Jump to content
GSForum - Segélyvonal

Vélemények a 2011. júliusi számról


payskin

Recommended Posts

payskin

Ide tessenek fáradni, itt lesz a látnivaló -- hamarosan...

 

:nyalóka: --> KÉP

 

 

Itt lesz a tartalom, és itt már olvasható a digitális változat! :fagyi:

Link to comment
Share on other sites

  • 2 weeks later...
1933

Kedves Mindenki!

 

Lassan jóval túl vagyunk a júliusi szám mejelenésének tizedik napjától és szorgalmas szinte napi megfigyelésem szerint, seniknek sincsen semmilyen észrevétele! És ha van, akkor hol, merre?

 

Na jó, elhiszem, hogy semmi különös nem történt, minden a megszokott mederben folyik, "Minden nagyon jó, mindennel meg vagyunk elégedve!" -- mondá annakidején "nem is tudom ki", méghozzá magyarországon, valamelyik király, vagy császár, a fene se figyel ezekre oda, különösen, mióta átment rajtunk az az átkos régi rendszer!

 

No azért van valami ami megütötte a szememet. A számítástechnika ördöge a számítástechnika művelőit és terjesztőit sem kíméli!

 

A lap 25. oldalának jobboldali, legalsó sorának végén (Linkedln cikk), van egy utolsó kötöjelel végződő "Lin-" szótöredék, ami sejtedni engedi, hogy a cikk még valahol folytatódik! Nem? Ha tudja valaki, mondja meg már, hogy elovashassam, mert furdal a kiváncsiság! Szorgos munkával sem találtam meg a mai napig. (Ez nem az első eset, de most untam meg).

 

Az az érzésem, hogy a rengeteg programsor között, imitt-amott felmerülnek még hiányosságok a magyarnyelvű helyesírás ellenőrző modulban, amit a tisztelt szerkesztő, illetve cikkíró urak használnak a lap írásakor, illetve annak alaki megjelenésének beállításakor. A jó gazda szeme bizony igen hasznos dolog! Minden apró hibát észrevesz abban, amit írt, vagy amit lektorál. Nem? Persze a számítógép az más! Az buta, csak gépiesen tudja megkülönböztetni a vesszőt a ponttól, de azt aztán igen. "Pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen..." ha nem tévedek az idézet beírásakor.

Azaz: Többhasábos szövegben sok helyen hiányzik a szóköz, egyes szavak egybe vannak írva. Van amikor az elválasztott szónál a folytatásban szótagismétlés van. Ilyen helyeken is találkoztam már szövegcsonkítással, azaz bizonyos mondatrészek lemaradtak a hasáb végén. Persze tudom! A hasábok helye és terjedelme szigorúan kötött, mert máskép a lap kinézete csorbát szenved. Minden cikkírónak felhívják a figyelmét, hogy a szerkesztőség fenntartja a jogot a szöveg módosítására, ha az a szerkesztés során szükségessé válik. De így? Lehet, hogy a helyesírás ellenörzőt nem mindig kapcsolják be, mert arra csak ritkán van szükség, vagy a felhasználó is jól tudja, hogy a drága pénzért, drákói szigorral menydörgő hangon megirt használati feltételek, magas ívben lesajnálják a felhasználót, mert semmiért sem vállalnak felelősséget, még akkor sem, ha nagykegyesen, igen vastag ceruzával leírt "használati díjért" (nem vételár!!!) csak használatra átengedni méltoztatnak valamilyen programot. (Azért én be szoktam kapcsolni, mert előfordul, hogy valamilyen betű kimarad, vagy kissé már lankadt a figyelmem. 1970 óta, két nyelven fordítok és lektorálok, tudom milyen az amikor az ember szeme már vibrál a sok olvasástól.).

 

No nem azért írtam le mindezt, hogy kritizáljam a lap készítőinek munkáját, de tényleg, valahogy mégicsak fúrdalja az ember kiváncsiságát, hogy megtudja mi a story vége.

 

Egyuttal azért megköszönöm a lap készítőinek szorgos munkáját, mivel azért kicsit okosabban leszünk minden egyes lap elovasása után!

 

U.i.:

Sajnos itt szinte minden szó alá van húzva piros hullámos vonallal, így a helyesírás ellenőrzését magam csinálom és bizony sok-sok kimaradt betüt találtam, mert már hosszú a körmöm és néha kimarad egy betű, vagy eggyel több van.

Ubuntu, Firefox, minden magyarnyelvű. Érdekes a Gedit-ben már be tudom állítani a helyesírás ellenőrzőt, itt nem. Tudna valaki segíteni?

