Biatlon, sílövészet

[payskin]

Gondoltam, nyitok ide egy új témát, hogy szegény Gábor ne monologizáljon itt teljesen egyedül, meg hátha van, aki szereti nézni ezt a jó kis téli sportot. Mindjárt indul a 2026/27-es idény, úgyhogy épp időszerű.

Először is, mi az a biatlon avagy sílövészet? Alapvetően sífutás meg lövés. A versenyzők a stadiont elhagyva megmásznak valami jó kis hegyet, aztán lesiklanak a túloldalon, visszaérnek a stadionba, aztán fekve vagy állva lőnek 5 célpontra, aztán ezt ismételgetik még néhányszor, és végül befutnak a célba. Nyugalom, ez sokkal izgalmasabb, mint amilyennek ez alapján hangzik.  

Hasonlóan a Forma 1-hez, hétről hétre más helyszínen rendezik a versenyeket, amelyek 3-4 napon keresztül zajlanak, csütörtöktől vagy péntektől vasárnapig, több különböző versenyszámban. Ez alól kivétel a világbajnokság, illetve a négy évente megrendezésre kerülő Olimpia, mert ilyenkor 2-3 hetet töltenek egy helyszínen és általában minden versenyszámot megrendeznek, míg a szokásos heti etapokban teljesen változó, hogy milyen versenyszámok kerülnek megrendezésre.

Na de mik ezek a versenyszámok? Hát, ha minden nap ugyanazok ugyanúgy versenyeznének, az baromi unalmas volna, ezért kitaláltak különböző lebonyolítási módokat. 

Az egyéni versenyben a versenyzők 30 másodpercenként indulnak és 5 kört kell teljesíteniük, a körök között fekvő, álló, fekvő, álló lövésekkel. Minden hiba után +1 perc büntetés adódik az időeredményükhez. A legjobb idővel célba érkező versenyző nyer. Ez a hosszú távok miatt nagy presztízsű versenynek számít, és mivel sokáig tart, ezért ritkábban rendezik meg.

A sprint nagyon hasonló, ám jóval gyakoribb, mivel a táv jóval rövidebb. Itt is 30 másodpercenként indítják a versenyzőket, de csak három kört kell futniuk, ennek megfelelően egy fekvő és egy álló lövészet van. A büntetés minden hiba után egy direkt erre a célra elkerített területen egy extra büntetőkör, ami általában 150 méter plusz távolságot jelent. Ha valaki többet hibázik, több büntetőkört is fut. Ezt a versenyszámot szinte minden helyszínen megrendezik, mert itt rajthoz állhat minden országból szinte mindenki, hogy megméresse magát, így nem ritka, hogy több mint 100 versenyző indul.

A sprint első 60 helyezettje indulhat általában a következő napon megrendezett, úgynevezett üldözéses versenyen. Ebben az első után minden további versenyző annyival később indul, amennyivel hosszabb volt a sprint ideje, tehát a később indulók üldözik az előttük levőket. A verseny 5 körből áll, két fekvő és két álló lövészettel. A hibázás ezúttal is büntetőköröket jelent, és itt tényleg az nyer, aki elsőként ér a célba (szemben az előző kettővel, ahol az egyéni időeredmény számít).

Van még a tömegrajtos verseny, ahol a pontverseny és heti teljesítmény alapján a legjobb 30 állhat a közös rajthoz. A verseny 5 körös, két  fekvő, majd álló lövészettel. A hibázásért itt is büntetőkör jár, és természetesen itt is az nyer, aki elsőként ér a célba.

Van még három csapatversenyszám is. A sima váltóban országonként 4 fős csapatok indulnak (itt is minden ország képviselheti magát); minden csapattag 3 kört fut, az első után fekvő, a második után álló lövészettel, a harmadik kör után váltanak, illetve a negyedik versenyző már a célba fut be. A váltóverseny érdekessége, hogy minden versenyzőnél van 3-3 extra töltény arra az esetre, ha az első 5 lövésből nem sikerülne minden célt eltalálni. Ha ez az extra töltényekkel sem sikerül, akkor még büntetőkört vagy köröket is kell futnia. Érdemes tudni, hogy a puskát a lövés előtt egyszer kell megtölteni, utána leadható az 5 lövés töltés nélkül, viszont az extra töltényeket egyesével kell betölteni, tehát ezzel önmagában is sok időt veszít a versenyző. Mivel ez is tömegrajtos, tehát minden csapat első versenyzője egyszerre indul a startnál, és az a csapat nyer, akinek az utolsó versenyzője először ér célba.

