Logikai és funkcionális programozás

[Drizzthsz 0]

Sziasztok. Valaki szokott ebben a programozási paradigmában csinálni valamit? Nekem idén volt deklaratív programozás tárgyam Bme-info-n, elõször meghúztak szóbelin, aztán négyes lettem(életem eddigi legjobb Bme-s jegye. ), de a tárgyat már az elejétõl fogva igencsak érdekesnek találtam. Gyakorlatban csak az iskola gyakorló\kikérdezõ rendszerét használtam, interpretert életemben el nem indítottam, de úgy gondolom, hogy azért jól megértettem a dolgokat.

 

Az érdekelne leginkább, hogy az ilyen jellegû programnyelvekkel milyen irányban lehetne továbbhaladni a jövõben, úgy hogy ma is tudjam használni, amiket tanultam?

 

Amúgy a nagyfeladatok, amik voltak a vizsgámon:

Prolog:

1. Kell egy segédfüggvény, ami egy helyettesítési lista alapján megadja egy változó helyettesítési értékét, pl.:

helyettesítve([X-3,Y-4],X,E)?

E=3

2. Egy eljárás kap egy helyettesítési listát, egy matematikai kifejezést, s kiadja az eredményt, ha a változókat behelyettesítjük az értékükkel a kifejezésben. Pl.:

behelyettesitve(X+Y.[X-3,Y-4],E)?

E=7

 

(A szintaxisra már nem emlékszem tisztán. Lehet elrontottam)

 

SML:

Segédfüggvény, ami bináris számot, amit sztringként adunk, egész int-té alakít, fõfüggvény: Egy bináris fa ágaiban lévõ bináris értékek összegét decimálisan megadja int-ként.

[arpsoft 12]

Sajnos a prolog teljesen kiesik a tudástáramból.

[Drizzthsz 0]

Szia, igen érdekes ez a programozási nyelve, benne nem azt kell megmondanod, hogy mit és hogyan kell megcsinálnia a gépnek, hanem szinte csak azt, hogy mit szeretnél megcsinálni. A nyelv típustalan. Alapjai a matematikai állítások, "klózok".

Pl.: ha akarsz egy olyan programot, ami megmondja egy adathalmazról, amiben az van elírva, hogy kinek ki a szülője, hogy ki kinek a nagyszülője, akkor a következő a dolgod:

Fogod, s megmondod, hogy logikailag hogy van eez a dolog:

"Egy ember nagyszülője egy másiknak, ha van olyan ember, aki a nagyszülőnek gyereke, de a másik illetőnek az apja, prologban kábé így néz ki egy ilyen állítás:

nagyszuloje(nsz,un):-

szuloje(nsz,sz), szuloje(sz,un).

A függvényekben leggyakrabban rekurziót alkalmazunk, főleg jobbrekurziót, mert az gyorsabb, ha jól emlékszem.

 

Érdekes programnyelv, s sokat formál a szemléletmódodon, de nehéz belevágni oop, meg egyszerűbb struktúrált programnyelvek után.

[arpsoft 12]

Nem biztos, hogy nehéz, csak egészen más gondolkodásmódot követel.

Úgymond nem életszerû, legalábbis nekem elég absztraktnak tûnik. Egyébként hol használják ezeket? Szimulációknál? Hálózatelméleti kérdéseknél?

[Drizzthsz 0]

Sokrétűen lehet alkalmazni, gyakran használják a prologot pl.:nyelvtani elemzőként. Főképp meg a rekurzív függvények számítására hatékony nyelv. Meg az elején azt mondták, hogy elosztott rendszerek programozásánál lehet majd hasznosítani, de nem kristályosodott ki, hogy hogyan is.

 

Ne idézz feleslegesen! - arpsoft

[arpsoft 12]

Vannak benne elágazó függvények vagy csak lineárisan lehet programozni vele?

Mert egy kicsit utánajártam, de sehol nem találtam még feltételes utasításokat.