 

1933

Link to comment
Share on other sites

payskin
:hmm: Tehát a júliusi számban nem mûködik a magyar helyesírás-ellenõrzõ? :huh:
Link to comment
Share on other sites

rocco73

Ha jól tudom, az IDG kiadványainál nem helyesírás ellenõrzõ végzi a munkát, hanem korrektorként Hajdú Éva. Amennyire én látom, õ nem szokott hibát véteni a cikkek korrektúrájánál, amit itt 1933 kolléga fölvetett, az inkább tördelési probléma. A korrektor gondolom a nyers szöveget helyesírásilag javítja, stilizálja, amit majd a kiadványszerkesztõ szoftverekkel betördelnek úgy, ahogyan akarják. S általában itt szokott lenni a probléma. Én nem gondolnám, hogy ez a korrektor hibája lenne. A tördelést tõle függetlenül, mások végzik.

Link to comment
Share on other sites

payskin

Régen azért ez is másképp volt. Volt egy szerkesztője a lapnak, aki látott/olvasott minden cikket, és rajta kívül volt egy olvasószerkesztő ÉS egy korrektor, akik nemcsak a nyers szöveget, de a betördelt oldalakat is látták, olvasták, javíttatták. Aztán ez is ment a levesbe...

Link to comment
Share on other sites

rocco73

Hiába! A válság mindenütt érezteti a hatását. Ahogy látom, az IDG-s lapoknál emiatt kialakult a polihisztor-újságíró státusza. A szerkesztőknek és munkatársaknak többfelé, és többféle munkát kell végezniük, hogy az olvasók lehetőleg ne érezzenek színvonal csökkenést a lapoknál. Ha már nevesítve van a személy, Hajdú Éva, azért nem irigylem. Ahogy az lap impresszumában olvasom, ő egy személyben korrektor és olvasószerkesztő is. S ha jól tudom, ugyanezt a munkát végzi a Gamestar magazinnál is, sőt, oda még cikkeket is ír. Gondolom ilyenkor pihenés és szabadidő az nuku.

Link to comment
Share on other sites

payskin

Kevesen maradtak, és mind "polihisztor", igen. :(

Link to comment
Share on other sites

Dávid Csaba

Egy termékkatalógussá degradálódott ex-szaklaphoz nem is kell több. :weep:

Link to comment
Share on other sites

rocco73

Kemény szavak, de talán van benne valami.

De az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy úgy öt-hat évvel ezelõtt még nem volt ennyiféle mobilkütyü, meg mindenféle wifi-s, okos bizb@sz, meg tablet, asztali PC-t sokkal többen használtak és vásároltak is akkoriban. Tehát volt téma, amirõl írjanak, s ráadásul a számítógépet használók ismereti anyaga sem volt még ekkora, mint manapság. Ráadásul az újságnál is többen dolgoztak, nem feltétlenül rohamtempóban, így több idõ maradt az igényes munkához.

S hogy megváltozott valami, azt azon vettem észre, hogy ma már nem érzem azt a várakozó bizsergést, amikor kibontom az új lapot, mint éreztem öt-hat éve. Akkoriban nagy izgalommal nyitottam ki, és alig vártam, hogy lássam, olvassam. Ma ezt már mintha csak rutinból csinálnám, mert kisebb-nagyobb eltérésekkel minden szám majdnem ugyanolyan.

Link to comment
Share on other sites

KGigi

Nem véletlenül mondtam vissza az előfizetésem több mint egy éve. Azóta prohardvert olvasok 0 Ft-ért, minőségi tartalommal, naprakész információkkal.

Link to comment
Share on other sites

payskin

Jó, azért õrizzük meg önmérsékletünket. ;)

Link to comment
Share on other sites

rocco73

KGigi: Ez egy elég bátor kijelentés volt! :) Veszélyes vizekre eveztél. Az általad említett oldalt én is rendszeresen látogatom, de megmaradtam a PC World magazinnál is. Igaz, én nem elõfizetõ vagyok, hanem újságosnál veszem, de még veszem. Hogy a jövõben is így lesz-e, azt egyelõre még nem tudom.

Link to comment
Share on other sites

KGigi
(Spányik Balázs @ 2011. július 20. 9:31) 438554[/snapback]

Jó, azért őrizzük meg önmérsékletünket. ;)

 

Őszintén szólva semmi értelmét nem látom úgy mondjuk egy videokártyatesztnek, hogy mire a lap az újságárusokhoz kerül, már rég lecsengett a hír. Egy nyomtatott termék nem tud lépést tartani, és éppen ezért nem erre kéne kihegyezni. Csak egy példa a címlapról: a Windows 8 újításai hetekkel ezelőtt adtak témát. Mostanra már az a hír, hogy egységesíteni akarják a különböző rendszereket, és esetleg eldobni a Windows nevet. A bulváros címektől meg hányingerem van, de ez másokat biztosan nem zavar ennyire.

