokviumom is, ami elvett heteket), mert alig vártam, hogy mikor lesznek benne legendák, storyzások, régmúltra visszakacsintások. Pont, hogy Martinnál ezek működnek véleményem szerint a legjobban.

Barátnőm ezzel ellentétben rettenetesen unalmasnak találta ezeket.

Megint más ismerősöm nem is tudta feleleveníteni, hogy volt a Bran-es fejezetek során cölöplakós anekdota-sorolás. :D

---

Persze kinek mi jön be, de engem egyértelműen ezek a félsoros elejtett utalások a brutálisan kidolgozott világban tetszenek a legjobban (lásd az ötödik kötet Rat King alliterációját, ami rohadtul nincs megmagyarázva, de ha rájössz, a földre csapod a könyvet a röhögéstől és törlöd a homlokod mert elfelejtesz levegőt venni :D). Én akkor is elégedett lennék, ha a hetedik könyv végére semmi nem jönne össze: meghalna az összes sárkány a hidegtől, a mások lerohannák Westerost, minden terv kudarcba fulladna, az összes király zombiként vonulna a hóban és minden címer, minden családnév egyetlen "braaaains"-ben olvadna össze. Valami ilyesmit látok az egész mocskos feudális realizmusban, ami a könyvekben ért, és semmiféleképpen nem valami heroikus győzelmet. Persze az olvasók és sorozatnézők 97 és fél százaléka ezért felháborodna.

Amúgy itt végigolvasta valaki? Mert engem eléggé érdekel a sorozat már nagyon-nagyon régóta, de csak abban a tudatban merek ilyen horderejű cuccba belefogni, hogy rendes lezárást kapott, és a szálakat is rendesen elvarrták, ahol kell.

Végig még senki nem olvasta, ugyanis a hét kötetből csak öt jelent meg :D A másik kettő még a jövő homályába vész, Martin pedig iszonyú sokáig írja a vaskos köteteit. Én mind az öt megjelentet olvastam, szerintem minél hamarabb kezdj bele -_-

Meg amúgy is annyi kiegészítő kötet, kisregény, térkép, mit tudom én mi jelenik meg Westeros világához, hogy felesleges ezzel terhelni a fő szálakat. Egyszerűen egyre fárasztóbb. Az elején még nagyjából egyensúlyban volt, aztán meg hirtelen nem.

Ezt én nem jelenteném így ki. Tény, hogy az, aki nagyon sok időt szán rá, az tudja csak teljes egészében értékelni. Viszont ha a Tűz és Jég Dalának hardcore fanatikusa vagy, egyszerűen nem marad időd másra :D. A hivatalos Westeros fórumon olyan végtelen elkötelezett hívek vannak, akik minden kötetet rengetegszer olvastak, utalásokat keresnek, egyes szavaknak külön topicot nyitnak és hosszú-hosszú beszélgetést folytatnak róla (totál intelligens, iszonyú kultúrált hangvételben). (Ha jól tudom az ottani rajongók rakták össze a sorozatnak a teljes dothraki nyelvet is)

Na szóval, szerintem egyáltalán nem sok, csak tömény. De ilyen vaskos, ilyen igényes kötetek esetében ez teljesen reális. Inkább történelemkönyv mint szórakoztató irodalom, ezt elismerem, de egyszerűen ez egy ilyen megközelítés. Ahogy Nolan Batman-je totál realisztikus, ahogy Burton goth mesevilága olyan amilyen, ahogy King is mindig totál ugyanazt ismétli a modern és klasszikus horror különböző alakjaiba csempészve...a Tűz és Jég Dala ilyen.

[getro2]

Bret Easton Ellis: Az Informátorok

Hátizé. 60 oldal után elég nagy csalódás, fõleg a Nullánál is kevesebb letaglózó élménye után (amely életem egyik meghatározó olvasmánya). Igazából nem tudom mit várok tõle, mert tulajdonképpen olyan stílusú (és olyan témakörökben mozog), mint az említett mû, mégis... valami hiányzik belõle, ami nagyon fontos. Na mindegy, de már most érzem hogy nem fogok ahhoz hasonló impulzusokat kapni tõle.

Végig még senki nem olvasta, ugyanis a hét kötetbõl csak öt jelent meg :D A másik kettõ még a jövõ homályába vész, Martin pedig iszonyú sokáig írja a vaskos köteteit. Én mind az öt megjelentet olvastam, szerintem minél hamarabb kezdj bele -_-

Aúú :D Na majd nyáron.

[Real013]

Aúú :D Na majd nyáron.

Nem akarlak elkeseríteni, de nyár van. -_-

[ryd]

James Luceno: Sötét nagyúr