Ehhez hasonló az úgynevezett vegyes váltó, ahol csapatonként 2 férfi és 2 nő indul. A lebonyolítás megegyezik a váltóval, érdekesség viszont hogy a férfiak és a nők ugyanolyan hosszú köröket futnak. Ugyanez a helyzet a vegyes páros váltó versenyszámban is, ahol  viszont csapatonként csak 1 férfi és 1 nő indul, de mindenki kétszer kerül sorra, kicsit eltérő módon a másik két váltóhoz képest: futnak egy kört, fekve lőnek, és rögtön váltanak, majd mikor újra rájuk kerül a sor, megint futnak egy kört, és állva lőnek. Ezután az a versenyző, aki a második volt a csapatban, fut még egy kört a célig. Mindkét versenyszámban ugyanúgy 3 extra töltényt lehet használni lövésenként, az utóbbiban a büntetőkör rövidebb, csak 75 méter. A váltókban maga a váltás is izgalmas: a futóversenyekhez hasonlóan egy megadott szakaszon belül kell tudni váltani úgy, hogy a beérkező versenyzőnek hozzá kell érnie az induló versenyzőhöz, ami nem mindig sikerül, illetve több egyszerre befutó esetén elég nagy káosz tud kialakulni.

A vegyes páros értelemszerű kivételével minden versenyt külön rendeznek meg a férfiak és nők számára, tehát hetenként 2-2 sprintre, majd üldözésre, illetve 2 tömegrajtra vagy váltóra lehet számítani, ritkábban előfordul a 2 egyéni is, és legritkábban a vegyes páros. A világbajnokságon és az Olimpián szinte minden versenyszám szerepel, ezért tartanak ezek alapból 2 vagy 3 hétig.

A pontversenybe nem mennék bele, főleg mert én sem pontosan tudom, hogy hogy számolják, de a lényeg, hogy a legtöbb verseny végén az első n helyezett pontokat kap és így kialakul egy egyéni pontlista, meg egy versenyszámonkénti pontlista, meg egy országlista is, és az évad végén kis földgömb alakú fődíjat kap minden első helyezett, meg nagy földgömböt az összetett első helyezett.

Beszéljünk még kicsit a versenyzőkről, illetve az országokról. Először is vannak a norvégok és franciák, ők a top. Jól futnak és általában pontosan lőnek, ritkán hibáznak és erre stabilan képesek versenyről versenyre. Csapatban a francia nők szinte verhetetlenek, nagyon rossz napot kell valamelyiknek kifognia, hogy ne ők nyerjenek. A férfiaknál izgalmasabb a helyzet, bár ott is a francia váltónak van nagyobb esélye, de ha a norvégok jó napot fognak ki, nagyon csúnyán elverik a mezőnyt, illetve néha csoda történik, és egy másik ország megtáltosodik és nyer.

Egyéniben most szerencsére nincs olyan titán, aki mindent nyerne (az utolsó ilyen, a norvég Johannes Boe a 24/25-ös idény végén  visszavonult), így már tavaly is izgalmas egyéni versenyeket láttunk. A franciák itt is esélyesebbek, több stabilabb, jó versenyzővel, de a norvégokkal nagy versenyben vannak. A svédek még nagyon érdekesek: ők piszok jól futnak, de általában gyatrán lőnek, viszont a büntetőköröket simán kompenzálják futásból, így nem egyszer fordul elő, hogy a svéd versenyző elsőnek jön be lőni az első körben, hibázik, büntetőkört fut, de annyival gyorsabb, hogy a második körön utoléri, sőt, le is hagyja a a többieket, tehát mire megint jönnek lőni, megint ő van az élen (és megint hibázik). Ha viszont jó napot fognak ki, akkor általában a dobogón végeznek.

A tavalyi férfi egyéni pontversenyben az első ötben 2 francia, 2 norvég és egy svéd volt, az első tízben 5 francia! A franciák annyian vannak, hogy az egyikük idén tavasszal sportágat váltott, elment országúti biciklizni, bukott egy hatalmasat valamelyik nevesebb versenyen, valami csontját is eltörte, de jól van, azóta is biciklizik, és már bejelentette, hogy kihagyja ezt a biatlonszezont. Van még egy tehetségesebb olasz srác, aki több versenyt is nyert tavaly, illetve meglepetésre egy amerikai, aki néha oda tud férni a dobogó közelébe.