 

Az megint más kérdés, hogy a pcworld.hu pedig meg sem próbál lépést tartani...

Link to comment
Share on other sites

Greene

Régen én is minden PC-Worldöt megvettem (illetve megkaptam), de egy jó ideje már csak ritkán, mert idõközben sokat tanultam, és már nem igazán mond újat egy ilyen újság. Ráadásul a havi kiadás miatt egy csomó hír késõbb ér el az olvasókhoz mint az interneten. 10 éve ez még vállalható volt, ma már nem. Ettõl függetlenül az újság jó, van egy nagyon széles réteg akinek tökéletes választás a PC használatának elsajátításához.

Link to comment
Share on other sites

rocco73

A PC World magazin nekem abban az idõben tetszett a legjobban, amikor Bognár Ákos volt a fõszerkesztõ. Amikor õ távozott errõl a posztról, a lap onnantól kezdve kezdett egy kicsit lejjebb adni. Legalábbis az én ízlésemhez képest. De úgy 2007-2008-ig is még elég jónak volt mondható, de az utána következõ évektõl egyre inkább azt éreztem, hogy a színvonal már nem a régi. Bár ehhez valószínûleg hozzájárultak a trendek nagyon hirtelen megváltozásai is. A PC már nem volt vezetõ pozícióban, jöttek a szuperokos telefonok, tabletek, netbook-ok, és ki tudja még, mi minden. Már nem vettek annyi PC-t, és az új kütyüknek köszönhetõen már nagyon sokan lettek az un. hobbifelhasználók. Olyanok, akiket már nem érdekelnek a szakmai kérdések, megoldások, hanem csak böngésznek, chat-elnek, leveleznek, közösségi oldalakat látogatnak, és a mögötte lévõ dolgokkal nem foglalkoznak. Nekik elég, ha megy a dolog, és annyi. És pont ez az, ami lehúzza a PC World-öt.

Link to comment
Share on other sites

payskin
(KGigi @ 2011. július 20. 10:47) 438558[/snapback]

Õszintén szólva semmi értelmét nem látom úgy mondjuk egy videokártyatesztnek, hogy mire a lap az újságárusokhoz kerül, már rég lecsengett a hír.

 

A teszt nem hír. Két teljesen különbözõ mûfaj. Ilyen alapon ne olvassunk magyar weboldalakat egyáltalán, mert ugyanazokat a hardvereket hetekkel hamarabb (általában már megjelenés elõtt) megkapják Anandtech és barátai, és mire 1-2 bepotyog a magyar sajtóhoz, addig õk már tucatját tesztelték szénné. Azt gondolom, hogy egy több szereplõs teszt, ami arról szól, hogy egy adott termékkör piacon általánosan elérhetõ termékei hogy viszonyulnak egymáshoz, az elérhetõség idõkeretein belül idõtlen, tehát nincs jelentõsége, hogy júniusban vagy júliusban olvassa valaki. Annak van jelentõsége, hogy ha venni akarok valamit, találok-e releváns tesztet arra a termékkörre vonatkozóan az elmúlt néhány PC Worldben.

 

A többivel nagyjából egyetértek.

Link to comment
Share on other sites

Fujitsu

Én nem gondolnám, hogy az újság színvonalesése elsősorban az ott dolgozók számlájára lenne írható. Szerintem egészen egyszerűen arról a – megállíthatatlannak és visszafordíthatatlannak tűnő – folyamatról van szó, amelynek lényege, hogy a nyomtatott sajtó egyre inkább háttérbe szorul, és egyre kevesebben vesznek újságot.

 

Gyakorlatilag minden ágazatban ez látszik. Ott van például a PC Guru, aminek a bezárásáról nemrég tudósítottak. De meg lehet nézni, hogy pl. az autós lapok között is hány húzta le a rolót, és hány olyan van, amelyik már csak halovány árnyéka egykori önmagának. De ott van Magyarország egykori legnagyobb (és akármit is gondolunk a pártállásukról, szakmailag az egyik legszínvonalasabb) napilapja, a Népszabadság, amit épp most fognak összeköltöztetni a Blikk-kel.

