GPT vs. régi BIOS (P4-es alaplapban) Linux alatt

[Wolfgang]

Üdv !

 

Van egy öreg P4 gépem (3.0GHz-es proci; 4*512MB DDR-1; ATI 9200 VGA; ABIT IC7-G alaplap, rajta 2 IDE és 4 SATA-1 csatlakozó), ami jelenleg vegyes IDE / SATA háttértár-használatra van beállítva a BIOS-ban (Award BIOS, az alaplaphoz készült legutolsó verzióval).

 

Jelenleg 4 merevlemez van rajta.

 

1) 40 GB IDE-s Seagate (erről bootol, de a Linux root particiója nem ezen van, hanem a következőn) de ezt le fogom cserélni egy 60 GB-os SATA SSD-re (már megvan), s így tisztán SATA-meghajtós renszer lesz);

 

2) 80 GB Samsung SATA-1 (itt egy Linux ext4 "root" partíció és pár NTFS partíció a régi XP maradványaként, s rajtuk kép-, hang- és video-fájlok)

 

3) 80 GB Samsung SATA-1 (rajta egy ext4 linuxos "/home" partíció, és itt is pár NTFS-partíció többféle típusú adaállomány tárolására);

 

4) és most adtam hozzá egy 500 GB-os WD SATA-3 HDD-t, amire az előző hárommal szemben nem DOS-partíciós táblát, hanem GPT-táblát tettem a GParted-del (Linux Mint 17.1 alatt).

 

Amint a 4. merevlemezt particionáltam, majd 12 partícióra (1 linux-swap, 1 NTFS és 10db ext4) osztottam, mindegyik ext4 partíciót automatikusan csatolta a rendszer, és írható olvasható is volt mindegyik.

Azonban a következő rendszerindításkor fekete képernyő melett leállt a bootolás. Olvasgatva a neten a régi BIOS illetve a MBR-alapú GRUB-2 és a GPT-partíciók közötti ellentéteket, úgy vélem, a GRUB-ban kellene valamit módosítsak ahhoz, hogy a 4. merevlemezt is felismerje és kezelje.

De nem tudom, hogy hogy mit kellene a GRUB-ban megbuherálni, illetve van-e más teendő ezzel kacspolatban, vagy elég lesz a GRUB frissítése.

 

(A merevlemezt használtam vettem egy ezzel is foglalkozó PC-boltból, de ott letesztelték a HD Sentinellel, amely szerint 100/100-as, 6500 óra használat után; valamint a linuxos alternatívájával a gsmartcontrol-lal én is megnéztem, amint hazahoztam, s azzal is hibamentes volt. Továbbá egy USB-s csatlakozós HDD-dokkolóval simán tudom olvasni és írni, miután a Linux Minte felállt. Tehát sem a merevlemezzel, sem az OS-sel nincs baj.)

 

Meg tudná valaki mondani, hogy mit kellene átjavítgassak a GRUB-ban, mert nem szeretném az egész 4. merevlemezt átszabni MBR-osra ?

Illetve milyen plusz jelöléseket kellene a partícióknál tegyek ? (Mintha valami boot- vagy ef02 flag, vagy valami ilyesmi is kellene neki . . . )

 

Ja, az kimaradt, hogy az IDE merevlemez helyére kerülő SATA SSD-ről fogok majd bootolni, s lesz rajta három partíció: 2 linuxos és egy külön partíció a virtualboxba telepített Windows XP-nek. (A régebbi, nagy felbontású lap- és dia-szkenneremhez kell, mert nincs csak fizetős linuxos drivere. Másra nem kell.)

Nagyon szeretném tehát, ha a jelenlegi partíciókat meg tudnám a 4. merevlemezen tartani, mivel valószínűleg a két 80 GB-os SATA HDD-t hamarosan ki fogom venni a PC-ből, s a most azokon levő, vegyes állományokat a 4. HDD partícióira szeretném átrakni

Annak ellenére, hogy tudatában vagyok a gép korából fakadó korlátoknak, mivel nem játékra kell, s nem is 3D-s grafikai munkára, a "cseréld le" jellegű tanácsok nem relevánsak.

 

Mindenkinek köszönöm a segítséget előre is !

 

Üdv: Wolfgang

[SkyBird]

Pedig csak annyit tudok kérdezni, hogy mi értelme volt egy 500 gigás vinyót GPT-re inicializálni? Hacsak a kísérlet maga nem.

A 12 partíciót, ha tényleg kell egy 500-ason ennyi, megcsinálhattad volna 3 elsődleges, a többi logikai felosztással.

Az átkonvertálás GPT-ről MBR-re úgy emlékszem adatvesztés nélkül nem megy, így a szükségesekről előtte partíciómentést kellene csinálni. Ha mégis az MBR mellett döntenél.

UEFI-nél és nagy vinyónál van értelme a GPT-nek, illetve gyorsabb rendszer bootnál talán.

[Wolfgang]

Heló SkyBird !

 

Köszi a gyors reagálást.

 

Igazad lehet, talán tényleg a kísérleti jelleg, a beletanulás dominált a döntésemben.

De az is benne volt, hogy ha egyszer lehetséges, akkor meg kellene csinálni. (Csak éppen a szokásaimtól eltérően igen kevés előzetes felkészülést szántam rá jelen esetben, s most ennek iszom a levét.)

 

A legfőbb ok persze a lemez végén levő plusz partíciós tábla nyújtotta biztonság volt (egy esetleges adatvisszaállítás esetén ugye, nem mindegy, hogy egy logikai partíció sérülése esetén húzhatja a mélybe magával a többi partíciót is, és a többin levő adat is elveszhet, vagy pedig dupla biztosított partíciós tábla alapján menthetem vissza az adott sérült partíciót). És ez az előny azért nem elhanyagolható.

 

A visszafelé konvertálást problematikájával találkoztam már a netes keresgélések során. Tehát csak az általad leírt mentés, majd újraparticionálás a járható út, a GRUB-módosításon és partíció-flag-elésen kívül.

 

De egyenlőre még várnám a lehetséges javaslatokat a GRUB-átírásra, és a flag-elésre.

(Aztán ha mégsem jön össze legfeljebb adatmentés majd újrapartícionálás lesz a vége. . . De mint említettem, ezzel egyenlőre nem szeretnék élni.)

 

Üdv: W.