A nőknél kicsit vegyesebb a felhozatal, ezért az ő versenyeik izgalmasabbak, bár a franciák uralkodását itt is jól mutatja, hogy a tavalyi pontverseny első 10 helyezettje között 4 francia volt úgy, hogy a 11. is francia volt. Mellettük a svédek, illetve az olaszok és a finnek vannak még versenyben. A norvégok korábbi legjobbja két éve, egy világbajnoki rossz szereplés után pszichésen megkattant, és azóta nem tud lőni, főleg állva. Vannak mellette fiatal norvég tehetségek, de ők meg még ritkán "érnek oda" a dobogóhoz. Egy másik bulvárjellegű érdekesség, hogy az egyik francia hölgy 2 éve kirabolta a saját csapattársait, illetve vásárolt ezt-azt a tőlük ellopott bankkártyákkal. Védekezésül azt tudta előadni, hogy ő kleptomániás. Eltiltották, de viszonylag rövid időre, így már tavaly is versenyezhetett, és mivel az egyik legjobb a franciák között, alaptag a csapatversenyeken is. A többiek arcán ilyenkor gyaníthatóan nem őszinte a mosoly.

Kicsit fura, de a németek nincsenek sehol. Pontosabban tavalyelőtt a nőknél a német Preuss nyerte az összetett pontversenyt a francia Jeanmonnot előtt, de úgy, hogy az utolsó versenyen a francia megcsúszott és elesett a célegyenes előtti kanyarban. Tavaly (azaz idén tavasszal) már simán a francia nyert, és a német nem volt sehol, vissza is vonult az idény végén. A férfiaknál van két ünnepeltebb német versenyző, és ők kepesztenek is szegények, meg mindig fogadkoznak, hogy majd otthon nyernek, de már a dobogó is óriási eredménynek számít és csak nagyon ritkán jön össze. És még egy furcsaság, a szlovén Lampic, aki különös színfoltja a versenyeknek, ugyanis eredetileg sífutó volt, onnan nyergelt át biatlonra. Ennek megfelelően nagyon jól fut, viszont egyáltalán nem tud lőni, ami elég komikus helyzeteket eredményez.

Na, hát körülbelül ennyi "röviden", amit érdemes tudni a sportról. A versenyeket a Eurosport adja két magyar kommentárral (külön a férfi és a nő versenyekhez), nem rosszak (bár erről apámnak más a véleménye). Aki tud nyelvet váltani, annak érdemes belehallgatnia az angolba is, mert ott viszont ketten beszélgetnek, néha óriási szövegeket nyomnak, néha pedig azon lehet röhögni, hogy mennyire nincsenek képben az aktuális versenyállást illetően. Ha valaki reklám nélkül vagy utólag akarja a versenyeket megnézni, akkor nálunk erre az HBO weboldalán keresztül van lehetőség, a sima HBO-előfizetés mellé kell venni egy Eurosport Live kiegészítést, szóval nem olcsó, de csak alig 4 hónap. 

Az idei évad versenynaptára így néz ki:

• Nov 26-29 Kontiolahti, Finnország
• Dec 4-6 Hohfilzen, Ausztria
• Dec 10-13 Le Grand Bornand, Franciaország
• Jan 2-3 Pokljuka, Szlovénia (én Pokol lyukának hívom)
• Jan 6-10 Ruhpolding, Németország
• Jan 14-17 Antholtz-Anterselva, Olaszország
• Jan 21-24 Nove Mesto, Csehország

Itt van egy kis szünet, mert ezután jön

• Feb 10-21 Otepaa, Észtország -- ez lesz a világbajnokság

Utána megint van egy kis szünet, és aztán a levezető:

• Márc 4-7 Oberhof, Németország
• Márc 11-14 Oestersund, Svédország
• Márc 18-21 Oslo, Holmenkollen, Norvégia - hagyományosan itt zárul az évad

Ja, minden tudnivalóért, hírekért, programokért, eredményekért a nemzetközi szövetség (IBU) weboldalát, a biathlonworld.com-ot érdemes felkeresni. Állítólag valahol élőben közvetítik is a versenyeket, de ezt még nem sikerült megtalálnom.

[bcom]

Az egyik (norveg) fonokom lanya dobogos lett egy szamban a mostani olimpian. Meg mas szamokban is jo eredmenyeket hozott. Az ev elejen minden ertekezletunk az olimpiai hirekkel, meg gratulaciokkal kezdodott. 

[payskin]

Ha Maren Kirkeeide-ről van szó, akkor térden állva könyörgöm, hogy tudd meg valahogy, hogy kell kimondani a vezetéknevét!

A magyar kommentárok szering kir-kej-de, de az amcsik szerint valamiért sir-ke-áj-de, amitől feláll az összes szőr a hátamon.  

De csapatversenyen is dobogósak lettek, úgyhogy lehet másik norvég hölgy is. 
 

[bcom]

Nem. Knotten. Es ezt ugy kell kiejteni, ahogy le van irva, az amcsik persze a k-t es az e-t elhagyjak itt is...

Ettol meg meg tudom kerdezni a masik holgy nevenek a kiejteset is a norvegoktol de csak par het mulva, mert kenyszerpihenon vagyok.