 

Szóval az a helyzet, hogy a nyomtatott sajtónak konkrétan nincs már jövője. Még ha állati jó cikkeket írnának is az újságírók (mondjuk ha az informatikai újságírás Csikós Zsoltjai dolgoznának a PC Worldnél :D ), akkor sem tudná tartani a lépést a nyomtatott sajtó az elektronikussal: az lényegében ingyen van; interaktív (lehet pl. kommentelni, e-mailezni); korlátlan kép-, videó- és hanganyagmennyiség tölthető fel a cikkekhez (nyomtatottnál ugye az utolsó kettő típus alapból nem játszik – a PC Worldnél annyiból jobb a helyzet, hogy van DVD, de azért az sem ugyanaz); kényelmesebb (könnyebb pl. nagyítani, a cikkeket "eltenni"); stb. Meg aztán ott vannak a nyomtatott újságot beszkennelő és a torrentoldalakra felrakó emberkék is, akiknek a tevékenysége egy újabb szög az újságok koporsójában.

 

Egyedül a bulvársajtónak nem kell tartania a látványos forgalomeséstől, mert a kétbites, egyfogú prolik még mindig abból tudhatják meg a leghamarabb, hogy a 48. valóságshow-ban ki szarta a legnagyobbat (hiszen a számítógép bekapcsolásának folyamatát nehéz lenne tárolniuk két biten).

 

Úgyhogy szerintem a színvonalesés, a "gazdaságosabb" formátum, a kevesebb minőségi tartalom és a több reklám mind azt a dekadens folyamatot jelzik, amely sajnos immár a PC Worldöt is elérte.

Link to comment
Share on other sites

payskin

Iiiigen, ez egy szép nagy, általános igazság, ami mindent megmagyaráz, ahogy azt a szépen hangzó, általános igazságok általában szokták. :igen:

Link to comment
Share on other sites

rocco73

Vannak dolgok, amiket csak ilyen nagy, általános igazságokkal lehet megmagyarázni. Pont azért, mert a kérdés annyira sokrétû, hogy szinte lehetetlen lenne a sok apró okot összeszedni, ami ezt okozza. Pont ezért vannak az ilyen általános igazságok, mert sok mindent magukba foglalnak.

Link to comment
Share on other sites

Fujitsu

Azért érdemes mindezzel tisztában lenni, mert ez már például nem az első lapszám, aminek kapcsán olyan hozzászólások látnak napvilágot, mint amilyenek a topik elején olvashatóak.

 

A lap szerzői azért kénytelenek fényképezőgépeket, táblagépeket, mobilokat és hasonlókat tesztelni, mert van rá esély, hogy ezek a témák még számot tartanak valamekkora érdeklődésre; nekik pedig minden esélyt meg kell ragadni, hogy felkeltsék a figyelmet népszerű, sokakat érintő/érdeklő témákkal (elég megnézni az utóbbi hónapok címlapjait: böngészők; digitalizálás, fészbúk – ezek az információs társadalom tagjainak túlnyomó többségét érintő területek). Ha fő témaként olcsó alaplapok összehasonlító tesztjét; kedvező árú processzorok körképét; illetőleg mondjuk PC-s antivírusok próbáját jelölnék meg, akkor nekünk ugyan nagyon tetszene, amit látunk; csak éppen az alkalmi olvasók nagy részét elveszítenék ezzel, mert a noteszgépek, táblagépek és érintőképernyős okostelefonok korában kit hoz már lázba egy olcsó alaplap? A színvonalesés pedig azért természetes, mert ahogy egyre kevesebb a pénz, úgy egyre kevesebb embernek kell elvégezni egyre több munkát – ez sehol sincs pozitív hatással a nívóra.

 

Úgyhogy mielőtt leszúrnánk itt a lap készítőit, hogy mégis mennyire silány és sekélyes lett már megint ez a lapszám, azért gondoljunk bele, hogy erről nem feltétlenül ők tehetnek. Legalábbis nem kizárólag.

Link to comment
Share on other sites

KGigi

@Balázs

Az összehasonlító teszteknek valóban így is van értelme, de tudomásom szerint még mindig megvan a hardver rovat, ami egy kicsit kibővített reklámújságnak fogható fel. Ez az, aminek nem látom értelmét. Ami a magyar lapok késését illeti, azt bőven kiegyenlíti az, amennyivel később az adott termék Magyarországra ér. Ettől függetlenül olvasok angol teszteket, ha elmélyedek egy témában.