[Drizzthsz 0]

De amúgy voltak olyan problémák, amiket mondjuk Prologban max. 10 sorban lekódolsz, de más programnyelven igen bonyolult lenne, pl.: Kapunk egy szót, s van egy függvény, ami eldönti, hogy a szóban van-e olyan részszó, ami úgy néz ki, hogy egy szó, s utána a tükrözöttje van benne, pl.: cabbad, erre kiadja a függvény, hogy: abba. De minden bonyolultságú szóra megcsinálja ezt, ez prologban bár nehezen érthetõ megoldású, de nem sok sorban le lehet írni.

 

Illetve a függvények(bár inkább eljárás, vagy klóz a helyes kifejezés) paraméterei nem egyértelmûen adott, hogy kimenõk, vagy bemenõk, alkalmazástól függõen lehetnek kimenõk is, meg bemenõk is. Ez is nagyon sok lehetõséget ad a programozó kezébe.

Mutatok egy egyszerû példát utóbbira.

Legyen bennevan függvény. A paraméterei: 1. egy lista, 2. egy betû, vagy szám, vagy akármi, 3. megadja, hogy hol van a betû, vagy szám, vagy akármi az elsõ listában. Ekkor a függvény sokféleképpen alkalmaztható, pl.:

bennevan([1,2,3],2,Hol).

Hol=2?

Tehát az elsõ sorban megkérdezzük a prolog interpretert, hogy az 1,2,3 listában benne van-e a 2, s Hol. Megkérdi, hogy arra gondoltunk-e, hogy a második helyen. Ha egy pontosvesszõt írunk utána, akkor keres több megoldási lehetõséget is:

bennevan([1,2,3,2],2,Hol).

Hol=2?;

Hol=4;

no.

 

Erre ezt a választ kapjuk, ha pontosvesszõvel kérjük a további válaszlehetõségek keresését.

De ez a függvény ugyanúgy használható másra is, pl.:

bennevan([1,2],Mi,1).

Mi=1?;

no.

 

Magát az eljárást most nem írtam le, hogy hogy néz ki, csak alkalmazásának lehetõségeit.

[CalmoSoft 0]

Én a Visual Prolog 7.0 - t használom.

 

Visual Prolog Home:

http://www.visual-prolog.com/default.htm

 

CalmoPuzzle Visual Prolog - ban:

http://discuss.visual-prolog.com/viewtopic.php?t=6885

 

 

üdv,

-- Gal Zsolt ( ~ CalmoSoft ~ )

[Calyd 0]

Nem biztos, hogy nehéz, csak egészen más gondolkodásmódot követel.

Úgymond nem életszerû, legalábbis nekem elég absztraktnak tûnik. Egyébként hol használják ezeket? Szimulációknál? Hálózatelméleti kérdéseknél?

 

Ebben igazad van - teljesen más gondolkodásmodot igényel. Én a hajamat téptem sokszor, amíg ezt tanultam - szerencsére [vagy inkább sajnos] csak pár gyakorlat volt belõle meg egy zh. Egyébként backtrack elven mûködik. Ezt úgy kell érteni, hogy "szereti az igazságot", éppen ezért mindig igaz visszatérési értékre próbál törekedni. A program tulajdonképpen szabályok, tények sorozata - ezek kiértékelése persze csak hamis vagy igaz lehet. A tény mindig igaz, a szabályokra pedig ún. kérdésekkel lehet "hivatkozni" - ez értékelõdik ki. És vannak benne pl. olyan trükkös, de meggondolva logikus dolgok, hogy a write("tetszõleges szöveg") utasítás azonosan igaz

Egyébként az MI témakörében is igen alkalmazott tekintve, hogy képes tanulni. Ezt úgy kell érteni, hogy megadunk neki egy szabály-alakot, és ilyen alakú szabályokból képes magának adatbázist felépíteni.

Hopsz, itt ismét egy érdekesség, amely megadja egy másik kérdésedre a választ [ha jól értettem a kérdést]: nem csak lineárisan lehet benne programozni. A szabályoknak csak az alaklát adjuk meg, s ilyen alakú szabályokból tetszõleges számút alkothatunk.

 

Elméletileg még objektumorientált változata is létezik.

 

Ja igen, és a kérdésem Nincs prologban (Turbo ProLog 2.0) olyan eljárás, ami billentyûlemonyásra reagál? Valami readkey vagy ilyesmi?