 

Viszont az összehasonlításokat, illetve az egy-egy témáról szóló cikkeket lehetne jobban csinálni. Hatalmas terjedelem megy el arra, hogy újra és újra leírják ugyanazt. Minden szünetmentes tesztnél azt, hogy mi az a szinuszjel stb. Ezzel nem feltétlenül van baj, ha folyamatosan változó olvasóközönséget feltételezünk. Ha viszont nem, akkor pont ez teszi lehetetlenné a magasabb szintű cikkeket. Ehhez tudni kéne, hogy mi az előfizetők és a sima vásárlók aránya, illetve egy koncepció sem ártana. Pl. regisztrációval elérhetővé lehetne tenni a régebbi lapszámokat. Így egy-egy cikknél elég lenne erre hivatkozni, nem kellene papagájt játszani. Az elektronikus könyvolvasókat is meg lehet célozni, ezek mind bejáratott, működő lépések, nem új dolgok.

Link to comment
Share on other sites

Fujitsu

Biztos, hogy van, amit lehetne jobban csinálni, de ettől a lényeg nem változik: kevesen olvassák, még kevesebben fogják. A folyamatot maximum lassítani lehet, nagy tömegeket érdeklő vagy érintő témák feldolgozásával. Szerintem amúgy már nagyon kevés az előfizető.

 

Azzal szerintem semmi gond, hogy egy cikk bevezetőjénél van egy rövid összefoglaló; aki megveszi az újságot, biztos nem akar más lapokat fellapozni az információért. (Nem is tudom, honnan jött ez az ötlet. :pislog: Egy tankönyvnél vagy egy online cikknél még oké, hogy ezt meg azt nézd meg itt és itt, de egy újságnál...) Az elektronikus könyvolvasós részt meg nem is értem. Az e-bookok árusításánál még a nyomtatott újság eladása is nyereségesebb.

Link to comment
Share on other sites

petzolkri

Én azért jövőre is előfizetek a magazinra, mert jobban szeretek ágyban csöndben olvasni, mint a monitor előtt görnyedni, ami , ha sokat nézzük rontja is a szemet. Azért még jó a magazin, bár én olyan sok netbook cikket nem igazán látok, láttam. Csak a sok mobil telefonos cikk tud kihozni a sodromból, mert a telefont én csak telefonálásra használom.

Link to comment
Share on other sites

KGigi

@Fujitsu

Csakhogy itt nem rövid ismétlésekről van szó, hanem hogy rendszeresen leírják majdnem ugyanazt. Mondjuk egy 6 oldalas körtesztből 2 oldalt ez tesz ki. Folyóiratoknál rendszeresen szokás korábbi lapszámokra hivatkozni, ebben én semmi kivetni valót nem látok. Főleg, ha az archívum bárkinek elérhető.

 

Ezt az ebookos dolgot honnan veszed? Nekem úgy tűnik, hogy pl. az Amazon nagyon jól megél belőle. Nyilván a kiadók sem járnak rosszul, különben nem lennének jelen. Arról nem is beszélve, hogy nyomtatás előtt úgyis megvan az anyag digitális formában, azon már nem kell sokat dolgozni.

Link to comment
Share on other sites

Fujitsu

Én annyira nem vagyok képben most az újságot illetően; szóval lehet, hogy neked van igazad a teszttel kapcsolatban, nem tudom. Egy rövid kis bevezetőt szerintem senki sem kifogásol; de ha gyakorlatilag átmásolnak oldalakat egyik számból a másikba, az nem valami elegáns. Nem tudok róla, hogy így lenne; egy ideje már nem találkoztam közelebbről az újsággal.

 

Érdekes lenne megnézni, hogy az Amazon ügyfeleinek hány százaléka lakik a közép-kelet-európai régióban... Nyugaton elhiszem, hogy van piacuk az elektronikus könyveknek. Csakhogy itt, Magyarországon aki eljut odáig, hogy mondjuk fizessen a letöltésért; az már biztosan hozzáfér "ingyen" is ezekhez a tartalmakhoz. Sajnos ez az itteni mentalitás: amit meg lehet szerezni "ingyen" is, azért senki sem akar fizetni. Jó, persze ez rettentő demagóg duma, hiszen egy nyugat-európai fizetésből nyilván a magyar is nagyobb hajlandósággal venne pl. szoftvereket vagy filmeket; de nem célom, hogy ebbe az irányba tereljem a témát.

Mindössze arról van szó, hogy a jelenlegi körülmények között nem tartom valószínűnek, hogy Magyarországon bárkinek is megérné az újságját elektronikus formában árulni. Ezt mi sem bizonyítja jobban annál, hogy az Az Autó (a korábbi Autó2) is ingyenesen kínálja a magazin elektronikus változatát, nem kér érte pénzt.

Link to comment
Share on other sites

Create an account or sign in to comment

You need to be a member in order to leave a comment

Create an account

Sign up for a new account in our community. It's easy!

Register a new account

Sign in

Already have an account? Sign in here.

Sign In Now
×
×
  • Create New...